Észak-Magyarország, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-24 / 146. szám

6 ESZAKMAGYARORRZAG Vasárnap, 196*. jéntos SA Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessége! Re*%élgeté» dr, Mié«» Egonnal, a Megyei Ríróság elnökhelyettesével Alkotmányunk 59. szakasza kimondja: „A Népköztársaság polgárainak alapvető kötelessé­ge a nép vagyonának megvé­dése, a társadalmi tulajdon megszilárdítása.” Ennek jelen­tősége napjainkban még na­gyobb lett, hiszen a társadalmi tulajdon köre a mezőgazdaság szocialista átszervezésével bő­vült, nagyobb lett a népvagyon. Megkerestük dr. Miess Egon élvtársat a Megyei Bíróság el­nökhelyettesét, kérve, hogy nyi­latkozzon lapunk számára ez­zel kapcsolatban. — Melyek az általános bí­rósági tapasztalatok me­gyénkben a társadalmi tu­lajdon védelme, illetve az ezzel kapcsolatos vissza­élések terén? — A büntető ítélkezésben az úgynevezett közvádas ügyekben, a társadalmi tulaj­don ellen elkövetett bűntettek az egyéb bűntettekhez viszo­nyítva, jelenleg is igen magas számban szerepelnek. A mező- gazdaság szocialista átszerve­zése, a társadalmi tulajdon kö­rének bővülése után sajnos nö­vekedett a társadalmi tulajdon éllen elkövetett bűntettek szá­ma. A szándékosság mellett eléggé gyakran előfordul a társadalmi tulajdonnak gon­datlanságból okozott megkáro­sítása is. Jellemző példa, hogy # a felelőtlen magatartás milyen w súlyos anyagi károkat okozhat, a következő: A megy aszói Ha­ladás Termelőszövetkezetnek körülbelül 50 ezer forintos anyagi kárt okozott egy fiatal­korú, közgazdasági technikumi hallgató felelőtlen, gondatlan magatartása, aki a nyári szün­időben a tsz sertésistállójának náddal fedett tetején lévő nád­virágot meggyújtotta, csupán „kíváncsiságból”, hogy vajon elég-e az? A láng a kiszáradt nádtetőbe belekapott, s rövid idő alatt az istálló teljesen le­égett. Természetesen a bíróság elé kerülő társadalmi tulajdon el­leni bűncselekmények többsé­ge nem gondatlanságból ered, hanem szándékosan követik el. Indítóokként nem a rászorult­ság, vagy a nehéz anyagi kö­rülményeken való könnyítés szerepel. A szándékosan elkö vetett bűntettekkel kapcsolat ban egyik gyakran jelentkező indítóok a szórakozásra, a kü­lönböző szenvedélyek kielégí­tésének céljára felhasználható „könnyű” pénzszerzési mód. Az ilyen ügyekben azután gyakran válik jelentőssé az orgazdák szerepe is, akiket szintén a ha­szonszerzés vezet az olcsó pén­zen megszerezhető, de a társa­dalmi tulajdonból ellopott kü­lönböző vagyontárgyak megvá­sárlására. Példa erre a sajóvá- mosi Aranykalász Termelőszö­vetkezetben elkövetett bűncse­lekmény. A termelőszövetkezet két fogatosa a munka befejez­tével elhatározta, hogy elmegy az italboltba. A szórakozáshoz a pénzt úgy szerezték meg, hogy a termelőszövetkezet ta­karmányraktárának ajtaját fel­törték, onnan kb. 380 forint ér­tékű sertéstápot loptak el. Ezt eladásra kínálták, s bár feltét­lenül fel kellett, hogy tűnjön a késő esti órákban a két fiatalember eladási módja, mégis akadt a faluban olyan Fényképezőgéppel a yégardói gyógyfürdőben A kánikulában százan és ről híressé lett strandot. százan látogatják naponta a gyógyvizé- Sokan keresnek enyhülést a tusolok alatt is« A Sátoraljaújhelyi Bútorgyár dolgozói nőt, férfi öltözőt építenek a fürdő közelében, az üzem munkásainak. személy, aki csupán azért, hogy olcsóbban hozzájusson, megvette a kínált portékát — A gyárakban, ipari üzemekben mi a jelenlegi helyzet? — Pontos statisztikát erről nem vezetünk. Lényeges csök­kenést azonban ezen a téren sem tapasztalhatunk. A gyárak­ban, ipari üzemekben, külön böző vállalatoknál elkövetett, a társadalmi tulajdon elleni jelentősebb bűntettekkel kap­csolatosan az a tapasztala­tunk, hogy ezeknél a bűn­tetteknél a leggyakoribb a bűnszövetkezetben elkövetett mód. Tehát amikor többen, előre szervezkedve, össze­beszélve károsítják a társadal­mi tulajdont. A társadalmi tu­lajdon ellen elkövetett bűn­tetteknél általában két elő­segítő tényező szerepel: az éberség és a megfelelő ellen­őrzés hiánya A bűnüldöző szerveknek, így a bíróságnak Is egyik elsőrendű kötelessége, hogy a bűntettekkel kapcsolat­ban feltárja mindazokat a té­nyezőket, amelyek az elköve­tésre megteremtették a lehető­séget, vagy megkönnyítették a bűntett elkövetését. Az 1962. július 1-én hatályba lépő új Büntetőeljárási Törvény kife­jezetten kötelességévé teszi a büntető ügyekben eljáró ható­ságoknak, hogy felderítsék azokat az okokat és körülmé­nyeket, amelyek a bűntett el­követését lehetővé tették, vagy előmozdították. A további el­követés megelőzése végett mindezeket az intézkedésre il­letékes szervek tudomására kell hozni. Ebben különösen kihangsúlyozódik a bűntettek megelőzésének jelentősége. Ez a megelőzés azonban nem le­het csak a bűnüldöző szervek feladata. Ezen a téren igeni nagy feladat hárul a társada­lom minden tagjára — Milyen feladatuk van ebben a társadalmi bíró­ságoknak? — Én igen nagy jelentőséget tulajdonítok a társadalmi bíró­ságoknak, éppen a megelőzés­ben. Elsősorban az emberek nevelésével tudnak igen sokat segíteni. Az elkövetkező idő­szak mindinkább lehetőséget nyújt a társadalmi bíróságok tevékenységi körének kiter­jesztésére. A társadalmi véde­kezés elterjesztésében és fej­lesztésében igen sokat tehet­nek. Egy-egy társadalmi bíró­sági tárgyalásnak az üzeme­ken, gyárakon belül olyan erős hatásuk lehet a dolgozókra, hogy hosszú időn keresztül előzhetik meg a hasonló bűn­tettek elkövetését. — Ad-e újabb lehetősége­ket a július 1-én hatályba Icoő új Büntető Törvény­könyv a nevelés terén? — Az új Büntető Törvény- könyv elvileg mindenkivel szemben alkalmazható bünte­tésként szabályozza a javító­nevelő munkát. Ez a büntetés” elsődlegesen nevelő jellegű büntetés. De a hangsúly nem annyira a csökkentett munka­bér mellett végzendő meg­szabott munkán van, mint in­kább azon, hogy az elítéltet az üzemi kollektíva, míg a bünte­tés tart, munkája és maga­tartása szempontjából jobban figyelemmel kíséri és így a neveléséhez segítséget nyújt Befejezésül: a társadalmi va­gyon megvédése mindannyi­unknak egyformán közös ér­deke. Életszínvonalunk emel­kedése szoros kapcsolatban áll ezzel, éppen ezért ebben a kér­désben senki sem foglalhat el közömbös álláspontot — mond­ta dr, Miess Egon elvtárs. It. E. A vakáció örömei l«AW,«AAWWWWSAWVWWVWWWAW^WWWWWWUV> A nyári hónapokban klubesteket, közös kirándulásokat és csónakíúrákat rendeznek a Tiszai Vegyikombinát tiatal építői Borsod megye új ipartelepén, a Tiszapalkonyai Hőerőműben, a Lakkfestékgyárban és a Ti­szai Vegyikombinát építkezé­sein, több mint 800 fiatal dol­gozik. Közülük számos fiatal házaspár a tiszaszederkényi új városban kapott kényelmes otthont. Az elmúlt hetekben alakult nagyüzemi KISZ-bi- zottság fokozott gondot fordít arra, hogy a továibbd vidé­kekről érkezett fiatalok, fni­Országos amatőrfilm-fesztivál Tapolcán Június 25 és 29 között ren­dezik meg Tapolcán az ama- törfilmesek ez évi fesztiválját. Ebből az alkalomból talán ér­demes egy kicsit részleteseb­ben is szólni az amatőríilme- zésről. Kirándulásokon, üdülőhelye­ken és más alkalmakkor is egyre gyakrabban látunk olyan embereket, akik berregő gépecsk éjükkel örökítik meg az eseményeiket, tájakat. Fil­meznek. Egy-egy üzem, tsz életéről, szórakozásáról, játéká­ról és mindenről, ami filmsza­lagra kívánkozik. Hazánkban 1931-ben alakult meg az Ama­tőr Mozgófényképezés Egyesü­lete. Aikkor körülbelül 50 em­bert tömörített magába, termé­szetesen azokat is a tehetőseb­bek, gazdagabbak közül. Ma­gyar kezdeményezésre alakult meg 1937-ben az amatőrfilme- zők nemzetközi szövetsége, az UNICA, amely mind a mai napig létezik és gyűjti archí­vumába a világ legjobb ama­tőrt ilmjeft. A felszabadulás után a né­pi demokratikus államokban erősen fellendült ez a mozga­lom. Nálunk az utóbbi három —négy évben alakult újjá. Ma már közel száz vidéki és fővárosi klubban, kőiben mintegy másfélezer ember hódol ennek a hasznos szórakozásnak. A mozgalom­ban jelentős szerepet töltenek be az üzemek, intézmények, művelődési otthonok, ifjúsági szervezetek, iskolák, melyek saját kereteik között klubokat, köröket hoznak létre. A moz­galom szakmai segítésében, irányításában és társadalmilag hasznosítható lehetőségeinek kibontakoztatásában, a Nép­művelési Intézet aktív szerepet tölt be. Negyedévenként Pergő Képek — címmel szakfolyóira­tot jelentet meg, szakmai tan­folyamokat szervez, és éven­ként megrendezi az amatőr- filmesek szemléjét, az országos amatőrfilm fesztiválokat. A filmkészítés folyamata komplex jellege miatt a nép­művelés széles területének is­meretanyagát tartalmazza. Szórakoztató keretek között al­kalmas o sokoldalú ember művelésére Az üzemekben, intézmények­ben, községekben dolgozó ama­tőrök számos filmjükben doku­mentálják már munkahelyük, városuk, községük életét, fejlő­dését. Ügyesen örökítették meg például az ózdi amatőrök az acélüzem új kohójának első csapolását, és a kúszódarus el­járással készült 12 új üzemi kémény építését Az ilyen fil­mek készítésével modem kró­nikásokká válhatnak, akik vi­zuális formában jegyzik cellu­loid szalagra környezetük ese- menyeit, történetét. A későbbi j karokban is nagy hasznát ve-' 1 % »trnBÜoWfc vJWefckíJa” távotabbr«. hetik ezeknek a kis dokumen­tum filmeknek, a történelem- és néprajzkutatók. Forrásul szol­gálhatnák majd későbbi átfogó jellegű dók nmen tumfitmek ké­szítéséhez is. Az amatórSüm készítés fo­lyamata sokoldalú művelődési lehetőségét tartalmaz, összetett jellegénél fogva ugyanis a ter­mészettudományok, a műszaki ismeretek és művészetek szá­mos ágát foglalja magába. Megfigyelésekre'hajlamos va­lóságlátást alakít ki. Felkelti a szép iránti érdeklődést. Fej­leszti az esztétikai ízlést, csi­szolja a kritikai érzéket, na­gyobb érzékenységet vált ki a szépnek a nemtetszőtől, az ér­dekesnek a megszokottól, az újszerűnek a sablonostól való elválasztására. Fejleszti a mű­vészi látást, a rendkeresés ige nyét a kompozícióban, az el­képzelések megvalósítását a jelenetele megrendezésében. A felvételek közelebb juttatják az amatőrt a természethez és az emberhez. Tudatossá válik a természet és az ember kap­csolatának kutatása. Ez olyan meglátásokat és ismereteket nyújt, melyek a filmezés szán­déka nélkül talán egész életen át. elkerülték volna a figyel­met. Ez is egyik eszköze lehet: a tudatosabb életszemlélet, és a valóságról alkotott határo­zottabb felfogás kialakítására. A félszabadulás óta másod­szor rendezik meg a műked­velő filmesek alkotásainak szemléjét. A benevezett filmek azt a fejlődést tükrözik, melyet az utóbbi néhány esztendőben a maga számos technikai ne­hézsége, útkeresése ellenére is elért ez a mozgalom. Az elmúlt évben a szakmai tanfolyamok sorozatai kedvezőbb irányba vitték a műkedvelő filmkészí­tés tevékenységét. Az ez évi fesztiválra 70 film érkezett be Az ötnapos program keretében az ország minden részéből ösz- szesereglett amatőrök valószí­nűleg sokat tanulnak a filmek­ből, tapasztalatcserékből, és azokból a fümvitákból, melye­ket hivatásos filmművészek vezetnek. A legjobb filmeket a nyilvánosság előtt is bemutat­ják: június 25—27 és 28-án este 8 órakor Miskolcon az Ady Filmszínházban, 26-án este 8 órakor az Egyetemen, 29-én este 8 órakor pedig a ta­polcai . mozában. Az amatőrfilm fesztiválokat a jövőben is megrendezik min­den évben, hasonlóan más mű­kedvelő művészeti mozgalmak szemléihez. Szabó Tibor előbb megszeressék és magu­kénak érezzék munkahelyü­ket, valamint új otthonukat. Ennék biztosítására a nyári hónapokban széleskörű kultu­rális programot valósítanak meg. így — többek között — az új város korszerű munkás- szállójának földszinti erkélyré­szén minden hét péntekjén klubestet tartanak. Ezeken a hőerőmű és a lalkkfestékgyár öntevékeny művészeti csoport­jai szórakoztatják a megjelen­teket. A tánccsoportok például hétről hétre a különböző nem­zetek táncjátékaiból mutatnak be részleteket. Ezen kívül tán­cos ismerkedési esteket is ren­deznek. A nyári hónapokban tartják meg a 12 KlSZ-alap- szervezet labdarúgó bajnoksá­gát, sakk- és asztalitenisz ver­senyét. Az ország más vidéké­ről érkezett ifjúmunkások pe­dig közös kirándulásokon vesz­nek részt, hogy megismerjék Borsod legszebb tájait: Lilla­füredet, Miskolc-Tapolcát, To­kajt és a Zempléni hegyeket. Emellett a hőerőműben és a lakfcfestékgyárban dolgozó fia­talok a nyár folyamán csónak­túrákat szerveznek a Tiszán. A szórakozás mellett szabad ide­jükben társadalmi munkát, is végeznek ma jd a kiszisták. így a Vegyiműveket Szerelő Válla­lat fiataljai elhatározták, hogy munkahelyükhöz közel, labda­rúgó pályát építenek, az ÉM Szerelőipari Vállalat kiszesei pedig összegyűjtik a területü­kön található vashulladékot, azt szétválogatják és a minő­ségileg megfelelő részeket újra felhasználják. Ezen kívül a KISZ-fiatalak elhatározták még, hogy havonta 600 óra tár­sadalmi munkával segítik a Tiszai Vegyikombinát terüle­tén folyó tereprendezést. Az aratás idején 132 idény-napköziotthon A Borsod megyei Tanács messzemenően gondoskodik ar­ról, hogy a termelő szövetke­zetekben dolgozó asszonyok gyermekei az aratás és betaka­rítási munkák idején gondos félügyelet mellett, vidáman tölthessék napjaikat. Ennek ér­dekében a nyári hónapokban 132 községi iskolában rendez­őiek be idény napköziotthont. A gyermekek ellátásához szüksé­ges friss tejet, gyümölcsöt és főzelékféléket napi áron a he­lyi termelőszövetkezetek bizto­sítják, s számos közös gazda­ság határozott úgy, hogy a főző, valamint a gondozónőket mun­kaegységben fizetik. A legtöbb idénynapközi a, sátoraljaújhe­lyi és a mezőcsáti járóban nyí­lik. Az otthonok vezetőit érett­ségizett fiatalokból választották ki. Ezek a fiatalok július 1-ig háromnapos tanfolyamon vesz­nek részt, ahol gazdasági, egészségügyi és pedagógiai elő­adásokat. hallgatnak. A tanfo­lyamok már több halyen befe­jeződtek és csütörtökön 12 köz­ségben — köztük Szuhakálló- ban és Korláton — kezdte meg működését az idénynapközt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom