Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-19 / 115. szám
Szombat, 1982. május 19. eszakmagyarorszag E veil menye k és gondok a falvak áruellátásában Ha általánosságban beszélünk — és ebben az esetben miért ne tennénk —, országos öröm, hogy ma már a legkisebb faluban is megtalálható a lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi egység; hogy olyan, úgynevezett istenháta- mögötti helységekben is létesültek boltok, üzletek, amelyeknek lakói alig több mint másfél évtizede 10—20 kilométert is gyalogolhattak, míg élelmiszer, de különösen ruházati, vagy iparcikket árusító boltra találtak, öröm — és természetesen öröm ez is —, hogy ezeknek a falusi, vagy tanyai üzleteknek polcai roskadoznak az árutó), hogy a kereskedelem a legnagyobb igyekezettel próbálja kielégíteni a közönség minden igényét És öröm az is, ha egy- egy községen átutazva szép, tiszta, a higiénia követelményeinek megfelelő üzletbe lép az ember, ahol hófehér köpenyben, udvarias kiszolgálók kérdezik: mit tetszik... ? Korunk, életformánk alapvető követelményei, egyúttal tehát alapvető örömei is ezek. Természetesként fogadjuk, mint ahogyan természetesek is. S éppen ezért érzünk minden problémát, gondot súlyosnak, ami ezzel kapcsolatos. A Szendrő és Vidéke Körzeti 'Földművesszövetkezet főkönyvelőjével, Tóth Bélával egy beszélgetés során került mindez szóba. Mindjárt konkrét példákkal bizonyított: — A mi körzetünkhöz hét község tartozik. Szendrő, Martonyi, Meszes, Galvács, Szalonna, Abód és Királykát. Ezekben a községekben összesen huszonkét egységünk működik. Ezek között van textilméteráru, konfekció, cipő, vasműszaki, papír, dohány, élelmiszer, hús, zöldség elárusító szaküzletünk, ezenkívül hat vegyesboltunk. Huszonkét egység, szaküzletekkel, s tegyük még hozzá, ezek közül kettő — két élelmiszer szaküzlet — önkiszolgáló rendszerű, tehát a legkorszerűbb követelményeknek megfelelő. Persze, mondhatná valaki, hogy ez nem minden. Bolt, az van. De hát az áru ... Tóth elvtárs ismét konkrét példával válaszol, s úgy gondolom, ezt a választ is nyugodtan általánosíthatjuk. — Egyes olyan cikkektől eltekintve, amelyeknek beszerzése országos probléma, mindent megkap a falu is, éppen úgy, mint a város. Néhány jellemző adat: az elmúlt esztendőben több mint 32 millió forintot forgalmaztunk. Persze, sokan — akik úgy gondolkodnak, hogy városon jóval nagyobb választékot találnak — Miskolcon, vagy éppen Budapesten szerzik be a szükséges árucikket. Ezt korántsem panaszképpen mondom, hiszen a lakosság zöme bennünket keres fel. Főként a textiliák, a konfekció és az iparcikkek iránt nagy az érdeklődés. Igen sok mosógépet, rádiót, tele(liabb nagyfellesítményű fűrészgép, biztonságosabb szállítás a zempléni erdőkben Az 56 ezer hektár területű Zemplénhegyi Állami Erdő- gazdaság dolgozói az idén 142 ezer köbméter fát termelnek ki, amelynek jelentős részét ipari célokra használják. A favágók nehéz munkáját évről- évre új gépekkel könnyítik meg. Az erdők dolgozói ma már — ahol lehetséges — csehszlovák, valamint szovjet gyártmányú motoros fűrészekkel döntik ki és darabolják fel a fát, a rönköket pedig lóvon- tatású kerékpárokkal és terepjáró gépkocsikkal továbbítják a rakodóhelyre. Csütörtökön újabb fűrészgépet próbáltak ki a gazdaság Senyő-völgyt erdejében. A Stil elnevezésű fűrészgép elnyerte a szakemberek tetszését. A benzinmotor meghajtású, gyalufogakkal ellátott géppel csaknem 30 százalékkal magasabb teljesítményt értek el, mint az eddigi gépi fűrészekkel; A termelékenység növelését, <a munka meggyorsítását és a csemetcerdők megóvását, újításokkal is segítik. A gazdaságban például sok gondot okozott a nehéz rönkök átszállítása a természetes maghullásból felújított bükkösökön, tölgyeseken és fenyveseken. Eddig számos helyen Unimog elnevezésű, univerzális autó kétkerekű pótkocsijával vonszolták a 8—10 méter hosszú rönköket a vágásterületről a rakodóra. A hatalmas rönkök tönkretették és megsértették a csemetéket. Papp István, az erdőgazdaság gépesítési előadója egy érdekes újítást dolgozott In, Melyet már bevezettek. Az Unimog terepjáró autóhoz egy négykerekű pótkocsit szerkesztett. A pótkocsival a rönk fölé állnak, majd a nagysúlyú fát lánccal átkötik és azt az autó csörlőjének segítségével a pótkocsi -„hasa alá” emelik. így biztonságosabb lett a rakodási munka, jelentős időt takarítanak meg és mivel a rönköket nem vonszolják, megóvják a csemetekerteket is. Az erdőgazdaság területén jelenleg négy ilyen pótkocsi dolgozik. víziót, motort, lemezjátszót, porszívót, kerékpárt stb. adtunk el tavaly, s az érdeklődés uem csökkent ebben az évben sem. Igen, ez mind öröm, és jó dolog. De... és ezután következnek a gondok, amelyek léteznek, amelyekkel számolni kell és amelyekkel számolnak is a kereskedelmi szervek. És ezek: — Elsősorban a friss hússal való ellátás. A mi körzetünk egyik legsürgősebb problémája ez. Zömmel fagyasztott húst kapunk. Tárolási lehetőségünk igen csekély. így aztán több napig nem is tudjuk tárolni a húsféleséget. Másik gondunk a zöldségellátás. A nyári hónapokban, tehát a szezonban nincs ezzel baj. De télen! Itt is tárolási problémák vannak. Nincsen olyan helyiségünk, ahol 1—2 hónapra elegendő zöldségféleséget elraktározhatnánk. Hogy mennyire jelentős a Szendrő és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezetnek ez a problémája, csak úgy érthetjük meg, ha tudjuk, hogy ez a körzet nem tisztán mezőgazdasági jellegű. Lakosai jórészt bányászok. Tehát sem állattartás, sem zöldségtermesztés nincs itt olyan mértékben, mint esetleg más helyen. De mert a területet mezőgazdasági vidéknek minősítették — mivel a bányászok a környező bányákban dolgoznak — ez- ideig nem történt semmi a probléma megoldására. Ez a gond nem általános És nem is olyan, amelyet nem lehetne megszüntetni. Persze tárolóhelyek, esetleg jégkamrák, raktárhelyiségek létesítéséhez keretre lenne szükség. Magyarul pénzre, beruházási összegre. Enélkül nem megy. De addig is, míg a megfelelő összeg rendelkezésre áll, jó lenne valamilyen megoldást találni. Helyes lenne talán, ha a tervezett üvegbolt helyett, amelyet Szendrőben szeretnének létesíteni, egy ideiglenes zöldségtárolót hoznának létre. Persze, ez a megoldás csak ideiglenes. De mégis valami, amivel csökkenthetjük Szendrő és vidéke lakóinak gondját, s szaporíthatjuk örömét. (R. É.)---------ooo--------— A Pataki Istvánról elnevezett 100. sz. Iparitanuló Intézetben, a diósgyőri tanulóvárosban ma, május 19-én tartják ballagásukat a végzős tanulók. Ezúttal hat szakmából 580 fiatal búcsúzik ünneSzállítják a nyolc hónapos, ion kilogramm átlagsúlyú, fehér hússertés-hízókat. ki és a Dorkó-tanyai üzemegységek tsz-tagjaival. A termelőszövetkezetek egyesülései — általában — gazdasági megterhelést jelentenek az erősebb termelőszövetkezetekre. Itt ez nem tapasztalható. A Kossuth Tsz törzsgárdájának példamutatása olyan jó hatással volt a csatlakozott tsz-ek tagságára, hogy az egyesülés óta (1962. január 1.) eltelt néhány hónap alatt az „új családtagok” szinte teljesen beilleszkedtek a közösségbe. Ma az egyesült Kossuth Termelőszövetkezet tagsága nyolcezer holdon gazdálkodik. A közösséget 944 család alkotja, s hogy jól dolgoznak, azt adatok, tények bizonyítják. Talán a gazdálkodási eredményeknél is nagyobb eredmény, hogy a tsz tagságában mindjobban elmosódik a volt vagyoni elkülönülés és kialakulóban van az egységes termelőszövetkezeti parasztság. Ebben a nagy családban a végzett munka az ember értékmérője. A nagy tsz tagsága szorgalmas, dolgos. A vezetésben fellelhető hibák kijavíthatok. A tagság bízik a vezetőkben, elnöküket úgy ismerik, mint aki mindent kiharcol a tsz, — tehát a tagság számára, A tanyákon, a tsz-tagokkal történt beszélgetés során felvetették, hogy miért kell 7000 csirkét, gondoznak a Kossuth Ts» csibenevelöi. akiknek átlagos havi jövedelmük 1500 forint körül van. ezenkívül prémium. (Foto: Németh Imre) bírja sokáig a megerőltető munkát. Szükség van egy jól- képzett, nagyüzemi gyakorlattal rendelkező főagronómusra, aki a fejlett agrotechnikai módszerek szakszerű alkalmazásával, a tsz tagságára, az akaraterőre támaszkodva, fejleszti a gazdasági eredményeket. Németh Imre országgyűlési képviselő Hősies munka száz fokos hőségben Az Ózdi Kohászati Üzemek kazánházában a minap a 9-es számú kazán hűtőcsöve megrepedt. Ez azzal a veszéllyel fenyegetett, hogy a gép gyors leállítása miatt korlátozni kell pélyesen az iskolától; A Vidámpark alapító emlékkönyvének első lapjairól Hírt adtunk róla, hogy az Űttörőszö- vetség Borsod megyei elnökségének javaslatára — a megyei és a városi pártbizottság, KISZ-bizottság, tanács és más szervek támogatásával — ifjúsági Vidámpark építését tervezik Miskolcon. Azokról, akik társadalmi munkában vesznek részt, vagy valamiképpen segítenek a Vidámpark léti-ehozásában — alapító emlékkönyvet írnak az Üttörő- szövetség megyei elnökségén. A díszes könyvet mindenki megtekintheti majd a Vidámparkban. Az emlékkönyv első lapjai már elkészültek. Miről tájékoztatnak? Előkészületek _ 1962. április 4. Az Űttörőszövetség Borsod megyei elnöksége elkészítette tervezetét a megyei ifjúsági Vidámpark létrehozására — olvashatjuk az első sorokban. — Április 26. Miskolc úttörőcsapatainak vezetői közös értekezleten ismerkedtek meg a tervezettel, s vállalták a reájuk háruló feladatok megvalósítását. — Április 29. Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága megtárgyalta^ a tervezetet; elfogadta azt és hozzájárulását adta a megvalósításhoz, biztosította a támogatását. Május 3-án megalakult a „megyei ifjúsági Vidámpark intéző bizottsága”. A bizottságban az Űttörőszövetség képviselői vállalták, hogy mozgósítják az úttörőket a hullladékgyűjtésre, a hulladékmennyiségek árát pedig a Vidámpark építésére ajánlották fel. A megyei és a városi tanács művelődésügyi osztálya a tanév végén az iskolákban szorgalmazza majd a selejtezésre kerülő könyvek, füzetek, rajzlapok összegyűjtését a park javára. A KISZ megyei és városi bizottsága társadalmi munkát szervez a parképítéshez. Az egyes vállalatok KlSZ-szer- vezetei védnökséget vállalnak a létesítmény fölött. A nőtanács a megye asszonyainak, s elsősorban a szülői munkaközösségeknek mozgósítását vállalta a hulladék- gyűjtésre. A MÉH Vállalat biztosítja az úttörők gyűjtésének pontos átvételét és az ellenérték átutalását a szövetség számlájára. bizottságával közösen felajánlotta, hogy társadalmi munkában megtervezi a Vidámparkot. Megyénk minden úttörőcsapata örömmel kapcsolódott a park építésére indított hulladékgyűjtési versenybe. Eredmények Felajánlások Az ózdi Üttörőház felajánlotta, hogy a park részére egy kugli-játékot készít. Az ÉM. Tervező Vállalat KlSZ-szer- vezete — a pártszervezet javaslatára — a Magyar Építőművész Szövetség helyi csoportjával és a szakszervezet üzemi Az úttörőcsapatok vállalták, hogy kétszerannyi kiló vasat, ugyanannyi kiló papírt és rongyot gyűjtenek, mint amennyi az iskola tanulóinak száma. A monoki általános iskola úttörő- csapata már május 9-re teljesítette, sőt túlteljesítette „tervét”. Tulipán József csapatvezető irányításával több mint 90Q kilogramm vas, 440 kilogramm papír és 430 kilogramm rongy ellenértékét adták át a Vidámpark javára. A hercegkúti általános iskola úttörői Wölfli Mihály igazgató felügyelete mellett május 10-ig teljesítették tervüket Nagymennyiségű hulladékot gyűjtöttek már a makkoshotykai, a gibárti, a pere-büdi, az abaujkéri, a szirmabese- nyői és a bogácsi általános iskola tanulói is. A gyűjtés első két napján a miskolci iskolák közül a Szabó Lajos utcai és a Palóczy utcai általános iskola úttörői vitték a legtöbb hulladékot a MÉH- telepekre. R. A. az áramszolgáltatást, ami pedig érzékeny kiesést idézett volna elő a hengerműben. Az energiaszolgáltató üzem dolgozói — gyors, átmeneti megoldásként — egy másik, éppen javításban lévő berendezést, szinte boszorkányos gyorsasággal, alig három órai munkával összeszereltek s ezzel pillanatnyilag megmentették a helyzetet, biztosították az áramszolgáltatást. Érsek Lajos főművezető, Szalai Lajos művezető, Csuzda Zoltán és Nagy Géza hegesztő eltértek a szokástól. Még mintegy száz fok hőséget árasztott a kazán belseje s mégis hozzáfogtak a hűtőcső kijavításához. A nagy forróság elviselésére ventillátorokkal teremtettek természetes huzatot, hogy valamennyire kibírható legyen a nagy meleg. Vállalkozásuk sikerrel járt: csaknem nyolc órai kemény és megfeszített munkával meghegesztették a hűtőcső hibás részeit s a berendezést ismét üzembe helyezték. így a hiba kijavítását áramkorlátozás nélkül megoldották s a termelés folyamatossága nem szakadt meg. Készülődés a könyvnapra \7. Állami Könyvterjesztő Vállalat Honvfd ás Vöcsel utcai raktáraiból csaknem másfélmillió könyvet szállítanak az üzletekbe a május 27-i könyvnapra. A képen: teherautókkal szállítják a könyveket a boltokba. * hogy az a termelési mód eredményesebb, mint az övék. Nem számolhatok be részletesen a tsz-ben tapasztalt gazdálkodási módszerekről, a fejlett állatállomány megoszlásáról, a vagyoni helyzetről — talán csak annyit, hogy 43 forintra tervezték a munkaegység értékét és havonta 22 forint előleget fizetnek. 130 holdas öntözéses kertészetük van, melyben Schrott Béláné 70 tagú női brigádja ez évre is biztosítja a tavaly elért jó eredményeket. önálló KlSZ-szerve- zetük van. Több ifjúsági brigádot szerveztek, az országos termelési versenyekbe is beneveztek. Ifjúsági brigád végzi a baromfitenyésztést is. A 33 ezerre tervezett baromfiból hétezer rántanivaló csirkét már elszállítottak. Ottlétünkkor szállították el a vágóhídra a nyolchónapos korban 100 kilós átlagsúlyt elért fehér hússertéseket Tejtermelésük 3000 liter körüli, ami még messze van a mezőkeresztesi Aranykalász Tsz 4180 literes átlagától. Összegezve: a sárospataki Kossuth Tsz jó úton halad. A tsz tagsága becsületes, jó gazdája termelőszövetkezetének. A vezetést azonban meg kell erősíteni. Vaskó elvtáns nem olyan sokféle növényt termelni, elaprózni a földeket. Kevesebb növényt eredményesebben lehetne termelni, s a nagyüzemi módszereket is jobban lehetne hasznosítani, — mondták az egyszerű tsz-tagok. Ez pedig örvendetes jelenség. Világosan mutatja, hogy a tanyán élő tsz-tagság sincs elmaradva a Varga József elvtárssal, a Hazafias Népfront Borsod megyei Bizottságának munkatársával a napokban meglátogattuk a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezetet. Beszélgettünk a tsz vezetőivel, a községi pártbizottság, a tanács, a népfront és a tömegszervek vezetőivel, majd az apróhomoLátogatás a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezetben /húgtól, érdeklődnek a nagyobb hozamú gazdálkodás ránt. Ez pedig azt jelenti, logy gazdái termelőszövetke- :etűknek — nemcsak a munkaegységért dolgoznak, hanem nagukénak érezvén szövetkezetüket, a további fejlődés, a nagyobb eredmények is izgatják fantáziájukat. Mindezeken túlmenően, igazuk is van. Ebben az évben 55 féle növényt termelnek a tsz-ben. Ez pedig sok. Mielőbb meg kell valósítani a specializál ást a tsz-ekben is, mert visszás jelenség, hogy a helybeli állami gazdaságban negyedannyi növényféleséget termelnek, s a tsz-tagság látja,