Észak-Magyarország, 1962. augusztus (18. évfolyam, 178-203. szám)

1962-08-24 / 197. szám

// Világ proletárral, egyesüli eteti r & MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVIIt. évfolyam. 197. szám Ara: 50 fillér 1962. augusztus 24,. péntek Az iskolareform-törvény végrehajtásáról tárgyalt Miskolc város Tanácsának végrehajtó bizottsága Miért késik a végrehajtási utasítás? —szakközépiskolai osztályok létesítéséhez jobban kell ismerni a várható munkaerőigényt — Közelebb került tanulóifjúságunk az élethez A Miskolci városi Tanács végrehajtó bizottsága a csütör­tökön tartott ülésén megtár­gyalta többek között a most induló iskolai év feladatait, il­letve. azon belül az iskolare­form végrehajtásában eddig tett intézkedéseket és a szük­ségessé váló további teendőket. A vitában a végrehajtó bizott­ság tagjain és több érdekelt meghívotton kívül részt vett Lugossy Jenő, a művelődésügyi miniszter helyettese is. A vita alapjául szolgáló rész­letes jelentésben a művelődés- ügyi osztály Miskolc város tel­jes . iskolahelyzetét feltárta. Több olyan kérdéssel is foglal­kozott, amely nem tartozott közvetlenül az iskolareform végrehajtásához, de szükséges volt, hogy a végrehajtó bizott­ság a különböző részterületek problémáinak megismerése után átfogóan is megismerje Miskolc iskoláinak helyzetét, problémáit, valamint az okta­tási reform végrehajtásában je­lentkező feladatokat. Az isko­lareform három fő célkitűzése közül elsősorban az élet és is­kola kapcsolatainak erősítése, a munkára nevelés került a vita előterébe Megállapította a végrehajtó bi­zottság, hogy a gyakorlati ok­tatás kiszélesítésével ifjúsá­gunk közplebb került az élet­hez. Javult a fiataloknak a munkához való viszonya, — annak ellenére, hogy a gyakor­lati oktatásnak a feltételei nincsenek egyformán bizto­sítva minden miskolci iskolá­ban. Például az általános isko­lákban általában csak szüksége műhelyek vannak, több helyen közös műhelyt használnak, s csak a most épülő iskolák ren­delkeznek majd korszerű mű­hellyel. A minisztérium sem fogja kellően kézbe a politech­nikai oktatás egyes kérdései­nek egységes szabályozását. Például nincs pontosan szabá­lyozva az elkövetkező időkre a politechnikai osztályokban végzett tanulók vizsgáztatása. Nincs megoldva az üzemi bér­alap kérdése az üzemi gyakor­latoknál. Nem kielégítő a gya­korlati foglalkozások nyers­anyagellátása, sokszor csak egyes üzemek jószándékán múlik és megoldatlan a kész­termékek értékesítése is. Akad még vállalat Miskolcon, ame­lyik felesleges rossznak tekinti a gyakorlati oktatást és nem foglalkozik kellően a hozzájuk járó diákokkal. Nincsen fel­mérve népgazdasági szinten a várható munkaerőigény, hogy ahhoz lehessen tervezni a szakközépiskolai osztályokat. Sok helyen még mindig inkább a személyi kapcsolatokra, mintsem elvi alapokra épül az üzemi gyakorlati munka és en­nek következtében áll elő pél­dául olyan helyzet is, hogy a város belterületén lévő isko­lák tanulói Diósgyőrbe, a Ki-, lián Gimnázium tanulói pedig a város belterületére járnak gyakorlati munkára. A felsorolt nehézségek elle­nére igen nagy lépésekkel ha­ladunk előre az ifjúság mun­kára nevelésében és nagy a fej­lődés a politikai nevelés terü­letén is. Igen jó visszhangra ta­lált az „Ifjúság a szocializmus­ért" mozgalom és általában a sok személyi és tárgyi nehézség ellenére igen biztató a kép, amely az iskolareform végre­hajtására tett helyi intézkedé­sek, vagy végrehajtás alatt álló tervek összegezéséből kialakul. Lugossy Jenő miniszterhe­lyettes felszólalásában többek között megállapította, hogy a Miskolci városi Tanács végre­hajtó bizottsága rendszeresen és igen intenzíven foglalkozik a közoktatás kérdéseivel. A mi­niszterhelyettes reflektált több olyan kérdésre és megállapí­tásra, amely a vitában elhang­zott. Szóba került például a szaktanár-hiány, a középiskolai tanárok nagyarányú leterhelé­se. Elmondotta, hogy a szemé­lyi feltételek jobbá tételénél nem lehet figyelmen kivül hagyni a helyi erőforrásokat és jobban kell gazdálkodnia a művelődésügyi osztálynak és az iskoláknak, a szaktanárok­kal. Arra kell törekedni, hogy a szaktanár-hiányt lehetőleg a helyi erők jobb átcsoportosítá­sával oldják meg részben. Ref­lektált Lugossy Jenő miniszter- helyettes az iskolareform-törvény végrehajtási utasítása késésével kapcsolatban felme­rült kérdésekre is. Elmondotta, (Folytatás a 2. oldalon.) Csaknem, háromszorosán túlírj] esi tették kongresszusi vallatásukat — ÍJj külszíni fejtéseket nyitnak a rudabányai dolgozók A Rudabányai Vasércbányá­ban a pártkongresszus tiszte­letére nagy vérseny bontako­zott ki. A dolgozók arra töre­kednek, hogy minél több jómi­nőségű hazai vasércet küldje­nek a diósgyőri, az ózdi és a dunaújvárosi nagyolvasztókba. Ezért vállalták, hogy az év vé­géig terven felül 1575 tonna barna és 5 ezer tonna pátércet bányásznak. Munkájukat meg­könnyíti a bányaüzem nagyfo­kú gépesítése. A külszíni fejté­seken és a mélyművelésű bá­nyákban jelenleg 19 nagytelje­sítményű szovjet rakodógépet, 10 exkavátort, 18 szkrépert, 36 dömpert és 20 elektromos meg­hajtású vonta tómozdonyt üze­meltetnek. Ezek a gépek lehe­tővé tették, hogy a szovjet ta­pasztalatok felhasználásával, olyan technológiai eljárásokat vezessenek be, amelyek jelen­tősen növelik a munka terme­lékenységét; így például a kül­színi fejtéseken egyre szélesebb körben alkalmazzák a gépi fú­rással előkészített pados rob­bantást, a mélyművelésű bá­nyákban pedig tömegtermelés­re alkalmas kamrákat létesíte­nek. Ezeket a 40—50 méter hosszú kamrákat millszekundos eljárással szakaszonként rob­bantják össze. így egy-egy kam­rából 40—50 ezer tonna vas­ércet nyernek. Az ilyen nagy termelékenységű kamrák kiala­kítása és lefejtése , azonban hosszú előkészítő munkát igé­nyel. Ennek csökkentésére most a szovjet tapasztalatok hasz­nosításával új fúrási eljárást dolgoztak ki és ezzel a mód­szerrel az új Gagarin-aknában egy 50 méter hosszú, 30 mé­ter széles és 25 méter magas kamrát — az eddigiekhez vi­szonyítva — csaknem fele idő alatt fejtenek majd le. A nagyfokú gépesítéssel és az új módszerek széleskörű elter­jesztésével a kongresszusi ver­senyben az összüzemi fejtelje­sítmény az előírthoz viszonyít­va, műszakonként 140 kilo­grammal növekedett és ami még örvendetesebb, a vasércet a tervezettnél olcsóbban bá­nyásszák; A dolgozók szerda reggelig jelentősen túlteljesí­tették vállalásukat. Barna vas-, ércből például csaknem három­szorosát: 4462 tonnát, pátere-; bői pedig több mint a dupla-; ját: 10 ezer 704 tonnát adlak' terven felül a népgazdaság­nak. ; Az eredményeken kívül a ru- dabányaiak nagy gondot fordí­tanak új munkahelyek kialakí-| tására is. Az új bányák meg­nyitása előtt a műszakiak gaz-; gasági számításokat végeznek,' hogy a jelentős vasércvagyont; az eddiginél olcsóbban és gyor­sabban termelhessék ki. így; például a Vilmos külszíni bá­nyamezőben 60—80 méter vas-; tag földtakaró alatt 4 millió tonna vasércet találtak. Ezek; a vasérctömzsök mélyebben: fekszenek, mint a mélyműve-; lésű munkahely jelenlegi fő­szállító vágata. A számítások; azonban azt bizonyították, hogy a vasérc külszíni kibányászó-; sónak költsége tonnánként mintegy 30—40 forinttal ol­csóbb lesz, mint földalatti ter­meléssel. Ezért 8 millió köbmé-; tér föld megmozgatásával egy 100 méter mély, tölcséralakú külszíni fejtést alakítanak ki,' A munkákat most kezdték meg és az új fejtésből 1964-ben már 200 000 tonna vegyes ércet ter­melnek; Hamarosan újabb kül­színi bánya megnyitására is sor kerül. Az Andrási II. bá­nyamezőben 1 millió köbméter föld letakarítása után több mint 700 ezer tonna ■jóminőségű ércet nyernek. Ez a külszíni bánya előreláthatólag a jövő év végére készül eL Irány: Miskolc­A felsőzsolcai Szabadságharcos Tsz kertészetéből útnak indítják ,'Uborkaszáilítmányfc. a paprika-* a paradicsom- és az «VWWJWVVV^VSWVWWWVWSi^jm.'SAAAxVV^VWS^WS.VWWW^VVW A megszálló katonáknak semmi keresnivalóink az HDK fővárosában Berlin (MTI) Az MTI berlini tudósítója, Merly István jelenti:. Nyugat-Berlinben szerda délután vált ismeretessé, hogy a szovjet honvédelmi miniszté­rium a kormány határozatá­nak értelmében elrendelte a szovjet csapatok berlini hely­őrségi parancsnokságának megszüntetését Á hír úgy hatott, mint de­rült égből a villámcsapás. A TASZSZ-közlemény megje­lenése után 24 órával még mindig a zavar jelei mutatkoz­tak a NATO frontvárosban. A zűrzavaros nyilatkozatok­ból és állásfoglalásokból kicscndül a nyugatnémet militarizmus türelmetlen követelése: „erőt mutatni”, A nyugat-berlini lapok csütör­töki vezércikkei mind ennek a követelésnek a jegyében íród­tak. Az NDK kormányának hiva­talos álláspontja az, hogy a há­rom megszálló nyugati hatalom maga rúgta fel a négyhatalmi státust. Ezek után tehát semmi jogalap sincs arra. hogy a megszálló erők katonái és tisztjei szaba­don mozogjanak Berlin keleti részében, az NDK fővárosában. Az NDK illetékes hatóságai csak azért tűrik a NATO-erők katonáinak és tisztjeinek cél­talan jövésmenését, mert, nem akarják, hogy a provokációk megrontsák a szovjet—ameri­kai tárgyalások légkörét; Kinevezték az NDK-ban az új berlini városparancsnokot A Német Demokratikus Köz­társaság nemzetvédelmi mi­nisztériumának sajtóosztálya közli: A Német Demokratikus Köz­társaság minisztertanácsa ha­tározatának megfelelően Hoff­mann hadseregtábornok, nem­Üíést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitatta és jóváhagyta az Országos Tervhivatal elnökének az 1962. évi népgazdasági terv el­ső félévi teljesítéséről szóló jelentését és elfogadta a Köz­ponti Népi Ellenőrzési Bizott­ság elnökének a jelentéshez fű­zött hozzászólását. A Központi Népi Ellenőrzé­si Bizottság elnöke jelentést tett a kormánynak a gépekkel és üzemi berendezésekkel való gazdálkodás megjavítására ho­zott határozatok végrehajtásá­ról, valamint az állományon kívüli bérek felhasználásának vizsgálatáról az egészségügy és a felsőoktatás területén. A Minisztertanács a jelentéseket tudomásul vette. A művelődésügyi miniszter az oktatási reformról szóló törvény végrehajtásaként elő­terjesztette a felsőoktatási in­tézményekről szóló törvény- erejű , rendelet tervezetét. A kormány úgy határozott, hogy a tervezetet az Elnöki Tanács elé terjeszti; A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt, zetvédelmi miniszter a Né­met Demokratikus Köztársa­ság és Berlin biztonságának és az ezzel összefüggő problémák megoldásának érdekében 1962. augusztus 23-i hatállyal kine­vezte a Német Demokratikus Köztársaság fővárosának, Ber­linnek városparancsnokát. A városparancsnok Helmut Pop­pe vezérőrnagy lett. . A berlini városparancsnok hatáskörébe tartoznak a ber­lini határvédelmi alakulatok és á néphadsereg más egységei, valamint a hozzájuk tartozó ka­tonai’ létesítmények, amelyek eddig a belügyminisztérium hatáskörébe tartoztak. A városparancsnok szék­helye Berlin-Karlshorst. líjúrakss ankét az ujdiósgyőri Bartók Béía Művelődési Házban A Kommunista Ifjúsági Szö­vetség miskolci városi bizott­sága és az Ifjú Kommunista szerkesztősége ma, augusztus 24-én, pénteken délután 3 órai kezdettel „Kérdezz—felelek” ankétot rendez az újdiósgyőri Bartók Róla Művelődési Ház­ban. Az ankét tárgya: Pár­tunk szövetségi politikája. Az eszmecserén a diósgyőri nagy­üzemek ifjúmunkásai vesznek részt; A felmerülő kérdésekre Darvasi István elvtárs, az MSZMP Központi Bizottsága agitációs és propaganda­osztályának helyettes vezetője válaszol; A diósgyőri ifjúmunkások ankétjára más üzemek, intéz­mények, szervek fiataljait is várja a KISZ miskolci városi bizottsága. közös vállalkozást tekintve még csak a kezdő lépés volt. íj termelőüzem ma en m£g csak egy dol­gozik megyénkben. Azonban az özd-kömyéki termelőszövetke­zetek sertéshizlalásra, a kesz- nyéteni, girincsi, körömi közös gazdaságok a hőforrás haszno­sítására szövetkeztek, s tervek­ben, gondolatokban már szá­mos hasonló vállalkozás érlelő­dik. Nagy-nagy szükség van erre a többtermelés, az adott­ságok jobb kihasználása végett egyaránt. Ezért is olvasható a közös vállalkozásokról az MSZMP Központi Bizottsága kongresszusi irányelveiben a következő megállapítás: „Termelőszövetkezeti moz­galmunk figyelemreméltó új hajtása a termelőszövetkezetek közös vállalkozása. Ezeknek nemcsak a termelőerők fejlesz­tésében, a termelés növelésé­ben és a szövetkezeti tagok jö­vedelmének fokozásában van nagv jelentősége, hanem a szo­cialista termelési viszonyok fejlesztésében és a szövetkezeti tagok szocialista tudatának for­málásában is....” Barcsa Sándor I \A hazug váUalkotsán eredményei i ... — ———— " ' '■ I ' • I > Félév alatt negyedmilliós haszon! ) FVv-prrv termelőszövetke- | zet egyedül, csu­ipán a maga erejéből nem-, | illetve csak nagy lemondások lárán képes nagyobb feldolgozó >üzem létrehozására. S ha fel­iépítené, berendezné is, előbb- ) utóbb problémát okozna a | rendszeres nyersanyagellátás, jakár tejfeldolgozó, akár zöld- Jség-gyümölcskonzerváló, vagy >más „gyáracska” üzemeltetésé- >ről lenne is szó. Ilyen üzemek- 5 re viszont az ország élelmiszer- ) ellátása, s a termelöszövetkeze- |tek adottságainak jobb kihasz­nálása végett feltétlenül szük- jség van. S ha egy közös gazda- iság nem képes megbirkózni a ’feladattal, szinte önmagától kí- jnálkozik a legjobb, a leghelye- >scbb megoldás: ahogy összefog- |tak a tegnapi egyéni parasztok, ) a kisgazdaságok a tsz létreho- | zására, fogjanak össze a ter­melőszövetkezetek is, hogy még j gyorsabban erősödhessenek, >hogy még jobban kihasználhas­sák a lehetőségeket. A kérdés­re: vajon jó-e, kifizetődő-e az ilyen közös vállalkozás, me­gyénk területén is számos „igen” felelet akad. Ilii említsük meg minde- na(la nekelőtt az elsőként alakult, Sátoraljaújhelyben működő Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Hegyaljai Juh- túróüzemet. A sátoraljaújhelyi, a karcsai és más termelőszö­vetkezetek tagjaiban, vezetői­ben már régebben érlelődött egy ilyen vállalkozás létreho­zásának gondolata. S az elmúlt év végén tetté érlelődött. A Szövetkezetek Megyei Értéke­sítő Központja sietett a terme­lőszövetkezetek segítségére. Felajánlotta, hogy a vállalat kezelésében már működő, ha­sonló kisüzemmel segíti a ter­melőszövetkezetek közös mun­káját ... S ez év január elején tizenkét közös gazdaság össze­fogásával a juhtúrőüzem meg­kezdte munkáját. Több ter­melőszövetkezettel kötöttek szerződést az alapanyag: a juh; gomolya előállítására, szállítá­sára. S volt jelentkező bőven, hiszen a tsz-ek anyagilag is jól jártak. A Mezőgazdasági Termelő- szövetkezetek Hegyaljai Juhtú- róüzemének gazdái, a tizenkét szövetkezet néhány nappal ez­előtt tartotta féléves „szám­adó” közgyűlését. S nem kis örömmel vették tudomásul, hogy a „vállalat” hat hónap alatt 274 000 forint tiszta nye­reséggel gyarapodott. Nem szá­molva azt a mellékes nyeresé­get, amelyre a sertések neve­lésénél, hizlalásánál a mellék- termék savó hasznosításával tettek szert. S felhasználják a savót a növendék juh-állomány nevelésére, erősítésére is. Természetes, magától érte­tődő dolog, hogy ez a vállalko­zás. a várható nyereség növeli a termelőszövetkezetek terme­lési kedvét. A sátoraljaújhelyi járás egyes közösségeiben már­is jelentősen nőtt az anyajuh­állomány, pedig az idei év a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom