Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

4

eS£AKMA<3TAÄÖ®S!RAß

MiskÁ mezőkövesdi Zsóri-fürdó, a reumások „mekkája"

(Kiküldött m

Mire a miskc-1 eüvasó sorainkat véget is ért a M. Színház budapes replése. Hoss/a előzte meg a n< dégjátékot ész*» sál, hiszel , M nemcsak V;1** szék és vájal

ros ku." Xi orsza;

V,'vizsga Mgl Ä, adásbai

bői, i> *é, a rádió \

téseiból^' * S§|

ország fmgj H ároL_ .VjtoJ A w; §§. •'’r-M

eiioMMámm

10S8-ban olajat kerestek Mezőkövesd határában. Olajat ugyan nem találtak, de helyette több mint 70 fokos gyógyvíz tört fel a fúrások helyén. A fe?szfibadulás után modern fürdőhellyé fejlesztették Zsóri-fiirdőt, itt kapnak utókezelést az Ózdi Kohászati Üzemek, a DIM A VÁG, a l,cnin Kohászati Művek reumatikus és izületi betegségben szenvedő dolgozói. Mezei József fürdőmester rendszeresen

foglalkozik ara idősebb betegekkel;

MTI-Foto; Birgés Árpád

Patak hív, Patak vár!

(Gondolatok egy húszéves találkozó alkalmából)

Tegnap levelet hozott a pos- ! s az öreg pataki képző, az tanáron Felsőfokú Tanitókép- üzent.

Megremegett kezemben a pa- r, mert mindig elszorul a szí- ;m, ha róía hallok, ha róla vasok ... Hát még, ha hív! . ,Húsz hosszú, kemény, örö- ikkél és gondokkal teli év 'Yazóta, hogy ajkunkon a Vj,nek utolsó akkordjaival, '.Szívünkben tele reményalkotó tervekkel, kilép- i'égi, kedves iskolánk ka- — hangzik dr. Erdélyi E úr és Móré Jóska, volt ^ytársám meghívója.

,.ban. . Mennyire is szaa>dő.:;

z>e mégis, mintha tegnap gilna — szokta mondani a v,’szerű szólás-mondás, epedig mennyire más az tü

elmúlt, húsz esztendő egy .cörténélmi kor, egy egész változott világ! vérzivataros, kegyetlen há- , a lomokban heverő, de

felszabadult ország lázas építése, a nagyszerű küzdelem népünk / jobb jövőjéért, mind- mind ez alatt történt, a mi szemünk láttára. És mi, hajdani pataki képzősök, ha néha tán botladozva is, de mindig azon igyekeztünk, hogy a nép ügye, a haladás ügye méllé álljunk.

Nem dicsekvésből, de az igazság szolgálatában ki kell mondani, hogy bennünket nagy nevek köteleztek. Patak földjén Rákóczi, Kossuth és Móricz Zsigmond léptei visszhangoztak-!

És nem hiába!

Az ö minden napjuk, s minden gondolatuk a népé volt. Történelmi tetteikben, s műveikben Sárospatak mint világító fáklya lobogott.

Messzire látszó fény- a sötét éjszakában!

Nekünk — kik húsz éve hagytuk el az öreg pataki képzőt — nincsenek nagy, történelmi tetteink.

A kor azonban, amelyben élünk, szintén történelmi kor. És ígéretes, bontakozó jelenünk, mely egy fényes jövendő előcsarnoka, ha apró is, de ragyogóan szép feladatokat nyújt nekünk. A tudomány piciny palántáit, a költészet és a művészet virágait kell elültetnünk sok száz, sőt sok ezer gyermek szívébe, agyába.

Ügy, mint idáig is tettük, de holnap jobban s biztosabban, mint tegnap.

Bizonyára tévedünk is majd, eleget. Keserűség, fáradtság száll meg nem egyszer.

Vftgims»* 196®.

Véget ért ^

az Országos Amatőr Filmfesztivál

A peretek délutáni díjkiosztó ünnepséggel véget ért az idei Országos Amatör Filmfesztivál, melyet Tapolcán, az Ady Frlmszíriházbam rendeztek meg. Az ünnepségen Karosai Kulcsár István, a Népművészeti Intézet munkatársa foglalta össze az idei fesztivál tapasztalatait

Bevezetőiként a filmről, mint új művészetről, majd az amatőr filmezésről, mint a sokoldalú ember művelésének egyik eszközéről szólt. Hangsúlyozta, hogy az amatőr filmesek továbbképzése céljaiból hasznos lenne, ha szorosabb kapcsolatba kerülnének más művészeti szakkörökkel. Ezután a fesztivál filmjeiről beszélt. A fesztiválra 70, filmet küldtek alkotóik. Ezek a filmek csaknem teljes egészében az elmúlt év termékei. A játékfilmeknél általában jellemző az emberi mondanivaló, a mai kérdések feldolgozását azonban kevesen választották témául, s e néhány film is gyenge kivitelezésű. A kísérleti- és montázs- fdlmék kategóriájában is kevés film „indult”. A dokumentum- fiimek. hosszadalmasak, vagy naturalisztikusak. A ripontfil- mekben gyenge a termés, az első díjat nem is adták ki. A második díjat az ózdi acélműről készült kisfilm kapta. Az oktató- és bábfilmek kategóriája-,

ba is küldtek alkotásokat, habár mindkettő — különösen az utóbbi — nehéz terület és igen nagy felkészültséget, hozzáértést kíván. Az úti- és családi filmek között a, zsűri nem, talált díjazásra érdemes művet.

Az előadó azután arról a felelősségről beszélt, amely az amatőr filmesek munkájával jár. Nem mindegy, hogy a filmes mit. vesz észre, mit mutat meg napjainkból, a bennünket , körülvevő valóságból. Mint ’ minden művészetnek, a filmnek is gondolatokat keli közölnie. Felhívta a figyelmet a tanulásra, a filmfcifejezés sajátos eszközeinek megismerésére és a mai témaválasztásra.

Ezután a díjkiosztás következett. A fesztivál bagydíját, a Népművelési Intézet vándor- serlegét dr. Bárihidi Zoltán Fürdés című filmje nyerte. A „Béke és barátság” különdíjat

a Memento» és az E firt comedia, című filmek k megosztva. Ezenkívül a még 15 filmet díjazott

Ezzel véget ént az ama filmfesztiválja, amely b nem a legjobban sikerült, denesetre tanulságos, ha volt. Ilyen megmozdulás dosaíbb szervezési .munkál gyobb propagandát igény,- városi tanács, például cs* utolsó órákban kapta ir plakátokat és a műsort. visszás helyzet volt az iis a fesztivált Tapolcán rens meg, -a zsűrizés azonba; a fesztivál előtt megtörte így itt Tapolcán izgalom. kül, már régen eldöntött a zési sorrendben peregtek mtík.

Az amatőrök országos s léje azonban így is haí volt és a következő fesz valószínűleg jobban sikert

A

l

Lók

lek

Megkezdődött a csillebérc úttörőtáborozás

Az országos úttörő kulturális seregszemle városi és gyei győztesei 3 hetes táborozáson vesznek részt, ahol k ralis versenyeken vetélkednek az első helyezésekért, pajtás részt vesz a hamarosan megnyíló nemzetközi r, táborozáson is.

Am ilyenkor — néha nem is akarjuk bevallani —, de az öreg iskola intelmeire gondolunk.

Mert a pataki képzős tanárok között senki sem vált a nép, a nevelés árulójává.

Csak köszönet illeti őket, amiért bennünket is erre neveltek.

Az öreg képző pedig áll, homlokán új feladatának új nevével: a Felsőfokú Tanítóképző megtisztelő címmel.

Én pedig, sok más társain ■ mai együtt, deresedé fejjel tértem vissza hozzá. Sajnos, a vén Hodinka-fa nincs már. Fájdalom, idő előtt kivágták .,. Alatta hangzott el ajkunkról a búcsúének:

„Bodrog partján van egy

város,

Én is laktam benne.”

És ma, július elsején, egymás kezét fogva, újra elénekeljük, hogy a következő húsz esztendeig is a szívünkben éljen.

Balogh Béni

A .flirdätthäzi úttörözcnckar készül a versenyre.

Boktai Ferenc: J'f ([ faagaftf

(Válasz néhány levélre)

ros szakmák ■ szinte ■ levélírók, érdeklődé- a filmszínészeket, .portolókát keresik nmkérő, vagy más deklődő fiatalok és nket is, akik közéleti íapi krónikásai, vagy -.torai vagyunk,

nf sokan felkeresnek fril a szerkesztőségben, ^ nem autogrammké- ej:g az is megesik, hogy a magük aláírását jtik a levél alól, nem- miénket kérnék. Gondo- névtelen levelek egy ré- ilyen feledékenység k’ad névtelen. Vjomolyra .fordítva a pC a minket felkereső, |-riév nélkül érkező le- . ogy csoportja, amely zve, vagy vitázva, korho- vagy sértődötten a nem- rzés, a hazaszeretet nagy *seit feszegeti.

Ini ezekre a kérdésekre -ivetésekre: kötelesség.

nekkora tájékozatlanság is őket. bármekkora vi- •eti különbség választ is nünket a kérdezőtől, kö- ■günk a bonyolult és so- íerir " .„kényes”. kérdések

?.. - inte megválaszo-r kun

“fecske ilyen válaped? adnl — írJ® be‘ ot- í ‘i Ferenc a „Ki Jókat eiinyvecskéjé- éjszaka k_ korábban berúgottaí. kérdésre, sáe Én le tudbkjem italról és ő ... Víel- tud angolul- Síi

tőkből, tudatos uszítókból, a nacionalista gyűlölködés „profesz- szionistáiból” szocialista hazafiakat neveljen. De igen is lehet válaszolni a kételyekre és lehet segíteni a problémák közt nehezen eligazodóknak és azoknak, akik politikai képzése a „m. kir. honvédség” tábori lelkészeinek és a „Friss Űjság”- nak a közreműködésével történt, — írja bevezetőjében Bak- tai Ferenc.

És könyvecskéje válaszol, segít eligazodni a problémák között mindazoknak, akik ma még bizonyos pontokon nem, csupán a fő kérdésekben tudnak egyetérteni velünk.

„A haza minden előtt?’ című fejezetében válaszol olyan kérdésekre, hogyan értelmezte Kölcsey „a haza minden előtt” szent és nagy érzését a volt uralkodóosztály,' és hogyan ’ értelmezzük mi, akik minden haladó hagyomány örökösének és folytatójának valljuk magunkat.

„Ki a hazafi?’’ című fejezetét Baktai Ferenc így kezdi;

„Néni tudom, emlékszik-e még Borbolya Veronika. A hölgy, akiről szó van, a vele folytatott levél-újságcikk vitát talán még nem, felejtette el, bár választott álnevét alighanem, se Borbolyának, se Veronikának nem hívták. Jobb ügyhöz méltó buzgalommal védte velem szemben a magyar történelmi osztályokat, az elitet, amely szerinte ezt a hazát alkotta éi fenntartotta, és nem túl udvarias mondatokkal in- - oZálli

’Ä magyar—szovjet barátság és a nemzeti függetlenség — lényegében szintén a proletárinternacionalizmus problémáit fejtegeti „Együtt — és függetlenül’’ című fejezetében és bizonyára sokan választ kapnak fejtegetéseiből azok, akik különösen 1956-ban, de még a későbbiek során is nem, vagy csak nehezen értették meg a magyar—szovjet barátság. a proletárinternacionalizmus mély és magasztos eszméit.

Végül a nemzeti büszkeség érzésének mai problémáira válaszol „A mi nemzett büszkeségünk" című fejezetében Baktai Ferenc. Álljon itt e fejezet s egyben az egész könyv befejezésének néhány sora:

„Van mire büszkék legyünk. És amit tettünk: anélkül alkottuk, hogy érdekellentétbe kerültünk volna más nyelven beszélő embertársainkkal.

Nincs egyetlen momentuma 16 év munkájának, amely hódító szándékkal kötődött volna egybe. Csak békés terveket ápolunk — törvény tiltja országunkban a más népek elleni uszítást, a háborúra bujtoga- tást.

Aki vissza tud emlékezni 1938-ra, amikor Horthy az eucharisztikus kongresszuson Pacelli' bíborossal, a későbbi XIT. Piusszal együtt állt a nagygyűlés pompájában, emlékezhet a bíboros magyar nyel- , ven elmondott mondataira is: „Éljen Mária országa!” Nem akarom a hívő embereket megbántani, csak kérdem tőlük: mennyire v/olt Mária — a szerintük Isten anyjává lett szelíd asszony — (országa. a hódításra, hadinyeresogre. gyilkolásra és gyűlöletre beállított úri Ma- niarország?

M5. nem jifeuiirvlfivK. űr” és „szolga” r ,, A' ■ -m.

*v" ; HZ

Megtanultuk és megtanultuk, hogy minden népnek le kell győznie saját urait ahhoz, hogy az egész világ a béke és barát- > ság birodalmává váljék.

„Primus inter pares” mondta az úri ország csalt t. jelszava': Egyenlők ii- t <s-j

első .... Ebbe belefér alt a j, ő 1 re hivatottság maszlag:0 u. jQ ’e~ igázás gőgjéig mindé; Ly. , igazolás. f

Mi megfordítjuk és , állítjuk” ezt a jelszót. .... ,, „Par inter ■ priißiöOöSß Egyenlő az elsők közt! díj ||,g| . társ, testvér az elsők 4 ’ akik az emberiség Ászios " megnyitják az új kototigár kommunizmus koránáliőpun ját. Ez történelmi hivSöts 1 ember jövőjének szolgáéi vit Becsülettel vállaljuk, nemzeti b&szkeséggel{uhot n

* rí

sál.

Baktai Ferenc kön'JCse. esedékes adósságot törFVW'

1956 után pártunk alap' &■ tározatai és népünk víg, j különböző fórumokon gj’a! laszoltak azokra a -ványsi amelyekre Bp.'-nz elmúlt e.1 vében rendúOl) példányba!1 j ez a könyvszülők kiskönj'y' sen gazda fii és „A csaját anyagával mű folyóirat S n adványa a példányról az adónak, me emelkedett még ma is ilésen a to 'ább oszlatására ttálí az 1$2—1 Meggyőződé vonatkozó túladj sen pártúnkzták, hogy a n!' pedagógusoljövőbon mc'f erí sősorbari sronják he a ’züléS rok — ito-nevelő munkjba. szik kéaóvben is t.ri>hszj Romrtlv ányban jelentetek 1 hogy csrrnekek nevelésé'^ elei, lent nwszerű kiadványkai,' ásókat.

I fi

két) vüógháborű tapasztalatait

is könnyedén teszilc félre, akik a szocialista rendszer tényleges létét, a társadalmi fejlődés új és új tényeit nem történelmi valóságnak, hanem valami a „családi elképzeléseken” és az „úri illemen” túlnőtt, váratlan és átmeneti kellemetlenségnek tekintik. És történelmileg — természetesen a dialektikus és történelmi materializmus optikáján — Baktai Ferenc megmutatja István király, Hunyadi Mátyás, Rákóczi Ferenc, Kossuth Lajos, Petőfi és Táncsics, az L919-es Tanácsköztársaság, az 1936-os spanyol szabadságharc hőseinek s a német fasizmus elleni harcban, vagy az 1956-os ellenforradalomban elesett mártíroknak és hősöknek a helyét á magyar történelemben éppúgy, mint azokét, akikei a Horthy-rendszer történetírása és történelem szemlélete az említetteknél is mélyebben, vagy az említettek közül némelyeket eltorzítva vésett az emberek emlékezetébe.

„Ki a magyar?” — teszi fel a kérdést Baktai Ferenc, a levélírók kérdései alapján. — És válaszol rá higgadt tárgyilagossággal, a történelmi tények megmásíthatatlan erejével.

„Magyarok a Duna medencében” című fejezetében Baktai Fere-nen-, v.ok ember számára n’/ a teszegeti?t* „határhidat, be- ’'•"‘“faszt undkívül tti gátat a njve f fsorakoz- riseljük a hat r.U&j feló- ban •c'Ä, «► méglyáKi* %

tézte el az ország vezetésébe „felkapaszkodott” új erőket. Sértődötten írta meg, hogy ő jelenleg képzettsége ellenére, takarítani kényszerül, és rám bízta a találgatást, hogy ugyan melyik grófi, vagy bárói családot alázzuk meg kései utódjában. A magam részéről jobban örülnék — írja Baktai' Ferenc — ha az ilyen,' feltehetően művelt emberek, mint Borbolya kisasszony, például tanítanának, no persze nem történelmet, de. mondjuk, nyelveket. Történelmet először tanulniok kellene, és ezt minden rosszmájúság nélkül, higgadt jótanácsként mondom. Akkor nem vagdalná ő is, néhány társa is a fejünkhöz, hogy „elvetjük a történelmi értékeket”, sőt, hogy egész történelmünket elvetjük. Igaz, hogy ebben a kérdésben még olyan illusztris propaganda szervek is elkövetnek hasonló hibákat, mint a nem kis pénzen fenntartott Szabad Európa-rádió, amely például az 1961-es alkotmány ünnep előtt István király emlékének elba- gatellizálásával vádolta meg a mai Magyarországot.

Amikor most Borbolya Veronikának felelek, ez nemcsak neki szól, hanem a vele egy korosztálybeli és körülbelül ma negyven éves, a Horthy-rendszer elemi és középiskoláiban tanult férfiaknak és nőknek, akik a hazaszeretet régi értelmezését, a hazafiaság régi fel fogását reggel, délben, este hala lották és tudatukba ivódott aká-' a kénsav vegyi képlete. A=*ok-l nak, akik egy (az idősebbek —