Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-24 / 119. szám

'Világ proletárjai, egyesüljetek? A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Will, évfolyam, 119. szám Ara: 50 fillér 1962. május 24, csütörtök Sikeresen harcolnak az indonéz önkéntesek AZ AVAS ÁLJÁN Djakarta (MTI) A hollandok Nyugat-írián- ban Manokwari városából erő­sítéseket küldtek Térni nan- buan városának visszafoglalá­sára, amelyet a Nyugat-Xríán területén ledobott indonéz ön­kéntesek hétfőn foglaltak el. A megerősített holland csapatok ellentámadása nem sikerült. Az önkéntesek a holland had­seregtől zsákmányolt teher­autókkal és páncélkocsikkal közlekednek. Subandrio indonéz külügy­miniszter szerdán sajtóértekez­leten ismertette kormányának álláspontját a nyugat-iriáni Leszerelés — béke Moszkva (TASZSZ) A legfontosabb és legelodáz- hatatlanabb probléma az álta­lános és teljes leszerelés. A fegyverkezési verseny mégj so­hasem volt olyan veszélyes, mint napjainkban. E fegyverkezési verseny egyik láncszeme az ameri­kai nukleáris kíscrletsoro- zat, amelyet ez cv áprili­sában kezdett meg az Egyesült Államok — hangzik többek közt a Szov­jetunió interparlamentáris cso­portjának nyilatkozata —, amely arra hív fel, hogy míg az emberiség nem zuhant a háború szakadékéba, a jóaka­raté emberek közös erőfeszí­tésével kiutat kell keresni a ki­alakult helyzetből. A nyilatkozat megállapítja, hogy a társadalom minden ré­tege, a monopolisták maroknyi csoportján kívül elutasítja a háborút, és az emberiség dön­tő többsége híve az államok békés együttélésének, j A Szovjetunió parlamenti j csoportja felhívja a világ kü- I Foto. Szabados György ligáiba Kelta és Leonyid Brezsayev pshárküszönföje Moszkva (TASZSZ Modibo Keita, a Mali Köz­társaság állam- és kormány­fője szerdán villásreggeht adott szovjet államférfiak tisz­teletére. A villásreggelin Mo­dibo Keita és Leonyid Brezs- nyev, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke pohárköszöntot mondott. Modibo Keita kijelentette, hogy Moszkvába érkezésük első percétől kezdve „úgy érzik magukat, mint otthon, mintha a Mali Köztársaságban lenné­nek. Ez azt bizonyítja — mon­dotta —, hogy az embereket a közöttük lévő távolság, a faj­Forrong a nyugati félteke A paraguayi néppel való uruguayi szolidaritási mozgalom nagy­gyűlést rendezett a montcvideói egyetem előtti téren, amelyen el­ítélték stroessner paraguayi diktátor rendszerét. A képen: Stro- essner rendszerét elitélő plakát a nagygyűlésen. Az Egyesült Államokban nagy aktivitást tanúsítanak a békehar­cosok. Számos nagyvárosban tartottak békemeneteket és nagy­gyűléseket a leszerelésért és a békéért. A béltehareosok nemrégen tömegtüntetést rendezték New York fő útvonalain A tüntető me­netben munkások, diákok, alkalmazottak és háztartásbeliek ha­ladtak; részt vett a tüntetésen két olyan csoport is, amely béke- menetben érkezett New Jersey államból. Az ENSZ New York-i palotája előtt nagygyűlést tartottak. A képen: a tüntetők megér­keznek a nagygyűlésre az ENSZ-palo*a dé. is nyelvkülünbség ellenére összeköti az eszme”. Emelem poharam arra a nagyszerű esz­mére — mondotta —, amelyet a szovjet nép meghirdetett Válaszában Leonyid Brezs- nyev kijelentette: A Mali Köz­társaság kormánya és népe biztos lehet afelől, hogy a Szovjetunióban megbízható baj rátra lelt A szovjet kormány külpolitikájának egyik font« sarkköve az olyan népekkel való testvéri szövetség, ame­lyek lerázták magukról a gyarmati és félgyarmati igát.- ■1 oOo ..... E rősödnek a szovjet—jugoszláv külkereskedelmi kapcsolatok Moszkva (TASZSZ) Moszkvában tárgyalások folynak arról, hogy a Szovjet­unió nagy tengeri hajókat, köztük tartályhajókat és dieselmotoros teherhajókat vá­sároljon Jugoszláviától. Mint a szovjet külkereske­delmi minisztériumban a TASZSZ tudósítójával közöl­ték, a tárgyalások összefügg­nek az 1961-—1965. évre szóló szovjet—jugoszláv hosszúlejá­ratú árucsere-egyezmény vég­rehajtásával.­Az idén aláírt szovjet—jugo­szláv jegyzőkönyv, amely az 1962-ben esedékes kölcsönös áruszállításokra vonatkozik, a múlt évihez képest a két or­szág árucseréjének több mint 30 százalékos növekedését irá­nyozza elő. A tervezett áru­csere 1962-ben több mint 120 millió dollár értékű lesz. Rónai Sándor elvtárs látogatása Kazincbarcikán és Sajósscntpéteren Rónai Sándor elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke, megyénk országgyűlési képviselője szerdán, Cseterki Lajos elvtárs, a Központi Bi­zottság tagja, a Borsod megyei Pártbizottság első titkára kísé­retében Kazincbarcikára láto­gatott. A kazincbarcikai városi pártbizottságon Sztancsik Ká­roly elvtárs, a városi párt- bizottság első titkára és Szabó János elvtárs, a városi tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke fogadta a vendégeket. Rö­viden elbeszélgettek fejlődő, új, szocialista városunk prob­lémáiról, majd Rónai és Cse­terki elvtárs, valamint a ka­zincbarcikai vezetők felkeres­ték a MŰM 112. sz. Építő Iparitanuló Intézetet Az intézet igazgatója, Szabó József elvtárs tájékoztatta a vendégeket az intézet életéről, ahol évente átlag 250 fiatal ta­nulja az építő szakmát. Szep­temberben már három év­folyamos oktatást kezdenek, s az első évfolyamra kőműves, festő-mázoló és ácstanulókat vesznek fel. Gyakorlati okta­tásban az É. M. 31. sz. Építő­ipari Vállalatnál részesülnek a fiatalok. Rónai elvtárs igen melegen érdeklődött a gyakor­lati képzés iránt, különös­képpen érdekelte, hogy a gya­korlati munkában valóban csak szakmai képzést kapnak-e a fiatalok, vagy segédmunkás­ként is alkalmazzák őket ese­tenként. Kíváncsi volt arra is, hányféle építőipari munkát tanulnak meg a fiatalok. Kik vezetik a gyakorlati oktatást, miként folyik az le, hogyan illeszkedik az ipari tanulók ál­tat elért munkateljesítmény a vállalat tervteljesítésébe, mik a főszempontok az elméleti oktatásban, milyen marxista nevelést kapnak a fiatalok, mennyire ismerik a régi inas­nevelést, mi a tapasztalat a végzett növendékek helytállá­sáról, milyen a tanulók el­szállásolása és élelmezése. A tanintézet igazgatója részletes válaszokat adott a kérdésekre, amelyek közül érdemes ki­emelni azt, hogy a modern lapostetős és vasbetonszerke­zetes tetőépítésnél az ács­tanulóknak igen kevés alkal­muk nyílik a tetőszerkezeti munka gyakorlati elsajátításá­ra. Szívesen dolgoznának tár­sadalmi munkában szövetke­zeteknél és egyéb helyeken, de kevesen igénylik munkájukat. A másik érdekes probléma, amelynek különösen nagy fi­gyelmet szentelt Rónai elv­társ, a tanulók élelmezése. A fiatal, fejlődő szervezetű ta­nulókat nem minden esetben elégíti ki az üzemi koszt. Ezen feltétlenül segíteni kell. Meg­látogatta Rónai elvtárs az ebé­delő tanulókat is, megnézte, mit ebédelnek. Szóba került a kazincbarcikaiaknak az a ké­rése is, hogy létesítsenek a városban állandó jellegű, több szakmában képesítést adó iparitanuló intézetet és akkor a jelenleg erre a célra hasz­nált épület 83 lakása felszaba­dulna. Ezt követően a Kazincbarcikai Vegyipari Technikumba látogattak el a vendegek, ahol Üzemi televízió rendszer a Lenin Kohászati Művekben A kohászat! üzemekben ál­talában nagy területen, mégis meglehetősen zsúfolt munka­helyeken bonyolódik le a ter­melés. Az iparág sajátossága, a nagy hőség, a sok baleseti ve­szély és egyéb okok miatt szá­mos munkafolyamat alig ellen­őrizhető. Az üzem munkájáról áttekinthető és megbízható kép a műszaki vezetők, a ter­Négymillió tonna vasérc kitermelésére új külszíni fejtés kialakítását kezdték meg Rudabányán Rudabányán a Vilmos kül­színi bányamezőben a kutatá­sok során 4 millió tonnát kite­vő, nagyobb részt 23—25 szá­zalékos vastartalmú, úgyneve­zett pártércet találtak. Ezek az érctelepek azonban a jelenlegi mélyművelésű munkahely fő­szállító vágatát képező altáró alatt 20—30 méterre húzódnak. A bányászkodás megkezdése előtt a műszaki vezetők gazda­sági számításokat végeztek, hogy a jelentős ércvagyont ho­gyan tudnák olcsóbban kiter­melni. Megállapították, hogy a földalatti munkahelyeken a termelés önköltsége 30—40 százalékkal magasabb, mint a külszíni fejtéseken. Ezért el­határozták, hogy a nagy meny- nyiségű vasércet külszíni bá­nyászkodással hozzák a fel­színre. Az új külszíni fejtés kialakí­tását 7 évre tervezik. Ez idő alatt a vasérctömzsökről 8 mil­lió tonna meddőt és földet ta­karítanak le. így egy 100 méter mélységű, tölcséralakú külszí­ni bányát nyitnak, amelyben a vasérc kitermelését teljesen gépesítik.- A munkákat úgy ütemezték, hogy 1964-re a kül­színi fejtésből már 40—50 ezer tonna ércet nyerjenek. Az új bánya kialakítását megkezd­ték; a kijelölt területről az idén egymillió köbméter föl­det távolítanak élj melés irányítóinak személyes látogatása, vagy telefon útján is — nehezen kapható. Követ­kezésképpen emiatt késhet a beavatkozás, tökéletlen lehet az irányítás, a munka folya­matosságában. összhangjában zavar keletkezhet. Ezért a Lenin Kohászati Mű­vekben elhatározták, hogy a televízió adta lehetőségeket, előnyöket felhasználják az üzem munkájának tökéletesí­tésére. Az idén, az ország ko­hászati üzemei között első­ként megkezdik az úgyneve­zett ipari televízió rendszer al­kalmazását. Először a gyár egyik legfontosabb részlegé­ben, a feldogozó üzemeket alapanyaggal ellátó durvahen­germű blokksorán valósítják meg az új módszert. A tervek szerint ez év nyarán felszere­lik ás üzembe helyezik az el­ső ipari televíziót, s jövőre újabb üzemeket kapcsolnak be ebbe a korszerű, sok ered­ményt ígérő rendszerbe.­A munka eredményességé­nek fokozásában, a balesetek elhárításában igen sokat vár­nak az új módszertől. Azáltal ugyanis egy gombnyomásra a televízió képernyőjén láthat­ják majd az üzem munkáját, s idejében intézkedhetnek a szükséges teendőkről. Lini István elvtárs, techniku­mi igazgató üdvözölte őket, a KISZ-fiatalok pedig virág­csokorral köszöntötték a láto­gatókat. Rónai elvtárs tájékoz­tatást kért a technikum életé­ről. Lini elvtárs részletesen el­mondta, hogy ennek a techni­kumnak a feladata a közép- káderképzés a vegyipar szá­mára. A képzés általános ve­gyészeti, de ebben a tanévben megindul — az országban első­nek — a szakosított vegyipari képzés felső fokon is, amelyen vegyipari műszerezési és auto­matizálási szakembereket ké­peznek, akik mérnöki munka­körben dolgoznak majd vegy­iparunkban. Sokan jelentkez­nek a vegyipari technikumba, nagy az igény szakemberek iránt a vegyipar részéről is, de a beiskolázást bizonyos mértékig korlátozza mind a középfokon, mind a íelső fokon a diákotthonok férőhelyeinek szűk volta. A technikum ta­nulói részben saját üzemük­ben, részben a környező vegy­ipari üzemekben végeznek gyakorlati munkát. Az iskola növendékei Kazincbarcikára és az ország legkülönbözőbb üzemeibe kerülnek és külön­féle beosztásokban igen jól helytállnak. Saját üzemükben kalciumkloridot gyártanak és azzal ők látják el az egész országot. Ezt az anyagot eddig valutáért importáltuk. Most kezdik meg a cinkklorid üzem­szerű gyártását is. A techni­kumban, amely az ország egyik legmodernebb tanintéze­te, minden lehetőség adva van a jó szakemberképzésre. Prob­lémát jelent most a felsőokta­tás jó módszereinek kidolgo­zása. hiszen erre még sem az országban, sem külföldön nem áll rendelkezésre példa, ta­pasztalat. Rónai efvtárs és a többi vendég számos kérdést tett még fel a technikum életével kapcsolatban, majd megláto­gatták az analitikai laboratóri­umot, elbeszélgettek a gyakor­lati munkával foglalatoskodó tanulókkal, megnézték az in­tézet büszkeségét, a rezgés- mentes mérlegszobát, a saját üzemként működő technikai gyakorlótermet, majd, eredmé­nyes jó munkát kívánva, el­búcsúztak, A kazincbarcikai építkezése­ket tekintették meg ezek után a vendégek, amelyeken ipari tanulók dolgoznak. Onnan Sajószentpéterre vitt az útjuk. A Sajószentpéteri Üveggyárban Rónai és Cseterki elvtársat Bialis József elvtárs, a miskol­ci járási pártbizottság első titkára, Makovszki Vilmos gyárigazgató, Berecz Ferenc, a gyári pártszervezet titkára és Domoszlai Rezső szb-titkár fogadta. A vendégek kalauzo­lásukkal megtekintették a gyár néhány üzentét, az automata üveggyártó berendezéseket, majd az üzemlátogatás után Rónai elvtárs hosszasan el­beszélgetett a gyár vezetőivel, az üveggyár életét érintő poli­tikai, termelési és egyéb kér- désekrőlj lönböző országainak parla­mentjeit, hogy támogassák a júliusban Moszkvában megtartandó leszerelési és béke-világ- kongresszust, amely fontos mozgósító erő lesz abban a harcban, amelyet a közvélemény vív a fegyver­kezési verseny megszünteté­séért, ‘ helyzettel kapcsolatban. Hang­súlyozta, hogy a felszabadító egységek tűnnek most a nyu- gat-irióni kérdés egyedüli le­hetséges megoldásának. Sub­andrio hangsúlyozta: „Nem könyörgünk a tár­gyalásokért, és ha sor ke­rül rájuk, azokat az idők szellemének megfelelően kell folytatni.” A miniszter rámutatott, hogy Hollandia egyáltalán nem adja jelét annak, hogy békésen akarná megoldani a kérdést a Bunker-terv alapján. Emléke­zetes, hogy Bunker amerikai diplomata az ENSZ jóváhagyá­sával olyan tervet dolgozott ki, amely szerint Nyugat-Trián közigazgatását Indonéziának adják át, később pedig önren­delkezési szavazásra kerül sor a terület jövőjéről. Indonézia elvben elfogadta a javaslatot tárgyalási alapként.

Next

/
Oldalképek
Tartalom