Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-12 / 109. szám

Szombat, 1962. május 12. ESZAKMAGYARORSZAG s Társsids&lmS cS9eii<1rők % társadalmi munka tette őket elszakíthatatlan barátok­ká^ Ha Csontos Lászlóval be­szélgetünk, minduntalan Kucs­ma László segítségére hivat­kozik. Az utóbbi viszont azt emlegeti, hogy a társadalmi munkában soha sem lettek volna érdemei, ha Csontos Lászlóban kitűnő munkatársra nem talál. Igaz, az Állami Ke­reskedelmi Felügyelőség veze­tői is mindig együtt emlegetik nevüket, mint a legáldozatké­szebb, a legképzettebb társa­dalmi ellenőrök közülieket. Mindketten a Borsodi Szén- bányászati Tröszt gépkarban­tartó részlegének dolgozói. A két műhelyt néhány kilométer választja el egymástól, mégis, naponta többször találkoznak, vagy személyesen, vagy telefo­non; Ismeretségük 4 évvel ezelőtt kezdődött Akkor Kucsma László fizikai munkás volt (az­óta elvégezte a technikumot és a motortekercselő részleg mű­vezetője). Egymás keze alá dolgoztak. Egymást segítették, bátorították, de soha sem mar­ták. Azt vallják, hogy ' baráti, elvtársi szóval mindig többre mentek, mint a viszálykodással. Talán három esztendeje tör­tént, hogy Csontos Lászlót, a Borsodi Szénbányászati Tröszt gépkarbantartó részlegének la­katosát fontos és felelősségtel­jes feladattal bízták meg. Az üzemnél meg kellett szerveznie a társadalmi ellenőrök cso­portját; Az első számú esélyes, illetve jelölt nem lehetett más, mint az akkor 26 éves fiatal­ember: Kucsma Lászlói Csontos elvtárs — mint rangidős társadalmi ellenőr — Jól halad a Kazincbarcikai föídgázbontó állomás építése nie? A Kazincbarcikán működő Borsodi Vegyikombinátban a műtrágya alapanyagául szol­gáló nitrogént a generátorgáz helyett földgázból állítják majd elő. Erre a célra föld­gázbontó állomást építenek. Az új gyárrészleg határidő előtti elkészítésére 16 vállalat részvételével szocialista komp­lex-brigád alakult. Az összehangolt munka ered­ményeként eddig mintegy 3 hetes előnyre tettek szert a földgázbontó állomás szerelé­sén dolgozó vállalatok, s a BVK új üzemében már vala­mennyi berendezést helyére emeltek. vállalta a kereskedelemben és az ellenőrzésben járatlan fia­talember patronálását. A pat­ronáltból az évek során jó el­lenőr lett. Ha vége a munká­nak, együtt Indulnak portyára, hogy megfékezzék a fogyasz­tók megkárosítóit, éberen őrködjenek a társadalmi tulajdon feleit A három év alatt csaknem mindig együtt végezték az el­lenőrzéseket. Közös élményeik talán köteteket is kitennének. Most is erről beszélgetnek. Érthetően a legutóbbi eset foglalkoztatja mindkettőjüket. A közelmúltban leplezték le az egyik legsúlyosabb visszaélést. Pár nappal ezelőtt Kucsma László családja körében, köny­vei fölé hajolva tanult, amikor régi ismerőse, munkatársa ko­pogtatott be panasszal. A Vö­rösmarty utcai, 23. sz. ital­boltban rossz, gyenge minősé­gű bort adnak, a vendégek jog­gal elégedetlenkednek. — Bár nem szeretem az egyedüli el­lenőrzést i— meséli Kucsma László —, mégis elindultam, hogy kivizsgáljam a panaszt. Mintát vettem a borból. Más­nap szóltam Csontos Laci bá­csinak és a bort laboratóriumi vizsgálatra vittük. — Nem is gondoltuk volna, hogy milyen súlyos visszaélése­ket lepleztünk le intézkedé­sünkkel. A boltban vizezett bort árusítottak. A későbbi el­lenőrzések a társadalmi tulaj­don megkárosítását is felfed­ték. Szóval a többi ellenőrző szervek is nagyon sok hibát, tár­tak fel a vizsgálat során; A boltvezetőt le kellett váltani, s ügyét a kereskedelmi felügye­leti szervek az ügyészségre tet­ték át. Most Csontos László veszi át a szót: — Emlékszel Laci, az elmúlt ősszel a fűszerboltban tartott vizsgálatunkra. — Igen, ahol T. I. a vezető. — Édesanyám sírjához in­dultunk halottak napján — emlékszik vissza Csontos Lász­ló. — Közben betértünk az utunkba eső« fűszer-csemege boltba. Cukorkát vásároltunk a gyerekeknek. Meglepetten ta­pasztaltuk, hogy a mérleg kü­lönböző konzervárukkal szinte el van barikádozva. A muta­tót és a skálát a vásárlók nem láthatják. Mindjárt szóltunk a boltvezetőnek. Figyelmeztettük, hogy nem helyes ez a gyakor­lat, mert a vásárlónak látnia kell a mérlegelést A boltveze­tő arogánsan válaszolt: önnek nincs semmi kereskedelmi ér­zéke; — Két nappal később az üzem kereskedelmi társadalmi ellenőrei újabb ellenőrzést tar­tottak a boltban. Mondanunk sem kell, a mérleget továbbra is „elfüggönyözték” a vásárlók elől. Az ellenőrzés során súlycsonkítást és árdrágítást tapasztaltunk A próbavásárlás után az árut visszaadtuk az üzlet vezetőjé­nek, hogy térítse meg a pénz­tárból a vételárat. Kijelentette: az úristennek sem... Csak hosszas utánjárással kaptuk vissza pénzünket. — El ne felejtsük, a mérleg skáláját még most sem látják a vásárlók. — A kellemetlen emlékek mellett vannak kellemesebbek is. Egyre gyakrabban tapasz­taljuk, hogy a vásárlók, a fo­gyasztók bizalommal vannak irántunk. Felkeresnek bennün­ket, elmondják véleményeiket, panaszaikat. S ami még ennél is megnyugtatóbb, a kereske­delemben és a vendéglátóipar­ban már több boltvezető, s bolti dolgozó szívesen veszi az ellenőrzést. * Az ebédidőből loptuk el azt az idő.t, amely alatt megismerkedhettünk a két tár­sadalmi ellenőrrel. A beszélge­tés végén így búcsúztak egy­mástól: — Akkor délután a megbeszélt helyen, a megbe­szélt időben találkozunk. Kezet fognak, s mindkettő indul munkája után. Csontos László titkolózva hozzáteszi: délután ellenőrzésre megyünk, mert az egyik vendéglátóipari egységből súlyos visszaéléseket jeleztek a fogyasztók; Ma este ismét későn tér ha­za Csontos László és Kucsma László. A feleségek nem zsör­tölődnek. Tudják, hogy férjeik mindannyiunk érdekében vég­zik felelősségteljes társadalmi tevékenységüket. Pásztory Alajos És ők ezt hirdették... Ötven éves a Miskolci ütvén eves Zalka Máté Általános Gépipari Technikum. Jubileumra készül az intézet tanári kara, KISZ-szervezete, az ifjú és az öreg diákok szá­zai. Előttem hever az iskola jubileumi évkönvve. Érdeklő­iskola tanmenetében elválaszt­hatatlan egységet alkot e két fogalom. Az izgalmas matema­tika órák után érdekes mű­helyfoglalkozások következnek. A sinus-tételek levezetését fő- tengely-esztergálás, laposme- netvágás és szerszámkészítés Csillét nevelnek az ollványgyökerezletöben A Tarcali Állami Gazdaság korszerű oltványgyökereztető- jéből az idén több mint más­fél millió szőlőoltványt ültet­tek ki a szabadba, iskolázásra. Az oltvány termesztő üzem most megüresedett. A gazda­ság vezetősége nyáron csibene­velésre használja fel az épüle­tet. A tervek szerint az idén 80 ezer csirkét nevelnek fél az épületben. A naposcsibéket 4 —5 hetes korukig tartják az épületben, majd vesszőből ké­szített telelőkben és vándor­ólakban nevelik fel. A csibe­nevelést már meg is kezdték. S2u*j«*.dli.ézi rajz óra az első osziaxyoan. déssel lapozok benne, s mind­járt az első oldalnál kissé to­vább kell időzni. A fehér lapon egyetlen mondat van: „Hirdes­sük: itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás.” Ügy érzem, aligha lehetett volna találóbb idézetet nyom­tatni e könyv első oldalára. Aligha lehetett volna kifeje­zőbb szavakkal illetni azt a nagy széni célt, melyért az is­kola egykori és mai vezetői, tanárai fáradoztak. * Komlósi Imre, a jubileumi „operatív bizottság” egyik leg- agilisabb tanára a következő­ket mondja: — ötven év alatt négyezer technikust nevelt, tanított, ok­tatott az iskola. Nagy részük Borsodban helyezkedett el — s reméljük itt lesz a félévszá­zados jubileumunkon. Szere­tettel várjuk őket... Igen, az egykori szakiskolá­ból technikum lett. És a tech­nikumban napjainkban csak­nem ezerháromszázán tanul­nak a délelőtti, az esti és a le­velező oktatásokon. 1943-ban ugyanebben az iskolában mindössze 164-en tanulták az általános gépipar szép, de ak­koriban bizony kissé lenézett mesterségét Érdemes megnézni az akkori statisztikát. Köztudomású, hogy a gimnáziumi tanulók zömét az értelmiség és a felsőbb réte­gekhez tartozó szülők gyerme­kei képezték. A fémipari szak­iskolában a diákság 52 száza­léka munkás-paraszt szárma­zású volt. Talán ezért is Tett alkalmas arra, hogy hirdet­hessék Juhász Gyula, Ady Endre. József Attila és Rad­nóti Miklós verseinek igazát * Elmélet és gyakorlat: — az követi. Sokan nem is hiszik, hogy ezek az inkább gyerekek, mint felnőttek nagyszerű kézi- szerszámokat készítenek, elsa­játítják a hántolás, a csiszolás és a polírozás tudományát A azután igen nagy szerep jut a gépelemek, a gépszerkezettan, és technológia órák elméleti anyagának gyakorlati haszno­sítására. Mert máskülönben a szerelő műhelyekben nem egyezik a rajz és a valóság... * És ha már jubileumról be­szélünk, hadd említsem meg az .ntézet tanárai közül azokat kik kenyerük javát a techni tómban ették meg, akik év- izedek óta azon fáradoznak, ogy valóság legyen az Elnöki Tanács 1955. évi 57. számú tör­vényerejű rendeletéből. Ez íg>- hangzik: „Az ipari techniku­moknak, mint szakmai közép­iskoláknak az a célja, hogy az ipar különböző ágai számára hazánk, egész dolgozó népünk érdekeit szolgáló, művelt, ha­zaszerető, szocialista embere­ket neveljenek”. Kálmán József óraadó tanár 31 esztendeje tanít az iskolá­ban. Kökény Károly, a jól is­mert Műszaki táblázatok alko­tója 36 éve oktatja a fiatalo­kat. Donga Sámuel 23 éven át ismertette a matematika rejté­lyes világával a délelőtti osztá­lyok ifjait, este pedig a dolgo­zókat. Somosi Sándor műhely- főnök ugyancsak több mint két évtizede van az iskolánál. Ügy érzem, ezen a jeles nap^n Gyakorlati foglalkozáson a forgácsolással ismerkednek a HL ér a IV. osztályos tanulók. forgácsoló műhelyekben kü­lönféle esztergapadokon, gyalu- kon, véső-, maró-, fogazó- és köszörű gépeken nagy pontos­ságú alkatrészek készülnek. Itt Az alkohol ellen Nem nagyon mennyi kárt okoz a mértékte­len alkoholfogyasztás; Tudná­nak erről beszélni szerencsét­len családok százai, orvosok, akik sok, alkoholtól leromlott szervezetet láttak, rendőrök, ügyvédek, bírák, akik elé a súlyos, sokszor jóvátehetetlen következmények tárulnak, ve­zetők, hivatali felettesek, akik­nek nem egyszer okoz gondot az alkohol — késések, hiány­zások, balesetek, vagy selej­tes, gondatlan munka formá­jában; De, így vagy amúgy; mindenki találkozik ezzel a problémával, s bizonyára so­kan gondolkodtak már azon: hogyan lehetne csökkenteni az alkoholfogyasztást, megakadá­lyozni a belőle fakadó károkat, gondokat, züllést; Szinte azt mondhatnánk; az egész földkerekség közös gondja ez; Nagyon sok helyen már eredményeket is értek el. többnyire azonban még csak a találgatásnál, vagy a kezdeti lépéseknél tartanak. Nekünk természetesen első­sorban a magunk házatájára kell gondolnunk, s azon kell fáradoznunk, hogy lehetősége­inkhez mérten, saját eszköze­inkkel oldjuk meg saját prob­lémáinkat. Az alkohol lassan válik szenvedéllyé, s egy ideig nem azt mondjuk valakire, hogy alkoholista, csak azt: gyakran iszik, vagy: részegeskedö, Bi­zonyos; hogy hosszú ideig se­gíthet még a lejtőn megindult emberen a jó szó, a meggyő­zés. Ez persze nem egyszerű dolog, hiszen senki se várhat­ja, hogy az első okos szóra min­den rendbejöjjön. S nem elég ide egy ember okos szava. A megmentendő ember egész környezetének össze kell fog­nia; Célszerűnek látszik, ha a felettesek és a családtagok kö­zösen magyarázzák meg az alkohol belátható következ­ményeit; De sokat segíthetnek a munkatársak is. Nekik van legtöbb alkalmuk arra, hogy eltérítsék rossz szándékától kollégájukat, s még inkább: a kollektíva ereje helyes irány­ba terelheti azt is, aki enélkiil esetleg lezüllene. Közös, mun­kán kívüli elfoglaltság, sze­mélyes példamutatás, egy-két meggyőző szó, baráti figyel­meztetés tehet a legtöbbet; Nem elvetendő a megszégyenf- tés eszköze sem, ha arra szükség van. De vajon miért isznak az emberek? Nem mindig azért, mert gyengeakaratúak, s egy­szerűen szeretik az italt. Igaz, sok olyan esetet ismerünk, amikor az illető rendezett kö­rülmények között, tisztessége­sen és nyugodtan élhetne, de betér a kocsmába (becsábítják), ott aztán egyik poharat követi a másik, egyik átmulatott es­tét a másik, s egyszer csak a szesz rabjává vált az ember, anélkül, hogy különösebb oka lett volna rá. Mégis, az esetek zömében valami kézzelfogható, kielemezhető oka van annak, hogy valaki alkoholista lesz. Sok példát lehetne erre fel­hozni; Olyat, amikor felborul a házasélet, az asszony el­hagyja férjét, s az bánatában inni kezd. Olyat is, hogy az akaratnélküli ember nem tud­ja kellően megfogni a dolgok végét, magánéletének kisebb- nagyobb zilált ügyeit nem ké­pes rendezni, s a könnyebb megoldást választja: az ital­hoz menekül; A felsorolt esetek közös vo­nása az, hogy tulajdonképpen nem a mértéktelen ivás a baj, hanem annak gyökere. Ha ezt a gyökeret megtaláljuk és valamiképpen meg tudjuk semmisíteni, akkor vagy auto­matikusan, vagy igen könnyen az alkoholtól is sikerül elvonni az embert. Ezért tehát nagyon fontos, hogy megkeressük: van-e valamilyen ok, amely kiváltotta az alkohol szenve­délyét. Az ilyen esetekben is az aztán a következő lépcsőfok, hogy mindenki segítsen, aki csak tehet valamit, vezetők, munkatársak, család, ismerő­sök. Ha mással nem lehet, vi­gasztaló, értelmes szóval, mely segít visszaszerezni a züllés­nek Indult ember önbecsülé­sét, életkedvét; Mi következik mindebből? Az, hogy az alkoholizmus el­len csak akkor harcolhatunk eredményesen, ha mindnyájan összefogunk, ha az egész tár­sadalom megérti ennek fon­tosságát és eltűnik az érdekte­lenség, a lemondó legyintés, az érthetetlen, cinikus, „ha ízlik neki, hadd igya” =■ féle álláspont; Hogy mennyire f™] ügy az alkohol elleni küzde­lem, azt példázza az is, hogy rövid ideje működik Miskol­con egy ilyen céllal alakult társadalmi bizottság, soraiban orvosokkal, jogászokkal, rend­őrökkel, a különféle társadalmi szervek és a nagyüzemek képviselőivel. A bizottság leg­utóbb ülést tartott és munka­tervet készített. Legfontosabb feladatként azt szögezte le, hogy széleskörű aktívahálóza- tot kell kiépítenie. A lelkes, áldozatkész aktívák pontosan azokat a feladatokat oldhatják meg sikerrel, amelyekről az imént szó esett; a meggyőzés, a segítés, az okok felkutatásának feladatait; Egyúttal természetesen szé­leskörű propagandát is ki kell fejteni, előadások, plakátok; egyebek segítségével. S ami még fontosabb: a vezetők, a szervek, az illetékesek figyel­mét felhívni arra, hogy eré­lyesebben, felelősségteljeseb­ben foglalkozzanak ezzel a kérdéssel. A törvény lehetősé­get nyújt például ahhoz, hogy ha a férj nem ad haza annyi fizetést, amennyi a háztartás fenntartásához elegendő, akkor az asszony beperelheti öt, a bíróság pedig megítélheti egy bizonyos összeg havonkénti átadását a feleségnek. Viszont sok üzemben gyakorlattá vált már, hogy a fizetésével túlsá­gosan is könnyedén bánó férj­jel beszélgetnek, meggyőzik, s az nyilatkozatot ír alá, mely­nek értelmében fizetését fele­ségének utalják ki. Ez nem rossz megoldás, hiszen leg­alább is a „kísértés” ellen né­mi védelmet nyújt. Nem be­szélve arról, hogy a legfonto­sabbat, a család védelmét biztosítja. De ha súlyos eset­ről van szó, s az elvonó kúra hozhat már csak eredményt, akkor nemcsak a családtagok­nak, hanem a felelős vezetők­nek is azon kell lenniök, hogy az alkoholista vállalja a kúrát, akarja a gyógyulást. Az alkohol elleni igazán eredményes küzdelemhez szük­séges néhány országos intéz­kedés is. Nyilvánvaló például, hogy fontos fegyvert jelente­nének a bő választékú, ízletes, közkedvelt és olcsó üdítő ita­lok. Ezzel szemben ma még a minőséggel is baj van, s fő­képp: túl magas az üdítőitalok ára; A Miskolcon “sasa bizottság szerényen, de hatá­rozottan lát munkához, az el­érhető eredményekre össz­pontosítja erőit, de nagy lelke­sedéssel és ambícióval törek­szik ezek megoldására. Mégis, tevékenységének az lesz az igazi eredménye, amelyet egy­előre jelszóként mondott ki: tegyük tömegmozgalommá az alkohol elleni harcot! Ha ez megvalósul, az már maga fél siker lesz. Hallania Erzsébet róluk is meg kell emlékezni, Búcsúzóul ”••£££? Hadd idézem még egyszer Ju­hász Gyula Egy munkásotthon homlokára című versének so­rait: „Hirdessük: itt nem boldogul más, Csak aki alkot, aki munkás”. Paulovits Ágoston Több mint kétezer diák készül az érettségire Borsodban Miskolc és Borsod megye középiskoláiban több mint két­ezer diák készül az érettségi vizsgára. Miskolcon, 6 általános gim­náziumban és 7 szaktechni­kumban az idén ezerkétszáz diák végez. A Földes Gimná­ziumban, ahol 4 osztály készül az érettségire, a tanulók mate­matikából külön szakköröket alakítottak. A diákok túlnyomó többsége ugyanis szakipari és műszaki pályára készül, s most, az érettségi előtt, a tanárok segítségével szakkörökön fog­lalkoznak a matematikával. A Kossuth Leánygimnázium­ban a tanulók túlnyomó több­sége kollégiumban lakik. Itt azt a megoldást választották, hogy az egy-egy szobában lakó lányok közösen készülnek fel az érettségire. Együtt dolgoz­zák ki a tételeket, együtt ké­szülnek az összefoglalókra. He­tenként egyszer egy-egy szak­tanár is részt vesz a lányok kö­zös tanulásán, A szaktechnikumok diákja! — így többek között a kohó­ipar, a villamos- és a gépipari technikumokban — az elméleti tárgyakon kívül különösen a gyakorlati tudnivalók elsajátí­tására helyeznek nagy sújyt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom