Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-09 / 133. szám
4 ESZAKMAGYAROR8ZAG Szombat, 1962. júnins 9. w Epiil a magyar kultúra vára Hitler háborúja mély sebe két ütött a hajdani Budai Ki rályi Palota minden épületén és a Vár környezete is sú lyos sérüléseket szenvedett majdnem minden helyisége teljesen kiégett. Falak, kupolák omlottak le és az épület belső díszítményei, műemlék-értékei teljesen elpusztultak. A pusztulás utáni első években az ország minden anyagi erejét a gyárak és lakóházak mérhetetlen tömegének helyreállítása kötötte le. Így 1958- ig a Várban végzett munka elsősorban az állagmegóvásra korlátozódott. A Vár, mai társadalmi viszonyainknak megfelelő hasznosítására irányuló kombinációk során 1958-ban bontakozott ki az az elképzelés, amely szerint az ország reprezentatív kulturális intézményeinek jelentős hányadát a Budavári Palota épületeibe telepítik. A magyar kormány ezt az elképzelést kellő megfontolások után magáévá is tette és a következő tízesztendő során a palotát a csatlakozó épületekkel együtt előre megállapított sorrend szerint helyreállítják. E tervek szerint a palotának a Krisztinaváros felőli szárnyában kap helyet a Nemzeti Könyvtár, a déli szárnyban a Budapesti Történeti Múeum, a kupola alatti szárnyakban a Magyar Nemzeti Galéria, végül az északi szárnyban, valamint az egykori Sándor-palotában a Legújabbkori Történeti Múzeum. Újabb elhatározás szerint a Várszínházban egy kis kamaraszínház is otthont kap, végül a csatlakozó egykori karmelita-kolostor helyén a Magyar Tudományos Akadémia Színházkutató Intézete épül meg. A további épületekben a Néprajzi Múzeum, a Nyomda- és Könyvmúzeum és a Kiadói Főigazgatóság kap helyet. A nagyarányú újjáépítés lényegében csak 1959-ben indult meg, amely azóta is a kitűzött programnak megfelelően halad. E program szerint 1967-ben a palotában elhelyezendő intézmények már kapuikat is megnyithatják és 1970- ben már a palotához csatlakozó valamennyi épületben elhelyezendő intézményeket is megnyitják a közönség számára. Az újjáépítési munkával egyidejűleg műemlék-feltárási munkálatokat is végeznek. Ennek során rekonstruálták a Zsigmond-kápolnát, a Zsig- mond király idejében épült lovagtermet, a Mátyás király ménye a hauszmanni kiképzéstől némileg eltérő változatban jóval puritánabb megoldásban, a palota új kupolája viszont a homlokzat architektúrájával összhangban lévő stílusban épül. Az új kupola a régi palota kupolájával ellentétben, szerves egészet alkot, majd az itt elhelyezendő Nemzeti Ga- léria kiállítási tereivel. A kupolában elhelyezendő körül- járókról és az innen nyíló erkélyekről egész Budapestre, valamint a budai hegyvidék legszebb tájaira ragyogó rálátás bontakozik ki. A palota Pest felé néző homítí HAVAS i nnu építtette vízmüvet, a keleti oldal kortinafalaiban lévő véderőművet, a déli nagy rondellát, a. Friss-palota maradványait és számos, a palota körül feltárt középkori műem léket. A közelmúltban lefolytatott kutató munka eredményeként palota homlokzata részben az eredeti Mária Terézia-kora beli részletkiképzésnek megfelelően, részben a hauszmanni és az Ybl Miklós tervezte homlokzatoknak megfelelően épül újjá. A palota tetőfelépítA diákok nyári elhelyezkedéséről Néhány nap múlva elnéptelenednek a tantermek, csendes, kihalt lesz az iskolaudvar. Megkezdődik a nyári szünidő. Ilyenkor sok családban beszédtéma; hogyan is töltsék el a gyerekek hasznosan, kellemesen ezeket a hónapokat A szülőknek megnyugvást jelent, ha biztos helyen tudják iskolás korú gyermekeiket, akik viszont örülnek Id pénzkereseti lehetőségnek, 6 már előre tervezgetik, hogyan és mire fordítják a szünidei munkával keresett pénzt. Egyikük kirándulásokra, mások nyaralásra, vagy éppen saját ruházkodásuk egy részének gondját akarják levenni a szülök válláról. A Miskolc városi Tanács munkaügyi osztálya éppen ezért már hónapokkal korábban felhívással fordult a vállalatokhoz és intézményekhez,. és kérte, jelentsék be, mennyi! diákot tudnak foglalkoztatni !,♦ illetve 6 és 8 órás műszakban? a nyári hónapok alatt. ♦ Az eddig beérkezett jelentések szerint adminisztratív munkakörben 140, fizikai munkán pedig 400 diákot tudnak elhelyezni. A „fizikai munkától persze nem kell megijedni, hiszen a munkaadók igyekeznek olyan feladatokat rájuk bízni, amelyeket a serdülő fiatalok megerőltetés-----O----f iz ifién 581 új üzlet épül, : 375-öt bővítenék As élelmiszer és iparcikk kiskereskedelmi bolthálózat •fejlesztésére az idén országszerte 581 új üzlet építését tervezik, 375-öt pedig bővítenék. Az új boltok majdnem 70 ezer négyzetméter üzletteret jelentenek, s ehhez a bővítések révén ' további 22 ezer négyzetméter csatlakozik. Végeredményben az építésekkel és bővítésekkel mintegy 5 százalékkal gyarapodik az üzlethá-] lázat. A kereskedelmi hálózat fejlesztése új elveinek megfelelő-, en a létesítendő üzletek általa-' ban nagy, 100 négyzetméteren felüli alapterületüek. Az idén számottevően gyarapodnak az] új kiszolgálási módon árusító boltok is. Az 581 boltból 320 íijrendszerü eladásra épül. s a 'meglévők közül is sokat alakítanak át ilyenné. nélkül végezhetnek el. A Nagymiskolci Állami Gazdaság üzemegységeiben többek között borsót, karalábét szednek, csomóznak majd, az erdő- gazdaságnál facsemetéket ápolnak, a kertészetnél öntöznek, gyomlálnak. De a többi vállalatnál is a könnyebben elvégezhető munkákat bízzák rájuk. Bár a tanács munkaügyi osztályának küldendő bejelentési határidő június 1 volt, a vállalatok és intézmények nagy része még nem értesítette a tanácsot, ahol éppen ezért végleges számot nem tudnak mondani. Reméljük, hamarosan pótolják ezt a mulasztást és így lényegesen jobbak lesznek az elhelyezkedési lehetőségek. B. E. lokzata gyors ütemben épül, amelynek munkálatai a jövő év végéig nagyrészt be is fejeződnek. A többi épület és a belső kiképzés munkálatai 1967—1970-re fejeződnek be és az ország felszabadulásának 25. évfordulójára az egykori Királyi Palota a magyar kultúra vára lesz. ffííqj/zelejk A nyugdíjas J fiúnk a Bajcsy-Zsilinszky utcai új orvosi rendelő elő- '“y' szobájában. Beszélgetünk. Az egyik várakozó saját betegségét elemzi, a másik egy ismerősének vakbélgyulladá- sáról tart kiselőadást. Nyílik az orvosi rendelő ajtaja, kilép egy hetven—hetven- három év korüli, szemüveges bácsi. Akkurátusán előveszi cigarettatárcáját, rágyújt. Kint szemerkél az eső. Az öreg nem indul. Ügy látszik, nem akar megázni. A hatalmas üvegajtóhoz áll, szemléli, méregeti az üveg repedését. Rosszallóan csóválja fejét. Nyitja az ajtót, s a rágós ütközőgömbot veszi közelebbről szemügyre. Dereka nehezen hajlik, de mégis meggörnye.d, hogy jobban lássa. Zsebéből ceruzát vesz elő, nézeget, méreget. Odainti az egyik várakozót. — Tessék már megnézni! Az ütközőgomb közepe és az ajtó ütközőfészke centrumban van-e? — Nem. Legalább két centiméter az eltolódás. Az öreg nyugdíjas, mint aki jól végezte dolgát, mosolygó arccal válaszol. — Ugye mondtam? Rossz az ütköző, nehezeit nyílik-csukódik az ajtó, emiatt tört el az üveg. Mind a tíz körmét elverném annak, aki ilyen rosszul állította be az ajtót; Ha én ilyen munkát végeztem volna, biztos az utcára kerültem volna. Miért nem nézik meg jobban az átvevők? Vagy miért nem kérik a nyugdíjasok segítségét? Mi megtanultuk a szakmát. Tudnánk, hogy mit szabad átvenni, mit nem..i Mit tehetnénk még hozzá az idős bácsi szavaihoz. Sem. mit Gézáné). * Igaza van... **¥**¥***¥¥"¥¥¥¥¥*¥***¥¥+*¥¥*¥¥*¥**¥**¥******> Hétfőn: Oratórium-hangverseny a színházban Az Országos Filharmónia miskolci kirendeltsége hétfőn, június 11-én rendezi meg Miskolci Nemzeti Színházban? az 1961—1962-es évad bérletig sorozatának utolsó nagyzenekari hangversenyét. A műsorplakát oratórium-* hangversenyt hirdet. Horváth¥ Kiss László vezényletével, a* Miskolci Liszt Ferenc Filhar-* monikus Zenekar és a Szak-jf, szervezetek Miskolci Központig Kórusa előadásában bemuta-J tásra kerül Händel Béke-óda{ és Sugár Hunyadi (Hősi ének)* című monumentális kórusmű ve. Énekszólókkal Szccsödy¥ Irén, Tiszay Magda, Jámbor£ László, az Állami Operaházi tagjai, valamint Szabó Miklós* a Szegedi Nemzeti Színházai operatársulatának tagja mű-* ködnek közre. Közreműködik{ továbbá a Szakszervezetek Me-* gyei Tanácsának gyermekkó-^ rusa (Karigazgató dr. Farbaky* “ ' ' f Döbröczöni Kálmán festőművész kiállítása elé A Természettudományi Közlöny pályázata A Természettudományi Közlöny pályázatot hirdet magas- szinvonalu tudományos ismeretterjesztő cikkek írására. A pályaművek témája szabadon választható a természettudományok bármely területéről* A pályázat feltételei: 1. A pályaművek terjedelme 8—10 normál, gépelt oldal (gépelt oldalanként 28 sor) lehet. A pályaműveket 5 példányban kell beküldeni. A téma illusztrálására kívánatos 4—5 kép. 2. A pályázaton folyóiratunk minden olvasója részt vehet. A pályázat jeligés. 3. A pályaművek beküldésének határideje: 1962, szeptember 30. Pályadíjak: 3 db I díj: 1000 Ft, 3 db II díj: 750 Ft, 3 db III. díj: 500 Ft* Azokat a pályaműveket, amelyek jutalmazásban nem részesülnek, de szerkesztő bizottságunk közlésre javasol, folyóiratunkban megjelentetjük, és szerzőiket a szokásos szerzői honoráriumban részesítjük. Egy dunántúli k£ fakj. mánsági Kórós község nyolcgyermekes kovácsmesterének fiaként látta meg a napvilágot Döbröczöni Kálmán, a miskol ci képzőművész gárda egyik legismertebb, legrégibb tagja. Azzal a művésznemzedékkel együtt indult pályájára, amelyhez Barcsay Jenő, Miháltz Pál, Imreh Zsigmond, Medveczky Jenő, a szobrász Erdei Dezső, Jálics Ernő és még egy sor patinás nevű művészünk tartozik, akik már túllépték 60. életévüket. A huszas évek elején került először a miskolci művészteíepre, mint a Képző- művészeti Főiskola növendéke, s a tavaly elhunyt Benkhardt professzor egyik legtehetségesebb tanítványa. Többi társával együtt itt töltött nyári ta- nyózása alatt szerette meg ezt a várost, s később itt telepedett meg végleg. Itt bontotta ki szárnyait az asztaloslegényből — regénybe kívánkozó, nehéz küzdelmek, nélkülözések árán — művésszé nőtt Döbröczöni Kálmán* 1929 májusában mutatkozott be először néhány képével a Szinyei Társaság „Tavaszi Szalon” rímen rendezett kiállításán a Nemzeti Szalonban. Még ugyanazon év októberében részt vett a Munkácsy-céh kiállításán az Emst Múzeumban, majd decemberben a Műcsarnok téli kiállításán. Hármas startolása előrevetítette további pályafutásának sikereit, ami nem jelenti, hogy Döbröczöni útja már sima volt. Keményen kellett továbbra is küzdenie, hogy a buktatókat elkerülje. Szerencsére a fiatal, erőtől duzzadó művész nem nyugodott bele elért eredményeibe, sokat vívódva tört mindig előbbre, hogy művészetével ne csak gyönyörködtessen, hanem hangot adjon azoknak az emberi problémáknak is, amelyek őt, a nép sűrűjéből jött művészt soha nem szünően foglalkoztatták. Amíg Pécsett rendezett első gyűjteményes kiállításán elsősorban mint tájképfestőt aposztrofálták és néhány sajátos meg- látású portréját méltatták figyelemre, későbbi, Miskolcon rendezett gyűjteményes kiállításain és a fővárosi tárlatokon kiállított műveiben mindinkább a realista Döbröczöni Kálmán nyomult előtérbe, aki szíve egész melegével fordult a szegények, az elesettek, a kisemberek, az egyszerű dolgozók felé, ezek életét, érzelemvilágát vetítette legszívesebben vásznára, s tájképein is igen gyakran a kisemberek házatáját elevenítette meg velük érző Szeretettel. Erre utalnak az olyan képcímek is, mint: a Kis cseléd ebédje, a Kapaélesítő, a Munkanélküli, a Horgászó, az Ormánsági keresztek, a Senki fia, a Furulyalecke, az Árvák ebédje és még egy sor beszédes cím. Ezek, és a hasonló tematikájú művei a halk szavú, szerény művésznek nemcsak az egykori megalázó sorban tengődő kisemberekkel való sarsközösség-érzé- sét hangsúlyozták, hanem egyik-másik müve harcos társadalomkritikai állásfoglalást is jelentett. A művész formavilágának kialakításában, látókörének tágulásában jelentékeny szerepe volt Olaszországban töltött esztendeje tanulmányi, tapasztalati anyagának. Ottani élményei — állapították meg akkori kritikusai — rövid időre megbolygatták művészi látását, hogy azután megtisztulva bontakozhasson ki egyénisége és még határozottabban kövesse a maga útját. Művészetének mindenkor jellemzője volt alkotó indítékainak őszintesége — ezt állapították meg a szakmabeliek és a közönség egyaránt* A felszabadulás után Döbröczöni Kálmán tevékenyen kapcsolódott be a miskolci képzőművészeti élet megújhodásáért. indult munkába,- a háborús romok között indult újjáépítés idején kivirágzó, új utakat kereső képzőművészet erőpróbáiba. Hosszabb idő óta azonban a miskolci közönség csak ritkán találkozhatott DŐbröczöni-képekkel. Döbröczöni ugyanis 11 évig az Ipar- művészeti Főiskola tanára volt* A múlt év őszén tért vissza. Miskolcra* Szükségesnek rőczöni művészi pályáját felvázoljuk a mai tárlatlátogatö közönség előtt most. amikor június 15-én a Képcsarnokban megnyíló gyűjteményes kiállításán ismét tágabb keretek között mutatkozik meg a művészet barátai előtt* <hl>) Negyvenezer holdnak szomját oltani... Egy sokat ígérő terv margójára sást, kákát, bibicet a Tisza holt ágában ... — öt, tíz mázsával is több szőlő teremhetne. S száraz őszökön biztosíthatnánk a párát, a nedvességet az aszúso- dáshoz — mondogatta néhány esztendővel ezelőtt Leskó István, a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság igazgatója. Nem sokáig, mert egyszer nekiültek, szakembereket hívtak, s elkészítették a nagyszerű tervet, tcbbszáz holdnyi szőlő öntözésére. S ma már többezer köbméter vízmennyiség várja a hasznosítást a mádi patak elé emelt széles gát mögött... Igen: tudunk elképzelni, s egyre inkább tudunk, merünk helyes elképzeléseket valósággá változtatni! öt év alatt 12 és félezer hold... Bizony még a közelmúltban is, még ma is tíz- és tízezer köbméter víz párolgóit és párolog el, folyt és folyik tova kihasználatlanul megyénk folyókkal, patakokkal, holt folyóágakkal megáldott területén, vagy pihen lent, nem is olyan mélyen a vízáteresztő rétegek alatt, várva, hogy utat nyissanak neki, s boldogíthassa az alkotó embert. Ezért is nagyszerű és ezért is igen-igen szükséges már egy olyan felmérés, amely a napokban készült el a megyei tanács mezőgazdasági osztálya, pontosabban Ráski László munkájaként, s amelyet — a megye területét, víz-, csapadékgondjait ismerve — nagy megelégedéssel forgat, olvasgat az ember. Persze helytelen lenne tagadni, hogy mit se tettünk, hogy nem próbáltunk élni a lehetőségekkel az elmúlt esztendők során, hiszen míg másfél évtizeddel ezelőtt csupán 200 holdnyi területen segítette az embert, a termelést az öntözés, addig ma számos termelőszövetkezet, számos állami gazdaság kertészete hasznosítja az életet adó vizet. Míg néhány évvel ezelőtt sok helyen csupán néhány kapavágás lett volna szükséges ahhoz, hogy a szomjazó táblákat elárassza a víz, addig ma — ezek hasznosításán kívül — vízátemeléssel, kutak vizének hasznosításával, árasztással és esőztető berendezések útján jóval több mint. kétezer holdnyi területet öntözünk. Azonban még sok lehetőséget nem használtunk ki. A megyei tanács tervezete megmutatja hol, mit kell tennünk. Hogyan és milyen távlatokon belül, milyen befektetésekkel biztosíthatjuk, hogy néhány esztendő alatt szomját felé kiszámílgalják, hogy öntöoltsuk nem kevesebb mint negyvenezer holdnyi földterületnek. A mai öntözéses terület meg- négyszerezése nem jelent nagyobb gondot, nem igényel túlságosan nagy munkát. S erre, az ötéves terv végéig már megvan a kész, s mindenkinek tetsző terv. Eszerint, megfelelő éves elosztásban 1965 végéig a Tisza, a Bodrog, a Hernád és a déli részen a Sajó vizének átemelésével, illetve a kesz- nyéteni hőforrás és a már meglévő, továbbá könnyen létrehozható kutak vízmennyiségének hasznosításával újabb 12.000 holdnyi területet teszünk öntözhetővé. s ezzel több mint 12 és félezer holdnyi földterület növényzete kap elegendő nedvességet és fizet majd busásan a fáradságért. Ha a víz leér a hegyről... A termelőszövetkezetek körében már ma is igen nagy az érdeklődés, mi több: megvan az akarat ahhoz, hogy kisebb- nagyobb befektetéssel, sa.ial erőből minél nagyobb területen öntözhesse ne csupán a zöldségféléket, hanem elsősorban a takarmányt, másodsorban a kapásokat is. A tiszaka- rádi és a tiszacsermelyi termelőszövetkezetek például már szövetkeztek egy 600 holdas terület öntözésére, s megkezdték az előkészületeket! S nem ők az egyedüliek, hiszen mipdenzéssel a kapásoknál 40—50. a takarmánynál 80—100 százalékkal nagyobb terméseredmény! érhetünk el. A holnap azonban még többet kíván. S a többre, illetve a többhöz megvan minden adottságunk. A Ráski elvtárs által elkészített alapos tervezet szerint a közeli években történő kisebb-nagyobb beruházásokkal, kutak fúrásával, a patakok felduzzasztásával és a hőforrások hasznosításával a Hernád völgyében- 10 000, Kesznyéten környékén ,3500, a Bodrogközben 3500, a Tisza mentén 4000. a Sajó mentém 600, a Boldva mentén — a szabályozás befejezéséig — 350, a nyéki tóból 1500, kutak hasznosításával 8700 és tározók építésével 8000, tehát több mint 40 ezer hold öntözését oldhatjuk meg. Külön érdemes szólni arról, hogy a lejtős területeken," főleg az ózdi járás és a Bükk egyes vidékén nem jelentene túlságosan nagy beruházásokat: felfogni a nagyobb esők alkalmával lezúduló vízmeny- nyiséget, s azt tározókba, gátak mögé szorítani. így ahelyett, hogy patakokat, folyókat duzzasztva árvíz formájában károkat okozna, az ember boldogulását szolgálná. Hasznos, jó utat mulató ez a tervezet. S ami még jobb: megkezdtük a terv megvalósítását.. Megkezdtük és be is fejezzük! Barcsa Sándor p „Most már csak jó kis esőcs► ke legyen. Mert az eső miniden ...” Hányszor hangzott ► már el, s hány földet művelő, ► földet szerető ember állt meg Se szavakkal a gabona-, vagy ►kukoricatáblák szélén csak iszűkebb hazánk, megyénk, falovaink, községeink határában is. i Hi szén igaz, hogy a víz rette- Snetes, ha sok. De ha kevés... ►megalapozott, szép, emberi £ számításokat, reménykedése-' ► két tesz tönkre... De azért... Saz aszály hatását is csökken- Eteni lehet. [ „Tíz mázsával is több teremhetne“... f — Hát ha még öntözhetnénk (is. Milyen termést hozna ez a ►kertészet — mondogatták né- Jhány esztendővel ezelőtt a ke- Snézlői Dózsa Termelőszövetke- ►zet szorgos tagjai. Mondogatják, mondogatták, azután ala- ►posan körülnéztek, megszem- rlélték, hogyan is váltható gyakorlattá a reménykedés... S [ma kétszer-háromszor annyit tterem, kétszer-háromszor any► nyi hasznot hoz az öntözéses rkertészet. Mert nemcsak „elképzeltek”, nemcsak reménykedtek, hanem munkához lát- Ltak, s hasznosították végre a ►vizet, mely hosszú évtizedek Eóta ott hullámzik, ott nevel
