Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

4 BSZÄKWAGTAROItSZAÖ Kedd, I96Í. mSJats SS. Szombaton, május 12-én este Miskolcon, a Szakszervezetek Megyei Tanácsának Művelő­dési Otthonában megkezdődön az irodalmi színpadok tájbe­mutatója. A megnyitáson s nagyszámú érdeklődő közötl részt vett a város és a megye politikai, társadalmi életének több vezetője, eljöttek a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak és a • KISZ Központi Bi­zottságának képviselői. A táj­bemutató zsűrijében a SZOT a Népművelési Intézet, a KISZ Központi Bizottsága, a KISZ Borsod megyei Bizottsá­ga, a megyei és a városi ta­nács szakmai képviselői fog­laltak helyet. Az ünnepi megnyitás Az irodalmi színpadok táj­bemutatóját Jakó András, a Szakszervezetek Borsod me­gyei Tanácsának vezető titká­ra nyitotta meg. Ünnepi be­szédében először arról szólt: megtiszteltető megbízatás Bor­sod megyének és Miskolcnak a ■ bemutató megrendezése, majd az irodalmi színpadok jelentő­ségét méltatta és a mozgalom nagyarányú fejlődéséről be­szélt. Visszapillantott a múlt­ba is, megállapítva, hogy vol­tok az irodalmi színpad moz­galomnak erős gyökerei, ame­lyek szintén együtt nőttek a munkásmozgalommal, ébren Szombaton: Több mint kétezer kö virágváza az utcákon A Kőfaragó- és Epületszob- rászipari Vállalat, dolgozói az idén 650 műkő virágtartót szállítottak a megrendelőknek. A MÁV vásárolja a legtöbbet, mert az összes forgalmas vas­úti csomópontot és fontosabb állomást ezekkel a virágtar­tókkal ékesíti. A Balaton-par- ti vasútállomások csinosításá­ról is gondoskodott. A fürdő­helyeken a tanácsok és a ven­déglátóipari vállalatok is sok virágtartót állítanak fel. A műkő-üzem dolgozói most so- ronkívül küldenek ötven vá­zát a fcxnyódi új parkba és száznál többet Hévízre, Bala­tonalmádiba, Lellére, Siófokra és Harkányfürdőre. A Duna­kanyarban 130 tartóval szépí­tik a szentendrei és a leány falui kirándulóhelyeket. A korábban gyártott vázák­kal együtt így most már két­ezer virágtartó díszíti hazai városaink és községeink utcáit, tereit. Az érdeklődés azonban még most is olyan nagy, hogy a vállalat nem győzi a meg­rendelések teljesítését, pedig már kétszeresére növelte en­nek a cikknek termeléséi. Ezért új üzem építését terve­zik, amelyben majd évente mintegy kétezer műkő virág­tartót gyárthatnak. József Attila Művelődési Ott­hon Irodalmi Színpada lépett a közönség elé. Műsoruk címe: Földönjáró csillagok és abban a magyar színészet hőskora nagy alakjainak — Kántomé, Megyeri, Egressy Gábor, Déry­né — életét elevenítették meg versben, prózában, dráma­részletben. A műsort egy tánc­kettős és a pengetés zenekar önálló zenekari száma színesí­tette. Igen nagy érdeklődést kel­tett és nagy sikert aratott a vasárnap délelőtt másik sze­replője, a hevesi községi együt­tes, amely Pardon, egy perc­re... címmel Tabi László is­mert humoreszkjeiből muta­tott be összeállítást. A harmadik bemutató Vasárnap este szűknek bi­zonyult a József Attila Műve­lődési Otthon előadóterme. Igen sok érdeklődő jött el, hogy meghallgassa a táj bemu­tató harmadik előadásán fel­lépő két bányász-együttest. Tengerihántás címmel állí­tották össze ballada-műsoru­kat a tatai Ady Endre Irodal­mi Színpad tagjai. Népballa­dák, Arany János balladái, ze­nés ballada-feldolgozások vál­tották egymást a laza szerke­zetű műsorban. Megérdemelten keltett na­gyobb figyelmet a második fellépő, a Borsodi Bányász Iro­dalmi Színpad együttese. A mindössze másfél éves, de eredményekben már gazdag csoport a Hajnali rapszódia című, felszabadulási emlékmű­sorával szerepelt a tájbemuta­tón. A három tételes, igen jól szerkesztett műsor első része a felszabadulás előtti múltra emlékeztetett Ady, József Atti­la és Radnóti Miklós soraival. A második tétel a felszabadu­lást érzékeltette Csepeli Szabó Béla, Vasvári István, Pervo- majszkij és Iszakovszkij ver­seivel, Sós György drámarész­letével és Darvas József re­gényrészletével, míg a harma­dik tételben a felszabadult élet, a jövő csillant meg Bóka László, Illyés Gyula, Cse­peli Szabó Béla és Devecseri Gábor írásaiban. A tételeket az aláfestő zenén kívül, kora­beli rövid filmdokumentumok néhányperces vetítése kötötte össze. • Ezzel véget ért a miskolci tájbemutató első két napja. A fentiekben csak kronológikus beszámolót adtunk az eddig lefolyt bemutatókról. Azok ér­tékelésére, illetve a tájbemu­tató egészének méltatására a második rész — május 19—20 — bemutatóinak ismertetése után térünk vissza. Benedek Miklós Újabb ősbemutató a színházban Heréd/ Éra Az ellopott városról és saját muzsikájáról kám énekelhető; Érdekesség­ként említem meg, hogy nenr. volt nehéz átalakulni a pró­bák, a betanítás során kom­ponistából korrepetitorrá, de lehet, hogy az előadásokon jobban fogok izgulni, mint máskor, hiszen most nemcsak a zenei tolmácsolás lesz az enyém, hanem maga a tolmá­csolt zene is? — A zenén túl megtud hál­nánk valamit az előadás­ról is? — Nyilassy Judit rendezi Az ellopott város-t, szívét­lelkét és tudása legjavát adva a produkcióhoz. Talán szük­ségtelen érdekességekről előre beszélni, de úgy vélem, a má­sodik felvonás mozgalmassága különösen nagy figyelmet ér­demel. Sztankay Istvánt, Né- methy Ferencet, Balogh Eme­sét, Csiszér Andrást, Fehér Tibort, Máthé Évát, Szili Já­nost, Dobránszky Zoltánt, Pá- kozdy Jánost, Bánó Pált, Bő­sze Pétert láthatjuk majd igen érdekes szerepekben; Az elő­adás díszleteit Wegenast Ró­bert, jelmezeit Gombár Judit tervezte. Hiszem, hogy a kö­zönség nem fog csalódni Az ellopott város-ban — és ben­nünk sem. Ebben a hitben várjuk nagy érdeklődéssel az évad záró darabjának bemutatását. (bencdek) A Tájékoztató ünnepi könyvheti pályázata Az ünnepi könyvhétre az Ál­lami Könyvterjesztő Vállalat lapja, a Tájékoztató két pályá­zatot hirdet. A szerkesztőség Legérdekesebb könyv heti él­ményem című pályázatán mindenki részt vehet. Beküld­hető nyomtatásban még meg nem jelent próza, vers, rajz, három, illetve egy gépelt ol­dalnál nem nagyobb terjede­lemben. A pályázatokat július elsejéig lehet beküldeni a Tá­jékoztató szerkesztőségébe (Budapest, IV. Postafiók 144.) „Könyvheti pályázat” jelzéssel. A pályázat jeligés, a legjobb A második műszak megkönnyítéséért---------ooo--------­B élyegsorozat az előfizetéses lotto- szelvényeken A Sportfogadási és Lottó ■ Igazgatóság az előfizetéses lot-1 tó-szelvényeken bélyegsoroza­tot ad ki. Júniustól hat, egy­mást követő hónapon át az; előfizetéses szelvények igazo­ló részén bélyegformájú emb-i lémát helyeznek el. A bélye-< gen a júniusi szelvényen O, aj júliusin és az augusztusin T.« a szeptemberin H, az októberin < O, a novemberin pedig N betű, lesz. Azok a fogadók, akik azj „otthon” szót alkotó bélyegso-' rozatot összegyűjtik és címűk« feltüntetésével december 24-ig] beküldik az Otthon Áruház cí­mére, sorsoláson vesznek részt. í A december utolsó napjai-« ban megtartandó húzáson száz] értékes jutalmat, főnyere-« ményként teljes „Varia” szó-* baberendezést sorsolnak ki a, pályázók között Pihenni tért a város. A gyáróriás tö­vében szerényen meghúzódó Hámor Étteremben most kezdődik az éjszakai műszak. Fincés Mihály elvtárs, helyet­tes üzletvezető megállapítja, hogy az étterem és a bár éjszaka csendes lesz, hiszen egyszerű hétköznap van. — Mit csinál a személyzet, ha nincs vendég? A szakácsok is pihenhetnek7 — Közel sem. Nálunk — mondja Pincés Mihály — most kezdődik az igazi hajrá. Hajnalra, amikorra az Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat teher­kocsijai és saját üzemeink szállítói megérkeznek, készen kell lennünk a félkész termékekkel. A szokatlanul csendes konyhában három asszony: Kripkó Dezsőné, Csonka Andrásné és Csiszár Lászlóné a gyúrás­hoz készülődik. Előkészítik a lisztet, a tojást, a szilvalekvárt. A félkész menük első fogása — legalábbis itt. a Hámor Étterem félkész konyháján — mindig a lekvárosderelye. Az óriási konyhaasz­talok most gyúrótáblává változnak át. Sikálják, nyújtják a tésztát. Ördöngős gyorsasággal szaggatják a kanálról a szilvaízt, aztán az ügyes asszonykezek ráhajtják az üresen hagyott tésztaleve­leket a megtöltőitekre. Jöhet a cik- cakkos derelyevágó, A citromsárga dere­lyekockák garmadával, tízezer számra hevernek az asztalon ... • Az üzletvezetőt a raktárhoz kérik. Megérkezett a friss hús. A Húsipari Vállalat mindig friss hússal látja el a Hámor Éttermet. S ha a szállításban esetleg valamilyen fennakadás van, a Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalat hizlaldája küld friss húst a félkész­konyhára. Következik a sertéspörkölt. A hagyma már apró kockákban, nagy tálakban so­rakozik az asztalon. A három sza­kácsnő apró darabokra szabdalja a friss sertéshúst. Vigyáznak, nehogy valame­lyik csomagba sok sovány, vagy sok kövér hús jusson. — Mennyit készítenek ma éjszaka a sertéspörköltből? — 200 csomaggal — felel Kripkó Dezsőné. Az éttermek s a vendéglők étlapján mindig fő helyen szerepel a fatányéros. Sertéshús rántva, natúr sertéshús, füs­töltszalonna félhold alakúra vágva, jó­kora darab kolbász és tisztított bur­gonya kerül a kis tálcákra. Egy három­tagú családnak bőségesen elég az íny­csiklandozó Hámor-tál. • — Sajnos, a kereskedelem nem ren­delkezik megfelelő hűtőkapacitással — magyarázza Pincés Mihály, műszakos vezető. — Kevés boltban van hűtő- vitrin, s így a vásárlók nem jutnak hozzá minden időben félkész-termé­keinkhez. A Diósgyőri Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat egy-két boltja és a Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat néhány fűszer-csemege szak­üzlete foglalkozik a félkész ételek for­galomba hozásával. Sokkal többet tud­nánk azonban adni, ha a kereskedelem gondoskodna megfelelő hűtővitrinek fel­állításáról. — Miért nem létesítenek Miskolcon* a belvárosban egy félkészétel szak­üzletet? — kérdeztük az üzletvezetőt. — Csupán helyiségkérdés az egész. A Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalat tudna hűtőberendezést biztosítani. Ha a városi tanács kereskedelmi osztályá­nak illetékesei kijelölnének számunkra egy kisebb üzlethelyiséget, mindenkor megfelelő választékban adnánk ízletes i ebéd- és vacsora-tálakat a miskolci fogyasztóknak. • Hajnalodik. A gyár szirénája az 5 órát jelzi. A tehergépkocsik a raktár be­járatához állnak. Viszik a boltokba a félkész ételeket. Több ezer háziasszony gondját száműzték az éjszaka is a Hámor Étterem félkész konyhájának dolgozói. Nem kell majd órákig töpren­geniük a miskolci asszonyoknak, mit főzzenek ebédre, vacsorára. — Bár még több háziasszony válláról vehetnénk le a gondokat — búcsúzik Pincés élvtárs. — A mi vállalatunk fő feladata a tömegétkeztetés biztosítása. Szeretnénk ennek mindinkább eleget tenni. Pásztory Alajos á >1­ik a Tanműhely épül a Lenin Kohászati Művekben A Lenin Kohászati Művekben jelenleg is több mint száz fiatal tanulja az esztergályos, a marós, a lakatos, illetve az úgynevezett hidegüzemi szakmát. A tanulóknak eddig nem volt központi műhelyük. Ezért megfelelő tanműhely létesíté­sét határozták el. A műhely céljára egy használaton kívüli épületet alakítanak át és azt az oktatáshoz szükséges beren­dezésekkel látják el. Az építkezést már megkezdték és a munka nagyobb részét az ipari tanulók, mestereik irányítá­sával maguk végzik el. A fiatalok arra törekednek, hogy a csaknem félmillió forint értékű létesítmény már szeptem­berre, az új iskolai év kezdetére elkészüljön. Rajtuk kívül ugyanis a Kilián Gimnázium több mint ötven diákja is ebben ismerkedik majd — a politechnikai oktatás során — a lakatos szakmával. s/~ \á­a­va ,'á­Ive ,1­y bb tartottak, élesztettek a forra­dalom parazsát az ellenforra­dalmi rendszerben, megismer­tették Gorkijt, Majakovszkijt, Adyt és másokat a dolgozó tö­megekkel. Beszélt a munkás­színjátszás múltbeli nehézsé­geiről, a rendőri üldöztetésről, majd a mai feladatokat vázol­ta, kiemelve a legfontosabbat: a dolgozók világszemléletének helyes formálását és erősítését. Befejezésül a négynapos be­mutató-sorozat jelentőségét méltatta. A megnyitás után két-két csoport lépett színpadra, más­más művelődési otthonban, hogy a más városokból, me­gyékből Miskolcra jött kultúr- munkások mind több miskolci művelődési otthonnal és kul- túrmunlcással ismerkedhesse­nek meg. A szombat esti előadás Szombaton este a megnyitó ünnepség színhelyén, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsá­nak Művelődési Otthonában lépett fel az első két együttes. Elsőként a Balassagyarmati Városi Művelődési Ház Ma­dách Imre Irodalmi Színpadá­nak műsorát láttuk. Amikor csak jogtalanság volt címmel Brecht műveiből mutattok be összeállítást. Műsorukban Brecht három verse, két drá­májának — Galilei élete és Állítsátok meg Arturo Uit! — egy-egy részlete, egy panto­mim-játék, valamint bő össze­kötő szöveg kapott helyet. Az időközben visszalépett encsi együttes helyett, máso­dikként, a műsorban nem hir­detett, ugyancsak borsodi, Ru- dabányai Bányász Irodalmi Színpad műsorát láttuk. A már ismert, általunk is ismertetett, Én így szeretlek... című, a vi­lágirodalom legszebb szerel­mes verseiből, drámarészletei­ből összeállított műsorukat mutatták be. Vasárnap délelőtt A tájbemutató második nap­jának délelőttjén zsúfolásig megtelt az Építők Művelődési Otthona. Először a miskolci Az első turnus Hat irodalmi színpad bemutatkozása az első két napon Kell visszaaamoK, oeieepuive a cselekmény sodrába. A zene egyes számai nem tapsra épül­tek, hiszen utánuk nincs meg­állás, a cselekmény folyama­tosan megy tovább. A zenei megoldásokban a modernség­re törekedtem, mint ahogyan teljesen modern felfogásban kerül majd előadásra a törté­net egésze is — annak ellené­re. hogy a szereplők korhű kosztümökben lépnek elénk; A zene is az ebből adódó sza­tirikus élt, groteszkséget kí­vánja alátámasztani. Arra tö­rekedtem, hogy muzsikám mindenkor a drámai cselek­ményt, a szituációkat szolgál­ja. A finálékban érdekes, új­szerű zenei megoldásokat al­kalmaztam. Muzsikámat fa­fúvósokra, kürtre, brácsára, gitárra és dobra hangszerel­tem. — Herédy Éva nemcsak komponistája, hanem be­tanító és vezénylő kar­mestere is lesz Az el­lopott város-nak. Milyen érzés saját művet bé- tanítani és vezényelni? — Ez az első alkalom, ami­kor saját muzsikámat tanítom be a zenekarral és a szerep­lőkkel. Nagyon örülök, hogy az együttes szívesen fogadta munkámat, az énekések „rá­haraptak” a számokra, mert ez azt mutatja, hogy muzsi­Szombaton, május 19-én az évad utolsó bemutatójához ér­kezik a Miskolci Nemzeti Szín­ház: a Kamaraszínházban mu­tatják be Egon Erwin Kisch: Az ellopott város című három- felvonásos zenés komédiáját. Ezt a művet Magyarországon még nem játszották, hazai ős­bemutató előadásban kerül te­hát a közönség elé. Érdekessé­ge még, hogy a nyilvános fő­próbán kívül egyelőre csak egyszer — május 19-én láthat­ja a miskolci közönség, mert a Kamaraszínház május 20-án zárja az évadot. A darabot néhány alkalommal bemutat­ják a megye községeiben, majd a Budapesten rendezendő mis­kolci színházi héten kerül a közönség elé. A miskolci kö­zönség nagy része az őszi év­adnyitás után ismerheti meg az érdekesnek ígérkező művet. A darabot Lázár Magda és Borbás Mária fordította, ver­seit Tóth Bálint írta, a zené­jét pecjig Herédy Éva, a szín­ház karmestere szerzetté, aki most mutatkozik be először ilyen természetű művészi munkával, egész estét betöltő darab zenéjének komponálásá­val. Ez alkalommal tehát — a szokásoktól eltérően — nem a rendezőt, hanem az avatandó komponistát kerestük fel, hogy tájékoztasson a darabról, a maga munkájáról, az előadás várható érdekességeiről. Miről szól a darab? — ez volt az el­ső kérdésünk. — Egon Erwin Kisch komé­diája igen érdekes történetet dolgoz fel — mondja Herédy —, II. Frigyes porosz király hét­éves háborújában játszódik, Prága ostromáról szól. Az el­lopott város Prága, amelynek elfoglalására II. Frigyes egy tolvajjal, Käsebier-rel szövet­kezik, altit a stettini börtön életfogytiglanra ítéltjei közül hozat táborába. A rendkívül fordulatos, igen jól bonyolított történetnek az a mondanivaló­ja, hogy a háború a leg­nagyobb bűn, egyben pedig azt mutatja meg, hogy még a közönséges bűnöző is mennyi­vel magasabb erkölcsi fokon áll, mint az igazságtalan rabló- háborúk vezetői; Mindezt rendkívül szórakoztató és igen éles, szatirikus formában kap­juk, — A darabról talán ne Is mondjunk többet előre, Inkább beszéljünk a kom­ponista Herédy Éva mun­kájáról. Milyen lesz a da­rab zenéje? •— Izgató dolog ősbemutatás­ban közönség elé kerülő da­rab komponistájának lenni. Az volt a törekvés, hogy a ze­ne ne betét legyen, hanem szerves része a komédiának, vigye előre a cselekményt. .A darab egyes részeit átírattuk versre és ahhoz komponáltam a muzsikát. Végeredményben az átírt prózai részek történé­seket tartalmaztak, így a ver­seknek és a muzsikának is azt írások beküldőit bármely, for­galomban lévő könyvre bevált­ható utalványokkal jutalmaz­zák. Az ember és a könyv cím­mel hivatásos és amatőr fény­képészeknek hirdetnek pályá­zatot. A pályázatra beküldhe­tő tetszés szerinti számú, feke­te-fehér, legalább 18x24 centi­méter nagyságú kép, amely az ember és a könyv kapcsolatát örökíti meg. A pályázat jeligés, a fényképek hátán meg kell jelölni, hogy a pályázó hivatá­sos-e, vagy amatőr. A pályázat anyagából kiállítást is rendez­nek, a pályaműveket 1962. ok- .tóber elsejéig kell beküldeni >az Állami Könyvterjesztő Vál- (lalat propaganda osztályára: ? Budapest, V., Deák Ferenc ut- ica 15. A legjobb képeket be­küldők 800—1000 forint érté- \kű könyvutalványt nyerhet­lek. A pályázat külön feltéte- ílekft tartalmaz a 18 éven alu- \li fiatalok részére, akiknek 13x ?18 centiméter nagyságú képet <kell ^ beküldeniük, s a jelige J mellé mindenütt kiírni: 18 (éven aluli. ? ------o-----­r « V1. I fl gimnáziumokban lí f megkezdődtek I az érettségi vizsgák ; \ Ive > Hétfőn, május 14-én a ffim- e- ínáziumokban megkezdődtek az $ érettségi írásbeli vizsgái. A ? tanulók a következő tételekből Sválaszthattak: > Humán tagozaton: 1. A kül­\ város ábrázolásának politikai Startalma és a kifejezés művé- <szi eszközei József Attila Kül- S városi éj című versében. 2. A jfilm (a rádió, a televízió) sze- Srepe a művészi élmény felkel• 1­Itésében, az irodalmi alkotások y % népszerűsítésében. bt ? Reál tagozaton: 1. A hazafi­tartalmának változása Pe- Ktöfi, Ady, József Attila költé­szetében. 2. Kis János jellemé- « £nek, sorsának ábrázolása M6- ricz ismert novellájában*

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom