Észak-Magyarország, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)
1962-09-25 / 224. szám
tJE t; K edd, 1952. szeptember 25. ESZAKMAGYARORSZÄG Építőipari Újítási Kiállítás Érdekes kiállítás nyílt Miskolcon, az építők selyemréti munkásszállójában. Az építőipari vállalatok az ország minden részéből elküldték ide azokat a gépeket, amelyek nagyban megkönnyítik és a minimumra csökkentik fizikai munkájukat. A sok hasznos újítás felkeltette a szakemberek érdeklődését. A kiállításnak sok a nézője. Legnagyobb érdeklődéssel a Borsod megyei Mélyépítő Vállalatnál dolgozó Tóth József üzemvezető és Varga Lajos lakatos újítását kísérik. Ez a gépezet a csatornaépítésnél egyedül ducolja az árkot, az úgynevezett Pátria-lemezeket a kívánt szélességben és mélységben helyeid el. Hasznos ez a kiállítás, hiszen megye- szerte sok új lakás, üzem épül és az érdekeltek megismerkedhetnek a korszerű építkezési módszerekkel. Foto: Szabados György Az Iparban foglalkoztatott traktorvezetők segítségével oldják meg a kétműszakos szántást a borsodi gépállomások Borsod megyében a szélsősé- ges időjárás miatt az őszi időre tolódott át a munkacsúcs. A gépállomásoknak mintegy 450 000 holdon kell talajmunkát végezniük, továbbá mintegy 100 ezer hold betakarításához kell segítséget nyújtaniuk. Az őszi talajmunkák elvég- kése jelentik a legnagyobb feladatot. Most már mintegy ezer traktor szánt a borsodi határban, azonban csak 200 dolgozik két műszakban. Sok helyen — mint többek között a sátoraljaújhelyi járásban — a termelő- szövetkezetek is akadályozzák a gépek kétműszákos üzemeltetését. A kapások betakarítását nem végzik a kellő ütemben, s így a gépeknek nincs munkaterületük. Emiatt 10 traktort a szerencsi járásba kellett átcsoportosítani. A jelenleg két műszakban dolgozó gép igen kevés. Az Alsózsolcai, az Alsóvadászi, a Sárospataki Gépállomás körzetében a termelőszövetkezetek átadták traktorosaikat a gépállomásnak, így sikerült megszervezni a kettős műszakot. Legtöbb gép — 105 szántótraktorból 31 — az Alsóvadászi Gépállomás körzetében dolgozik két műszakban. A traktorosok közül a kongresszusi versenyben Pintér Lajos és váltótársa. Nagy Miklós már harmadik hete ül traktoron. Eddig több mint 100 holdon végeztek vető- és mélyszántást a sok helyütt kőkeményre szikkadt földeken. Ugyancsak kitettek magukért Hetes Antal és Gulyás András traktorosok is. A jól megszervezett két műszak eredményeként az Alsóvadászi Gépállomás három hét alatt csaknem másfélezer holdon végezte el a talajmunkát — ami igen jó teljesítménynek számít. A Borsod megyei gépállomásoknak az előttük álló feladat megoldásához még 250 traktorosra van szüksége, hogy legalább 500 gépet tudjanak két műszakban üzemeltetni. A Gépállomások Igazgatósága a Gazdasági Bizottság határozata nyomán most felhívással fordult a megye 30 ipari üzeméhez, hogy az őszi munkák idejére adja át a gyárakban foglalkoztatott, traktorvezetéshez értő szakembereket. A diósgyőri Lenin Kohászati Művek, a DIMAVAG, a Borsodi Vegyikombinát és több más üzem most is készségesen adja át a gépállomásnak traktorvezetéshez értő dolgozóit, hogs’- az őszi munkákat idejében és jó minőségben elvégezhessék. 96 Szonyi-rézkarc A Képcsarnok Vállalat értékes újdonságot készít Szőnyi István művészete csodálóinak. művei gyűjtőinek. Az 1960-ban elhunyt mester hagyatékából 96 rézkarcot jelentet meg, ötven számozott példányban. » Az MSZMP Központi Bízott- ’ J ságának kongresszusi irány-I h elvei foglalkoznak a közieke- ; 1 dési tennivalókkal is. „Fejlesz- t teni kell a közlekedés minden j ► ágát, hogy teljesíteni tudja j | szállítási feladatait. Korszerű ’ i szállítási módszereket kell al- [ kalmazni... Szükség van a j » közúti hálózat bővítésére...” J — hangzanak a tézisek meg- : i állapításai. Az Autóközlekedési I • Igazgatóság vezetői és dolgozói j 0 behatóan foglalkoztak a tézi- ! ■ sek tanulmányozásával, és a j »vállalat sajátosságainak meg-■ •felelően leszűrték a tanulsáeo-. »kát. megvitatták a tennivaló-j • kát. Baloch János elvtárs. a J vállalat igazgatója erről így • beszél. • Perspektívát adnak ° — A kongresszusi irány• elveket a helyi sajátosságokra • alkalmazva mindenekelőtt »pártaktíva ülésen, majd szak• osztályvezetői értekezleten be• széltük meg. Vállalatunk poli- Jtikai és gazdasági vezetői úgy • értékeltük, hogy a tézisek — •amellett, hogy politikailag is • irányt mutatnak — fejlett technológiái rendszert alkotnak, J perspektívát adnak a gazdasági • vezetésnek. Éppen ezért szük- Jségesnek tartottuk, hogy a vállalat élenjáró dolgozóival J eszmecserét folytassunk, össze• hívtuk a szocialista brigádvezetőket s velük is megvitattuk, mit is kell tennünk. A megbeszéléseken, tanácskozásokon elhangzottak alapján, bizonyos mértékben módosítjuk, kiegészítjük ezévi tervünket s a kongresszusi irányelvek — illetve a VIII. kongresszuson elhangzottak — alapján dolgozzuk ki jövőévi tervünket. — Az irányelvek milyen kihatással vannak a műszaki színvonal fejlesztésére? Lépést kell tartani — Vállalatunk munkájában hosszú időn keresztül olyan elvi megállapítás uralkodott, hogy mivel nem vagyunk termékeket előállító üzem, így a magas műszaki színvonal nem biztosítható és nem értékelhető. Az irányelvek félreérthetetlenül leszögezik, hogy ez helytelen nézet volt. Közlekedésünk — így tehát vállalatunk is — csakis akkor tölti be feladatát, ha a műszaki színvonal, a fejlettebb technika és technológia alkalmazásával lépést tart az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem fejlődésével. Nálunk a gépkocsi mint alap- beruházás jelentkezik. Műszaki állagának megfelelő szinten tartása alapfeltétele a kulturált, a biztonságos Közlekedés | megteremtésének. Ezt kétféle; módon akarjuk elérni. Egyrészt • beruházással, másrészt új: technika, technológia alkalmazásával. Egyik legnagyobb be- j ruházásunk a miskolci komp-' lex-lelep, amelynek építését! mintegy 50 millió forintos költ- j séggel ez évben fejezünk be. J Előzőleg nem álltak rendelke- - zésünkre megfelelő javítómü- j helyek, és így nem tudtuk biz- j tosílani megfelelő színvonalon ! a gépkocsik javítását, karbantartását. A komplex-telep felépítésével ezek a gondjaink megszűntek, illetve ! megszűnnek. Modern csarnokok, megfelelő gépi berendezés áll rendelkezésünkre; fejlettebb tech- I nikával és technológiával tud- juk biztosítani a gépkocsik esztétikai és műszaki karbantartását. Ennek érdekében igyekszünk lehetőséget biztosítani, hogy minél több dolgozó vegyen részt különféle szaktan- folyamokon. állami oktatásban, s igyekszünk hazai és külföldi szakirodalmat biztosítani. — Mondjon valamit a lakosságot közelebbről érintő tervekről, elképzelésekről. Sokat fejlődtünk — Személyszállításunk hihetetlen mértékben fejlődött a felszabadulás óta. Közismert dolog, hogy Borsodban az el- I múlt rendszerben mindössze j három autóbusz biztosította a I közlekedést. Még 1947-ben is! mindössze 8 autóbusz és 14 te- j hergépkocsi szállította az utasokat a megye különböző részeibe. Sok volt a „fehér folt”, azaz sok község volt Borsodban, ahol se vonat, se autóbusz nem járt. Ma már ott tartunk, hogy kevés a „fehér folt”. Ma 472 autóbuszunk közlekedik a megyében, és mind több községet kapcsolunk be a közúti forgalomba. Igen jellemző példa, hogy tavaly egész évben 32 millió 204 utast szállítottunk s ebben az évben ■*— az eddigi értékelés szerint — 6 százalékkal több utast szállítunk. A kulturáltabb közlekedés érdekében mindinkább eltüntetjük a bódés kocsit, köznyelven a „fakaruszt” és helyébe modern Ikarusz-kocsikat állítunk be. Számolunk a dolgozók öntudatának növekedésével s így a megyében egyre több helyen valósítjuk meg a kalauz nélküli járatokat Ilyen kalauz- nélküli járatok közlekednek többek között Kazincbarcikán, Sátoraljaújhelyben, Hemádné- metiben. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, még bátrabban lehet támaszkodni a dolgozók öntudatára, becsületességéAmi egy beszámolóból kimaradt Küldöttválasztó taggyűlésen Voltam a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalatnál. Radics Sándor párttitkárral a tanácskozás előtt arról beszélgettem, hogy üzemben valahogy nem biegy megfelelően a kongresz- szusi verseny, jóllehet, ha valahol, hát náluk nagyon nagy szükség volna rá, mert hónapok óta tervteljesítési gondok vannak. A szakszervezeti titkár is ezen a véleményen volt, így hát érdeklődéssel váriam a beszámolót, no meg a vitát, re- hiélve, hogy az üzem kommunistái és a meghívott párton- kívüliek véleményt mondanak ®rről is. ... Nem ezt vártam Mindjárt elöljáróban hadd hiondjam el, kissé csalódottan hajtottam össze jegyzetfüzete- n^et, amint elhangzott a párt- alapszervezet vezetőségének beszámolója. Nem azt kaptam, vártam, őszintén szólva, 45—50 percig nem tudtam, melyik üzem alapszervezetének beszámolóját hallgatom. Ennek elsősorban az volt az bogy a beszámolónak több mint háromnegyede egyoldalú volt. Tallózva „kivonatosan” idézte a kongresszusi irányelvek megállapításait és új szervezeti szabályzat néhány fontosabb gondolatát. Ez Watt az ötven perc alatt egyetlen szó sem esett arról, mit is kell lenni a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat kommunistáinak konkrétan, a kongresz- szusi irányelvek tükrében. Hogyan kell aprópénzre váltani mindazt, amiről szó van ebben a nagyjelentőségű dokumentumban. . Vártam azt is, hogy a beszámolóban — éppen azért, hogy betöltse a küldöttválasztó taggyűlés a rendeltetését — az irányelvek tükrében gondosan elemzik majd az üzem pártmunkáját, és az irányelvek szellemében meghatározzák a legidőszerűbb tennivalókat. Szükség lett volna erre azért is, mert azok a taggyűlések, amelyek napjainkban vannak, valamennyi kongresszusi dokumentumnak a vitafórumává kell, hogy váljanak. Olyan vitafórumokká, ahol a helyi pártmunka teljességét is alaposan áttekintik. Helyi problémáról nem esett szó Nem azt mondom, hogy helytelen volt ezt a küldöttválasztó taggyűlést is felhasználni a kongresszusi irányelvek, a módosított szervezeti szabályzat-tervezet, és a személyi kultusszal kapcsolatos határozat ismertetésére. Erre szükség volt, de nem úgy, ahogy itt tették; teljesen elszigetelve a helyi problémáktól, szinte különállóan. A beszámolónak párhuzamot kellett volna vonnia az irányelvek és a helyi feladatok között. Nagyon kevés szó esett a beszámolóban a termelésről, a munkaversenyről, a gazdasági vezetésről, a műszaki fejlesztésről, a munkafegyelemről és még sok más olyan kérdésről, amelynek megvitatása feltétlenül helyes lett volna az üzem kommunistáinak körében. Félreértés ne essék, ezzel nem azt akarom mondani, hogy csináljunk termelési tanácskozást a taggyűlésekből. Nem, erről szó sincs! Csupán arról, hogy ismertessük megfelelőképpen a párttagsággal a gazdasági és műszaki feladatokat is. Végül helyes lett volna az is, ha a vezetőség beszámolója összefoglalja az eddigi munka tanulságait, ezeket azonnal értékesíteni lehetett volna az időszerű feladatok kijelölésénél, a kommunisták kötelességeinek meghatározásánál. Pedig van helyi ügy bőven Mindezek kimaradtak ebből a beszámolóból, noha terjedelmében elég vaskos volt. Felépítésében azonban egyoldalú. Pedig sokszor szinte- odakívánkoztak az „üzem ízű" mondatok a kongresszusi irányelvekhez. Erre csak egyetlen példa. A párttitkár elvtárs azt mondta; országszerte és megyénkben is nagyszerű eredmények születtek a kongresszusi munkaversenyben. S azután másról kezdett beszélni. Hogy miért nem tért ki részletesen erre, azt a hozzászólásokból világosan lehetett érteni. Mo is gyermekcipőben halad a kongresszusi verseny a gépjavítóban, A kiértékelés vontatott, a vállalások sablonosak, sok a „papírforma”, pedig ha valahol igen, hát náluk nagy szükség volna élő, eleven, helyesen értelmezett versengésre. Demeter Kálmán főmérnök hozzászólásából ugyanis kitűnt, hogy baj van a vállalatnál a programszerű termeléssel és az exportra kerülő zöldborsó-cséplőgépek elkészítése körül is sok a gond. Gyakoriak a gépállások, melyeknek nagy része szakszerűtlen, felelőtlen kezelésből adódik. Kedvezőtlenül befolyásolja az üzem menetét a munkaerő-fluktuáció. A kooperációból és a késedelmes anyag- biztosításból is sok gond szakad a forgácsolókra és a sze- relökre. Kovács Jolánnak, a megyei pártbizottság képviselőjének a hozzászólása szinte fordulatot jelentett a taggyűlés menetében. Nemcsak azért, mert tárgyilagosan bírálta a beszámoló fogyatékosságait, hanem azért is, mert utalt néhány olyan konkrétumra, amelyeknek megvitatására éppen ez a taggyűlés volt illetékes. Ezután 4 „megeredt" a nyelve a tagság-' nak. Egymást követték a hoz-!. zászólások. Sok hasznos, élet-1 revaló javaslat hangzott el. A] 12 felszólalásból nagyon emlé-i kezetesek maradtak számomra] Veres Ferencnek a szavai. Ez! a pártonkívüli üzemvezető elő-' szőr vett részt a kommunisták! tanácskozásán. Érdeklődéssel- hallgatta mindazt, amiről a] párttagok vitáztak. Aztán ma-! ga is szót kért, s elmondta véleményét, bátran és őszintén. A „kívülálló” szemével sok olyan negatív jelenségre utalt, amit ajánlatos megszívlelni és sürgősen felszámolni. Szavaival feltétlenül előbbre vitte a taggyűlés munkáját. Mindent értékelve S ha most értékelnem kellene a Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat pártalapszervezetének taggyűlését, valahogy úgy foglalnám össze; hallottam egy olyan egyoldalú beszámolót, amelyet nemcsak megbírált a párttagság, hanem ki is egészített. Mert az üzem kommunistái ezen a délutánon arról vitáztak, hogyan haladjanak tovább a kongresszusi dokumentumok ismeretében. Mit tegyenek azért, hogy kicsiny kollektívájuk eredményesebben, céltudatosabban munkál- kodhassék. A taggyűlés tehát betöltötte küldetését. Nemcsak vitafóruma, hanem munkaértekezlete is lett az alapszervezet kommunistáinak. Paulovits Ágoston re és így mind több helyen igyekszünk megvalósítani a kalauznélküli járatokat. Autóbusz közlekedésünk igen sokat fejlődik az ötéves terv végére. Ügy tervezzük, hogy 1965-re a tavalyihoz viszonyítva,, mintegy 80 százalékkal növeljük az utasforgalmat, és gondoskodunk arról, hogy megszűnjön a közlekedési „fehér folt”. Gondoskodunk arról, hogy Borsod minden községét bekapcsoljuk a közlekedési hálózatba. Tervek és még jobb tervek A célkitűzés megvalósítása érdéktoen jelentősen növeljük autóbuszparkunkat. 1865-ig 340 új autóbuszt állítunk be. Természetesen ez nem jelent abszolút növekedést, mert részben ki kell selejtezni az elavult autóbuszokat, és a „fa- karuszok” szerepét Ikarusz- autóbuszok veszik át. A bódés- kocsikat újból teherkocsikká alakítjuk át. A régi kiskocsik helyett modern, nagy autóbuszokat állítunk be. Az új kocsik, valamint a közlekedés fejlettebb megszervezésével akarjuk biztosítani, hogy a megye minden helységében autóbusz járjon és ne legyen lemaradó utas. A kulturáltabb közlekedés érdekében új MÁVAUT- állomúst építünk a második ötéves tervben Miskolcon és Ózdon. Abaujszántón ez év- I ben fejezzük be az új telep- j hely építését és új telephelyet létesítünk Kazincbarcikán, Szerencsen, Tiszapalkonyán. Törekszünk arra is, hogy a megye minél több városában, községében biztosíthassuk a taxiszolgálatot. — Mit tesznek a közúti teherszállítás növeléséért? — A közúti teherszállításban is meglepően nagy eredményt értünk el. 1949-ben még mindössze 20 tehergépkocsival rendelkeztünk és ennek is egy- része háborús roncskocsi volt. Ma már 880 teherkocsink szállít árut Borsodban. Tavaly például mintegy 8 millió tonna j árut, illetve építési anyagot továbbítottunk és ebben az évben előreláthatólag 1 millió tonnával több árut szállítunk, mint tavaly. Kétségtelen, ez igen szép fejlődés, de ezzel nem lehetünk megelégedve, mivel a többi szocialista országokhoz viszonyítva kissé elmaradtunk. Az említett országokban az árukat mintegy 40 százalékban közúti forgalomban bonyolítják le, mi 24—25 százaléknál tartunk. A kongresszusi irányelvek kifejezetten felhívják a figyelmünket a ’"közúti szállítás növelésére. A [.teherkocsik forgalmát jelentősen akarjuk növelni, de a gazdaságosság figyelembevételével ezt elsősorban nem beruházással, hanem a meglévő kocsipark jobb kihasználásával, niagasabbszintű szervezéssel akarjuk megvalósítani. így például jobban egységesítjük és központosítjuk a teherszállítást, gépesítjük a rakodást. E célkitűzés megvalósításában segítséget várunk a szállító felektől is. Közös erővel kell csökkentenünk az állásidőket, különösen az önkilométeres fuvaroknál. A szállítás növelése érdekében szombat délután és vasárnap kedvezményes árat számítunk a szállítóknak és szintén kedvezményt biztosítunk a pótkocsival való szállításnál is. Ugyancsak a teherszállítás növelése érdekében átszerveztük az áruforgalmi osztályt, és ez az átszervezés jobb programozást tud biztosítani. ■ íme. mint az elmondottak is mutatják, az irányelvek buzdító hatással vannak vállalatunk munkájára, sok hasznos javaslat szülőanyja lett s előreláthatólag a még korszerűbb .közúti közlekedés, teherszálli- _tás megteremtését segíti elő. • Csorba Barna ! — KEPZÖMÜVESZETl vándorkiállítás nyilt meg Karcsún, Ja művelődési otthonban. A túriját anyagát Borsod és Hcgyalja J neves festőinek műveiből állf- | lottók össze, A kiállítást a Bod- %rogköz más községeiben is bc- 4 mutatják. i Ä fejlettebb, «a korszerűbb | közlekedésért ! Balogh János clvtársniik, as AK.ÖV igazgatójának nyilatkozata 1 a kongresszusi irányelvekről
