Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-12 / 109. szám
Világ proletárjai, egyesüli ©fék! mummmmm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Újabb lakóházak a Selyemréten XVHl. évfolyam, 109. »%ám Ara: 50 fillér 1962. májún 12, nsombat Diáktüntetés Barcelonában Jelentés a spanyolországi sztrájkokról Spanyolországban tovább terjed a sztrájkmozgalom. Vizcaya tartományban csütörtökön újabb 10 000 munkás csatlakozott a sztrájkotokhoz. Igen sok vas- és acélmű, villamossági gyár, vegyi üzem és sok más nehézipari vállalat munkássága sztrájkol. Sztrájkokat jelentenek az Andalúziában fekvő Jaenből, továbbá Ciudad Real-ból, Puertollano- ból és Barcelonából. A San Sebastian közelében lévő Bea- sain vasúti berendezéseket elő állító gyárának munkásai csütörtökön este tartott gyűlésükön jelentős mérvű béremeléseket követeltek. Bilbao környékén is tovább tart a sztrájk. E fontos ipari központban a Újabb OAS-merényleteh Tegnap 62 merénylet történt Algériában. A halottak száma 55, a sebesülteké 28. Az áldozatok között nők, asszonyok voltak többségbei). Magában Oranban 12 volt az áldozatok száma.A gyilkosságok sorozata ellentámadásra ösztönözte az arab negyedek férfilakosságát. Több száz főnyi tömeg indult el az európai negyed ellen. Megpróbált behatolni az egyik tűzoltólaktanyába, de a karhatalmi erők visszaszorították őket. Az orani prefektura felhívta az arab lakosságot, „próbálja megőrizni nyugalmát, kerülje az európai negyedeket”. Rocher Noir-j jelentés szerint a Marokkóból hazatelepülő algériai menekültek első csoportja megérkezett az algériai határra. A Tunéziából hazatelepülök első csoportjainak hazaérkezésére május 20-án kerül sor. Egyidejűleg folyik az európaiak kivándorlása Algériából Franciaországba. Marseille-be legutóbb mintegy ezer főnyi csoport érkezett hajón. Folytatni bell a szovjet—amerikai tárgyalásokat a Mini kérdésről Halvard Lange norvég külügyminiszter csütörtökön beszélgetést folytatott a nyugatberlini televízió munkatársával. Venezuelában betiltották a kommunista pártot Roumulo Betancourt venezuelai elnök rendeleti útoit betiltotta az országban a kommunista párt és a baloldali forradalmi mozgalom tevékenységét. Az AP szerint Betancourt egyidejűleg utasította a rendőrséget, hogy foglalja le e két párt helyiségeit, Kérdésekre válaszolva kijelentette, szükségesnek tartja, hogy folytatódjanak a Nyugat- Berlin kérdésével foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalások, — bár a norvég külügyminiszter elképzelései szerint Nyu- gat-Berlin mai státusán nem kell változtatni. Lange a továbbiakban arról beszélt, hogy ellentétben Sük- ker NATO-főtitkár véleményével, helyeselné, ha létrejönne a meg nem támadási szerződés a NATO és a varsói szerződés aláírói között, ami különösen akkor bizonyulna hasznosnak, ha része lenne a Berlin helyzetét rendező általános megegyezésnek: legtöbb villamossági, vegyiüzem és acélmű munkássága tovább folytatja sztrájkját. Csütörtökön este a barcelonai egyetem 400 diákja tüntetett. A felvonuló diákok röp- iratokat osztogattak, amelyeken ilyen feliratok voltak olvashatók: „1962. a diktatúra megdöntésének éve”, „Az egyetem a munkásokkal tart”. A tüntetés csak igen rövid ideig tartott, mert a rohanircndőrség nagy erőkkel vonult fel és a tüntetést szétverte. Csütörtökön Madridban is nagy diáktüntetés volt. A diákok tiltakoztak a korábbi tüntetések során letartóztatott diáktársaik fogvatartása ellen és újból együttérzésükről biztosították a sztráj kólókat. A hírügynökségi jelentések rámutatnak: a kormánynak igen nehéz feladattal kell megbirkóznia, mert a mostani sztrájkok olyan méreteket öltenek, amire a spanyol polgárháború befejezése óta még nem volt példa. Valószínűnek tartják, hogy a minisztertanács után Franco a sztrájkmozgalom egyik központjába, Asturia tartományba látogat. Űticélja azonban pontosan nem ismeretes, minthogy a spanyol diktátor országjárásának menetrendjét mindig titokban tartja és csak utólag tesznek jelentést arról, ha valamelyik spanyol városban látogatást tett: Mai számunkból: Sátoraljaújhely zenei életéből (4. oldal) Társadalmi ellenőrök (3. oldal) Az alkohol ellen (3. oldal) Heti radioes televízióműsor (5. oldal) A közismert, lapostetejű bérházak között háromemeletes lakóházak épülnek. A földmunkákat g.v orsmozgású exkavátor végzi. Foto: Szabados György Év végéig több mint kétmillió forintot takarítanak meg Tiszapalkonyán A TISZAI VEGYIKOMBI- NÁT lakkfesték és műgyanta gyárában az elmúlt évben több olyan festékfajtát készítettek, amelyeknek előállítási költsége magasabb volt a tervezettnél. A korszerű laboratóriumokkal és berendezésekkel felszerelt üzem dolgozói a párt VIII. kongresszusának tiszteletére elhatározták, hogy ezek technológiáját felülvizsgálják és új gyártási eljárásokat dolgoznak ki. Céljuk, hogy ne csak olcsóbb, hanem jobb minőségű festékeket készítsenek. A kongresszusi versenyben máris szép eredményekkel dicsekedhetnek a gyár dolgozói. Például az úgynevezett ...41- bertol” műgyantánál, ahol eddig polialkohoíként az igen nehezen beszerezhető és drága Ülést tartóit a megyei laeács mezőgazdasági állandó bizottsága Munkaterve szerint Miskolcon, a mezőgazdasági osztályon tartotta ülését az állandó bizottság. Lukács János, a köz- gazdasági csoport vezetője tájékoztatta az állandó bizottságot a talaj- és tájkutatási munkák állásáról, a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VI. törvény végrehajtásáról, valamint a lejtős területek problémáinak megoldására tett intézkedésekről. Németh Imre, a bizottság elnöke beszámolt az ország- gyűlés mezőgazdasági bizottságában végzett munkájáról, valamint a mezőgazdasági osztályon végrehajtott ellenőrzésről, amikoris a megyei tanács határozatainak végrehajtását és a panaszügyek intézését Vizsgálták meg. A tájékoztatót és a beszámolót élénk vita követte. A vitában részt vettek: Eiben Endre, Holdvilág István, Kiss Bertalan, Köntös János és Sándor Miron állandó bizottsági tagok, valamint Hajdú Károly áb-előadó, aki egyben ismertette a mezőgazdasági munkák állását, s az aratásra való előkészületeket is. Az állandó bizottság több határozatot hozott. * glicerint alkalmazták, most a technológia megváltoztatásával egy más típusú, olcsóbb anyagot használnak. Ezzel az év végéig 150 ezer forintot takarítanak meg, s ami még lényegesebb, kiváló minőségű műgyantát nyernek. Az elmúlt esztendőben az előirt költségnél jóval drágábban készítették a ZTO bauxál-vörös alapozó festéket. A laboratórium dolgozóinak most sikerült a festék kötőanyagát egy új típusú műgyantából előállítaniuk. Ezzel a festék minősége jelentősen javult; gyorsabban szárad és a tárolás alatt nem ülepszik. Az új technológia bevezetésével az idén egymillió forintot takarítanak meg. A GYÁR dolgozói a kongresszusi versenyben további négy festékféle gyártási technológiáját változtatják meg. Ezzel év végéig több mint kétmillió forintot takarítanak meg és jelentősen javítják a termékek minőségét. Köszöntjük a bevonuló újoncokat SRLrman a. bevonulok közül: Gál Mihály, a Bányászati Akna mélyítő Vállalat, Kisbencdek István, a Miskolci Erdészeti Vállalat és Négyessy Zoltán, a Miskolci Gyermekkocsigyártó Vállalat dolgozója. így lettünk elit zeni! Kincs már fluktuáció — Ötvenöt milliós terv — Termelékenység és önköltség Beszélgetésünk nem valami kedélyes „témával” kezdődött. Éppen ezért először úgy gondoltam, hogy ezt el is hallgatom, de valahogy annyira hoz- i zá tartozik a Mályi Téglagyár l életéhez, hogy mégis szólni kell róla. Másképp túl egysze- ' ] rű volna megérteni, milyen utat tett mega vállalat 10 esztendő alatt, hogyan lett élüzem. Bobor Jenő főmérnök így kezdte: | — Gyárunk története két fejezetre osztható. Az első, az útkeresés, a helytelen jelenségek időszaka 1957-ig tartott. 1957-ben volt a fordulat Először csodálkoztam, hogy miért 1957-ben volt a fordulat i Mályiban, hiszen akkor már jónéhány esztendeje termelt a gyár. Egész utcasorok, bérpaloták, gyárak épültek fel abból^ az anyagból, amelyet a Mályi Téglagyárban izzítottak piros blokkokká. Persze nem ' tudtam, hogy közben ; hí* ér alatt 11 főmérnök adta egymásnak a kilincset. Valóságos „büntetőtábornak” tekintették a nagykéményű téglagyárat. Volt, aki négy hónnapot töltött Mályiban, azután továbbélik Az egy esztendőt kevesen érték meg ... Gondoljuk csak el; mit produkálhattak az „átjáróház hivatalos vendégei” néhány hónap alatt? Hogyan bizonyíthatták be képességeiket, miként vélekedtek az ilyen irányítóról és irányításról a tég- lakészítök? Követték a példát, ök is máris kereket oldottak, alig, hogy megérkeztek. Ez a gyár történetének első szakasza. Alig akarom elhinni, mert ma jól összeforrott, szakmáját szerető, az üzem menetét szívügyének tekintő garnitúra vezet és dolgozik a hatalmas kémény árnyékában. Magonyi Antal igazgató és Bobor Jenő főmérnök új szellemet hozott magával, új munkamódszert honosított meg a téglagyárban, és személyes példamutatást. Pedig egyikük sem itt született. Az új munkamorál azután eredményekben gazdag hónapokat, negyedéveket, esztendőket hagyott maga mögött. És most közös büszkesége vezetőnek, dolgozónak egyaránt az a fényes, ötágú csillagos élüzemjelvény, amely ott függ a gyár bejárata fölött. Többé nem átjáróház, nem ^büntetőtábor”, hanem élüzem immár másodszor is a Mályi Téglagyár. Az egykori 30 milliós terv megnőtt. 55 millió forint értékű égetett árut termel az üzem. A főmérnök sorolja a profilokat: — Négymillió darab 6 centiméteres válaszfal-, 2 millió blokktégla, 8 millió magasított tégla és 10 millió kisméretű tégla — ez a mi tervünk. Még kimondani is sok, nem legyártani. Az itt termeit égetett áru nemcsak Borsodba, hanem más megyékbe is eljut. Ebből a sok millió téglából évente mintegy 1500 kétszoba összkomfortos lakást lehet felépíteni, s ha figyelembe vesszük, hogy a nagyarányú fejlődést jóformán új beruházások nélkül, a meglévő létesítmények szakszerű, helyes felhasználásával, a termelékenység növelésével produkálják a mályiak — egyszeriben választ kapunk rá, miért lett a gyár élüzem. Most a VIII. pártkongresszus tiszteletére készülnek. Az évi terveken belül nagyszerű dolgokat tesznek nap mint nap. Két százalékkal akarják növelni a termelékenységet, s ennek őszinte „kontrolljaként” naponta értékelik a versenymozgalmakat. Különösen a szocialista brigádok serénykednek példamutatóan. Úgy mondják, ók az üzem motorjai. Az önköltségre is ügyelnek 1959-ben még 710 forintért készítettek ezer darab égetett árut. 1960-ban 100 forinttal csökkent ez az összeg. 1961-ben 600 forint alá szorították a költséget, 1962 első negyedében pedig 569 forint volt ezer darab tégla folyóára. Szimpla statisztikai adatok, talán keveset mondó számók ezek. De ha figyelmesen szemügyre vesszük a folyamatos, a tervszerű fejlődést, a jó gazdálkodást, amely mögött egy üzem munkásainak nagyszerű tettei húzódnak — elismeréssel kell beszélnünk a Mályi Téglagyártól. Büszkeséggel kell szólni arról az útról, amely a második élüzem címig, a 102 százalékos tervteljesítésig vezet. Hiszen ez utóbbi adatban benne van a jó vezetési módszer, a gyár dolgozóinak lelkes munkája és még sok minden... így lett élüzem a Mályi Téglagyár. így jutott el az egykor* „vándormadarak cége” az Építésügyi Minisztérium legkiválóbb vállalatai közé. Pedig végeredményben ez a mostani garnitúra, vagy ahogy mondják, a törzsgárda, semmi föld- rengetöt nem csinál — csak becsületesen dolgozik. S ha az elődök is ezt teszik .. ? Most bizonyára nemcsak két élüzem- jelvénye volna a gyárnak... F. A.
