Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

4 ESZAKMAGYAROR8ZAG Szombat, 1962. júnins 9. w Epiil a magyar kultúra vára Hitler háborúja mély sebe két ütött a hajdani Budai Ki rályi Palota minden épületén és a Vár környezete is sú lyos sérüléseket szenvedett majdnem minden helyisége teljesen kiégett. Falak, kupolák omlottak le és az épület belső díszítményei, műemlék-értékei teljesen elpusztultak. A pusztulás utáni első évek­ben az ország minden anyagi erejét a gyárak és lakóházak mérhetetlen tömegének hely­reállítása kötötte le. Így 1958- ig a Várban végzett munka el­sősorban az állagmegóvásra korlátozódott. A Vár, mai tár­sadalmi viszonyainknak meg­felelő hasznosítására irányuló kombinációk során 1958-ban bontakozott ki az az elképze­lés, amely szerint az ország reprezentatív kulturális intéz­ményeinek jelentős hányadát a Budavári Palota épületeibe telepítik. A magyar kormány ezt az elképzelést kellő megfon­tolások után magáévá is tette és a következő tízesztendő so­rán a palotát a csatlakozó épü­letekkel együtt előre megálla­pított sorrend szerint helyre­állítják. E tervek szerint a palotának a Krisztinaváros felőli szárnyá­ban kap helyet a Nemzeti Könyvtár, a déli szárnyban a Budapesti Történeti Múeum, a kupola alatti szárnyakban a Magyar Nemzeti Galéria, vé­gül az északi szárnyban, vala­mint az egykori Sándor-palotá­ban a Legújabbkori Történe­ti Múzeum. Újabb elhatáro­zás szerint a Várszínházban egy kis kamaraszínház is ott­hont kap, végül a csatlakozó egykori karmelita-kolostor he­lyén a Magyar Tudományos Akadémia Színházkutató Inté­zete épül meg. A további épü­letekben a Néprajzi Múzeum, a Nyomda- és Könyvmúzeum és a Kiadói Főigazgatóság kap helyet. A nagyarányú újjáépítés lé­nyegében csak 1959-ben in­dult meg, amely azóta is a ki­tűzött programnak megfelelő­en halad. E program szerint 1967-ben a palotában elhelye­zendő intézmények már kapu­ikat is megnyithatják és 1970- ben már a palotához csatlako­zó valamennyi épületben el­helyezendő intézményeket is megnyitják a közönség szá­mára. Az újjáépítési munkával egyidejűleg műemlék-feltárá­si munkálatokat is végeznek. Ennek során rekonstruálták a Zsigmond-kápolnát, a Zsig- mond király idejében épült lo­vagtermet, a Mátyás király ménye a hauszmanni kiképzés­től némileg eltérő változatban jóval puritánabb megoldásban, a palota új kupolája viszont a homlokzat architektúrájával összhangban lévő stílusban épül. Az új kupola a régi pa­lota kupolájával ellentétben, szerves egészet alkot, majd az itt elhelyezendő Nemzeti Ga- léria kiállítási tereivel. A kupolában elhelyezendő körül- járókról és az innen nyíló er­kélyekről egész Budapestre, valamint a budai hegyvidék legszebb tájaira ragyogó rálá­tás bontakozik ki. A palota Pest felé néző hom­ítí HAVAS i nnu építtette vízmüvet, a keleti ol­dal kortinafalaiban lévő véd­erőművet, a déli nagy rondel­lát, a. Friss-palota maradvá­nyait és számos, a palota kö­rül feltárt középkori műem léket. A közelmúltban lefolytatott kutató munka eredményeként palota homlokzata részben az eredeti Mária Terézia-kora beli részletkiképzésnek meg­felelően, részben a hauszman­ni és az Ybl Miklós tervezte homlokzatoknak megfelelően épül újjá. A palota tetőfelépít­A diákok nyári elhelyezkedéséről Néhány nap múlva elnépte­lenednek a tantermek, csen­des, kihalt lesz az iskola­udvar. Megkezdődik a nyári szünidő. Ilyenkor sok család­ban beszédtéma; hogyan is töltsék el a gyerekek haszno­san, kellemesen ezeket a hó­napokat A szülőknek meg­nyugvást jelent, ha biztos he­lyen tudják iskolás korú gyer­mekeiket, akik viszont örülnek Id pénzkereseti lehetőségnek, 6 már előre tervezgetik, ho­gyan és mire fordítják a szün­idei munkával keresett pénzt. Egyikük kirándulásokra, má­sok nyaralásra, vagy éppen saját ruházkodásuk egy részé­nek gondját akarják levenni a szülök válláról. A Miskolc városi Tanács munkaügyi osztálya éppen ezért már hónapokkal koráb­ban felhívással fordult a vál­lalatokhoz és intézményekhez,. és kérte, jelentsék be, mennyi! diákot tudnak foglalkoztatni !,♦ illetve 6 és 8 órás műszakban? a nyári hónapok alatt. ♦ Az eddig beérkezett jelenté­sek szerint adminisztratív munkakörben 140, fizikai munkán pedig 400 diákot tud­nak elhelyezni. A „fizikai munkától persze nem kell megijedni, hiszen a munka­adók igyekeznek olyan felada­tokat rájuk bízni, amelyeket a serdülő fiatalok megerőltetés-----O----­f iz ifién 581 új üzlet épül, : 375-öt bővítenék As élelmiszer és iparcikk kiskereskedelmi bolthálózat •fejlesztésére az idén ország­szerte 581 új üzlet építését tervezik, 375-öt pedig bővíte­nék. Az új boltok majdnem 70 ezer négyzetméter üzletteret jelentenek, s ehhez a bővíté­sek révén ' további 22 ezer négyzetméter csatlakozik. Vég­eredményben az építésekkel és bővítésekkel mintegy 5 száza­lékkal gyarapodik az üzlethá-] lázat. A kereskedelmi hálózat fej­lesztése új elveinek megfelelő-, en a létesítendő üzletek általa-' ban nagy, 100 négyzetméteren felüli alapterületüek. Az idén számottevően gyarapodnak az] új kiszolgálási módon árusító boltok is. Az 581 boltból 320 íijrendszerü eladásra épül. s a 'meglévők közül is sokat alakí­tanak át ilyenné. nélkül végezhetnek el. A Nagymiskolci Állami Gazdaság üzemegységeiben többek kö­zött borsót, karalábét szednek, csomóznak majd, az erdő- gazdaságnál facsemetéket ápol­nak, a kertészetnél öntöznek, gyomlálnak. De a többi válla­latnál is a könnyebben el­végezhető munkákat bízzák rájuk. Bár a tanács munkaügyi osz­tályának küldendő bejelentési határidő június 1 volt, a válla­latok és intézmények nagy része még nem értesítette a ta­nácsot, ahol éppen ezért vég­leges számot nem tudnak mondani. Reméljük, hamarosan pótol­ják ezt a mulasztást és így lényegesen jobbak lesznek az elhelyezkedési lehetőségek. B. E. lokzata gyors ütemben épül, amelynek munkálatai a jövő év végéig nagyrészt be is feje­ződnek. A többi épület és a belső kiképzés munkálatai 1967—1970-re fejeződnek be és az ország felszabadulásának 25. évfordulójára az egykori Kirá­lyi Palota a magyar kultúra vára lesz. ffííqj/zelejk A nyugdíjas J fiúnk a Bajcsy-Zsilinszky utcai új orvosi rendelő elő- '“y' szobájában. Beszélgetünk. Az egyik várakozó saját betegségét elemzi, a másik egy ismerősének vakbélgyulladá- sáról tart kiselőadást. Nyílik az orvosi rendelő ajtaja, kilép egy hetven—hetven- három év korüli, szemüveges bácsi. Akkurátusán előveszi cigarettatárcáját, rágyújt. Kint szemerkél az eső. Az öreg nem indul. Ügy látszik, nem akar megázni. A hatalmas üveg­ajtóhoz áll, szemléli, méregeti az üveg repedését. Rosszallóan csóválja fejét. Nyitja az ajtót, s a rágós ütközőgömbot veszi közelebbről szemügyre. Dereka nehezen hajlik, de mégis meggörnye.d, hogy jobban lássa. Zsebéből ceruzát vesz elő, nézeget, mére­get. Odainti az egyik várakozót. — Tessék már megnézni! Az ütközőgomb közepe és az ajtó ütközőfészke centrumban van-e? — Nem. Legalább két centiméter az eltolódás. Az öreg nyugdíjas, mint aki jól végezte dolgát, mosolygó arccal válaszol. — Ugye mondtam? Rossz az ütköző, nehezeit nyílik-csukódik az ajtó, emiatt tört el az üveg. Mind a tíz körmét elverném annak, aki ilyen rosszul állította be az ajtót; Ha én ilyen munkát végeztem volna, biztos az utcára kerül­tem volna. Miért nem nézik meg jobban az átvevők? Vagy miért nem kérik a nyugdíjasok segítségét? Mi megtanultuk a szakmát. Tudnánk, hogy mit szabad átvenni, mit nem..i Mit tehetnénk még hozzá az idős bácsi szavaihoz. Sem. mit Gézáné). * Igaza van... **¥**¥***¥¥"¥¥¥¥¥*¥***¥¥+*¥¥*¥¥*¥**¥**¥******> Hétfőn: Oratórium-hangverseny a színházban Az Országos Filharmónia miskolci kirendeltsége hétfőn, június 11-én rendezi meg Miskolci Nemzeti Színházban? az 1961—1962-es évad bérletig sorozatának utolsó nagyzene­kari hangversenyét. A műsorplakát oratórium-* hangversenyt hirdet. Horváth¥ Kiss László vezényletével, a* Miskolci Liszt Ferenc Filhar-* monikus Zenekar és a Szak-jf, szervezetek Miskolci Központig Kórusa előadásában bemuta-J tásra kerül Händel Béke-óda{ és Sugár Hunyadi (Hősi ének)* című monumentális kórusmű ve. Énekszólókkal Szccsödy¥ Irén, Tiszay Magda, Jámbor£ László, az Állami Operaházi tagjai, valamint Szabó Miklós* a Szegedi Nemzeti Színházai operatársulatának tagja mű-* ködnek közre. Közreműködik{ továbbá a Szakszervezetek Me-* gyei Tanácsának gyermekkó-^ rusa (Karigazgató dr. Farbaky* “ ' ' f Döbröczöni Kálmán festőművész kiállítása elé A Természettudományi Közlöny pályázata A Természettudományi Köz­löny pályázatot hirdet magas- szinvonalu tudományos isme­retterjesztő cikkek írására. A pályaművek témája szabadon választható a természettudomá­nyok bármely területéről* A pályázat feltételei: 1. A pályaművek terjedelme 8—10 normál, gépelt oldal (gépelt oldalanként 28 sor) lehet. A pályaműveket 5 példányban kell beküldeni. A téma illusztrálására kívá­natos 4—5 kép. 2. A pályázaton folyóiratunk minden olvasója részt vehet. A pályázat jeligés. 3. A pályaművek beküldésének határideje: 1962, szeptem­ber 30. Pályadíjak: 3 db I díj: 1000 Ft, 3 db II díj: 750 Ft, 3 db III. díj: 500 Ft* Azokat a pályaműveket, amelyek jutalmazásban nem részesülnek, de szerkesztő bi­zottságunk közlésre javasol, fo­lyóiratunkban megjelentetjük, és szerzőiket a szokásos szer­zői honoráriumban részesítjük. Egy dunántúli k£ fakj. mánsági Kórós község nyolc­gyermekes kovácsmesterének fiaként látta meg a napvilágot Döbröczöni Kálmán, a miskol ci képzőművész gárda egyik legismertebb, legrégibb tagja. Azzal a művésznemzedékkel együtt indult pályájára, amely­hez Barcsay Jenő, Miháltz Pál, Imreh Zsigmond, Medveczky Jenő, a szobrász Erdei Dezső, Jálics Ernő és még egy sor patinás nevű művészünk tar­tozik, akik már túllépték 60. életévüket. A huszas évek ele­jén került először a miskolci művészteíepre, mint a Képző- művészeti Főiskola növendéke, s a tavaly elhunyt Benkhardt professzor egyik legtehetsége­sebb tanítványa. Többi társá­val együtt itt töltött nyári ta- nyózása alatt szerette meg ezt a várost, s később itt telepe­dett meg végleg. Itt bontotta ki szárnyait az asztaloslegény­ből — regénybe kívánkozó, nehéz küzdelmek, nélkülözé­sek árán — művésszé nőtt Döbröczöni Kálmán* 1929 májusában mutatkozott be először néhány képével a Szinyei Társaság „Tavaszi Szalon” rímen rendezett ki­állításán a Nemzeti Szalonban. Még ugyanazon év októberé­ben részt vett a Munkácsy-céh kiállításán az Emst Múzeum­ban, majd decemberben a Műcsarnok téli kiállításán. Hármas startolása előrevetí­tette további pályafutásának sikereit, ami nem jelenti, hogy Döbröczöni útja már sima volt. Keményen kellett továbbra is küzdenie, hogy a buktatókat elkerülje. Szerencsére a fiatal, erőtől duzzadó művész nem nyugodott bele elért eredmé­nyeibe, sokat vívódva tört mindig előbbre, hogy művé­szetével ne csak gyönyörköd­tessen, hanem hangot adjon azoknak az emberi problémák­nak is, amelyek őt, a nép sűrű­jéből jött művészt soha nem szünően foglalkoztatták. Amíg Pécsett rendezett első gyűjte­ményes kiállításán elsősorban mint tájképfestőt aposztrofál­ták és néhány sajátos meg- látású portréját méltatták fi­gyelemre, későbbi, Miskolcon rendezett gyűjteményes kiállí­tásain és a fővárosi tárlatokon kiállított műveiben mind­inkább a realista Döbröczöni Kálmán nyomult előtérbe, aki szíve egész melegével fordult a szegények, az elesettek, a kisemberek, az egyszerű dol­gozók felé, ezek életét, érze­lemvilágát vetítette legszíve­sebben vásznára, s tájképein is igen gyakran a kisemberek házatáját elevenítette meg ve­lük érző Szeretettel. Erre utal­nak az olyan képcímek is, mint: a Kis cseléd ebédje, a Kapaélesítő, a Munkanélküli, a Horgászó, az Ormánsági ke­resztek, a Senki fia, a Furulya­lecke, az Árvák ebédje és még egy sor beszédes cím. Ezek, és a hasonló tematikájú művei a halk szavú, szerény művész­nek nemcsak az egykori meg­alázó sorban tengődő kisembe­rekkel való sarsközösség-érzé- sét hangsúlyozták, hanem egyik-másik müve harcos tár­sadalomkritikai állásfoglalást is jelentett. A művész formavilágának kialakításában, látókörének tágulásában jelen­tékeny szerepe volt Olasz­országban töltött esztendeje tanulmányi, tapasztalati anya­gának. Ottani élményei — ál­lapították meg akkori kritiku­sai — rövid időre megbolygat­ták művészi látását, hogy az­után megtisztulva bontakoz­hasson ki egyénisége és még határozottabban kövesse a ma­ga útját. Művészetének min­denkor jellemzője volt alkotó indítékainak őszintesége — ezt állapították meg a szakma­beliek és a közönség egy­aránt* A felszabadulás után Döb­röczöni Kálmán tevékenyen kapcsolódott be a miskolci képzőművészeti élet megújho­dásáért. indult munkába,- a háborús romok között indult újjáépítés idején kivirágzó, új utakat kereső képzőművészet erőpróbáiba. Hosszabb idő óta azonban a miskolci közönség csak ritkán találkozhatott DŐbröczöni-képekkel. Döbrö­czöni ugyanis 11 évig az Ipar- művészeti Főiskola tanára volt* A múlt év őszén tért vissza. Miskolcra* Szükségesnek rőczöni művészi pályáját fel­vázoljuk a mai tárlatlátogatö közönség előtt most. amikor június 15-én a Képcsarnokban megnyíló gyűjteményes kiállí­tásán ismét tágabb keretek között mutatkozik meg a mű­vészet barátai előtt* <hl>) Negyvenezer holdnak szomját oltani... Egy sokat ígérő terv margójára sást, kákát, bibicet a Tisza holt ágában ... — öt, tíz mázsával is több szőlő teremhetne. S száraz őszökön biztosíthatnánk a pá­rát, a nedvességet az aszúso- dáshoz — mondogatta néhány esztendővel ezelőtt Leskó Ist­ván, a Tokaj-Hegyaljai Állami Gazdaság igazgatója. Nem so­káig, mert egyszer nekiültek, szakembereket hívtak, s elké­szítették a nagyszerű tervet, tcbbszáz holdnyi szőlő öntö­zésére. S ma már többezer köb­méter vízmennyiség várja a hasznosítást a mádi patak elé emelt széles gát mögött... Igen: tudunk elképzelni, s egy­re inkább tudunk, merünk he­lyes elképzeléseket valósággá változtatni! öt év alatt 12 és félezer hold... Bizony még a közelmúltban is, még ma is tíz- és tízezer köb­méter víz párolgóit és párolog el, folyt és folyik tova kihasz­nálatlanul megyénk folyókkal, patakokkal, holt folyóágakkal megáldott területén, vagy pi­hen lent, nem is olyan mélyen a vízáteresztő rétegek alatt, várva, hogy utat nyissanak ne­ki, s boldogíthassa az alkotó embert. Ezért is nagyszerű és ezért is igen-igen szükséges már egy olyan felmérés, amely a napokban készült el a me­gyei tanács mezőgazdasági osz­tálya, pontosabban Ráski László munkájaként, s amelyet — a megye területét, víz-, csa­padékgondjait ismerve — nagy megelégedéssel forgat, olvas­gat az ember. Persze helytelen lenne ta­gadni, hogy mit se tettünk, hogy nem próbáltunk élni a le­hetőségekkel az elmúlt eszten­dők során, hiszen míg másfél évtizeddel ezelőtt csupán 200 holdnyi területen segítette az embert, a termelést az öntözés, addig ma számos termelőszö­vetkezet, számos állami gazda­ság kertészete hasznosítja az életet adó vizet. Míg néhány évvel ezelőtt sok helyen csu­pán néhány kapavágás lett volna szükséges ahhoz, hogy a szomjazó táblákat elárassza a víz, addig ma — ezek haszno­sításán kívül — vízátemeléssel, kutak vizének hasznosításával, árasztással és esőztető beren­dezések útján jóval több mint. kétezer holdnyi területet öntö­zünk. Azonban még sok lehe­tőséget nem használtunk ki. A megyei tanács tervezete megmutatja hol, mit kell ten­nünk. Hogyan és milyen távla­tokon belül, milyen befekteté­sekkel biztosíthatjuk, hogy né­hány esztendő alatt szomját felé kiszámílgalják, hogy öntö­oltsuk nem kevesebb mint negyvenezer holdnyi földterü­letnek. A mai öntözéses terület meg- négyszerezése nem jelent na­gyobb gondot, nem igényel túl­ságosan nagy munkát. S erre, az ötéves terv végéig már meg­van a kész, s mindenkinek tet­sző terv. Eszerint, megfelelő éves elosztásban 1965 végéig a Tisza, a Bodrog, a Hernád és a déli részen a Sajó vizének átemelésével, illetve a kesz- nyéteni hőforrás és a már meg­lévő, továbbá könnyen létre­hozható kutak vízmennyiségé­nek hasznosításával újabb 12.000 holdnyi területet te­szünk öntözhetővé. s ezzel több mint 12 és félezer holdnyi földterület növényzete kap ele­gendő nedvességet és fizet majd busásan a fáradságért. Ha a víz leér a hegyről... A termelőszövetkezetek kö­rében már ma is igen nagy az érdeklődés, mi több: megvan az akarat ahhoz, hogy kisebb- nagyobb befektetéssel, sa.ial erőből minél nagyobb terüle­ten öntözhesse ne csupán a zöldségféléket, hanem elsősor­ban a takarmányt, másodsor­ban a kapásokat is. A tiszaka- rádi és a tiszacsermelyi terme­lőszövetkezetek például már szövetkeztek egy 600 holdas te­rület öntözésére, s megkezdték az előkészületeket! S nem ők az egyedüliek, hiszen mipden­zéssel a kapásoknál 40—50. a takarmánynál 80—100 százalék­kal nagyobb terméseredmény! érhetünk el. A holnap azonban még töb­bet kíván. S a többre, illetve a többhöz megvan minden adott­ságunk. A Ráski elvtárs által elkészített alapos tervezet sze­rint a közeli években történő kisebb-nagyobb beruházások­kal, kutak fúrásával, a pata­kok felduzzasztásával és a hő­források hasznosításával a Hernád völgyében- 10 000, Kesznyéten környékén ,3500, a Bodrogközben 3500, a Tisza mentén 4000. a Sajó mentém 600, a Boldva mentén — a sza­bályozás befejezéséig — 350, a nyéki tóból 1500, kutak hasznosításával 8700 és táro­zók építésével 8000, tehát több mint 40 ezer hold öntözését oldhatjuk meg. Külön érdemes szólni arról, hogy a lejtős területeken," fő­leg az ózdi járás és a Bükk egyes vidékén nem jelentene túlságosan nagy beruházáso­kat: felfogni a nagyobb esők alkalmával lezúduló vízmeny- nyiséget, s azt tározókba, gá­tak mögé szorítani. így ahe­lyett, hogy patakokat, folyókat duzzasztva árvíz formájában károkat okozna, az ember bol­dogulását szolgálná. Hasznos, jó utat mulató ez a tervezet. S ami még jobb: megkezdtük a terv megvalósí­tását.. Megkezdtük és be is fe­jezzük! Barcsa Sándor p „Most már csak jó kis esőcs­► ke legyen. Mert az eső min­iden ...” Hányszor hangzott ► már el, s hány földet művelő, ► földet szerető ember állt meg Se szavakkal a gabona-, vagy ►kukoricatáblák szélén csak iszűkebb hazánk, megyénk, fal­ovaink, községeink határában is. i Hi szén igaz, hogy a víz rette- Snetes, ha sok. De ha kevés... ►megalapozott, szép, emberi £ számításokat, reménykedése-' ► két tesz tönkre... De azért... Saz aszály hatását is csökken- Eteni lehet. [ „Tíz mázsával is több teremhetne“... f — Hát ha még öntözhetnénk (is. Milyen termést hozna ez a ►kertészet — mondogatták né- Jhány esztendővel ezelőtt a ke- Snézlői Dózsa Termelőszövetke- ►zet szorgos tagjai. Mondogat­ják, mondogatták, azután ala- ►posan körülnéztek, megszem- rlélték, hogyan is váltható gya­korlattá a reménykedés... S [ma kétszer-háromszor annyit tterem, kétszer-háromszor any­► nyi hasznot hoz az öntözéses rkertészet. Mert nemcsak „el­képzeltek”, nemcsak remény­kedtek, hanem munkához lát- Ltak, s hasznosították végre a ►vizet, mely hosszú évtizedek Eóta ott hullámzik, ott nevel

Next

/
Oldalképek
Tartalom