Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)

1962-05-27 / 122. szám

Gyermeknap, 1962 XVllt. évfolyam, 122. nxám Ara: 70 fillér 1962. május 27, vasárnap A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! Gyermeknapi köszöntő E zen a szép napon, ezen a kedves ünnepen a Borsod megyei Nötanács nevében, az édesanyák, a felnőttek nevében köszön­tünk benneteket, kedves gyerekek! Az idei Nemzetközi Gyer­meknap különösen emléke­zetes ünnep valamennyiünk fámára: most van a szov­jet pionirmozgalom fenn­állásának 40. s a Magyar Úttörők Országos Szövetsé­ge megalakulásának 16. év­fordulója. A szocialista or­szágok gyermekei számára tehát többszörösen ünnep ez a nap. S ezen a napon a mi országunkban nyugodtan el­mondhatjuk: alkotmányunk is biztosítja a család, az if­júság védelmét, s egész né­pünk azon fáradozik, hogy minél boldogabb életet te­remtsen a gyermekeknek. A Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség programjában is központi helyet foglal el a gyermek jólétének, tanu­lásának biztosítása. Nem szabad azonban meg­feledkeznünk arról, hogy mindezt nem biztosítják még a világ minden orszá­gában.Csak néhány példát említsünk: Chilében 500 000 gyermek számára nincs se iskola, se pedagógus ... Nyugat-Németország, a bon­ni kormány egy katona ki­képzésére 25 ezer márkát ad, egy diák taníttatását pe­dig alig 120 márkával se­gíti Amerikában a néger gyermekek százezrei nem tanulhatnak. S néhány adatat említ­sünk meg a Szovjetunióról its: nyaranta 7 millió gyer­meket üdültetnek, 2908 út­törőpalota és 5000 gyermek- könyvtár szolgálja szórakor zásukat, hamarosan felépül Moszkvában a központi út­törőház, amelyben egyszerre tízezer gyermek szórakoz­hat. Most, a Nemzetközi Gyer­meknap ünnepén, amikor hazánk gyermekei vidáman, gondtalanul ünnepelnek, amikor összehasonlítjuk sor­sukat a nyugati és a gyar­mati országok gyermekeié­vel, nyomban felvetődik a kérdés: miért ez az óriási különbség a gyermekele élete között? Kié a felelős­ség? Hogyan segíthetnénk széppé, vidámmá tenni a világ minden gyermekének életét? Erről tárgyalt ez óv márciusában Becsben a Nők Világkongresszusa is. Meg­állapították, hogy minden szülő egyaránt felelős ezek­ért a kérdésekért. Elhatá­rozták: hogy minden ere­jükkel harcolnak azért, hogy gyermekeiknek megszerez­zék a legszebb ajándékot: megteremtsék a világbékét. A Borsod megyei Nőta­nács is azon munkálkodik, hogy a gyermekek élete minden országban boldoggá váljék. A gyarmati országok gyermekeinek megsegítésére például vállalta, hogy leg­alább 25 ezer forint értékű szolidaritási bélyeget érté­kesít ebben az évben. G yermeknapot ünnepe­lünk, gyermekeinket köszöntjük. De a kedves, vig ünnepen ezeket a gondola­tokat is el kell mondanunk. A Nemzetközi Gyermekna­pon a világ minden gyerme­kének sorsára gondolunk, a világ minden gyermekének kívánunk boldog és gazdag életet. Borsod megyei Nőtanács S Végrehajtó Bizottsága A hegyaljai szőlőtermelés múltját mutatják be az átrendezett tokaji templommúzeiimban j Tokaj község egyik idegen­ig forgalmi nevezetessége a ba- | rokk stílű, gazdag párkányzatú l görögkeleti templom, amelyet ; a törökök elől menekült görög 1 macedónok az 1800-as években | építettek. A műemlékjellegű I épületet a tanács megvásárolta, I rendbehozatia és abban múze- j umot rendezett be. A templom- j múzeumban jelenleg több mint r 2 ezer tárgyat: — régészeti em­lékeket, ősi hegyaljai szőlőmű- jvelő eszközöket és az egykori ; város történetét megörökitő ! okmányokat — őriznek. így I— többek között — a 'múze- | umban helyezték el a volt hegyaljai szőlőbirtokos csalá- 1 dole eredeti borcímkéit, vala­mint a magyar királyok és az erdélyi fejedelmek által Tokaj 1 városnak adományozott kivált- " ság- és oltalomlevelek fotó-' kópiáit. Az eredeti okmányok a sátoraljaújhelyi levéltárban találhatók meg. Ezen kívül a múzeumban számos bronzkor- szakbeli és honfoglaláskor! le­let látható, amelyeket a község honismereti szakkörének tagjai ga Tisza és a Bodrog kömyé- jkén, valamint a környező hö­lgyekben gyűjtöttek. A templommúzeum értékes i anyagát az idén átrendezik. | Eszerint a múzeumban két ál- ! landó kiállítást nyitnak. Az ; egyik a hegyaljai szőlőtermelés | múltját, a tokaji bor történetét és a szőlőkben jelenleg Is folyó , felújítási munkákat mutatja be. I A másik pedig az egykori város keletkezéséről, történeté­ről és fejlődéséről ad képet. Az átrendezés során kiállítják a zempléni hegyekben található obszidián elnevezésű vulkáni ásványt, amelyből több ezer évvel ezelőtt az ősember fegy­vereit készítette. Az anyagnál megjelölik, hogy hol és mikor találták és bemutatják azokat a kezdetleges eszközöket, ame­lyeket ezekből készítve a kör­nyéken találtak. A kiállítások anyagát díszes tárolókban és tablókon helyezik el. Az átren­dezést kiváló szakemberek vég­zik és a kiállításokat július 1-től tekinthetik meg a dolgo­zók. Európa egyik legrégibb műszaki könyvtára.,. A Miskolci Nehézipari Mű­szaki Egyetem Európa, sőt a világ egyik legrégibb műszaki könyvtárával, a korábbi Sel­mecbányái Bányászati és Ko­hászati Akadémia nagyhírű könyvállományával gazdago­dik az idén. A könyvtár egy­idős az 1735-ben Selmecbányán alapított Bányatisztképző Isko­lával, amelyet 1770-ben Mária Terézia emelt akadémiai rang­ra. A ritkaságokban gazdag könyvgyűjteményt 1920-tól Sopronban helyezték el. A Sop­roni Főiskola bányász és ko­hász karának a Miskolci Ne­hézipara Műszaki Egyetemhez történt végleges hozzácsatolá­sával kerül most Miskolcra, a mintegy 30 ezer kötetes Sel­mecbányái könyvtár, amely­nek állományát egyébként műemléknek nyilvánították. A könyvtör, amely az 1500-as Tizenöt óra helyett tizenkét pere alatt Ä Lenin Kohászati Művek I vasszerkezeti üzemében sók I ideig problémát jelentett a 1 szögacélok, idomvasak kariká- I ra való hajlítósa. Ezt a munkát S korábban kéziszerszámokkal, S fáradságosan és főleg hossza- Idalmasan végezték. Az üzem légy műszaki csoportja házilag | görgős gépeket készitett a munka könnyítésére. Á gép a gyakorlatban igen jól bevált ,s amíg korábban egy szögacél hajlítása 15 óráig is eltartott, a géppel ezt 10—12 perc alatt megoldhatják. Ezzel nemcsak a dolgozók munkája lett lénye­gesen könnyebb, hanem 140 ezer forintot is megtakaríthat­nak évente. évektől több mint négy évszá­zad műszaki irodalmát foglal­ja magában, s gazdag tárháza a korabeli bányászkodást, ko­hászkodást, pénzverést, csilla­gászatot és egyebeket ismerte­tő munkáknak, mind szakma-, mind tudomány- és oktatás- történeti szempontból rendkí­vül értékes és párját ritkító gyűjtemény. Ritkaságai között található például Tyiche Brahe dán csillagász 1574-ben a ma­tematikáról és csillagászatról megjelent műve, amely Kepler könyvtárából került Selmec­bányára. Megtalálhatók a könyvtárban a Selmecbányái főiskola első tankönyvei, to­vábbá az első magyar műsza­ki író. Köleséri Sámuel mun­kája 1711-ből. Az első 9 ezer kötetet tartal­mazó szállítmány már megér­kezett Sopronból a miskolci egyetemre. Foto: Szabados György Hajdú és Szabolcs megyékben legeltetnek“ a borsodi méhészek ff Borsod megyében 22 tsz és 31 szakcsoport foglalkozik mé­hészkedéssel. Különösen jól jövedelmező üzemággá fejlesz­tette a méhészkedést a kányi Felszabadulás Tsz, amelynek három telepén összesen 120 méhcsalád „dolgozik” a tsz jö­vedelmének fokozásán. A tel­jesen nagyüzemi méhész-telep a szakcsoportok és a tsz-ek többségével egyetemben meg­kezdte a vándoroltatást. A Hajdúságban és a Nyírségben virágzó akácosokban több mint ötezer családot vándoroltatnak, míg a többi, 6000 családdal, Borsod megye déli részén, va­lamint a szerencsi járásban és a Takta, valamint Bodrog-köz- ben gyűjtik az illatos akácmé­zet. A szakemberek véleménye szerint a jó virágzó akácerdők­ben az első pergetésnél csalá­donként mintegy 40—50 kilo­gramm akácmézre számítanak. Hatmillió forint megtakarítás újításokból Äz Ózd vidéki Szénbányásza­ti Tröszt bányaüzemeiben, ak­náiban eredményesen foglal­Mintegy 600 régészeti lelőhelyet tart nyilván a miskolci Herman Ottó Múzeum Á miskolci Herman Ottó Mú­zeum Borsod megyében mint­egy 600 olyan lelőhelyet tart Pillanatkép az épülő Berentei Vegyiművekről nyilván, ahol a kőkorszaktól a honfoglalásig különböző korok készítményei kerültek felszín­re. Leggazdagabb lelőhelynek számít a Sajó és a Hemád völ­gye. Ezen a vidéken élt többek között a vaskorban az a nép, amelyet még a hunok is he­lyükön hagytak, mert külön­böző eszközökkel nyílhegyeket, dárdákat készítettek részükre. Az őskori leletek közül legna­gyobb számban kő- és bronz­kori anyag került felszínre, amelyet a Herman Ottó Mú­zeumban őriznek. A múzeum munkatársainak többéves fel- világosító munkássága nyomán egyre több bejelentések érkez­nek új lelőhelyekről. Leg­utóbb Detek község határában találtak homokbányászás. köz­ben kora- és késő bronzkori tárgyakat: huzalból készült karperecét, füles bögrét, egy talpas kisedényt, valamint egy urnát fedéllel, amelyet a mis­kolci múzeumba szállítottak. koznak újításokkal Tavaly a tröszt dolgozói 693 újítást nyújtottak be, s ez 7 százalé­kos emelkedést jelent az előző évihez viszonyítva. Ebből el­fogadtak 306-ot, bevezettek 287 újítást. Az újítások alkalmazá­sa jelentős segítséget ad a gé­pek működéséhez, a szénter­melés növeléséhez, segítségé­vel tavaly az előző évinél 26 százalékkal több, így közel hatmillió forintot takarítottak meg. Legtöbb újítás a Borsod- nádasdi Bányaüzemből és a farkaslyuki központi javító- műhelyből érkezett be. Ez év első negyedének adatai bizo­nyosfokú emelkedésről tanús­kodnak. Az újítómozgalom eredmé­nyesebbé tétele, továbbfejlesz­tése érdekében hétfőn, a tröszt épületében — a szak- szervezeti újítási felelősök, üzemi újítási előadók részvé­telével — egésznapos értekez­letet tartanak. Az értekezle­ten megvitatják a mozgalom további fejlesztésével kapcso­latos tennivalókat Így például pontosan kidolgozzák, hogyan, milyen formák között rende­zik meg június 1. és 30. között a kongresszus tiszteletére szervezett újítási hónapot. Műanyagiparunk egyik fontos üzeme lesz a Berentei Vegyiművek. A klóralkáli elektrolizis és PVC- üzcmbnl álló létesítményt korszerű gépekkel szerelik fel. A különböző építő és szerelő vállalatok elsősorban a nagy szakmai tapasztalatokkal rendelkező brigádokat küldték e fontos munkahely­re. A dolgozók eredményes munkájára jellemző, hogy a szűkre szabott határidőket mindenütt tart­ják és a* üzemek többségében már megkezdték a berendezések szerelését. A képen; az épülő Be­rentei Vegyiművek, Serénykedő emberek A Szikszótól a cserháti dombok közé induló út nem na­gyon bővelkedik látnivalókkal. Domb és domb, ameddig a szem ellát. Megszokja az ember az egymásra hullámosodat t dombok látványát és csakhamar be is telik velük. Ami mégis magára vonja az autóból kinéző ember tekintetét, az vem más, mint az emberek egymással vetélkedő szorgoskodása. Ügy tűnik, mintha a községek versengenének egymással. Az egyikben több a szorgoskodó, mezőn iparkodó ember, mint a másikban. Tomoran például, ahol már évek óta nagy gond a közös munka, most fordulatnak is beillő „mozgolódás” ta­pasztalható. Több tucat kasza vágja a takarmányt, melyet még zölden ágasra raknak. Ágassal való takarmányszáritás másutt is akad, de itt különösen sokat törődnek ezzel. Höm- rogdon, Lakon, hrotán szintén a határ mozgalmassága fogja meg az ember szemét. Száz meO száz ember hajladozik a ha­tárban, irtja a gyomot, hogy ez az esztendő, melyet a bő­sé*} esztendejének várnak, valóban a bőség éve legyen.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom