Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-05 / 103. szám

Szombat, 1982. május 5.

ESZ AKM AGY ARORSZAG

3

RAKOVSZKY JÓZSEF:

Üdrözleí az ölvén éves Pravdának

Te Népszabadság bátor harsonása,

Ki ötven éve íennen hirdeted,

Hogy eljött már a dolgozók világa:

Hadd küldjék forró üdvözlést Neked!

Iljics halott? Nem! Tollad 6 vezérli,

Láng lelke súgja minden mondatod.

Mert él Lenin. Eszménk, hitünk e férfi,

Ki szép rendünkben mindig élni fog!

Rotációsok, zúgjatok csak, rajta!

Árasszátok a Pravdát szüntelen,

Hogy minden dolgos kézben ott legyen,

Ki békén termel bár, de kész a harcra, Mert zászlajára írta már e nép A kommunizmus tiszta, szent ügyét!

Az 50 éves Pravda

életéből

I „...mindennel törődő gondozó...'

Gondolatok egy tanácsülés után

A Pravda első száma 1912. május 5-én jelent meg. Megjelenésének napja egybeesett a tudományos szocializmus megteremtője, Marx Károly születésének 94. évfordulójával. Lenin, aki nagy jelentőséget tulajdonított a párt lapjának, azidőtájt emigrációban élt. 1912 nyarán elhagyta Párizst és Krakkóba költözött, amely akkoriban az osztrák—magyar monarchiához tartozott. Azért költözött. oda, hogy oly közel legyen a szerkesztőséghez, amilyen közel csak lehet.

Az éjszakai gyorsvonat Krakkón keresztül tartott Pé- tervár felé, és Lenin csaknem minden este levelet dobott be a postakocsiba a szerkesztőség részére. A levél cikket, vagy javaslatokat tartalmazott. 1912- től 14-ig a Pravda 280 cikket közölt Lenin tollából.

*

Az újságot az orosz munkátok alapították, elsősorban a p étervári harcos forradalmi munkások. Ök biztosították pénzügyileg is a Pravda kiadását, egyszersmind részt is vettek az újság szerkesztésében, megírásában. Már az első esztendőben, 1912-ben 5 ezer tudósítást és levelet közölt a Pravda munkásoktól, dolgosoktól. A lap hatalmas fejlődését azon is lemérhetjük, hogy ma évente 300—400 ezer levelet kap a Szovjetunió Kommunista Pártjának központi újságja.

*

Kezdetben 60 ezer példányban adták ki a Pravdát, amelynek minden száma tüske volt a cári uralom szemében. 151 alkalommal a cári rendőrség

;,Tegyük fel, hogy valamelyik országúton elromlik egy hídon a korlátfa. Mert ha nem tesszük is fel, elromlik.

A községi bíró észreveszi... s jelentést tesz az elkorhadt korlátfáról az útbiztosnak. Az útbiztos fölterjeszti a dolgot a járási szolgabírónak. A szolgabíró felír az alispánnak. Az alispán átteszi az ügyet az államépítészeti hivatalnak. Az államépítészeti hivatal...”

De talán fölösleges is tovább idéznünk Mikszáth Kálmánnak ezt a remek kis karcolatét, amely a korabeli Magyar- ország államgépezetének bürokratizmusát mutatja be. Talán sokan még emlékeznek is azokra az időkre, amikor például egy egyszerű falusi korlátfa megjavításának ügye — egy apró, jelentéktelen kis ügy — is hatalmas aktacsomóvá tornyosult. Azok az idők ezek, amikor

a hivatalok

a hivatalnokokért voltak,

s nem azért, hogy az emberek kisebb-nagyobb bajain segítsenek, hogy intézkedéseikkel jobbá és szebbé tegyék az emberek életét, hogy az ország fejlődésének ügyét szolgálják.

Öncélú, meddő hivatalnoki rendszer volt ez. S hogy miért érdekes mégis megemlíteni néha?

A napokban a miskolci I. kerületi tanács ülésének hallgatója voltam. Többórás, tartalmas tanácskozás volt. Fő napirendi pontként a kerület építési állandó bizottsága 3 évi munkájáról beszéltek. A tanácskozás során sok-sok apró, mindenkit: érdeklő problémára sor került. Miért vannak még rossz utak, sáros járdák; javult-e a fásítási munka az Avason; hogyan védjük a parkokat; miért seprik a szemetet a csapadékvíz csatornájába; miért maradnak törmelékhalmazok a járdákon egy- egy építkezés befejezése után; biztosítva van-e a lakosság ivóvízellátása? .,. Ilyen és hasonló kérdések hangzottak el, s Tóth József elnök, Vasi József elnökhelyettes. Maros István titkár és Kiss Zsigmond, az építési állandó bizottság elnöke részletesen válaszolt minden kérdésre. Es a válaszokból elénk tárult: mi is a feladata, gyakorlatilag

hogyan is dolgozik ez az állandó bizottság,

hivatali rendszerünknek ez a kis láncszeme? Ügy-e, ahogyan

annak a bizonyos Korlátfa-1 karcolatnak a szereplői?..;

Íme egy kis ismertető mun-| kéjükről:

— Az építési állandó bízott- I ság a tanács megbízásából állandóan ellenőrzi az építési csoport tevékenységét és szervezi, neveli a lakosságot az állami költségvetésben előirányzott feladatok végrehajtására. Munkájába a lakó- bizottságokon keresztül bevonja a dolgozókat, szervezi a társadalmi munkát, — így foglalta össze feladataikat a bizottság elnöke. S miben nyilvánultak meg ezek a feladatok?

A lakosságtól sok kisebb- nagyobb panasz érkezett egyes utak, járdák, hidak állapotát illetően. A panaszok gyors orvoslására az építési csoport javasolta, hogy a tanács létesítsen útfenntartó brigádot. A brigád egy szakember vezetésével megalakult és a legsürgősebb tennivalókat már el is végezte: szilárd útburkolattal kiépítette a László Jenő, az Eötvös és a Feszty Árpád utcát, megjavította a Munkácsy utcai hidat és a Vörösmarty utcának azt a szakaszát, amelyre az autóbuszforgalom átmenetileg átterelődött.

Az építési állandó bizottság rendszeresen ellenőriz: az előirányzott feladatokra megvan-e a pénz, az anyag, jók-e a tervdokumentációk? Tagjai nagy figyelmet fordítottak a Szemere utcai útépítésnél a balesetmentes közlekedés biztosítására: megbírálták a Mélyépítő Vállalat munkáját, amiért nem tartják be a határidőket; megnézték, megvanre a létszám és a béralap a Vörösmarty utcai óvodában: a bizottság műszaki ellenőrzést végzett a villanyhálózatok építésénél; a Kertészeti Vállalatnál megállapította, hogy a parkok virágait a .sugárcsővel gyakran szórófej nélkül locsolják, „mert akkor messzebbre hord a cső”, amikor azonban két-három méteren belül kell locsolni, az erős nyomás a virágokat kisodorja a laza talajból; figyelmeztette a Köz- tisztasági Vállalat dolgozóit, hogy a szemetet ne söpörjék a csapadéklevezető csatornába, mert eldugul, s törődjenek a

Elkészült a Rudabányai Vasércdűsltémíí

Irta: Bics István, a Rudabányai Vasércbánya Vállalat igazgatója

UirránV egyeben nagyüze- nozaiiK mi vasércbányája,

vaskohászatunk fontos alapanyag bázisa a Rudabányai Vasércbánya Vállalat. Egyben legrégibb is az ittenj vasércbányászat Magyarországon Évszázadokra visszanyúló történelmét vizsgálva, megállapítható, hogy az itt élő, a mindennapi kenyeréért verejtékesen dolgozó nép életét fenntartó erőforrás a bányászkodás volt. Ha háborúskodások, vagy valamilyen gazdasági válságok sepertek végig az országon, itt alább hagyott, vagy teljesen leállt a munka, s a kereset) lehetőségek megszűnésével a legnagyobb nyomorúságba került a bányatelepülés népe.

Ruda — szláv szó, magyarul Vasat jelent. Ennek alapján kapta nevét a település. A XIV. század második felében a hét felső-magyarországi bányaváros egyike volt. S a legfontosabb termelőeszközük közül kettő, a kalapács és a bakó, ott látható a bányaváros címerében is. Itt évszázadokon keresztül a rézbányászat volt a bányászkodás főbb jellemzője. A mohácsi vész után a bányászat teljesen hanyatlásnak indult, s a török hódoltság idején jelentéktelenné vált. Fellendülése a XIX. század végén, a kapitalizmus virágkorában következett be. A Borsodi Bánya Társulat, majd a Rimamu- rányi-Salgótarjáni Vasmű RT. fejlesztette fel nagyüzemmé, te bl ógazdálkodást folytatva, a dolgozókat utolsó csepp erejű- tag kizsákmányolva;

A felszabadulás új történelmi korszakot nyitott a Rudabányai Vasércbánya életében is. Az 1947-es államosítás után, a tervgazdálkodásra való áttéréssel fokozatosan növekedett a bánya technikai felszerelése, új értelmet kapott a tudományos kutatómunka, a geológiai feltárás. Ma már ott tartunk, hogy — míg a kapitalista időkben 821 dolgozót foglalkoztattak az ércbányákban. —, a létszám 1961-el bezáróan 1526- ra növekedett, s a termelés túlhaladta az akkorinak a kétszeresét

több, míirt ß0° Államunk millió forintos

beruházással fokozatosan fejleszti a rudabányai vasércbányászatot. Ennek a fejlesztésnek egyik állomása, a több, mint 300 millió forint költséggel megépült Vasércdúsítómű ünnepélyes üzembehelyezése. A dúsítómű már az elmúlt évben megkezdte a próbaüzemelést. Szi déri tes ércből pörköléssel és mágneses szeparálással mintegy 100 ezer tonna pátercet dolgozott fel.

A dúsítómű építésében — a Nehézipari Minisztérium érces ásványbányászati főosztályának irányítása mellett — részi veti a Betonútépítő Vállalat, az É’M. 21. sz. Állami Építőipari Vállalat, a Gábor Áron Vasöntöde- és Gépgyár, a Villamos Erőmű Teivező és Szerelő Vállalat, ezenkívül még húsz vállalat, amelyek valóra váltották a Kohó- és Gépipari Tervező Iroda kollektívájának terveit, Igen nagy segítséget

**********************4

\ Újszerű l verseny^rtékefés

♦ A minap a Hejőcsabaj Ce- {mentipari Gépjavító Vállalatinál jártam. A munkaverseny- { röl érdeklődtem, mert hallot- {tam, hogy ennél a miskolci {középüzemnél szinte mindenki £ versenyez. Nemcsak a fizikai {dolgozók, hanem a műszakiak {is — a maguk módján. Különösen a VIII. pártkongresszus {tiszteletére lett tömegmozga- {lom a gépjavítósok munjcaver♦ senye. És a vállalások is példásak, — noha jól beleillesz- ♦kednek a gyár éves feladataiba. ¥

¥ Már elhatároztam, hogy néhány kiemelkedő termelési

♦ eredményről írok, amikor Szepesi Pál igazgató és Béliéi Alfréd osztályvezető a versenyek ♦értékeléséről kezdett beszélni. {Amit tőlük hallottam, új volt.

♦ Hasonló ötletes és tökéletes :{versenyértékeléssel ritkán lelhet találkozni. Amikor végigolvastam az egyik dolgozó versenylapját, szinte véleményt {alkothattam róla.

l{ Milyen rovatok vannak hát -{a gépjavítósok kartotékjain. [{Olyanok, amelyekbe azt kell •{jegyezni; ki mit tesz azért, {hogy holnap jobban éljünk, [{mint ma. Az elsők között ott ♦van a tervek teljesítése, öt ♦százalékos teljesítmény emel♦ kedésért egy pont jár. Aztán a {szerszámfogyasztás és regie- {myag-csökkentés következik, {itt már 10 százalékos megtaka- {rítást kell elérni, hogy valaki {pontot kaphasson. Ezenkívül

♦ hely van az újításoknak, a

♦ patronálásnak és egy-két olyan

♦ negativ tényezőnek is, mint a .♦selejtkár, vagy a munkafegyelem megsértése. Az újítások {elfogadásánál például az anyaid elismerésen túl, minden 100 {forintos jutalom után egy {pontot jegyeznek fel a lapra. .♦Ötven forint értékű selejtkár- ♦ná] viszont egy pontot levonjak. A késés és kimaradás is {csökkentő tényező.

♦ Az újfajta értékelés, illetve {a verseny matematikai alapja ♦tehát a pontrendszer. Az elbírálásnál egyre kevesebb szerep

♦ jut az egyéni elfogultságnak, {hiszen a tények — a számok

♦ tükrében — félreérthetetlenül {beszélnek. Szóval olyan igazi

♦ „fehéren fekete” versenyérté- {kelés ez. És talán éppen ez az

♦ oka annak, hogy a Cementipari Gépjavító Vállalatnál min- ♦denki egyetért a munka ilye- {tén értékelésével.

♦ A gyárban egyébként talá- {lóan „káderlapoknak” nevezik {ezeket a kiértékelő íveket. {Van is ebben valami. Hiszen {képet festenek egy-egy dolgozóról — munkájuk alapján.

{ — paulovi ts —

♦

{ *+*+**+***+*******+++

Fe!mérték a fagykárokat Borsod megyében

nyújtott a dúsítómű üzembehelyezéséhez a Német Demokratikus Köztársaság is. Magde- burgból az Ernst Thälmann Werke dolgozói működtek közre.

A nagyfokú gondoskodás, amellyel államunk a Rudabányai Vasércbánya fejlesztését előírta, bányánk dolgozóit további munkasikerekre ösztönzi. Arra figyelmeztet, hogy gyorsabban és maradéktalanul hasznosítanunk kell a' technikai fejlődés eredményeit, bát-' rabban kell átvennünk a hala-< ’ dó munkamódszereket, meg! > kell gyorsítanunk a termelés komplex gépesítésének ütemét.

Eddigi eredményeink issi- *»' keres munkáról adnak számot. Ezt bizonyítja a[ [ most hetedszer elnyert, és azT ércdúsítómű ünnepélyes üzembehelyezése során átadásra ke-11 rülő élüzem zászló is. Ezért ünnepel ma Rudabánya, az ércbányászok városa.

Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter beszél a rudabányai ünnepségen

Ma délelőtt 11 órakor kerül sor Rudabányán a Vasércbánya Vállalat éliizemavató iinnepsé-!! gérc és ezzel egyidóben a Vas- ércdúsitómü ünnepélyes üzembe helyezésére.

Az ünnepségen Czottner Sándor elvtárs, nehézipari miniszter tart beszédet.

Az utóbbi napok lehűlése után a Borsod megyei Tanács mezőgazdaság} osztálya felmérte a megyében keletkezett fagykárokat. A hajnali lehűlések következtében legjelentősebb fagykár a szerencsi és szikszói járás területén keletkezett, ahol a szőlőnél több mint 20. a gyümölcsösökben pedig 15 százalékos a fagyás következtében keletkezett kár.

A hajnali , lehűlések a délborsodi járásokban is jelentős kárt tettek a mezőgazdaságban. A mezőcsáti járásban például a korai burgonyában 20, míg a szántóföldi paradicsomban 40 százalékos fagykár esett. A

Az újfajta értékelés, illetve {a verseny matematikai alapja ♦tehát a pontrendszer. Az elbírálásnál egyre kevesebb szerep ♦jut az egyéni elfogultságnak, {hiszen a tények — a számok mezőkövesdi járásban a hibrid-tW«^ ~ félreérthetetlenül kukorica 35 százaléka fagyott -Szóval olyan igaza

. , ♦„fehéren fekete” versenyerté{kelés ez. És talán éppen ez az A sátoraljaújhelyi járásban a+0]ía annak, hogy a Cementipa- mélyebb fekvésű, széltől védett*,.. Gépjavító Vállalatnál min- völgyhajlatokban termeszteUÍdenki egyetért a munka ilye- lucerna több mint 20 holdon{(ón értékelésével.

fagyott ki. ♦ . . , , . , .

♦ A gyárban egyébként talaA hirtelen jött lehűlés okoz-{]ó{jn káderlapoknak” nevezi!: ta károsodás potlasara az ag-J

rártudományi társaság miskol-♦czet;ot a kiértékelő iveket, ej csoportja az érintett gazda-{van is ebben valami. Hiszen ságok és tsz-ek szakembereivel {képet festenek egy-egy dolgo- együtt felülvizsgálja a fagy * _ munkájuk alapján,

kar áltál sújtott területeket,^

hogy megfelelő ágrotechnikai{ — pavlovits —

eljárással mérsékelni tudják a*

terméskiesést.

Nyárfadugványozás a nagymihályi határban

Foto: Szabados

lefoglalta példányait, nyolcszor kellett megváltoztatni az újság nevét. Megjelenésének 645. napján, 1914. július 8-án, közvetlenül az első világháború kitörése előtt, betiltották. Azokat az eszméket, azonban, amelyeknek oly nagyszerű hordozója és harsonája volt a Pravda, nem lehetett betiltani. Egyre erőteljesebben befolyásolták azok a történelmi események menetét.

Az 1917-i februári forradalom után, március 18-án újból megjelent a Pravda. Az ellenforradalmi kormány megpróbálkozott a munkások és eszméik elnyomásával. Ismét büntetéseket szabtak ki a szerkesztőségre, és 8 hónapon belül hatszor kellett megváltoztatni a lap címét. 1917. november

9-től változatlanul büszkén viseli fejlécén a szovjet kommunisták lapja ezt: a nevet: Pravda. — Igazság.

*

Később a Szovjetunió Kommunista Pártjának Központi Bizottságával, a szovjet kormánnyal. Leninnel együtt a lap Leningrádból Moszkvába tette át székhelyét. 1917-ben 200 ezer. 1940-ben már 2 millió példányban jelent meg az újság. Manapság, mint ismeretes, a Pravda példánvszáma meghaladja a 6 milliót.

*

1912. május 5-én első számában ezt írta a Pravda: „A munkásosztálynak tudnia kell az igazságot. A munkások újságjának az igazságot kell írnia.”

A Pravda fél évszázadon át mindig hű volt, hú maradt nagyszerű programjához.

szemétgyűjtő kőedények kitisztításával is; szabálysértési feljelentést, tett a MIK ellen, mert az építkezések befejezésével a törmelékeket több udvarról, utcáról nem szállította el; javasolta a Vízművek és Fürdők Vállalatnak, hogy a strandfürdők rendbehozásán kívül fokozotabb gondot fordítsanak a lakosság ivóvízellátására ...

Apró, mindennapi problémák — a hatalmas, országos feladatokhoz képest jelentéktelen kis ügyek. De ennek a 9 emberből álló kis bizottságnat- a munkája is azt bizonyítja: nálunk a jelentéktelennek tűnő, mindennapi

kis ügyekkel is

lelkiismeretesen törődnek,

az emberek apró észrevételei! is kivizsgálják, mindenféle bajait igyekeznek orvosolni. És minél gyorsabban, minél bü. rokráciamentesebben orvosolni. És ebbe a munkába» valóban bevonják a dolgozó tömegeket is.

Ennek bizonyítására talár csak egy jellemző adatot: Miskolc I. kerületében a lakosság tavaly mintegy másfél millió forint értékű társadalmi munkával segítette a tanácsot.

Ez pedig azt jelenti, hogy aj emberek látják és érzik: hivatalaink értük vannak, a tömegekért, az ö életük jobbá é? szebbé tételéért — s ezért valami ősi, „jótett helyébe jó! várj” elgondolással, készséggé! segítenek ezek munkájában.

És ez új,

jellegzetesen mai jelenség,

amelyet érdemes néha megemlíteni. Ez nem volt az. öncélú, meddő hivatalnoki rend- sz.er idejében. Ez csak azóta van. amióta a tanácsok lettek az államigazgatás helyi szervei A tanácsok, amelyeknek alkotmányunk határozza meg feladatait. S ezek szerint „a tanácsnak mindent ismernie kel! ami a lakosságot érdekli. Ismernie kell a lakosság ezerféle kívánságait, igényeit éí törekednie kell arra, hogy azokat ki is elégítse... A jó tanács a népet szolgálja, a lakosság érdekeinek mindennel törődő gondozója”.

Ruttkay Anna