Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-15 / 190. szám
4 ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1962. angttsztijz WL Az ómassai gyerekek királyi palotája — üipi, nyisd ki a zsilipet, índtíl a hajó! — kiált egy bar- ^únajú kislány bronzszínűre égett kisöccse felé. — Lipót belehasal a vízbe, kezével igazít a sárból emelt gáton, s a fehér papírhajó imbolyogva tovasiklik a patak vizén. — Pár perc múlva beleunnak a hajókázásba, s már nevetve, sikítozva pocsolják egymást. A Garadna keskeny kis hegyi patak. Nyári szünidőben mégis ez a bokáig érő víz, s a fahíd körüli füves tisztás az ó- massai gyerekek paradicsoma. — Rekkenő hőség van. Az ár- nyákon kívül szinte elviselhetetlen a meleg, de a Schalkház- unokák: Miklós, Lipót, Éva, Szilárd, a velük hancúrozó Mitray Gábor rá se hederítenek a forrón tűző napra. Egész nap a patakban ülnek, mogyo- rófapálcát faragnak, vagy próbálnak életrekelteni egy marcona rablóról szóló históriát vidám játékaikban. A Bükk zöldlombú fái, a környezet már ezeknek a csöpp ember - palántáknak a képzeletét is megmozgatja. Játékaik a régi mesék és az iskolában, vagy otthon, a rádióban hallott új dolgoknak keveréke, érdekes változatai. A poros útkanyar mögött lévő tisztáson szinte ünnepélyesen emelkednek ki a régi kohó szürke falai. — Ez a mi várunk! — mutatja büszkén Miki. — A királyi palota! — teszi hozzá Éva. Leülök közéjük, s ámulva hallgatom szavaikat. — — Én vagyok a királynő! — s bár ő a társaság egyedüli 5,nő tagja”, látszik, hogy valóban ő uralkodik itt. — Ez itt a kíséretem — mutat a fiúkra, akik hódolat- teljesen néznek rá. — Vadászatra járunk az erdőbe, tegnap is voltunk. Gabi a királyfi. Megsebesítette egy vaddisznó (azaz hasraesett egy fatönkben, s meghorzsolta a Bokáig érő vízben. térdét), és nem tudott utánunk jönni. A palotában vettük észre és gyorsan telefonáltunk ... — Hogy-hogy telefonáltatok? Se vezeték, se telefonállomás . . : — Ugyan, <— mondja lekicsinylőén a „királynő”; — Nem tetszik tudni, hogy drót nélkül is lehet telefonálni? nemsokára a dombtetőről hallatszott kiáltozásuk: — Bum! — Bum! Nem mertem puskalövésre gondolni. Tartottam tőle, hogy Évi ajkbiggyesztve újra felvilágosít: Interkontinentális rakéták Forgó Edit Sokatmondó számadatok MISKOLC város Tanácsa a minap tárgyalta a város műve- .ödési helyzetét. A tanácsülésen felmerült néhány sokatmondó számadat is, amely negcáfolatlan bizonyítékát nyújtja az utóbbi években végbement nagyarányú kulturális fejlődésnek, kultú rforrad almunk diadalmas előrehaladásának. Ezekből az adatokból közlünk az alábbiakban néhányat: A felnőtt oktatás keretében 1957-ben 395-en érettségiztek. Két év múlva, 1959-ben ez a izám visszaesett 296-ra (ezeknek tanulmányait az első években megtörte az ellenforrada- om); 1961-ben már 424-en szerezték meg az érettségig bizonyítványt a felnőttoktatás keretében. A város mozihálózata az itóbbi években lényegében nem bővült, de az 1957-es ! 305 599 látogatóval szemben 1961-ben 2 568 989 néző fordult meg a mozikban. Sokkal szembetűnőbb az emelkedés az >gyéb kulturális rendezvényeknél. Míg a Miskolci Nemzeti színházban 1959-ben 160 elő- idást tartottak 74 953 néző ■észvételével, addig két év núlva, 1961-ben 282 előadáson L71 718 néző vett részt. A komolyzene iránti, érdeklődés megnövekedését tükrözik a langversenylátogatások adatai: :959-ben 19 koncertet 3552 nallgató élvezett végig, 1961ben a koncertek száma kétszeresére emelkedett és a 38 koncerten 11 243 hallgató fordult meg. Emelkedett a szórakoztató műsorok látogatottsága is: 1959-ben 18 műsoron 11 467 látogató, 1961-ben pedig 22 műsoron 22 194 néző foglalt helyet a nézőtér székein. A TUDÁS iránti vágyat tükrözik az ismeretterjesztő előadások adatai: 1957-ben 348 előadást 24 880-an, két évvel később 1765 előadást 117 080- an, 1961-ben pedig 1904 előadást 158 545-en hallgattok végig. 1959-ben egy hivatásos képzőművészeti kiállítás volt. Ezt 14 700-an nézték meg. Két év múlva, 1961-ben öt kiállításon 35 000 néző ismerkedett a képzőművészeti alkotásokkal. Kettős haszon a rozsföldekről Néhány holddal minden évben szoktak rozsot termelni a tiszakarádi Üj Élet gazdái, mert sokan szeretik közülük az ízletes rozscipót, de főképp a szalmájára van szükségük: zsúpot kötnek belőle, jégvermet, juhhodályt, kisebb színeket fednek vele. Ezidén azonban a szokottnál nagyobb területen, nem kevesebb, mint 30 hold földbe került rozs a Nemestag és a Gyárkony dűlőkben. A termelőszövetkezet ugyanis szerződést kötött a Herbária Gyógynövényforgalmi Vállalattal 30 holdnyi anyarozs termesztésére. Tavasszal, pár nappal a virágzás előtt a vállalattól kapott spórákkal — apró tűkkel felszerelt lapok segítségével — beoltották, szabályszerűen „megfertőzték” a kalászokat. amitől minden kalászban néhány szem deformálódott, lilás színt kapott és fokozatosan elüszkösödött, vagyis a gyógyászatban is fontos anyarozs keletkezett belőle. És mielőtt aratásba fogtak volna, megkezdték az anyarozs gyűjtését. Ezzel a könnyű munkával külön keresethez juttatott a tsz mintegy 150 iskolás gyermeket és nyugdíjas tagot. Végigjárták a táblákat, vékony pálcikával meg-megkopogtatták a kalászokat, és a kihulló anyarozsszemeket összegyűjtötték. Amelyik szem benn szorult, azt kézzel szedték ki a kalászból. Aratás után a szárítás következett. Holdanként 30—40 kilónyi anyarozs-termést várnak, ami 2500 forint tiszta jövedelmet jelent minden hold után a gazdaságnak. Emellett természetesen a rendes rozst is betakarították, hiszen ez az anyarozstermesztés miatt legfeljebb 1 mázsányi terméskiesést jelent holdanként. Ügy tervezik, hogy jövöre 50 holdon termesztenek anyarozsot. Ezt annál könnyebb ben megvalósíthatják, mert a fertőzést nem kézzel fogják végezni, hanem gépet bocsát rendelkezésükre a vállalat, ami sokkal tökéletesebb munkát végez, s így 50—60 kilogramm anyarozsot is tudnak majd gyűjteni holdjáról. Évadnyitáskor ]Y'| a délelőtt féltizenkettőkor — az 1962/63-as saniév^d- ban — először olvassa a színház ügyelője a társulat névsorát. Évadnyitó társulati ülésre jönnek össze a Miskolci Nemzeti Színház tagjai. Néhányhetes pihenés után újra benépesül a színpad, élettel telnek meg a próbatermeik és egy-két nap múlva délutánonként elindul az autóbusz, hogy, a megye különböző községeibe tájelőadásra vigye a színészeket. Napközben — a holnapi naptól kezdve — már folynak a nyitódarabok próbái, díszletkészítők, szabók, a mü- szak sokféle dolgozója a művészekkel együtt az új produkciók előkészítésén munkálkodik, hogy szeptember 15-én. estére, amikor a nagyközönség előtt először gördül fel a Miskolci Nemzeti Színház bársonyfüggönye, tökéleteséig készet, élvezeteset produkálhassanak. A ma délelőtti névsorolvasással valójában megkezdődik az 1962/63-as évad a Miskolci Nemzeti Színházban. A színház műsorterve már ismert. Sokszáz néző már elő is jegyeztette bérletét az évad bérleti előadásaira és nagy az érdeklődés a Kamaraszínház darabjai iránt is. A jól ösz- szekovácsolt művészegyüttes, amely a mai napon néhány új erővel frissül fel, magabiztosan lát feladatainak megoldásához. Nagy feladatok állnak a színház előtt. Nemcsak a mi> sortervben szereplő darabok előadása, az egyes szerepeki megformálása jelenti a feladatot, hanem az az egész munkálkodás, amely! szervesen beleilleszkedik kultúrpolitikai célki tűzéseink megvalósításának láncolatába: a szépnek, a nemes művészetnek mind szélesebb tömegekkel való megismertetése és mindezeken túl annak a művészi élménynek nyújtása, amelynek adására a mai fejlett technikai viszonyok mellett, a szélesvásznú film és a televízió koer szakában is, kizárólag csak a színház lehet képes. Nemes feladata a színháznak, hogy az élő művésze# nyújtásával, a közvetlen élmény megadásával hozza köze>- lebb Miskolc és Borsod megye színházlátogató tömegeit a szocialista kultúrához, a klasszikus irodalom nemes hagyományaihoz, a művészet sajátos eszközeivel erősítse szocialista tudatukat, világnézetüket, nyújtson tartalmas, jó szó-J rakozást, legyen a közönségének és a szocialista kultúrának! értékes összekötője. Ápolja a színház kapcsolatait a közönség-tömegeivel a színház falain túl is, legyen még intenzívebb, még erősebb az a kapocs, amely a nagyüzemi muiW kásokat, a bányászokat, a falvak parasztjait, az üzemek és intézmények dolgozóit, valamint a színház tagjait eddig is összefűzte. Az elmúlt évadban — néhány hiányosság ellenére Is —3 a színház jelentős lépéseket tett azon az úton, amely a sa»3 cialista színházzá váláshoz vezet. A most kezdődő év hoasé zon gazdag eredményeket, olyanokat, amelyek ezt a folyamatot lerövidítik, és amelyek útján a Miskolci Nemzeti Színház mindinkább a szocialista kultúra szilárd, nagy hatósugarú bázisa lesz. A z évadnyitó társulati ülés alkalmából csekkel a " dolatokkal köszöntjük a Miskolci Nemzeti Színház valamennyi tagját, művészeti, műszaki és egyéb dolgozóit- Külön, meleg szeretettel üdvözöljük a társulat új tagjai# és kívánjuk, érezzék otthon magukat városunkban, forduljanak olyan szeretettel a miskolci közönség felé, mint amilyennél a színházlátogatók őket fogadják; adják mfn vészetük, tudásuk javát a miskolci közönség épülésére, a® egyetemes magyar színházkultúra erősítésére. Az új évad kezdete alkalmából sikerekben gazdag évet, erőt, egészségei kívánunk a Miskolci Nemzeti Színház együttesének. Egy nap az ózdi járásbíróságon Az igazságszolgáltatás „palotája” alacsony, a munkáslakásokhoz jól igazodó, földszintes épület. Szerényen húzódik meg a domb alján. Az épület nem tekintélyes, de annál tekintélyesebbek azok az emberek, akik itt dolgoznak, akik naponta mondják ki a peres ügyekben a „Népköztársaság nevében” a döntést, az igazságot. Úgynevezett „uborkaszezon” van most a bíróságon. A bírák közül többen szabadságon vannak, s vannak még betöltetlen bírói székek is. Akik most itt vannak, teljes ' egészében a munkásosztály, a dolgozó nép érdekeit képviselik, igazságot szolgáltatnak a peres feleknek. Dr. Tóth István, dr. Jenővári Plusz 34 fok árnyékban k- Gyere már Id, Ede, megromlik minden ennivalóm! (Gero Sándor, rajza) László, dr. Alaxa Helmut, az ózdi járásbíróság tanács vezető bírái éppen reggeli megbeszélést tártanak. Ki mit tárgyal, s főleg melyik szobában. (Mert a helyiséghiány egyre égetőbb probléma.) Találomra nyitunk be a tárgyalótermekbe. Az elsőben gyermektartási per folyik. A fiatal férj otthagyta feleségét, máshová költözött. A gyermektartásdíjat eddig rendesen fizette. Júliusban a férj kijelentette, csak akkor hajlandó tovább fizetni a gyermektartást, ha a bíróság erre kötelezi. A tárgyalás rövid ideig tart. A különváltan élő férj mindent elismer, s kötelezettnek érzi magát a gyermektartás fizetésére. De miért jöttek a bíróságra? Talán egyikük sem tudna választ adni a kérdésre. Sok-sok időt raboltak el a bíróság munkájából, mert a perfelvétel, az adminisztráció, a tárgyalás, s újból az adminisztráció sok munkát vett igénybe. Ugyanebben a tárgyalóteremben a következő tárgyalás már valamivel érdekesebb, szinte ritkaságszámba megy. A közelmúlt éveiben egy fiatalember házasságot kötött egy elvált asszonnyal. Az elvált asszony első házasságából gyermek született. A második férj az első házasságból született gyermeket örökbefogadta. A házasság örökös viszálykodással kezdődött. Végül válókeresetet indítottak egymás ellen. A bíróság törvényesen elválasztotta a házasfeleket. A válóper után a volt feleség pert indított második férje ellen az örökbefogadott gyermek tartásáért. A második férj, aki az első házasságból született gyermeket örökbe fogadta, tiltakozik. Nem hajlandó gyermektartást fizetni. A bíróság ítéletében kötelezi az örökbefogadó apát, hogy. minden hé; .napban 360 forint gyermektartást fizessen. Később az ítélet indokolásánál a tanácsvezető bíró, a .épi ülnökök egyetértésével megmagyarázza, hogy az ítélet a gyermek érdekében született. A gyermeket eltartani, s nevelni kell. Ez pedig újabb jogi eljárásokig az örökbefogadó apa kötelessége. Egy másik tárgyalóteremben a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett sikkasztás bűnügyében tart tárgyalást a bíróság. Az Ózdi Vendéglátóipari Vállalat egyik ózdkör- nyéki italboltjában — a vád, s a vállalat feljelentése szerint — a boltvezető különböző manőverekkel kétszer adott el előrenyomott sörblokkokat. A tanácsvezető bíró megkérdezi: mi a foglalkozása? A vádlott felel: italboltvezető helyettes. A tanácsvezető bíró: azt kérdeztem, hogy jelenleg mi a foglalkozása? A vádlott: jelenleg is ital- boltvezető helyettes. ítélet még nem született az ügyben, de máris feltehető a kérdés, hogyan engedhette meg az Özdi Vendéglátóipari Vállalat igazgatósága, hogy olyan boltvezető legyen felelősségteljes beosztásban, aki ellen már bűnvádi eljárást indított a bíróságnál. Délután összegezik tapasztalataikat a bírák. A statisztikában egy rovatba ismét nem került bejegyzés. Nincsenek már mezsgyehatár perek. Ma már nem a nadrágszíjj parcellákért folyik a pereskedés, hiszen a fejlődés, a közös gazdaságok megszületése ezt már száműzte. Most a szocialista együttélés mind nagyobb fokú megteremtéséért dolgozik a bíróság. Eászáocy Alajos Újfajta víz fertőtlenítő berendezést próbálnak ki Balatonföldváron Hazai vízmüveinkben eddig klórozással fertőtlenítették az ivóvizet, de * nagyobb klóradagolás elrontotta a víz izét, néha szinte élvezhetetlenné tette. Az Országos Vízügyi Fő- igazgatóság ezért most újfajta vízfertőtlenítő berendezést próbál ki a balatonföldvári felszíni vízműben, A külföldről vásárolt berendezés nem klórozással, hanem oxigénnel pusztítja el a vízben élő baktériumokat és a szabad szemmel nem látható, fertőző csirákat. Elektromos szerkezet választja ki az oxi gént a levegőből és ezt feldúsítva, ózont kever a vízSangtiafl négrestorefe A hetek éta tartó tikkasitó hőségben is helytállnak a Matyi Téglagyár dolgozói A kongresszusi versenyben a Mályi Téglagyár vezetői már számos műszaki intézkedést vezettek be, hogy az üzem dolgozói vállalásuknak megfelelően javítsák a minőséget és az eddiginél Is gazdaságosabban termeljenek. Ennek szolgálatéban a kemence szintekre nyolc nagyteljesítményű ventillátort szereltek fel. Segítségükkel a kemencékből kiáramló úgynevezett hulladékhő egyenletesen keveredik a levegővel és így jelentősen meggyorsul az áru száradása. Ezzel a módszerrel a kemence szinteken az elmúlt évi 4 millió helyett már 6 millió téglát száríthatnak — ingyen. A múltban sok bosszúságot okozott a selejt. A műszakiak ezen is változtattok. A műszárítóba vízhálózatot szereltek fel és a nyersárut a meleglevegő beáramlása után vízzel permetezik. Ezáltal a szárítóban páradús levegő keletkezik, amelybe a termékek belülről kifelé egyenletesen száradnak — nem repednek meg. Az új eljárással a selej- tet a tervezet 4.6 százalékról 3.6 százalékra szorították le. A gazdaságosabb termelés érdekében a tégla készítésénél az idén már hasznosítják a mozdonyból kikerülő — de még kalóriát tartalmazó — pernyét be. Az új módszer gyorsa**«! fertőtlenít, mint a kiór, de e*W nél is nagyobb előnye, hegyi nem rontja el a víz ízét. Egy hónaposak már a haji négyesikrek. Mint a* Újé Kína hírügynökség jelenti, * négy kislány és a mama kórházi felügyelet alatt vannak, de kitűnő egészségnek örvendenék* A harmincéves anyának egyébként az ikreken kívül még három gyermeke van. is. A gyártásra kerülő anyagól pernyével keverik és ezzel SS százalékkal rövidítik meg a nyersáru kiégetési idejét. A két hét óta tartó tikkasztó hőség azonban megfeszített munkát követel a mályi dolgozóktól, hogy a kongresszusi versenyben helyt álljanak. A forróság csökkentésére a vállalat vezetői a kemenceajtóknál az idén 36 ventillátort helyeztek el, s így ott a meleget sikerült 35—40 fokra lehűteni. Annál nagyobb a hőség a párás levegőjű műszárítóban. Az itt dolgozó munkások egészségük védelmében szinte félóránként zuhanyoznak és korlátlan mennyiségű sós szikvizet fogyasztanak. E nehéz munkakörülmény megszüntetésére aa elkövetkező években a műszárítót korszerűsítik. Az átalakítás során a levegő többszöri hasznosítását biztosító ú®rt»e- vezett reeirkulációs berendezést szerelnek fel. EzZel az új berendezéssel nemcsak a «ágy hőséget szüntetik meg, de a termelést is gazdaságosabbá teszik. Az átalakítási munkák tervei már készülnek. A tikkasztó hőségben a mályi dolgozók eleget tesznek kötelezettségüknek és napról* napra maradéktalanul teljesít tik termelési tervüké*. Ügy látszik, nagyon sokat veszítettem az értékemből ezzel a kérdéssel, mert néhány perc múlva felkerekedtek, s
