Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)
1962-08-29 / 201. szám
HAJNALI ROZSASZÜRET Pirfcad a hajnal,;, A hófehér rózsaszirmokon ezüstösen szirmokon csillog a napsugár. Ilyenkor a legillatosabb a rócsiliog az ősz jöttét jelző har- zsákért. Tarkaruhás, csevegő- matcsepp. A fehér rózsa- ajkú lányok vidám dallal köszöntik a napot, s elkezdődik a minden nap nagy eseménye: hajnali rózsaszüret. A végeláthatatlan rózsakertben több mint kétszáz fajta rózsa pompázik. 27 000 tő illatos szil-mű virág nyitja nyár derekától késő őszig bimbóit. A miskolci piacok, a virágüzletek innen kapják a sokszínű, a százezrek által rajongott ró zsát. Sok-sok ifjú leány, asz- szony és édesanya köszönte már meg az udvarló, a férj a gyermek kedvességét, amelyet mind-mind rózsák tolmácsol tak. A kis kertasztalok előtt apró táblák jelzik a rőzsafajta nevét. Alig-alig találni itt férfinevet. A szebbik nemről nevezték el a rózsák nagyrészét. Egy-kót nevet fel is jegyeztünk: Ena Harkness, Serenella Crimson Rosette. Kísérőnk, Barczikay Gábor, a Miskolci Kertészeti Vállalat facsemete-kertjének kertésze talán már álmában is el tudná sorolni a szebbnél szebb női neveket, amelyekkel a rózsákat elnevezték. Fürgén csattognak az ollók, az előbb még délcegen álló virágszálak bársonyos leánykezekbe hullanak. Egy-egy különösen szépvirágú rózsát többször is megsimogatnak, álmodoznak, talán majd ők kapják születés- vagy névnapi ajándékként szeretteiktől. S aztán reggel 7—8 óra tájt jön a kertészet kocsija, és selyempapírba csomagolva, viszi a sokszor ezernyi rózsaszálat a virágboltokba Gyönyörű kővázákból szívják ezután aj tápláló, friss vizet, mindaddig, míg be nem toppan valaki boltba: Kérek egy nagyon szép csokor rózsát..; (pásztory) Foto: Szabados A bédrurúhói kőbánya A hegyvidék lankái között kanyarogva, keskeny, poros út visz Bódvarákóra, ebbe a csendes kis faluba. Apró házainak üvegablakéi vidáman verik vissza az alkonyodó Nap sugarait. A csendet csak a falu végén lévő kőbánya lefelé futó csilléinek zaja töri meg. Messziről nagy, sárgásszürke üregnek látszik a bánya. A hegy lábánál állandóan morognak a hatalmas őrlők. A fejtés helyétől csillékben jut le a kő a darabolóhoz. Itt különböző, meghatározott nagyságú darabokra törik, s futószalagon jut tovább az őrlőhöz. A munkafolyamat gyors. Egy műszakban körülbelül 300 csille követ fejtenek ki. A bánya már régen üzemel. 1928-ban vasércbánya volt, de nagyon kevés ércet találtak, ezért megszüntették. 1948-ban mészkőbányaként működött tovább. Azóta többször korszerűsítették, új gépeket állítottak be. Először 1952-ben — ekkor kapták a törőberendezést, mert addig csak kézi aprítással . darabolták a követ. — 1955-ben új javítóműhelyt kaptak. Legutóbb 1958-ban volt átalakítás. Ekkor építették fel a transzformátorházat, s a bányától nem messze a korszerű fürdőépületet. Ugyanennek az épületnek első emeletén vannak az irodák. A fürdőre nagy szükségük volt a munkásoknak. A bánya környékén óriási por van, s műszak után itt, helyben lemosakodhatnak. A zuhanyozó előtt „fekete-fehér” öltöző van ruhatárral. Tisztálkodás után a dolgozók leadják szennyes ruhájukat a ruhatárba, s az innen kapott tisztát veszik fel helyébe. Jól dolgozik ez a 260 tagú kollektíva. Sok közöttük a fiatal, akik általában a környékről járnak be — többnyire kerékpárral. Nincs kultúr- házuk, pedig lenne lehetőség arra, hogy építsenek maguknak. A fiatalok biztosan szívesen segítenének. Csak indítványozni kellene. S ha itt is olyan lendülettel dolgoznának, mint a bányában, nemsokára új nevezetessége lenne Bódva- rákónak — a kőbánya kultúr- háza. F. E.-------p------90 mázsa termény vált a tűz martalékává Múcsonyban Hétfőn délelőtt 11 órakor a núcsonyi Uj Elet Termelőszövetkezet gabonaszerűjén tűz keletkezett. Blaskó Antal, a Szendrői Gépállomás traktoris- ;ája a tiltó szabályok ellenére i csaknem 15 méter hosszú asz- .aghoz három és fél méterre íllt cséplés közben a traktorai. Az erőgép kipufogójából kipattanó szikrák szertehullot- ak és tüzet okoztak. A tűz oltásához hozzákezdek a községi önkéntes tűzol- ók, azonban erejük és felszedésük kevésnek bizonyult. Az ilberttelepi tűzoltóság két gépkocsival, a kazincbarcikai és a niskolci tűzoltóság egy-egy ;épkocsival vonult a helyszínbe. A lángok sajnos annyira el- íarapóztak, hogy a tüzet meg- ékezni csak nagy erőfeszíté- ;ek árán tudták. Óvatos számítások szerint is !0 mázsa termény elégett, nintegy 50—60 mázsa termény ledig csökkent értékű lett, ímely nem alkalmas emberi ógyasztásra. Az ügyben megindították a. vizsgálatát DILEMMA Huszonöt évi [iöriön'?fjRtstés fenyeget Siqiseirost A L’Humanité mexikói jelentést közöl a nemrégiben nyolcévi börtönbüntetésre ítélt 'David, A. Siqueiros világhírű festő ellen folyó politikai hajsza újabb fejleményeiről. A fellebbviteli tárgyaláson az államügyész azt követelte, hogy a két vádlott, a 65 éves Siqueiros és a 74 éves Filoméno Mata kommunista újságíró büntetését 25 évre emeljék fel. Az ügyészség konkrét bűncselekmény hiányában „a társadalom bomlaszlásával” vádolja a ét kommunista harcost. A mexikói munkások több szim- •átiatüntetést rendeztek Sique- ros mellett a bírósági épület lőtt. 1 Új Művelődési Otthon Alkotmány unk ezt ; ünnepén avatták fel Dédcstapolcsány községben i 200 személyes művelődési otthont. Foto* Németh Mi a helyzet a miskolci Vidámpark építésével ? Az elmúlt tanévben az Úttörő Szövetség megyei elnök- ge örömmel fogadta a miskolci és a megyei általános iskolák kezdeményezését: építs hek Miskolcon is ifjúsági vidámparkot, A Kommunista Ifjúsági Szövetség éa a Megyei Úttörő Szövetség titkársága igen helyesen úgy határozott, hogy az ifjúsági vidámparkot társadalmi erőből, elsősorban pedig az ifjúság összefogásával építsék meg. A miskolci úttörőcsapatok felajánlották, hogy egy-egy iskolai szünnapon a tanulóifjúság összegyűjti a háztartásokban és a kereskedelemben található hulladékanyagot, s azt díjmentesen átadja a MÉH-nek. A Melléktermék és Hulladék- gyűjtő Vállalat viszont a hulladékért járó összeget átutalja az ifjúsági vidámpark egyszámlájára. A miskolci általános iskolák kezdeményezése helyes volt, mert az elmúlt tanévben 180 ezer forint értékű hulladékot gyűjtöttek megyénk általános iskolái az ifjúsági vidámpark javára. Kettőszázhatvanezer kiló ócskavas, 70 ezer kiló papír, 45 ezer kiló rongy gyűlt össze „Az ifjúsági parkért” mozgalomban résztvevő mintegy százezer általános iskolai tanuló szorgos munkája nyomán. A miskolci járás általános iskolái mellett a többi járások, így elsősorban az ózdi és az edelényi járás fiataljai, vették ki részüket a hulladékgyűjtési mozgalomból. Kristóf Lajos, az ifjúsági vidámpark létesítésére életrehí- vott akcióbizottság egyik veze tője elmondotta, hogy napja inkban is számos levél érkezik az akcióbizottsághoz, amely ben a vidéki általános iskolák úttörői és a KISZ-szervezetek támogatásukról biztosítják a miskolci úttörőket. Több vidéki általános iskola tanulói — habár ezt senki nem kérte tőlük — kis konyhakertészetük jövedelmét is az ifjúsági vidámpark céljaira áldozzák. Az elmúlt tanévben összegyűlt mintegy 180 ezer forint nem elegendő ahhoz, hogy megkezdhessük az építkezést — mondotta Kristóf elvtárs. Éppen ezért az Úttörő Szövetség megyei elnöksége, a megyei és városi oktatási szervek elhatározták, hogy a jövő tanévben tovább folytatják a hulladékgyűjtést az ifjúsági vidámpark javára. Az elmúlt hetek során több borsodi ipari vállalat, termelő- szövetkezet és gépállomás KISZ-szervezete kereste meg levélben az if júsági. vidámpark akcióbizottságát. A fiatalok lelkes vállalásokat tesznek, társadalmi munkát ajánlanak fel, egy-egy játék, vagy épület elkészítését vállalják megtakarított anyagból, társadalmi munkában. A Miskolci Tervező Vállalat KISZ-szervezete készen áll, hogy bármikor elkezdje az ifÖszi modell Rozsdaszínű bükié kosztüm fehér tűzés díszítéssel, alatta fehér nyakkendős megoldású szövetblúzzal. júsági vidámpark tervezését Mint ismeretes, a tervező vállalatnál dolgozó fiatalok, s az idősebbek egyaránt vállaltéit, hogy anyagi ellenszolgáltatás nélkül megtervezik a miskolci vidámparkot. ’ Egész a legutóbbi napokig nehezítette a vidámpark ügyének előrehaladását, hogy még nem történt meg a véglegps helykijelölés. A városi tanácshoz több javaslat érkezett az ifjúsági vidámpark helyét illetően. Van olyan elképzelés, hogy az Avason építsék meg a fiatalok ligetét, ám ez ütközik az Avas sorra- kerülő rendezésével, s a jelenleg is folyó építkezésekkel. Egy másik elképzelés szerint az Egyetemváros térségében, a Miskolc-Tapolca felett elterülő réten létesülne a park. Közlekedési nehézségek merülhetnek fel esetlegesen a terv végrehajtása során, ezért még ez a hely sem biztos. Van végül is olyan javaslat, hogy Lillafüred felé, az ifjúsági tábor környékén építsék fel a vidámparkot. Szintén közlekedési nehézségek szólnak bele a terv végrehajtásába. , A városi tanács vezetői az alapos meggondolások és megfontolások után döntenek majd a végleges helyről. Megyénk ifjúságát lelkesedés és bizakodás tölti el, hogy végre teljesülhet a borsodi úttörök, fiatalok régi vágyálma, Miskolcon is felépül az ifjúsági vidámpark. Szeptemberben, az új tanév megkezdésével újra gyűlnek majd a forintok, hogy még biztosabb anyagi bázissal kezdhessenek hozzá az ifjúság ligete építéséhez. Pásztory Alajos Bclgráűban bemutatták Bazi 1 Dearden A GENTLEMANEK LIGÁJA című új filmjét; A történet a háború után hazatért tisztekről szól, akik üres zsebbel kezdik újra életüket; elhatározzák, hogy egyéb munka hiányában kifosztanak egy bankot. A Borba kritikusa szerint a film az angol hagyományok és előítéletek kigúnyolása, és tipikus angol humor jellemzi. ESZAKMAGV ARORSZAG 4 Magyar Szocialista Munkáspárt Cor.od mocvci bízott.ácánnk lapja Főszerkesztő: Sárközi Ando® Telefonszámok: ntkáreág: 16-888, kultúrrovatt 18-067. ipart rovat: 16-035. pártrovat: 33-687. sportrovat: 16-049. mezőgazdasági rovat: 16-078. belpolitikai rovat, panaszügyeki 16-646 Szerkesztőseid Miskolc, ranácsbás vét I. Kínálat A* Eszakmugyarországl Lapkladö vállalat PelelŐ9 klndő: BlrO Pite» Kladöhlvatalt Széchenyi u. IS—IT. Hirdetésfelvétel: I6-S1J. Terjeszti a posta. iCnphnt.*» minden Borsod megyei por.tnhlvninlbnn kézbesítőnél. Készült a Borsodi Nyomdában Felelős vezető: Kárpáti György Kössek-e, ne kössek-e? Ezen morfondírozok már hosz- szabb idő óta, valahányszor gyufát gyújtok s a gyufaskatulya címkéjén megpillantom az immár közismert sertésportrék valamelyikét, felette vagy körülié a váltig buzdító igével, hogy aszongya: Kössön hizlalást szerződést — Biztos jövedelem. Sokszor mondom is magamnak, okos ember vagy te Béla, hogy annyit kéreted magad, mikor a szádba rágják, hogy az a hizlalási szerződés biztos jövedelem? Hát szabad azt a biztos jövedelmet csak úgy elszalasztani? Igaz, a disznótor nem erőszak, mégis csak meg kellene ragadni a kínálkozó alkalmat. Meg is pendítem az eszmét anyukomnak. Hallod-e asz- szony, én amondó vagyok, meg kék próbálni azt a hizlalási szerződést, amivel egyrészt hozzájárulhatnánk az egy főre eső hús- és zsírfogyasztásnak, másrészt a magunk jövedelmének a növeléséhez. — Elment az eszed? — kérdi ő szelídem — Nem tudom. Az imént még itt volt. De mért kérded? Anyukom többrendbeli aggályát fejezi ki szerződéses vállalkozási felbuzdulásom reális alapjait illetőleg. Először is szakértelmem hiányára utal, megállapítván, hogy bármennyire kedvelem a disznókarajt, annyit értek a sertéshizlaláshoz, mint hajdú a harangöntéshez. De ha történetesen jobban is értenék a gyesznókövérítéshez, mint a harang- öntéshez — folytatja' érvelését — az első emeleti komfortos bérházi lakás nem a legalkalmasabb sertésgazdasági eldo- rádó. Meg, ki aminek nem mestere, annak hóhéra. Erre én ellenérveimet állítom csatasorba. Rámutatok, hogy amihez az ember pillanatnyilag nem ért, menet közben megtanulhatja, hiszen a gyakorlat teszi a mestert. Határozottan emlékszem, hogy amikor megszülettem, még beszélni sem tudtam, s lám most még írni is tudok. Ami pedig lakásunk alkalmasságát illeti, tarka műsorokban hányszor elmondották, hogy egyes új lakók a pesti bérházakba hízójukkal, tyúkjaikkal, csibéikkel költöztek be és egész jól megvoltak együtt. Mért ne lehetne ezt a békés együttélést vidéken is meghonosítani! De meg aztán arra is van mód, hogy belvárosi lakásunkat elcseréljük egy „félkomfortos, sertéstartásos" lakosztályra a periférián, ha azt a nemzetgazdasági érdek és saját anyagi érdekeltségünk úgy kívánja. Nem igaz? így érvelgettem, miközben ádázul forgattam a kezemben lévő gyufaskatulyát,.amelynek címkéjén két egymással szemben álló kucu habzsolja a vályúból a sertés-csemegét. Elolvasom figyelmesen a szöveget. Pontosan így hangzik: KÖSSÖN hizlalási szekzodes t BIZTOS JÖVEDELEM 30 f w ’A címke alján pedig ez áll: ■ TAKARMÁNY JUTTATÁS J Ekkor lcqpok észbe. Aki 30 fillér biztos jövedelemért szerződést köt, igazán megérdemli, hogy takarmányt juttas- ■■Brrk neki.