Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)

1962-07-21 / 169. szám

3 ESZAKMAGYÄRORSZÄÖ Szombat; 1962. július SL, Lima lakossága a katonai kormány ellen Kennedy nyilatkozata Csütörtökön napközben nyu­godt volt a helyzet Peru fővé-- rosában, este azonban munka után nagy tömegek verődtek össze, s vonultak fel az utcá­kon, tüntetve a szerdán uralom­ra jutott katonai junta el­len. A rendőrség osztagai gumi­bottal és könnyfakasztó grá­náttal szétzavarták őket. Bár a katona-kormány több­ször is. határozottan kijelentet­t-e, hogy senkit sem tartóztat le, s nem avatkozik be a politi­kai pártok tevékenységébe, az AP közleménye szerint házi őrizetbe vették Bus- tamantet, a választási bi­zottság elnökét és Juan Ramirez rádiókommentá­tort, aki egy adásban szem- befordult a juntával. Gromiko, Rusk és Souvarma Phouma Genfbe érkezett Andrej Gromiko szovjet kül­ügyminiszter pénteken délután Moszkvából Genfbe érkezett, hogy részt vegyen a tizennégy- hatalmi laoszi értekezlet befe­jezésén. Fogadására a repülő­téren megjelent a diplomáciai testület sok tagja, közöttük Avrell Harriman amerikai nagykövet, a távol-keleti ügyekkel foglalkozó külügyi államtitkár. Gromiko a repülőtéren rövid beszédét mondott. Kijelentette, hogy a laoszi értekezleten elért megállapo­dás Sajtófogadás a vietnami nagykövetségen A Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagy- követségén pénteken sajtó- fogadást tartottak abból az al­kalomból, hogy nyolc évvel ezelőtt írták alá az Indokínára vonatkozó egyezményt Géni­ben;-^Tfpjvr _____________ p ozitív lépés, amely meg­felel a délkelet-ázsiai bé­ke és a laoszi nép nemzeti érdekeinek. A laoszi példa és a megálla­podás arról tanúskodik, hogy ha az érdekelt országokban megvan a hajlam, akkor meg­állapodásra lehet jutni az or­szágokat elválasztó kérdések­ben. Gromiko szovjet külügymi­niszter után pénteken megér­kezett Genfbe Souvanna Phou­ma, a laoszi nemzeti egység­kormány miniszterelnöke is, majd a kora délutáni órákban megérkezett Rusk amerikai külügyminiszter; Kíséretében van többek között Foy Kohler, az Egyesült Államok újonnan kinevezett moszkvai nagyköve­te. Rövid repülőtéri nyilatkoza­tában Rusk megelégedéssel foglalt ál­lást a laoszi megállapodá­sok mellett és azt Ígérte, hogy kormánya e megállapodások betartására törekszik majd; Hírek terjedtek el arról, hogy Haya de la Torre Apra-párti elnökjelölt a venezuelai nagy­követségen keresett menedé­ket. Manuel Prado elnököt pe­dig — ez is csak feltételezés — egy haditengerészeti szállító- egység fedélzetén tartják Cal­lao kikötőben. Az Egyesült Államok, Co­lumbia, Venezuela után most Honduras és Salva­dor is felfüggesztette diplo­ma ciai kapcsolatait Peru­val. Korábban megírtuk, hogy Costa Rica megszakí­totta Peruval fennálló dip­lomáciai kapcsolatait. Do­minika nem ismeri el a ka­tonai juntát. Az AP és a Reuter jelenti Washingtonból: A Fehér Ház csütörtökön nyilatkozatot adott ki, s ebben Kennedy elnök mélységes aggodalmát fejezi ki a perui fejlemények miatt. A Fehér Ház nyilatkozatának közzététele után a külügymi­nisztérium bejelentette, hogy az Egyesült Államok tize­dére csökkenti a ..szövet­ség a haladásért” program keretében Perunak jutta­tandó segítséget. A kormány jogi szakértői pe­dig annak a lehetőségét mér­legelik, hogy az Egyesült Ál­lamok beszünteti a perui cu­kor vásárlását. Heti külpolitikai összefoglalónk A laoszi tárgyalásokról A közvélemény figyelme is­mét Genf felé irányul, ahol két fontos tárgyalássorozat lépett új szakaszba. A laoszról folyó tanácskozások végük felé köze­lednek, ami azáltal vált lehet­ségessé, hogy a Szovjetunió következetes külpolitikája és megállapodási készsége hason­ló eljárásra késztette az Egye sült Államokat — ez a pél­da egyébként igen biztató más, bonyolult nemzetközi problémák megoldása szem­pontjából is — és létrejöhetett a koalíciós laoszi egységkor­mány. Ennek Genfbe érkezett küldöttsége az értekezlet elé terjesztette Laosz semlegesség! nyilatkozatát. A dokumentum lényege, hogy egyetlen állam­nak sem engedik meg laoszi terület katonai célú felhaszná­lását, s semmiféle katonai szö­vetségnek nincs joga védelmet gyakorolni az ország felett. Eh­hez zárójelben hozzátették: be­leértve a SEATO-t is. Most az értekezlet azon dolgozik, hogy ezt az okmányt egybefogja a tanácskozáson résztvevő hatal­mak szavatossági nyilatkozatá­val, amelynek értelmében ezek az államok nem avatkoznak Laosz belügyeibe. Szerdán zárt ülésen végez­ték el az utolsó simításokat a külügyminiszterek elé ter­jesztendő okmányokon. A hí­rek szerint Souvanna Phouma a szombati plenáris ülésen, Fiatol írók országos találkozója Lillafüreden Kisebbmérvű légeső a sátoraljaújhelyi, a szerencsi és a miskolci járásban Az elmúlt napokban a cím­ben jelzett járások több közsé­gében hullt kisebb jégeső. A jég kártétele jóval alatta van a mezőkövesdi járásban tapasz­talható kárnak. Több jelentés érkezett az Állami Biztosítóhoz Mádról és Táligáról. Az Állami Biztosító • r kárbecslői hamarosan, 2—3 nap alatt befejezik a mezőkövesdi, járás jégkárainak megállapí­tását és hozzákezdenek az újabb bejelentések felülbírálá­sához. Az Állami Biztosító a kárvi­ták elkerülése végett a jégvert községekből új jégbiztosításo­kat már nem fogad el. A borsodi írók csoportja a városi tanács és a Hazafias Népfront segítségével augusz­tusban kétnapos találkozót szervez az ország fiatal írói számára. A találkozó célja, hogy vitázzanak á szocialista ember ábrázolásáról, kicserél­jék egymás tapasztalatait, el-i képzeléseit; Az összejövetelre -— melyet augusztus 25-én és 26-án ren­deznek — gazdag programot dolgoztait ki. A tervek szerint szombaton délelőtt Lillafüre­den, a -Palotaszállóban Fekete László, a városi tanács vb. elnöke tárt -megnyitó beszédet. Ezt követően a jelenlévők előadást hallanak A szocialista ember ábrázolása a mai ma­gyar irodalomban címmel, dél­után pedig az előadáson hal­lottakról vitát rendeznek. Este az írók kisebb -csoportokban mintegy nyolc üzemet keres­nek fel Miskolcon, ahol elbe­szélgetnek az ott dolgozó mun­kásokkal. A szombat este programjához tartozik egy nyilvános szerzői est is, melyet az SZMT Művelődési Otthoná­ban tartanak. Az írók egy cso­portja ugyanezen a napon ta­lálkozik a városi pártbizottság fl:)^£katársaiyal ,ÍS;. Másnap délelőtt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola nagytermében rendeznek nyil­vános vitát, melyen Darvas Jó­zsef mond zárszót. Utána Ta­polcára látogatnak, délután pedig a városi tanács díszter­mében rendezett fogadáson vesznek részt; ahol a megállapodásokat be­jelentik, nyilatkozatot olvas fel, s abban egyebek között tudtul adja, hogy egyesíti a három po­litikai erő fegyveres egységeit. Hétfőn a külügyminiszterek aláírják az okmányokat és ez­zel jelentős lépés történt Dél 1-celet-Ázsia nyugalmának hely­reállítása felé. ismét tanácskozik a leszerelési bizottság A hét elején egy hónapi szü­net után folytatta munkáját a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság továbbra is Francia- ország részvétele nélkül. Hét­főn mindjárt felszólalt Zorin szovjet külügyminiszterhelyet­tes, s újból megmutatta, hogy kormánya mennyire keresi a megállapodást e nagyfontossá­gú kérdésben. A Szovjetunió messzemenően figyelembe vet­te a nyugati' hatalmak kíván­ságait és bedolgozta azokat ja­vaslatába. Például magáévá tette a hagyományos fegyverek csökkentésére, valamint a há­borús veszély kisebbé tételébe vonatkozó amerikai indítvá­nyokat. Erre még az amerikai küldöttség szóvivője is azt mondta, hogy „olyasvalami, amit üdvözölni kell”. Ezzel szemben továbbra is látható, hogy a nyugati tárgyalófelek egyoldalú katonai előnyök biz­tosítására törekszenek, hiszen ezen az elven alapszik az ame­rikai leszerelési tervezet is. Az ugyanis egyoldalú intézkedése­ket követel a Szovjetuniótól, viszont a külföldi támaszpon­tokat és a nukleáris fegyvere­ket a leszerelési eljárás legvé­géig meg akarja tartani. Pedig Zorin az említett kom­promisszum felajánlásakor hangsúlyozta, hogy kormánya így szeretné megkönnyíteni a leszerelésről, a nukleáris kísér­letek megszüntetéséről és a fe­szültség csökkentését szolgáló egyéb intézkedésekről szóló megállapodást, s a nyugati szakértők éppen a mostani kí­sérletsorozat közben állapítot­ták meg, hogy a műszerek még kiserejű földalatti atomrob­bantásokat is meg tudnak kü­lönböztetni a szeizmikus rez­gésektől. Ez más szóval azt jelenti, hogy meg lehet kötni az atomkísérletek megszünte­téséről szóló megállapodást olyan módon, hogy annak be­tartását nemzeti eszközök­kel ellenőrzik. A kérdés most már csak az, hogy a nyugati politikusok levonják a követ- ; O szinte vélemények a miskolci gondokról, jó és rossz dolgokról és egyebekről kitérni a „Tanulóvezető” fel­iratú gépkocsik elől. Mert ját­szó utca sincs, hiába kérték a szülők. Kprpmhp kcrült cgy cikk’ tvezemoe amely dr. Szabó János építésügyi miniszterhe­lyettes elvtárs tollából, illetve felszólalásából született, és 1962-ben jelent meg a Magyar Építőművészet című folyóirat 2. számának 6/7 oldalain. Szó­ról szóra idézem az egyik be­kezdést: „Csak két példát ál­lítok itt szembe. Tessék meg­nézni a pécsi nyugati város­részt és a néhány évvel ezelőtt Miskolc bejáratánál, a Mali- novszkij háromszögnél épült épületeket. Miskolcon az em­bernek az az első benyomása, hogy a régi értelemben vett cigány-putrik közt járkál, hi­szen az utakat nem építették meg. közművek nincsenek, a legminimálisabb parkosítás is hiányzik...” Kevés Miskolcon a park, és akkor azt tesszük, h6gy a kis parkosítási területtel rendel­kező épületek közé is házakat építünk. Egészségtelen, rossz megoldás az ilyen, még akkor is, ha a városrendezési terv így kívánja. Van Miskolcon és a külterületeken elegendő sza­bad terület, sok régi ház vár lebontásra, miért nem oda épít­jük az új bérházakat? Nem csak a selyemréti lakók kérde­zik ezt, hanem mindenki, aki­ben van szépérzék, aki ismeri a lehetőségeket, és a nemzet­közi tapasztalatokat is. Miskolcon nincs trolibusz, villamos és autóbusz bonyo­lítja le a forgalmat. Az autó­busz — és a többi sokezer gép­kocsi — kipufogógázt termel, a gáz a falakra rakódik, és mi a falakat, az újakat is, a régie­ket is világosra festjük. Ott a példa, az új bérházak 3—4 hó­nap alatt barnák, aztán 1 év alatt feketék lesznek. A Mali- novszkij utca egyik szakaszát felbontottuk, aztán visszarak­tuk a követ és a felbontott keztetéseket szakértőik megál­lapításaiból, s hajlandók-e megállapodni az olyan régóta óhajtott „atomcsöndben”. Any- nyi bizonyos, hogy a laoszi egyezmények aláírására érkező Rusk és Gromiko külügymi­niszterek megbeszélésein' ott fog «szerepelni ez a kérdés, va­lamint Nyugat-Berlin problé­mája is. Az algériai helyzetről Az algériai helyzet továbbra is a nemzetközi érdeklődés előterében áll. A Ben Khedda és a Ben Bella, illetve híveik között támadt nézeteltérések még nem simultak el, erről a problémáról tárgyalt Rabatban maga Ben Bella az ideiglenes kormány két miniszterével, s erről tanácskoznak most az al­gériai katonai körzetek vezetői; Ä hírek szerint ők az alábbi el- vek alapján javasolják a meg­állapodást: a kormány egysé­gének helyreállítása, új vezér­kar kinevezése a leváltott tisz­tek helyére, az algériai nem­zeti forradalmi tanács és egy népi kongresszus mielőbbi ösz- szehívása.­Algériai körökben meglepe­tést keltett, hogy az ideigle­nes végrehajtó szerv továbbra is augusztus 12-én akarja meg­tartani a választásokat. Ugyan­is a hátralévő három hetet elégtelennek tartják a válasz­tások előkészítéséhez; Az előbbiekben vázolt nézet- eltérések mélyebb elemzésé­nél minden esetre meg kell látni a társadalmi erőket; Az eviani egyezmény az algériai nép győzelmét és a gyarmati politika vereségét jelentette. A francia neokolonializmus azon­ban aránylag olcsón került ki a csávából és megőrizte lehe­tőségeit. A francia kormány nem állította helyre a megálla­podás ellenére a rendet és nem számolta fel az OAS-t; Az algériai kispolgárság a többi társadalmi osztállyal együtt harcolt a felszabadítá­sáért, de a függetlenség kiví­vása után az opportunizmus útjára lépett. Azzal kezdte, hogy megkegyelmezett a gyil­kosoknak, majd a neokolonialis- tákkaí egyetértésben késleltet­te az ALN csapatainak hazaté­rését Algériába. Az FLN, s kü­lönösen az ALN súlyos téve!- dése, hogy kizárólag a paraszt­ságban látja a forradalmi erőt és figyelmen kívül hagyják a számban kisebb, de szervezet­tebb és következetesebb mun­kásosztályt. Az algériai nemzeti felsza­badító mozgalmat megosztó ellentétek visszatükrözik az ér­dekeket és ellentmondásokat, amelyek szembeállítják egy­mással a különböző társadal­mi rétegeket. Megoldást csaló az hozhat, ha az algériai nép­nek adják meg a szót olyan választásokon, ahol szabadon kifejezésre juttathatja akara­tát---------oOo —— B élíetsvíílés a Borsodi' Nyomdában Július 19-én; csütörtökön délután fél három órai kezdet­tel az üzemi nőtanáes, a nődol­gozók kezdeményezésére béke­gyűlést rendeztek a Borsodi Nyomdában. A nyomda kul­túrtermében közel száz dolgozó gyűlt össze, hogy meghallgas­sa Kostyó Sándornénak, a Mis­kolc városi Nőtanács elnöké­nek beszámolóját a moszkvai leszerelési és béke-világkóng- resszusról. Az előadó ismertet­te a kongresszus hatalmas nem­zetközi jelentőségét, célkitűzé­seit, résztvevőinek egységes ál­lásfoglalását a leszerelés és a békeharc kérdéseiben. A nyomdász dolgozók a be-! széd után egyhangúan támo­gatták Pricz Benedekjének, az üzemi nőtanács elnökének ja­vaslatát: küldjenek táviratot az Országos Béketanács titkársá­gának. A Borsodi Nyomda dolgozói az alábbi táviratot küldték Bu­dapestre. „ .. Minden ember boldogsá­ga érdekében határozottan kö­veteljük az atomkísérleteki megszüntetését, az atomfegyve­rek eltiltását, s az általános, teljes leszerelést. Mi a békés alkotómunka hí­vei vagyunk, munkánk ered­ményével, terveink maradék­talan teljesítésével járulunk hozzá a szocializmus építésé­hez. Azt akarjuk, hogy gyer­mekeink békében éljenek és szent ügyünknek tartjuk, hogy harcoljunk a béke fenntartá­sáért? Nem vádaskodni csupán a véleményemet, és ezer meg ezer miskolci lakos véleményét publikálom ebben az írásban, amelyet igen sok olvasó s el­sősorban is miskolci olvasó vár. Előre kellett ezt boesáta- nom, mert talán lesznek, akik vádaskodásnak tartják majd e sorokat, amelyekben őszintén próbálom elmondani a közvé­lemény szavát, azokét, akik szeretik ezt a nagy, poros és fényes, gyorsan fejlődő, érde­kés és oly sok: vitára okot adó várost, akik szeretnék, ha ez a Város valóban szép lenne, szebb lenne. Sbk ilyen ember van, Igen sok, akiket az egyéni gond mellett foglalkoztat Mis­kolc gondja, a jó és kellemes dolgok, amelyekre büszkék le­hetünk, és a rossz dolgok, ame­lyek miatt talán’ nem ritkán szégyenkezünk a városunkba vetődő idegenek előtt. A város fejlődése kézen­fekvő. Hatalmas változások történtek az elmúlt évek alatt ebben az egyre terjeszkedő Avas és Bükk alatti városban. Iskolák, bölcsődék, gyárak, utak, intézmények, új város­részek mutatják Miskolcon is a nagy társadalmi átalakulást, a gazdasági és kulturális forra­dalom eddigi sikereit. S ez tetszik a közvéleménynek, ezt félti a becsületes emberek tö­mege, érre vigyáz a város la­kossága, erre büszke a régi és az új miskolci lakos. Mindez a miénk, mi építettük magunk­nak. sajátunknak érezzük és tovább is akarjuk építeni. Do­hát a hibák, a hibák is meg­unnak, és nehezen szüntetjük meg őket. Olyan hibák, ame­lyek megkeserítik mindennapi Wetünketj amelyek makacsul oldal lesüllyedt. A kottyanok a < város csaknem valamennyi( pontján piszkos vizet fröccsen-, tenek a járókelőkre. Az új vá- ( rosrészeket nem parkosítjuk] szakszerűen, véglegesen, illetve i avatatlan kezek próbálják ] rendbehozni ezeket a terüle- < teket. J Azt mondhatná valaki:) mindez igaz, de van erre pénz? j Ezt válaszolhatjuk: igen, van, ] csak sorrendet kell tartani és jobban kell gazdálkodni, arra költsünk, amire valóban szűk- ( séges. Egy példa: tervet készí-j tettek a Miskolci Köztisztasági j Vállalat új telephelyének léte-j sítésére. Mint kiderült, a tér-! vezés és építés nem műszaki- j lag és gazdaságilag megalapo­zott terv volt, hanem felületes munka, amelyet menet közben | kellett leállítani, megszüntetni, í amikor már 3 millió 498 ezer í forintot költöttek rá. Erre a l telephelyre például központi j fűtéssel ellátott lóistállót tér-1 veztek, amely semmiképpen y sem Volt indokolt. De ez csak i egy példa arról, hogy bizony 9 nem mindig a legjobb helyre) tesszük a pénzünket. I Azzal fejezem be, amivel f kezdtem, hogy nem vádaskodni i akarok, s nem szeretném, ha í égő fáklya mellett a miskolci ? „Temze” hídjára tűznék a fe- j jemet. Csak én is szeretem ezt 2 a poros, egyre változó, fiata- ( lodó, szeszélyes és érdekes,; szép és csúnya avasalji várost, I ezért merem szóvátenni az iga- i zat, a közvélemény igazát, a l közvélemény kérésére. M-.; én is úgy gondolom,) 1 iert sokkal jobban és 5 sokkal szebben és sokkal éssze- í rűbben is szépíthetnénk a vá- ) rost, .ha. meghallgatnánk azf embereket is, a gyakorlatban 9 is. Mert ha így cselekednénk, l akkor több lenne a jó, és kel-1 lemes, amelyre büszkén te-j kinthetnénk, és jóval kevesebb l a rossz, a szégyelnivaló. Pró-S báljuk meg, hátha sikerül. i Szegedi László Ésszerűen tesszük vele, amit teszünk? A kő is drága, meg a beton is. És bizony azokból a betonkockákból sok utat épít­hettünk volna. Jól van éz így? Ki intézte ezt így? A közvéle­ményt nem kellett volna meg­kérdezni? Aztán a többi probléma, amely talán még jobban fog­lalkoztatja az embereket. Par­kosítunk, ezreket és százezre­ket költünk egy-egy terület, városrész szépítésére, rózsa­bokrokat ültetünk a járdasze-. gélyek mellé, és két hónap múlva összetörjük, összezúzzuk az egészet. S mindez hivatalo­san történik. Ez történt a Se­lyemréten is. Aztán megjelent a földgyalu és belevágott a bérházak közötti térségbe. A meglévő utcasor képét, ame­lyet alig pár esztendővel ez­előtt építettünk, alakítottunk, most megváltoztatjuk és a bér­házak közé még egy lakóházat építünk. Az ablakokat is áthe­lyezzük, nem érdekes, hogy mit szólnak a lakók, ez a terv, ezt végre kell hajtani. És az emberek azt mondják: rossz intézkedés, rossz terv, még akkor is, ha szakemberek ké­szítették. Rendeznünk kell ezt a várost, de figyelembe is kell vennünk a világméretekben is kibontakozó építési stílust, amely szerint a bérházak közé nagy parkokat, játszótereket, ligeteket építenek. így van ez Moszkvában. Párizsban. Cons- tanzában és Bukarestben, és Havannában és szerte a Gló­buszon. A Selvemréten több­ezer gyerek várja, hogv nark, játszótér énül. de nem épül, s még a meglévőt is megszüntet­jük, a meglévőre vastelepet he­lyezünk, a gyerekek hada az úttesten játszik; s nem győz ragaszkodnak, kapaszkodnak a talajba, mintha ezer meg ezer gyökér kötné a talajhoz. És ezeket a gyökereket nem sike­rült még elvagdosni, ezeket kellene elvagdosrii közös nagy erővel, a közvélemény, az ut­caseprő, a virágárus, a házfel­ügyelő, a mérnök, a vállalat- vezető, a péksegéd, a háziasz- szony, a tanácsi dolgozó, a kő­műves, vagyis: mindenki se­gítségével. Sokat beszéltünk már erről, írtunk, cikkeztünk róla ered­mény nélkül. Bosszankodtunk és bosszankodunk miatta, mert azt látjuk, e téren nem men­nek előre a dolgok. A Szinva, amely bizony miskolci Szajna is lehetne, még ma is szennyes, bűzös és sötét. És a közvéle­mény nem ismeri a hivatalos megoldást, a megoldás lehető­ségét, a hivatalos elképzelése­ket. Mi lesz a Szinva sorsa? Építenek-e derítőt, derítőket a víz megtisztítására? Lesznek a Szinva-parton virágos kertek? Vagy utat építenek a víz fölé? Lefedik az oly sok baeillust terjesztő piszkos vizet? Meg­annyi kérdés. S most azt lát­juk, hogy a Tiszai Pályaudvar környékén, a Selyemréten ke­resztül megkezdték a Szinva aljának kövezését. A munka gyorsan halad. Aztán egyszer­esek betonlapokat, igen drága betonlapokat hoztak a teher­kocsik,. és csodák csodája, be­tonlapokkal fedik lé a Szinva két oldalát. így szebb lesz? Aligha. így lefedhető lesz a víz? Aligha. így tisztább lesz a víz? Nem, énpcíy szennyes, mint azelőtt. S a pénz: nagy összegekbe kerül a kubikos munka. Ebből a pénzből talán már derítőt is építhettünk volna. Megöljük a Szinvát?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom