Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-16 / 112. szám
Szerda, 1962. május 16. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Tervek ff Miskolc környéki me&ögazdaság fejlesztéséi*e Bővül az öitííözéses kertészet — TiiEib haroinfí, sertéshús kerüli a városi piacra Érdekes, alaposan kidolgozott javaslatot készített el nemrégiben a Miskolc városi Tanács mezőgazdasági osztálya. Azért érdekes'ez a tervjavaslat, mert a megvalósítás nyomán az elkövetkezendő öt esztendőben nagyot fejlődik a Miskolc környéki mezőgazdaság, a jelenlegi öt termelőszövetkezet munkája. A fejlesztési javaslat elsősorban a közeli piaccal, a városi igényekkel számol akkor, amikor célkitűzéseiben a kertészet fejlesztését, a sertés-, a baromfitenyésztést, a magasabb hozamú tejtermelést állítja előtérbe. * Felkerestük a mezőgazdasági osztály főagronómusát, Boros- nyay Károlyt, hogy érdeklődjünk a részletekről. — Az a cél valósul meg a fejlesztés során — mondotta —, hogy kihasználjuk a kedvező helyi adottságokat, s a jelenlegi mezőgazdasági üzemeket a belterjes gazdálkodás felé irányítsuk. 5S32 katasztrális hold áll az öt miskolci termelőszövetkezet rendelkezésére Ebből a szántó — háztájival együtt — 3554 hold; Ez elég jelentős terület, több mint 700 tsz-tag munkájával kell számolni. Csak a helyes termelési irány kiválasztása, s a gazdálkodás megfelelő megszervezése alapján érhető el, hogy a tsz-ek a népgazdaság, illetve a városellátás érdekeinek megfelelően tudjanak dolgozni, hatékonyan tudják felhasználni a beruházási összegeket. Lehetővé válik az, hogy az állami támogatás és a saját anyagi erő a legmegfelelőbben nyerjen fel- használást. A belterjesség célkitűzéseinek a megvalósítása szükséges-1 sé teszi azt, hogy fokozatosan, de 1965-ig 13 százalékkal csök- %-Jjentsük a kenyérgabona vetés- területét, vagyis a szántóföld 20 százalékán termeljünk ke- 'nyérgabonát. A felszabaduló területen intenzív belterjes kultúrákat honosítunk meg. Az egyik legszembetűnőbb fejlődés az öntözéses kertészkedés vonatkozásában vár-ható. 1965. végére mintegy 1200 holdnyi területen használjuk fel az öntözés lehetőségeit öntözzük a pillangós és egyéb takarmányokat, kukorica és a Feltörök 9 iilnirö! a Budapesti ipari Vásáron A film az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is helyet kap a Budapesti Ipari Vásáron. A MOKÉP és a FÖMO pavilonjában megismerkedhetnek majd az érdeklődök a nyári hónapok és az őszi évad kiemelkedő újdonságaival, s a miniatűr vetítőben megnézhetik a bemutatásra váró magyar és külföldi filmek egy- egy részletét. Ugyanakkor rö- vidfilmeket is láthatnak. A filmpavilonnál egyébként naponta háromszor fejtörőt rendeznek a magyar és külföldi művészek alkotásairól. A részvétel feltétele: a jelentkezők legalább hármat lássanak az április közepe óta bemutatott 12 film közül. kertészeti növényeket. Jelenleg a miskolci határban 252 katasztrális holdon folytatnak a termelőszövetkezetek kertészkedést, zöldség- és más zöldáru termesztését. 1965-re további 100 holddal növekszik a zöldség-terület, vagyis a kertészet. Ez már jelentős segítséget nyújt majd a város ellátásában, bár nem jelent teljes megoldást, hiszen köztudomású, hogy megyénk északi fekvésénél fogva, a klimai adottságok nem teszik lehetővé azt, hogy primőráruk termelésében felvegyük a versenyt az ország déli megyéivel. Minden esetre, amit a Miskolc környéki mező- gazdaság produkál, arra nagy szükség van. Foglalkozunk egy régebb óta melengetett terv megvalósításával is. Szirma határában kutatófúrást végzünk, s ha sikerül melegvízre találni, akkor hajtatóházakat építünk. A hajtatóházakban palánták nevelődnek, gombát termelünk, s talán kisebb mértékben virágot is. A megtermelt áruknak tekintélyes részét a miskolci piaci standokon árusítják, amellett, hogy a termelőszövetkezetek eleget tesznek az árutermelési kötelezettségeiknek is, a MÉ‘K-kel szemben: — Hogyan fejlődik az állat- tenyésztés? — Erről is biztató képet lehet festeni. Nem tartjuk célnak a szarvasmarha hizlalást, de ennél számottevőbb, s jóval jelentősebb a tejtermelés növelése. Jelenleg a tehenek évj tejtermelése 1800 liter. Az ötéves terv során legalább 2500 literre javítjuk a tehenenként! tejhozamot Különösen sokat fejlődik a sertésnevelés, a hizlalás. 1961- ben két vagon hízott sertést adtak át az államnak a termelő- szövetkezetek, 1965-ben a fokozott együttműködés megvalósításával már 20 vagonra kívánjuk növelni a sertésáru termelést. Ezt elsősorban az segíti elő, hogy a földek egy jelentős részén magas tápértékű lucernát, s más takarmánynövényeket termelünk. A hizlalás korszerű elvek alapján történik. Felhasználjuk a keveréktápanyagokat, s más jól értékesíthető takarmányokat. Az állattenyésztés fejlesztése azért is kívánatos, mert a kertészet nagymennyiségű szervcs- Irágvát igényel. Szembetűnő fejlődés várható a baromfinevelésben is. Jelenleg gyakorlatilag nem foglalkoznak nagyüzemi módon baromfitenyésztéssel, neveléssel. Több beruházás megvalósításával lényegesen megváltozik a jelenlegi helyzet. Várhatóan mintegy ötezres törzsállománynyal számolhatunk 1965-re, s évente kétszer tízezer pecsenyecsirkét juttatunk a piacra — Hogyan látják előnyét mindennek a tsz-tagok? — A városi ellátás javítása mellett a fejlesztési javaslat megvalósítása elsősorban az ő céljaikat szolgálja. Már van olyan miskolci termelőszövetkezetünk, ahol az állattenyésztőket garantált munkaegység alapján fizetik. A példa igen vonzó és az a célunk, hogy mind több helyen megvalósuljon a garantált havi fizetés, illetve kifizetésre kerüljön a garantált munkaegység. A felhasznált beruházási összegek, a növények sorrendjének a megállapítása, az összehangolt termelés teremti meg elsősorban ennek az alapját. Mivel tekintélyes összegű beruházást használnak fel, a munka is könnyebbé válik a kertészetben, mind több speciális erő- és munkagépet alkalmazunk — fejezte be szavait Borosnyay elvtárs. — garami — Érdekes próbaolvasztás Diósgyőrött 1 íj gppdk a Miskolci Paimitfonóban Két évvel ezelőtt Imola község határában a X—XII. században működött vasolvasztókat tártak fel a régészek. A földbe ásott egyszerű berendezések, a közelükben talált salak- és vasmaradványok, valamint. egyéb leletek igen értékes adatokat szolgáltattak a honfoglaló magyarság kohászkodásának bizonyítására, de nem elegendőt a korabeli vasolvasztás módjának pontos tisztázására, megállapitására. Ezért a Kohászati Történeti Bizottság a Lenin Kohászati Művekkel együtt sok külföldi — szovjet, angol, német, csehszlovák — példához hasonlóan, korhű berendezésekben próbaolvasztásokat végez Diósgyőrött, hogy ily módon rekonstruálhassák a honfoglaláskon idők vasolvasztásának technológiáját. Az olvasztókat éppúgy a földbe ássák, mint ki- lencszáz-ezcr évvel ezelőtt. Méretük, elhelyezésük is ugyanolyan lesz, mint az imo- lai leleté. A nagy jelentőségű kísérleti olvasztásra már folynak az előkészületek. A próbaolvasztásra ez év nyarán kerül sor a Lenin Kohászati Művekben. Az olvasztáshoz külön égetnek faszenet, amely hasonló minőségű lesz, mint = amilyet annak idején használ tak. A vasolvasztási kísérleteket a Kohászati Történeti Bizottság régészei a Lenin Kohászati Művek szakembereivel együttesen bonyolítják le, de bevonják a munkába a diósgyőri gyárban üzemi gyakorlatot töltő kohómérnök hallgatókat és kohásztechnikumi tanulókat is, akik ezzel ritka és szakmatörténeti szempontból értékes és tanulságos tapasztalatokhoz jutnak. A próbaolvasztások eredményeit tanulmányban teszik majd közzé a Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület lapjában, a külföldi szakköröket pedig a Magyar Tudományos Akadémia „Acta Techni- ca” című kiadványban tájékoztatják a kísérletekről. A fonoda 15 új pyűrüsfonó gépet vásárolt a közelmúltban. Ezek tökéletesebben dolgozzák fel az anyagot, mint az eddigiek. Csé- pányi Erzsébet, az üzem egyik fiatal dolgozója, munka közben, az egyik új gépnél. Csúszózsaluzással naponta két méter magas kéményfalat építenek fel a Tiszai Vegyikombinátban 1 A Tiszai Vegyikombinát híg- savüzeme mellett 100 méter magas, úgynevezett véggázkéményt építenek. AÍ négy és félVcdekezzünk a cseresznyelégy ellen A kukacos cseresznye és meggy okozója, a cscresznyc- légy igen veszedelmes kártevő. A cseresznyclégy nagymértékben csökkenti az áru piaci értékét, ami különösen az exportra szánt cseresznyénél jelentős. Ha piac- és exportképes gyümölcsöt akarunk előállítani, védekeznünk kell a kártevő ellen. A eseresznyelégy köny- nyen felismerhető: 3—5 milli- + méter hosszú, szürkcs-fekete* harántsávoktól tarkázott. A le-* gyek körülbelül cseresznye-* virágzáskor rajzanak. A rajzás* kezdetétől számított 2 hét el-J teltével rakják tojásaikat a* cseresznye bőre alá. Az ezek-* bői kibúvó lárvák okozzák az* úgynevezett kukacos cseres/- * nyét. A lárvák a talajban te-* lelnek át. * Mivel a eseresznyelégy aj gyümölcs színesedése előtt* rakja tojásait, ebben az idő-* ben kell védekeznünk. Akkor j permetezzünk, amikor a gyű-* * mölcs elérte a középnagyságot, de még zöld állapotban van. hektoliterenként 25—35 dekagramm 50 százalékos DDT- pépből készült permetezőszer- rel, vagy 60 deka Pcrnit oldatával. A DDT tartalmú szerekkel történő permetezést szüret előtt 3 héttel be kell fejezni. Növényvédő Állomás méter átmérőjű kéményt korszerű technológiák alkalmazásával, három ütemben építik fcL Már elkészült a kémény 14 méter magas, kúpalakú, modern vonalú betonalapja. Erre az alapra 80 méter magasságig vasbetonkéményt építenek, majd a további 20 méteres részét saválló acélból készítik el. Betonozását csúszózsaluzással végzik. A munkákat most kezdték meg. Az építők elhatározták, hogy a párt- kongresszus tiszteletére a tervezett napi másfélméter helyett két méter magas kéményfalat építenek fel. így a 100 méter magas véggázkémény az év végére elkészül. A folyamatos termelés nélkülözhetetlen brigádja a TMK-csoport. A képen: Kiss Bálint főszereié vezetésével átszerelik a régi típusú gyűrűsfonókat. Foto: Sz. Gy. // Szahara" a varos peremen Vegyészet és gépészet — Rekonstrukció — Ég már az V-ös aknakemence Praktikus elnök í>} (Szegő Gizi rajza) A gyár udvarát és a környéket bársonyos lepelszerűen befedi a por. Ha egy kis szél támad, a Szaharában érzi magát az ember. Felkavarja a megnyugodott cementport és viszi mindenfelé. Az üzem dolgozói sapkát viselnek. Senki se lép ki az ajtón addig, amíg köpenyt nem ölt, mert a felhőként kavargó por hamar megfesti a ruhát. 40 ezer tonna cement A Hejőcsabai Cement- és Mészmű termelése egyre jobban emelkedik az utóbbi időben. Manapság 40 ezer tonnát termelnek havonta, de ez még nem elég. Tóth Zoltán, a vállalat fiatal igazgatója azt mondja, amint a töltőállomás felé haladunk: — Két téma foglalkoztat bennünket. A vegyészet és a gépészet. Az előbbihez általában a tisztázott technológiai folyamatok tartoznak, az utóbbihoz pedig az anyagmozgatás. 40 ezer tonna cement előállítása ugyanis komoly feladat, s ha nem fejlesztjük vegyészetünket és nem gépesítjük a lehetőségekhez mérten az anyagmozgatást, nem bírunk meggyürkőzni a holnap követelményeivel. Korábban zsákokban szállították el a gyár termelvényét. De most, hogy elkészült a közúti töltőállomás, ömlesztett állapotban, speciális gépkocsikon lehet továbbítani a cementet. Ezáltal egy kellemetlen fizikai munkát igénylő folyamatot küszöböltek tó — és sok import- papíranyagot takarítanak meg. /I három lépcső — Jól halad a gyár fiatalítása — mondja az igazgató. — Egyik szemünk a termelésen, a másik pedig a rekonstrukción van, amely 1960-ban kezdődött és még ma is tart. Nos, nézzük, mi is tartozik ehhez a „gyár-fiatalitáshoz”. A rekonstrukció három részre osztható. Olyan három ..lépcsős” munka ez. Első és talán a legfontosabb cél a kapacitás bővítése. A második, a régi, úgynevezett Hoff- mann-rendszerű körkemencék helyett gépesített aknakemencék létesítése. Itt már nemcsak a termelékenység emeléséről van szó, hanem a fizikai munka csökkentéséről is. Végül a harmadik lépcső a kőbánya gépesítése és termelésének a növelése. Ez utóbbi alapvető feltétele az egész üzem menetének, hiszen a nyersanyag biztosítása nélkül elképzelhetetlen a készáruterv teljesítése. A 7 kilométer hosszú kötélpálya fáradhatatlanul szállítja a mészkövet a gyár felé. A fejtésnél gépek segítik a kőbányászok munkáját. Az a száz ember, aki Nagykőmázsa határában fejű a hegyet, naponta 700 tonna kővet Indít útnak a cementgyár felé... Kész a kemence Alig érünk vissza az irodába , két fiatalember kopogtat az igazgató ajtaján. — Kész a kemence igazgató elvtárs — jelenti Zana Károly, a beruházási osztály vezetője és Szabó Jáno6 szerelő is rábólínt. — Azonnal megyek a begyújtáshoz — válaszolja Tóth Zoltán, s még le sem mossa arcáról az előbbi üzemjárás porát, máris indul az V-ös számú aknakemencéhez, a rekonstrukció legújabb művéhez. Harangozó József, a Cementipari Gépjavító Vállalat brigádvezetője két társával az óriás rostély meghajtó csigakereket vizsgálja. Ezek már az utolsó ellenőrzések. Hiszen néhány perc múlva begyújtják a kemencét. Már zúgnak az alulíúvó turbókompresszorok, egyre többen jönnek az új létesítményhez, s megtörténik az ünnepélyes esemény. A késő délutáni napfényben gyufa sercen s a következő pillanatban lángot fog a kemence tüzes gyomra. Építők és vezetők szótlanul .nézik, amint átizzik az óriás „kályha”. Olyan csendes, de mégis ünnepélyes pillanatai ezek a munkának. Paulovits Ágoston
