Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-26 / 173. szám

Csütörtök, 1962. július 28. ESZAKMAGYARORSZAG s A selejt és az elemi kár az építőanyagiparban Á Borsod megyei Népi El­lenőrzési Bizottság munkatár­sai tíz gyáregységben — öt tég­la- és cserépgyárban, egy por­celán- és cserépkályha-csempe gyárban, valamint egy tuía- blokkgyárban és egy üveggyár­ban — vizsgálatot tartottak a selejt és elemi kár elmúlt évi alakulásának felderítésére. A vizsgálat során többek között arra a kérdésre is választ ke­restek, hogy az érintett gyár­egységekben mit minősítenek selejtnek, milyen intézkedése­ket dolgoztak ki a selejtszáza­lék csökkentésére, s hogy mi az indokolatlanul magas selejt oka. A gépek kihasználatlnnok Mint a NEB részére készített jelentésből kitűnik, feltétlenül hasznos volt a vizsgálat, amely számos rejtett hibára is fényt derített. Az általános megál­lapítások között szerepel, hogy a tégla- és cserépgyárakba be­állított gépek nem egységes tí­pusúak; ahány gyár, annyi faj­ta, sőt; egy gyáron belül is több fajta gép működik. Ezek kapacitása ma még nincs kel­lőképpen kihasználva. Különö­sen az anyagkitermelő gépek­nél. A tarcali és a sárospataki téglagyáraknál munkába állí­tott anyagkitermelő gépek vi­szont még 2—3 másik gyáregy­séget is képesek volnának el­látni, oly nagy a termelési ka­pacitásuk. A Sajószentpéteri Üveggyárban hasonlóképpen a kapacitás kihasználásával van baj, ahol ez mintegy 70—80 százalékra áll. Megállapították viszont, hogy a gépek vala­mennyi üzemben általában új gyártmányúak, vagy az elmúlt években újították fel azokat, tehát a selejt alakulására nin­csenek kihatással. Annál saj­nálatosabb azonban az alap­anyaggal való ellátás! A bod- rogkeresztúri tufablokkgyár építésekor arra számítottak, hogy korlátlan mennyiségben, díjtalanul jutnak hozzá a szük­séges alapanyaghoz, majd gyár­tás közben kiderült, hogy rossz volt a számítás: kevés az alap­anyag, nem felel meg a tech­nológiai követelményeknek, így most már más bányától, pénzért vásárolnak anyagot. Nem megfelelő a sárospataki kályhacsempegyáré sem. Itt most azzal kísérleteznek, hogy a fellelhető alapanyaghoz bi­zonyos százalékú kaolin hozzá­adásával növelik a csempék porózitását. így viszont a selejt gyakran a 16 százalékot is el­éri ... A Görömbölyi Téglagyárnál is problémák voltak a selejt­százalékkal. Itt úgy enyhítet­tek a gondon, hogy az alap­anyaghoz különböző idegen anyagokat vegyítenek (pernye, szénsaV, szénpor, homok). Ezek hozzáadásával csökkentették ugyan a selejtet, de növeke­dett az előállítási érték. Raktározási gondok Sok pénzébe kerül a népgaz­daságnak, hogy a gyártó üze­meknek általában nincs kor­szerű tároló helyiségük. Szin­te érthetetlen, hogy egy új t>zem, mint például a bodrog- keresztúri tufablokkgyár ter­vezésénél nem vették figye­lembe a megfelelő tárolók építését. A présgépből kikerült blokk a szabad ég alá kerül, kitéve az erős napsütésnek, nyári záporoknak. Ennek kö­vetkezménye: 1962. május 16- án az össztermelés 2,5 százalé­kát, mintegy 40 ezer blokkot kellett kiselejtezni. A vizsgá­lat során itt azt is helytelení­tették a népi ellenőrök, hogy miért 1962. május 16-án kellett 1961 terhére selejtezni? ... Hasonlóképpen magas a se­lejt helytelen raktározás mi­att a Putnoki Téglagyárban, ahol a gyár, valamint annak tárolóhelyei egy vízgyűjtőme­dencében fekszenek és egy ki­adós eső képes a gyár évi ter­melésének 16 százalékát (több, mint kétmillió téglát!) megsem­misíteni. Felelősség terheli a gyár vezetőségét is, mert a víz­elvezető csatornákat nem ho­zatta rendbe és a szabadban tárolt nyerstéglák lábazata is alacsony, ezért tudta az árvíz azokat elönteni. A Sárospataki Téglagyárnál a cserépnek 17,3, a nyerstéglá­nak pedig 4,2 százaléka sem­misül meg. A Miskolci Cement- áruipari Vállalatnál — ugyan­csak a korszerűtlen tárolóhe­lyek miatt — a selejt eléri a 4,5 százalékot. A Sajószentpé­teri Üveggyár, amelynek re­konstrukciója még most is tart, ugyancsak nem rendelkezik elegendő raktárhelyiséggel, így a szállítási és a belső rak­tározási selejt a vizsgált idő­szakban elérte a 2,3 millió (!) forintot. A rekonstrukció során megépített nyersanyagtároló máris szűk, s az alapanyagok egy részét nagy veszteséggel, színekben tárolják. Elengedhe­tetlenül szükséges tehát, hogy a gyárak beruházási keretet kapjanak raktárépítésre. „Kozmetikázott“ . jelentések A tégla- és cserépgyáraknál, valamint a tufabiokkgyárnál a selejtezést naponta a műveze­tők végzik. A beadott számok valódiságáért viszont senki sem ellenőrzi őket. így fordul­hat elő, hogy a Hollóházi Por­celángyárnál, amikor a kész­árut a raktárba szállítás előtt a MEO átvizsgálja, osztályozza és szortírozza, csak ezután ke­rül az áru nyilvántartásba. A kiselejtezett árut a dolgozói: között értékesítik és csak az értékesítés után kerül — mint selejt — bevételezésre. Nagyrészt a sárospataki cse- répkályhagyár is felhasználja selejtjét, de nem vételezi be. A vizsgált egységeknél — a Sajó­szentpéteri Üveggyárat kivéve — a kiselejtezett, félkész, vagy késztermékeket nem vételezik vissza, így az alapanyagnyil­vántartások mind hamisak, va­lótlan adatokat tartalmaznak, a megadott számok és jelenté­sek erősen „kozmetikázottak”... Nem megnyugtató a selejtezési jegyzőkönyvek elkészítésének módja sem. A jegyzőkönyv megállapítja ugyan, hogy hány darab selejt van, de nem elem­zi az indító okokat és nem tér ki az esetleges felelősségrevo- násra, a kártérítési kötelezett­ségre. A statisztika figyelmeztet! A száraz számoknak tűnő százalékadatok beszédessé vál­nak, ha azokat viszonyítjuk. A vizsgált időszakban öt tégla­gyárnál 3 millió 394 ezer téglát selejteztek ki, ami más szóval azt jelenti, hogy a megsemmi­sült téglamennyiségből 113 két- szoba-konyhás családi házat lehetett volna felépíteni... Szo­morúbb a helyzet a cserépnél. Mályiban, Görömbölyön, Sá­rospatakon 905 ezer darab cse­rép semmisült meg a selejtezés után. Ebből 285 új családi há­zat lehetett volna befedni. A tégla- és cserépgyáraknál a felettes hatóságok által meg­állapított selejtezési kulcs arányszáma túlzottan magas, így a gyáregységek egy része hivatkozhat rá (és hivatkozott is!), hogy még mindig a „káló alatt” vannak a selejtezésben... Ez azonban fiktív számadat. Visszaélésekre adhat alkal- kalmat az is, hogy a kiselejte­zett anyagokat bevételezetle- nül továbbra is a telepen tá­rolják. Elméletileg ugyan csak a TÜZÉP útján vásárolhatnak a gyáregységektől akár kiselej­tezett, akár első osztályú ter­méket, de semmi biztosíték nincs arra, hogy amit a TÜZÉP elad másod-, harmad-, vagy negyedosztályúnak, nem a mi­nőségi termék közül szállítják ki... A Népi Ellenőrzési Bizottság beható és alapos vizsgálata fel­tárta a hibákat, s azok indító okait. Az illetékesek feladata, hogy saját hatáskörükön belül mielőbb változtassanak rajta, s jól sáfárkodjanak az állam vagyonával. Önodvárj Miklós Két és félezer diósgyőri holiászfíatai iutafom-kirándulása A Lenin Kohászati Művek fiataljai az idén már több mint húszezer óra társadalmi munikát végeztek a gyárban, valamint a vállalat által pat­ronált termelőszövetkezetek­ben. A nagyüzemi KISZ-bi- zottság a munkában, tanulás­ban élenjáró fiatalok jutalma­zására időről-időre tanulmányi kirándulásokat szervez. A fia­talok az idén eddig nyolcvan alkalommal, mintegy kétezer- ötszázán fordultak meg az or­szág különböző részein, többek között a fővárosban, továbbá Visegrádon, Tiszapalkonyán és Debrecenben. Szőlészeti-Kertészeti nagyüzemeket keres fel ötven borsodi szakember A Borsod megyei tsz-ekiben kialakuló nagyüzemi kerté­szetek és szőiőtalepek szaksze­rű kezeléséhez szükséges ta­pasztalatok megszerzésére, a tanács mezőgazdasági osztályá­nak rendezésében, szerdán öt­ven kertészből és szőlészből álló csoport indult országos ta­pasztalatcserére. A négynapos- tanulmányút alatt megismer­kednek a Kertészeti Szőlészeti Főiskola soroksári tangazdasá­gában, a Balatonboglári, vala­mint a Villányi Állami Gazda­ság nagyüzemi szőlészeteiben, a Balatonújhelyi Állami Gaz­daság nagyüzemi kertészetében folyó munkákkal, munkaszer­vezéssel, új termelési eljárá­sokkal. A tapasztalatcsere látogatá­son szerzett ismereteket a részvevő szakemberei:, tsz-ek- ben dolgozó szakmunkások, és brigádvezetők a téli szakmun­kásképző és ezüstkalászos tan­folyamokon ismertetik majd a kertészeti és szőlészeti brigá­dok tagjaival. Egy kis számadás Az Ifjúság a szocializmusért mozgalom felérés eredményei az LtíM-ben ■j'm Ivége felé járunk. jUllus Mindenütt számba- veszik az első félév eredmé­nyeit, készülnek a statisztikák. Nagy munka ez, de jóleső ér­zés is, hiszen általában szépek az eredmények. A Lenin Kohászati Müvek KISZ-bizottságán Czapák Ká­rolyt, a szervezési osztály ve­zetőjét is számadatokkal teli papírok között találom. Az Ifjúság a szocializmusért moz­galom első féléves számadását készíti. Rengeteg az adat, ne­héz kiválasztani a legérdeke­sebbeket. Alig van annyi időm, hogy elővegyem jegyzetfüzete­met, Czapák elvtárs szinte zsonglőrként „dobálózik” a számokkal. Pedig kár lenne el­szalasztani egyet is közülük, mert nagyszerűek ezek: doku­mentálják a fiatalok lelkesedé­sét, lendületét. 3102-en vesznek részt az Ifjúság a szocializmusért moz­galomban, köztük 2497 KISZ­ÚR nagyteljesítményű műszereket kapott a rákosíigeti űrrakéta megfigyelő állomás A rákosligeti űrrakéta megfigyelő állomás 1959-ben létesült, a TIT-en belül. Az állomás az Összes eddigi műholdak jelzéseit vet­te. Gagarin és Tyitov hangját — a Szovjetunió után — elsőként rögzítették magnetofonszalagra. Ugyancsak itt észlelték ezred- másodpercnyi pontossággal a holdrakéta becsapódását is. Az új rádióvevőit — melyek hullámtartománya 20—250 megaciklusig terjed —, lehetővé teszik az állomás további eredményes mun­káját. Az egyik új műszer: a nagyteljesítményű rövidhullám ve­vőkészülék. A képen: Horváth Tibor, az állomás vezetője és Róth Aladár munkatárs „behangolják** a készülékét. tag. Ennyien vállalták, hogy eleget tesznek a mozgalom 4 alapkövetelményének. Az első és legfontosabb: a munka. 212 ifjúsági brigád vesz részt a termelési verseny­ben. Közülük 137 azt is vál­lalta, hogy megszerzi a meg­tisztelő szocialista címet A versenyben kiemelkedő eredmények születtek. A dolo­mitbányai Gag'arir.-brigád leg­utóbb 122 százalékot ért el. Zombori Bertalanéi: az acél­öntődében már harmadszor versenyeznek a szocialista cím elnyeréséért. Eredményük ál­landóan meghaladja a 100 szá­zalékot. Az érctömörítő ifjúsági üzem. A fiatalok azt vállalták, hogy év végére félmillió tonna tömörítvényt termelnek. Az itt dolgozó 2 szocialista brigád tagjai már túlteljesítették a kongresszus tiszteletére tett felajánlásaikat. sok fiata! a Lenin Ko_ hászati Művekben. Az év első felében 147-en adtak be újítási javaslatot. Ezek nagy részét már él is fogadták. 20 ezer 059 óra társadalmi munkát végeztek a fiatalok. Több mint 2 ezer órát dolgoz­tak falun, segítséget nyújtottak a tsz-tagoknak. Az Ifjúság a szocializmusért mozgalomban résztvevők mind­egyike tanul valamilyen for­mában. A világ térképe előtt című előadássorozatot és az Ifjúsági akadémiát 1106-an hallgatják rendszeresen. 302-en pedig technikumok­ban tanulnak tovább. Több mint 800 fiatal vett részt szak­mai oktatásban, s eredményes vizsgán tett tanúbizonyságot szakmai felkészültségéről. 542-en a Szakma ifjú mestere címért versenyeztek. Több mint százan adtak be pályamunkát a Kiváló ifjú technikus és a Kiváló ifjú mér­nök cím elnyeréséért. A pályaművek értékelése még tart, de annyit megtud­tunk: rendkívül gondos, szép dolgozatok érkeztek be. Nem egy pályamunka után szak­lapok is érdeklődtek már. A kulturális követelményt legtöbben közös színház- és mozilátogatással teljesítették. Egy-egy közösen látott előadás után ankétokon beszélték meg a darab mondanivalóját, tanul­ságait. 279-en a József Attila Ol­vasómozgalomban vesznek részt. A vizsgáztatás folyama­tosan történik. Eddig 93-an kapták meg a jelvényt. Sok fiatal — számszerint 121 — tagja Valamilyen öntevékeny művészeti csoportnak. A sportkövetelmény teljesí­téséért 1417-en küzdenek. Egy- résziik a Kilián Testnevelési Mozgalomban, többen termé­szetjárásban vesznek részt. 428 fiatal MHS szakkörökben sportol. Fnrtvif mondanák röviden ennyit a számok Igy fel_ sorolva talán száraz adathal­mazt jelentenek az olvasó szá­mára. Ám ez a „számadás’’ mégis jóval több annál... Gyárfás Katalin Elkészült a magyar artézi kutak első hiteles „anyakönyve“ A víz az egész világon egy­re értékesebb nyersanyaggá válik. Mindenütt igyekeznek tiszta képet kapni a rendelke­zésre álló vízkészletről, amely­nek jelentős részét az artézi kutak hozzák fel a mélység­ből. Hazunkban mindeddig hi­ányzott az artézi kutak meg­Meddig marad a gyümölcsön a növényvédüszer? bízható katasztere. E - hiáriy pótlására az Országos Víz­kutató és Fúró Vállalat szak­emberei vállalkoztak a közel­múltban. A különböző listák­ból kiindulva felkutatták az ország egész területét, és hely­színi ellenőrzés alapján írták össze az eddig is nyilvántar­tott, valamint az eddig kimu­tatásban nem szereplő, most szinte újonnan „felfedezett” kutak pontos adatait. Munka közben elég sok meglepetés érte a szakembereket. Kide­Biológiai kísérletek a „szedés/ naptár’ A korszerű nagyüzemi gaz­dálkodás fejlődésével a gyü­mölcsösöket mind többször és mind hatékonyabb vegyszerek­kel permetezik, hogy a termést megvédjék a kártevőktől. A szedést természetesen csak meghatározott idő után, az utolsó permetezést követően szabad megkezdeni. A vegy­szerek utóhatását azonban még nem ismerik pontosan, s ezért, a mérgezések lehetőségének biztonságos elkerülése végett, a várakozási időt a szükséges­nél hosszabbra állapították meg. Ez viszont gazdaságilag káros, mert így a gyümölcs csak később, esetleg már túl­éretten kerülhet piacra. A felesleges biztonsági idő kiküszöbölésére most újszerű kísérletek kezdődtek a Mező- gazdasági Minőségvizsgáló In­tézetben. Mivel a gyümölcsön egészen kis mennyiségű, mil- liomodrésznyi hatóanyagot kell kimutatni, s erre a kémiai módszerek nem alkalmasak, biológiai eljáráshoz folyamod­tak. A vegyszerrel kezelt gyü­mölcsöt a permetezés után kü­lönböző időszakokban musli­cákkal etetik. A muslica a vegyszerek iránt egyik legérzé­kenyebb élőlény, rajta tehát pontosan meg lehet állapítani, mennyi ideig marad a gyümöl­csön mérgező hatású anyag. Többszörös kísérlet-sorozatok után állítják még össze azt a „naptárt”. amely pontosan megmondja, hogy mennyi idő alatt múlik el a permetezőszer Tervezet a mezőgazdaság úthálózatának kiépítésére A mezőgazdaság szocialista átalakításával és gépesítésé­vel napirendre került a szállítási utak korszerűsítésének problémája. A gépek ma még gyakran csak nagy kerülőkkel jutnak el a szántóföldekre, egy-egy kiadósabb eső után a traktorok beragadnak a sárba, idő előtt tönkremennek. Gyak­ran a termény is megromlik, mert a járhatatlan utak miatt nem lehet kellő időben elszállítani. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság kezdeménye­zésére dr. Kézdy Árpád egyetemi tanár irányításával a szakma legjobb ismerői megvizsgálták a mezőgazdasági úthálózat kiépítésének kérdéseit. Felmérték a talajviszonyokat, számí­tásba vették a helyi éghajlatot, figyelmük már arra is ki­terjedt, hogy a talaj a különböző helyeken mennyi csapadé­kot kap és milyen gyorsan szárad. Javaslataik kidolgozásakor arra törekedtek, hogy az úthálózatot gyorsan és olcsón ki lehessen építeni. A javaslat szerint, amit a tárcaközi bizottság is meg­tárgyalt, 1930-ig ötmillió hektárnyi terület úthálózata ké­szülne el, ami 1250 állami gazdaságot vágy termelőszövet­kezetet érint. A tervezet alapján mintegy 61 000. kilométernyi út épülne a hozzátartozó vízlevezető árkokkal együtt. A tervezett stabilizált utakat a nagyközönségnek is be­mutatják az idén a mezőgazdasági kiállítás 2000 négyzet- méternyi területén. megállapítására mérgező hatása, vagyis hogy az utolsó permetezés után mi­kor kezdhetik el a gyümölcs­szedést rült például, hogy Bács-Kis- kún és Fehér megyék terüle­tén kétszer annyi kút van, mint amennyiről a nyilván­tartások tudtak. Reggel a miskolci IBUSZ előtt Foto; Szabados Győrt*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom