Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-17 / 113. szám

ESZÄKOTAGYARORSZAa Csütörtök, 1962. május IT Hruscsov beszéde a várnai nagygyűlésen (Folytatás az 1. oldalról.) a török költségvetést az arány­talanul nagy hadsereg- fenn­tartási költségeivel. Ezek a ki­adások a szó szoros értelmé­ben felemésztik az ország gazdaságát, tönkreteszik a gaz­dasági életet, amelyet semmi­féle adományokkal nem lehet többé meggyógyítani. A népeknek arra kell kény- gzeríteniök a vezető körö­ket, hogy feloszlassák a ka­tonai szövetségeket, meg­szüntessék a katonai tá­maszpontokat, megvalósít­sák az általános és teljes leszerelést.” „A Szovjetunió, a szocialista országok — jegyezte meg Hruscsov — mindent elkövet­nek, hogy növekedjenek és te­rebélyesedjenek a béke erői világszerte, így a Balkán fél­szigeten is. Abban látjuk fel­adatunkat, hogy egyesítsük békeharcos erőfeszítéseinket mindazokkal az országokkal és népekkel1, amelyek a békés együttélés talaján állnak és tartós békét akarnak”. A szovjet-jugoszláv viszonyról Valamikor — emlékeztetett rá a szovjet miniszterelnök — kiélezett viszony volt köztünk es Jugoszlávia között. „Most megelégedéssel állapíthatjuk meg kapcsolataink javulását ezzel az országgal, amely a Balkán félsziget egyik legna­gyobb országa. Jugoszlávia né pei hősi harcot folytattak a A vád és a védelem csatája a Salan-per második napján Párizs (MTI) A Salan-per tárgyalásának második napján tovább foly­tatódott a vád és a védelem csatája a bíróság illetékessége és az eljárás formai kérdései körül. A bíróság elnöke há- lomszor adta meg a szót Sa- annak, de az ügyvédek mind- nnyiszor közbeléptek, újabb és újabb kifogásokat jelentet­ek be- Semmi esélyük sem olt arra, hogy a bíróság elfo­gadja őket; a hangsúly nem is a nyakatekert jogi érvelésen volt, hanem a kísérő, szövegen. — Ney marsallt is rendkívüli, törvényszék Ítélte halálra és végeztette ki — -mondotta Ti- xier-Vignancour fővédö —, ma mégis sugárút viseli nevét Pá­rizsban. A bíróság elnöke pedig még zsákutcát sem kapott. Bőmét, elnök lenyelte az ot­romba célzást. — Milyen intézmény a rend-- kívüli bíróság — folytatta az OAS házi ügyvédje. — Három ember teül-pgy asztal mellé, r negyedik, a vád képviselője, kissé arrébb egy székre. A vád lőtt, aki .jóformán a vádat sem ismeri, belép az egyik aj tón, s a másikon rháris kilép a kertbe, ahol kivégzilc. _ — Pontosan Sálán rece-dje, így végezte ki az OAS Algír­ban a művelődési központ hal munkatársát — jegyezte meg az államügyész. Amikor az elnök a tanúkat szólította a bíróság elé, ismét kitört a vihar. A védelem kéré­sére megidézett tanúk közül — mint várható volt — . sokan nein jelentek meg. De Gaulle. Debré, Coty volt köztársasági elnök nem válaszolt az Idé­zésre, a tényleges katonatisz­teket a hadügyminiszter taná­csolta el a vallomás tétel tői, a letartóztatásban lévő OAS-tisz- toket biztonsági okokból tar­tották távol a tárgyalástól. Az’ algériai tanuk egy része azzal j indokolta távolmaradását, hogy j a hatóságok nem szavatolták, biztonságukat. A kormány és természete-, sen a bíróság is — amint ez már a vizsgálat, során ki-| derült — csak az 1961. áprilisi - puccs óta eltelt időszakra akarja korlátozni a pert ési nem kívánja szellőztetni a-i OAS keletkezésének előzme-, nyeit, a degaulleista hatalom I és a későbbi összeesküvők j kapcsolatait. A védelem vi­szont. nagy politikai perre tö-< rekszik, be akarja bizonyítani:j Sálán azért ül a vádlottak pad-, ján. mert igazi francia hazafi,; mert hitt De Gaulle-nak. aki( a Francia-Algéria feladásával- elárulta azokat, akik hatalom-, ra segítették. ■ - i i Befejeződtek i a magyar—szovjet ; vegyesbizottsági tárgyalások Budapesten befejeződtek a magyar—szovjet vegyesbizott­sági tárgyalások, amelyek so­rán megvizsgálták a két ország közötti árucsereforgalom ala­kulását és az államközi szerző­désben kölcsönösen vállalt kö­telezettségek teljesítését « A tanúk körüli vita több mint két óra hosszat tar­tott. A védelem önkény­nyel, törvénysértéssel vá­dolta a bíróságot, amely végül is úgy döntött, hogy ÍV per folyamán — ha szük­séges — újból megidéznek egyes tanúkat. A megjelent tanúk nagy része melegen üdvözölte az OAS fő­vezérét, és egy kapitány, aki kijelentette, hogy a tilalom el­lenére is vallani fog, előbb Salannak tisztelgett és csak azután fordult a bíróság felé. Sálán közel egyórás vallo­mást olvasott fel. Kijelentette, igaz, hogy az OAS vezetője, de nem bandita, hanem francia tábornok. Vallomásában keveset be­szélt az OAS-ról, annál többet De Gaulle-ról, aki­ben az 1958. május 13-i puccs résztvevői a „Frari- cia-Algéria biztosítékát” látták. Hosszan ismertette az 1957 ja­nuárjában Algírban elkövetett merényletet, amelynek — mint mondotta — Debré volt miniszterelnök volt az értelmi szerzője és arra irányult, hogy őt; eltegyék láb alól. Az algé­riai franciák „szenvedéseiről” beszélt és hangoztatta, „az ön­rendelkezési jog hazugság, az Algériában kifolyt vérért a kormányt terheli a felelősség”. Az arabok ellen rendezett ember vadásza tokról, az. arab városnegyedek bom­bázásáról, az Algériában és Franciaországban el­követett • merényletek ál­dozatairól egyetlen szót sem szólt, „Azért vagyok itt — fejezte be felháborító vallomását —. mert az algériaiak hazáját Védtem és nem akartam, hogy Marseille-től egy órányira a kommunizmus üsse íel tanyá­ját”. Ezután kijelentette: Amit mondani akart, elmondta, töb­bet nem beszél a tárgyaláson. német fasiszta területrablók ellen és e harcukkal kivívták a népek megbecsülését. Jugo­szláviával normális, sőt azt is mondhatnám, jó kapcsolataink alakultak ki. A béke biztosítá­sát és megszilárdítását érintő sok nemzetközi kérdésben azo­nosak álláspontjaink. Mi őszintén törekszünk ar­ra, hogy a tartós világbé­kéért, a népek biztonságá­ért folytatott harcban egy irányban haladjanak erő­feszítéseink.” „Kereskedelmi vonalon is jó kapcsolataink vannak Jugo­szláviával — mutatott rá a továbbiakban Hruscsov. — Re­méljük, hogy a Szovjetunió és Jugoszlávia kölcsönösen elő­nyös gazdasági kapcsolatai to­vább fejlődnek. Készek va­gyunk erősíteni és fejleszteni országaink kapcsolatait a kul­túra, a tudomány területén, küldöttségek cseréjével is, min­den irányban, mivel ez megfe­lel a népek érdekeinek, a bé­ke megszilárdítása érdekeinek. A Szovjetunió abból indul ki, hogy bár különbözőképpen értelmezünk több politikai és ideológiai kérdést, mi, mint kommunizmust építő ország, mindent el fogunk követni, hogy jól együttműködjünk Jugoszláviával és ezzel segít­sük népeit megerősödni a szo­cializmus pozícióján. Ez nem­csak a Szovjetunió és Jugo­szlávia kapcsolatainak javu­lását fogja előmozdítani, ha­nem hasznára válik majd mindazoknak az országoknak is, amelyek a szocializmust, a kommunizmust építik”. Kommunista pártunk és a szovjet kormány teljesítve a szovjet nép akaratát, a szovjet nép egyhangú támogatásával, Bulgária és a többi szocialista ország népeinek támogatásával — hangsúlyozta Hruscsov — a jövőben is kitartóan követi a béke, a barátság és a népek együttműködésének politikáját, törekedni fog az atomfegyver eltiltására és az általános le­szerelésre. „A szocialista tábor ma ele­gendő élővel és eszközzel ren­delkezik ahhoz, hogy minden békeszerető nép támogatásával megfékezze az agresszorokat — mutatott rá Hruspsov. — Társadalmi berendezésétől füg­getlenül valamennyi ország államférfiainak figyelmébe ajánljuk: a béke és a háború kérdése — élet, vagy halál kérdése. Rajta hát, keressük együtt a tartós béke útját! Rajta, köves­sünk el mindent, hogy a földön lehetetlenné váljék egy új, pusztító háború!” Külpolitikai Jegyzetek A bolgár nép sikereiről Hruscsov foglalkozott Bulgá­ria gazdasági sikereivel. A Szovjetunió Minisztertanácsá­nak elnöke megállapította, hogy a Bolgár Kommunista Part VII. kongresszusa óta el­telt időszakban a bolgár nép kiemelkedő sikereket ért el gazdaságának, kultúrájának fejlesztésében, jólétének növe­lésében. „Ezekben az években — mondotta Hruscsov — nagy lépést tett előre a bolgár kohászat, az ener­getika, különösképpen pe­dig a gépgyártás. Tovább fejlődött a vegyipar, az elektrotechnika, a híres bolgár élelmiszeripari ké­szítmények termelése”. „Melyik Bulgáriával azonos területű és lélekszámú kapita­lista ország dicsekedhetik ipa­rának — minden állam jóléte e hatalmas forrásának — ilyen viharos ütemű fejődésével?” — tette fel a kérdést Hruscsov. A szónok nagy elismeréssel nyilatkozott a bolgár mező- gazdaság sikereiről is. „A bolgár paraszt a múltban nem is álmodhatott ilyen élet­ről, A parasztság csak a szoci­alista rendszer viszonyai kö­zött, csakis lelkiismeretes, kol­lektív munkájával, csakis a munkásosztály támogatásával teremthet olyan életet, amely bőséget, szellemi felemelke­dést és boldogságot nyújt szá­mára” — mondotta Hruscsov. „A bolgár nép — a munká­sok és a parasztok, az alkotó népi értelmiség kommunista pártjának és Todor Zsivkov vezette Központi Bizottságá­nak irányításával — óriási energiával, nagy hozzáértés­sel teremti meg és sokszorozza meg hazája kincseit; Népük óriási sikereket ért el a gazdasági és a kulturális fejlődés , minden területén; Önök megváltoztatták az or­szág arculatát. Az Önök ta­pasztalata, azok az eredmé­nyek, amelyeket elértek az or­szág iparosításában, a mező- gazdaság átszervezésében, a kultúra fejlesztésében, az álla­mi és a társadalmi élet alakí­tásában, arról beszélnek, hogy a bolgár nép kommunista párt­ja vezetésével a szocializmus építése nagyszerű mesterének bizonyult”* Tálán nincs a világnak egyetlen karikaturistája sem, aki ne rajzolta volna le. Ez a figura jelképezi az USA imperialista törekvéseit, a jó­tékonyság álarca mögé bújt hatalmi nyerészkedést. De vajon csak a karikaturisták szüleménye-e Uncle Sam, az­az ahogyan mi mondjuk, Sa­mu bácsi? Vagy volt-e va­lami alapja annak, hogy ép­pen így ábrázolják gúnyraj­zokon az Egyesült Államo­kat? A Reuter hírügynökség megállapítása szerint ez a bizonyos Samu bácsi létező személy volt, a múlt század elején élt. És vajon mivel foglalkozott? Nem mással, mint katonai szállításokkal. A karikaturisták nem is vá­laszthattak volna jobb figu­rát az Egyesült Államok po­litikájának jellemzésére, mint éppen egy hadsereg- szállítót. Ezt a bizonyos üzletembert Sámuel Wilson-nak hívták. Az 1812-es angol—amerikai háború idején Wilson úr hússal látta el az Egyesült Uncle Sam Hruscsov beszéde után a városi tanács elnöke átnyújtotta a szqvjet miniszterelnöknek a város díszpolgári okmányát. Hruscsov megköszönte a megtiszteltetést és hangoztatta: Nagy öröm számára ez a kitüntetés, de egyben kötelességeket is ró a város és a megye dolgozóira elsősorban a tervek teljesítésé­ben, Mert — mint mondotta — kényelmetlen lenne olyan város díszpolgárának lennie, amely nem teljesíti terveit. Szerdán este Várna város és megye állami és pártvezetői ünnepi díszvacsorát adtak a szovjet párt- és kormányküldött­ség tiszteletére. „Édes élet" Valle Agrlcoloban Az „Oggi” című olasz lapban olvastuk, hogy V&He Agricolo falucska parasztjai az idén sem fizettek még adót. Ez egyáltalán nem újdonság — a dolog évtizedek óta ismét­lődik. Aki azt hiszi, hogy Valle Agricolo lakói valami nagy turpisságot eszeltek ki az adóhivatal becsapására, azok bizony tévednek. Egyszerűen arról van szó, hogy ez a legszegényebb falu Olaszországban, az itteni embereknél még a legvérme- •sebb végrehajtó sem találhat semmit, amit elárverezhetne. A Caserta tartományban, a Monte Capello hegy déli lej­tőjén fekvő falucskának mintegy 1300 lakosa van. „Vagyo­nuk”: 300 kecske, néhány tehén, egy parányi borbélyműhely és egy kocsma. A pénz itt olyan ritka, hogy szinte az egész kereskedelmet árucserével bonyolítják le. A kocsmában pél­dául tojásért lehet bort kapni, a borbély pedig krumplit vagy prószának való lisztet fogad el fizettségül. Ezek után érthető, hogy a parasztok miért nem fizetnek adót. A hatóságok is kénytelenek ezt tudomásul venni, persze nem minden ellenintézkedés nélkül. Évek óta a bojkottnak égy fajtáját alkalmazzák Valle Agricoloval szemben, A falu­nak nincs áramszolgáltatása, kúthiány miatt az emberek négy kilométer távolságra járnak vízért, s a falu közelében lévő utakra még csak jelzőtáblákat sem tettek a hatóságok. így Valle Agricolo szinte el van zárva a külvilágtól. A faluban, mindössze három ember van, aki pénzt kap munkájáért: a községtanács elnöke, titkára és a községi éjjeli­őr. Az utóbbinak (átszámítva) körülbelül 450 forint a havi fizetése, ami Valle Agricoloban nagy összegnek számít Te­kintettel arra, hogy a mostani éjjeliőr, Raffaelo Ricci özvegy­ember, őt tartják „a legjobb partinak” a faluban, több nő is szeretné „megfogni” férjnek. Bizony Valle Agricoloban más az „édes életit mint Rómában... A vasíií ötéves terve emberek kulturált körülmé­nyek között utaznak. Kevesebb megálló A személyszállítás alapja a jó menetrend, és a menetrend betartása. A számítások azt mutatták, hogy vannak feles­leges megállók, ezeken a he­lyeken sokat tartózkodik a vo­nat, s ez akadályozza a gyor­sabb közlekedést. Ah£l lehető­ség volt rá, ezeket a megálló­kat megszüntették, így a sze­relvények hamarább érnek célba. • Az új menetrend figyelembe vette a vidékről bejáró mun­kások érdekeit, s mindenben alkalmazkodik a fejlődéshez. Nincs lehetőség arra, hogy részletesen foglalkozzunk a menetrenddel, csupán legfon­tosabb pontjait tudjuk ismer­tetni. Uj vonatok indulnak Ez valóban új színfolt a menetrendben. Június 17-től szeptember 9-ig kísérletképpen új vonatokat indítanak Mis­kolc Tiszai Pályaudvar és Bu­dapest Keleti között. Ilyen űj vonat lesz a 407/Á számú gyorsvonat, az úgynevezett reggeli gyors, amely 6 óra 50 perckor indul a Tiszairól és 9 óra 8 perckor érkezik Buda­pestre. Ez a vonat sehol nem áll meg, így viszonylag rövid idő alatt teszi meg az utat. Ennek lesz az ellenvonata a Keleti Pályaudvarról 17 órakor induló 408/Á számú gyorsvo­nat, amely 19 óra 17 perckor érkezik Miskolcra. Ugyanak­kor a reggeli személyvonat és a régi gyors is közlekedik Mis­kolc és Budapest között. 14 millióval több utas A felmérések szerint, ebben az évben 14 millióval több utast kell elszállítani vasúton, mint 1961-ben. Az új menet­rend ezt is figyelembe vette. Üj vonatot állítottak be pél­dául Szerencs és Miskolc, va­lamint Nyíregyháza és Miskolc között. A Sátoraljaújhely és Miskolc közötti vonat — ame­lyet eddig gyorsvonatnak mi­nősítettek — ezután személy- vonatként közlekedik, tehát ezen a szakaszon a viteldíj is olcsóbb lesz. üj vonat indul Budapest és Eger között és úgynvezett színházvonat közlekedik majd az Eger— Szilvásvárad szakaszon azok részére, akik késő este térnek haza szórakozás után. Ez a szerelvény 23 óra 8 perckor indul Egerből. A MÁV igazga­tóságon megtartott ankéton el­mondották, hogy ilyen vonatra a Miskolc—Ózd közötti útvo­nalon is szükség lenne, hiszen sok ózdi és Ózd környéki dolgozó járna be rendszeresen a miskolci színház előadásaira. Uj, négytengelyes kocsik Az új menetrend a vasút egész fejlődését tükrözi, s azt a nemes törekvést bizonyítja, hogy a MÁV mindent elkövet az emberért, az utazóközönsé­gért. Igaz, a vasút feladata elsősorban a teherszállitmá- nyok lebonyolítása, a különfé­le anyagok továbbítása, a gyá­rak és az üzemek termékeinek elszállítása. Azonban igen nagy gondot fordítanak a személyszállítás gyorsabbá és korszerűbbé tételére is. Példá­ul új, négytengelyes kocsikat helyeznek forgalomba; míg 1950-ben csak 5 ilyen korszerű kocsi futott a vasúti síneken, ebben az évben már 50 való­ban modern, négytengelyes kocsit kap a vasút. Ez még kulturáltabbá teszi az utazást* Igaz, még vannak régi, úgy­nevezett E-kocsik is, amelye­ket tehervagonokból alakítot­tak át, de ezek a kocsik már csak a hét utolsó napjaiban közlekednek. Az a cél, hogy ezeket véglegesen kivonják a forgalomból* 50 perc megtakarítás Az új menetrend szerkesztői alapos és mindenre kiterjedő tanulmányok alapján szerkesz­tették meg az új, vasúti menetrendet. így jöttek rá, hogy egy nagyobb szakasz el­hagyásával teljes ötven perccel csökkenthető a Bánrévén át Putnok—Ózd felé közlekedő vonat menetideje. Felmérték az iskolák igényeit is, így új vonatot indítanak Forró-Encs és Miskolc között, diákok és pedagógusok részére. Hosszan sorolhatnánk azo­kat a változásokat, amelyeket az új menetrend tartalmaz, de még akkor sem lennénk alapo­sak, hiszen sokszáz vonatot és sokezer időpontot kellene fel­sorolnunk; Ezért az a leg­helyesebb, ha megvesszük és alaposan áttanulmányozzuk az új menetrendet, amely igen sok, vidékről bejáró üzemi munkást és diákot, érint. (Következő cikkünkben a Tiszai Pályaudvar korszerűsí­téséről, a pályaudvari alul­járóról és az ezzel kapcsolatos problémákról adunk tájékoz­tatót.) Szegedi Lágrió (Folytatjuk.) § »• £ Az új menetrend ” Olvasóink — s különösen Sazok, akik gyakran utaznak ^Budapestre —bizonyára öröm- rmel olvasták tegnap megjelent S vasúti cikkünkben, * hogy de- ycember 31-ig befut az első § villamos mozdony a Tiszai Pá­lyaudvarra, s a korszerű pá- Klyán 1963. január 1-től már (C100—125 kilométeres sebesség­gel közlekedik a vonat Mis- |kolc és Budapest között. Érdé- smes lesz ezután ezekkel a vo- ■»natokkal utazni! Jelentősen S csökken a menetidő, az utazás § kényelmessé válik, zökkenő- § mentes lesz,’ hiszen hézagnél- § leüli vágányokon történik. § A május 27-én életbelépő új F menetrend is sok érdekességet *: tartalmaz. Mint azt dr. Pásztor SPál elvtárs, a MÁV Miskolci ^Igazgatóságának vezetője mon­S ^dotta a tájékoztatón: sok meg­lepetést is tartalmaz az új § menetrend, amelyet minden K bizonnyal örömmel fogadnak r-majd az utasok. Az új, 1962— S 63-as menetrend szerkesztésé­inél is alkalmazzák a koráb- -ban bevált jó módszereket; az Államok harcoló csapatait. A csomagokra mindig a követ­kező rövidítést írta rá: US (United States = Egyesült Államok). Az éhes katonák természetesen várva-várták a gyéren érkező szállítmányo­kat és nagyon örültek, ami­kor végre megkapták hús- adagjukat. Egyszer — a több napig tartó „böjt” közepet­te —, az egyik katona tréfá­ból azt mondta: „Jöhetne már az Uncle Sam csomag­ja! ...” A többi katonának megtetszett az US rövidíté­sének ez a változata, s azóta mindig úgy emlegették Wil­son urat, hogy „Samu bá­csi”* így született meg a kari­katúrákból ma már közis­mert Uncle Sam, a hadsereg- szállító, aki a háborúkon sze­ret meggazdagodni. Most, 150 évvel azután, hogy Samuel Wilson arat a célba találó gúny berepítette a törté­nelembe, Uncle Sam szerepe még mindig a régi, csak a portékái változtak: a marha­hús mellett hidrogén bombát is szállít...

Next

/
Oldalképek
Tartalom