Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-09 / 133. szám

2 eSZAKMAGTARORSZAG Szombat, 1962. június 9. Három héttel a népszavazás előtt: Dühöng az OAS terrorja az algériai városokban Párizs (MTI) Rochet Noirban csütörtökön éjfélkor lezárták a népszava­zás előkészítésében résztvevő L’olitikai pártok jelentkezését Összesen hét párt vesz részt a. kampányban, közöttük az FLN es az Algériai Kommunista Párt. Az ultrák törekvése, hogy „európai pártot” létesítsenek, nem járt eredménnyel. Az OAS. miután nem tudta magát az FLN tárgyalópartne­réül elfogadtatni, visszatért, a . felperzselt föld” taktikájához. Kalózrádiójában csütörtökön este — az algíri orvosi fakul­tás; több iskola és óvoda el­pusztítása után — bejelentette, csak romokat hagy maga után Algériád ban. Három héttel a népszavazás előtt az algériai városokban ‘•zabádon dühöng a fasiszták terrorja, a francia katonaság pedig tétlenül szemléli a pusztí­tást. A helyzet rendkívül súlyos — állapította meg csütörtökön es­te az FLN sajtószolgálata —, a francia hatóságok vagy tel­jesítik Evianban vállalt kötele­zettségüket, vagy pedig adják meg az ideiglenes végrehajtó hatalomnak a rend helyreállí­tásához szükséges eszközöket. Bár az európai ultrák tábo­rában megindult bomlási fo­lyamat kedvező helyzetet te­remtett, hogy a fegyveres erők határozott fellépéssel megsem­misítsék az OAS bandáit, Pá­rizsban és Rochet Noirban to­vább folyik az eviani egyez­mény csendes szabotálása. Hruscsov-Kádár találkozó Moszkvában Moszkva (MTI) Pénteken a Kremlben Nyi- kita Hruscsov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Szovjetunió Miniszter- tanácsának elnöke találkozott Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, a magyar forra­dalmi munkás-paraszt kor­mány elnökével. A találkozó meleg, szívélyes légkörben zaj­lott le. Jelentések űz ENSZ-közgyülés üléséről Az ENSZ-közgyűlés csütör­tökön megnyílt folytatólagos ülésszaka elhatározta, hogy Ruanda Urundi belga „gyám­sági” terület ügyét a közgyűlés gyámsági bizottsága elé ter­jeszti, majd annak javaslatai alapján hoz végleges döntést a terület függetlenné nyilvání­tásának idejéről. A Ruanda Urundi helyzetének helyszíni tanulmányozására kiküldött öttagú bizottság tudvalevőleg a közgyűlés korábbi javaslatá­val egyértelemben ez év július elsejére indítványozta a terü­let függetlenné nyilvánítását. A bizottság ugyanakkor — mint a TASZSZ tudósítója ki­emeli / — tudatosan, vagy önkéntelenül A három laoszi herceg nyilatkozata Kőedény-sfkság (Reuter-AFP) A három laoszi herceg közt csütörtökön lefolyt megbeszé­lést követően Souvanna Phou- ma, a törvényes laoszi kor­mány miniszterelnöke kijelen­tette, hogy sikerült megoldani a had- iigy mi rüszt érj és belügymi­niszteri tárcák kérdését. Souvanna. Phouma közölte azt :s, hogy a külügyminiszteri tár­cát a semleges irányzat vala­melyik képviselője tölti majd ^>e. Később Phoumi Nosavan tábornok, aki Boun Oum her­ceggel együtt résztvett a csü­törtöki tanácskozáson, Vien- tianeben kijelentette, hogy „a miniszteri tárcák elosz­tásáról még tovább kell tárgyalni”. Nosaván szerint a tárgyalások légköre szívélyes volt és némi előrehaladást sikerült elérni. Szufanuvong herceg, a Lao­szi Hazafias Front pártjának vezetője kijelentette, hogy a koalíció létrehozása a. békét je­lenti. Arra a kérdésre, hogy „kommunista-barát” béke lesz-e, vagy „semleges béke”, a herceg nyomatékosan hang­súlyozta, hogy „a béke semle­ges lesz". „Amennyiben Boun Oum csoportja aláírja azt, amit csü­törtökön szóbelileg már elfoga­dott. úgy a koalíciós kormány hala­déktalanul megalakulhat”. Pénteken folytatódott a há­rom laoszi herceg megbeszélé­a belga gyarmatosítók malmára hajtotta a vizet azzal, hogy két államként ismerte el a gyarmati hatóságok által kettéosztott országot. Erősen kifogásolható az is, hogy a bi­zottság nem helyezkedett elég gé konkrét álláspontra a Ruanda Urundiban állomásozó belga csapatok kivonásának fontos kérdésében. DAR-ES-SALAAM A gyarmatok függetlenné nyilvánításának előmozdításá­ra alakult ENSZ-bizottság csü­törtöki ülésén meghallgatta Becsuanaföld, Zanzibar és Mocambique lakosságának képviselőit. A Becsuanaföldi Néppárt memorandumban kéri a brit védnökség alatt lévő te­rületen érvénybeléptetett al­kotmány hatálytalanítását és új alkotmányelőkészítö érte­kezlet összehívását A memo­randum nyomatékosan sík rászáll Becsuanaföld haladéktalan függetlenné nyilvánítása mellett. Mint a TASZSZ-jelentés közli, ugyanilyen követelést tartal­maz a legnagyobb zanzibari párt memoranduma is. Mocambique népének kép­viselője mélységesen elítélte a portugál gyarmatosítók rém­Elkészult az első magyar gyártmányú kéfszínnyomó rotációs gép A Nyomdagépjavító Válla­latnál most készült el az első hazai gyártmányú jelentősebb nyomdai berendezés, a kétszín- nyomású rotációs gép. A gépet a vidéki lapnyomdák számára szerkesztették. Ezt az első ..példányt” a hozzátartozó ki­egészítő berendezésekkel együtt Székesfehérváron helyezik üzembe. Teljesítménye órán­ként nyolc oldalas lapból 40 000 példány. Tizenhármas formátumú, tehát az Esti Hír­lap ívméretével azonos nagy­ságú lapot gyárt. Ez a konst­rukció a nyomdáinkban talál­ható hasonló gépek közül a legkorszerűbb és legtermelé­kenyebb. Tex-vezői úgy építet­ték fel a Sppet, hogy ha a vi­déki lapok példányszámai emelkednek, újabb egységet könnyen melléállíthassanak. A Nyomdagépjavító Vállalat évente egy-egy ugyanilyen ro­tációst gyárt majd és így foko­zatosan kicserélhetik a vidéki iapnyomdák legöregebb gépeit. (MTI) Amerikai légköri atomkisérlet Az Egyesült Államok újabb légköri nukleáris kísérletet hajtott végre pénteken délután a Csendes-óceáni Karácsony sziget térségében. Mint az ame­rikai atomenergia bizottság hivatalos közleményéből ki­tűnik, a közepes robbanóerejű nukleáris szerkezetet repülő­gépről dobták ki. uralmát és visszautasította a Salazar-rendszernek azt az ál­lítását, mintha az ország Portugália „tengerentúli terü­lete” lenne. Mocambique népe követeli a portugál és más Idegen csapatok haladéktalan ki­vonását, a katonai támaszpontok meg­semmisítését, a poi-tugál gyar­mati uralom felszámolását, és legkésőbb az év végéig Mocambique függetlenné nyil­vánítását, Újabb rakétakisérlet az Egyesült Államokban Az Egyesült Államok Cape Canaveral-i rakétakísérleti te­lepén félig-meddig sikertelen kísérletet hajtottak végre egy 150 tonnás Titan—2 típusú óriásrakétával. A rakéta má­sodik lépcsőjének begyulladá- sa után zavar keletkezett a telemetrikus összeköttetésben, s így a rakéta eredetileg ter­vezett 8000 kilométeres útjá- nál rövidebbet tett meg. Nagysikerű lotlósorsolás Kazincbarcikán A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Kazincbarcikán tartotta a 23. játékhét sorsolá­sát. A sorsolás előtt 9 órai kez­dettel vidám zenés műsor és divatbemutató szórakoztatta a mintegy 2.000 főnyi közönséget. A műsorban felléptek Pozsonyi Enimi, Csonka Endre, valamint Balassa Tamás tánczenekara. Dr. Hegedűs János konferált. A közönség nagy tetszéssel fogadta a Miskolci Állami Áruház tavassá divatbemutató­ját a brüsszeli világkiállításon részt vett manökenek közre­működésével. A konferanszié kérdésére kiderült, hogy a kö­zönség sorai között volt két olyan kazincbarcikai fogadó, akiknek korábban már volt négytalálatuk a lottón. Elme­sélték a nyilvánosság előtt, hogy mire használták nagyösz- szegű nyereményeiket. Az egyik néző a közönség nagy derültsége közepette elmon­dotta, hogy a színpadon látha­tó zongora is lottónyeremény. Ankét a lejtős területekről Edelényben Az edelényi járási párt-, a tanácsi szervek, a népfront­bizottság kezdeményezésére tanácskozásra gyűltek össze a járás tsz-elnökei. mezőgazdá­szok, állatorvosok, gépállomási dolgozók, tanácsi cs népfront­bizottsági vezetők, hogy meg­keressék azt az utat, amelyen elindulva leküzdhetik az erózió kártevéseit, s hogy termelési biztonságot teremtsenek járá­suk területén. A tanácskozáson részt vettek az Országos Víz­ügyi Igazgatóság és a megyei igazgatóság mérnökei. valamint Galkó Lajos, Loy Árpád or­szággyűlési képviselők. A vízügyi igazgatóság által a járás helyzetéről elkészített je­lentést Hevesi Miklós és Zsol­dos József elvtársak egészítet­ték ki, majd Sándor Dezső elvtárs vb. elnök részletesen ismertette a járás mezőgazda- sági helyzetét és azt, hogy a kedvező növénytermesztési és állattenyésztési lehetőségeket hogyan teszik tönkre az elha­nyagolt vízfolyások, az erózió, a Sajó és a Boldvn folyók gya­kori kiöntése. Javasolta az encsi járásban megindult, komplex talajvédelmi eljárá­sokhoz való csatlakozást, mi­vel a rétek és legelők eliszapo­sodása elleni küzdelem sem o'd*» ható meg máskénoen, csakis 0T pró''ió püeni krmolex vpde_ mérésiéi. Javasolta talaivé- Belmi és vízrendező társulatok létrehozását és azt, hogy szé­leskörű társadalmi munka szervezésével segítsék az ön­tevékeny védekezési eljárások megkezdését. A vita során huszonhárom hozzászólás hangzott el. Vala­mennyien egyetértettek azzal, hogy halaszthatatlanul hozzá kell fogni a védekezéshez és elterjeszteni azt a módszert, továbbá hogy balesetmentes határig, a lejtős területeken vízszintes talajművelést folytas­sanak. Erre már több példa van a járásban. A damaki, a rakacai, laki és irotai tsz-ekben már tavaly elkezdték a lejtős területek vízszintes irányú mű­velését, s ebben az évben a terméskilátások már magasabb hozamot ígérnek, mint ameny- nyit a hagyományos művelés­sel értek el. A Szendrői Gép­állomás igazgatója felajánlást tett, hogy ha csatomanyitó ekét biztosítanak az állomás részére, abban az időszakban, amikor az erőgépek nincsenek kellőképpen igénybevéve, évente mintegy nyolcvan kilo­méter hosszúságban elvégzik a TIT. kategóriába sorolt vízfo­lyások tisztítását. Ez pedig rendkívüli nagyjelentőségű és sürgős feladat, mert mintegy háromezer hold rét és legelő ment tönkre az eliszanosodás miatt. Galkó T.aios elvtárs tár­sadalmi összefogásra hívta fel a jelenlévőket és számokkal bizonyította be az erózió kár­tevését tsz-ükben, s azt, hogy a rendezés következtében milyen nagyarányú zöldségtermesztési lehetőségek lesznek a Boldva és Sajó völgyében. Imre József elvtárs, a járá­si pártbizottság első titkára összefoglalva a hozzászólásokat megállapította, hogy a tanács­kozás elérte célját, mert ez­után közös összefogással meg­kezdhetjük a járásunk tsz- gazdáira súlyos csapásként ne­hezedő eróziós kártevések le­küzdését. Hiányolta, hogy az encsi járásban megkezdődött komplex védekezési munkála­tokat a megyei szervek nem propagálják kellően; az edelé­nyi járásban is hamarabb fog­tak volna hozzá, ha tudomást szereznek róla. Ismertette az MSZMP Központi Bizottságá­nak márciusi határozatát, amely minden lehetőséget megad arra, hogy tudományos módszerek alkalmazásával nö­veljük mezőgazdaságunk ter­melését, s az állattenyésztést. A párthatározat szellemében — közös összefogással — fel­számolhatjuk a járásunkra ne­hezedő súlyos természeti csa­pást, az erózió kártevését, melynek következtében többet, jobbat termelhetünk termelő­szövetkezeti gazdáink, egész népünk javára. A tanácskozá­son a következő határozatok születtek: í. Aratás után — a tarlóhán­tástól, a nyári mélyszán­tástól kezdve — 15 száza­lékos lejtőig minden terü­leten bevezetik a vízszin­tes művelést, a szántást- vetést, a növényápolást. A járási párt- és tanácsszer­vek, a népfront-bizottsá­gok és tömegszervek, va­lamint a tanácskozás részt­vevői folytassanak felvilá­gosító munkát a tsz-gaz- dák között. Mutassanak rá az encsi példára, a közös összefogásban rejlő hatal­mas erőre, amely a termé­szet romboló erőit is meg- zabolázza, legyőzi. 2. A II. és III. kategóriájú vízfolyások mielőbbi ren­dezésére vízhasznosítási tsz-közi társulásokat hoz­zanak létre az egész járás területén. Ezzel elejét ve­szik a rétek és legelők to­vábbi eliszaposodásának, s hozzáfoghatnak a már eliszaposodott, mintegy 3 ezer holdat kitevő rét- és legelőterület megjavításá­hoz. 3. Az ankét javasolja a fel­sőbb szerveknek; a Bold­va folyó szabályozása 1964 végéig Szendrőládig befejeződjék és rendes vé­dőgáttal épüljön . meg. így megszüntetik az ősmeder eddigi kártevéseit és ki­terjesztik az öntözési le­hetőségeket. Németh Imre országgyűlési képviselő Előítélet és megkülönböztetés nélkül |\| érföldekre van már ná- lünk az az idő, amikor politikai jogokért s az élet min­den területén egyenjogúságuk­ért küzdöttek a nők. Ma sokan dolgoznak, politizálnak, vezet­nek es ■ véleményt mondanak közülük, és ezen senki sem ütközik meg. Ma az alkotmány őrködik az egyenjogúságon, s államuirk napról napra igyek­szik könnyíteni a kettőzött ter­hén, ami jelenleg még a nők vállát nyomja. Pártunk őszinte törekvése, hogy egyre tágabb teret biztosítson a nőknek a közéletben, még több lehetősé­get számuki-a ahhoz, hogy ta­nuljanak, művelődjenek, alkotó munkát végezzenek, részt ve­hessenek a vezetésben és a tár­sadalmi tevékenység minden ágában. Mi az oka annak, hogy még­sem valósul meg - mindenütt teljes egészében az egyenjogú­ság? Mi az oka annak, hogy akadnak becsületes, kiváló ké­pességű, dolgozó nők, akik kö­zül egyik például a következő, keserű szavakkal fogalmazta meg véleményét; „Egy nőről csak akkor ismerik el, hogy jó munkaerő, ha toronymagasan kiemelkedik a féríikollegák kö­zül. Egy nőnek tízszerannyit kell dolgoznia, mint egy férfi­nek, hogy elismerjék.” Természetesen nem általános érvényű ez, de sajnos sok igazság van benne. Sok asz- szonynak vannak ilyen tapasz­talatai. Magam is láttam éppen eleg fensőbbséges mosolyt, hal­lottam lekicsinylő megjegyzé­seket olyanoktól, akik máskü­lönben rendes emberek, azon­ban a munkahelyen még kü­lönbséget tesznek férfi és nő között. Az előítéletről, amely még sok férfi lelkében él, sokat le­hetne beszélni. Vissza lehetne nyúlni az osztálytársadalmak tapasztalataihoz, el lehetne mondani, mik voltak az okai annak a nézetnek, hogy „a nő­nek a fakanál mellett a helye”. De sokat beszéltünk már erről, talán azok is ismerik ezeket, akik a gyakorlatban még távol állnak a mai, helyes szemlé­lettől, amelyet joggal sürge­tünk, s amelynek hiánya sok­szor csüggedést és önbizalom elvesztést okoz az asszonyok­nál. Az előitélet tehát sok helyütt megvan még. Megnyilvánulá­sainak leggyakoribb módja, hogy egyeseknek meggyőződé­sük; nőkollégájuk távolról sem képes olyan jól elvégezni vala­mely munkát, mint ők. S ezt hangoztatják is, gyakran azzal az eredménnyel, hogy amikor például előrelépési lehetőségre kerül sor, tényleg elhiszik, hogy „egy férfi okvetlenül rá­termettebb”. .. Lelkűk mélyén egyesek nem tudnak belenyu­godni, hogy a nők a szocializ­musban jelemelkednek egykori társadalmi jelentéktelenségük­ből, jogtalanságukból. S na­gyon nehezen tudják elhinni, hogy a nők általában vem te­hetségtelenebbek, mint a fér­fiak. p’ gyes férfiaknak saját élet- szemléletüket is felül kellene vizsgálniuk. Gyakran találkozom olyan emberrel, aki arra a kérdésre, hogy mi­ért nem dolgozik a felesége, többnyire csodálkozó választ ad: „Hogy-hogy? Minek dol­gozna? El tudom én tartani a családot, és nem otthon az ott­hon, ha az asszony is dolgo­zik.” Nem tudom, az így véle­kedők hány százaléka panasz­kodik aztán — ha úgy alakul a helyzet —, hogy „a feleségem rrfár nem ért meg engem, le­maradt mögöttem”... De az I ■ biztos, hogy ez a gondolkodás- mód kihat a környezetre is, i mérgezi azt a különben faár kialakulóban lévó szemléletet, amely az egyenjogúságot tér- j mészetesnek és helyesnek te­kinti, s amely nyugodt, igazán [' alkotó légkört teremt a dolgozó \ nők számára. 4 | ég rosszabb a helyzet, ha a gondolkodásban meg- j lévő előitélet „fenntartásokká", j káros megkülönböztetéssé ja- i jul. Sajnos, vezető beosztású j emberek között is akad, aki [ nem szereti a női munkaerőt, j „Szülnek, betegeskednek, nya­fognak és alig várják a munka- I idő végét, rohannak haza gye- i rekükhöz” — hallottam egy-két ; ilyen ingerült embertől. Gon- I dőljük csak el: valakit így fo- j gadnak, eleve így vélekednek róla mint nőről, anélkül, hogv mint munkaerőt ismernék. Két esetet tudok elképzelni ilyen­kor: azt, hogy a felettes fenn­tartásai és jóslatai valóra vál- f nak, s azt, hogy idővel kény­telen megváltoztatni vélemé­nyét. Azt hiszem, az első eset a természetesebb, hiszen akire igy jóelői-e rálegyintenek, an­nak megtépázzák önérzetét, ön­bizalmát, munkakedvét. De ha j az illető asszonyban több a ambíció, és csak azért is 1: i | akai'ja csikarni a megbecsü­lést, — el lehet gondola;, mennyivel több munkájába, fáradságába, idejébe, áldoza - j tába kerül elérni ezt, mint különben kerülne. Ilyen ese­tekben aztán igaza lehet an nak, aki a bevezetőben emlí­tett véleményre jut. ' • Természetesen, ahogy nem általánosak ezek az esetek, j ugyanúgy nem általánosítható az sem, hogy a nők mindent megtesznek a róluk vallott né- j zetek megváltoztatásáért. Hi­szen, ha mindnyájan igényel­nék a teljes értékű munkál, ha kellő érdeklődés, felelősség- érzet és akarat volna mind- | nyájukban, s ha elsősorban munkájukkal kívánnák mindig elérni a megbecsülést, akkor nem sokáig akadnának prob­lémák az egyenjogúság gyakor­lati megvalósításában. Csak­hogy mit gondoljanak arról n nőről, aki követeli ugyan a maradéktalan egyenjogúságot, de vérig sértődik, ha egy férfi­munkatársa véletlenül elmu­lasztja előre engedni az ajtón'’ Vagy arról, aki női voltára való hivatkozással kihúzz» magát a munka nehezebbje* alól, aki a háttérbe szorított- ságért „apró” előnyökkel, la­zább munkafegyelemmel, la­zább erkölcsökkel kárpótolja! magát? Magától értetődik, hogy az ilyesmivel jórészt le­mondanak arról a jogukróli bogy elvárhassák a kellő elis­merést, megbecsülést, az elő-i ítélet és a megkülönböztetés ' nélküli elbírálást. I? zer és ezer gondolat adód­hatna még, a második műszak megoldatlan problé­máitól a fizetésekben mutat­kozó kisebb-nagyobb arányta­lanságokig, de talán sok asz- szonyt és leányt, sok dolgozd nőt ez — a munkában való megkülönböztetés, az igazság-; tálán előítélet — bántja leg­inkább. Nem szólam — a mai nők számára sem —, hogy a munkában mutatkozik mc:j leginkább az ember igazi énje, hogy ez adja meg értékét, amit végez. tesz. dolgozik. S ha a mai nők nagy része teljes em­berként vesz részt a munká­ban, kapja meg akkor azt a bánásmódot és S'-gbecsülést Is, ami a teljes embert megilleti — akár térti, akár nő. Hulláma Erzsébet Nehéz egy elnöknek Dél-Amerikában — Ha én most lefekszem» e^nktaa líT lsifl emun ojMMjfy sittbj

Next

/
Oldalképek
Tartalom