Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-01 / 152. szám

eSZA&TOAGYAltORSZÄG iap Miskolci színházi esték Budapesten (I.) Három darab a Magyar Színházban Vasárnap, 1962. július j. ♦ ♦ 4 4 3 együttes többi szereplői, a Kal­már Péter vezényelte zenekar, az előadás egésze megérde­melte a sikert. A sokat vitatott darab A Miskolcon mindössze egy­szer bemutatott Az ellopott vá­ros volt a harmadik miskolci produkció a vendégszereplések sorában. Pénteken délután ke­rült sor ennek bemutatására. A délutáni időpont dacára megtelt a nézőtér, — döntő többségben nem szakmabeliek­kel. A keretjátékot igen nagy tetszéssel fogadta a közönség, az első felvonás után is ütemes taps csattant és a beszélgeté­sekből kivehetően a közönség a jó indításból, a tetszetős témafelvázolásból érdekes já­ték kibontakoztatását várta, mint azt mi is vártuk a mis-* kolci bemutatás idején. J ji A színház bemutatta elsőneka egyik legsikeresebb darabját,* bemutatta a közepesnek, átla-J gos sikernek elkönyvelhető* A windsori víg asszonyokat,j bemutatott hát egyet a kísér-x létéiből is, — indokolta Rutt-* kai Ottó beszélgetés közben aj darab pesti bemutatását. * Izgalmak a szabadtéri előadás előtt * A Magyar Színházban tar-* tott három előadásról adtunk* a fentiekben beszámolót. Ami-* kor e sorokat írjuk — pénle-2 ken este, Az ellopott város dél-* utáni előadása után és a Sybilljj esti, szabadtéri előadása 'előtt,* még csak a Sybill mindkét —* pénteki és szombati — elő-3 adása iránti nagyfokú érdeklő-* dósról adhatunk számot. Igen*; nagy az érdeklődés, de az idő-J járás kiszámíthatatlan. Az ed-* digi napokon többször volt J eső, hűvös, pénteken napköz-* ben erős, hideg szél és hiábaj a Bartók Színpad, festői kör-* nyezete, hiába a felkészülés, aj napközben folyt próba, ha azJ időjárás nem kedvez. Pillanat-* nyilag jónak ígérkezik az eü-J következő néhány órára az* időjárás. Ráadásul Máthé Éva,* az -operett egyik főszereplője* súlyos beteg, a délutáni elő-4 adást negyven fokos lázzal ját-3 szotta végig. A Sybill előadásairól, meg aj fővárosi vendégszerepléssel* kapcsolatos egyéb kérdésekről* legközelebbi számunkban, ked-J den számolunk be. * Benedek Miklós *■ Vmifétsz Fer&ncj A 7. Birkás tiszteletes úr Nem tudom pontosan, melyik napon — október végén, vagy már novemberben — ott szo- tyoláztunk a zsidótemplom előtt Hajdókékkal. Ott szok­tunk ácsorogni... Erről jut eszembe: ezt a templomot soha egyetlen órára se nyitották ki. Talán nincs is zsidó vallásé ember Várpalotán, csak egy bezárt „templom ... A múltkor Vándor Pityu egy könyvét ka­pott a csomagjában, a san- franciscoi postafőnök továbbí­totta. Neki jó, Amerikában van az anyja. Az egyik régi ma­gyar miniszterelnök megírta az emlékiratait, ha jól tudom, Kállay Miklós — így mondta Pityu. Azt küldték el neki. Visszaemlékezett a felszabadu­lás előtti, jobban mondva az orosz megszállás előtti időkre. Itt, így kell mondani. A főnök megkívánja. Egyébként Sulyok Berci a háta mögött már több­ször Epeios mesternek titulálta a főnököt. Az igazi nevét egyi­künk sem tudja. Azt mondják, otthon csendőrszázados volt valaha. Berci pimasz. Csúfolja, pedig a főnök kivételez vele. Sokat elnéz neki. Azt is, hogy éjszaka kimaradozik. Egyszer berúgottan jött Haza. Disznó- ság. Bn le tudok mondani az italról és ő ... Vándor már jól tud angolul. Sinkónak felol­vasta a könyvből azt a részt, amely arról szól, hogy a né­metekig senki se bántotta Ma­gyarországon a zsidókat. Kál­lay azt írja, hogy néhány tíz­ezret, akit korábban kiszállí­tottak lengyel területre, saját kérésére vitték ki. Pityu azt mondja, hogy ez hazugság. Már akkor tízezreket meggyilkol­tak, amikor Kállay volt a mi­niszterelnök. Berci ráordított Pityura: az, amit mond, vörös propaganda. Sinkó Pityut pár­tolta. Megfenyegette Sulyokot: „Jobb, ha hallgatsz.” Berci tényleg meghunyász­kodott. Én nem tudom, hogyan volt. Azt tudom, hogy a várpalotai zsidótemplomba senki se jár. Ott hagytam abba, hogy Haj­dókékkal rágtuk a napraforgó- magot, amikor üzentek értünk: menjünk lőszerért. Fegyverünk már volt. Felvételeztük a töl­tényt és rohantunk az ország­úira. Az út két oldalán foglal­tunk állást. Azt mondták, szov­jet egységek közelednek. Jött is egy teherautó, pótkocsival. Géppisztolyos katonák ültek rajta. Muníciót szállítanak — adtuk szájról szájra. Géppisztolysorozat fogadta őket. A szállítmány kísérői le­ugráltak, de későn. Gránát re­pült a kocsi alá. Tizenhárom szovjet katona maradt ott hol­tan. X pótkocsiban marhahúst szállítottak. ! -Holdat liocsálottak lel 1 ’Borjyiiiian * A terem már félóra a szputnyih rövidhullámú ▼ H dés előtt megt eVtn^*k>ja 90, 02X3 megahertz írek- 1 ékeltek tel: vendégluj£|vencián dolgozik. ífogyasztókkal, íöurak Előzetes adatok szerint a %lönbózí» rendű udvjk mesterséges hold tényleges pá­▼ udvarias és kevésbe jlyája. kevéssé tér el a számí- í személyekkel, utasok -'tott pályától. A keringési idő f sokkal, idegsokkal AVISO,6 perc, a pályasíknak az " í kai, szóval mindazt '* Egyenlítő síkjával bezárt szöge r0.;' ■ka borravaló rendsze^yvií) fok. A mesterséges hold 1 íés mérsékelten szere,! egnagy óbb távolsága a föld- S, ínyai. Az ankét céljlf', felülettől «60 kilométer, leg- "V, í hangúéin megválasi^^dsebb távolsága pedig 272 kilo- ”, Ibírő kór-elnök ecse^, méter. P ▼mikor szólásra eme^ A szputnyikrő! vett rádióié- . A * jelen valók ütemes h(rvJ empirikus jelzések az összes M*® fiával köszöntöttek. {fedélzeti rendszerek normális j-°k * — Tisztelt alanyolOnüködcséről anúskodnak. ’.el5 £ gyűltünk össze, hogy; )-------------- FY * suk a borravalo-pro,e| • kői Í ékesszólt a a diszöre?j| y,. ££ Imire való a borravalóit. ír *......í-k-O.“ J • karra való, hogy a í (Taos tartózkodó de, Jlamutatott, hogy az Amerikái net k - itT Most Pedig az Egyesült Államok a „kísérle- t if^i^HalBuk! hallejünk és tárgyalunk” jel- a ■ ▼s ..I,.- hi vaU „xavával, a leszerelésről és bé- s.n ■khlénv.nldó kezdte n?ní:,'rö) hangoztatott szólamok j ▼ blcmaoldo kezelte «ent alatt fokozza a fegyverke- .%-►beszedet. . hnicváf­t .- Nfmlr0mcavüL ' A béke híveinek figyelmét 1 V niin|tIneni kerülheti el az sem, hogy í % összejöttünk, német monopoltőke máris ;* ^gondolnak ' • leghatalmasabb gazdasága erő- t k tózva mondokaja . ^ej potenciális katonai erő- jp< •K — Életbevágó. ,«jvel rendelkező, háborúra tö- -v! í— kiáltoztak innen i(jrekv- rurópaj imperialista ha. +onnan is. Aztán ne ,taiorn amely hozzákezdett ifi +natig olyan ieszuit atombombája megterem- .1 ▼hogy a borba való téséhez. i,-|i zümmögését is me-- Ez nagy veszélyt jelent a* ▼hallani. jogász világra és ezért fel kell * 5 — Mindannyian t .lépni ellene. ki f hogy a legfejlettebbj. & Két német állammal L i országokban a born , meg kell kötni a béke- a + ismerik. (Egy ba szerződést V'a-I ▼jobbról: Meg kell aHa azonban a nyugati államok ^Exportáljuk! Exóerre nem hajlandók a szoda, j ♦Nem tréfadolog e^jlista tábor országai — együU ; y ♦]<ar- és kórtársak. ..azokkal az országokkal, amc- ♦kérem rám. Tegna lyek megértik e lép s sízüksé- ,1 * toltam, hogy én, m Jgességét — megköti) a békét j *gény, havonta kéts^ia Német Demokrat! :us< Köz- nCi’j ♦költők borravalóra, „társasággal és ezen az alapon {ö.j íbérre Nagy adó rendezik Nyugat-B, 1 lin hely* ! ▼ íEgv női hang: Nősülét is l í Józan ember vagytyj, ,A moszkvai kon: resszusrd • ímondom, hogy ajftKeszuive, megélénkül,, a ma- í iÄ ,ä: y ▼ a nyavalya I^k°-“egmk . rijuk ^ ^ ^ ^ 1 ^ kezők.^ -o„dotü_ aj, I.-“.1 (Mindenek g. fülűik: hegy ' > Legyünk nyíltak s őszi: Ezentúl a borrawjlit ne diií kréten csúsztassa,: a kérj3 vagy a zsebbe, bál im moi'í juk liangosan, a lóbi ven:3 fülehallatára: „Iil ián egy Tt rint borravaló, e:i a magáé! Aki pedig elfogacj), ügyei- olyan hangosan miádja: „Mi szőnöm a borravalót”. (Rőljcl nyödés, élénk izgú-mozgás ! Egy hang középei: — Maga már mepróbáltí ! — Meg, de még eak félha'l gosan. — No és? — A főúr erre cg-íz har *'! ;an ezt mondotta: (öntudat*! iolgozó nem ad dőlozótár.1' iák egy forint borrl ralót”. t — Erre maga? : 1 — Kissé elpirultad és za^’ 9 •ómban még egy ibriibt cs’;Z'| attam a forint melM.mií7 0 I i két forintot néma l se'I perte. n ] r-“I Megnőtt a szülök ércfőtfb'se j az oktató-nevelő műn trat I A Magyar Nők Orszjos " 3 nácsa végrehajtó blzoügár I pénteki ülésén a szülőfun I közösségek 19ül—196ÍS t ■ évben végzett munkáj, vii ■ Iák nle8- j Megállapították, hoi n I szorosabbá válik a szül- iskola, illetve a csak | üzem között a kapcaP1 ■ itóbbi évben örvtifi a-melkedett a szülői h°- 1 teken a látogatottság J rógusok is egyre gy«l| 1 {eresik fel tanítvány« 2 sonukban. Az elmúlté.' I 3en 200 000 példányba* 1 I neg a szülők kiskör,í« 1 idványai és „A csatec | íola” című folyóirat í n ij 15 000 példányról az t) i5 000-re einelkedet,. r Az ülésen a to'ább;- ^ negvitatták U»12—1 a anévre vonatkozó lilád! m Clhatározták, hogy a ni- ■ sok a jövőben mé! éri ■ ebben vonják be a r-üloi | jttaló-nevelő műnkbe. | | íkol névben is töbszj m léldánybar, jelenteink i B yermekek nevelése éld ■ épszerű kiadványban,1 ■ dásokat. || , .■ idilli uu/jt) lifUba JU1II13 1* (Kiküldött munkatársunktól Mire a miskolci és borsod elvasó sorainkat olvassa, mái véget is ért a Miskolci Nemzet Színház budapesti vendégsze replése. Hosszú készülődéi előzte meg a négynapos ven­dégjátékot és annak öt előadá­sát, hiszen a pesti szerepléssel nemcsak, a fővárosi színművé­szek és a sajtó, hanem a fővá­ros közönsége és egészében a: országos közvélemény előtt is k(vizsgázik” színházunk, „éle adásban” ad Ízelítőt munkájá­ból, felkészültségéből, ameiyel a rádió és a televízió közvetí­téseiből szinte már az egész ország ismer. Három darab — Arturo Ui, A windsori víg asszonyok, Az ellopott város — az Izabella téri öreg színházépületben, amely most ismét a régi, pati­nás Magyar Színház nevet kapta vissza, került bemuta­tásra. (A negyediket, a Sybillt szabadtéren adták elő.) öreg, elavult, korszerűtlen épület ez. Színpadja teljesen üres, kisebb a miskolcinál, a forgórész mozgása fele sebességű, műsza­ki, világítási berendezései sok kívánnivalót hagynak. A mis­kolci műszaki személyzet már az elmúlt vasárnapon megér­kezett és serény munkával hozta alkalmas állapotba a színpadot. Kedden megérkez­tek a szereplők is, és megkez­dődtek a próbák a szokatlan színpadon. (Érdemes egy pil­lanatra elgondolkozni azon, hogy a fővárosnak ez a pati­nás nevű színháza, amelynek deszkái száz év legnagyobb magyar színművészeinek láb­nyomait őrzik és ahol most a hazai és külföldi együtteseket látják vendégül, — .legutóbb Marie Bell világhírű társulatát Párizsból, — tehát reprezentál vele Budapest az ország és a külföld előtt, — miért ennyire elhanyagolt?!) Az Arturo Ui kirobbanó sikere A kedd esti főpróba után szerdán este került sor az évad egyik legkiemelkedőbb sikerű darabjának, az Arturo Ui-nak a bemutatására. A zsúfolt né­zőtér soraiban ott láttuk a ma­gyar színházi élet számos ne- .ves egyéniségét, akik aznap este nem léptek fel; ott volt többek között Neményí Lili, Szendrö József, Szendrő Fe­renc, Ádám Ottó, Kazán Ist­ván. Eljöttek a miskolci szín­ház korábbi tagjai közül igen sokan, ott voltak a volt szín­házi vezetők: Mészöly Tibor, Jákó Pál, Szilágyi Albert volt főrendezőnk, aki a pénteki és szombati ' szereplés Sybill-jét annakidején rendezte. Eljöttek a pesti Arturo Ui előadás sze­replői közül is számosán, köz­tük a címszereplő Szabó Gyula. Jelen volt a Német Demokra­tikus Köztársaság budapesti nagykövetségének hattagú kül­döttsége és Ivanov Haliscsev bolgár rendező, aki a napok­ban Miskolcon is járt. _És ter­mészetben jelen volt á nagy számú érdeklődő közönség, amely a mi Arturo Ui-nkat már a rádióból ismerte, vagy csak hallotta jóhírét. Nem vallottunk szégyent ez­zel az előadással az ország előtt! A szünetben és az elő­adás után a nagyközönség kö­zött. majd később a Fészek Klubban a művészvilág tagjai között öröm volt hallgatni, el­lesni a sok pozitív megnyilat­kozást. öröm volt miskolcinak tudni és vallani magunkat. Előadás közben sokszor csat­tant a taps — az első hosszú, ütemes taps a színész-jelenet­nél, amikor Ui viselkedni ta­nul, majd mind sűrűbben, egy­re fokozottabban, — az előadás végén pedig igen sokáig nem hagyta a közönség becsukni a vasfüggöny ajtaját. Az NDK nagykövetsége óriási virágko­sárral fejezte ki elismerését a darab együttesének. Sztankay István, Némethy Ferenc, Fehér Tibor, Farkas Endre, Gáti György, Ruttkai Ottó, Lóránd Hanna, Somló Ferenc, Horváth Sándor neve és alakítása azóta is téma a nagyközönség és a „szakma” köreiben. Jól sikerült hát a bemutat­kozás: az Arturo Ui kirobbanó sikert aratott A második estén: A windsori víg asszonyok Egésznapos próba, sok mű­szaki, technikai nehézség le­küzdése után került sor csü­törtökön este A windsori víg asszonyok bemutatására. Erre az előadásra nagyobb zömmel a nagyközönség jött el, jóllehet a szinészvilág is szép számmal képviseltette magát. Fehér Tibor, Lóránd Hanna, Nádassy Anna, Vargha Irén, Ruttkai Ottó, Győrvári János, Forgács Tibor, — az Anna Page szerepében most először fel­lépő — Balogh Emese, Né­methy Ferenc, Horváth Sán­dor, Verebély Iván, Sztankay István, Pákozdy János és az [Újításért — lakás- Szerencsés ember Kristóf ■ Dániel — de maga. csinálta, szerencséjét. A Felszabadítok útján épült és tegnap délelőtt műszakilag átadott három- emeletes bérház előtt bá­mészkodva hallottam az iménti megjegyzést s mind­járt utána is jártam, vajon miféle szerencse szegődött a fiatal építésztechnikus mellé. Az eset, ahogy elmeséli, na­gyon egyszerű: — Az új bérházba eredeti­leg harminckilenc lakást ter­veztek. Azon sóhajtoztam magambán, milyen jó lenne, ha nekem is jutna egy. De hát annak a harminckilenc lakásnak már megvolt a jo­gos gazdá ja, régóta várlak rá, hogy beköltözhessenek. Mi­közben naphosszat morfon­díroztam, egyre nőttek a fa.- lak, egyre magasabbra nyúl­tak az állványok s én már — hiszen az építész is álmo­dozó lélek — a tetőt is látni véltem a kész ház felelt. Es ekkor — ismerve a tervraj­zot — hirtelen belémnyilalt egy ötlet! A tetőterasz fölé egy vasbetonlemez tetőszer­kezetet terveztünk. Mi lenne — gondoltam —, ha kissé megemelnénk ezt a tetőzetet és falakat építenénk alá ja?... Hogy mi lenne? Nem har~i minckilenc, hanem negyven vagy negyvenegy lakás.■■ Az ötlet nem hagyott békén, papírt, ceruzát fogtam és ter­vezgettem. Végül előhoza­kodtam a javaslattal. Az újítás lényege az, hogy az említett telőszer­kezetet mintegy negyvenöt centiméterrel megemeltük a tetőtéren, s az alatta lévő la­kások falát „megnyújtottuk”. Ami pedig az építési költsé­get illeti, nos, az eredetileg tervezett lakásokénál lénye­gesen kevesebb. Ez az „égből pottyant” hat lakás 750 ezer forint helyett csupán 350 ezerbe került.. I — És a jutalom az újítás­ért? — Vállalatunk igazgatója (a Borsod megyei Építőipari Vállalatról van szó) megbe­szélést folytatott a, városi ta­náccsal, amelynek értelmé­ben a hat lakci.s kozu'nurrrnui. ■ i megkap a vállalat jés ezek ^ közül — az ígéret, serint (!) x — egy nekem jut. E{y szoba- ^ hálófülkés főnyerenhny! Egy -) boldogságot jelentő'otthon a * negyedik emeletei, amely -| egycsapásra megoldotta Hz- j éves .,távlati terven” legége- ^ több gondját!..C (csala) ▼ Taps nincs.) Az e^agaaja. jyellné, ha éppen ő r k szé- i másik restellne, tfa adna, jdvariassági okokból;r csak jtasítani. Nem igaz?| vissza- ierű.) Én is kórokog'lalvány Élénkség.) Én sem n.vagyok. >dni. (Derű balról.) ek nem elenvalókat, szóljanérem a léshez. a kér- I aprófát. Birkás tiszte a felesége voltak £es űr és tőim — szüleim —jegmen- veszedelem idején, halálos Ma is ragaszkodni lek rájuk... Igaz, ill 8°ndo- már a nagy tisztel'«11 hatban sok tekintetben dí úrral is támadtak. Egy;;Z0:fen Ci áim meglátogattam 5k amikor hallgatta szenved«,, • némán lásomat; a demokijjif hitval- tán meglepetésem1’:) J'ól, az- Pított: „Vigyázz Ki.*-' csilla­egyébként rokonsi, ez az hasonlókorú fiatal! fäs és a jellemző lobogás ' annyira god a nyugodt té­a megfontolt ítélllélödés és tói. Légy óvatos,,'iztonságá- hlarkodj valamit,iogy elha- ea a földön folyijlágok hím­zőkkel. Eszményéidi eszkö­küzdelmét embej: érdekek az emberek sehd vívják, s sek a gyarlóságtóm mente­Birkás nagytisj kepap, kollaborálná úr bé­tákkal. Én töbkommunis- megalkudni, sóem tudok sem magammal I másokkal, tiszta igazság. Ez a szín­Az anyám al( négyben, a Póz, negyven­számú védett h/i út 35-ös partra került. Sói a Duna- harom golyót kis sebbel — vízbe zuhant —mielőtt a lék, aztán állan)<©ázba vit- lemben bujkált) é'.veszetie- , Apám nem a m Sok elől. — ezt csak a fii M-yarban a legutóbbi éleij Rácsára i tam így —, hahn cS a ír- son pusztult el-C „ fáko- i ját, anyámnak í i r út- 1 néhány életben a TAjiJ és I nalc elbeszélésé^ L- ,v sá- < ziumi éveimbe’. e.,-t.,Aiá- • tam. Utolsó lev<jndtt 1- < segben kelt, ne^jltős W i (Kövei llió ta. \ Postafiúk: StL t az Mi kell ide? Mij kíván az SW Center? Milyen tulajdon­ságokat igényel ez * szolgálat? A főnök azt mondja, erős ter­mészet, ravaszság, találékony­ság, bátorság, alkalmazkodási készség . .. Ezek szükségesek. Elgondolkoztató... Mi van meg bennem ezek­ből? Most írom az új curricu­lum vitae-t: húsz évemből négy idekint telt cl, s a korábbi ti­zenhatot ezúttal némi változta­tással vagy nyolcadszor írom le részletesen. Jó, ha újra át­gondolok mindent magamról és szemügyre veszem a kör­nyezetemet. Ez a nyolcadik életrajz jócs­kán eltér majd az előbbiektől. Az a színtiszta igazság, hogy apámat, Vándor Bélát nem is­mertem. A Singer és Wolfner- nél, az Athenaeumnál és más könyvkiadóknál dolgozott. Lek­tor volt, szerkesztő, esztéta- Egy azok közül, akikre Fenyő László — a későbbi mártírtárs — gondolhatott, amikor azt írta: „Hová lettek a költők, a ba­rátaim, akikkel együtt indul­tunk az úton, daloló szájak, énekes sebek — ó, hallgatás nehéz pecsétje forrt rátok... csönd ... kényszerű hegedős.’1 „Ehhez a munkához elszánt­ság, erős természet szükségel­tetik” — mondja rideg hivata­lossággal a főnök. Tudom, tisztában vagyok ez­zel. Az élet eléggé megedzeit, hogy ezekkel a tulajdonságok­kal rendelkezzem. Hiszen ajig tipegtem, 'amikor már féláJVa Lettem, s hogy élek, azt hi­szem, tényleg csak az erős ter­mészetemnek és azoknak az embereknek köszön, petém, akiknél anyám elrejtett} Okik magukénak mondtak azokban 1 napokban, amikor a i-.ozzám hasonló gyerekeket Auschwitz- }an teherautókról lángoló máglyákra szórták, mint az Nem lőttem egyet sem. De : ott voltam. Mindenki tudott erről Várpalotán. Menteni kellett a bőrünket. Behúzódtunk a Bakonyba, az­tán a Rábaközbe. A Hanságon át kijutottunk Ausztriába. A bányász hamar elkel — mondogatták. — Belgiumba vittek, az Ardennek-vidéki szénmedencébe. De munkát nem kaptam, csak segélyeket. — Kedves uram — oktattak ki a szakszervezetben —, itt is. ezrével várnak munkára az emberek. Legfeljebb Kongóba mehet­tem volna, ólom- vagy kobalt­bányába. Ehhez nem volt ked­vem. A rádióaktív munkahe- i lyeket pedig kiváltképpen útá- 1 lom. < Áthajóztam Skóciába. Ott se 1 kellettem. A bányászok ellen- < ségesen fogadtak. Amerikába kerültem táborba, a legvégén ■ az USA-tisztek szerződtettek. 1 Sinkóval a Fort Jackson-i 1 híradó kiképzésen találkoztam. Attól kezdve jóban, rosszban : együtt vagyunk. A pisztolytól 1 a százöt milliméteres hátrasik- I lás nélküli rakéta páncéltörő 1 ágyúig minden gyalogsági 1 fegyver kezelését megtanultok. : Ott kezdődött az angol nyelv- J tanulás is. Még mindig nem c megy egészen jól, í Most acélsíneket, hidat, be- r tonakadályt, vízalatti gátat í robbantunk. Ezért viseljük a I szárnyas pajzsot a trójai faló- 1 val és a villámmal, r

Next

/
Oldalképek
Tartalom