Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-19 / 115. szám

Szombat, 1982. május 19. eszakmagyarorszag E veil menye k és gondok a falvak áruellátásában Ha általánosságban beszé­lünk — és ebben az esetben miért ne tennénk —, országos öröm, hogy ma már a legki­sebb faluban is megtalálható a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység; hogy olyan, úgynevezett istenháta- mögötti helységekben is léte­sültek boltok, üzletek, ame­lyeknek lakói alig több mint másfél évtizede 10—20 kilo­métert is gyalogolhattak, míg élelmiszer, de különösen ruhá­zati, vagy iparcikket árusító boltra találtak, öröm — és természetesen öröm ez is —, hogy ezeknek a falusi, vagy tanyai üzleteknek polcai roskadoznak az árutó), hogy a kereskedelem a leg­nagyobb igyekezettel próbálja kielégíteni a közönség minden igényét És öröm az is, ha egy- egy községen átutazva szép, tiszta, a higiénia követelmé­nyeinek megfelelő üzletbe lép az ember, ahol hófehér kö­penyben, udvarias kiszolgálók kérdezik: mit tetszik... ? Korunk, életformánk alap­vető követelményei, egyúttal tehát alapvető örömei is ezek. Természetesként fogadjuk, mint ahogyan természetesek is. S éppen ezért érzünk min­den problémát, gondot súlyos­nak, ami ezzel kapcsolatos. A Szendrő és Vidéke Körzeti 'Földművesszövetkezet főköny­velőjével, Tóth Bélával egy beszélgetés során került mind­ez szóba. Mindjárt konkrét példákkal bizonyított: — A mi körzetünkhöz hét község tartozik. Szendrő, Mar­tonyi, Meszes, Galvács, Sza­lonna, Abód és Királykát. Ezekben a községekben össze­sen huszonkét egységünk mű­ködik. Ezek között van textil­méteráru, konfekció, cipő, vas­műszaki, papír, dohány, élel­miszer, hús, zöldség elárusító szaküzletünk, ezenkívül hat vegyesboltunk. Huszonkét egység, szaküzle­tekkel, s tegyük még hozzá, ezek közül kettő — két élel­miszer szaküzlet — önkiszol­gáló rendszerű, tehát a legkor­szerűbb követelményeknek megfelelő. Persze, mondhatná valaki, hogy ez nem minden. Bolt, az van. De hát az áru ... Tóth elvtárs ismét konkrét példával válaszol, s úgy gondolom, ezt a választ is nyugodtan általá­nosíthatjuk. — Egyes olyan cikkektől el­tekintve, amelyeknek beszer­zése országos probléma, min­dent megkap a falu is, éppen úgy, mint a város. Néhány jellemző adat: az elmúlt esz­tendőben több mint 32 millió forintot forgalmaztunk. Persze, sokan — akik úgy gondolkod­nak, hogy városon jóval na­gyobb választékot találnak — Miskolcon, vagy éppen Buda­pesten szerzik be a szükséges árucikket. Ezt korántsem pa­naszképpen mondom, hiszen a lakosság zöme bennünket ke­res fel. Főként a textiliák, a konfekció és az iparcikkek iránt nagy az érdeklődés. Igen sok mosógépet, rádiót, tele­(liabb nagyfellesítményű fűrészgép, biztonságosabb szállítás a zempléni erdőkben Az 56 ezer hektár területű Zemplénhegyi Állami Erdő- gazdaság dolgozói az idén 142 ezer köbméter fát termelnek ki, amelynek jelentős részét ipari célokra használják. A fa­vágók nehéz munkáját évről- évre új gépekkel könnyítik meg. Az erdők dolgozói ma már — ahol lehetséges — cseh­szlovák, valamint szovjet gyártmányú motoros fűrészek­kel döntik ki és darabolják fel a fát, a rönköket pedig lóvon- tatású kerékpárokkal és terep­járó gépkocsikkal továbbítják a rakodóhelyre. Csütörtökön újabb fűrészgépet próbáltak ki a gazdaság Senyő-völgyt er­dejében. A Stil elnevezésű fű­részgép elnyerte a szakembe­rek tetszését. A benzinmotor meghajtású, gyalufogakkal el­látott géppel csaknem 30 szá­zalékkal magasabb teljesít­ményt értek el, mint az eddigi gépi fűrészekkel; A termelékenység növelését, <a munka meggyorsítását és a csemetcerdők megóvását, újítá­sokkal is segítik. A gazdaság­ban például sok gondot okozott a nehéz rönkök átszállítása a természetes maghullásból fel­újított bükkösökön, tölgyese­ken és fenyveseken. Eddig számos helyen Unimog elne­vezésű, univerzális autó két­kerekű pótkocsijával vonszol­ták a 8—10 méter hosszú rön­köket a vágásterületről a rako­dóra. A hatalmas rönkök tönkretették és megsértették a csemetéket. Papp István, az erdőgazdaság gépesítési előadó­ja egy érdekes újítást dolgo­zott In, Melyet már bevezet­tek. Az Unimog terepjáró autóhoz egy négykerekű pótko­csit szerkesztett. A pótkocsi­val a rönk fölé állnak, majd a nagysúlyú fát lánccal átkötik és azt az autó csörlőjének se­gítségével a pótkocsi -„hasa alá” emelik. így biztonságo­sabb lett a rakodási munka, jelentős időt takarítanak meg és mivel a rönköket nem von­szolják, megóvják a csemete­kerteket is. Az erdőgazdaság területén jelenleg négy ilyen pótkocsi dolgozik. víziót, motort, lemezjátszót, porszívót, kerékpárt stb. ad­tunk el tavaly, s az érdeklődés uem csökkent ebben az évben sem. Igen, ez mind öröm, és jó dolog. De... és ezután követ­keznek a gondok, amelyek lé­teznek, amelyekkel számolni kell és amelyekkel számolnak is a kereskedelmi szervek. És ezek: — Elsősorban a friss hússal való ellátás. A mi körzetünk egyik legsürgősebb problémája ez. Zömmel fagyasztott húst kapunk. Tárolási lehetőségünk igen csekély. így aztán több napig nem is tudjuk tárolni a húsféleséget. Másik gondunk a zöldségellátás. A nyári hóna­pokban, tehát a szezonban nincs ezzel baj. De télen! Itt is tárolási problémák vannak. Nincsen olyan helyiségünk, ahol 1—2 hónapra elegendő zöldségféleséget elraktározhat­nánk. Hogy mennyire jelentős a Szendrő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek ez a problémája, csak úgy érthet­jük meg, ha tudjuk, hogy ez a körzet nem tisztán mezőgaz­dasági jellegű. Lakosai jórészt bányászok. Tehát sem állattar­tás, sem zöldségtermesztés nincs itt olyan mértékben, mint esetleg más helyen. De mert a területet mezőgazdasági vidéknek minősítették — mi­vel a bányászok a környező bányákban dolgoznak — ez- ideig nem történt semmi a probléma megoldására. Ez a gond nem általános És nem is olyan, amelyet nem lehetne megszüntetni. Persze tárolóhelyek, esetleg jégkam­rák, raktárhelyiségek létesíté­séhez keretre lenne szükség. Magyarul pénzre, beruházási összegre. Enélkül nem megy. De addig is, míg a megfelelő összeg rendelkezésre áll, jó lenne valamilyen megoldást találni. Helyes lenne talán, ha a tervezett üvegbolt helyett, amelyet Szendrőben szeretné­nek létesíteni, egy ideiglenes zöldségtárolót hoznának létre. Persze, ez a megoldás csak ideiglenes. De mégis valami, amivel csökkenthetjük Szendrő és vidéke lakóinak gondját, s szaporíthatjuk örömét. (R. É.)---------ooo--------­— A Pataki Istvánról el­nevezett 100. sz. Iparitanuló Intézetben, a diósgyőri tanuló­városban ma, május 19-én tartják ballagásukat a végzős tanulók. Ezúttal hat szakmá­ból 580 fiatal búcsúzik ünne­Szállítják a nyolc hónapos, ion kilogramm átlagsúlyú, fehér hússertés-hízókat. ki és a Dorkó-tanyai üzemegy­ségek tsz-tagjaival. A termelőszövetkezetek egye­sülései — általában — gazda­sági megterhelést jelentenek az erősebb termelőszövetkeze­tekre. Itt ez nem tapasztalható. A Kossuth Tsz törzsgárdájá­nak példamutatása olyan jó hatással volt a csatlakozott tsz-ek tagságára, hogy az egye­sülés óta (1962. január 1.) el­telt néhány hónap alatt az „új családtagok” szinte telje­sen beilleszkedtek a közösség­be. Ma az egyesült Kossuth Ter­melőszövetkezet tagsága nyolc­ezer holdon gazdálkodik. A közösséget 944 család alkotja, s hogy jól dolgoznak, azt adatok, tények bizonyítják. Talán a gazdálkodási eredményeknél is nagyobb eredmény, hogy a tsz tagságában mindjobban elmo­sódik a volt vagyoni elkülönü­lés és kialakulóban van az egysé­ges termelőszövetkezeti parasztság. Ebben a nagy családban a végzett munka az ember ér­tékmérője. A nagy tsz tagsága szorgal­mas, dolgos. A vezetésben fel­lelhető hibák kijavíthatok. A tagság bízik a vezetőkben, el­nöküket úgy ismerik, mint aki mindent kiharcol a tsz, — te­hát a tagság számára, A tanyákon, a tsz-tagokkal történt beszélgetés során fel­vetették, hogy miért kell 7000 csirkét, gondoznak a Kossuth Ts» csibenevelöi. akiknek átla­gos havi jövedelmük 1500 forint körül van. ezenkívül prémium. (Foto: Németh Imre) bírja sokáig a megerőltető munkát. Szükség van egy jól- képzett, nagyüzemi gyakorlat­tal rendelkező főagronómusra, aki a fejlett agrotechnikai módszerek szakszerű alkal­mazásával, a tsz tagságára, az akaraterőre támaszkodva, fej­leszti a gazdasági eredménye­ket. Németh Imre országgyűlési képviselő Hősies munka száz fokos hőségben Az Ózdi Kohászati Üzemek kazánházában a minap a 9-es számú kazán hűtőcsöve megre­pedt. Ez azzal a veszéllyel fe­nyegetett, hogy a gép gyors le­állítása miatt korlátozni kell pélyesen az iskolától; A Vidámpark alapító emlékkönyvének első lapjairól Hírt adtunk róla, hogy az Űttörőszö- vetség Borsod megyei elnökségének javaslatára — a megyei és a városi pártbizottság, KISZ-bizottság, tanács és más szervek támogatásával — ifjúsági Vidámpark építését tervezik Miskolcon. Azokról, akik társadalmi munkában vesznek részt, vagy valamiképpen segí­tenek a Vidámpark léti-ehozásában — alapító emlékkönyvet írnak az Üttörő- szövetség megyei elnökségén. A díszes könyvet mindenki megtekintheti majd a Vidámparkban. Az emlékkönyv első lapjai már el­készültek. Miről tájékoztatnak? Előkészületek _ 1962. április 4. Az Űttörőszövetség Borsod megyei elnöksége elkészítette tervezetét a megyei ifjúsági Vidámpark létrehozására — olvashatjuk az első so­rokban. — Április 26. Miskolc úttörőcsapatai­nak vezetői közös értekezleten ismer­kedtek meg a tervezettel, s vállalták a reájuk háruló feladatok megvalósítását. — Április 29. Az MSZMP városi vég­rehajtó bizottsága megtárgyalta^ a ter­vezetet; elfogadta azt és hozzájárulását adta a megvalósításhoz, biztosította a támogatását. Május 3-án megalakult a „megyei ifjúsági Vidámpark intéző bizottsága”. A bizottságban az Űttörőszövetség kép­viselői vállalták, hogy mozgósítják az úttörőket a hullladékgyűjtésre, a hul­ladékmennyiségek árát pedig a Vidám­park építésére ajánlották fel. A megyei és a városi tanács műve­lődésügyi osztálya a tanév végén az iskolákban szorgalmazza majd a selej­tezésre kerülő könyvek, füzetek, rajz­lapok összegyűjtését a park javára. A KISZ megyei és városi bizottsága társadalmi munkát szervez a parképí­téshez. Az egyes vállalatok KlSZ-szer- vezetei védnökséget vállalnak a létesít­mény fölött. A nőtanács a megye asszonyainak, s elsősorban a szülői munkaközösségek­nek mozgósítását vállalta a hulladék- gyűjtésre. A MÉH Vállalat biztosítja az úttörők gyűjtésének pontos átvételét és az el­lenérték átutalását a szövetség számlá­jára. bizottságával közösen felajánlotta, hogy társadalmi munkában megtervezi a Vidámparkot. Megyénk minden úttörőcsapata öröm­mel kapcsolódott a park építésére indí­tott hulladékgyűjtési versenybe. Eredmények Felajánlások Az ózdi Üttörőház felajánlotta, hogy a park részére egy kugli-játékot készít. Az ÉM. Tervező Vállalat KlSZ-szer- vezete — a pártszervezet javaslatára — a Magyar Építőművész Szövetség helyi csoportjával és a szakszervezet üzemi Az úttörőcsapatok vállalták, hogy kétszerannyi kiló vasat, ugyanannyi kiló papírt és rongyot gyűjtenek, mint amennyi az iskola tanulóinak száma. A monoki általános iskola úttörő- csapata már május 9-re teljesítette, sőt túlteljesítette „tervét”. Tulipán József csapatvezető irányításával több mint 90Q kilogramm vas, 440 kilogramm papír és 430 kilogramm rongy ellenértékét adták át a Vidámpark javára. A hercegkúti általános iskola úttörői Wölfli Mihály igazgató felügyelete mel­lett május 10-ig teljesítették tervüket Nagymennyiségű hulladékot gyűjtöt­tek már a makkoshotykai, a gibárti, a pere-büdi, az abaujkéri, a szirmabese- nyői és a bogácsi általános iskola ta­nulói is. A gyűjtés első két napján a miskolci iskolák közül a Szabó Lajos utcai és a Palóczy utcai általános iskola úttörői vitték a legtöbb hulladékot a MÉH- telepekre. R. A. az áramszolgáltatást, ami pe­dig érzékeny kiesést idézett volna elő a hengerműben. Az energiaszolgáltató üzem dolgo­zói — gyors, átmeneti megol­dásként — egy másik, éppen javításban lévő berendezést, szinte boszorkányos gyorsaság­gal, alig három órai munká­val összeszereltek s ezzel pil­lanatnyilag megmentették a helyzetet, biztosították az áramszolgáltatást. Érsek Lajos főművezető, Szalai Lajos művezető, Csuzda Zoltán és Nagy Géza hegesztő eltértek a szokástól. Még mint­egy száz fok hőséget árasztott a kazán belseje s mégis hozzá­fogtak a hűtőcső kijavításához. A nagy forróság elviselésére ventillátorokkal teremtettek természetes huzatot, hogy va­lamennyire kibírható legyen a nagy meleg. Vállalkozásuk si­kerrel járt: csaknem nyolc órai kemény és megfeszített munkával meghegesztették a hűtőcső hibás részeit s a be­rendezést ismét üzembe he­lyezték. így a hiba kijavítását áramkorlátozás nélkül megol­dották s a termelés folyama­tossága nem szakadt meg. Készülődés a könyvnapra \7. Állami Könyvterjesztő Vállalat Honvfd ás Vöcsel utcai raktá­raiból csaknem másfélmillió könyvet szállítanak az üzletekbe a május 27-i könyvnapra. A képen: teherautókkal szállítják a köny­veket a boltokba. * hogy az a termelési mód ered­ményesebb, mint az övék. Nem számolhatok be részle­tesen a tsz-ben tapasztalt gaz­dálkodási módszerekről, a fej­lett állatállomány megoszlásá­ról, a vagyoni helyzetről — ta­lán csak annyit, hogy 43 fo­rintra tervezték a munkaegy­ség értékét és havonta 22 fo­rint előleget fizetnek. 130 hol­das öntözéses kertészetük van, melyben Schrott Béláné 70 ta­gú női brigádja ez évre is biz­tosítja a tavaly elért jó ered­ményeket. önálló KlSZ-szerve- zetük van. Több ifjúsági bri­gádot szerveztek, az országos termelési versenyekbe is be­neveztek. Ifjúsági brigád végzi a baromfitenyésztést is. A 33 ezerre tervezett baromfiból hétezer rántanivaló csirkét már elszállítottak. Ottlétünk­kor szállították el a vágóhídra a nyolchónapos korban 100 ki­lós átlagsúlyt elért fehér hús­sertéseket Tejtermelésük 3000 liter körüli, ami még messze van a mezőkeresztesi Aranyka­lász Tsz 4180 literes átlagától. Összegezve: a sárospataki Kossuth Tsz jó úton halad. A tsz tagsága becsületes, jó gaz­dája termelőszövetkezetének. A vezetést azonban meg kell erősíteni. Vaskó elvtáns nem olyan sokféle növényt termelni, elaprózni a földeket. Kevesebb növényt eredményesebben le­hetne termelni, s a nagyüzemi módszereket is jobban lehet­ne hasznosítani, — mondták az egyszerű tsz-tagok. Ez pedig örvendetes jelenség. Világosan mutatja, hogy a tanyán élő tsz-tagság sincs elmaradva a Varga József elvtárssal, a Hazafias Népfront Borsod me­gyei Bizottságának munkatár­sával a napokban meglátogat­tuk a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezetet. Beszél­gettünk a tsz vezetőivel, a köz­ségi pártbizottság, a tanács, a népfront és a tömegszervek vezetőivel, majd az apróhomo­Látogatás a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezetben /húgtól, érdeklődnek a na­gyobb hozamú gazdálkodás ránt. Ez pedig azt jelenti, logy gazdái termelőszövetke- :etűknek — nemcsak a mun­kaegységért dolgoznak, hanem nagukénak érezvén szö­vetkezetüket, a további fej­lődés, a nagyobb eredmények is izgatják fantáziájukat. Mindezeken túlmenően, iga­zuk is van. Ebben az évben 55 féle növényt termelnek a tsz-ben. Ez pedig sok. Mi­előbb meg kell valósítani a specializál ást a tsz-ekben is, mert visszás jelenség, hogy a helybeli állami gazdaságban negyedannyi növényféleséget termelnek, s a tsz-tagság látja,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom