Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-15 / 111. szám

1962. május IS. ESZAKMAGTÄRORSZÄG 3 0 En is, te is... Rgy■kisgyermeket halálra gá­tolt az autó. Szőke, kékszemű, aranyos teremtés. Nemi volt több négy évesnél. Felügyelet nélkül, szines kavicsokat sze­degetett az út szélén. Libák gáricsáltak körülötte, s egy ha­talmas fehér komondor figyel­te nagyokat ásítva, hogy té- tyeg-togyog a sárga kamilla- virágok közt az árokparton. De a komondornak nincs ke­ze... A kisfiúból nem maradt csak egy rémült tekintet, meg egy sikoly, amely odafagyott a hamuszin ajkakra. A hatóságok megállapítot­ták, hogy a gépkocsi vezetője nem hibás. Oly kicsi volt a féktávolság, hogy a balesetet semmiképp sem lehetett elke­rülni. Az ideiglenesen bevont vezetői jogosítványt visszaad­ták. S elekor az életerős, magas férfi, akiről eltűnt a gyanú­folt, aki igazolta önmagát, azt mondotta reszkető, alig hall­ható hangon: — Nem... én soha többé nem ülök volán mögé! Az eset mérhetetlen lelki fájdalmat okozott a szülőknek és tönkretette ezt az embert is, akinek kenyérkeresete volt a gépkocsivezetés. — Nem birok, értsék meg, nem bírok a volán mögé ülni! Soha többé! Mindig látom, ál­momban, ébren. Mindig itt vibrál előttem a szörnyű kép... S ezerszer elképzelem, mit kel­lett volna tennem, hogy még­is ... © A különféle gépi járművek fokozott elterjedésével hatvá- nyozódik a baleseti veszély. S ezek két okból adódhatnak: a gyalogos gondatlanságából, a szabálytalan közlekedés követ­kezményeként, vagy pedig a gépkocsivezető felelőtlensége miatt, amely származhat ittas­ságból, vagy ugyancsak a köz­lekedés szabályainak megsze­géséből. De egy tény: minden­képpen csökkenne a balesetek száma, ha a gépjárművek ve­zetői, a kerékpárosok, a gya­logosok, a szekeres gazdák az utcára lépve egy pillanatra sem tévesztenék szem elől má­sok testi épségének megóvá­sát. Gyakran olvassuk rendőr­ségi közleményekben: a tár­sadalmi tulajdonban ennyi és ennyi értékű kár keletkezett. Ezt a kárt az illetőnek meg kell térítenie! Baleset többféle van. Egyik csak kisebb horzsolás: az ijedt­ségen kívül más baj nem tör­ténik. De ez is figyelmeztető. Van aztán olyan baleset, ame­lyet az illető egy életen át törleszt. S mindez esetleg egy könnyelműen elfogyasztott fél- deci, vagy a bravúr, a virtus miatt. Drága féldeci, drága virtus ez! Az illető bajt hoz önmagára és bajt hoz másokra. Hiszen — ha elüt például egy kerékpárost — az okozott kárt kifizeti, de apát az árván ma­radt gyerekeknek már nem ad­hat ... A minap alkalmam nyílt rá, hogy betekinthessek az utóbbi hetek közúti baleseteinek rend­őrségi krónikájába. Csaknem kivétel nélkül valamennyi eset figyelmetlenség, gondat­lanság következménye. No, meg az ital! Április 28-án pél­dául ifj. Galkó Zoltán ittasan vezette a Putnoki Gépállomás traktorát. Bánréve és Sajópüs- pöki között az árokba fordult. Meghalt! S úgyszintén károkat okoz a szabálytalan előzés, a gondat­lan vezetés. Tamási György, az FC 16—63 rendszámú ÉP- FU-kocsi vezetője ilymódon rohant bele Sajószentpéteren egy házba és okozott ott pilla­natok alatt 6 ezer forint értékű kárt, amelyet meg kell téríte­nie. Király László gépkocsi­tulajdonos Arló községben el­ütötte Kápolnai József nyolc­éves iskolai tanulót. A baleset oka: gondatlanság. Nem célom valamennyi ese­tet felsorolni. Csupán példá­kat ragadok ki. Kézenfekvő tehát, hogy azokról is szól­junk, akik felelőtlenül, gon­datlanul jámak-kelnek a for­galmas utcán, mintha leg­alábbis a korzón lennének. Bi­KözépblokMból háromemeletes lakóházakat építenek liszaszederkény-Ulvárosban f 'A több mint 10 ezer lakosra tervezett városban eddig (csaknem 600 lakás készült el és az épületekben számos, kor­szerűen felszerelt üzlet nyitotta meg kapuit. A város öt utcá­ját virágzó parkok szegélyezik és a bölcsödé előtti teret már képzőművészeti alkotással díszítették. A város az idén újabb létesítményekkel gazdagodik. A 22. sz. Építőipari Vállalat dolgozói hagyományos módszerek­kel jelenleg 142 lakást építenek, amelyből 61-et júliusig, a többit pedig az év végéig adják át. A lakásépítkezések meg­gyorsítására most új technológiát vezettek be. Három — egyenként 36 lakásos — épületet habosított kohósalakból ké­szült középblokkokból szerelnek össze. A munkákat már megkezdték. A dolgozók a párt VIH. kongresszusa tiszteletére elhatá­rozták, hogy három — egyenként háromemeletes — épületet hét hónap alatt készítenek el úgy, hogy azokba november végén már beköltözhetnek. A lakóházakat két műszakban, szalagszerűen építik. Az egyik brigád az alapozást, a másik a blokkok összeszerelését, a harmadik a válaszfalazást, a negyedik pedig a vakolást végzi. Hasonló szalagban dolgoz­nak majd a szakiparosok: a burkolok, az asztalosok, a festők és a szerelők is. Az új lakóházakon kívül december 1. helyett már no­vember 7-én átadják szerelésre a korszerű kenyérgyárat, amelyben a jövő évtől 64 mázsa kenyeret sütnek naponta. Az új gyárból, a tervek szerint, a környező községekbe: Tisza- oszlárra, Nemesbikkre, Hejőbábára, Sajószögedre, Nagy- csécsre és Sajóörösre is szállítanak kenyeret. Az építők vál­lalták, hogy az új, 75 férőhelyes óvodát a határidő előtt 10 nappal, augusztus 20-ra átadják. így az idén 250 új lakással, korszerű kenyérgyárral és óvodával gazdagodik a Tisza-parti város. zonyára sok helyeslő tanúm lesz, amikor kimondom: az ember csak akkor látja iga­zán, mennyi szabálytalanul közlekedő, hanyag ember van, amikor a volán mögött ül és mások testi épsége, élete van a kezében... Ez önmagában is nagy felelősséggel jár, s az idegeket méginkább feszíti, amikor a vezetőnek a maguk­ra hagyott gyerekekre kell vi­gyáznia, szórakozott emberek lépéseit másodpercek tört ré­sze alatt reflex-szerűen kiszá­mítania. • A közlekedésrendészet min­dent elkövet, hogy a balesetek a legminimálisabbra csök­kenjenek. Különböző helyeken, különböző alkalmakkor vetí­tettképes oktató-előadásokat tartanak. A négyhangszórós, zöld Moszkvics-kocsi fáradha­tatlanul nyűvi a megye or­szágútjait, figyelmeztetik, ok­tatják a lakosságot: magyaráz­zák a közlekedés szabályait. Hiszen olyan nagyszerűen ki van dolgozva! Csak éppen fi­gyelmesebbnek, körültekin­tőbbnek kell lennünk. Mindig szem előtt tartanunk, hogy az utca mindenkié és hogy egyre több a személyautó, a motor- kerékpár, a sokféle jármű. Éppen ezért az utca rendjé­ért mi is — a forgalomban résztvevők valamennyien — fokozott felelősséggel tarto­zunk. Én is, te is ... Önodvári Miklós Csökken az önköltség és a selejt a Matyi Téglagyárban A Mályi Téglagyár dolgo­zói a pártkongresszusi verseny­ben nem a mennyiségi terv túlteljesítésére, hanem a gaz­daságosabb termelésre töreked­nek. Ennek megvalósítására az év elején számos műszaki in­tézkedést vezettek be. így pél­dául a mozdonyokból kikerülő — de még kalóriát tartalmazó —, úgynevezett pernye fel- használására új gyártási tech­nológiát dolgoztak ki. A múltban sok bosszúságot okozott a selejt. A száraz, for­ró levegőben ugyanis a téglák kívülről befelé száradnak és ez okozza a gyakori selejtet. A kongresszusi versenyben ezen is változtattak. A műszárítók­ba vízhálózatot szereltek fel és a nyersárut a meleg levegő be­engedése előtt vízzel permete­zik. A vasércdúsítómű vezényl5termébe« Rudabányán a gyengébb vas­tartalmú pátérc gazdaságos fel- használására 330 millió forintos beruházással korszerű vaséredu- sitó művet építettek. A pörkölő és szeparáló részlegből álló üzem­ben különböző eljárásokkal 24 százalékról 42 százalékra növelik a pátérc vastartalmát. így igen jó minőségű ércet kapnak, ame­lyet már gazdaságosan hasznos hatnak hazai nagyolvasztóin'« - ban. Az ü.1 gyárból az idén 122 ezer tonna dúsított ércet szállí­tanak az ózdi, a diósgyőri és a dunaújvárosi nagyolvasztókba. A képen: Mispál János a mágneses szeparáló üzem vezénylőtermé­ben ellenőrzi a műszereket. A szentistvani asszonyok felajánlásai a pártkongresszus tiszteletére Borsod megye termelőszö­vetkezeteiben értékes munka­felajánlásokkal készülnek a párt VIII. kongresszusára. A versenyben részt vesznek a női munkabrigádok is. A nőta­nács kezdeményezésére eddig 80 munkacsapat vállalta, hogy a kongresszus tiszteletére el­nyerik a kiváló brigád címet. Az asszonyok elhatározták, 1500 személyes konyha ^ ^ v, ,,, ' ' I ÉSj' í „V s\„ ív, 1 A selyemrétf ÉM. munkásszálló mellett építik fel a vállalat 300 személyes üzemi ebédlőjét. A modern konyhában 1500 dolgozó részére főznek majd, s innen szállítják az ebédet a különböző munkahelyekre. Az építkezés dolgozói kongresszusi felajánlást tettek: két' és félhónappal a határidő előtt, szeptember 15-én át­adják rendeltetésének az új létesítményt. Foto: Sz. Gy. hogy a termésátlagok növelé­sén kívül szakmai ismereteiket is bővítik. így például a szent- istváni VII. Pártkongresszus Termelőszövetkezet asszonyai vállalták, hogy az idén egy holdon 18 ezer kukorica és S6 ezer cukorrépa tövet nevelnek. Ezt úgy érik el, hogy a kukori­cát a gépen kívül háromszor, a cukorrépát pedig négyszer ka­pálják meg kézzel. A csobaji Tiszavidék Terme­lőszövetkezet Hámán Kató női brigádjában 52 asszony kezdte meg tavasszal a munkát Az asszonyok a pártkongresszus tiszteletére célul tűzték ki, hogy háromszori kapálással és gondos ápolással a tervezett burgonyatermést holdanként 26 mázsával túlteljesítik: Ennek megvalósítására családtagjai­kat is bevonják a munkába. Ezenkívül számos női munka­csapat asszonyai határozták el, hogy az év végéig, minőségi munkával 150—200 munkaegy­séget szereznek. 75 tonnás abszorpciós tartályok Tiszapalkonyán A Tiszai Vegyikombinát mű­trágyagyárában április végén fejezték be a 66 méter hosszú és 36 méter magas, úgyneve­zett abszorpciós torony építé­sét. Ez a téglaalakú torony lé­nyegében egy vasbetonból ké­szült, fedetlen épületváz, amelybe négy darab — egyen­ként 46 méter magas — sav­álló acélból készült tartályt he­lyeznek el. Az abszorpciós tor­nyot úgy tervezték, hogy a hengeralakú tartályok felső, 10 méteres részei a szabadban le­gyenek. A szovjet gyártmányú — egyenként 75 tonna súlyú — tartályok felszerelésével a Gyár- és Gépszerelő Vállalat nagy gyakorlattal rendelkező dolgozóit bízták meg. A nem mindennapi feladat hosszas előkészítő munkát igényel. A dolgozók az elmúlt napokban kezdték meg a különleges eme­lőszerkezetek gyártását, melye- két az abszorpciós torony leg­felső szintjén szerelnek fel. A három méter átmérőjű, súlyos tartályok beemelésére pedig egy 20 tagú brigád érkezik Pécs környékéről. A jól össze­szokott munkacsapat a tervek szerint egy-egy tartályt 10 nap alatt emel majd a helyére. A munkákat a hónap végén kez­dik meg. Szóvátesszük Kissé kényelmetlen ülőhely n pa <1 tartóoszlopa. Ha a kivitelezők kipróbálnák, talán hamarább elkészülnének a Bajcsy-Znilinszky utca új padjai... Foto: Szabadó« A technikus arcán mintha árnyék futna végig. — Kitől hallották ezt? — Hangjában parányi nyugtalanság bujkál. — Fontos az? Különben is, mi rossz van abban, hogy Bírta elvtársról eddig csak jót hallottunk. Azt mondják, ki­váló szakember. Része van a gyár fej­lődésében ... — Igaz, de azt is mondják „túl me­rész” vagyok... — Még szabadsága idején is bejön a Vegyi kombinátba. Ha kell, feláldozza szabad napjait is... — Itt lakom a készenléti lakások egyikében. Ha telefonálnak: baj van, szükség van rám — bejövök — — Sokat foglalkozik emberi gondok­kal. Nagy része van abban, hogy a Molnár-brigád már kétszer érdemelte ki a szocialista címet... — A brigádnak én is tagja vagyok. Hogy foglalkozom emberi gondokkal? Ez már a véremben van. Ha délutános vagyok, délelőtt mindig társadalmi munkát végzek, emberek ügyeit inté­zem ... — Hát akkor miért jött zavarba, amikor azt mondtam: „úgy hallottuk, munkatársai szeretik, becsülik”? Bírta Alajos arcán ismét végigfut egy árnyék. Cigarettát vesz elő, körülmé­nyesen rágyújt. Mintha húzná az időt. Felemeli fejét, szemembe néz. — Ami a szeretetet illeti... — szája szélén egy kis keserű vonás jelenik meg. — Ha nem szóltak róla, hadd mondjam meg ón... Amikor 1960-ban ide, a központi javítóműhelybe kerül­tem, az emberek nem fogadtak szíve­sen ... Még az igazgatóságra is írtak ... Klem beszél róla, de ez a bizonyos 1 ’ levél egy kicsit szíven ütötte, sok lelki vívódást, álmatlan éjszakát oko­zott neki. Más ember talán megfuta­modik, hátat fordít a kollektívának, más beosztást kér, vagy pedig — hogy az emberek kedvét megnyerje — meg­alkuvóvá, mindent elnézővé válik. Bírta Alajos — nemhiába kommunista — más módon fogott a munkához. Nem húzódott vissza, hanem elhatározta; másokkal is megérteti azt, ami benne már mély gyökeret vert. Addig a Bor­sodi Vegyikombinát gépeinek karban­tartását, javítását a Ganz-MÁVAG em­berei végezték. Az ő munkájuk véget ért, a gyárra vár a további karbantar­tás, javítás. Bírta elvtárs a munka el­végzésére egy 20 tagú brigádot szerve­zett. Már az első perctől kezdve arra próbálta őket nevelni, hogy szocialista módon dolgozzanak, éljenek, tanulja­nak. A brigád tagjai voltaképpen hosszú évek óta együtt dolgoztak, összeszoktak. Eleinte idegenkedve fogadták az „új” embert. Bírta Alajosnak először is azt kellett bebizonyítania, hogy jó szak­ember, tud vezetni, irányítani. Volt, akit úgy győzött meg az igazáról, hogy kivette az illető kezéből a szerszámot s megmutatta; nem így, hanem emígy kell csinálni. — Rájöttem — mondja szinte önma­gának —, ez nem jó módszer. Az em­berek érzékenyek. Ha valakinek kezé­ből kiveszem a szerszámot, ezzel talán önérzetét sértem meg ... A savüzemben, a 12 köbméteres táp­szivattyú javításánál egy új elképzelést akart megvalósítani. A brigádtagok nem értettek egyet az elképzeléssel. — Ha elhúztam onnan a lábam — mondja —, mindjárt .másképpen csinál­ták. Hát jó. Nem nyúltam a szerszám­hoz, de nem mentem el tapodtat sem. A végén a fejemhez vágták: „Ha nem ül itt a nyakunkon, hamarább megcsi­náltuk volna”. Az eredmény azonban engem igazolt. Most már a brigádtagok is másképpen gondolkodnak, dolgoznak. M unkájuk igen nagy hozzáértést, nagy szakmai tudást kíván. Bírta elvtárs Kapri Béla mérnökkel kidol­gozta a szakmai oktatás tematikáját — művezetői szinten. Ez a szakmai oktatás igen termékeny. A technikus alapter­mészete, hogy véleményét mindig őszin­tén megmondja — s ez vonatkozik a brigádtagokra is. Ezek az őszinte véle­ménycserék közelebb hozzák egymáshoz az embereket, s jobb munkát eredmé­nyeznek. És hogy közelebb kerültek-e egymáshoz? — Én szeretem a „fiúkat” — mondja a technikus. — Húszán elvégezzük azt, amit a Ganz-beliek negyvenen. És hogy ők? ... Május 1-én együtt voltunk. Meg­ittunk egy-két pohár sört. Azt mondják, az ital megoldja az emberek nyelvét... a szavakból azt vettem ki, nincs köz­tünk ellentét... A brigádtagok — lehet, hogy Bírta elvtársnak nem mondták volna így — őszinte lelkesedéssel beszéltek róla. Elő­ször kicsit zavarba jöttek a levél miatt Molnár István, a brigádvezető végül ki­bökte. — Mi tagadás, szégyelljük a dolgot Ha tudjuk, hogy ilyen ember, nem tör­ténik meg. De nem is a brigád csinálta. Egy-két ember fújta fél a dolgot. Mi megértjük egymást... — Az a véleményem — mondja Ko­vács József —, és a többieké is, hogy Birta elvtárs a Borsodi Vegyikombimit egyik legkitűnőbb embere. Bár min­denki ilyen lenne! Mahar András hozzáteszi; — A munkát megköveteli, de ha jól dolgozunk, elismeri. Szeretjük benne, hogy őszintén megmondja véleményét. És ha hibázik? Megmondja őszintén, hogy tévedett. Nem tudni miért, de ők is a mí^os 1-i brigádösszejövetelről beszélnek. — Igen jól sikerült az együttlét — emlékszik vissza Molnár Lajos bácsi. — Együtt sörözgetett velünk, úgy „han­gulatba” jöttünk, hogy egy-két dalt is elfújtunk. És nála ez nagy dolog. Neki a munka, a tanulás, a család a min­dene. Öt nemigen látni az „apák bolt­jában”. Eddig talán csak mi vittük ilyen „bűnbe”. — Ezek szerint ma már nincs szükség tiltakozó levélre? Molnár széttárja karjait. — Hát... ki tudja ... Próbálnák csak elvinni tőlünk ... Csorba Barnabás A r " n Az „uj technikus

Next

/
Oldalképek
Tartalom