Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-29 / 123. szám

> í I I I XVilt. évfolyam, 12.1. mssám 1962. májún 29, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Erdősáv-ápolás Világ proletárjai, egyesüljetek} A magyar ipar vizsgaeredménye Egy ifjúsági export-brigádról Bezárta kapuit a Budapesti Ipari Vásár. Huszonöt ország 550 kiállítója, több ezer vál­lalatot és gyárat képviselve bemutatta legújabb és leg­korszerűbb gyártmányát. A színpompás ipari seregszemle híven tükrözte azt a hatal­mas technikai fejlődést, amely ugrásszerűen viszi elő­re a világ iparának versenyét Mert nemcsak egyszerűen ki­állítás, nemcsak seregszemle volt az idei vásár. Sokkal több annál: huszonöt ország több ezer vállalata és üzeme versenyzett egymással a buda­pesti Városliget iái között. S most, hogy a nagy vetél­kedés „véget ért” és a meg­bízottak megkezdték tárgya­lásaikat, összegezhetjük a magyar ipar szereplését. A magyar munkásosztály s a műszaki értelmiség több mint egy évtizedes alkotó munkája lehetővé tette, hogy egyre ke­vesebb hibáról beszélhetünk. Sőt, ma már elmondhatjuk: a népi demokráciák ipara, benne a magyar ipar világ- színvonalon dolgozik. Az idei vásáron is bebizonyosodott, hogy nemcsak újvonalúak, korszerűek és szépek a mi gyártmányaink, szerszámgé­peink, műszeripari és hír­adástechnikai termékeink, hanem versenyképesek, sok tekintetben felülmúlják a kapitalista cégek termékeit. S ha már a gépgyártóiparyól, szerszámgépgyártó iparról esett szó, azt is örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy Borsod megye ipara kitett magáért a kiállításon. A magyar ipar és benne Borsod üzemeinek, gyárainak, vállalatainak vá­sári vizsgaeredménye: kiváló. A látogatók nagy tömege csak az érdekességet kereste a kiállítás karcsú pavilonjai­ban. A felületes szemlélő nem vizsgálta meg tüzetesen a gépek minőségét, külalak­ját, festését s mindazt, ami ma követelmény a nagy nem­zetközi versenyben. A szak­emberek, a kereskedők szinte mikroszkopikus szemmel néz­ték meg a kiállított tárgya­kat, gépeket, berendezéseket, a magyar gyárak gépeit, a DIMÁVAG gyártmányait, a Miskolci Köijnyűgépgyár vi­lághírű emelőtargoncáit, a Budapesti Szerszámgépgyár modem vonalú berendezéseit. S mit mondtak a külföldi szakemberek? Nem sokat be­széltek, tárgyalásokat kezd­tek és aláírták a szállítási szerződéseket. Az elmúlt években nagyot lépett előre a magyar szer­számgépipar, a híradástech­nikai ipar és a kohászat is. A kiállítás ezt ■ mutatta. A magyar gyárak termékei és általában a szocialista álla­mok gyártmányai megdllták helyüket a világhírű nyugati gyárak árui mellett. A nagy nyugatnémet Krupp-gyár nem tudott különb terméket felmutatni, mint a szocialista államok ipara# S ez vonatko­zik a könnyűipari gyártmá­nyokra is. Jól vizsgáztunk a verseny­ben. A magyar iparnak ma becsülete és híre van a világ­piacon. De azért még van mit tanulnunk, és tanultunk is az idei nagy ipari seregszemlén. A legnagyobb tanulság talán ez: még magas önköltséggel gyártunk különféle gépeket. Szépek is, jók is, modemek is, és kapacitás szempontjá­ból is kiválóak a magyar gyártmányok, de még drágán állítjuk elő. Ezen kell segí­teni, s azon, hogy még jobban javuljon a gyártmányok kül­alakja, esztétikusabb és a kor jkövetelményeinek megfele­lően modernebb vonalú gépe­ket készítsünk. Képesek va­gyunk erre is, hiszen a nehe­zén már túl vagyunk. Most a még jobb minőség, a még szebb kivitel dönt a ver­senyben. A mostani ipari vásár is csak egy mozzanata, egy (része volt a világ ipara nagy versenyének. Mert hiába zárta be kapuit a vásár, a nagy vetélkedés nem ért vé­get. Ezt nem szabad elfelej­teni most sem, amikor a ma­gyar szakemberek elkészítik a vásár pontos mérlegét. To­vábbra is szem előtt kell tar­tanunk, hogy gyártmányaink­kal nagy feltűnést keltettünk, ez pedig arra kötelezi a szo­cialista ipar minden munká­sát, hogy még jobbat, szeb­bet. tökéletesebbet és olcsóbb árut adjon. És erre a magyar munkásosztály és műszaki ér­telmiség képes is. A magyar ipar vizsgaered­ménye: kiváló. Legyünk erre büszkék, és már most készül­jünk a jövő évi még nagyobb versenyt, még erősebb vetél­kedést ígérő ipari seregszem­lére. Szegedi László KÜLFÖLDÖN is ismertek a Könnyűgépgyár termékei; az emelővillás targoncák, a külön­féle szivattyúk. Hosszú csarno­kok egyikében dolgozik Malej- ko Zoltán, export ifjúsági bri­gádvezető, öttagú brigádjával. A Malej ko-bri gád egyedi szi­vattyúkat gyárt, kezeik alól főleg külföldre kerülnek a ter­mékek. Mint a gyár számos if­júsági brigádja (mert hiszen a Könnyűgépgyár a fiatalok gyára) ez is ismeretlen volt eddig a nagyközönség előtt. A brigád híre azonban néhány hete bejárta a gyárat Azt re­besgették, hogy Malejko elv­társat 12 napi Moszkva—Kijev —Leningrád-i jutalomüdülésre küldik. Mivel érdemelte ért ki? Erről nagyrészt Malejko elv­társ és KISZ-titkára számolt be; — Két éve vagyok brigádve­zető — kezdte beszámolóját Malejko Zoltán. — Most ötta­gú brigádom van. Mint ifjúsá­gi brigád szerepelünk. A bri­gádtagok pontosak, késés, ki­maradás, lemaradás nem for­dult elő. A tervet mindig 100 százalékon felül teljesítjük. Az idén a szivattyúüzemek közül mi értük el a legjobb ered­ményt. Februárban — üzemi szinten — harmadikok, márci­usiján negyedikek lettünk. A munka menetének gyorsí­tására, a közeljövőben néhány újítást adunk be.. A VIII. párt- kongresszus tiszteletére fel­ajánlottuk, hogy a Pz-es sűrii- lészivattyú gyártásánál mutat­kozó lemaradásunkat a máso­dik negyedév végére behozzuk. Nagy izgalommal várjuk a kongresszus eredményeit, amely eddigi gazdásági és poli­tikai sikereinket fogja leszö­gezni és megszabja jövőbeni utunkat. Továbbra is szeret­nénk a tervet 100 százalékon felül teljesíteni és ami a leg­főbb — hibamentesen. A terv teljesítése jelenleg nemcsak rajtunk áll, hanem a beszer­zőkön is, hiszen alkatrész- problémáink vannak; „ Amikor jutalomüdülésére terelődik a szó, csendesen sza­badkozik. — Őszintén szólva, először tréfának gondoltam az egészet De bizony, igaz az út. Megis­merhetem a szovjet haza kis részét, megismerhetem a szov­jet munkásokat. Malejko elvtárs ezzel be is fejezte mondanivalóját KISZ- titkára art fűzte hozzá, hogy a Könnyűgépgyárban még na­gyon sok fiatal érdemelne ha­sonló jutalmazást Malejko elvtárs politikai, gazdasági munkájával érdemelte ki ezt a kitüntetést. Pelle Mária A Tiszaszecíerkény-Ujváros körül létesített erdő sávot gondozzák a Keletbükki Állami Erdőgazdaság szendrői részlegének dolgozói. Több eső kellene - Meg kell gyorsítani a cukorrépa egyelését - Vontatottan balad a iHcernabetakarítás Az elmúlt héten ^ ran volt eső, de a többszöri eső is kevésnek bizonyult, sokkal több kellene. A tavaszi kalá­szosok még a földnél vannak. A korábbi években ilyenkor már befejezték a tavaszi kalá­szosok termésbecslését, ez pe­dig csak kalászozás után lehet­séges. Május 20-án szinte az egész megye kapott esőt, ekkor 16 milliméter csapadékot mér­tek, a legkevesebb a szeren­csi járásban hullott. A kevés eső lassítja a kalászosok fejlő­dését, de károsan hat a kapá­sokra is. Most már nehéz fontossági sorrendet felállítani a tenniva­lók tekintetében, g ha mégis sorrendiséget nézünk, a leg­fontosabb a cukorrépaegyelés A gyermeknapon történt Ötletes módszer a Mórica tőszóm növelésére a mezőkövesdi járásban Borsod megye legjelentő­sebb kukoricatermesztő vidé­ke a mezőkövesdi járás. Az alföldi jellegű tájon, megfelelő talajviszonyok mellett több mint 10 ezer holdon termesz­tenek kukoricát. A termésho­zamot a megfelelő agrotechni­kai eljárásokon kívül a tő­szám növelésével akarják fo­kozni. A hagyományos eljárás szerint eddig 13—14 ezer tö­vet hagytak egy-egy holdon, s így átlagosan 10—12 mázsa csövestengerit takarítottak be. Az idén, a járási tanács irá­nyításával, mozgalom alakult ki, hogy legalább 16, de a ki­mondottan kukoricatermő vi­déken, a Tisza vonalán fek­vő Mezőnagymihály. Mezőke­resztes és más községek hatá­rában 18—20, illetve 22 ezer tő kukoricát neveljenek egy holdon. A tőszém kialakítását az égyeléskor végzik. A járási tanács igen egyszerű, a gya­korlatban jól használható se­gítséget nyújtott a tsz-eknek, hogy megállapíthassák; milyen távolságra kell meghagyni a töveket a szükséges tőszám el­éréséhez. Négy. különböző méretű — 35. 40. 45, 50 cen­timéteres — fapálcát készítet­tek. Ha a töveket 35 centire hagyják meg, akkor 22, ha 40, akkor 2Ö ezer tő kukorica te­rem majd egy holdon. Kapá­lás, illetve egyelés közben a pálca segítségével egyszerűen ellenőrizhető, milyen távolság­ra kell meghagyni, illetve el­távolítani a felesleges kukori­catöveket. Ezt az egyszerű eszközt minden kukoricater- mesztő megkapta, s ennek se­gítségével kezdték meg az egyelést. Számítások szerint 22 ezer tőállomány mellett holdan­ként átlagosan 4—5 mázsával magasabb terméseredmény érhető el, mint a hagyomá­nyosan művelt táblákon, s így a járásban mintegy 40 ezer mázsa csöveskukorica több­termelésre számítanak. Azokban a tsz-ekben, ahol a tagság 22 és 20 ezer tőszám gondozását, vállalta, a többlet- munkát is figyelembe vevő premizálást vezettek be. Az Uttörőházbnn tartották meg az úttörők sásvári Endre Kultu­rális Szemléjét. A zsűrinek nehéz feladat jutott: a sok jó közül kiválasztani a legjobbakat. A Miklós utcai általános iskola úttö­rői, akik borsodi népi játékokéi mutattak be, viharos tapsot kuptak. A József Attila pártszervezet vezetősége ajándékozással egybe­kötött filmvetítést rendezett. Foto: Szabados György meggyorsítása. Az lenne a jó, ha közös gazdaságaink teljesen végeztek volna ezzel a felr adattal, de még a mezőköves­di járás termelőszövetkezetei is csak 71 százalékon állnak ezzel a sürgető munkával, pedig eb­ben Mezőkövesd dicsekedhet a legjobb eredménnyel. A mező­kövesdi járás közös gazdaságai a napraforgó növényápolásával több mint 80 százalékban vé­geztek, a lucernabetakarítás­ban is az élen járnak 60 száza­lékos eredményükkel. A leg- aggasztóbb a helyzet az abaúj- szántói járásban.- A szokásos hétvégi jelentés nem számolt be például arról, hogyan állnak a cukorrépaégyeléssel, de a krumpli soron lévő ápolásáról sem ‘jelentettek semmit, s a kukorica kapálásával is csupán 3 százalékban végeztek. Nem sokkal jobb a helyzet a sátor­aljaújhelyi járásban sem. hi­szen a cukorrépa egyelésónek még csupán 16 százalékát tud­ták le, pedig a 90 százalék is kevés volna. A takarmánykaszálás is sür­get. s ennél a munkánál ugyan­csak nagy a lemaradás. A me­zőkövesdi járás 60 százalékos eredménye sem kielégítő, hi­szen már teljesen végezni kel­lett volna a lucerna betakarí­tásával, illetve kaszálásával. Nos, az edelényi járás közös gazdaságai még csak 12 száza­lékát takarították be a lucer­nának, az encsiek 25, a mis­kolci járás termelőszövetkeze­tei pedig 26 százalékban végez­tek ezzel a fontos munkával; Panaszkodunk, az eső, pedig ez a tény tulaj­donképpen nem hátráltatja, hanem segíti a növényápolást, a takarmánybetákaritást, még­is nagyfokú a lemaradás, szin­te minden területen. Az idő sürget, s megköveteli, hogy termelőszövetkezeteink min­den erőt mozgósítsanak a ka­pálásra, a takarmánybetakarí­tásra; A meteorológia kiadós esőket igér a május még hátra­lévő részében, de az eső csak úgy használ igazán, ha közös gazdaságaink gyorsan végeznek a cukorrépa egyelésével. a szükséges gazoló kapálással,- Különösen az abaújszántói já­rásban szükséges, hogy moz­gósítsanak minden erőt a soron lévő feladatokra. „Vizsga előtt* a matyó népművészek A mezőkövesdi Matyó Házi­ipari Szövetkezet 1200 hímző- asszonya közül hárman nyer­ték el eddigi munkásságukkal a népművészet mestere és húszán a népművész címet. A népművészek most újabb ;vizsga” elé kerülnek, hogy számot adjanak fejlődésükről, s tanúságot tegyenek, méltók a népművész címre. Valamennyi népművésznek 3—3 saját ter­vezésű matyó mintákkal ki­varrott hímzést kell készíteni, s ennek alapján döntenek a cím odaítéléséről, A népmű­vészek egy-egy időszak hím­zéstechnikájának ■ mesterei. Csuhái Józsefné például az egyik legrégibb, úgynevezett bellines, régi mintákon alapuló hímzést ismeri legjobban, * munkáiban is azt alkalmazza. Pataki Józsefné népművész már fiatalabb matyó hímzés­nek, a gyöngyfonalas techni­kának a mestere, ezt sajátí­totta el fiatal korában, miknr a matyó hímzések ezzel a technikával készültek. A leg­fiatalabb népművész. Kalló Marika, aki 18 éves, s már több fajta keresztszemes, lapos és más egyéb hímzést módot ismer. A népművészek hímzéseiket őszig készítik el, s bizottság vizsgálja felül, hogy új forma­kinccsel sikerült-e gazdagítani az ősi matyó népművészetet, s annak alapján döntenek: ki méltó továbbra is a népművész címre. t Értelmiségi nagygyűlés Miskolcon A Magyar Szocialista Mun­káspárt Miskolc városi bizott­sága és a Hazafias Népfront városi bizottsága május 31-én, csütörtökön délután fél 3 órai kezdettel értelmiségi nagy­gyűlést rendez a Béke film­színházban, amelyen a párt és az értelmiségiek kapcsolatának néhány kérdését vitatják meg; A nagygyűlés előadója dr; Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem rektora. A nagygyűlésen részt vesz dr. Henryk Grochulski, a lengyel Népköztársaság buda­pesti nagykövete isj

Next

/
Oldalképek
Tartalom