Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-05 / 129. szám

Kedd, 1962. június 5. Eszakmagyarorszag s Béke és Barátság ifjúsági tornafiimepély A miskolci fiatalok káprázatos tornaünnepéllyel köszöntötték a VIT-et SgggJ* Ülök szerkesztőségi szobám­ban. öreg írógépem, billentyű­jének betűi nehezen sorakoz­nak a papírra. Megvallom őszintén, nagy zavarban va­gyok. Hogyan adjam vissza, amit láttam, hogyan érzékel­tessem mindazokkal. akik nem voltak ott, hogy mily csodás, az ár, megindul hétezer fiatal menete, hogy köszöntse a világ ifjúságának Vili. találkozóját, köszöntse a békét és a népek közötti barátságot. Az élénken fújó szél nyolc­van nemzet zászlaját lobog­tatja. Aztán újabb csoport, újabb zászlóerdő következik. 80 nemzet zászlaját lengeti a szél. mUy felemelő volt közéi 7600 fiatal szinpompás seregszem­léje. Keresem a szavakat, ke­resem a jelzőket, szeretném úgy megírni ezt a felejthetet­len júniusi vasárnapot, aho­gyan volt... * Harsonák szólnak a pálya zöld gyepén. Eszembe jut, hogy az olimpiák, a világversenyek kezdetén is megszólalnak a harsonák, jelt adva a nagy verseny, a nagy küzdelem kez­désére. Most a hangok nem egy küzdelem kezdetét jelzik. Ezek e miskolci harsonák mást mon­ynak. „Nézzétek, mennyi fiatal van a stadion ászaid és déli kapuja mögött. Látjátok a kü­lönböző csoportokat? Látjátok a színek nagyszerű harmóniá­ján, a mezeket, látjátok a tászlócrdőt, amely mindjárt Nemzetiszínű, vörös és kék zászlók százai lepik el a pá­lyát. Ezer és ezer fiatal fehér­ben, pirosban, kékben: szinte a szín minden árnyalata látható a gyepen. Tomboló taps köszönti a be­vonulókai, majd a tribünnel szemben kirajzolódik az élő­kép: VIII. VIT — A Himnusz hangjai ntáw Huri Sándor elvtárs, a Megyei Ifjúsági Sport Bizottság elnöke köszönti a részvevőket, majd elvonulnak a fiatalok, üresen marad a pálya. Azaz mégsem. A legkiseb­bek kezdik, az alsótagozaios általános iskolások. Bemutató­juk címe: ■Virágos mező. Való­ban az. Ügyesen, hozzáértéssel hajladoznak, úgy tűnik, mintha Nincs megállás, nincs pihe­nés, jönnek a következő gya­korlat részvevőt Gyermekkori emlékek — olvashatjuk a mű­sorból. A jelsötagozatos általá­nos iskolás fiúk remek botos- gyakorlatát a fegyelmezettség jellemzi. A kis legények ügyes dolgokat produkálnak Duna- jevszkij zenéjére. Néha az az érzésünk, hogy egy nagy, zöld hajón több száz kisfiú evez. Előre mennek, mindig csak előre... . , A fiúkat kislányok váltják fel. ök is általános iskolások. Most nyári táborba érkeznek. Kipirult arccal kezdik el mű­vészien összeállított gyakorla­taikat. A szakemberek és a nézők egyik ámulatból a má­sikba esnek. Mint gyakorlat szinte egyedülálló. Minősége pedig magasan fölötte áll az általános iskolában megkívánt színvonalnak. A különböző mezű kislányok óramű pontos­sággal végzik a gyakorlatokat, óriási sikert aratva... Tréfás váltóversenyeket hi­tünk ezután. Még mindig az általános iskolások. A nézők­nek nagyon tetszik egy-egy a nézők zúgó tapssal jutalmaz­nak. Fehér mezes, kék nadrágos technikumos fiúk váltják a kislányokat. A kohóipari tech­nikum növendékei. Tökéletes harmóniában végzik padgya- korlatukat. Emelgetik a fém­padokat, tornásznak rajta, fe­jük fölé teszik, képeket rajzol­nak ki vele. Vastaps. A gyakorlat után beszélgető csoportokra teszek figyelmes. Az eddig látottakról folyik a szó, s minden szám. elnyerte tetszésüket. A beszélgetésnek az újabb csoport bevonulása vet véget. A Miskolci Sportiskola fiatal tornászai talajon mutatják be képességeiket. Különösen a Donga-fiúk szaltói tetszenek a közönségnek, de a kislányok is rendkívül ügyesek. Kél apró­ság is ott „szorgoskodik” a szőnyegek mellett. Miskolc leg­fiatalabb tornászlányai, a Ro- binson-kislányok. Talán ök kapják a legtöbb tapsot. '.j Fiúk és leányok közös be­mutatója következik. A műsor­ban ctak annyit olvashatunk, Beberruhás lányok a fehér koron ggal... Gyönyörű gyakorlat, ha­talmas siker lata sokáig feledhetetlen ma- tát mutatják be nagy hozzálre- rad számunkra. téssel és jól. Ismét a Zrínyi lányai veszik Balatoni képeslap. Ipán to­Fjük a levegőben. Részlet a Kolióipari Technikum nagysikerű fémpadgyakorlatából. birtokukba a sportpályát. Já­ték a koronggal című gyakor­latuk, már a kezdet kezdetén elnyeri mindenki tetszését. Mintha fehér erek rohanná­nak a söld gyepen, úgy tűnik, amikor bevonulnak a pályára. Kezükben fehér korong. For­gatják, hajlongnak a szerrel, valósággal elbűvölik a fehér korongot és a nézőket egy­aránt. Nem zavarja őket a lassan szemerkélő eső, hanem vidáman, nagy önuralommal végzik gyakorlatukat. De nini! Az egyik csapatnál a fehér ko­rongból piros lesz, és pillana­tokon belül piros csillagot al­kot a lányok egy csoportja. Zúg a taps, amikor a piros ko­rongok mellett sárgákat, ké­keket emelnek a levegőbe. Ez már nem torna, inkább művé­szet, amit a kislányok produ­kálnak nuló fiúk, lányok, közgazdasá­gi technikumislik, kereskedel­mi tanulóiskolások nagy cso­portja következik ezután. A fiúk pompás gyakorlattal kez­dik. Néha valóban úgy tűnik, mintha a Balatont varázsolták volna a stadion zöld gyepére. Azután jönnek a vitorlások. A közönség el van ragadtatva. Még mindig van hely a pályán, még mindig várunk újabb meglepetést. Bs ez nem késik sokáig, fürrdőruhás kislányok, „balatoni nyaralók” futnak be a pályára és pazar gyakorlatuk végen levegőbe engedik a több- száz léggömböt. A közönség önfeledten tapsol a csaknem ezer fiatal látványos bemuta­tójának. , Táncjátékok következnek. Népi táncok. A fiúk fehér ing­ben. hosszú, fekete nadrágban, a lányok különböző népvisele­tű ruhákban mutatják be tán­caikat. Táncolnak, mosolyog­nak; fáradhatatlanok, szépek, ügyesek. A nézők nem győznek ».Kézlszcr parádé” — A Kossuth Gimnázium lányai a pompásan sikerült gyakorlat után vidáman futnak le a pályáról. megindul és belepi a stadion virágos réten lennénk. Játsza- zöld gyepét? Nézzétek és gyo- nak, szórakoznak az általános nyőrködjetek bennük.” A har- iskolák csöppségei. A szülök, a sonák hívójele után megkezdő- nézők örülnek és tapsolnak, dik az ünnepély... Megindul Szép volt a kezdés tréfás jelenét. Mérj a lásfiúk vannak színen, amikor a sta­dion két kapujában megjelenik a középiskolás lányok első cso­portja. Kéziszer parádé. Valóban az. A Kossuth Gimnázium lányai, vonulnak a gyepre. Gyönyörű kép tárul elénk már akkor, amikor a gyakorlat megkez­dése előtt felsorakoznak. Tiszta kékben, sárgában, karikáva l, léggömbökkel, zászlóval, buzo­gánnyal ügyeskednek. Minden mozdulatuk összhangban van a zenével. A közönség elragadta­tással beszél róluk. Egyik mama nagymamával jött el, hogy megnézze kislányát. A nagymama szemét törölgeti., de anyukának is gyanúsan csillog­nak szemei, Meghatoltan nézik a bemutatót és oly boldogok, hogy kislányuk is részese an­nak a nagy sikernek, amelyet hogy: mértani játékok. Játé­kok? Nem. Középiskolás fiúk és lányok érdekes és igen szép gyakorlataiban gyönyörködhe­tünk. A csoportok munkája, szép összhangja nagy elisme­rést vált ki a nézőkből. — Jönnek a zriny isták — hallom a tribünről. — Nem­csak ök vannak a pályán, a fi­úk a gépipariba járnak — mondja rá valaki. Es amikor a pályára érkeznek a bemuta­tó résztvevői, mintha színes kaleidoszkópot látnánk. Szebb- nél-szebb gyakorlatok követik egymást. Feltűnik az is, hogy igen sók a térforma, a változás a gyakorlatban, sok benne a modern irányzat. Gyorsabb, hangulatosabb a zene is. és ez is emeli a gyakorlat színvona­lát. A fehér-mezes, kék-nad- rágos fiúk, a piros-dresszes, krém-szoknyás lányok gyakor­A legszebb szót Béke, betelni a pompás látvánnyal, « fiatalok gyönyörű táncaival... A táncosok már nem hagy­ják el a pályát. Megnyílnak m stadion kapui és újból bevo­nulnak a fiatalok. Amott zász­lók lengenek, szovjet, kínai, angol, amerikai, német, cseh­szlovák magyar lobogók szo­rosan egymás mellett. A szél kapkodja a selymeket, a zász­lók összeölelkeznek. Csupa szín, újból csupa ra­gyogás a pálya. A VIT ötszinü jelvényét, a Nemzetközi Diák- szövetség emblémáját hozzák középen. A tribün előtt pedig fehér ruhába bújt fiatal lá­nyok a világ legszebb szavát írják a zöld gyepre: — Béke... Megszólal a zene. Pontosan 12 évvel ezelőtt Prágában csendült fel először, azóta meg- nódította a világot, s a boldog­ságra, barátságra és békére i'á- gyó nemzetek dalává vált: — Földön, égen zeng az úf ilal: ifjúság, ifjúság ... Lcskó Pál Foto; Szabadó« ttyöcfjr Dübörgő taps,■ mindenhon­nan az elismerés szavai hallat­szanak. De nincs megállás, jönnek az ózdi lányok. Az ózdi ünnepség „esemyós” gyakorin-

Next

/
Oldalképek
Tartalom