Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-02 / 205. szám

Mentés A keletnémet vöröskereszt hegyi mentőszolgálatának egyik tagja mentési munkálata közben. Ezzel a mentőkészülékkel nagy magas­ságban is két kézzel dolgozhat és semmi sem akadályozza mozgásá­ban. Székszerű készüléke nemrégi­ben készült el és olcsón előállítha­tó. Hatalmas előnye, hogy teljes biztonságot garantál nagy magas­ságban is. A termelőszövetkezetek tanácsadója Milyen felárak járnak az államnak eladott gabonáért? A leszerződött mennyiségen felül az államnak átadott ke­nyér- és takarmánygabona után, a 10173/1962. sz. kor­mányhatározat alapján — ugyanúgy, mint az eredetileg leszerződött gabonamennyiség után — megilleti a tsz-eket a helyileg érvényes felvásárlási ár, a mázsánkénti 5 forintos szerződéses felár és ha a gaz­daság legalább 150 mázsa ter­ményt ad át, akkor mázsán­ként 20 forint nagyüzemi fel­ár. Ezenkívül a termelőszövetke­zeteknek a 4/1957. Éleim. M. sz. rendelet alapján — ameny- nyiben a szabványokban elő­írtnál jobb hektolitersúlyú ga­bonát adnak át — á kell fizet­ni a rendeletben előírt hektoli- tersúly-felárat is. Emelték az őszi vetésű szerződéses növények árát A legtöbb őszi vetésű szerző­déses növény árát az 1962—63- as gazdasági évre felemelték. Az áremelés célja az, hogy e fontos magvakat a termelők nagyobb jövedelemmel, szíve­sebben termeljék és így a bel­földi és az exportszükséglete­ket az eddiginél jobban ki tud­Értékesítési szerződés Kázinyúlra rűbb szövetkezetekkel és az egyéniekkel. Fajtára való te­kintet nélkül kilójáért 14 fo­rintot fizetnek. Nagyüzemi fel­ár címén a mezőgazdasági tsz- ek két forintot, a falusi ifjúsá­gi szövetkezetek, szakcsoportok és társulások pedig egy forin­tot kapnak kilódként, ha egy tételben legalább ötven dara­bot átadnak a földművesszö­vetkezeteknek. A házinyúl tenyésztésének egyre nagyobb jelentősége van hazánkban. Húsa magas fehér­jeértékénél fogva kiválóan al­kalmas étkezésre, különösen a diétások .számára, ezért igen keresett cikk idehaza és külföl­dön egyaránt. A földművesszövetkezetek ebben az esztendőben mintegy 160 ezer házinyúl értékesítésé­re kötnek szerződést a terme­lőszövetkezetekkel, az egysze­Gyógyííó «fű! Csehszlovákiában, a szliácsi fürdőben a szív-, véredény- megbetegedésekésa magas vér­nyomás gyógyításának új mód­szerét alkalmazzák. A 34 fokos szénsavas forrásvízből kivon­ják a gázt, s ebből injekciót adnak a betegeknek. Ezt a módszert szénsavas fürdőkkel és gyógytornával egybekötve már 250 betegnél eredménye­sen alkalmazták. A szervezetbe befecskendezett gáz mindenfe­lé szétterjed, s megjavítja a vérkeringést a végtagokban. A borsodi iparvidék íökb mini 10 000 dolgozója vett részt országjáráson az idén A borsodi ipari üzemek dol­gozói körében évről évre na­gyobb népszerűségnek örvend az országjárás. Az idén a bor­sodi iparvidék több mint 80 üzeméből, mint többek között a sajó- és szuhavölgyi bányák­ból, a diósgyőri Lenin Kohá­szati Művekből, a Borsodi Ve­gyikombinátból, a Miskolci Pamutfonodából a KlSZ-szer- vezetek, valamint a szakszer­vezet támogatásával, több mint tízezren ismerkedtek meg az ország legszebb vidékeivel. A KISZ-szervezetek támo­gatásával a Borsodi Vegyi­kombinát fiataljai többek kö­zött Aggtelek környékére, va­lamint a déli Bükk vidékére, Szilvásváradra tettek kirándu­lást. A Lenin Kohászati Mű­vek dolgozói országjárásuk so­rán többek között Szegeddel, és az alföldi fürdőhelyekkel ismerkedtek meg. Az ózdi ko­hászok több csoportja Balaton környékére látogatott el. A borsodi szénmedencében lévő bányaüzemekből csoportos ki­rándulást szerveztek a zemp­léni hegyvidékre, megtekintet­ték a Dunántúl városait. A miskolci építészek egy csoport­ja országjárás során a műem­léki értékekben gazdag dunán­túli városokat kereste fel. Egy másik csoport az új városré­szek építkezéseit tanulmá­nyozta országjárása során. Segítették az országjárást .a társadalmi egyesületek is. A MTESZ kötelékébe tartozó 12 tagegyesület üzemekben, vál­lalatoknál dolgozó tagjai ré­szére az idén több mint 30 al­kalommal rendezett társas­kirándulást az ország külön­böző vidékére. ményesen irtható Holló 10, DDT olajos emulzió 1,5 száza­lékos oldatának, Hungária L2 permetező 0,5 százalékos, vagy Hungária DL 40 permetező 0,3 százalékos kombinációjával. Időszerű növényvédelmi teendők A pillangós takarmánynövé­nyekben a gamma-lepke, som- kóró- és lucemabagolypillék újabb nemzedékű hernyói je­lentek meg. Figyeljük ezért ál­landóan a lucernatábláinkat és a fiatal hernyók megjelenése esetén azonnal védekezzünk. A lucernabagolypille-lárva színe világoszöldtől a feketés- zöldig változó, kifejlett állapot­ban a négy cm hosszúságot is eléri. A hernyó a szántóföldek különböző növényein megta­lálható, mintegy hetven féle növényen megél. A lucernabagolypille ered­VállsUák - teljesítették A borsodsziráki Bartók Béla Termelőszövetkezet vezetői cs tagjai még az aratás és csép- Iés beindulása előtt azt hatá­rozták el a közös párt- és ta­nácsülésen, hogy szeptember elsejére minden időszerű mun­kát elvégeznek. A közös gazda­ság tagjai nagy szorgalommal láttak munkához és szorgal­muk eredménye, hogy vállalá­sukat teljesítették. Szeptember 1-re, a tegnapi napra, minden munkát elvé­geztek, s az állam iránti köte­lezettségüknek is eleget tettek — írja Juhász János tanács­elnök. Korszerűsítik a sárospataki cserfipkáiyhagyárat Borsod, Szabolcs és Hajdú megyékben egyre több falusi házban cserélik ki a búboske­mencéket — a lakást díszítő és egyenletes meleget adó cse­répkályhákkal. A falusi la­kosság igényeinek kielégítésé­ről a Borsod megye; Építő­ipari Vállalat sárospataki cse- répkályhagyára gondoskodik. A kis üzem dolgozói az idén is mintegy 4 ezer kályha elké­szítéséhez elegendő barna­színű, mintás csempét készíte­nek. A gyárnak saját szerelő részlege is van, amelynek tag­jai a három megye községei­ben ez évben már 1800 cserép­kályhái építettek. Különösen sokan vásárolnak cserépkály­A nagy forgalomra való tekintettel!... T.V. iüe tesszük!. (Toncz Tibor rajza) Teljes létszámmal doigoyjk már a Diósgyőri Édesipari b'zem A Diósgyőri Édesipari Üzem­ben az év elején kezdték meg a munkát. Azóta a termelés fokozatosan növekedett. s ma már teljes létszámmal dolgozik Mesterséges tó A nagyrédei termelőszövetkezet új mesterséges tava. a vasgyár első könnyűipari üzeme. így a terveknek meg­felelően — az üzem ostyasütő, nugat- és csokoládéfigura­készítő részlegében, valamint az egyéb munkahelyeken — háromszáz, zömében nődol­gozót foglalkoztatnak. Augusz­tus végéig már több mint negyven vagon különböző édes­árut adtak át a kereskedelem­nek. Hozzáfogtak a Télapó fi­gurák készítéséhez is. Ezekből az év hátralévő részében mintegy öt és félvagont, csak­nem egy millió darabot adnak a fogyasztóknak; Az üzemből az évben mintegy száz vagon édesáru kerül — negyven mil­lió forint értékben — az üzle­tekbe. hát Szabolcs megye falvaiban. Barsa községben például már minden második házban cse­répkályhával fűtenek, Vencsel- lőn pedig ez évben 100 kály­hát építenek. Ezenkívül szá­mos cserépkályhát szerelnek össze Fehérgyarmaton, Csen- geren, Hajdúnánáson és Kis­várdán. A növekvő igényeket, a sárospataki gyár korszerűt­len, szűk üzemrészében már nem igen tudják kielégíteni. Ezért elhatározták a gyár kor­szerűsítését. A munkák során újjáépítenek egy eddig nem használt épületet. Ebben kor­szerű, úgynevezett háromcsö­ves kemencét szerelnek fel, amelyben 24 óránként 2 ezer csempét égetnek. Az üzemben formázóműhelyt, fürdőt és öl­tözőt, valamint éttermet léte­sítenek és a korszerű tech­nológiának megfelelő alap­anyag meg munlcáló gépsort he­lyeznek el. A rekonstrukciós munkákat most kezdték meg és az új üzemrész december 31-re készül el. így jövőre ol­csóbban, az eddiginél jobb mi­nőségű kályhacsempéket gyár­tanak. A választék bővítésére a tervek szerint arany és meggybarna, krém és halvány­zöld színű csempéket készíte­nek és azokat a mai lakáskul­túrának megfelelő modern mintákkal látják el.-----oOo-----­A tapintatos amerikai diplomácia Az amerikai külügyminiszté­rium a jövőben kizárólag kis­termetű nőket küld szolgálatra latin-amerikai követségeihez. Bebizonyosodott ugyanis, hogy az alacsony növésű dél-ameii- kaiak rossznéven veszik, hogy nyakukat nyújtogatva kell fel­nézniük a nyakigláb amerikai nőkre. A külügyminisztérium személyzeti főnöke szerint a „kis növésű nölc politikája” Ecuadorban már nagyszerűen bevált. Szirénázó vasaló Kalbors svéd mérnök felta­lálta a szirénázó vasalót. A vasalóba beépített készülék el­lenőrzi, hogy mozog-e a vasaló és hogy mennyire melegedett fel. Amennyiben a vasaló négy percnél hosszabb ideig egy helyen áll, és az alsó felületén állandóan fokozódik a meleg, akkor az egész háztömbben hallhatóan megszólal a fogan­tyúban lévő sziréna. így akarják elkerülni a be­kapcsolva hagyott vasalókkal könnyelműen okozott tűzesete­ket. A rendőr magánügye... Clevelandban nemrég egy rend­őr letartóztatta egyik kollégáját, aki az éjszakai órákban kirabolt egy ékszerüzletet. Amikor a vizsgálóbíró megkér­dezte a rend esendő őrét. hogy tu­lajdonképpen miért követte el ezt a rendőrtől szokatlan tettet, ezt a választ kapta: 7,Senkire sem tartozik, hogy mit csinálok szabadidőmben.’* A be­törést valóban szabadnapján ki­vette el.** I Csizmadia és kéjgáz Már az feltűnt nekem, ami­kor a trafikokban néhány cso­koládészeletet láttam herva­dozni. Sorra minden állami trafikban fel lehet lelni né­hány darab csomagolt cso- koládéféleséget, úgynevezett édesipari darabárut. Azt mondják, árusítás végett ad­ták ki a trafikoknak. Igaz, még egyszer sem láttam, hogy a gyerekek a dohány­boltba mentek volna csoko­ládét venni, de mivel ezt lát­tam egész Miskolcon, sőt egész Budapesten, de más városokban is, nem csodál­koztam rajta, mert régen leszoktam arról, hogy egyes bclker-intézkedéseken cso­dálkozzam. Majd abbahagy­ják, mint abbahagyták né­hány évvel ezelőtt a köny­vesboltokban történő gyér- mekjátékárusítást is. Napi­rendre tértem felette, és to­vábbra is édesség-, vagy cse- megeboltban vettem csoko­ládét, holott cigarettáért tra­fikba járok. Ilyenek vagyunk mi, emberek. Most újra feltűnt valami, de ezen már csodálkozom is. Olvasom a nagyméretű hir­detést, amely szerint a fod­rász szövetkezet megalakítot­ta általános szolgáltató rész­legét és szénrakodást, vago­nok ki- és berakását, pince és padlás lomtalanítását, szén rostálását vállalja. Vég­képpen nem tudok rájönni, miért kellett ezt a részleget életreliívni. Talán a fodrász­munkából kiöregedett tag­jait akarja a szövetkezet va­lami módon foglalkoztatni? Nem lehet, hiszen, ha a könnyű fizikai munkát je­lentő borotválást és fod­rászipari miegymást nem bírja a dolgozó, aligha dol­gozhat eredményesen a sze­nesvagonok, vagy egyebek rakodásánál. Az tény, hogy kellett egy ilyen intézmény, mert mindig gondot okoz, kü­lönösen a kettős dolgozó csa­ládoknál, a téli tüzelő pincé­be hordása, meg egyéb, ha­sonló munka, de miért pont a fodrászok vállalkoznak er­re? Megfoghatatlan! Nem fog meglepni, ha a MÁV Rakodási Főnökség és az AKÖV szekérfuvarozási részlege legközelebb beretvá- lást, hajmosást és körömápo­lást hirdet, a cipész lctsz-nél meg kiírják: „Csizmadia és kéjgáz”. GSZAKM AGY ARORSZAG % Magyar Szocialista Munkáspárt Por«ort mcuvH hi/on«>áeánnU lapja Főszerkesztő: Sárközi Andor Szerkesztőség: Miskolc, rnnácsház tér 3. Kiadj at Az Észak magyarországi Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó* Bíró Péter Kiadóhivatalt Széchenyi a. 15—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Verjeszti a posta, fnnhnto minden Borsod megyei nostnhlvntnlhnn kézbesítőnél. Készült a Borsodi Nyomdában Felelős vezető: Kárpáti György ják elégíteni. A Vetőmagter­meltető és Ellátó Vállalat a felemelt árakon máris meg­kezdte a szerződések kötését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom