Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-05 / 103. szám

Szombat, 1982. május 5. ESZ AKM AGY ARORSZAG 3 RAKOVSZKY JÓZSEF: Üdrözleí az ölvén éves Pravdának Te Népszabadság bátor harsonása, Ki ötven éve íennen hirdeted, Hogy eljött már a dolgozók világa: Hadd küldjék forró üdvözlést Neked! Iljics halott? Nem! Tollad 6 vezérli, Láng lelke súgja minden mondatod. Mert él Lenin. Eszménk, hitünk e férfi, Ki szép rendünkben mindig élni fog! Rotációsok, zúgjatok csak, rajta! Árasszátok a Pravdát szüntelen, Hogy minden dolgos kézben ott legyen, Ki békén termel bár, de kész a harcra, Mert zászlajára írta már e nép A kommunizmus tiszta, szent ügyét! Az 50 éves Pravda életéből I „...mindennel törődő gondozó...' Gondolatok egy tanácsülés után A Pravda első száma 1912. május 5-én jelent meg. Meg­jelenésének napja egybeesett a tudományos szocializmus meg­teremtője, Marx Károly szüle­tésének 94. évfordulójával. Lenin, aki nagy jelentőséget tulajdonított a párt lapjának, azidőtájt emigrációban élt. 1912 nyarán elhagyta Párizst és Krakkóba költözött, amely ak­koriban az osztrák—magyar monarchiához tartozott. Azért költözött. oda, hogy oly közel legyen a szerkesztőséghez, ami­lyen közel csak lehet. Az éjszakai gyorsvonat Krakkón keresztül tartott Pé- tervár felé, és Lenin csaknem minden este levelet dobott be a postakocsiba a szerkesztőség részére. A levél cikket, vagy javaslatokat tartalmazott. 1912- től 14-ig a Pravda 280 cikket közölt Lenin tollából. * Az újságot az orosz munká­tok alapították, elsősorban a p étervári harcos forradalmi munkások. Ök biztosították pénzügyileg is a Pravda kiadá­sát, egyszersmind részt is vet­tek az újság szerkesztésében, megírásában. Már az első esz­tendőben, 1912-ben 5 ezer tu­dósítást és levelet közölt a Pravda munkásoktól, dolgo­soktól. A lap hatalmas fejlő­dését azon is lemérhetjük, hogy ma évente 300—400 ezer leve­let kap a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának központi új­ságja. * Kezdetben 60 ezer példány­ban adták ki a Pravdát, amely­nek minden száma tüske volt a cári uralom szemében. 151 alkalommal a cári rendőrség ;,Tegyük fel, hogy valame­lyik országúton elromlik egy hídon a korlátfa. Mert ha nem tesszük is fel, elromlik. A községi bíró észreveszi... s jelentést tesz az elkorhadt korlátfáról az útbiztosnak. Az útbiztos fölterjeszti a dolgot a járási szolgabírónak. A szolga­bíró felír az alispánnak. Az alispán átteszi az ügyet az államépítészeti hivatalnak. Az államépítészeti hivatal...” De talán fölösleges is tovább idéznünk Mikszáth Kálmán­nak ezt a remek kis karcolatét, amely a korabeli Magyar- ország államgépezetének bü­rokratizmusát mutatja be. Ta­lán sokan még emlékeznek is azokra az időkre, amikor pél­dául egy egyszerű falusi kor­látfa megjavításának ügye — egy apró, jelentéktelen kis ügy — is hatalmas aktacsomóvá tornyosult. Azok az idők ezek, amikor a hivatalok a hivatalnokokért voltak, s nem azért, hogy az emberek kisebb-nagyobb bajain segítse­nek, hogy intézkedéseikkel jobbá és szebbé tegyék az em­berek életét, hogy az ország fejlődésének ügyét szolgálják. Öncélú, meddő hivatalnoki rendszer volt ez. S hogy miért érdekes mégis megemlíteni né­ha? A napokban a miskolci I. kerületi tanács ülésének hall­gatója voltam. Többórás, tar­talmas tanácskozás volt. Fő napirendi pontként a kerület építési állandó bizottsága 3 évi munkájáról beszéltek. A tanácskozás során sok-sok ap­ró, mindenkit: érdeklő problé­mára sor került. Miért vannak még rossz utak, sáros járdák; javult-e a fásítási munka az Avason; hogyan védjük a parkokat; miért seprik a sze­metet a csapadékvíz csatorná­jába; miért maradnak törme­lékhalmazok a járdákon egy- egy építkezés befejezése után; biztosítva van-e a lakosság ivóvízellátása? .,. Ilyen és ha­sonló kérdések hangzottak el, s Tóth József elnök, Vasi Jó­zsef elnökhelyettes. Maros Ist­ván titkár és Kiss Zsigmond, az építési állandó bizottság el­nöke részletesen válaszolt minden kérdésre. Es a vála­szokból elénk tárult: mi is a feladata, gyakorlatilag hogyan is dolgozik ez az állandó bizottság, hivatali rendszerünknek ez a kis láncszeme? Ügy-e, ahogyan annak a bizonyos Korlátfa-1 karcolatnak a szereplői?..; Íme egy kis ismertető mun-| kéjükről: — Az építési állandó bízott- I ság a tanács megbízásából állandóan ellenőrzi az építési csoport tevékenységét és szer­vezi, neveli a lakosságot az állami költségvetésben elő­irányzott feladatok végrehaj­tására. Munkájába a lakó- bizottságokon keresztül be­vonja a dolgozókat, szervezi a társadalmi munkát, — így foglalta össze feladataikat a bizottság elnöke. S miben nyilvánultak meg ezek a fel­adatok? A lakosságtól sok kisebb- nagyobb panasz érkezett egyes utak, járdák, hidak álla­potát illetően. A panaszok gyors orvoslására az építési csoport javasolta, hogy a ta­nács létesítsen útfenntartó brigádot. A brigád egy szak­ember vezetésével megalakult és a legsürgősebb tennivaló­kat már el is végezte: szilárd útburkolattal kiépítette a László Jenő, az Eötvös és a Feszty Árpád utcát, megjaví­totta a Munkácsy utcai hidat és a Vörösmarty utcának azt a szakaszát, amelyre az autó­buszforgalom átmenetileg át­terelődött. Az építési állandó bizottság rendszeresen ellenőriz: az elő­irányzott feladatokra megvan-e a pénz, az anyag, jók-e a tervdokumentációk? Tagjai nagy figyelmet fordítottak a Szemere utcai útépítésnél a balesetmentes közlekedés biz­tosítására: megbírálták a Mély­építő Vállalat munkáját, ami­ért nem tartják be a határidő­ket; megnézték, megvanre a létszám és a béralap a Vörös­marty utcai óvodában: a bi­zottság műszaki ellenőrzést végzett a villanyhálózatok épí­tésénél; a Kertészeti Vállalat­nál megállapította, hogy a parkok virágait a .sugárcsővel gyakran szórófej nélkül locsol­ják, „mert akkor messzebbre hord a cső”, amikor azonban két-három méteren belül kell locsolni, az erős nyomás a vi­rágokat kisodorja a laza talaj­ból; figyelmeztette a Köz- tisztasági Vállalat dolgozóit, hogy a szemetet ne söpörjék a csapadéklevezető csatornába, mert eldugul, s törődjenek a Elkészült a Rudabányai Vasércdűsltémíí Irta: Bics István, a Rudabányai Vasércbánya Vállalat igazgatója UirránV egyeben nagyüze- nozaiiK mi vasércbányája, vaskohászatunk fontos alap­anyag bázisa a Rudabányai Vasércbánya Vállalat. Egyben legrégibb is az ittenj vasércbá­nyászat Magyarországon Év­századokra visszanyúló törté­nelmét vizsgálva, megállapít­ható, hogy az itt élő, a minden­napi kenyeréért verejtékesen dolgozó nép életét fenntartó erőforrás a bányászkodás volt. Ha háborúskodások, vagy va­lamilyen gazdasági válságok sepertek végig az országon, itt alább hagyott, vagy teljesen leállt a munka, s a kereset) le­hetőségek megszűnésével a leg­nagyobb nyomorúságba került a bányatelepülés népe. Ruda — szláv szó, magyarul Vasat jelent. Ennek alapján kapta nevét a település. A XIV. század második felében a hét felső-magyarországi bá­nyaváros egyike volt. S a leg­fontosabb termelőeszközük kö­zül kettő, a kalapács és a ba­kó, ott látható a bányaváros cí­merében is. Itt évszázadokon keresztül a rézbányászat volt a bányászkodás főbb jellemző­je. A mohácsi vész után a bá­nyászat teljesen hanyatlásnak indult, s a török hódoltság ide­jén jelentéktelenné vált. Fel­lendülése a XIX. század végén, a kapitalizmus virágkorában következett be. A Borsodi Bá­nya Társulat, majd a Rimamu- rányi-Salgótarjáni Vasmű RT. fejlesztette fel nagyüzemmé, te bl ógazdálkodást folytatva, a dolgozókat utolsó csepp erejű- tag kizsákmányolva; A felszabadulás új történel­mi korszakot nyitott a Ruda­bányai Vasércbánya életében is. Az 1947-es államosítás után, a tervgazdálkodásra való átté­réssel fokozatosan növekedett a bánya technikai felszerelése, új értelmet kapott a tudomá­nyos kutatómunka, a geológiai feltárás. Ma már ott tartunk, hogy — míg a kapitalista idők­ben 821 dolgozót foglalkoztat­tak az ércbányákban. —, a létszám 1961-el bezáróan 1526- ra növekedett, s a termelés túlhaladta az akkorinak a két­szeresét több, míirt ß0° Államunk millió forintos beruházással fokozatosan fej­leszti a rudabányai vasércbá­nyászatot. Ennek a fejlesztés­nek egyik állomása, a több, mint 300 millió forint költség­gel megépült Vasércdúsítómű ünnepélyes üzembehelyezése. A dúsítómű már az elmúlt évben megkezdte a próbaüzemelést. Szi déri tes ércből pörköléssel és mágneses szeparálással mint­egy 100 ezer tonna pátercet dolgozott fel. A dúsítómű építésében — a Nehézipari Minisztérium érc­es ásványbányászati főosztályá­nak irányítása mellett — részi veti a Betonútépítő Vállalat, az É’M. 21. sz. Állami Építő­ipari Vállalat, a Gábor Áron Vasöntöde- és Gépgyár, a Vil­lamos Erőmű Teivező és Sze­relő Vállalat, ezenkívül még húsz vállalat, amelyek valóra váltották a Kohó- és Gépipari Tervező Iroda kollektívájának terveit, Igen nagy segítséget **********************4 \ Újszerű l verseny^rtékefés ♦ A minap a Hejőcsabaj Ce- {mentipari Gépjavító Vállalat­inál jártam. A munkaverseny- { röl érdeklődtem, mert hallot- {tam, hogy ennél a miskolci {középüzemnél szinte mindenki £ versenyez. Nemcsak a fizikai {dolgozók, hanem a műszakiak {is — a maguk módján. Külö­nösen a VIII. pártkongresszus {tiszteletére lett tömegmozga- {lom a gépjavítósok munjcaver­♦ senye. És a vállalások is pél­dásak, — noha jól beleillesz- ♦kednek a gyár éves feladataiba. ¥ ¥ Már elhatároztam, hogy né­hány kiemelkedő termelési ♦ eredményről írok, amikor Sze­pesi Pál igazgató és Béliéi Al­fréd osztályvezető a versenyek ♦értékeléséről kezdett beszélni. {Amit tőlük hallottam, új volt. ♦ Hasonló ötletes és tökéletes :{versenyértékeléssel ritkán le­lhet találkozni. Amikor végig­olvastam az egyik dolgozó ver­senylapját, szinte véleményt {alkothattam róla. l{ Milyen rovatok vannak hát -{a gépjavítósok kartotékjain. [{Olyanok, amelyekbe azt kell •{jegyezni; ki mit tesz azért, {hogy holnap jobban éljünk, [{mint ma. Az elsők között ott ♦van a tervek teljesítése, öt ♦százalékos teljesítmény emel­♦ kedésért egy pont jár. Aztán a {szerszámfogyasztás és regie- {myag-csökkentés következik, {itt már 10 százalékos megtaka- {rítást kell elérni, hogy valaki {pontot kaphasson. Ezenkívül ♦ hely van az újításoknak, a ♦ patronálásnak és egy-két olyan ♦ negativ tényezőnek is, mint a .♦selejtkár, vagy a munkafegye­lem megsértése. Az újítások {elfogadásánál például az anya­id elismerésen túl, minden 100 {forintos jutalom után egy {pontot jegyeznek fel a lapra. .♦Ötven forint értékű selejtkár- ♦ná] viszont egy pontot levon­jak. A késés és kimaradás is {csökkentő tényező. ♦ Az újfajta értékelés, illetve {a verseny matematikai alapja ♦tehát a pontrendszer. Az elbí­rálásnál egyre kevesebb szerep ♦ jut az egyéni elfogultságnak, {hiszen a tények — a számok ♦ tükrében — félreérthetetlenül {beszélnek. Szóval olyan igazi ♦ „fehéren fekete” versenyérté- {kelés ez. És talán éppen ez az ♦ oka annak, hogy a Cementipa­ri Gépjavító Vállalatnál min- ♦denki egyetért a munka ilye- {tén értékelésével. ♦ A gyárban egyébként talá- {lóan „káderlapoknak” nevezik {ezeket a kiértékelő íveket. {Van is ebben valami. Hiszen {képet festenek egy-egy dolgo­zóról — munkájuk alapján. { — paulovi ts — ♦ { *+*+**+***+*******+++ Fe!mérték a fagykárokat Borsod megyében nyújtott a dúsítómű üzembe­helyezéséhez a Német Demok­ratikus Köztársaság is. Magde- burgból az Ernst Thälmann Werke dolgozói működtek köz­re. A nagyfokú gondoskodás, amellyel államunk a Rudabá­nyai Vasércbánya fejlesztését előírta, bányánk dolgozóit to­vábbi munkasikerekre ösztön­zi. Arra figyelmeztet, hogy gyorsabban és maradéktalanul hasznosítanunk kell a' techni­kai fejlődés eredményeit, bát-' rabban kell átvennünk a hala-< ’ dó munkamódszereket, meg! > kell gyorsítanunk a termelés komplex gépesítésének ütemét. Eddigi eredményeink issi- *»' keres munkáról ad­nak számot. Ezt bizonyítja a[ [ most hetedszer elnyert, és azT ércdúsítómű ünnepélyes üzem­behelyezése során átadásra ke-11 rülő élüzem zászló is. Ezért ün­nepel ma Rudabánya, az érc­bányászok városa. Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter beszél a rudabányai ünnepségen Ma délelőtt 11 órakor kerül sor Rudabányán a Vasércbánya Vállalat éliizemavató iinnepsé-!! gérc és ezzel egyidóben a Vas- ércdúsitómü ünnepélyes üzem­be helyezésére. Az ünnepségen Czottner Sán­dor elvtárs, nehézipari minisz­ter tart beszédet. Az utóbbi napok lehűlése után a Borsod megyei Tanács mezőgazdaság} osztálya fel­mérte a megyében keletkezett fagykárokat. A hajnali lehűlé­sek következtében legjelentő­sebb fagykár a szerencsi és szikszói járás területén kelet­kezett, ahol a szőlőnél több mint 20. a gyümölcsösökben pedig 15 százalékos a fagyás következtében keletkezett kár. A hajnali , lehűlések a dél­borsodi járásokban is jelentős kárt tettek a mezőgazdaságban. A mezőcsáti járásban például a korai burgonyában 20, míg a szántóföldi paradicsomban 40 százalékos fagykár esett. A Az újfajta értékelés, illetve {a verseny matematikai alapja ♦tehát a pontrendszer. Az elbí­rálásnál egyre kevesebb szerep ♦jut az egyéni elfogultságnak, {hiszen a tények — a számok mezőkövesdi járásban a hibrid-tW«^ ~ félreérthetetlenül kukorica 35 százaléka fagyott -Szóval olyan igaza . , ♦„fehéren fekete” versenyerté­{kelés ez. És talán éppen ez az A sátoraljaújhelyi járásban a+0]ía annak, hogy a Cementipa- mélyebb fekvésű, széltől védett*,.. Gépjavító Vállalatnál min- völgyhajlatokban termeszteUÍdenki egyetért a munka ilye- lucerna több mint 20 holdon{(ón értékelésével. fagyott ki. ♦ . . , , . , . ♦ A gyárban egyébként tala­A hirtelen jött lehűlés okoz-{]ó{jn káderlapoknak” nevezi!: ta károsodás potlasara az ag-J rártudományi társaság miskol-♦czet;ot a kiértékelő iveket, ej csoportja az érintett gazda-{van is ebben valami. Hiszen ságok és tsz-ek szakembereivel {képet festenek egy-egy dolgo- együtt felülvizsgálja a fagy * _ munkájuk alapján, kar áltál sújtott területeket,^ hogy megfelelő ágrotechnikai{ — pavlovits — eljárással mérsékelni tudják a* terméskiesést. Nyárfadugványozás a nagymihályi határban Foto: Szabados lefoglalta példányait, nyolcszor kellett megváltoztatni az újság nevét. Megjelenésének 645. napján, 1914. július 8-án, köz­vetlenül az első világháború kitörése előtt, betiltották. Azo­kat az eszméket, azonban, ame­lyeknek oly nagyszerű hordo­zója és harsonája volt a Pravda, nem lehetett betiltani. Egyre erőteljesebben befolyá­solták azok a történelmi ese­mények menetét. Az 1917-i februári forrada­lom után, március 18-án újból megjelent a Pravda. Az ellen­forradalmi kormány megpró­bálkozott a munkások és esz­méik elnyomásával. Ismét bün­tetéseket szabtak ki a szerkesz­tőségre, és 8 hónapon belül hatszor kellett megváltoztatni a lap címét. 1917. november 9-től változatlanul büszkén vi­seli fejlécén a szovjet kommu­nisták lapja ezt: a nevet: Pravda. — Igazság. * Később a Szovjetunió Kom­munista Pártjának Központi Bizottságával, a szovjet kor­mánnyal. Leninnel együtt a lap Leningrádból Moszkvába tette át székhelyét. 1917-ben 200 ezer. 1940-ben már 2 millió példányban jelent meg az új­ság. Manapság, mint ismeretes, a Pravda példánvszáma meg­haladja a 6 milliót. * 1912. május 5-én első számá­ban ezt írta a Pravda: „A munkásosztálynak tudnia kell az igazságot. A munkások új­ságjának az igazságot kell írnia.” A Pravda fél évszázadon át mindig hű volt, hú maradt nagyszerű programjához. szemétgyűjtő kőedények ki­tisztításával is; szabálysértési feljelentést, tett a MIK ellen, mert az építkezések befejezé­sével a törmelékeket több ud­varról, utcáról nem szállította el; javasolta a Vízművek és Fürdők Vállalatnak, hogy a strandfürdők rendbehozásán kívül fokozotabb gondot for­dítsanak a lakosság ivóvíz­ellátására ... Apró, mindennapi problé­mák — a hatalmas, országos feladatokhoz képest jelenték­telen kis ügyek. De ennek a 9 emberből álló kis bizottságnat- a munkája is azt bizonyítja: nálunk a jelentéktelennek tű­nő, mindennapi kis ügyekkel is lelkiismeretesen törődnek, az emberek apró észrevételei! is kivizsgálják, mindenféle ba­jait igyekeznek orvosolni. És minél gyorsabban, minél bü. rokráciamentesebben orvosol­ni. És ebbe a munkába» való­ban bevonják a dolgozó tö­megeket is. Ennek bizonyítására talár csak egy jellemző adatot: Mis­kolc I. kerületében a lakosság tavaly mintegy másfél millió forint értékű társadalmi mun­kával segítette a tanácsot. Ez pedig azt jelenti, hogy aj emberek látják és érzik: hiva­talaink értük vannak, a töme­gekért, az ö életük jobbá é? szebbé tételéért — s ezért va­lami ősi, „jótett helyébe jó! várj” elgondolással, készséggé! segítenek ezek munkájában. És ez új, jellegzetesen mai jelenség, amelyet érdemes néha meg­említeni. Ez nem volt az. ön­célú, meddő hivatalnoki rend- sz.er idejében. Ez csak azóta van. amióta a tanácsok lettek az államigazgatás helyi szervei A tanácsok, amelyeknek alkot­mányunk határozza meg fel­adatait. S ezek szerint „a ta­nácsnak mindent ismernie kel! ami a lakosságot érdekli. Is­mernie kell a lakosság ezer­féle kívánságait, igényeit éí törekednie kell arra, hogy azo­kat ki is elégítse... A jó ta­nács a népet szolgálja, a lakos­ság érdekeinek mindennel tö­rődő gondozója”. Ruttkay Anna

Next

/
Oldalképek
Tartalom