Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-06 / 104. szám

lL§ K O'­Világ proletárjai, egyesüljetek) mumnmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Xn/f. évfolyam, 104. taxám Ára: 70 fillér 1962. mája* 6, vasárnap Ünnepi ülés Moszkvában a Pravda jubileuma alkalmából Hruscsov elvtárs beszéde Szombaton a Kremlben, a kongresszusok palotájában ün­nepi ülést tartottak a Pravda megjelenésének 50. évforduló­ja alkalmából. Az ülésen je­len voltak az SZKP és a szov­jet kormány vezetői, a szovjet sajtó legrégibb dolgozói, a központi lapok, a folyóiratok, a hírügynökségek, a rádió, a televízió és a kiadó vállalatok képviselői. Ott voltak sok kül­földi ország marxista—leninis­ta testvérpártjainak lapszer­kesztői, a jubileumra a világ minden részéből összesereglett újságírók. Az ünnepi ülést Hruscsov, az SZKP Központi Bizottságá­nak első titkára, a szovjet Mi­nisztertanács elnöke nyitotta meg. Beszédében hangsúlyoz­ta, hogy a Pravda bölcsőjénél ott állt V. I. Lenin, a dolgozók szeretett vezére, a kommunis­ta, Párt és a szovjet állam megalapítója. Hatalmas élet­erőt öntött a, Pravdába. A lap megalapítása valóban törté­nelmi cselekedet volt. Hruscsov emlékeztetett arra, hogy a Pravda fennállásának 50. évfordulója egybe esik egy másik nevezetes dátummal, Kari Marx születésének év­fordulójával. — Marx neve halhatatlan, halhatatlanok Marx teltei és mindent legyőző tanításai •— folytatta ezután. — A mar­xizmus—leninizmus a világot átalakító hatalmas erővé vált, az emberek millióinak zászla­jává, egész országok és népek ideológiájává. Büszkeséggel és nagy megelégedéssel állapít­hatjuk meg, hogy jubilán­sunk, a Pravda a marxizmus—le­ninizmus egyik lcgmegin- gathatallanabb hirdetője és zászlóvivője. Hatalmas erő rejlik ebben, elvtársakí Hruscsov megállapította; hogy a Pravda története elvá­laszthatatlanul összefügg a Kommunista Párt hősi történe­tével, az ország dolgozóinak forradalmi harcával, a cáriz- tnus és a tőkés rendszer meg­semmisítéséért, a munkásosz­tály győzelméért és a dolgozók hatalmának megszilárdításáért, a szocializmus felépítéséért és a legragyogóbb, a legigazságo­sabb társadalom, a kommu­nizmus diádaláért — Sa jtónk erejének kime­ríthetetlen forrása: elsza­kíthatatlan kapcsolata a néppel, dválaszthatatlan­sága a néptől 1— mondotta Hruscsov, majd hangsúlyozta; — A párt nagyra becsüli a sajtót, mint hűséges és mesz­szire ható ideológiai fegyve­rét, mint a kommunizmus építőinek igazi népi szócsövét és a sajtó munkáját igen fon­tos párt- és társadalmi tevé­kenységnek tartja. — Korunkban, a szocializ­mus diadalmas győzelmeinek korszakában a Pravda maga­san lobogtatja a lenini zászlót, a kommunizmus, a proletár­nemzetköziség zászlaját, példát mutat a marxista—leninista eszmeiségre, a pártos elvszerü- ségre, a forradalmi szellemre, a népek életbevágó érdekei­ért, Marx, Engels, Lenin hal­hatatlan ügyének diadaláért folyó harcban. — Büszkék vagyunk arra, hogy lapjaink elviszik az egész világba a marxizmus—leniniz­mus halhatatlan eszméinek fé­nyét, a dolgozók gondolatait és érdekeit kifejezésre juttató kommunista párt nagy igaz­ságát. Sajtónk, a lenini politi­ka fáradhatatlan harcosa és propagálója, azé a politikáé, amely a békés együtt élés el­veinek diadaláért, a béke meg­szilárdításáért harcol, tevéke­nyen előmozdítja a szocialista közösségnek, a nemzetközi kommunista mozgalom egysé­gének az erősítését, a szovjet emberek testvéri szolidaritá­sát a tőkés országok dolgozói­val, a nemzetközi felszabadító mozgalom harcosaival, a béké­ért, a demokráciáért, a szocia­lizmusért síkraszálló minden haladó erővel. Hruscsov hangsúlyozta, hogy a szovjet sajtó izzó haraggal leplezi le az imperializmus bestialitását, kérlelhetetlenül harcol az embertelen burzsoá ideológia ellen. Lenin hagya­tékát követve a Pravda és az egész szovjet sajtó tevékenyen támogatja a pártol fő irányvo­nalának megvalósításában, méltón teljesíti a kollektiv agitátor, a kollektív propa­gandista és a kollektív szervező nagy szerepét. Az SZKP Központi Bizottsá­gának első titkára rámutatott arra, hogy a XXII. pártkong­resszuson elfogadott program kijelölte a kommunizmus szé­lesen kibontakozó építésének gigászi feladatait. A szovjet sajtó munkásai számára, nincs fontosabb feladat, mint az, hogy a szovjet embereket a kommunizmus nagy program­jának teljesítésére lelkesítse és szervezze. Gyorsítsuk meg a kukorica és a silókukorica vetését! A megyei tanács főagronó- musálól, Hajdú Károlylól szer­zett értesülésünk szerint, a mezőgazdaságban most az a legfontosabb, hogy meggyor­sítsuk a siló és a kukorica veté­sét. A silókukoricát a terve­zett terület 20, kukoricát pe­dig 50 százalékán vetettük el. Most, hogy enyhült az idő­járás, mind több a napsütés, és elmúlt a fagyveszély is, , különösen sürgető a vetés meggyorsítása. Várhatóan eső következik, s ha nem tudunk időben végezni a vetéssel, az jelentős kárt, a munkában újabb eltolódást jelenthet. Megyénkben a 320 tsz-ből idáig 60 fejezte be a vetést. A siló és kukorica vetés ki­vételével jól állunk, csupán néhány százaléknyi munka maradt vissza. Jó munkaszervezéssel pótol­ni lehet a lemaradást. Ehhez az szükséges, hogy a termelő- szövetkezeiek váltott garnitú­rával, nyújtott műszakban dolgozzanak. Már reggel 4 óra­kor világos van, és este fél 8-ig dolgozni lehet. A tsz-ve- zetőinek arra kell töreked­niük, hogy lehetőleg két vál­tásban szervezzék meg a mun­kát, más csoport dolgozzon délelőtt és más délután. Ki kell használni' a vasárnapokat és minden rendelkezésre ál­ló szabad időt. A további feladat az, hogy a hengerezésekkel segítsük, gyorsítsuk még az elvetett magvak kelését, s mindenütt lássanak hozzá a répa sarabo- lásához. Mai számunkból: Heti napló (3. oldal) Hol van a kazán és a radiátor? (3. oldal) „Megszólalt* a Némabegy (5. oldal) A politikai és a gazdasági munka egysége a termelőszövetkezetekben (5. oldal) Öt ven ember helyett - egy gép * xm i A; im ~’' i ftML ...... . ♦ mMK .Ár .BiÉÜNMNMRM; __________ ______________ E r az ügyes szerkezet 8 óra alatt 400 méter hosszú árkot métvii ki, ami 50 ember egy napi munkájának fele! meg. Szeleczkí Sándor, a gép vezetője, kábelfektetést készít, elő. Foto; Szabados György w Átadták rendeltetésének a Rudabányai Vaseredtisítoművet Czottner Sándor efrfórs. nehézipari miniszter tartott ünnepi beszédet Nagy esemény zajlott le teg­nap délelőtt Rudabányán. Ün­nepélyes keretek között adták át rendeltetésének a megye új, jelentős létesítményét, a nagy- múLtú vasércbánya szomszéd­ságában épült vaséicdúsítómű- vet. Az ünnepélyes átadásra el­jött Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter, és he­lyettese Haracska Imre elv­társ, részt vett az ünnepségen Veres Sándor elvtárs, a me­gyei pártbizottság osztályveze­tője, Imre Ferenc elvtárs, az edelényi járási pártbizottság első titkára, a megye és a já­rás párt- és tömegszervezeti vezetői, a környező üzemek és bányák képviselőd. Az ünnepségen közel kétezer ember hallgatta meg Czottner elvtárs ünnepi beszédét, amelyben ismertette Rud&bá- nya múltját, fejlődését és azt a nagy jövőt, amely az ország egyetlen vasérclelöhelye, Ru- dabánya, és a most üzembe­helyezett dúsa tómű előtt áll. Elmondotta Czottner elvtárs. hogy már a középkorban meg­indult Rudabányán a réz, az ólom, az eszüst bányászása és olvasztása. 1750-ben pedig megkezdődött a vasércterme- lés, amely 1880-ban már nagy méreteket öltött. Ismertette az ércbánya és a dúsítómű ered­Gondolatok Anyák Napján részéletű, ragyogó útja egyet­len felvillanás a sötétség ket­tős örökkévalósága között. De vajon örülnek-e az emberek, valahányszor új lélek gyűl ki? Vajon kérdő szemmel állnak-e bölcsője mellett, sóvárogva az új ulán, amit majd hozni fog? ...” Vajon boldogságot jelentett-e mindig minden asszonynak az új, nagyszerű feladat? Vála­szul erre hadd mondjuk el Ka­lász Márton néhány verssorát; „Sohase láttam táncolni [anyámat — a szőlő gálic-pettyes kacsait tördeli máig is emlékemben két zsák búzáért, nyolc véka [rozsért.. Vagy Boda István Májusi emlékéből idézzünk egy anyá­ról, aki: „Huszonnyolc éves volt, szép [és fiatal. S éjjel mi fogadta? az [ágyravatal, nappal meg a munka, bánat [és robot. írná nem tamilt meg — [sohse írhatott...” De beszélhetnénk még anyák ezreiről, tízezreiről, akik számára szomorúságot, nélkü­lözést, keservesebb életet je­lentett egy-egy új kis jövevény, akik elnyűtték magukát á ke­nyérért vívott éjjel-nappali robotban, akiknek „törékeny termetét a tőke megtörte...” Mert nem volt, aki segített volna gyermeke éhségét csilla­pítani, nem volt, aki rajta kí­vül törődött volna az életfelté­telek biztosításával és [külö­nösen: az új ember nevelésé­vel ... És hány és hány anyának wit szégyen es megaláztatás Tyitov Amerikában ..CSODALATOS, de igaz; van, aki méhóbe fogadja a gyermeket, van, aki a szivé­be ...” Vannak, akik életet ad­nak égj- parányi emberi lény­nek, vannak, akik ezernyi gonddal, saját életüket félőrlő fáradozással őreik, ápolják an­nak az új kis embernek a ttö- vekedését. Szülőanyák, nevelő anyák. Legtöbb asszony persze mindkettő egyben. De akiket így megkülönböztetnénk egy­mástól, azokat is összetartozó- vá, hasonlóvá teszi egy valahol mélyen a lelkűkben izzó — közös, csodálatos érzés. Anyák. Asszonyok, akik számára gyö­nyörű, gazdiig tartalommal te­..................,,,,,,, t ....... ■ , ............................................., li;k az élet, akik számára * ******************** * * * ** *****************4-a legszebb feladat — s egyben * te Ián a legnagyobb felelősség jis hárul: életet adni egy új J nemzedék kicsiny tagjának, s ialakítani, irányítani, a Je-hető J legértékesebbé tenni ennek az *új embernek gondolkodását. S jezt a feladatot asszonyok mil- Spiói vállalják a világon. Mert *— hogyan is írja Martin An- Jdersen Nexö az idézett Szürke *fény című regényében? J „Minden másodpercben új ^emberi lélek születik a világ­ira. Üj fény gyullad ki: egy J csillag, mely lehet, hogy majd különösen szépen világít, de í mindenképpen soha nem lá- *tott, saját színképe van. Üj Jlény csókolja meg a földet — J talán langészt, talán szépséget »■sugárzón... testet öltött az, Jakit még soha nem láttunk. J Egy emberben ser ismétlőd­g a másik, és ő sem ölthet ít soha másba!.! Minden űj — üstökös, amely az örök- dóság folyamán csak egy- értoti a földi pályáig ké­Germán Tyitov feleKCRé*'el együtt Intojratást tett az ENSZ New Yofk-i székházéban, ahoi U Thant főtitkár üdvözölte« az osztályrésze, ha gyermekét apa nélkül is a világra hoz­ta? ... „A polgári társadalom egy-kettőre leszámolt vele: egyszerűen élősdinek tartotta. Mert egy újszülött csak egy szám a bevétel rovaton; léié­nek törvényes előfeltétele az esküvő, a jól berendezett ház­tartás tartozékaival': bölcsővel, gyerekkocsival; aztán ha fel­nőtt, jegygyűrű, házasság, s újra gyermekek. Ezek legtöbb­je hiányzik, ha az ember há­zasságon kívül jön a világra...” Törvénytelennek bélyegezték az ilyen gyermeket. „Mit szá­mított az, hogy a kicsi módos gazdafiútól származott, ha az nem ismerte be tettét ... Hal­latlan szennyfolt ez.” Igen. hal­latlan szennyfolt volt ez egy „tisztes, törekvő társadalmon!” SZÜLŐOTTHON épül, böl­csőde épül. napköziotthon épü-l, iskola épül — ugye meny­nyire megszoktuk ezeket a hí­reket. Mindennapivá váltak. Természetesnek tartjuk, hogy az anyák váhairól egymás után lekerülnek a terhek. Ter­hek. Természetesnek tartjuk, hogy a szülőanyákon, a ne­velőanyákon kívül más is gon­doskodik az új ember lelkének formálásáról — és minél szebbé, értékesebbé formálá­sáról. S az is természetes, hogy ezen a szép ünnepen. Anyák Napján elmondhatjuk: igenis, örülnek az emberek, „vala­hányszor új lélek gyűl ki.” Igenis, „kérdő szemmel állnak bölcsője mellett, sóvárogva az új után, amit. hozni fog...” S egy új ember felnevelése nem egy ember gondja már csu­pán. Nálunk. Ma. Rattkay Anna menyeit, köszöntötte a bányá­szokat, a műszakiakat, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság szerelő szakembereit, akik a magyar szakemberekkel együtt felépítették ezt a jelen­tős dúsítómüvet, amely már a próbaüzemeltetés során is jól dolgozott: eddig közéi 100 ton­na dúsított ércet adott a diós­győri, az ózdi és a dunaújváro­si kohászati üzemeknek Czottner 'elvtárs ismertette az ércbánya kimagasló ered­ményeit, amelyek lehetővé tet­ték, hogy kettős ünnep kere­tében, az üzem átadásával egy- időben, elnyerjék a Nehézipari Minisztérium és a Bányaipari Dolgozók Szakszervezete elnök­ségének élüzem vándor-zászla­ját is, Czottner elvtárs meleg szavakkal köszöntötte a helyt­álló és nehéz munkát végző ércbányászokat, akik a múlt évben 10 ezer tonna ércet ter­meltek terven felül, illetve 3,7 millió forint értékű anyaggal adtak többet a népgazdaság­nak. Az ünnepség után a meghí­vott vendégek megtekintették a dúsí tómű vet. miközben a vállalat igazgatója ismertette a mű legfontosabb adataik El­mondotta. hogy' a nagy létesít­mény 330 millió forintba ke­rült, jelentősége szánté fel­mérhetetlen, hiszen 24 száza­lékról 45 százalékra növeli a pótérc vastartaitoát. A folya­mat korszerű technológiával történik, pörköléssel és mág­nesen szeparálással. Ebben az évben már 122 ezer tonna dú­sított ércet adnak a kohászati üzemeknek. A mű építését másféléves kutatómunka előzte meg. Sok tervező és mérnök vette ki ré­szét az építésből. A dúsitómű- vet majd továbbfejlesztik, 1964-ben már 400 ezex- tonna nyersércet kell dúsítani a kor­szerű üzemekben. Később pe­dig a visszamaradó anyagból baritfeldolgozó üzemet léte­sítenek. Rudabánva nagyr jövő előtt álló bányatelep, s most még nagyobb munka vár a vasércbányászokra. több és jobbminőségű nyersércet kell adniok a dűsítómünek. amely Borsod megye egyik új, a vas­gyártás tekinteteben rendkí­vül jelentős ipart létesítménye (sz.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom