Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-25 / 224. szám

tJE t; K edd, 1952. szeptember 25. ESZAKMAGYARORSZÄG Építőipari Újítási Kiállítás Érdekes kiállítás nyílt Mis­kolcon, az építők selyemréti munkásszállójában. Az építő­ipari vállalatok az ország min­den részéből elküldték ide azo­kat a gépeket, amelyek nagy­ban megkönnyítik és a mini­mumra csökkentik fizikai mun­kájukat. A sok hasznos újítás felkeltette a szakemberek ér­deklődését. A kiállításnak sok a nézője. Legnagyobb érdek­lődéssel a Borsod megyei Mély­építő Vállalatnál dolgozó Tóth József üzemvezető és Varga Lajos lakatos újítását kísérik. Ez a gépezet a csatornaépítés­nél egyedül ducolja az árkot, az úgynevezett Pátria-lemeze­ket a kívánt szélességben és mélységben helyeid el. Hasznos ez a kiállítás, hiszen megye- szerte sok új lakás, üzem épül és az érdekeltek megismerked­hetnek a korszerű építkezési módszerekkel. Foto: Szabados György Az Iparban foglalkoztatott traktorvezetők segítségével oldják meg a kétműszakos szántást a borsodi gépállomások Borsod megyében a szélsősé- ges időjárás miatt az őszi időre tolódott át a munkacsúcs. A gépállomásoknak mintegy 450 000 holdon kell talajmun­kát végezniük, továbbá mint­egy 100 ezer hold betakarításá­hoz kell segítséget nyújtaniuk. Az őszi talajmunkák elvég- kése jelentik a legnagyobb fel­adatot. Most már mintegy ezer traktor szánt a borsodi határ­ban, azonban csak 200 dolgozik két műszakban. Sok helyen — mint többek között a sátoralja­újhelyi járásban — a termelő- szövetkezetek is akadályozzák a gépek kétműszákos üzemel­tetését. A kapások betakarítá­sát nem végzik a kellő ütem­ben, s így a gépeknek nincs munkaterületük. Emiatt 10 traktort a szerencsi járásba kellett átcsoportosítani. A jelenleg két műszakban dolgozó gép igen kevés. Az Alsózsolcai, az Alsóvadászi, a Sárospataki Gépállomás körze­tében a termelőszövetkezetek átadták traktorosaikat a gép­állomásnak, így sikerült meg­szervezni a kettős műszakot. Legtöbb gép — 105 szántótrak­torból 31 — az Alsóvadászi Gépállomás körzetében dolgo­zik két műszakban. A trakto­rosok közül a kongresszusi ver­senyben Pintér Lajos és váltó­társa. Nagy Miklós már har­madik hete ül traktoron. Eddig több mint 100 holdon végeztek vető- és mélyszántást a sok he­lyütt kőkeményre szikkadt föl­deken. Ugyancsak kitettek ma­gukért Hetes Antal és Gulyás András traktorosok is. A jól megszervezett két műszak ered­ményeként az Alsóvadászi Gép­állomás három hét alatt csak­nem másfélezer holdon végezte el a talajmunkát — ami igen jó teljesítménynek számít. A Borsod megyei gépállomá­soknak az előttük álló feladat megoldásához még 250 trakto­rosra van szüksége, hogy leg­alább 500 gépet tudjanak két műszakban üzemeltetni. A Gépállomások Igazgatósága a Gazdasági Bizottság határozata nyomán most felhívással for­dult a megye 30 ipari üzemé­hez, hogy az őszi munkák ide­jére adja át a gyárakban fog­lalkoztatott, traktorvezetéshez értő szakembereket. A diós­győri Lenin Kohászati Művek, a DIMAVAG, a Borsodi Vegyi­kombinát és több más üzem most is készségesen adja át a gépállomásnak traktorvezetés­hez értő dolgozóit, hogs’- az őszi munkákat idejében és jó minőségben elvégezhessék. 96 Szonyi-rézkarc A Képcsarnok Vállalat érté­kes újdonságot készít Szőnyi István művészete csodálóinak. művei gyűjtőinek. Az 1960-ban elhunyt mester hagyatékából 96 rézkarcot jelentet meg, öt­ven számozott példányban. » Az MSZMP Központi Bízott- ’ J ságának kongresszusi irány-I h elvei foglalkoznak a közieke- ; 1 dési tennivalókkal is. „Fejlesz- t teni kell a közlekedés minden j ► ágát, hogy teljesíteni tudja j | szállítási feladatait. Korszerű ’ i szállítási módszereket kell al- [ kalmazni... Szükség van a j » közúti hálózat bővítésére...” J — hangzanak a tézisek meg- : i állapításai. Az Autóközlekedési I • Igazgatóság vezetői és dolgozói j 0 behatóan foglalkoztak a tézi- ! ■ sek tanulmányozásával, és a j »vállalat sajátosságainak meg-■ •felelően leszűrték a tanulsáeo-. »kát. megvitatták a tennivaló-j • kát. Baloch János elvtárs. a J vállalat igazgatója erről így • beszél. • Perspektívát adnak ° — A kongresszusi irány­• elveket a helyi sajátosságokra • alkalmazva mindenekelőtt »pártaktíva ülésen, majd szak­• osztályvezetői értekezleten be­• széltük meg. Vállalatunk poli- Jtikai és gazdasági vezetői úgy • értékeltük, hogy a tézisek — •amellett, hogy politikailag is • irányt mutatnak — fejlett tech­nológiái rendszert alkotnak, J perspektívát adnak a gazdasági • vezetésnek. Éppen ezért szük- Jségesnek tartottuk, hogy a vál­lalat élenjáró dolgozóival J eszmecserét folytassunk, össze­• hívtuk a szocialista brigádve­zetőket s velük is megvitattuk, mit is kell tennünk. A meg­beszéléseken, tanácskozásokon elhangzottak alapján, bizonyos mértékben módosítjuk, kiegé­szítjük ezévi tervünket s a kongresszusi irányelvek — illetve a VIII. kongresszuson elhangzottak — alapján dol­gozzuk ki jövőévi tervünket. — Az irányelvek milyen ki­hatással vannak a műszaki színvonal fejlesztésére? Lépést kell tartani — Vállalatunk munkájában hosszú időn keresztül olyan elvi megállapítás uralkodott, hogy mivel nem vagyunk ter­mékeket előállító üzem, így a magas műszaki színvonal nem biztosítható és nem értékel­hető. Az irányelvek félreérthe­tetlenül leszögezik, hogy ez helytelen nézet volt. Közleke­désünk — így tehát vállalatunk is — csakis akkor tölti be fel­adatát, ha a műszaki színvonal, a fejlettebb technika és tech­nológia alkalmazásával lépést tart az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem fejlődésével. Nálunk a gépkocsi mint alap- beruházás jelentkezik. Műszaki állagának megfelelő szinten tartása alapfeltétele a kultu­rált, a biztonságos Közlekedés | megteremtésének. Ezt kétféle; módon akarjuk elérni. Egyrészt • beruházással, másrészt új: technika, technológia alkalma­zásával. Egyik legnagyobb be- j ruházásunk a miskolci komp-' lex-lelep, amelynek építését! mintegy 50 millió forintos költ- j séggel ez évben fejezünk be. J Előzőleg nem álltak rendelke- - zésünkre megfelelő javítómü- j helyek, és így nem tudtuk biz- j tosílani megfelelő színvonalon ! a gépkocsik javítását, karban­tartását. A komplex-telep fel­építésével ezek a gondjaink megszűntek, illetve ! megszűn­nek. Modern csarnokok, meg­felelő gépi berendezés áll ren­delkezésünkre; fejlettebb tech- I nikával és technológiával tud- juk biztosítani a gépkocsik esz­tétikai és műszaki karbantar­tását. Ennek érdekében igyek­szünk lehetőséget biztosítani, hogy minél több dolgozó ve­gyen részt különféle szaktan- folyamokon. állami oktatásban, s igyekszünk hazai és külföldi szakirodalmat biztosítani. — Mondjon valamit a lakos­ságot közelebbről érintő ter­vekről, elképzelésekről. Sokat fejlődtünk — Személyszállításunk hihe­tetlen mértékben fejlődött a felszabadulás óta. Közismert dolog, hogy Borsodban az el- I múlt rendszerben mindössze j három autóbusz biztosította a I közlekedést. Még 1947-ben is! mindössze 8 autóbusz és 14 te- j hergépkocsi szállította az uta­sokat a megye különböző ré­szeibe. Sok volt a „fehér folt”, azaz sok község volt Borsod­ban, ahol se vonat, se autóbusz nem járt. Ma már ott tartunk, hogy kevés a „fehér folt”. Ma 472 autóbuszunk közlekedik a megyében, és mind több közsé­get kapcsolunk be a közúti for­galomba. Igen jellemző példa, hogy tavaly egész évben 32 millió 204 utast szállítottunk s ebben az évben ■*— az eddigi értékelés szerint — 6 százalék­kal több utast szállítunk. A kulturáltabb közlekedés érdekében mindinkább eltün­tetjük a bódés kocsit, köznyel­ven a „fakaruszt” és helyébe modern Ikarusz-kocsikat állí­tunk be. Számolunk a dolgozók öntudatának növekedésével s így a megyében egyre több he­lyen valósítjuk meg a kalauz nélküli járatokat Ilyen kalauz- nélküli járatok közlekednek többek között Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyben, Hemádné- metiben. Az eddigi tapasztala­tok azt mutatják, még bátrab­ban lehet támaszkodni a dolgo­zók öntudatára, becsületességé­Ami egy beszámolóból kimaradt Küldöttválasztó taggyűlésen Voltam a Mezőgazdasági Gép­javító Vállalatnál. Radics Sán­dor párttitkárral a tanácskozás előtt arról beszélgettem, hogy üzemben valahogy nem biegy megfelelően a kongresz- szusi verseny, jóllehet, ha va­lahol, hát náluk nagyon nagy szükség volna rá, mert hóna­pok óta tervteljesítési gondok vannak. A szakszervezeti tit­kár is ezen a véleményen volt, így hát érdeklődéssel váriam a beszámolót, no meg a vitát, re- hiélve, hogy az üzem kommu­nistái és a meghívott párton- kívüliek véleményt mondanak ®rről is. ... Nem ezt vártam Mindjárt elöljáróban hadd hiondjam el, kissé csalódottan hajtottam össze jegyzetfüzete- n^et, amint elhangzott a párt- alapszervezet vezetőségének beszámolója. Nem azt kaptam, vártam, őszintén szólva, 45—50 percig nem tudtam, melyik üzem alapszervezeté­nek beszámolóját hallgatom. Ennek elsősorban az volt az bogy a beszámolónak több mint háromnegyede egy­oldalú volt. Tallózva „kivona­tosan” idézte a kongresszusi irányelvek megállapításait és új szervezeti szabályzat né­hány fontosabb gondolatát. Ez Watt az ötven perc alatt egyet­len szó sem esett arról, mit is kell lenni a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kommunis­táinak konkrétan, a kongresz- szusi irányelvek tükrében. Ho­gyan kell aprópénzre váltani mindazt, amiről szó van eb­ben a nagyjelentőségű doku­mentumban. . Vártam azt is, hogy a beszá­molóban — éppen azért, hogy betöltse a küldöttválasztó tag­gyűlés a rendeltetését — az irányelvek tükrében gondosan elemzik majd az üzem párt­munkáját, és az irányelvek szellemében meghatározzák a legidőszerűbb tennivalókat. Szükség lett volna erre azért is, mert azok a taggyűlések, amelyek napjainkban vannak, valamennyi kongresszusi doku­mentumnak a vitafórumává kell, hogy váljanak. Olyan vi­tafórumokká, ahol a helyi pártmunka teljességét is ala­posan áttekintik. Helyi problémáról nem esett szó Nem azt mondom, hogy hely­telen volt ezt a küldöttválasz­tó taggyűlést is felhasználni a kongresszusi irányelvek, a módosított szervezeti szabály­zat-tervezet, és a személyi kul­tusszal kapcsolatos határozat ismertetésére. Erre szükség volt, de nem úgy, ahogy itt tették; teljesen elszigetelve a helyi problémáktól, szinte kü­lönállóan. A beszámolónak párhuzamot kellett volna von­nia az irányelvek és a helyi feladatok között. Nagyon kevés szó esett a be­számolóban a termelésről, a munkaversenyről, a gazdasági vezetésről, a műszaki fejlesz­tésről, a munkafegyelemről és még sok más olyan kérdésről, amelynek megvitatása feltét­lenül helyes lett volna az üzem kommunistáinak köré­ben. Félreértés ne essék, ez­zel nem azt akarom mondani, hogy csináljunk termelési ta­nácskozást a taggyűlésekből. Nem, erről szó sincs! Csupán arról, hogy ismertessük meg­felelőképpen a párttagsággal a gazdasági és műszaki felada­tokat is. Végül helyes lett vol­na az is, ha a vezetőség be­számolója összefoglalja az ed­digi munka tanulságait, eze­ket azonnal értékesíteni lehe­tett volna az időszerű felada­tok kijelölésénél, a kommu­nisták kötelességeinek meg­határozásánál. Pedig van helyi ügy bőven Mindezek kimaradtak ebből a beszámolóból, noha terjedel­mében elég vaskos volt. Felépí­tésében azonban egyoldalú. Pedig sokszor szinte- odakíván­koztak az „üzem ízű" mondatok a kongresszusi irányelvekhez. Erre csak egyetlen példa. A párttitkár elvtárs azt mondta; országszerte és megyénkben is nagyszerű eredmények szület­tek a kongresszusi munkaver­senyben. S azután másról kez­dett beszélni. Hogy miért nem tért ki részletesen erre, azt a hozzászólásokból világosan le­hetett érteni. Mo is gyermek­cipőben halad a kongresszusi verseny a gépjavítóban, A ki­értékelés vontatott, a vállalá­sok sablonosak, sok a „papír­forma”, pedig ha valahol igen, hát náluk nagy szükség volna élő, eleven, helyesen értelme­zett versengésre. Demeter Kál­mán főmérnök hozzászólásából ugyanis kitűnt, hogy baj van a vállalatnál a programszerű termeléssel és az exportra ke­rülő zöldborsó-cséplőgépek el­készítése körül is sok a gond. Gyakoriak a gépállások, me­lyeknek nagy része szaksze­rűtlen, felelőtlen kezelésből adódik. Kedvezőtlenül befolyá­solja az üzem menetét a mun­kaerő-fluktuáció. A kooperá­cióból és a késedelmes anyag- biztosításból is sok gond sza­kad a forgácsolókra és a sze- relökre. Kovács Jolánnak, a megyei pártbizottság képviselőjének a hozzászólása szinte fordulatot jelentett a taggyűlés meneté­ben. Nemcsak azért, mert tár­gyilagosan bírálta a beszámoló fogyatékosságait, hanem azért is, mert utalt néhány olyan konkrétumra, amelyeknek megvitatására éppen ez a tag­gyűlés volt illetékes. Ezután 4 „megeredt" a nyelve a tagság-' nak. Egymást követték a hoz-!. zászólások. Sok hasznos, élet-1 revaló javaslat hangzott el. A] 12 felszólalásból nagyon emlé-i kezetesek maradtak számomra] Veres Ferencnek a szavai. Ez! a pártonkívüli üzemvezető elő-' szőr vett részt a kommunisták! tanácskozásán. Érdeklődéssel- hallgatta mindazt, amiről a] párttagok vitáztak. Aztán ma-! ga is szót kért, s elmondta vé­leményét, bátran és őszintén. A „kívülálló” szemével sok olyan negatív jelenségre utalt, amit ajánlatos megszívlelni és sür­gősen felszámolni. Szavaival feltétlenül előbbre vitte a tag­gyűlés munkáját. Mindent értékelve S ha most értékelnem kelle­ne a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat pártalapszervezetének taggyűlését, valahogy úgy fog­lalnám össze; hallottam egy olyan egyoldalú beszámolót, amelyet nemcsak megbírált a párttagság, hanem ki is egé­szített. Mert az üzem kommu­nistái ezen a délutánon arról vitáztak, hogyan haladjanak tovább a kongresszusi doku­mentumok ismeretében. Mit tegyenek azért, hogy kicsiny kollektívájuk eredményeseb­ben, céltudatosabban munkál- kodhassék. A taggyűlés tehát betöltötte küldetését. Nemcsak vitafóru­ma, hanem munkaértekezlete is lett az alapszervezet kom­munistáinak. Paulovits Ágoston re és így mind több helyen igyekszünk megvalósítani a kalauznélküli járatokat. Autóbusz közlekedésünk igen sokat fejlődik az ötéves terv végére. Ügy tervezzük, hogy 1965-re a tavalyihoz viszo­nyítva,, mintegy 80 százalékkal növeljük az utasforgalmat, és gondoskodunk arról, hogy meg­szűnjön a közlekedési „fehér folt”. Gondoskodunk arról, hogy Borsod minden községét bekapcsoljuk a közlekedési hálózatba. Tervek és még jobb tervek A célkitűzés megvalósítása érdéktoen jelentősen növeljük autóbuszparkunkat. 1865-ig 340 új autóbuszt állítunk be. Ter­mészetesen ez nem jelent ab­szolút növekedést, mert rész­ben ki kell selejtezni az el­avult autóbuszokat, és a „fa- karuszok” szerepét Ikarusz- autóbuszok veszik át. A bódés- kocsikat újból teherkocsikká alakítjuk át. A régi kiskocsik helyett modern, nagy autóbu­szokat állítunk be. Az új ko­csik, valamint a közlekedés fej­lettebb megszervezésével akar­juk biztosítani, hogy a megye minden helységében autóbusz járjon és ne legyen lemaradó utas. A kulturáltabb közleke­dés érdekében új MÁVAUT- állomúst építünk a második ötéves tervben Miskolcon és Ózdon. Abaujszántón ez év- I ben fejezzük be az új telep- j hely építését és új telephelyet létesítünk Kazincbarcikán, Sze­rencsen, Tiszapalkonyán. Tö­rekszünk arra is, hogy a me­gye minél több városában, köz­ségében biztosíthassuk a taxi­szolgálatot. — Mit tesznek a közúti te­herszállítás növeléséért? — A közúti teherszállításban is meglepően nagy eredményt értünk el. 1949-ben még mind­össze 20 tehergépkocsival ren­delkeztünk és ennek is egy- része háborús roncskocsi volt. Ma már 880 teherkocsink szál­lít árut Borsodban. Tavaly például mintegy 8 millió tonna j árut, illetve építési anyagot to­vábbítottunk és ebben az év­ben előreláthatólag 1 millió tonnával több árut szállítunk, mint tavaly. Kétségtelen, ez igen szép fejlődés, de ezzel nem lehetünk megelégedve, mivel a többi szocialista or­szágokhoz viszonyítva kissé el­maradtunk. Az említett orszá­gokban az árukat mintegy 40 százalékban közúti forgalom­ban bonyolítják le, mi 24—25 százaléknál tartunk. A kong­resszusi irányelvek kifejezet­ten felhívják a figyelmünket a ’"közúti szállítás növelésére. A [.teherkocsik forgalmát jelentő­sen akarjuk növelni, de a gazdaságosság figyelembevéte­lével ezt elsősorban nem be­ruházással, hanem a meglévő kocsipark jobb kihasználásá­val, niagasabbszintű szervezés­sel akarjuk megvalósítani. így például jobban egységesítjük és központosítjuk a teherszál­lítást, gépesítjük a rakodást. E célkitűzés megvalósításában segítséget várunk a szállító fe­lektől is. Közös erővel kell csökkentenünk az állásidőket, különösen az önkilométeres fu­varoknál. A szállítás növelése érdekében szombat délután és vasárnap kedvezményes árat számítunk a szállítóknak és szintén kedvezményt biztosí­tunk a pótkocsival való szállí­tásnál is. Ugyancsak a teher­szállítás növelése érdekében átszerveztük az áruforgalmi osztályt, és ez az átszervezés jobb programozást tud bizto­sítani. ■ íme. mint az elmondottak is mutatják, az irányelvek buz­dító hatással vannak vállala­tunk munkájára, sok hasznos javaslat szülőanyja lett s előre­láthatólag a még korszerűbb .közúti közlekedés, teherszálli- _tás megteremtését segíti elő. • Csorba Barna ! — KEPZÖMÜVESZETl ván­dorkiállítás nyilt meg Karcsún, Ja művelődési otthonban. A túr­iját anyagát Borsod és Hcgyalja J neves festőinek műveiből állf- | lottók össze, A kiállítást a Bod- %rogköz más községeiben is bc- 4 mutatják. i Ä fejlettebb, «a korszerűbb | közlekedésért ! Balogh János clvtársniik, as AK.ÖV igazgatójának nyilatkozata 1 a kongresszusi irányelvekről

Next

/
Oldalképek
Tartalom