Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-26 / 199. szám

6 BSZAKMAGYARORSMG ■Vasárnap, 1962. «agiwUa A palota az East Riverre néz UNO — hirdeti a három nagy betű a palotának a nevét, amelyben nemsokára ismét összeülnek a következő köz­gyűlésre az ENSZ (angol rövidítésében UNO) tagjai. 1659 alkalmazott dolgozik ebben a hatalmas téglaszerű épületben. Az alkalmazottak közül még legutóbb is 77 százalék volt valamelyik nyugati imperialista hata­lom állampolgára, 17,2 százalék a felszabadult, volt gyarmati államokból érkezett és csak 5,6 százalék a szo­cialista tábor valamelyik államának állampolgára. Azóta se nagyon változott ez az állapot, noha az ENSZ alapokmánya földrajzi megoszlás szerinti .el­osztást ír elő. Es a földrajzi megoszlás azóta már ala­posan megváltozott... Es most nézzük csak, kik képviselik a legjelentősebb hatalmakat. Ez a három úr nem más, mint Sir Patrick Dean, az ENSZ angol, Armand Berard a francia és E. Stevenson, az amerikai delegáció vezetője. Dean (bal­oldalt) és Stevenson (jobboldalt) hevesen vitázik vala­miről. Berard egyelőre a körmét rágja és nem nyilatko­zik. Vajon miért? A volt' gyarmati államok pozitív semleges blokkja ma a mérleg nyelvét alkotja ebben a világparlamentben és egyik legfőbb hangadója India. íme az indiai delégáció képviselője. Feszülten figyel, nyilván még nem döntött, és-tudja, hogy állásfoglalása igen jelentős. A lótuszok magyarországi hazájában A SzckciII Tudományegyetem fíivészkertje a lótuszok magyaror­szági hazája. Itt van az indiai lótuszok lcgflúsnbb közép-európai előfordulási helye és most — hazánkban első ízben —, Itt hozott virágot1 a Közép-Amerlkában honos sárga lótusz. A virágok tel­jes pompában nyílnak. A képen: Balogh Mária ápolja a sárgavi­rágú lótuszokat. Pénteken délután feltűnően sokan igyekeztek a diósgyőri Diadaj mozi felé, pedig a pla­kátok nem hirdettek semmi­lyen filmet. Szünnap volt. A széksorok mégis megteltek, sőf sokan kintrekedtek. Az emberek legtöbbje ün­neplőt öltött. Az arcokon ér­deklődés, felelősségtudat. Be- szé’getni jöttek össze. Tanács­kozni kerületük életéről, prob­lémáiról. s lassan elcsitult a zaj. meg­kezdődött a III. kerületi Tanács kibővített ülése. A napirend hamar megszületett. 1. Beszámoló a lejárt határ- idejy határozatokról és a vb. munkájáról. 2. Jelentés az 1982. évi köz­ségfejlesztési tervről. 3. Az 1961-es társadalmi munkák értékelése. 4. Interpellációk. Elsőkből utolsók ? Az elsőn hamar túlestek, a tanácstagok egyhangúan meg­szavazták az általuk már is­mert anyagot. A második és larmadik napirendi pont azon­ban már felkavart bizonyos cisebbfajta vihart. Különösen akkor, amikor Gyimesi Béla tanácselnök bejelentette, hogy az idei 700 ezer forintos tár­sadalmi munka tervet nemigen teljesítik, hiszen még csak a 250 ezernél sem tartanak és az évből már csak két, építéshez megfelelő hónap van hátra. A széksorokban azonnal mozgo- ódás támadt. A felszólalások­on rögtönzött vállalások, ígé­retek hangzottak el, buzdító, pezsgő szavak szárnyaltak, hi­szen az a kerület, amely 1960- >an és 1981-ben első lett a ke­rületek között és 100 ezer fo­rint jutalmat érdemelt ki — ez évben sem maradhat le. Aztán újabb, kissé talán haragosabb élszólalások következtek. Be­csüljék meg jobban a társadal­mi munkát! Ha egy utca lakói elkészítik járdájukat, bizonyos építő vállalatok két hét múlva ne túrják fel! Továbbá ellen­őrizzék és szervezzék meg job­ban a társadalmi munkát! Rendet az anyagellátásnál! Végül is egységes álláspont alakult ki: talán még nem ké­ső. Mindent meg kell tenni, iogy a kerület az élen marad­on! A községfejlesztésről beszél­ve elő-előbukkant az egészsé­ges lokálpatriotizmus. Szép le­gyen a kerület! A fő- és mel- ékutcák egyaránt, valamint a parkok is. Szó esett a kettős- vágányú villamosvasútról, a várról, a melegvíz kutatásról, Szerelem aranyalmafája Szerelem aranyalmafája! Ringó gyümölccsel biztató! Úgy parázslasz az éjszakában, mint viharban táncoló hajó apró lámpásaival sötét, komor kontúré ég előtt. Ragyogsz, mint napraforgó ég rézsugarakban délelőtt. Szerelem aranyalmafája, életem őrültként rohan, s te szikrázol az éjszakában megfeszítve, magányosan. 45 fi lm riport CT TV Híradó Borsod megyéről Ez pedig Zorin, a Szovjetunió küldöttségének vezetője, a béke harcos védelmezője. Éppen iratai közt keres valamit. Mögötte a szemüveges Bunche, az ENSZ ame- likai főtitkárhelyettese, Máté Iván A községfejlesztésről, a társadalma munka helyzetéről tárgyait a ill. kerületi Tanács a lillafüredi Herman Ottó ház­ról és még sok mindenről — felelősségteljesen. A felszólalásokra adott vá­lasz okos, tárgyilagos, bár eközben olykor halk moraj fut végig a termen. A legjobbak Üjból adatok hangzanak el. 1961. évre 1 millió 800 ezer fo­rint értékű társadalmi mun­kát terveztek és több, mint 2 milliót teljesítettek. 151 alka­lommal 3849-en dolgoztak, a kerület lakosságának 20 száza­léka. Kik voltak a legjobbak? A Csille utcaiak, továbbá a Be­rekalja, a Tokaji Ferenc, a Köztársaság, az Erdő, a Kör- möczi, a János, a Honvéd és a Székely utca lakói. Nagyszerű­en dolgoztak valamennyien. És név szerint? Gonda István 534 órával, amely ha azt vesz- szük alapul, hogy egy munkás havonként 208 órát dolgozik az üzemben, több mint két hónap­nak felel meg. Gondek Ferenc 286, Hubai Jenő 279, Orliczki Frigyes 257 órát dolgozott a közösségre cs még hetvenegyen dolgoztak 100 órán felül. Mind­nyájan elnyerték a társadalmi munkajelvény arany fokoza­tát. Egymás után vették át ki­tüntetéseiket a gyári munká­sok, háziasszonyok, földműve­sek, tisztviselők, idősebbek, fiatalok, akik a hívó szóra utat vagy járdát építettek, víz­vezetéket vezettek be, cement­lapokat raktak le, parkokat hoztak rendbe, valamennyiük, a közösség hasznára. Ezüstérmet huszonötén, bronzjelvényt öt­venötén, old evei et pedig két- százharmincan kaptak. Végezetül az interpellációk­kal és a válaszadásokkal be­fejeződött a III. kerületiek ta­nácskozása. ! Beczc Károly j A Magyar Televízió Híradó­ja immár öt esztendeje sugároz műsort. Ez idő alatt a Televí­zió egyik legnépszerűbb, ál­landó műsorszámává fejlődött. A Híradó afféle gyorsan mozgó alakulat a TV apparátusában. Napilap, amely sajátos forma­nyelvével gyorsan tájékoztat, azonnal reagál a bel- és külföl­di eseményekre. Képes arra is, hogy már este filmriportot kö­zöljön a fontos délutáni ese­ményekről. Az ötéves jubileum kapcsán önkéntelenül kínálkozik a já­ték a számokkal... Érdekes számok öt év alatt a TV Híradó mintegy 650 műsort sugárzott Mit jelent ez? Egy-egy adásban átlagosan 12 eseményről közöl hírt, tudó­sítást, riportot, vagy kommen­táló jellegű filmpublicisztikát, öt év alatt tehát 7800 ese­ményt láthattak a nézők a TV Híradóban. Egy-egy alkalommal a műsor terjedelme 15 perc, vasárnap 20 perc. Ez azt jelenti, hogy ed­dig összesen mintegy tízezer perc, vagyis több mint 166 óra volt a TV Híradó műsorideje. Ha az öt év alatt megjelent Híradókat most egyfolytában vetítenék a Televízióban, ak­kor egy teljes hétig, éjjel-nap­pal, szünet nélkül a képernyő előtt ülhetnénk. Még egy érdekes számítás kí­nálkozik abból a tényből, hogy a TV Híradó 16 milliméteres, úgynevezett keskenyíilmmel dolgozik. E film egy percnyi vetítési ideje alatt 11 méter pereg le szemünk előtt... öt év alatt tehát — figyelembe véve a tízezer perces összműsoridőt — száztízezer méter filmen fért el a 7800 esemény. Az ope­ratőrök pedig ez idő alatt há­romszázharmincezer méter film-nyersanyagot forgatlak el... Ugyanis egy-egy riport készítésénél rendszerint há­romszor annyi anyagot vesznek fel, mint amennyi adásba ke­rül. Ha keskeny anyagról vetített játékfilmet átlagosan egy óra 20 perces hosszúságúnak szá­molunk, akkor kiderül, hogy a TV Híradó ötéves működése alatt 125 nagy játékfilm meny- nyiségének megfelelő film­anyagot sugárzott. Kamerával Borsodban A kamera ma már gyakran ellátogat Borsod megyébe is. A TV Híradó statisztikája kimu­tatja, hogy július végéig, tehát az év első hét hónapjában 45 filmriportot készítettek Borsod megyében. Ez a szám az összes megyék között a legmagasabb, ugyanis átlagosan 30—35 riport, jelent meg más megyékről. Borsod vezetése annak is kö­szönhető, hogy a TV Híradó­nak külső munkatársa va*a Miskolcon, Kovács György fő­mérnök, amatőrfilmes szemé­lyében. ö készítette a riportok kétharmadát. A TV Híradó többek között megörökítette az újdonságo­kat. .. Riport készült az új me­gyei kórházról, a miskolci 9 emeletes toronyházról, az al- berttelepi új bányász-szállóról. Jártak a híradósok a diósgyőri munkaegészségügyi kiállításon, a tokaji borversenyen, az Ózdi Kohászati Üzemekben. Ott vol­tak, amikor szovjet pártmun­kás küldöttség érkezett Mis­kolcra, ellátogattak a sárospa­taki diáknapokra és a JósvafÖn üdülő tsz-parasztokhoz. Filmre vették a Rakaca-völ- gyi mesterséges tó átadását, a mezőnagymihályi kombájnver­senyt, az aratás egyes mozzana­tait. Számos filmriportban tu­dósították az országot a fejlődő borsodi kulturális életről.,. Többek között riport készült a miskolci V. ifjúsági zenei fesz­tiválról, több könyvtárról és színházi bemutatóról. E rövid felsorolásból is kide­rül, hogy a Borsod megyében készített íilmriportok témaköre eléggé széleskörű. Ha 45 riport nem is adhat átfogó képet a megyéről, mindenesetre sojc friss ismeretet adott Borsodról az ország legtávolabbi vidér kein is. Még többet... A TV Híradó munkatársai­nak az a céljuk, hogy a jövő­ben még több vidéki esemény­ről számoljanak be. Az eddi­gieknél is gyakoribban szeret­nének eljutni Borsodba is,.. A Televízió általános fejlődése ezt majd lehetővé is teszi. S hogy a lehetőség valósággá válhas­son, mind több amatőr filmes siet a híradósok segítségére, Je­lenleg mintegy másfél tpcat ilyen külső munkatársa van a TV Híradónak. S örömmel vár­ják az újabbak jelentkezését a. J. m

Next

/
Oldalképek
Tartalom