Észak-Magyarország, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-19 / 167. szám
proletár)ai, egyesülfefekí A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xrilf. évfolyant 9 167. oaám 1962. jtilius 19. csütörtök Katonai puccs Peruban (2. oldal) Az ipari állandó bizottság ülése Mezőcsáton (3. oldal) Az épülő avasi kilátónál (4. oldal) Az első raj búza a miskolci István Malomban Szerdán délelőtt 11 órakor néhány percre megálltak az óriási motorok. Ünnepségre jöttek össze az István Malom dolgozói és a miskolci szervek küldöttei. A Mezőnagymihályi Állami Gazdaság vontatói és tehergépkocsijai fellobogózott és roskadásig megrakott platókkal gördültek be az István Malom udvarára. Az idei első új búza — mondta Csordás Pál, az István Malom főmolnára. Kibontott egy zsákot, gyönyörködött benne. Minden 'szennyezés, minden hulládék nélkül került az állami gazdaság búzája a malomba. Ebből öröm lesz őrölni — jegyezte meg a körötte állóknak. Zoltán József elvtárs, a Borsod megyei Malom és' Terményforgalmi Vállalat igazgatója az ünnepség után elmondotta, hogy a megye állami gazdaságai és termelőszövetkezetei egymás után jelentik be, hogy holnap vagy holnapután új búzát szállítanak a malmokba, vagy a raktárakba. Az ünnepség végén Kiss Józseffel, a vállalat helyettes igazgatójával beszélgettünk a várható eredményekről, s a malmok felkészüléséről. — Az aszályos idő ellenére megyénkben jónak mondható a gabonaneműek termésátlaga. Az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek már megkezdték a raktárakba való szállítást. A malomipar csak két-három hét múlva kezd hozzá az új búza őrléséhez. Az elmúlt évről még van annyi búzánk, hogy néhány hétig keverni tudjuk az új lisztet. S mit mutatnak az első laboratóriumi vizsgálatok? Minőségben milyen lesz az új búza? — kérdeztük Csordás Pált, a főmolnárt. — Laboratóriumi eredményekről még nem számolhatok be. Nekünk, régi szakemberek nek azonban van egy megbízható laboratóriumunk: a fogunk és a szánk. Megrágtam az új búzát. Mondhatom, nagyszerű. Pásztory Alajos A jobb szén érdekében A Borsodi Szénbányászati Trösztnél egyre több szenet bányásznak a 80—120 centiméteres vékony telepekből. A vékony, más kőzetekkel keveri széntelepek fejtése megnehezíti a tisztán-termelést. A tröszt műszaki vezetői az év elején számos intézkedést léptettek életbe a szén fűtőértékének fokozására. A berentei Központi Szénosztályozón például megnehezítette a szén válogatását és osztályozását, hogy- a bányákból nedves, összetapadt szén érkezett. A szén vizesedésének megszüntetésére minden üzemnél elrendelték a munkahelyek víztelenítését, a bányavíznek csörgőkön és vízgyűjtő zsompokon történő eltávolítását. A tömegtermelési munkahelyeken, frontfejtéseken, szé- leshomlokú, csoportos kamarafejtéseken bevezették a munkahelyi válogatást. A darabos szénből robbantás után, a kaparószalagra rakodáskor szedik ki a darabos meddőt. Ezzel a módszerrel egy fél év alatt több mint 11 ezer tonna éghetetlen kőzetet szedtek ki a szénből, már lent a bányában. A szén vizesedésének csökkentésével, valamint a berentei Központi Szénosztályozón megfelelő válogatási eljárások bevezetésével a megengedett felére csökkentették a darabos és kockaszén meddőtartalmát. A tervszerű és következetes tisztán-termeléssel januártól júliusig a tervezetthez viszonyítva több mint ötven kalóriával javították a szén fűtőértékét. Ezerötszáz munkacsapat versenyez ° a borsodi vasipari üzemekben Októberben nyitják meg a Kerman Ottó Múzeumot Miskolc egyik legrégibb műemléke a XV. században épült iskola — amely ma városi múzeum. A világszerte ismert Szeleta barlangi, subalyuki és mos. kőkor szakbeli, valamint hónfoglaláskori leleteiről világhírű múzeum rendbehozatalát tavaly kezdték meg. A miskolci múzeum helyreállítása befejezéshez közeledik, s azt október 3-án nyitják meg. A megnyitáskor az átalakított termekben három kiállítást rendeznek. Bemutatják a Magyar munkásmozgalom története, továbbá a Spanyol nép szabadság- harca című kiállítást. Egy teremben megtekintheti a közönség a miskolci múzeum világhírű arany és egyéb műkincseit, amelyeket a felszabadulás-óta első alkalommal mulatnak be. Ugyancsak az .újjáalakított miskolci múzeumban rendezik meg novemberben a VII. Miskolci Országos Képzőművészeti Kiállítást is. Munkában a „Gólya“ elnevezésű újtipusű kazalozó A Vas- és Fémipari Dolgozók Szakszervezete Borsod megyei Bizottságához tartozó gyárak, vállalatok szocialista brigádvezetőinek küldöttei a napokban értekezletet tartottak, amelyen értékelték a szocialista brigádmozgalom utóbbi évének eredményeit, s megbeszélték. a további teendőket- A tanácskozáson, amelyen megjelent Kormos István, a Vasas Szakszervezet országos titkára is, mintegy száz szocialista brigádvezető vett részt a Borsod megyei vas- és energia- ipari üzemekből. Stricz János, a Vasas Szak- szervezet Borsod megyei titkára vitaindító beszédében megállapította, hogy a szocialista brigádmozgalom az utóbbi évben nagy fejlődést ért el. Ez év első felében az igényesebb versenyformában — a tavalyihoz viszonyítva — 238-al több munkacsapat vesz részt. Ma már a megye vasipari és energiatermelő, illetve szolgáltató üzemeiben 1506 munkacsapat 13 ezer 780 dolgozója vetélkedik eredményesen a Szocialista brigád cim megszerzéséért. Ezernégyszáz munkacsapat már el is nyerte a kitüntető címet, illetve oklevelet.------oOo-----Ú jból működik a gázvezeték A Romániából Tiszapalko- nyára és onnan Miskolcra érkező földgáz távvezetéke kedden meghibásodott. Emiatt Ti- szapalkonyán, Miskolcon, valamint a Lenin Kohászati Müvekben korlátozták, illetve megszüntették a földgáz szolgáltatást. Mint kiderítették, a román határ közelében lévő Tyúkod községnél keletkezett törés a gázvezetéken. Monostori Béla, Buskó Árpád mérnökök, valamint Szili Árpád vonalfelügyelő, Vámosi Alfonz hegesztő, Szabó Ferenc éí Tóth Árpád lakatos, a Tisza- palkonyai Vegyikombinát gázrészlegének dolgozói azonnal a helyszínre siettek és haladéktalanul hozzáfogtak a sok hátránnyal fenyegető, meglehetősen súlyos hiba elhárításához A dolgozók húsz órai megfeszített munkával — a számítottnál t’zenkét órával előbb — kijavították a távvezetéket. Ennek eredményeként szerdái •%ár újból megindult Miskol con, illetve a Lenin Kohászat Művekben a normális földgáz szolgáltatás. A szocialista brigádmozgalom eredményeit, céljait, jövőbeni feladatait összefoglaló beszámolót felszólalások követték. Szikszói András, á Nehézszerszámgépgyár szocialista brigádvezelője javasolta; az egyes üzemek között gyakrabban rendezzenek brigádérte-- kezleteket,. hogy ezáltal ‘jobban megismerhessék egymás munkamódszereit. Varga Sándor, a Tiszapalkonyai Hőerőmű küldötte elmondta, hogy brigádja nemcsak az iskolai továbbtanulást tartja igen fontosnak, há- nem munkájuk jobbá tétele végett kapcsolatot keres szovjet kommunista brigáddal is. Sza- niszló Bálint nehézszerszám- gépgyári brigádvezető a gépipar fejlesztésére vonatkozó 1 párthatározattal kapcsolatos feladatokra hívta fel a figyelmet. Javasolta, hogy a szocialista brigádok behatóan foglalkozzanak ezzel a kérdéssé}, ,Uó- di Sándor a DIMAVAG-ból elmondotta; á szocialista brigádmozgalom egyik fontos jellemzője, hogy; az abban résztvevők a gazda szemével nézi ft feladataikat. Márton István, a Borsodi Hőerőmű kazángépésze a brigádokon kívüli dolgozókkal való törődés, valamint a tanulás fontosságára mutatott rá. Kusnyár István, az ózdi kohászat brigádvezetője elmondotta, hogy’ az ő munka- csoportjuk közös kirándulásokkal, családi összejövetelekkel is fejleszti a kollektív szellemet. *;•*;*vvvve*r »>*;•»;«.>.;.*;..s^ A Magyar Tudományos Akadémia Kutató Intézetének .erdőháti telepén kipróbálták Gergócs Jenő gépészmérnök ..Gólya” elnevezésű kazalozó daruját. A daru előnye- az elevátorral szemben, bogy a takarmány leveleit nem töri, s egyszerre három mázsa lucernát emel íel. A Gólya rakodást magassága mintegy 20 méter. Harmincezer fosnia szén terven felül — Gépesítés — A második félév feladatai Beszélgetés Monos Jánossal, a Borsodi Szénbányászati Tröszt igazgatójával mák és a megadott költségszinten belül lesz a tröszt termelési értéke. O A műszaki fejlesztés egyik alapvető tényezője a korszerű biztosítós. Van-e itt fejlődés? — A modern, korszerű bányászkodásnak elengedhetetlen feltétele a legfejléttebb íejtés- és vágatbiztosítás. Enélkül nem képzelhető el sem a gazdaságos termelés, sem a biztonságos munkahelyek kiképzése. A korszerű bányaművelésnek szinte velejárója a fémbiztosi- tás. Éppen ezért nagy gondot fordítottunk a fronthomlokok acéltámos kiképzésére, valamint a TH-gyűrűvel, beton- idomkővel, Moll-ívvel és egyél; elemekkel kiépített; vágatok növelésére. Ennek eredményeként napjainkban a Borsodi Szénbányászati Tröszt területén mintegy 162 kilométei hosszú vágat van korszerűen biztosítva — nagyrészt TH- gyűrűvel és betonidomkővel — az acéltámmal kiképzett fronthomlokok hossza pedig meghaladja a 875 folyómétert. Ez s fejlődés^ különösen akkor szembetűnő, ha figyelembe vesszük hogy 1957-ben mindössze 6< kilométer vágatunk volt korszerűen biztosítva és frontfejbeszélhetünk eredményes gépesítésről. Hozzátehetem még azt is, hogy a jelenlegi gépparkunk nincs kihasználva. Hiszen az első félévben mindössze 60—65 ezer tonna szenet jövesztettünk gépesített úton és félmillió tonnát szállítottunk el gépek segítségével. A Mit tartanak legfonto1 * sabb tennivalónak a II. félévi tervek teljesítésénél és az I. félévben tapasztalt fogyatékosságok felszámolásánál? — Szeretnénk eredményeinket tovább fokozni. Elsősorban a minőségi munkára és a gazdaságosságra gondolok itt — válaszolta Monos elvtárs. 1 — Éppen ezért növekvő feladataink maradéktalan elvégzésével egyidöben igyekszünk felszámolni az I. félévben tapasztalt hibákat. így például néhány olyan munkahelyről, ahol geológiai tényezők miatt szinte lehetetlen a termelés, átcsoportosítjuk a munkaerőt. Előreláthatólag a Bükkaljai Bányaüzemből Edelénybe, a Mák-völ- gyébe és a Szuha-völgyébe csoportosítunk át embereket. Ugyancsak a második félévben elkezdjük a Bükkaljai Bányaüzem felfejlesztését, ami kétévi, munkát jelent. A következő hónapok egyik legfontosabb tennivalója a jövő évi tervek és a harmadik ötéves terv előkészítése. Szó van még a 20 évre szóló perspektivikus tervek kidolgozásáról is. Ezek a távlati tervek azután magukba foglalják a beruházási és a műszaki fejlesztési feladatok végrehajtását — fejezte be nyilatkozatát Monos János elvtárs. Paulovits Ágoston A szénbányászat jelentős hegyet foglal el Borsod megye iparában. Ez érthető is, hiszen ■az ország barnaszén készletéinek nagy részét itt termelik. ■ Különösen a Borsodi Szénbá- i nyászati Tröszthöz tartozó üze■ mek nagy fontosságúak. i A napokban felkerestük Mo- •nos Jánost, a Borsodi Szénybá- inyászati Tröszt igazgatóját és ■ arról érdeklődtünk, hogyan iteljesítették az első félévi tériméi ési tervfeladatokat, milyen ; eredményeket; értek el a minő■ ség javításában, az önköltség f csökkentésében és a műszaki ■.fejlesztésben. £ "I Miként alakult a termc- ;. * " lesi, az összteljesítményi és a minőségi tcrvtcljcsítés a ^tröszt területén? j’ — Az év elején jól rajtolnunk — válaszolta a tröszt ;i igazgatója —, s már az első [•negyedévben nagymennyiségű \ szenet termeltünk terven felül. £a második negyedévben azon- 'ban problémák jelentkeztek, s l ezek veszélyeztették a tervtel- 1 jesítést is, azonban bányá- Lszaink és műszaki vezetőink — í becsületükre legyen mondva f— kemény munkájával 101,6 ^százalékra teljesítettük félévi ^tervünket, ami azt jelenti, hogy •!mintegy 30 ezer tonna szenet !• adtunk a népgazdaságnak ter- £ven felül. E munkában a legjobb eredményt a sajóvölgyi ^bányászok produkálták. Egyenletesen termeltek és minden ^hónapban túlteljesítették ter- 5. vüket. Dicséret illeti még a fr.szuha völgyi és a mákvölgyi !•!bányászokat is. Nehézségek a ■JBükkaliai Bányaüzemnél mu- X tatkoztak, s ezek részben a ’ művelés alatt álló széntelepek téseken pedig még nem alkalmaztunk acéltámokat. O Kihasználták-e a gépc- * sites adta lehetőségeket és megfelelően üzemcinek-e a borsodi bányákhoz szállított jövesztő- és rakodó berendezések? — A tröszt kollektívája jó! dolgozott, de a. gépesítésnél még sok a tennivaló. Persze itt figyelembe kell venni, hogy a terület decentralizációja gátolja a széleskörű gépesítést, ezért most elsősorban a nagyüzemek kialakításán fáradozunk. Csak ilyen helyeken lehet jól és gazdaságosan alkalmazni a jelenleg birtokunkban lévő jövesztő és felrakó gépegységeket. A jelenlegi aknáknál legfeljebb egy-egy gép üzemeltetéséről lehet szó, éppen a szűk kapacitás miatt, ez pedig már eleve akadály. Korunk követelőleg parancsolja a termelékenység fokozását. Éppen ezért a szénbányászatban is ennek a kérdésnek kell alárendelni a műszaki fejlesztést, ezen belül a gépesítést. Szisztematikusan végezzük a nagyüzemek kialakítását, illetve a kistermelésű munkahelyek felszámolását, mert világos, hogy amíg ezen a helyzeten nem változtatunk, aligha elvekonyulásából, illetve meddőbeágyazásaiból, másrészt pedig szervezetlenségből adódtak: Teljesítettük a bányászkodásra leginkább jellemző terv- mutatót, az összteljesítményi tervet is. 951 kilogramm helyett 957 kilogrammot termeltünk átlagosan, műszakonként. A mákvölgyiek azonban 1249 kilogrammos összteljesítményt értek el. Hasonlóan jól dolgoztak az edeiényi és az ormosi bányászok is. Ami a fűtőérték tervünket illeti, elmondhatom, hogy végre ezt a tervmutatónkat is sikerült féléves szinten teljesítenünk. A kitermelt szén átlag kalóriaértéke az elmúlt 6 hónapban átlagosan 2904 volt. Ugyancsak jó eredményt értünk el a hamutartalom csökkentésénél, mivel napjainkban már egyre' kevesebb meddő kerül a szén közé. Bányászaink megértették a tisztántermelés, a palaválogatás és a helyes robbantási technológia fontosságát, Ebben a munkában egvébként, a tröszt főmérnökének irányítása mellett szinte mindenki derekasan helytállt. Az önköltségi tervmutatóVat most munkálják ki. azonban a korábban felsorolt eredményekre alapozva elmondhatom, hogy itt sem lesznek problé
