Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-04 / 154. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Szerda, 1362. július í. A pénzügyminiszter beszámolt az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról (Folytatás az 1. oldalról) marad attól az évi átlagtól, ami ötéves tervünk: teljesítéséhez szükséges. Az elmaradás nem olyan, ami veszélyeztetné ötévre szabott céljaink elérését, de mindenesetbe fokozott erőfeszítésekre int bennünket most és a jövőben. A nemzeti jövedelem elosztását befolyásolta, hogy a múlt évben egyik alapvető célkitűzésünk volt a külkereskedelmi mérleg javítása és nemzetközi fizetési helyzetünk megszilárdítása. E törekvéseinket siker koronázta. A külkereskedelmi mérleg aktívuma a tervezettnél . nagyobb volt, fizetési mérlegünk javult. Ez a körülmény, valamint a mezőgazdasági terméskiesés viszont csökkentőleg hatott az adott évben belföldön elosztható nemzeti jövedelem nagyságára. Ezért a fogyasztást csak 2.4 százalékkal, a felhalmozást pedig 3 százalékkal lehetett növelni. Az államháztartás helyzete 1961-ben a terv szerint alakult és kiegyensúlyozott volt. A bevételek 76.2 milliárd forintra, a kiadások pedig 75.7 milliárd forintra rúgtak, a bevételi többlet 475 millió forint 13.8 milliárd forint szociális és egészségügyi célokra A költségvetési kiacíások legnagyobb hányadát, 45.5 százalékát közületi feladatok ellátására fordítottuk. Ezen belül szociális és egészségügyi célokra az állami költségvetésből 13,8 milliárd forintot folyósítottunk, az eredeti előirányzatnál valamivel nagyobb összeget. Az emelkedést főként a társadalombiztosítási és nyugdíj- kiadásoknak a tervezettnél magasabb növekedése okozta. Növekedett a kórházi férőhelyek száma, bővült a kórházak felújítási lehetősége, javult _ a gyógyszerellátás. Kulturális célok megvalósítására 6.8 milliárd forintot fordítottunk. Ezen összegből bővült az általános-, a közép-, és a főiskolai hálózat. Folytatódott a politechnikai oktatás bevezetése. Szélesedett a tudományos kutatás, főként a magkémiai és az atomfizikai kutatás. Növekedett a színházak, a mozik, a könyvtárak és a művelődési otthonok száma. A gazdasági feladatok ellátására 4.4 milliárd forintot költöttünk. Bővítettük a távolsági és a helyi úthálózatot, hidakat építettünk. Fejlesztettük a növényvédő állomások hálózatát Növeltük a vízgazdálkodás korszerűsítésére fordított .„összegeket. Az .igazgatási szervek 2.4 milliárd forintot használtak fel. Az igazgatási kiadások folyósításánál a takarékosság szempontját érvényesítettük. A rend- és jogbiztonsági feladatokra 3.4 milliárd forintot a védelmi kiadásokra pedig 3.5 milliárd forintot használtunk fel. A költségvetési kiadások második nagy csoportját, 43.1 százalékát a felhalmozásra fordított összegek képezik. Az 1961. évben a beruházások teljes összege 33.2 milliárd forint volt. Ez az összeg az állami vállalatok 29.1 milliárd forintos, a szövetkezetek 3.3 milliárd forintos beruházásaiból, valamint a magánlakásépítésekre fordított 800 millió forintos állami hitelből tevődik tására, nemzetközi kötelezettségeink teljesítésére és az ál- lamkölcsönök visszafizetésére. A vállalati nyereségek ösz- szege 1961-ben 4,5 milliárd forinttal nagyobb volt az előző évinél. Az előző évhez képest emelkedett az ipar nyeresége, javult a mezőgazdaság eredménye is. Viszont az építőipar és a közlekedés nyeresége csökkent. Ha ágazatonként nézzük a gazdaságosságot, azt látjuk, hogy az ipar költségszínvonala a tervnek megfelelően csökkent. Az egész iparon belül azonban az egyes iparágak teljesítménye különböző. A legjobb eredményt elérők között kell említeni a villamosenergiaipart, a vegyipart és a közlekedési minisztérium iparvállalatait, amelyek mind az előző évhez képest, mind a tervhez képest csökkenteni tudták a költségszínvonalat. Költségcsökkentési tervét nem teljesítette a szénbányászat, a kohászat és a könnyűipar néhány iparága. Az állami gazdaságokban és az erdőgazda-' sági vállalatokban a költség- színvonal a tervezettnél naállományt igényel. A múlt évi készletemelkedés azonban erősen meghaladta azt a mértéket, amelyet a népgazdaság fejlődési üteme indokol. Az okok között a vállalatoktól független tényezőket is találhatunk. Ilyenek a fogyasztás növekedésének mérséklése, a beruházások csökkentése, az export fokozása, amelyek a javak termelése és felhasználása között kisebb átmeneti összhanghiányt eredményeztek. Ezeknek a lényegében népgazdasági okok árnyékában azonban sok-sok vállalati hiba is meghúzódik. Meg kell említeni a rendelés nélküli gyártást — rendszerint tervtől teljesítés formájában —. a helyenként túlzott anyagbiztosítást, a kooperációs szállítások tervszeríítlenségét és a vállalati vezetők közömbösségét a készletnagyság tekintetében. A tavalyi tanulságokat levonva, az idén népgazdasági síkon is, vállalati síkon is, hatékony intézkedések, szükségesek a helyzet javítására. Már ez évben igyekezni kell a lekötött készletek egy részét mozgásba hozni, felhasználni a gazdasági vérkeringésben. Ennek érdekében a minisztériumok több intézkedést tettek, amelyeket pénzügyi eszközökkel ig alátámasztunk. A Nemzeti Bank csökkentette a vállalati készletidőnormákat, megszigorította a hitelnyújtási feltételeket és emelte a büntetőkamatok rátáját. Az anyagi érdekeltségi rendszer továbbfejlesztésével is kísérletezünk, mégpedig olyan irányban, hogy megszüntessük a vállalatok közömbösségét a legkorszerűbb állóeszközök kapacitásának kihasználása és a lekötött készletek nagysága tekintetében. Ebben az évben 24 iparvállalatnál kísérletképpen úgy módosítottuk a nyereségrészesedési rendszert, hogy az év végén a többletnyereség gyobb mértékben csökkent, a gépállomásoknál ugyan nőtt, de ez a tavalyi rendkívüli szárazságokozta nehéz munkakörülményekkel indokolható. A közlekedési, belkereskedelmi és felvásárlási vállalatok költ- ségszintje ugyancsak a tervezettnél magasabb volt 1961- ben. * A tanácsi vállalatok — a kereskedelem kivételével — országosan a tervnek megfelelően növelték a termelést cs csökkentették a költségszínvonalat. A jövedelmezőség és a költségalakulás azonban túlzottnak látszó egyenetlenséget mutat az egyes megyék között. A sütőipari vállalatok jövedelmezősége például Bács- Kiskún-, Vas- és Szabolcs megyében két-háromszorosa a Fejér-, a Somogy-, vagy a Hajdú megyeinek. Hasonló a helyzet az építőanyagiparban, ahol a tanácsi vállalatok jövedelmezősége háromszor- négyszer akkora Veszprém-, Bács-Kiskún- és Győr megyében,. mint Somogy-, Fejér-, vagy Borsod megyében. A természeti feltételek, vagy a gyártmányösszetétel különbözősége aligha indokolják ezeket az eltéréseket, ezért az okokat közelebbről meg kell vizsgálniok az érintett megyei tanácsoknak. A mérlegbeszámolók azt mutatják, hogy a múlt, évben a tanácsi vállalatok tevékenysége még a kelleténél kevésbé irányult a lakosság javítási-szolgáltatási igényeinek kielégítésére. Termelési volumenüknek csupán 6 százalékát fordították erre a célra. Indokolt cs szükséges, hogy a kisipari szövetkezetek és a magánkisipar javító- szolgáltató tevékenysége mellett a helyi tanácsok saját vállalataikat is nagyobb mértékben állítsák rá erre a feladatra. Ennek segítésére központi intézkedések folyamatban vannak, kívánatos, hogy a tanácsok is keressék a célravezető megoldásokat Gyorsabban emelni a műszaki- technikai színvonalat össze. A népgazdaság összes beruházásainak nagyobb részét az állami költségvetésből finanszíroztuk, de emellett a vállalatok, tanácsok és szövetkezetek saját pénzeszközei is, sőt bizonyos összegű bankhitelek is számottevő szerepet játszottak. 42 700 új lakás A tavalyi beruházási program végrehajtása sok új üzemmel bővítette népgazdaságunk termelőkapacitását. Hosszan lehetne sorolni az üzembelépett új nehézipari, könnyűipari, élelmiszeripari üzemeket, a Rudabányai Vasércdúsító Műtől a diósgyőri új Édesipari Gyárig. Bővül a közlekedési és kereskedelmi hálózat. A mezőgazdasági beruházások összege több mint 5 milliárd forint volt. Ebből kereken 3 milliárd forintot közvetlenül a termelőszövetkezetek ruháztak be. A termelőszövetkezeti beruházások pénzügyi fedezetéül 2 milliárd forint hosszúlejáratú hitel, 900 millió forint sajáterő és 130 millió forint vissza nem térítendő állami támogatás szolgált. A beruházási program keretében az elmúlt évben erőnkhöz mérten tovább folytattuk a lakásépítési programot. 18 900 állami lakás, 18 300 személyi tulajdonú lakás, 5500 szövetkezeti és öröklakás építését fejezték be. A felsoroltakon felül jelentős összegeket folyósítottunk az állami vállalatok pénzelteKöztudomású, hogy szocialista viszonyok között a termelés gazdaságossága és a dolgozó tömegek életszínvonala között közvetlen összefüggés van — mutatott rá a továbbiakban a miniszter. — A gazdaságosság növelése ezért egyik központi célkitűzésünk a gazdálkodás minden ágában. Fejlődésünk mai szakaszán már nem elegendő, hogy a költségszínvonal csökkenését nagyobbrészt a termelés meny- nyiségi növeléséből eredő automatikus rezsiköltség-csökkentéssel érjük el. Többre van szükség. Ez a több pedig elsősorban a műszaki-technikai színvonal gyorsabb emelése. Ennek révén gyorsabban növelhetjük a gazdaságosságot és végső fokon a nemzeti jövedelmet: A műszaki színvonal emelése szempontjából döntő szerepük van a beruházásoknak. Jól előkészített, korszerű beruházásokkal —, amelyek elérik a legjobb nemzetközi színvonalat —, nagyban előmozdíthatjuk a műszaki-gazdaságosságj haladást, A műszaki haladásnak nem kevésbé fontos feltétele a folyamatos gyártmányfejlesztés. Még mindig előfordul, hogy nagyobb becsülete van annak az üzemnek, amelyben a termelés mutatószámai valamivel jobbak, még afekor is, ha a gyártmányfejlesztést elhanyagolja. Ahol így van, ott változtatni kell ezen. A műszaki-technikai színvonal gyorsabb emelésének és a gazdaságosság javításának egyaránt fontos feltétele a központi és üzemi kutató-, kísérletező munka szélesítése. Iparunk műszaki haladását, versenyképességét azzal alapozhatjuk meg legjobban, ha növeljük azon termékek arányát, ahol a termelés korszerű mamellett figyelembe vesszük a vállalati álló- és forgóeszközök nagyságát is. Amennyiben 100 forint árbevételt az előző évinél kevesebb álló- és forgóeszköz felhasználásával érnek el, úgy hozzáteszünk az egyébként járó nyereségrészesedéshez, ellenkező esetben pedig bizonyos részt levonunk abból. Népgazdaságunk eddigi fejlődéséhez és az 1961. évi eifedményekhez jelentősen hozzájárult a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsában résztvevő országok együttműködése és a velük lebonyolított külkereskedelem magas szintje. Éneikül gazdasági fejlődésünk eddig is elképzelhetetlen lett volna. Most: új, nagy lehetőségek tárulnak fel az együttműködés szélesítésére. A KGST-orszá- gok képviselői által nemrégiben elfogadott „A szocialista nemzetközi munkamegosztás alapelvei” című dokumentum nagy jelentőségű hazánk számára is. Az alapelvek érvényesítésével meggyorsulhat hazánkban az ipar szerkezetének kedvező .átalakítása, a termelés és a termékek szakosítása, s ezek — saját erőfeszítéseinkkel párosulva — biztosítják számunkra a leghaladot- tabb technikával történő, nagy szériájú termelésből fakadó előnyöket. A szocialista nemzetközi munkamegosztásban való részvételünkkel egyidejűleg fejleszteni kívánjuk gazdasági kapcsolatainkat a tőkés országokkal és az újonnan függetlenséget nyert országokkal is. A pénzügyminiszter befejezésül a képviselőknek elfogadásra ajánlotta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést. A pénzügyminiszter nagy tapssal fogadott expozéja után dr. Dabronaki Gyula, a terv- és költségvetési bizottság titkára, a törvényjavaslat előadója szólalt fel. ' nyának csökkentése. E feladatok megvalósítása érdekében a beruházások kivitelezésében közreműködő tervező, építőipari és gépipari, valamint külkereskedelmi vállalatok munkáját az eddigieknél jobban kell összehangolni. termelőszövetkezetek megszilárdításáért Dabronaki Gyula a. továbbiakban hangsúlyozta; a fokozatosan erősödő nagyüzemi gazdálkodásnak fontos szerepe volt abban, hogy a mezőgazdaság 1961. évi teljes termelése — a hosszú évek óla nem tapasztalt aszály ellenére — megközelítően elérte az előző évi szintet. Az eredményekhez nagyban hozzájárult, hogy kormányunk messzemenő anyagi támogatásban részesítette a termelőszövetkezeteket, körültekintő intézkedésekkel segitette gazdálkodásunk megszilárdítását. a mezőgazdasági termelés további fellendítését. A terv- és költségvetési bizottság titkárának felszólalása gyár találmány, vagy szabadalom alapján folyik. A beruházások kivitelezésében is rengeteg tartalékunk van még. Gyorsabb és jobb minőségű kivitelezéssel előrehozhatjuk az üzembehelyezést, fokozhatjuk a nemzeti jövedelmet. Miután gazdasági fejlődésünk szempontjából döntő jelentőségű a beruházások hatékonyságának növelése, az 1961. évi tapasztalatok alapján indokoltnak látszik, hogy a gazdasági minisztériumok munkájában központibb helyet foglaljon el a beruházások előkészítése és a kivitelezés koordinálása. Az iparirányítás napirenden levő továbbfejlesztése során a kormány célul tűzi ki többek között ezt is; A gazdaságosság növelésével szorosan összefügg a gazdaságosabb exportáru-struktura kialakítása. Az elmúlt évben is, jelenleg is tapasztalhatjuk, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban vannak kiemelkedően jó. vannak átlagos gazdaságosságú, de sajnos vannak kifejezetten gazdaságtalan export-termékeink is.- Nyilvánvalóan érdeke a népgazdaságnak, hogy minél inkább növekedjék a jó gazdaságosságú export-termékek hányada és szűnjék meg mielőbb a gazdaságtalan termékek exportja: Ezt a célt egyes termékeknél az önköltség gyorsabb leszorításával, más cikkeknél a minőség javításával érhetjük el, de akadnak olyan termékek is — főként nagyon anyagigényes termékek —, amelyek gyártását célszerűbb beszüntetni és a felszabaduló kapacitással más, gazdaságosabb exporttermék gyártását megkezdeni. Az ex port-struktura javítását a termelő és a külkereskedelmi vál lalatok fokozott együttműködése eredményezhet^ A KGST szerepe gazdasági életünkben A múlt évi gazdálkodásnak kedvezőtlen tünete volt a tervezettnél lényegesen nagyobb készletnövekedés. Az állami vállalatok és szövetkezetek készletei a tervezett 7 százalékkal szemben 14 százalékkal nőttek: Az indokoltnál jobban növekedtek a készletek az iparban és a kereskedelemben is, mind a bel-, mind a külkereskedelmi vállalatoknál. A készletek növekedése önmagában véve még nem káros, hiszen a bővülő termelés és forgalom egyre növekvő ke&zietDabronaki Gyula elmondotta, hogy az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés bizottságai az elmúlt hetekben részletesen megvitatták. A bizottságok ülésein módosító javaslatot, vagy észrevételt nem tettek. Az előadó ezután kiemelte, hogy a népgazdaság fejlesztésében elért eredmények számottevőek. A kitűzött alapvető gazdaságpolitikai célok lényegében teljesültek. Egyes nem várt nehézségek ellenére a népgazdaság egyensúlyi állapota kedvezőbb volt az előző évinél. Az ipar és az építőipar termelése a tervezettnél gyorsabb ütemben növekedett. XA termelés túlteljesítésének nagyobb hányada került kivitelre, mint a megelőző években. Különösen örvendetes: hogy a termelés emelkedésének több mint kétharmada a munka termelékenységének javulásából származott. Az iparban a termelési költségek színvonala a tervezettnél kedvezőbben alakult, ami az állami bevételek előirányzatainak teljesítésére is kedvező hatást gyakorolt. Dabronaki Gyula ugyanakkor szóvátet.te, hogy még mindig nem erősségünk az ütemes termelés. A Kohó- és Gépipari Minisztérium negyedik negyedévi exporttervének több mint felét csak decemberben teljesítette. Fel kell figyelni arra, hogy ez a tendencia egyes vállalatoknál, illetve iparágaknál 1962 első negyedévében is megmutatkozott. Ez kedvezőtlenül befolyásolja a termelékenység alakulását és a megrendelőknek, a beruházóknak, a szerelőiparnak nehézséget okoz. Következetesen kell törekednünk ezért a termelési kapaci tások egyenletesebb kihasználására, javítani kell a termelés, illetve kibocsátás ütemességét Ez évben változatlanul előtérben áll a termelés tervszerűsége és a kibocsátás ütemessége mellett a népgazdasági terv minőségi mutatóinak teljesítése: elsősorban az önköltség- csökkentés és a termeié-* kcnjöég javítása. Különösen fontos a termelékenység elért színvonalának megőrzése, további növelése. Egyre sürgősebb feladat a gazdasági vezetés, tervezés, irányítás továbbjavítása. Szükséges a beruházási eszközök koncentrálása mellett a kivitelezési idő további rövidítése, az üzembehelyezési határidők pontos betartása, s a befejezetlen beruházások állomáAz aszály következtében a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez a vártnál alacsonyabb volt, emiatt a nemzeti jövedelem az év során a tervezett 7 százalékkal szemben mintegy 6 százalékkal nőtt. Jórészt ez vonta maga után, hogy az életszínvonal a tervezettnél valamelyest alacsonyabb mértékben emelkedett. Bátran el lehet mondani azonban, hogy a pusztító aszály ellenére ilyen eredményre csak a szocialista társadalom képes. A régi, kapitalista társadalomban hasonló körülmény az ország és elsősorban a dolgozó paraszti tömegek életének súlyos rosszabbodását, eladósodását eredményezte volna. Az előadó ezután elismeréssel szólott a gazdálkodás színvonalának, a pénzügyi fegyelemnek a javulásáról, majd a terv- és költségvetési bizottság nevében javasolta az 1961. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat elfogadását. Dr. Dabronaki Gyula felszólalása után szünet következett. Szünet után az országgyűlés ülésszaka folytatta munkáját, felszólalásokra került sor. s a Ma, szerdán az országgyűlés folytatja az 1961. évi költség- vetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását, majd az. interpellációk következnek. * Julias 5-én nyereménvlielétkönyv sorsolás A nyereménybetétkönyvek 1962. második negyedévi sorsolását július 5-én, csütörtökön délután Nagykőrösön, az Arany János Művelődési Házban rendezi az Országos TaJéurékpénztár. A húzáson minden, június 29-ig váltott és a sorsolás napján érvényben lévő nyérc- ménybetétkönyv részt vesz. A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának terveiből A Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának mező- gazdasági szakemberei — a tanáccsal és a tömegszervezetek- kel közösen — gazdag tervet készítettek a második félévre. Ezok végrehajtását a népfront különböző akcióbizottságai a közeli napokban megkezdik, így például az állattenyésztés fejlesztésének szolgálatában a helyes takarmánytermelési arányok kialakítására, a magas fehérje értéket biztosító betakarítási és tárolási módszerek elterjesztésére az encsi és a szerencsi járás több községében mlntabemutatőkat rendeznek. A KISZ-szervezetekkel együttesen, elsősorban a Bodrogközben társadalmi munkát szerveznek a legelők megjavítására, a magasabb fű hozam biztosítására: A talajvédelem fokozására a népfront akcióbizottságai széleskörű felvilágosító munkát kezdenek, hogy a pártkongresszus tiszteletére a lejtős területek 50 százalékán keresztben, vagy rétegvonal mentén végezzék el a tarlóhántást és a mélyszántást. Ezenkívül a népfront egyik akcióbizottsága 10 község komplex növényvédelmi tervét dolgozza tó tá£r- sadalmi munkában^ így például meghatározzák, hogy egy- egy gyümölcstermelő községben mikor és mivel permetez-« zenek és hogyan óvják meg ai fákat a kártevőktől. A növény-, védelmi terveket elsősorban a, burgonya-, a gyümölcs- és szőlőtermelő községekben készítik) el: Az év második felében a népfront új alíci óbizottságot alakít, amelynek tagjai a szőlő-, gyümölcs- és zöldségtermesztés fejlesztésével foglalkoznak. Ez az akcióbizottság segítséget nyújt majd az érdekelt termelőszövetkezeteknek a csőkutas öntözési rendszer eltörj esztésében, valamint a környéken talált hőforrások hasznosításában; A melegvizű források felhasználásával Miskolci környékén primőrkertészet kte alakítására dolgoznál;, ki javas-: latot. Ezenkívül n Hazafias Népfront mezőgazdasági szakemberei ankétok tartásával, tanácsokkal és a lakosság körében végzett felvilágosító munkával, segítik majd a tokaj-hegyáljail és bükkaljai szőlőtelepítési tervek maradéktalan végrehajtat
