Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-26 / 199. szám

Vasárnap, »62. augusztus 3fc. ESRAKMAGYARÖRSZÄG 3 A TESTVÉRI ROMA'NIA'RA N REGI 1 Uj gépek érkeztek a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállításra Készül * Vízügyi Főigazgatóság makettje, amely a lalu korszerű vízellátását mutatja :usi elé sót. , kai ■se­in ti 1 a aát. lúlt ng- zén ke- ilat t is zok ibi- ií- igy az ga- :al- . rán ! az ép- sui ,tá- ko­III. 1910-lben négy román elhatá­rozta, hogy ugyanolyan utat tesz meg gyalogszerrel, mint annakidején Magellán, a jeles utazó és hajós. A négy román világjáró útja hat hónapig tar­tott, végcélhoz azonban csak Dumitru Dán érkezett A töb­biek életüket áldozták a vál­lalkozás sikeréért Dumitru Dán ma nyugdíjasként él Bu- zau városában. Nem jártam arra, nem nyílt hát lehetőség a vele való talál­kozásra. Pedig érdemes lett volna kipuhatolni, kifürkészni, mi késztette őlcet annakidején erre a 'különös, tiszteletet éb­resztő, mégis „sziszifuszinak” tűnő vállalkozásra. Lehet ta­lán, hogy azidőtájt a vándor­útra kelők jobban bíztak lá­bukban, mint az ország gyatra hajóiban? munkákat, és 40—100 tonnás hajócskákat csináltak. Arra mindenesetre alkalmasnak bi­zonyult ez a kis üzem, hogy kineveljen egy kitűnő szak­munkásgárdát, amely a hajó­építés minden csinját-binját el­sajátította. Mostanság 2 ezer tonnánál kezdődik az építendő hajók súlya. A Temesvár, amellyel közelebbről is meg­ismerkedhettünk, hetedik hajó egy szériában, s a Galac, Suceava, Braila, Cluj, Viktória és Jasy elnevezésű hajók csa­ládjába tartozik. A gyár nyolc újabb hajó épí­téséhez látott hozzá. Körülbe­lül húsz hónapig tart egy-egy ilyen monstrum megalkotása. Ezek a megjegyzések már Teodorasu Nicolae vezető fő­mérnöktől valók, aki a Temes­vár építését irányította. Büsz­kén újságolja, hogy immár 10 >en r a vul 6 cm uak no-! oz- je-j 1 a er- 5g­len A gal.ici hajógyár láthcpe. Bi­ca­jt ez­lor etitj ült1 tos au ;ok ett ot­ékl srt­Lehet... Ma minden bizonnyal más­kép vélekednének. Elcsodál­koznának azokon a minden korszerű igényt kielégítő gyö­nyörű hajókon, amelyeket a szocialista Románia ipara pro­dukál. Ügy, ahogy mi is elcso­dálkoztunk, amikor Galacra érkeztünk. Ebben az ősi, duna- parti kikötővárosba, amelyben a régifajta élet mindinkább halványuló nyomai s a modem nagyvárosiasság vonásai oly sajátos hangulatba olvadnak. A tenger kapujában Galac... — nem tudnám meg­mondani, vajon mások elbeszé­léséből, vagy irodalmi forrá­sokból táplálkozik-e, hogy úgy élt emlékezetemben, mint tá­voli földrészek, csodálatos messzeségek kapuja, merőben másfajta Duna őrzője, mint amilyen Budapesten köszönti az embert. Igaz is, nem is az emlékezésnek ez a tanúsága. Azért nem, mivel ugyanaz a Duna folyik Gáláénál is, mint Budapesten. Aíosf már... (S az esti varázslatos fények­nél, figyelve a partról az ezer­hangú, ezerszínű folyó csevegé­sét és üzenetét, nem lehet nem gondolni József Attilára, im­már oly meghitten, szívhezszó- lóan, a valóság pecsétjeivel hi­telesített szavaira: — Rendezni bégre közös dolgainkat...) No, de messzire kalandoz­tunk!... Térjünk vissza a ki­kötőibe, a hajógyárba, ahol titka „történelmi pillanatot” kaptunk el: egy új hajó műsza­ki átadását, vízrebocsn tását. Ügy mondják, legjobb tudomá­som szerint, az első utat, és ez Persze nem azt jelenti, hogy a szárazföldén épített hajót rá­engedik a vízre, akárcsak vala­milyen könnyű ladikot, ame­lyet az imént hoztak ki a cső­ri akházból. Mert a hajót a ví­zen építik, a hajógyári „só- \ ián".) J Ezért szakította meg tájékoz-J . , tatóját Maftei Nicolue, a terv-* osztály fiatal vezetője, akitől* 23 ! megtudtuk, hogy húsz esztendő-, ’S-, Vei ezelőtt egy közepes nagyságú* • 3 Piros épület állt ezen a helyen.* Ez volt „a gyár", ahol csaknem, r* teljesen kézi erővel végeztek a* ezer tonnás hajókat is tervez­nek, ezeknek elkészítéséhez új, nagyobb méretű sóját kell ki- képezniök. „Hajónézőben" Nagy a sürgés-forgás ezek­ben a percekben, amikor Teo­dorasu Nicolae főmérnök meg­invitál bennünket „hajóné- zöbe.” Félve lépkedem a fedél­zeten, a gépteremben, a tiszti és legénységi kabinokban. Nem mintha könnyen felbukna az ember, hanem, mert minden frissen csillog, vadonatúj és nem szeretnénk akár egy kar­colást se ejteni a gyönyörű al­kotáson. A román elvtársak rendre-másra bemutatják a Temesvár műszaki érdekessé­geit, technikai újdonságait, a hajó megannyi korszerű beren­dezését, okos műszerét Emitt a radarkészülék, amely 49 mér­földet befogva, a legsűrűbb ködben is eligazítja a kormá­nyost. Amott a mágneses irány­tű, a periszkóp s a tengerfe­nék-mérő. Ez utóbbi segítségé­vel, amerre csak elhaladnak, grafikonra rajzolódik a fenék­mélység. Ha elsüllyedt hajó­roncsok felett visz útjuk, azok­nak formáit is kirajzolja a „kis tudós”. A legkülönbözőbb tér­képek mellett, amelyekből tisz­tességesen meg lehet tanulni a földrajzot, látunk egy műszert, amely a világítótorony jelzé­seit fogja fel. A vészjelző auto­mata önműködően adja le a mentéshez szükséges adatokat. Ki a tengerre!... No, és az emberek? Itt vannak már a hajón, in­dulásra készen. A Verne-regé­nyek szerint keménykötésű, cserzett bőrű, nagyerejű legé­nyéknek kell lenniük. A mat­rózok, akiket itt látunk, min­denesetre nagyon rokonszen­ves, vidám fiúk. Kitünően értik és szeretik mesterségüket. Mindannyiuk érzéseit fogal­mazza meg Orbán Viktor, a másod tiszt. — Mérnökeink, munkásaink igazán jól felszerelt, korszerű­en berendezett, kényelmes ha­jókat építenek, megkönnyítik munkánkat, életünket, hiszen az időjárás szeszélyei, a viha­rok gyakran környékeznek bennünket Voltak és lesznek is nehéz útjaink, de ilyen ha­jókkal bírjuk. A Temesvár első feladatáról érdeklődünk. — Most Constancába indu­lunk, ott rakják meg hajónkat áruval, amelyet Kubába vagy Brazíliába kell szállítanunk. Búcsúzunk a román hajósok­tól. Űj büszkeségük, a Temes­vár néhány nap múlva kifut a tengerre, amely olyan nyílt, tiszta és erős, mint a szabad matrózok figyelő, kutató, őr­ködő tekintete... Sárközi Andor >tt-; és, azt; só­ik­ul rtt­ze­luS i sz­ja­*4 űet : a S2> Új adatok, kutatási Miért nein ? eredmények és vélemények a períitről lőtt ért ein :ia- te- ftes sok ; künk, hogy adjunk nekik nyers perlitet, ők adnak érte kész, összerakható perlit-házakat — Az a legnagyobb hiba, — mondotta Rauzer építészmér­nök, hogy nem fut össze egy kézbe a perlit-ügy. Van ugyan egy bizottság, amely a perlit- felhasználás lehetőségeit ku­tatja, de ez még kevés, bár a bizottság kutató munkája jó. A felhasználást kell sürgetni. Így van, e téren pedig az Építésügyi Minisztériumra vár a feladat. A Nehézipari Minisz­tériumban jó hozzáállás tapasztalható a perlit problémához, az ÉM- ben viszont úgy tűnik, rendsze­resebben és alaposabban kel­lene foglalkozni vele. Termé­szetesen érthető, hogy máról holnapra nem megy előbbre az ügy, nem is szabad türelmet­lennek lenni, hiszen ha na­gyobb mennyiségben akarjuk használni a perlitet építkezé­seinken, akkor még jobban kell megváltoztatnunk az épí­tőipar jelenlegi szerkezetét, fel­építését, technológiáját. De az is igaz, hogy már évek óta tart a perlit-ügy, — és külföld megelőzött bennünket. A perlit iránt újabban még nagyobb érdeklődés nyilvánul meg. Az új kutatások szerint ugyanis a perlit nemcsak az építőiparban használható olcsó anyag, hanem igen jó hő- és hangszigetelő, és talajlazító anyag is. A perlittel lazított talaj gyorsabban növeli példá­ul a paprikapalántát. A világ­hírű nyugatnémet Bayer A; G. egyik telepén egy 32 emeletes üzletház belső falain alkalmaz­tak magyar perlitet. Az is be­bizonyosodott, hogy a perlit 25 —30 százalékkal jobb hőszige­telő, mint a jelenleg használt üvegfonalas anyagok. A leg­utóbbi hannoveri vásáron a perlit téglákkal arattuk a leg­nagyobb sikert. A szabadalmat már több európai országban bejelentették. Az is ismeretes, hogy az ENSZ-palota is per- litből készült, a tartópillérek kivételével. Ez tehát jelenleg a helyzet a perlit-ügyben. A pálházi bá­nya stabil, gépesített, képes a nagyobb termelésre, akár egyik napról a másikra is. Menet köz­ben most tovább fejlesztik az őrlőmüvet is, van tehát lehető­ség arra, hogy több perlit ke­rüljön a hazai építkezésekre is. A duzzasztókemencék építése nem túl költséges, a beruházott összeg gyorsan megtérül íme, még egy példa: a pálházi perlitörlő üzem mellett a Bányászati Építő Vállalat a sa­ját költségén most egy perlit- duzzasztó-kemencét épít, kísér­letezés céljára. A szép törekvés dicséretes, a dolog szépséghibája csupán az, hogy központilag nem tapasz­talható ilyen szép törekvés. Nagy terveink valóraváltá- sa is azt követeli, hogy minél több, olcsó építőipari anyagot adjunk beruházásainkhoz. A perlit olcsó, s hatalmas, való­ban hatalmas mennyiség, egész hegyek vannak belőle, Kiváló hazai nyersanyagbázis, olcsóbb, mint a régi építőipari anyagok, egyszóval: valóban forradalmasíthatja az építő­ipart, ha végre megragadjuk a benne rejlő lehetőségeket A perlit a szó legszorosabb értel­mében — kincs. Megyénk drá­gaköve, mint ahogyan a Pál- háza környékén élő emberek elnevezték: gyöngykő. Miért nem gazdálkodunk vele ész­szerűbben? Miért nem foglal­kozunk vele alaposabban? És ami a legnagyobb kérdés, miért nem építünk nagyobb duzzasz­tóüzemet, hogy még több per­litet, éá most már perlit-téglát adhassunk nagy építkezéseink­hez? Sajnos, még mindig ez a kérdés: Miért nem? Szakembe­rek és laikusok kérdezik ezt évek óta. S a válasz késik. S akik a kérdést felteszik, egyre türelmetlenebbek, látva a kül­földi perlitsikereket. Egyre tü­relmetlenebbek, és — egyre jogosabban. Mert azt is tud­ják. hogy a perlit okos fel- használás útján nagyobb hasz­not hajtana, mint például a kaolin, vagy akár a hegyaljai botv Szegedi Lásd« A perlit jelentőségét, szüksé­gességét már senki sem vitatja A zempl.éni hegység úgyneve­zett savanyú vulkáni kőzete rövid idő alatt nagy szenzációt keltett. Mindenki azt hitte, hogy ez a nép nyelvén „gyöngy- kő”-nek nevezett új ásványi anyag rövid idő alatt forradal­masítja a magyar építőipart. Sajnos nem ez történt. Annak ellenére, hogy Európában a zempléni hegységben van az egyik legnagyobb perlitvagyon — egy egész hegyvonulat! — külföldön nagyobb mennyiség­ben és bátrabban alkalmazzák különféle építészeti célokra. Pillanatnyilag így fest a hely­zet a perlitfronton: mi bá­nyásszuk, őröljük (pattogtat­juk) és exportáljuk, s ez némi haszonnal jár. Külföldön vi­szont valósággal verekszenek a pálházi perlitért, A közvélemény már ismeri a perlit-ügy egy-egy részletét, a korábbi véleményeket, éppen ezért nem árt, ha nyilvánosság elé tárjuk a legújabb adatokat, kutatási eredményeket, és azoknak a szakembereknek a véleményét, akik szívügyük­nek tekintik a fiatal magyar perlit-ipar további fejlődését, amely, mondjuk meg őszintén, a szűklátókörűség, az újtól való félelem, bátortalanság, és olykor a bürokrácia miatt csak csigalassúsággal haladhat előre. Az ügy a napnál is világo­sabb, a baj csak az, hogy van­nak, akik agyonkomplikálják, illetve a legtöbb esetben nem is komplikálják, hanem egy­szerűen elhallgatják, nem tö­rődnek vele. Egyes szervek, minisztériumi osztályok foglal­koznak ugyan a perlit-ügy problémáival, de nem komo­lyan, csak úgy „belekapnak”, mert utasítást kaptak. Ez vi­szont nem viheti előre az ügyet A bátor előrelépéshez bátor, és felelősséget vállalni tudó em­berek szükségesek. Olyanok, mint a Nyíregyházi Perlitduz- zasztó Vállalat vezetői, Buji Ferenc igazgató és Tahi Gás­pár főmérnök, akik egy egysze­rű házilag készített pattogtató berendezéssel bebizonyították a perlit felhasználásának gaz­daságosságát, azt, hogy a per­lit feldolgozásához nincs szük­ség milliókra, milliós beruhá­zásokra. Nézzük csak a dolgot, A pálházi perlitőrlőművet több. mint három évvel ezelőtt építettük. A bányamegnyitás költségével együtt 22 milliót költöttünk erre a beruházásra. Jelenleg csak 40—45 százalé­kos kapacitással termel az üzem. Igaz, állami építőipari vállalataink ezévben közel 50 százalékkal több perlitet hasz­náltak fel szigetelés céljára, mint a múlt évben, ez azonban még mindig elenyésző mennyi­ség ahhoz képest, amit expor­tálnak . Pálházáról. Nézzük csak, mit mutatnak a számok a perlit hazai és külföldi fel­használásáról; ez év harmadik negyedévében 3500 tonnára nőtt az exportigény. a hazai igény mindössze 1260 tonna Két nyugatnémet cég egyre többet kér a kiváló minőségű magyar perlitből. Hollandia is nagy megrendeléseket tesz. Miért történik mindez? A ma­gyar perlit felveszi a versenyt a jugoszláv, a görög és az olasz perlittel, kiváló minőségénél fogva versenyképessé vált az angol perlittel, amely hosszú éveken át az egész nyugat­európai piacot uralta. Rauzer Zoltán mérnök, a Hegyaljai Ásvány- és örlőmű Vállalat beruházási osztályve­zetője igy nyilatkozik a perlit- ipar fejlesztéséről: — A pálházi perlit határta­lan lehetőségeket rejt magá­ban, egyszerűen érthetetlen, hogy miért nem foglalkoznak vele komolyabban. A külföldi cégek még a meddőt is szívesen megvásárolnák, annyira felismerték, hogy a perlittel való építkezés ol­csóbb, mind a kivitelezőnek, mind pedig a beruházónak nagy hasznot hajt. Zátony László, ugyancsak az ásványőrlő vállalat termelési osztályvezetője igy fogalmazza meg véleményét: — Súlyos hiba, hogy külföl­dön jobban gazdálkodnak a magyar perlittel, mint mi, ho­lott a mi lehetőségeink jobbak, illetve jobbak lennének, ha a bánya mellé már egy pattogta­tó üzemet és perlit elemgyárat építettünk volna. Nagy jövője lenne a pálházi perlitnek, ha végre nem csak beszélnének róla a? illetékesek, hanem fog­lalkoznának is vele. Milliók és milliárdok fekszenek a pálházi, a kőkapui és a telkibányai hegyekben. Mert ma már azt is tudjuk, hogy Telkibánya környékén van a legnagyobb perlit-va- gyon. S mit mond a pálházi őrlő­mű helyettes üzemvezetője, Nagy Gyula? Ö is őszintén fo­galmazza meg véleményét: — A csehszlovák perlitlelő- hely mellett létrehozták a kí­sérleti üzemet és laboratóriu­mot. így aztán a helyszínen foglalkoznak a perlit-kutatás- sal, vagyis: nem áll egy hely­sen a perlit-ügy. Mi viszont a tövetkezőt csináljuk: Pálházán tibányásszuk az anyagot, utána Pestre és Nyíregyházára szál­lítjuk, mert ezeken a helyeken építettek kis kapacitású duz­zasztókat. Utána a duzzasztott perlitet visszaszállítjuk Bor­sodba, ha ugyan igénylik a megye nagyobb építkezéseire. Nézzük tovább. Az új kuta­tási eredmények szerint: amig a hagyományos tégla súlya 3.5 kilogramm, ugyanilyen nagy­ságú perlittégla súlya alig 33 dekagramm. Az ilyen téglák­ból válaszfalak építhetők. Homlokzati kiképzésre is al­kalmas. Szigetelőanyagként is használható. A kísérletek sze­rint vakoláshoz is kiválóan használható, sőt: útépítésnél is beváltotta a hozzáfűzött remé­nyeket. .A Perlit című kiad­ványban, amely a Nehézipari Minisztérium kiadványaként jelent meg ezév májusában 250 példányban, többek között ezt olvashatjuk .Papp Bálint tollá­ból: „Igen sok" még a tennivaló, ha azt akarjuk, hogy perlit- vagyonunkból a benne rejlő teljes gazdasági lehetőséget ki­aknázzuk’’. Valóban sok a tennivaló, és valljuk be, egyre több, mert ha így haladunk tovább a perlit- felhasználás és kutatás, az épí­tőipar korszerűsítése, illetve új építőipari anyagokkal való ellátás terén, akkor nagyon elmaradunk külföld mögött Már az is megtörtént, hogy a nyugatnémet cégek összeszerel­hető házakat készítettek a pál­házi perlitből. és azt — termé­szetesen dollárért — eladták az angol cégeknek. Bizony, furcsa lenne, ha egyszer a nyu­gatnémetek azt ajánlanák ne­

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom