Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-08 / 132. szám

It , K U 7 Vildg profetárfai, egyesültetek! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVIII. évfolyant, 132. luini Ara: 50 fillér 1962. /uníuH 8, péntek v._ így köszöntik a párt Vili. kongresszusát (3. oldal) A politechnika — mo oldoö Miért nem látunk Chaplin-filmetet? (4. oldal) Mindig számítani lehet rá fß. oldal) J Az emberek f többet akarnak VALAMIKOR IS. most is csak addig nyújtózkodhatott az ember, ameddig a takarója ért. Ismertem sok olyan em­bert, akik annyira beletörőd­tek sorsukba, hogy nem is akartak tovább nyújtózkodni rövidre méretezett takarójuk­nál. Ez a nyomorúság neto­vábbja volt, hiszen az emberi természet az örök jobbat-, töb- betakarás szándékával áldott. De hát ezek az általam ismert emberek valódi szegényembe­rek voltak, nehéz életet éltek, nem születtek lelkűkben új igé­nyek, mert mire ezek az igé­nyek gondolattá érlelődhettek volna, szappanbúborélcként pattantak szét a kilátástalan- ság nehéz levegőjében. Nem akartak például házat építeni, tudták, hogy ilyen kemény iá­ba nem vághatják a fejszét. Nem akarták gyereküket ma­gasabb iskolába járatni, ebbeli szándékuk elhervadt még gon­dolat korában. Csak élni akar­tak, mert az élethez való szinte csak biológiai ragaszkodásukat nem tudta kiölni belőlük a nyomorúság, élni és felnevelni gyermekeiket, akik ugyan egy nehéz sors szomorú váromá­nyosai voltak, de ha véznák, rongyosak is voltak, csak gye­rekek voltak és örömét találta bennük apjuk, anyjuk. Az ősi, a lehetőségek szigo­rú számbavételére intő köz­mondás: csak addig nyújtóz­kodj, ameddig a takaród ér — ma már nem egészen igaz. A tervezgetés nálunk annyira ál­talános, minden embert tettre sarkalló, hogy joggal nevezhe­tő társadalmunk természetes velejárójának. Újra és újra előveszem volt szegényember ismerőseimhez fűződő emlékei­met, s amikor összeakadok ve­lük. jól megnézem őket. Az egyikkel akkor találkoztam, amikor a zárszámadó közgyű­lésen felvette készpénz járan­dóságát, s mivel harmadmagá- val dolgozott a tsz-ben, több mint huszonegyezer forintot számoltak a mai-kába. Figyel­tem az arcát, örvendezik-e? örült bizony, nagyon örült, de... és elmondotta, hogy a pénzből sose elég. több is elkelt volna. És sorolta a kielégítetlen igé­nyek hosszú lajstromát. Láb­belit, ruhaneműt nem említett, azt se, hogy kevés a kenyér, de a házra sok elmegy, az egyik legényfia már únja, hogy mindig érje a lába a földet, motor kellene alá ... Emlékez­tettem a múltra, amikor még kepéskedett, részes kapásként ette a krumplit. Elnevette ma­gát: az a világ-már elipúlt... EGY MÁSIK, aki szintén szép pénzt vitt haza, még bosz- szankodott is. ök is terveztek, s arra terveztek, amit a veze­tőség Ígért a tervismertető közgyűlésen, ötven forintot Ígértek, hogy annyi lesz, még meg sem kell erőltetni magu­kat, mert... stb. Nos, csak harmincvalahány lett belőle. Mondom aztán neki: valami­kor ennyivel is beérte volna. Ott állt mellettem az elnök, megveregette az atyafi vállát. és kijelentette: még a felevei is ... Az én emberem felkap­ta fejét és dühösen kifakadt: de akkor eszem ágában sem volt gimnáziumba járatni a kölykömet, elvolt olyan gú­nyában, amilyen éppen került, meg nem kellett szobabútort adni a lánnyal, örülhetett, ha egy borjúcskát kapott hozo­mánynak ... De az elnöknek is felvágták a nyelvét, s előhoza­kodott a zárszámadási beszá­molóval. Hallotta? A kukori­cából húsz hold kapálatlan maradt, egy csövet nem tör­tünk róla. A lucerna első ka­szálása ott rohadt, mert var Kállai Gyula elvtárs látogatása Borsod megyében Kállai Gyula elvtárs, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyet­tese június 6-án és 7-én láto­gatást tett Borsod megyében. Cseterki Lajos elvtárs, a Köz­ponti Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, dr. Bodnár Ferenc élvtárs, a me­gyei pártbizottság titkára és Szabó József elvtárs. a megyei pártbizottság osztályvezetője kíséretében meglátogatta a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemet, ahol dr. Zambó János rektorral, az egyetem dékánaival, valamint a rektori tanács más tagjaival az okta­tási reform tapasztalatairól beszélgetett, majd megtekin­tette az Egyetemvárost. Felke­reste a kazincbarcikai Felső­fokú Vegyipari Műszerezési és Automatizálási Technikumot és hosszas megbeszélést folyta­tott Lint István igazgatóval, valamint a technikum tanárai­val a felsőfokú technikumok tapasztalatairól. Utána meg­tekintette a technikum helyisé­geit, majd Sztancsik Károly elvtárs, a kazincbarcikai városi pártbizottság első titkára ka­lauzolásával a város új, épülő lakónegyedeit nézte meg. Ezt követően Kelemér községben Illés István általános iskolai igazgatóval, Rómán János idős pedagógussal, Bedécs József vb. elnökkel, valamint az is­kola más nevelőivel és más községi vezetőkkel beszélgetett a kis község iskolai és egyéb problémáiról. Csütörtökön Kállai elvtárs Sárospatakra látogatott. A Fel­sőfokú Tanítóképző Intézetben dr. Komáromy Béla igazgató s az intézet tanárai fogadták. Hosszasan elbeszélgettek a fel sőfokú tanítóképző intézet problémáiról. Sárospatak napi életének kérdéseiről. majd Kállai elvtárs felkereste a ta­nulók kollégiumát és a tanul mányaikról beszélgetett a hall­gatókkal. Megtekintette az ősi sárospataki kollégiumot, a hí­res kollégiumi könyvtárat, a vármúzeumot és a városka több nevezetességét. Kállai elvtárs látogatásáról részletesen vasárnapi szá­munkban számolunk be. Folytatja munkáját az *EI\SZ-közgyűIés Az ENSZ-közgyülés 16. ülés­szaka csütörtökön délután, ma­gyar idő szerint 20 órakor folytatta munkáját. A csütörtök délutáni ülésen elsőnek Makariosz érsek, a Ciprusi Köztársaság elnöke mondott beszédet.. Makariosz hivatalos látogatáson tartóz­kodik az Egyesült Államokban. A közgyűlés folytatólagos ülésszakát a belgák által igaz­gatott Ruanda Urundi gyám­sági terület jövőjének rende­zése végett hívták össze. A közgyűlés tavaly javasolta, hogy Ruanda Urundi július 1-vel kapjon függetlenséget, és öttagú bizottságot nevezett ki az átmeneti időszak problé* máinak tanulmányozására. A bizottság szerdán este közzé­tett jelentésében sajnálattal állapította meg, hogy nem si­került a terület egyesítésére bírnia Ruanda és Urundi kor­mányait. Lehetséges, hogy a folytató­lagos ülésszak megvitatja a dél-rhodesiai helyzetet is. A vitát 39 afro-ázsiai ország kér­te, Nagy-Britannia viszont ha­tározotton ellenzi. A közgyűlés júniusban vaió- színűleg végleg befejezi mun­káját. Otto Schwabe látogatása Miskolcon A Hazafias 'Népfront Mis­kolc városi bizottságának vendégeként Otto Schwabe elvtárs, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizott­sága külügyi osztályának munkatársa június 5-én és 6-án Miskolcon tartózkodott. Kedden a pártiskola ta­érdekes tervek a Sajó-csatorna megépítésére Rendkívül érdekes tervet, a Sajó-csatorna megépítésének tervét tárgyalta tegnap dél­előtti záróülésén a Műszaki és Természettudományi Egyesüle­tek Szövetségének egyik mis­kolci csoportja. A megyei párt- bizottság javaslatára alakult munkabizottság elfogadta Fal­vay Károly mérnöknek, a Kohó- és Gépipari Miniszté­rium Tervező Irodái osztály- vezetőjének javaslatát. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Falvay Károly is, aki az érdekes és „merész” tervről többek között a követ­kezőket mondotta: A Sajó-csatorna — amelynek megépítésére a harmadik öt­éves tervben kerül sor — negyven kilométer hosszúság­ban Tiszapalkonyát köti majd' össze Kazincbarcikával. Ezjen, az útvonalon szén, műtrágya, kavics, építőipari anyagok szál­líthatók a déli területekre. Ez a víziét tehermentesíti a vas­utat és olcsóbb is. Falvay Károly elmondotta, hogy a Tisza hajózhatóvá té­tele rendkívül jelentős Kelet- Magyarország további fejlő­dése szempontjából. Elkészült a Tiszalöki Duzzasztómű, s ez hajózhatóvá teszi a folyó felső szakaszát. S ha az eredeti ter­vek már megvalósultak volna a Keleti Főcsatornán, Hajdu- Bihar megyéig hajózhatnánk. A teljes hajózhatóvá tétel az egész KGST számára fontos, hisz ezen az útvonalon bonyo­lódhatna le például a Magyar­országra, Csehszlovákiába és Ausztriába irányuló teljes szovjet ércszállítás. — 1970-re megépül a Duna— Majna—Rajna-csatorna *— mondotta Falvay Károly. — Döntő lépés lenne tehát, ha 1970—80 között mi is elkészí­tenénk a régóta tervbevett Budapest alól induló Duna— Tisza-csatomát. A földgépesí­tés gyors fejlődését tekintve ez a munka 2—8 esztendeig tartana, s így Magyarország Záhony mellett tengeri kikötő­höz jutna. Ezzel megvalósít­ható az a terv. amely szerint az óceántól idáig feljönnének a hajók. így Miskolc is köz­vetlenül a tengerig szállíthatná áruit nárai és hallgatói részére tartott tájékoztató előadási a német kérdésről, szerdán délelőtt a miskolci Értelmi­ségi Klubban konzultációval egybekötött előadást tartott a miskolci párt- és tömeg- szervezeti aktívák részére, délután fél 3-kor pedig a Nehézszerszámgépgyárban munkásgyűlésen ismertette a német kérdést.------o-----­Ú jabb amerikai nukleáris robbantást hajtottak végre Az Egyesült Államot szer­dán végrehajtotta kisérleteoro* zatának 36-ik föld alatti nak- leáris robbantását a nevadaá atomkísérleti telepen. A hiva­talos közlemény szerint kis hatóerejű nukleáris szerkezetet robbantottak fel a föld alatt. ——o-----­a merikai repülőgép megsértene Kína légHeréf Egy amerikai katonai repü­lőgép szerdán megsértette a Kínai Népköztársaság légite­rét, amikor behatolt Knangimg tartomány fölé. A kínai külügy­minisztérium komoly figyel­meztetést intézett ezzel kap­csolatban az Egyesült Álla­mokhoz. sárnap, amikor esőre volt ki­látás, csak néhánynak volt kedve a villához — ha jól em­lékszem, maga is azt válaszol­ta a brigádvezetőnek, hogy most vasárnap van, hagyjanak magának békét. — Azért azt nem mondha­tod, hogy nem húztam?! — fortyant fel az öreg. — Inkább azokat ragadd nyakon, akik miatt kapálatlan maradt a föld. — Azok is megkapták a ma­gukét, de vallja be, hogy a lucernáért maga is hibás — így az elnök. — Most panasz­kodnak, hogy nem sikerült úgy. ahogy terveztük. De hát a vezetőség nem tervezte azt a kapálatlan maradt húsz hold kukoricát, se azt, hogy több száz mázsa lucerna csak alom­nak lesz majd jó. S AZ ELNÖKNEK belevörö- södött az arca. ahogy sorolta azt a sok hibát, amit a tagság elkövetett. Minden terv csak annyit ér, amennyit megvaló­sítanak belőle. Ha a tag együtt tervez a vezetőséggel, akkor együtt is kell dolgoznia. Oda kell mennie, ahová a köteles­ség szólitja, ne várja, hogy kétszer szóljanak neki. Az egybehangolt tervszerű munka az eredmények forrása. Uj, vagy talán nem is tíj, in­kább egy' kicsit korszerű igé­nyele élnek az emberekben, Húsz évvel ezelőtt a kenyér után hajszolódott a magyar­ság nagyobb része, most.. . No, de bármit akar is bárki, számításaiból sose szabad ki­felejtenie azt, hogy igényeinek kielégítését csak jobb munká­val biztosíthatja. Vajon a ma­gyar falu szemmel látható gya­rapodását követte-e a mező- gazdasági termelés ilyen iramú fejlődése? A felszabadulás óta ha 15—20 százalékkal emelke­dett a mezőgazdaság termelé­se — ez a csekély 20 százalék nem magyarázza azt a sok új házat, sok-sok diákot, kulturá­lis létesítményt, villanyt, meg egyebet, amivel a magyar falu gazdagodott. A semmiből per­sze nem lett — a városból áramlott oda az egyre ojcsób- bodó ipari cikkek, építőanya­gok és a bejáró dolgozók ré-* vén, meg azzal, hogy az élel­miszerárak bizony még mindig elég magasak. Az emberek többet és egyre többet akarnak falun is, és ta­lán többet is akarnak, mint amennyiért megdolgoznak, ez aztán feszültséget okoz a lehe­tőség és igény között. Türel­metlen, haragos az az ember, akiben él a vágy valami után, de hát a munkaegységre keve­set fizettek, nem telik jövedel­méből igényeinek kielégítésére. De kire lehet haragos, bosszús? Nézzen jól körül a maga. a ter­melőszövetkezete portáján, s megtalálja azokat a bosszantó fogyatékosságokat, amelyek szinte már előre jelzik, hogy amit terveztek, nem lehet meg. A közmondásbeli takaró meg- növesztéséhez nem az égből pottyan alá a haszon, nem bi­zony. JUNIUS ELEJE van, az esz­tendő felénél tartunk, még so­kat lehet és kell is tenni azért, hogy az év második fele bizta­tóbb legyen. A felhalmozódott tennivalók sürgetően megkö­vetelik, hogy mindenki, akinek az a kötelessége, megfogja a munka végét. Hiszen az egy­másra szaporodó, szorgos hét­köznapokon dől el, lesz-e elég pénz, jövedelem a lajstromnyi igény kielégítéséhez. Igény dol­gában bizony nagyon jól ál­lunk, álljunk ilyen jól munka, iparkodás dolgában is, s ak­kor nem lesz, nem lehet hiba.. Gulyás Mihály M ondjon bárki bármit, a munka és * ' a dal összeférnek. íme most is, vi­dám énekszót hoz az út felé a tavaszi szél. S a dal a földekről érkezik. Nem messze, a hatalmas napraforgótábla közepén lányok színes ruhája tarkállik, s kezük serényen irányítgatja, húzza jobbra-balra az éles, gyomot vágó kapát. A dűlő szélén táblára rótt felirat hir­deti: itt a hejőbábai Új Élet Termelő- szövetkezet KISZ-brigádja dolgozik. A brigád észreveszi az érkezőket, s mintha még serényebb lenne a munka. Alig néhány perc alatt kiérnek a sor végére, s amilyen szíves a munka, olyan szívesen fogadják a vendégeket is. La- czai Sándor, a brigád vezetője kezdi a szót: — Igen, ez a mi RISZ-brigádunk. No. nem olyan híres, amilyennek mondják, csak éppen elhatároztuk: megmutatjuk, mire képesek a fiatalok. — Szerény a szó. — Valamivel több mint egy hónapja határoztuk el harmincketten, hogy meg­alakítjuk a KISZ-brigádot — folytatja a brigádvezető. — Tervünk az volt, hogy minél többet segitünk a termelőszövet­kezetnek ... Természetesen, ha már megalakultunk, beneveztünk a KISZ Központi Bizottsága, a Földművelésügyi Minisztérium és a MEDOSZ hirdette or­szágos versenybe is. Egyelőre két kuko­ricatermelő és egy sálózó brigádunk van ... Kiderül, hogy részt vesznek a termelő­szövetkezeteket segítő országos KISZ- mozgalomban is. S hogy milyen ered­ménnyel. arról a jelenlévő Kántor elv- társ, a termelőszövetkezet pérttitkára szól. — Már tavaly is soodoikoztak e brv gád létrehozásán, azonban a Rét ter­melőszövetkezet egyesülése késleltette a dolgot. így csak most került rá sor. S nagyon kellett. Kellett, mert nem egyszer előfordult, hogy amikor gyors munkáskezekre lett volna szükség, hiányzott az ember. Ügyannyira, hogy tavai}' még kapálatlan területünk is maradt Pedig, ha nem marad, jóval Hejőbábai fiatalok VVVVVt/A/V/nArVVVWV'VWVVVVWVAÓ többet oszthattunk volna egy-egy mun­kaegységre 22,80 forintnál. Ez évben azonban már más lesz a helyzet. Más, mert aláírtuk a tsz-szel a szo­cialista szerződést, s azt tartjuk is — dicsekszik Korócz Erzsiké, az egyik ala­pító tag. — Ebben rögzítettük, hogy mit vállalunk és azt is, mit biztosít a ter­melőszövetkezet K iderül, hogy a harminckét tagú ifjúsági brigád 60 hold napra­forgó. 60 hold kukorica, 18 hold cukor­répa, 4 hold dohány, két hold bab, s két hold burgonya felett vállalt „védnöksé­get”. S erre a területre már nem lesz gondja a szövetkezetnek. Továbbá 50 hold kukoricán köztesként babot termel­nek. S ha valamilyen gyors munkáról van szó — mindenkor segít, mindenkor készen áll a fiatalok brigádia. — S bírja majd mindezt a kollektíva — érdeklődünk. — Ennyi munka har­minckét fiatalnak!?... — Még kevés is lesz — mondja Baj­zát!) Piroska, aki az elmúlt évben is 270 munkaegységet szerzett — Pedig — teszi hozzá mosolyogva — az idősebbek már szóvá is tették, hogy „nekünk akkor mi marad, ha ti mindent elvégeztek?’* Természetesen a termelőszövetkezet vezetősége, tagsága sem marad „adósa’* a fiataloknak. A termelőszövetkezet vál­lalta, hogy az egy hónap alatt teljesített munkaegység tervezett értékének 70 szá­zalékát 15 napon belül, készpénzben ki­fizeti a fiataloknak. így jelenleg munka­egységenként 24.08 forintot kapnak. A többit zárszámadáskor fizeti ki a közös­ség. S ha a munkaegység értéke keve­sebb lenne — ami ilyen munka mellett lehetetlennek látszik —, a fiataloknak semmit; nem kell visszafizetniük, — Magunk se hinnénk — mondja a párttitkár. — Arról azonban érdemes szólni, mit végzett ez évben a brigád. A cukorrépát a legkorábban sarabolták a környéken. 650 holdnyi területen el­szórták a műtrágyát. 150 hold legelőt gyomirtottok, 90 hoki kalászost acatol­tak, 300 holdnyi tavalyi kukoricaföldről leszedték a csutkát... S most megállás nélkül irtják a gyomot, hogy minél több legyen a termés. C tettekhez nem szükséges külön kon) men tár. Csupán annyit kell még hozzátenni, hogy a VIII. pártkong­resszus tiszteletére el szeretnék nyerni a Kiváló munkabrigád címet. S ez a tet­tek, a tervek, s a f iatalok rátermettsée» alapján nem lesz nehéz... Farkas LássAó «árast KJS3-ttW»r

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom