Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

Péntek,' 1962. augusztus 24. ESZAKMAGYARORSZÄG s 9 REGI TÁJAK P­ik itt cí- -i- en 'J- . id íz-! Í5. A lA lOzdi emberek között Beszélgetés az irányelvekről ii. Halálosan unalmas kémia­órákkal vert meg a középisko­la. Hiába unszoltam magam, figyeltem kétségbeesve a lom­ha magyarázatokra, amelyeket sohasem hitelesített és szente­sített kedvébresztő, izgalmas kísérlet — majd lecsukódtak szemeim. (Félreértés ne essék: megjegyzésemnek semmi köze sincs a vegytanoktatás mai magas igényeihez, szép színvo­nalához. Az érintett kémia- órák nem tegnap játszódlak le. Sokkal régebben!...) Hogy visszahozhatatlan ifjonti per­ceim ne peregjenek el hiába, padalatti tevékenységre adtam fejemet, és a jó öreg Radnai segítségével — minduntalan fi­gyelve, persze, a táblán hem­ségletét. Eddig több mint 250 sóvonulatot tártak fel az or­szágban. A Slanicnál és a Tirgu Ocnanál kibányászott só több mint 9!) százalékban szódium- kloridot tartalmaz és egész Európában a legtisztábbak közé tartozik. Felkiáltójelként meredezett hát a feladat, hogy kifejlesszék a klórszóda termé­kek gyártását. Ez a népi hata­lom éveiben valósult meg. Mert csak akkor valósulhatott meg. A feldolgozó üzemeket a nyers- anyaglelőhelyck közelében lé­tesítették. Jellemző adat, hogy Románia ma már tíz országba exportál klórt és klórszóda ter­mékeket. A Borzesti-i Vegy­ipari Kombinát „szódagyára” jelenleg 30 féle terméket állít elő és programjában 15 féle dett és gazdagodott azokkal a jelentős üzemekkel, amelyek­nek munkásai, technikusai, al­kalmazottai és mérnökei itt jU' tottak szép, új otthonhoz. Mily érdekes megfigyelni! Hányszor és hányszor ismétlő­dik ez a jelenet baráti orszá-' gokban, elvtársak között! Alig, néhány perce ismerjük egy­mást, és máris ugyanazzal a lelkes csodálkozással, feszült érdeklődéssel hajiunk a kiterí-( tett térkép fölé, amelyen együtt él ma és holnap, jelen és jövő: be vannak rajzolva a kész ut­cák, a kialakított városnegye­dek, de már láthatók a megál­modott, megtervezett felépí­tendő létesítmények is. ( — Itt húzódik, látják, a Brassó felé vezető autóút. Erre; Czimrák elvtárs így folytatta: — Az üzem kommunistái ta­nulmányozzák az irányelve­ket, és megbeszélik a párton- kívüliekkel is. S mindenek­előtt azt beszéljük meg, hogyan lehetne jobban termelni, mert ugye a szocializmus építésének sikerei nagyrészt itt dőlnek el, a gyárak falai között. Biztosí­tékot kell szerezni például ar­ra is, hogy ne forduljon elő a következő eset: az 55-ös huzal­hengerléshez 130 kilogrammos bugára van szükség. Ezt a felsőbb műszaki vezetők, is tudják, mégis nem egyszer elő­fordul, hogy 150-—200 kilo­grammos anyagot kapunk. Ilyenkor aztán nő a baleseti veszély és a selejt. — Az irányelvek ^ jában ez áll — folytatta az alapszervezet titkára —: Gazdasági tevékenységünk ve­zérlő elve: a gazdaságosság fokozása, a termelékenység emelése, az önköltség csökken­tése. Az a célunk, hogy tovább javítsuk a népgazdaság szer­kezetét, magas műszaki szín­vonalon korszerű gyártmá­nyokat állítsunk elő. De ez a könnyűnek nem mondható feladat nem érhető el, ha úgy' dolgozunk, mint eddig. Nem szabad előfordulni annak sem, hogy' a gyárban, munka közben felelőtlenül lekapcsolják az áramot. Egyszóval, pártszerve­zetünk vezetősége és tagsága jól látja a feladatokat, és min­dent elkövet, hogy' a kongresz- szusi verseny során a párton- kivüliekkel együtt bebizonyít­sa: egyetért az irányelvekkel, küzd azok megvalósításáért. Kovács Árpád hengerész, szakmunkás. Az üzemben mint szakszervezeti bizalmi tevékeny'kedik. Így nyilatkozik az irány'elvekröl: — Nekem a Népszava jár, de amikor megtudtam, hogy megjelentek a kongresszusi irányelvek, kölcsönkértem a Népszabadságot a szomszéd­ból. Mit mondjak? Helyes, hogy a párt a nyilvánosság elé tárja politikáját, az ország- építő feladatokat. Késő este lett. getést befejeztük. A három ózdi vasas munkába állt, hogy tettekkel is bizonyítsa: egyet­ért az irányelvekkel, amelyek egész népünk életét, fejlődését, eredményeit és a szocializmus építésének további nagy fel­adatait rögzíti történelmi do­kumentumban. Szegedi László 80 tsz-akadémiát szemezne!! a borsod iaivafa A Borsod megyei Tanács művelődésügyi osztálya válto­zatos programot állított össze az új oktatási évre, hogy a fa­lusi dolgozók tovább bővítsék ismereteiket. Ennek szolgála­tában a megye minden közsé­gében előre meghatározott napokon termelőszövetkezeti művelődési estéket rendeznek. Ezeken filmvetítéseket, könyv- ismertetéseket, vidám műsoro­kat és több mint 6 ezer isme­retterjesztő előadást tartanak. A tavalyi tapasztalatokat hasz­nosítva, az őszi hónapokban 80 helyen szerveznek termelő­szövetkezeti akadémiát, ahol előre kidolgozott tematika alapján politikai, szakmai, iro­dalmi, természettudományi és más témájú előadásokat hall­gathatnak a dolgozók. Szent- istván községben népi szabad­akadémia indul, amelyre már 120-an jelentkeztek. Az akadé­mián nyelveket is tanulnak majd a szövetkezet tagjai. Ezenkívül mintegy 20 község- Ven a népek közötti barátság elmélyítésére filmsorozatot mutatnak be és több helyen kiállítással egybekötött falu- napokra kerül son Az idén fokozottabb gondot fordítanak a munkásszálláso­kon lakó dolgozók igényeinek kielégítésére. A nagyobb ipar­telepeken — így például Or­mosbányán, Sajószentpéteren, Edelényben és Rudabányán — a művelődési otthonok vezetői a helyi mérnökökből, techni­kusokból és pedagógusokból úgynevezett nevelő csoportokat alakítanak. Ezek az 5—6 tagú csoportok szoros kapcsolatokat építenek ki a szállásokon élő dolgozókkal. Szakmai és isme­retterjesztő előadásokat, könyvismertetéseket tartanak és válaszolnak a munkások kérdéseire. A tervek szerint a szakszervezetekkel közösen számos üzemben technikai na­pot tartanak, ezeken kiváló szakemberek ismertetik majd az új technológiai eljárásokat. Az első termelőszövetkezeti művelődési estét szinte vala­mennyi községben ünnepé­lyes keretek között nyitják meg, Érik a paradicsom Önzetlen segítség 1962. augusztus 9-én ellen­őrzésen voltunk a szerencsi és a sátoraljaújhelyi járások­ban. A koraesti alkonyaiban Szerencs és Miskolc között motorhiba gátolta meg to­vábbjutásunkat. Gépkocsive­zetőnk hozzákezdett a hiba megkereséséhez. Miskolc fe­lől több kocsi száguldott el mellettünk, egyik-másik ko­csivezetőnek káröröm ült az arcán. Az AC 48-SO-as gép­kocsi vezetője mosoly helyett azonnal fékezett, mikor meg­látta kocsink felnyitott ele­jét. Háromnegyedórás önzet­len segítségével tovább foly­tathattuk utunkat. Az illető a Szerencsi Cukorgyár gép­kocsivezetője, a szocialista brigád tagja. Utastársaim és gépkocsi- vezetőnk nevében is szeret­nék neki köszönetét mondani emberséges tettéért. Benedek Imre FiirRC leányUczck szüreteli^ a paradicsomot a fclsflzsolcai S*a- hadsrtshnrcos Termelosziivetkezel kertészetében. Kár, hogy vége a nyárnak, mondja Kiss Erzsébet, a miskolci gyors- és gépíró is­kola növendéke, aki nyári vakációját a tsz kertészetében töMKte. Foto: Szabados Gyöegy resszusi irányelvek most mej jobban serkentik az embereket s mint azt a művezető mon­dotta : — Ha a felsőbb műszaki ve­zetés több segítséget ad, mun­kásaink képesek az irányelvek­ben foglalt feladatok elvégző, sére. Az a fontos, hogy a íelsc vezetés ne csak akkor jelent­kezzék, ha baj van, vagy he büntetni kell valamiért. Akkoi is jöjjön közénk, amikor segí. leni, vagy éppen dicsérni kel! az embereket. Czimrák Jánossá! is a finomhengermű drótsorár találkoztam. Régi vasas, 21 éve hengerész. A íinomhenger- mü melegüzemének harmadik műszakién ő a pár talapszerve­zet titkára. A kongressszusi irányelvekről ezt mondja: — Igen fontos és nagyjelen­tőségű dokumentum. Hosszú időre megszabja feladatainkat, mert nem lehet máról holnap­ra végrehajtani azokat a nagy- horderejű politikai és gazdasá­gi feladatokat, amelyeket a párt az ország elé tárt. Be­szélgettem az üzem dolgozói­val, s egytől egyig ezt mond­ják: — Érezzük, hogy mind jobb kapcsolat jön létre a párt és a dolgozó tömegek, a párt és a partonkívüli dolgozók között. — így van ez a mi üzemünk­ben is — folytatta Czimrák elvtárs. — Pártszervezetünk őszintén beszél az emberekkel, s ennek eredményeként alap­szervezetünk vezetősége és tag­sága egységes lett, a korábbi hibákat a pártonkívüli dolgo­zókkal együtt közösen meg­szüntettük. Hogy miben látom a főfeladatot? Hogy úgymond­jam, a mi üzemünkben igen sok a főfeladat. Mindenekelőtt az. hogy az eddigieknél jobb műszaki feltételeket teremt­sünk, e nélkül nincs termelés és termelékenység, nincs gaz­daságos munka. A pártszervezet elmondotta, hogy nincs még meg a jó összhang a felső műszaki vezetés és a külön­féle kisebb beosztású emberek között. A felsőbb vezetők meghallgatják ugyan az üzem dolgozóinak véleményét, de nem minden esetben adnak választ, nem mindig intéz­kednek. A kongresszusi irány­elvek szinte minden sora azt mondja: a XXII. kongresszus szellemében minden vezetőnek közelebb kell kerülnie az em­berekhez, az élethez, mert csak így érhetők el a tartós politikai és gazdasági sikerek. » Az esti műszakban ’sem hallgatnak el a légkalapá- 5 csők, kompresszorok. Épül az ? új acélmű utolsó állomása, a ínagy körkeverő alapjait készt­etik :iz emberek. Itt a legna­gyobb a zaj. A gyárudvar töb- »bi része elcsendesedett. A e csarnokokban annál mozgal- £ masabb az élet. A terv, a mun­> ka, a verseny nagy sodrásában , színes, eleven képek tárulnak iaz ember elé. s A gyors-drótsor üzemrész­> ben is lázas munka folyik. De ; azért van annyi idő, hogy be- 1 szélgessünk a pihenő emberek- J kel. S miről, is beszélgethet­nénk? Az emberek maguk irá­nyítják a beszélgetést, egy-két iszó után a kongresszusi irány ­> elvekre terelődik a szó. Kovács Imre ve^“ö , azt mondja: — Amikor el- ' olvastam az irányelvedben. ! hogy milyen munka vár az ' ipar dolgozóira a második öt­éves tervben, mindjárt arra gondoltam: mit lehetne tenni, hogy a mi üzemünkben is egyenletessé, gazdaságossá vál­jék a termelés. — Ügy tudom — jegyeztem meg —, bőgj' a finomhenger- mü gyors-drótsor részlege jói dolgozik. — Így van, de még nem mondható el, hogy munkánk gazdaságos. Előfordul ugyanis, hogy az előírt 200 kilogrammos bugák helyett csak 150 kilo­grammosat kapunk. Ilyenkor nő a selejt, és egy műszak alatt körülbelül 30 tonnával kevesebbet hengerel ki az üzem kollektívája. — Miben látja a legfonto­sabb feladatokat, amelyeket a kongresszusi irányelvek szelle­mében kell elvégezni ebben az üzemrészben? — Nagy feladat vár ránk, több és jobb minőségű beton- gömbacélt kell adnunk az építőiparnak. Jobb laposacélt kell exportálnunk, egyszóval: egyre nőnek gazdasági fel­adataink. Igen jó dolog, hogy a kongresszusi irányelvek az egész ország elé tárják hazánk gazdasági és politikai életét, így jobban látják az emberek, a kommunisták és a nem kommunisták, hogy mi a ten­nivaló. És igen őszintén, bát­ran beszélnek ma már erről az emberek, véleményt formálnak itt, az üzemben is. A mi üze­münkben nyugodt légkör ural­kodik. De most, hogy elolvas- 1 tam, tanulmányoztam az irányelveket, rájöttem, hogy pártszervezetünknek még job­ban kell működnie. Az a leg­fontosabb, hogy a politikai,, nunka párhuzamosan haladjon* i gazdasági teendőkkel. * A beszélgetés i'ilágosabb előttünk: a finom-J lengermű gyors-drótsor rész-* egében is felismerték az em-J perek, hogy az irányelvekben,* p tézisek minden egyes pontjá-J pan ez áll: jobb munka, maga-{ ;abb termelékenység, jobb mi-* íöség, gazdaságos termelés { ■rre van szükség, mert az ál-* am is csak úgy adhat többet,J ia az egyes ember is többet ad* íz államnak. S ebben az* izemrészben keresik is a lehe-J Őségét, hogy hogyan lehetne* óbban, s mindig jobban dol-J !ózni. A taggyűléseken parázs* riták hangzanak el, a fizikai* nunkások sok hasznos javas-, atot tesznek a munka intenzi-* ásának növelésére. A kong-, A alakul a kereskedelmi negyed ahol csak élelmiszerboltok lesznek a napi bevásárlások­hoz és csönd — jegyzi meg tréfásan Chiriac elvtárs — mi­vel a nagyobb élénkség általá­ban az iparcikkeket árusító boltokban tapasztalható. Azo­kat viszont másutt helyezzük el. Terveinkben szerepel a kő­olajvegyészeti egyetem, a sta­dion, az úttöröház, a kilenc emeletes kórház, amelynek épí­tésén már javában dolgoznak. Gondol-e rá Drágos Nicolae? Mielőtt sétára indulnánk a verőfényben fürdő moldvai vá­rosban, még megtudjuk, hogy eddig hat városnegyed készül: el és újabb hat negyed építésé­hez fogtak hozzá. Egy-egy ne­gyedben 800—1000 lakás talál­ható, 2—3—4 szobásak, min­den kényelemmel, komforttá; felruházva. És itt meg kell állni egy szóra, még akkor is, ha túlon­túl ismeretes, ha ismétlésnél- is számít, amit mondani aka­rok. Amit építkezésben tapasz­tal az ember romániai útján, az felülmúlja minden várako­zását. Káprázatos és lenyűgöz ző. Méretekben, gyorsaságban, és szépségben egyaránt. Nem­csak Bukarestben, nemcsak a‘ tengerparton, hanem Bacau-, ban, lasiban, Suceavában vagy1 éppen Oíiesfi-ben. Nem tudom,! vajon Filimon Gheorghe, a szín-« tetikus kaucsuküzem szerelő-1 munkása, akinek modern, szép! lakásában megfordultunk,' vagy Drágos Nicolae, a mű-] gumigyár mestere, akinek kel-' lemes otthonát ugyancsak meg-! ismerhettük, gondol-e arra,« hogy a lemosható pompás mű-’ anyag falak, a konyhában! ékeskedő színes padló, az ízlé-< ses ház helyén nem is olyanj régen vendégmarasztaló sár.« miazmákat terjesztő mocsár, ki-! szikkadt legelő, vagy szélbor-« zolta búzatenger húzódott. 1 Nem is olyan régen... Alig« néhány esztendeje... ! De miért is gondolnának! erre? Miért is őriznék a bojá-« rok, a kikent, kifent, nyegle" katonatisztek, az Antonescu-1 klikk sárbahúzó világának« riasztó, vad emlékeit?!... Te-" kintetük szép új városuk virá-i gokkal hímzett utcáit öleli át J s a magasságokat kutatja. , Ahol Onesti-Borzesti kémé-« nyei törnek az ég felé... \ Sárközi Andor újabb árucikk gyártása szere­pel. Egy nagyon Ízlésesen be­rendezett mintateremben meg is tekinthetők a gyártmányok. Igazán szépek, jóminőségűek, de azért nagy szerencse, hogy „nem kérdeznek ki" belőlük. Egy térkép fölé hajolva Az üzemek építésének, be­rendezésének hősi szakaszairól, a termelés megindításáról és felfutásáról nyilván sokmin­dent el lehetne mondani, de Chiriac elvtárs, a városi párt- bizottság titkára, akivel a szak- szervezeti ház elnökségi irodá­jában szorítunk kezet, mégsem erről beszél, hanem az új vá­rosról, amelynek minden kö­vét, cseperedő fáját és alkotó emberét úgy ismeri, mint szíve dobbanását. Jóleső érzéssel, szívesen hall­gatjuk tájékoztatóját, hiszen — Kazincbarcikára, Tiszasze- derkónyre vagy Dunaújvárosra gondolva — sokminden oly is­merősen cseng. — Onesti-et ici-pici kis pont jelezte azelőtt a térképen. 1954-ig a községek között tar­tották számon. Ma pedig — szocialista város, amely együtt nőtt ki a földből, terebélyese­v zsegő képletekre, — megtanul­ásiam a gyorsírást. n.' És most, amikor romániai ^ kőrútunkon a rendkívül gyor­san fejlődő vegyipar egyik büszkeségét, az Oncsti-Bor- zesti-i komplexum üzemeit cso­dálom s a kémiai folyamatod­ról, gyártási eljárásokról szóló szakavatott magyarázatokat hallgatom, mi mást is tehet­nék, minthogy gyorsírással jegyzem — és pótolom — a több évtizeddel ezelőtt elmu­lasztott leckéket. Ezer évre elég... Mert bizony jól fel kell köt­nie annak a „kémiai fehérne­műjét" (hamisítatlan műszál­ból készítve!), aki el akar itt igazodni az üzemek; gyárak, olajfinomítók rengetegében és meg akarja érteni a legkorsze­rűbb, automatizált berendezé­sek rendeltetését. Ezek a hihe­tetlen gyorsasággal és tegyük hozzá kulturáltsággal épült gyárak mind arra valók, hogy „arannyá” változtassák a ro­mán földben mérhetetlen mennyiségben található sókat. Érdemes elmondani, hogy ez a mennyiség csaknem ezer évig fedezhetné az egész világ sztik­Rcszlct a kaucsuküzcmből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom