Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-10 / 134. szám

Tasárnajv, 1552. június IC. üBr»wiá«STiii«n»iw.Art Városi polcmin r äEßyik miskolci ismerősöm ttcmrcg azt kérdezte telem: Mondja mar, miért írnak mos­tanában annyit a tsz-ekröl, a vetéstervek teljesítéséről, á nö­vényápolásról, miegyebekről, .— általában a faluról? — Egy kicsit el is túlozva a helyzetet megjegyezte, hogy: az újságok­ban, a TV-ben. a rádióban „egyébről sincs szó", mint a tsz-ek megszilárdításáról, meg az egységes tsz-parasztság ki­alakításáról ..Aztán mondó- káját ,.megspékelte” még egy harmadik, kissé ironikus kér­déssel is: nem találnak „izgal­masabb” témát a nagyvarosok nyüzsgő forgatagában? Kérdéseire én is kérdésekkel válaszoltam. Többek között megkérdeztem tőle: érdekli-e, hogy a télen és jövőre lesz-e zsír a rántás alá, vagy a töl­töttkáposztába, szalonna a ke­nyér mellé — no és egyáltalán finom foszlós kenyér; lesz-e tejeskávé reggelire, mellé hó­fehér kalács, egy kis vaj is, ha szereti; érdekli-e, hogy mennyi krumpli, zöldségféle, baromfi, tojás lesz a piacokon és főleg mennyiért fogják adni? — Sze­re ti-e a gyümölcsöt, mondjuk a szőlőt, szívesen leöblíti-e a vasárnap® ebédel egy pohárka hegyaljaival, érdekli-e, hogy jövőre ezekből mennyit tud vásárolni, fogyasztani? — Az más! — válaszolta közbevetve és meg sem várva, míg befejezem, szó szerint így folytatta: — Van olyan bolond ember Miskolcon, akit ezek a kérdé­sek ne érdekelnének? — No lám — mondtam —, hát ezért írunk manapság „annyit” a tsz-ekröl, ezért fog­lalkozik a rádió, a TV, a film­híradó — de ha jobban meg­figyeli még azt is látni fogja, hogy az üzemi munkásság, a tanács és a pártszervezet is —a tsz-ek megszilárdításával, az egységes szövetkezeti paraszt­ság kialakításával; azért, mert ezekké! a kérdésekkel szemben manapság senki — a városi ember, az újság sem lehet kö­zömbös! Sőt, éppen, mert min­denkit érdeklő közügyről — aa egész lakosság jobb áruellátá­sának biztosításáról, a paraszt­ság jövedelmének emeléséről a íalu felemelkedésétől van szó —, ezért foglalkozunk ,,annyit” a tsz-ekkel a mindig soron- lévő mezőgazdasági munkák­kal es „miegyebekkel” ... Van-e ennél ma „izgalma­sabb” téma? Falusi helyzetkép Egy másik ismerősömmel — falusi pedagógus és páfltitkár is egy személyben, akivel a tsz- szervezéskor ismerkedtem meg három évvel ezelőtt — néhány hete találkoztam a vonaton. Felszállás után helyet. keres­tem es ö szólított meg, hogy emleksaem-e még, néhányszor együtt „dagasztottuk” a sarat aá>n az emlékezetes télen, ház- ról-íiázra járva agitáltunk a nagyüzemi mezőgazdaság, a tsz mellett... — Hogyne emlékeznék — mondtam —, mi újság van most náluk? — kérdeztem en is. — Két évvel ezelőtt belépett mindenki, csakhogy nehezen boldogulnak — mondja. Tavaly — az aszály miatt is — mérleg­hiánnyal zártak, a. tagok nehe­zen értik meg egymást, sokszor Megszilárdítás és egység lejükhöz vagdossák egymás múltját, a vezetőséggel sincs megelégedve mindenki, szóval ma is sok még a gond. a baj, bár az idén, ha sikerül, már 31 forintot osztanak munka­egységenként. Aztán elmon­dotta még, hogy tavaly — ál­lami segítséggel — új majort építettek, két traktort, vetőgé­pet és teherautót vásároltak, gyarapszik jószágállományuk, az idén például több hízót fog­tak be, mint amennyire leszer­ződtek ... Szóval — maga sem vette észre — panaszkodott is, dicsekedett is. — Hát igen — mondtam —, máról-holnapra nehéz mindent .rendberakni” falun. Ha Horthyék, vagy Borbély Maczkyék csak fele annyit tö­rődtek volna a magyar mező- gazdasággal s ha az ötvenes években mi is okos óbba« csi­náltuk volna, már előbbre jár­nánk. Meg aztán, ha ma min­den községben, tsz-ben leg­alább egyformán gondolkod­nának. egy nyelven beszélné­nek és egy emberként fognák meg a munka boldogabbik végét; ha kevesebbet vájkálná- nak a múltban, ha ehelyett a jelen és a jövő ..izgatna” min­denint — gyorsabban menne előbbre a falu ügye —. amely manapság nemcsak a falu ügye... Igaz — mondtam ismerősöm­nek —. hogy egyik-másik fa­luban. tsz-ben, ma se* még a tennivaló, de az is igaz. hogy soha annyit nem tettek Ma­gyarországon a mezőgazdaság felvirágoztatásáért, a falu fel- emelkedéséért. mint manapság. S ha egv kicsit ..országos szem­üvegen” szemléljük falvaink mai helyzetét {megyénk ta­pasztalatai is ezt mutatják), ..nem esünk kétségbe'’ akkor sem, ha egyik-másik faluban, vagy tsz-ben ma még „vaskos" gondokkal találkozunk. Mert országosan ma mégiscsak az az örvendetes helyzet, amit pártunk Központi- Bizottságá­nak márciusi határozata be­vezetőjében igy fogalmazott meg: „Hazánk mezó gazdaságában döntően új és jellemző, hogy az ország szántóterületének 95 és fél százalékán állami gazda­ságok és termelőszövetkezetek gazdálkodnak. Termelőszövet­kezeteink idei zárszámadó köz­gyűlése 1961-nek, annak az év­nek eredményeit vette számba, amelyből már egész dolgozó parasztságunk új termelési vi­szonyok között, szövetkezetbe tömörülve dolgozott, ezzel le­zártuk a fejlődés egy nehéz, dicsőséges korszakát. Alig több, mint három esa- tendeje: 1958 decemberében a Központi Bizottság közvetlen feladatként határozta meg a mezőgazdaság szocialista át­szervezését, és a mezőgazdasági termelés ezzel egyidejű emelé­sét. Ez a bátor elhatározás osz­tályellenségeinkből gúnyoló­dást és dühöt váltott, ki, de nem kevés becsületes ember is kételkedett realitásában. Most, Központi Bizottságunk, pár­tunk jelentheti az egész ma­gyar népnek, hogy az 1958 de­cemberében kitűzött célt a ter­vezettnél jóval hamarább el­értük*. A gépek „orvosai’ A uorsofl menyei Állami Jtpítfilpaxf Vállalat gépjavító ilzcmé- hen lengyel Béla lakatosbrigátlja gondoskodik az épttótpari mun­kagépek szakszerű javítás óról, karbantartásáról. A brigád bekap­csolódott a kongresszusi muoUavcrsenyb*, „Hazánkban befejeződött a mezőgazdaság szocialista át­szervezése, egész népgazdasá­gunkban osztatlanul uralko­dóvá váltak a szocialista ter­melési viszonyok, és az átszer­vezés három esztendejében egyidejűleg emelkedett a. ma­gyar mezőgazdaság termelése is. A munkáshatalom megvé­désé es megszilárdulása az ellenforradalmi támadással szemben, a szocialista népgaz­daság fejlesztésében éléit gazdasági eredmények általá­ban és a mezőgazdaság szocia­lista átszervezése: ez a magyar nép 1956 novembere óta eiért kiemelkedő, egymással össze­függő történelmi jelentőségű három győzelme. A mezőgazdaság szocialista átszervezése befejezésének kü­lönleges jelentősége abban van. hogv ezzel megerősödött népi demokratikus államunk leg­főbb politikai alapja, a mun­kásosztály és a parasztság szö­vetsége. Dolgozó pépünk még szorosabb egységbe forrt össze, társadalmunk hatalmas lépést tett afelé, hogy a munkásosz­tály, a iermelószö v etkeseti pa­rasztság és az értelmiség egy­séges. szocialista társadalmává váljék" Es ez a tó dolog! A legyesbényei kérdőjelek Nézzünk meg egy községei* egy termel öszo vetkezett* köze­lebbről. És ne is olyat, ahol „már mindem rendben van", amelyikkel esetleg ország-világ előtt dicsekedhetünk. (Pedig sok ilyen tsz van már me­gyénkben is és egyre több lesz; sokan ismerik például az ede- lényi Alkotmányi; a taktahar­kányi Üj Életet és a Haladást, a megy aszói Petőfit, a mezőke­resztesi Aranykalászt és más saövetkeneteket.) De mondom, ne ilyet vegyünk szemügyre. Nézzünk meg inkább egy olyat, amelyikre az iménti párttitkár jellemzése többé-kevésbé rá­illik. Olyat, amelyikben előre léptek ugyan, de viszonylag még ma is sok a good, a tenni, való. Itt van például a szerencsi járásban lévő Legyesbéwye. Bár itt azzal a furcsa hely­zettel találkozhatunk — és ez is bonyolítja jelenleg a község problémáit —, hogy az átszer­vezés során három tsz-t szer­veztek — az Alkotmányt, a Bekét és a Keleti Fényt —, 29 család pedig nem lépett be egyik szövetkezetbe sem. így a falusi lakosság az új termelési viszonyok talaján bizonyos ér­telemben tovább differenciáló­dott. Azóta — a tavasszal — Egyetértés néven egyesült a három szövetkezet, akik pedig korábban, az átszervezéskor kimaradtak, azok még ma is kint vannak, továbbra is „ma- szekolnak”, egyik-másikuk »ei­tel. spekulál és ma is ,grontja a levegőt” a faluban. Ezt több konkrét példa is bizonyítja. — Aztán a környező hegyközsé­gek és állami gazdaságok is okoznak itt bizonyos „speciá­lis” gondokat. Sok kérdőjel, sok probléma vár tehát meg­oldásra. Aki egy kicsit alaposabban szétnéz a faluban, könnyen megállapíthatja: Legyesbényé- re is nagyon érvényes pártunk márciutí határozatának útmu­tatása: meg kell erősíteni « szövetkezeteket, ki kell alakí­tani as egységes szövetkezeti parasztságot — illetve meg kel! gyorsítani ért * folya­matot. Ez így persze roppant egy­szerűen hangzik: erős. jól gazdálkodó, több és olcsóbb árut termelő, a tagok számára jól jövedelmező szövetkezete­ket — egyformán gondolkodó, elsősorban jelenével és jövőjé­vel törődő szorgalmas paraszt­ságot! Csakhogy az ilyen szö­vetkezet. az ilyen parasztság nem valamiféle istenajándéka. sehol sem alakul W csak úgy. ..önmagától- ... Kialakításának egv sor objektív és szubjektív feltétele van. A jól gazdálkodó, jól jöve­delmező, egyre több árut ter­melő szövetkezethez a közös, n/igy táblákon kívül szakértő, J8 vezetés, reális tervezés. Jó munkaszervezés, ftépek, veftrt- •nyagbk és as egész tagság jó hozaáaUásakell; az egyseg ki­alakításához pedig harc szük­séges. Igen, az egység kialakí­tásához — bármilyen furcsán ás hangzik — harcra van szük­ség. Harc nélkül nincs egység — nem alakul ki sehol sem az egységes szövetkezeti paraset- ság. A Jegyesbényei helyzet is ezt példázza. Eegyesfoómyón — és bizo­nyára még néhány más köz­ségben is — egy sor kérdőjel mered még ma az emberek elé. El is mondják ért a tsz tagjai. Hol bátrabban, hol kissé fékin - k eb ban. <Már ez utóbbi is egv kérdőjelt) Például: sikerül-e ebben az evben kigazdálkodni a tavalyi mérleghiányt? Tud-e az egye­sített tsz már ebbem az évben stabil, az egyéni gazdákénál rendszeresebb és több jövedel­met birtositani? Reálisnak bi­zonyul-e a 15 forint munka­egység-előleg. lesz~e ennek mertfeMö munka- és főleg áru­fedezete? — Szóval megtalál­ják-e végre számításukat (ter­mészetesen számolva a község, illetve a tsz jelenlegi tényleges helyzetéleli a tsz tagjai? És más természetű kérdések is válaszra, illetve megoldásra várnak. így például: megér­tik-e végre a legyeebényci elv- társak pártunk szövetségi po­litikájának lényegét? (Mert je­lenleg több tsz-tag — jogosan — sérelmezi, hogy például a volt középparasztok egy kicsit mellőzöttek a tsz-ben. a veze­tésből úgyszólván teljesen ki vannak refcesrtve) Aztán mi­kor számolják fel * rokoni.z- mttsf. és a héUyei-közziel meg­található elvtelen, bor baráti kapcsolatokat, amely miatt Tegyesbényén ma még sok tsz- tag bosszankodik. További kérdőjelek: miért nem tesz különbséget például a tanács a tsz-tagok és a „ma­szek” parasztok között, mond­juk az. adóhátralékok behajtá­sában, miért nem járnak el törvényeink szerint? — Mikor toppantanak végre orrukra a szövetkezett italboltban „szá­zast lobogtató”. a tsz ellen ás­kálódó, a tsz-tagság egységét dezorganizáló, spekuláns ma­szekoknak? — Miért érvénye­sítik járási szervek is (például a járási tanács mezőgazdasági osztóivá) két év elteltével egyes tsz-bői kimaradt haszonlesők ..zöldiéitár” követelését? Miért engedik el a faluból, a tsz-ből a legjobb munkaerőket, — mi­ért nézik tétlenül, hogy egyes tsz-tagok csak hébe-hóba dol­goznak. legfeljebb a premizált idénymunkák alkalmával? MV- ért nem tájékoztatja a tsz-ve­zetőség rendszeresebben a tsz tagságát az összes fontos kér­désekről, miért nem működik a tsz fegyelmi bizottsága, el­lenőrző bizottsága, — miért szenved olykor csorbát a tsz- demokráaa is? — Miért nem ismeri sok tsz-tag — közte párttagok k> — < az alapvető párthatározatokat, elsősorban a Központi Bizottság márciusi határozatát, — pártunk út­mutatásait? És a kérdések kérdése: mit tesz, mit akar tenni a pártszer­vezet, hogy valamennyi kér­désre mihamarabb megfelelő és megnyugtató választ kapjon a tsz-tagság, a község lakos­sága? Vajon megielelő-e, ki­elégítő-e a járási szervek se­gítsége? • Hasonló kérdőjelek ma még más községben, tsz-ben is ta­lálhatók. — Csak szét kell egy kicsit alaposabban nézni, ki­nek-kinek a maga „portá­ján” .. „ Oáztályharc — ma Igen, van. Még akkor is, ha egyik-másik élvtárs ezt; — például Legyesbényén — ne­hezen érti meg. Csakhogy az osztály ha re ma egészen más alapokon és más célokért folyik, mint mondjuk az ötvenes években. A régi tu­lajdonviszonyok eltűntek, illet­ve ma már elenyészőok, ennek legfeljebb az emléke zavaró még. de — mint például Le- eveshénvén is — a oaraszteác Műnyomó többségé a szocialista termelési viszonyok talaján all, a közösben keresi és varja bol­dogulását. Ae ismert lenini hármas jelszó érvényét vesz­tette nálunk, a munkásosztály természetes és legszilárdabb szövetségese ma falun közis­merten n szövetkezeti porasrt- síug — f üggetlenül az egyes Jtsz- tagok korábbi hovatartozásá­tól. — Ma egyenesen káros — és nem segíti sehol senn az egységes sBocialista parasztság kialakulását, ha a szövetkezet­ben bárkinek is felbánytorgat- ják korábbi hovatartozásai, vágj* például art. hogy mikor lépett be a szövetkezetbe. iáe- hetetlem figyelmen kívül hagy­ni: lényeg, bogii minden szö­vetkezeti les szakított korábbi oszíMyhHysctével, s a szövet­kezetben minden tag cpyfaf- mán a szocialista teewfles^vi- sactaytjk talaján áll. jogaik s kötelességeik is egyformák, a vezetőségbe is egyformán be­választható mindenki, akiben a tagság bízik. Ezért érthetetlen például és pártunk szövetségi politikájának, az osztályba re mai követelményeinek meg nem értésére vall. ha bárhol is ki rekeszük a vezetésből mond­juk a volt köaepparaszuokat. Általában hiba. ha a szövetke­zetben korábbi hovatartozása alapján bárki is előnyösebb, vagy hátrányosabb helyzetbe kerül. Ma egyetlen reális es igazságos jnéree a szövetkeze­tekben: ki mit tesz a közösség boldogulásáért, a maga poszt­ján, ki. hogyan dolgozik, ho­gyan végzi — vagy nem végzi el — a maga munkáját. Az osztályban: ma bizonyos értelemben Egyszerűbb is, mint korábban: harc möwíe»ért. ami erősíti, fejleszti a közös gazdaságot, ami segíti a tagság boldogulását* ami gyorsítja az egységes szocialista parasztság kialakulásának folyamatát; — és harc minden ellen, ami gá­tolja, fékezi, akadályozza az efóbbraiépést, — az egész pa­rasztság boldogulását* pártupk célkitűzéseinek megvalósítását. Az osztályharc célja világos: falun is — és általában — az osztály nélküli szocialista tár­sadalom megvalósítása. Cél­jainkat nem a múlt felhány- torgatásával, nem a szemellen­zős. a mai valóságtól elrugasz­kodó, pártunk útmutatásaira, mai szövetségi politikánkra is fittyet hányó nézetekkel és módszerekkel tudjuk elérni. Iranern sokkal inkább a mai kérdőjelek jó megválaszolásé­val — eltüntetésévé! A magyar fala dialektikája Nem kétséges: falun ma két alapvető feladatot keli jól megoldani: egyrészt megszilár­dítani a nemrég — két-három évvel ezelőtt (vagy korábban) létrehozott és még ma is több nehézséggel bajlódó szövetke­zeteket; erős, jól gazdálkodó, á tagok számára jól jövedelmező, az ipar és az egész lakosság számára több és olcsóbb árut szállító, igazi, nagyüzemi gaz­daságokká fejleszteni vala­mennyi szövetkezetünket; — másrészt a már létrehozott : cialista termelési viszonyobi alapja« ááshikitavi az egysé­ges, szocialista szellemű szö­vetkezeti pcrasa.sag&r. Azt világosán látjuk, hogy egyik feladat sem valóéul meg önmaga tol, hogy csak Itat arán. erőfeszítések arán, ne, marói holnapra meg sem való­si Üia to. Mindkét feladat meg­oldása még bizonyos ideig tartó folyamat. Art is megérti min­denki, hogy — különösen az elsőként említett ..megszüaitti- tas" feladata «gy sor objektív és szubjektív ItítóteütSl függ (magasNEÍn vonalú vezetés, -.-.zkszairu gazdálkodás, reális iervek. jó rounkaszervezéE, ösztönző jovedélemelosrtás, gé­pesítés. kemizálás. szakembe­rek, valamennyi tsz-tag ssw- gslroas. fegyelme»«, rendsze­res munkája sits.). As egység kialakulása pedig sok tekintet­ben az előbb említett, felada­tok jó megoldásának eredmé- nw is lesz. A jól gazéalkado, jól jövedelmező tsz-ekfeen elobü alakul ki az egység. Az ilyen szövetkezetben szinte ■^önnrmgv.ktéV eltűnnek a oúr- lédás okai. A gazdaságilag «B- lárd tsz tagsága élőbb v»Kk egyformán gondol kodé. egy­kori múltjával, érzelmileg 6» értelmileg is teljesen szakító, egységes szórva lists paraszt­sággá. Az utóbbi folyamat metsrv-orsitáSB tehát egyrészt az előbbi függvénye, másrészt, aa egység kialakításáért sOVet tehetnek — és kell is. hé0¥ te- pyrnek — p artxaerveaet« n k, temess tervezeteink okos. felvi­lágosító szóval, ejtesz, twftrt- frrrmiló : evékenységakkel. Ha igaz — márpedig óke«.- lenül igaz —, hogy a tsz-ek stabil anyagi helyzete jó és egységes irányba tereli a tag­ság gondolkodásmódját, — az emberek tudatát létük határoz­za meg ahogyan élnek, ügy gondolkodnak! — c tsz-e*; megszilárdulása, gyorsítja az egységes szövetkezeti pensei­säg kialakulását. Ajs is igát, hogy a szövetkezeti parasztság tudatának, műveltségének, sok­oldalú tó j éjrogottságának. egy­séges gondolkodásmódjának gyorsabb iitemS fejlődése — a tudat aktív szerepe következ­tében — gyorsítani fogja e tsz-ck megszil&rdvlásánek f- lyarnetmt. Tehát: megszilárdiltis — egy­ség. egység — egyre jobban gazdálkodó, jobban jövedel­mező. több árut termelő nagy­üzemi gazdaságok. Es a ma­gyar falu nagy dialektikája napjainkban. Központi Bizott­ságunk márciusi határosai«, útmutatása sokféle összefüg­gésben vázolja «Bt a folya­matot. Tennivalóinkat te. * Kedves miskolci ismaroadm* Ogy gondolom, hogy- e néhány probléma felvetése is érrfkel- teti kissé, hogy miért foglalko­zunk ma ..annyit” a vetéster­vek teljesítésével, a növény­ápolással és ..miegyebekkel”.“; Meggyőződésünk sasnst a termel őszö vetkezetek magsai - iárditáss és az egységes szö­vetkezett parasztság kialakí­tása ma a legizgalmasabb térne — amivel a jövőben még töb­bet kell foglalkoznunk. Cfeépányi Lajaa Uj iskolát építenek a fiatalok Miskolcon, ä Fazekas utcában ü.j iskolát építenek a Borsod me­gyei Állami Építőipari Vállalat dolgoséi. Gyakorlott szakmunkásokon kívül több vasbetonszerelő taant* Is dolgozik. A betonvázas épület vasszerkezetét máris nagy értessél és Jó minőségbe» szerelik össze az ifW ÚUuó*.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom