Észak-Magyarország, 1962. május (18. évfolyam, 101-125. szám)
1962-05-25 / 120. szám
2 ESZAKMAGXAKURSZAQ Péntek, 19G2. május 25. Sálán nem kapott méltó büntetést Párizs (MTI) A párizsi katonai törvényszék szerdán az éjszakai órákban fejezte be a Salan-per tárgyalását. A bíróság. enyhítő körülményeket talált Sálán -javára, és életfogytiglani szabadságvesztésre Ítélte az OAS fővezérét. A váratlan ítélet kihirdetésére botrányos jelenetek közepette került sor. A tárgyalóterem közönsége emiatt nem a bíróság elnökének szájából, hanem a védőügyvédek magyarázatából, az igazságügyi palota folyosóin tudta meg, hogy az ítélet életfogytiglanra szól. Az egy hétig tartó tárgyalás szokatlan befejezése a következőképpen zajlott lé: a védés védőbeszédek este 9 óráig tartottak. Az utolsó védőbeszédet Tixier-Vignancourt, Sálán és az OAS elsőszámú védőügyvédje tartotta. Beszédét így fejezte be: „Az OAS bűneiről nem lehet szó. Az OAS-t nem hívták meg, amikor- Algéria önrendelkezési jogáról Sukarno asszony Budapesten Dobi Isivánnénak, a Népköz- társaság ülnöki Tanacsa elnöke feleségének meghívására csütörtök reggel Bukarestből négynapos látogatásra Budapestre érkezett Hartini Sukarno asszony, dr. Sukarno indonéz köztársasági elnök felesége, valamint kísérete. Sukarno asszonnyal együtt érkezett — Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter meghívására — lskandar légügyi al- marsall, légiközlekedésügyí miniszter is. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Dobi Istvánná, továbbá Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter, Péter János külügyminiszter és Szarka Károly külügyminiszterhelyettes. Ött volt dr. Münnich Fe- rencné és Kossá Istvánná, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Sukarno asszony megérkezése után a repülőtéren adott rövid nyilatkozatában elmondta' hogy nagy örömmel érkezett a magyar fővárosba, s jóleső érzéssel tapasztatta a szívélyes, baráti fogadtatást. Magyarországi látogatása idején elsősorban gyermekintézményeinkkel. a bölcsődékkel és az óvodákkal, valamint a magyar úttörők életével szeretne megismerkedni. indonéz vendégeink a Ferihegyi repülőtérről szállásukra hajtattak. Dobi István, az ülnöki Ta- '"ífács 'étnökfe és Döbt Istvánná fogadta' Hartini Sukarno asz- szonytés kíséretét. A fogadáson résztyett lskandar légügyi almarsail, légiközlekedésügyi miniszter is. Ot.t volt Kossá István közlekedés- és posta-, ügyi miniszter, Péter János külügyminiszter, valamint dr. Münnich. Ferencné és Kossá Istvánná. Résztvett a fogadáson R. Imán Surjakusuma, az Indonéz Köztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője és felesége. A fogadás szívélyes, baráti légkörben zajlott le. Dobi István és felesége ezután ebédet adott az indonéz vendégek tiszteletére. Az ebéden Dobi István pohárköszöntőt mondott. — Indonézia és Magyarország földrajzilag ugyan távol esnek egymástól, de népeinket összefűzik az őszinte barátság szálai, a békés építőmunka, a felemelkedés akarata. Kívánom, hogy itt-tartóz- kodásuk ideje alatt érezzék otthon magukat — mondotta többek között. Majd az indonéz és a magyar nők barátságának élfetésével fejezte be szavait. A pohárköszöntőre Sukarno asszony nevében lskandar légügyi almarsail, légi közlekedés- ügyi miniszter válaszolt. — Bizonyosak vagyunk abban. hogy ez a látogatásunk tovább mélyíti, szilárdítja barátságunkat. Az indonéz nép őszintén hálás azért a testvéri együttérzésért és segítségért:, amellyel az önök országa, a magyar nép támogatja Indonézia teljes függetlenségéért. és további haladásáért folyó küzdelmét. Pohárköszöntője Végén ís- kandar a magyar nép boldogulására. felemelkedésére ürítette poharát. (MTI) A révleányvári Szabadság Tsz-ben m dolgoztak a mezőn. Répát és hagymát saraboltak. A gazdasági telepen is nagy munkában találtam az embereket. Az udvaron a sertéseket etették, a hatalmas, világos, jól szellőztethető istállóban pedig a teheneket fejték. Szabó Mária, az egyik fejőnő érdeklődésemre elmondotta, hogy a szövetkezetnek 70 szép fejőstehene és 30 borjúja van. § tárgyaltak. Ehelyett a törvényes hatalom törvénytelen eszközökkel harcba szállt azOAí ellen. Az OAS harcai tehát jogos önvédelem. Lehetetlen hogy a bíróság halálra itéljt Salant. Az utókor fog Ítélkezni a bírák felett.” A bíróság két és félóráig tanácskozott. Charles Bőmet elnök valamivel éjfél előtt kezdte meg az ítélet felolvasását Bejelentette, hogy a bíróság tagjai igennel válaszoltak a Sálán bűnösségéről szóló öt kérdésre, de igennel válaszoltak az enyhítő körülményeket felvető hatodik kérdésre is. Ebben a pillanatban a tár-r gyalóteremben . összegyűlt uit-j? ra-ügyvédek és az OAS egyéb j hívei örömújjongásban törtek S ki. A Francia-Algériát és Sa-c lant éltették, majd a Marse-S illaise-t kezdték énekelni. § Az elnök abbahagyta az ité-§ let olvasását, és a bíróság tag-«; jaival együtt kivonult. Utasí-s tást adott a tárgyalóterem ki-§ ürítésére. A folyosón Tixier-K Vignancourt magyarázta el a| hallgatóságnak, hogy az enyhí-S tő körülmények elismerése§ után az ítélet csali életfogytig- <7 lani szabadságvesztés lehet. 2 Az OAS híveinek tüntetése a s bíróság épülete előtt folytató- 5 dott. ■* | A fasiszta szervezet, miután napokon keresztül szószékévé változtatta a bírósági termet, meghátrálásra kényszerítette a kormányhatalmat képviselő bíróságot. § Hatásosnak bizonyult a védő- § lem érvelése, hogy a degaulle-r ista hatalom, amelyet a Fran-J cia-Algéria jegyében kitört 5 puccs segített hatalomra. osz-| tozik a felelősségben Salán na 1 jj- és az OAS-szal. 5 Az ítélet jogi érvelése tart-3 hatatlan. Ugyanez a bíróság, § azonos összetételben, halálra^ ítélte Jouhaud volt táborno-j! kot, Sálán helyettesét. Sálán 5 Jouhaud és az OAS mindent tettéért vállalta a felelősséget. | A Sálán felett hozott enyhébbé Ítélet után nyilvánvaló, hogy5 Jouhaud-t sem végzik ki. AzK ítélet az OAS győzelme, alkal-r más arra, hogy bátorítsa a fa-J siszta bűnszervezetet, amely § tovább szedi áldozatait' Algé- ^ riában és Franciaországban. Vendégvárás A Lenin Kohászati Müvek Zsóri-fürdői üdülőjében várják az első vendégeket. S a vendégvárás mint. mindenütt —, nagytakarítással kezdődött. Az üdülő társalgójának szárnyasajtóin „kozmetikái.} ák” a tavalyi szezonról maradt szépséghibákat. Több nyitott „ablakot“ az 1-es postán — Hány litert ad átlagosan egy tehén? — kérdeztem. — Általában 8—10 litert — hangzott, a válasz. — Persze, a tej hozam növelését itt is állandóan szem előtt tartják. A sertéshizlaldában Kiss Sándor gondozótól tudtam meg, hogy a tsz-nek jelenleg már csak 140 hízója van, a napokban ugyanis 80 darabot eladtak. Ha a meglévők a kellő súlyt elérik, ezeket is eladják. Jó jövedelem ez a tsz-nek és örülnek neki a vásárlók is. A szövetkezet több tagjával elbeszélgettem. Megismertem az életüket. Az 54 éves Varga András bácsi például, aki 50 anyakoca gondozását végzi, a következőket mondotta: „hetedik éve dolgozom a tsz-ben. A fizetésemmel meg vagyok elégedve. Szívesen végzem a munkámat, mert tudom, hogy a közösség érdekében dolgozom ...” Szép élmény volt megismerni ennek a tsz-nek életét, szorgalmas, igyekvő embereit, í AranylÉodaíom Bensőséges, kedves családi ünnepség zajlott le a közelmúltban Miskolcon, a II. kerületi tanács házasságkötő termében. Kiss Ferenc nyugdíjas gyárimunkás és felesége, Würfel Margit tartották 50. házassági évfordulójukat. A 78 éves Kiss bácsi, s 70 éves felesége arany lakodalmának ünneplésére megjelentek lányaik, vejeik, unokáik, testvéreik, fiatalkori, s jelenlegi jóbarátaik, ismerőseik. A kedves ünnepség résztvevői könnyezve, meghatódva hallgatták végig az idős házaspár fogadalmat, hogy eddigi életükhöz híven, továbbra is hűséges élettársai lesznek egymásnak. Baská István, Miskolc A fiúnk pénzét várjuk Tudott dolog, hogy az üzletek esti zárásakor a napi bevételt postára kell adni, ahol naponta megismétlődik a jelenet, óriási tumultus fogad az 1. sz főposta pénzfelvevő ablakánál Érdeklődtem az egyik postai alkalmazottól, hogy miért nem nyitnak több „ablakott’, legalább ilyenkor, a „csúcsforgalom” idején. A válasz: így gazdaságosabb, a postának. Kevesebb személyzetre van szükség. Kérjük az 1. sz. posta főnökségét, tegye lehetővé, hogy több pénztf elvevő álljon rendelkezésre ilyenkor. Gondoljanak egy kicsit az egész napi munkától fáradt kereskedelmi dolgozók érdekeire is.-Ezt kívánja sókszáz kereskedelmi dolgozó, akiknek nevében és érdekében írtam jogos soraimat. Pusztai Istvánná ■ em vagyok vallásos cm- 1 * bér, nem hiszem a tanítást, mely szerint: boldogok a türelmesek..'. Én bizony türelmetlen vagyok. Ugyanis: 1961. október 12-én született egy fiunk. A Sajószentpéteri Bányaüzem 11-es aknájának szakszervezeti bizottságához leadtam a megfelelő iratokat, s kezdtem várni a szülési segélyt. Kisfiúnk már 7 hónapos. Bizony már állva várja ö is a segélyt. Az üb. irodánkon tudtomra adták, hogy január közepén a 306-os csekkszámlán elküldték a Borsodi Szénbányászati Tröszthöz jóváhagyás végett. Onnan a bankhoz küldték, vagy kellett volna átküldeni, hogy kiutalják részünkre a megfelelő összeget. Hogy pillanatnyilag hol kellene keresni az immár 7 hónapos kisfiúnk szülési segélyét — azt talán csak a trösztbizottság tudja. Most már csak arra vagyok kíváncsi, hogy vajon a gyermeknek személyesen kell-e felvenni a pénzt? Mert ha így van, akkor már csak 3 hónapol kell várnunk. (Mi ez a 7 hónaphoz képest?) S 3 hónap múltán fiam hazahozhatja első „fizetésétJ’... A világ legboldogabb szülői mi leszünk! Kiss Ferenc technikus, Hejőhere&ztur Egy kedves pillanatkép Május ?1-én Mezócsáton jártam átutazóban* Hagy cseppek ben hullott az eső. ( n3j) akik az autóbuszra várakoztunk, egy lombos fa alá húzódtunk. A gyerekek akkor jöttek ki a* Mrdából. Az apró kis elsősök — nem tudni miért — kabátjukkal a hónuk alatt szaladtak ki az iskolakapun; — Jaj, megfáznak szegénykék! —. gondoltuk. Ekkor azonban egy fiatal nő jelent meg az utcán* Aktatáskáját gyorsan a kerítés mellé tette, s egymás után felöltöztette a kicsinyeket. Az utolsót, aki könnyen volt öltözve, s már egészen átfázhatott, a saját kabátjával takarta be:!. Mellettem egy időit asszony állt. — Ki ez? — bére deztem tőle, «a fiatal nőre mu* tatva. — Bori „néni”, így hívják az egész faluban . : — Pedagógus? — Nem. Ö a kultúr- ház vezetője.:. Mindnyájan sokáig néztünk az esőben távolodó fiatal nő iUtánís, w, n,-n* P. özaoo ünare. a sarospata- c ki Rákóczi Gimnázium II. ősz- 1 tályos tanulója érdekes elfog- s laltságot talált magának a na- ( pókban, az iskolai szünetben, i Ellátogatott a révleányvári I Szabadság Termelőszövetkezet- I be. Élményeiről levélben szá- 1 molt be szerkesztőségünknek. ; így tájékoztat á tsz mozgalmas életéről: — Bár zord idő volt, a tsz- * tagok valamennyien serényen 1 zett fasiszta alakulatokkal, a ■ rendőrséggel és a csendőrség-, gél együtt nyolcszázezer ember' áll fegyverben. 1949-től.1960-ig* 374 millió dollár katonai se-< gélyt kapott a Caudillo azj Egyesült Államoktól, amelynek i hat szárazföldi és két tengeré-* széti támaszpontja van spanyol, területen. A börtönökben százával \ pusztulnak el a már regen el-« ítélt politikai foglyok, de szá-^ műk mégsem csökken, mert ai cellák újból, és újból megtel-* nek a legkültinbözöbb Franco-, ellenes irányzatok képviselői-' vei, munkásokkal, parasztok-* kai, értelmiségiekkel és a ve-' lük tartó kispapokkal. j Ez a véres és kegyetlen dik-1 tatúra sem tudja azonban meg-* tömi a nép hősi harcát, ame-« lyet az illegális kommunista, párt szervez és vezet. S ez a' harc egyre jobban és egyre át-! fogóbhan az egész rendszer el-< lenj harc jellegét veszi fel. Ta-J valyelőtt és tavaly már több-« száz kisebb-nagyobb sztrájkot,* tüntetést és egyéb megmozdu-, lést számláltak össze, amelyek1 az ország legkülönbözőbb terü-1 létéin zajlottak le. És most 1»-' mét visszhangzik a jelszó spa-J nyol földön: Franco — nem, sza- ■ badság — igen! A bérkövetelő; asturiai bányászok kezdték, és, a sztrájkok a diák- és paraszt-1 tüntetések, a kihirdetett rend-' kívüli állapot, a letartóztatások! ellenére egyre nagyobb mérté-' két öltenek, a fasiszta diktatú-! ra elleni hatalmas hullámként söpörve végig az egész országon. ( Mindez azt bizonyítja, hogy, a spanyol munkások, parasz-' tok és értelmiségiek egyre inkább felismerik: ha meg akar-; nak szabadulni a gazdasági és, szellemi nyomorból, meg kell semmisíteni a fasiszta diktatú-' rát. S a kommunista párt vezetésével kialakulóban van a népi-nemzeti egységfront, amely képes is lesz a diktatúra megsemmisítésére. A’ gazdasági nyomor mellé a t szellemi nyomorúságot, a nép i sötétségben tartását, az egyház f segíti biztosítani. Az egyház, í amely hű szövetségese a föl- í desuraknak és a városi búr- f zsoáziának, hiszen maga is I földbirtokos, mégpedig a leg- 1 nagyobb, e „mellékesen” ban- s kokkal, ipar- és közlekedési t vállalatokkal is rendelkezik. Spanyolországban — ahol a | katolikus vallás államvallás — az egyház kezén van az iskolák ' hatvan százaléka, de a többi negyven százalék felett is fel- * ügyeletet gyakorol. Az oktatás , felületes, gépies és ijesztően , alacsony szír.vonalú. A tankö- , telesek csaknem harminc százalékának azonban még ez sem jut, mert nem járhatnak isko- 1 lába. 1939 óta 11 600 iskolát j •zártak be, s ezrével bocsátót- 1 ták el a pedagógusokat Nem * csoda hát, ha a lakosságnak * csaknem húsz százaléka amal- * fabéta. 1 t A lányok közül különösen ke- £ vesen tanulnak tovább. „Spa- \ nyolországban a nő számára lé- j nyegében a templom és külö- ; nősen a gyóntatószék az igazi j iskola — írja ugyancsak a Mon- j do riporter^. — Itt tanulják : meg, akár csak századokkal ] ezelőtt, hogy engedelmeskedjék ; atyjának, férjének és az egv- . háznak ” A szerelem és a válás t tiltott dolog, s üldözésében a ] rendőrség nem kisebb szerepet ( játszik, mint. az egyház. Ha ] meglátják, hogy egy nő csóko- , lózik. beviszik a rendőrségre, , ahol őrmesterek oktat ják ki ar- , fa, hogy őrizze meg tisztaságát, Cenzúra „őrködik” a film. a televízió és a színházak ..tiszta- ; sága” felett is. Franco — nem, szabadság — igen Ilyen körülmények között i természetesen csak az erőszak- 1 szervezetekre, a féktelen dikta— ] túrára alapozhatja uralmát a Franeo-rendszer. A felfegyverr i Az összes gazdaság hetvenhét százalékát kitevő, öt hektárnál kevesebbel rendelkező paraszti bérlők és földtulajdonosok a földterület 28,2 százalékán tengődnek , míg az ötven hektáron felüli nagybirtokosoké a föld 52.8 százaléka, köztük a kétezer legnagyobb latifundiumé 15 százaléka. A 4 millió földnélküli mezőgazdasági munkás többsége évenként csak két- három hónapot dolgozik, egyébként munka nélkül van. A legfeltűnőbb szám azonban, amely hűen illusztrálja a spanyol mezőgazdaság helyzetét: a húsz millió hektár megművelésre alkalmas, de fel- szántatlan terület, amely az összes szántóterületek negyven százalék a. Hatalmas, elhagyott, csaknem teljesen lakatlan sávok ezek. ahonnan a lakosság az éhínség elől a városba menekült, bár ott is csak a munkanélküliek számát szaporítja. Az utolsó tfsz esztendőben ilyen módon több mint félmillió paraszt hagyta ott faluját, ahol ugyanolyan körülmények között élnek az emberek, mint egy évszázaddal ezelőtt. Nincs villanyvilágítás, nincsenek utak és a mezőgazdaság termelése jelenleg is körülbelül az 1929. érvi szinten mozog. Ez a mezőgazdaság ugyanis éppen úgy, mint az ipar. alá van rendelve a Fran c o-re zsi met támogató és végeredményben uralmon tartó amerikai imperializmus érdekeinek. Klerikális sötétség így néz ki tehát — röviden és tömören — az a bizonyos „neo6zocializmus”. Ami pedig a „katolikus”-t illeti, Franco- éknak ebben az egészen újfajta elenevezésű rendszerében, nos, arról Is néhány mondatot. munkások, bányászok helyzetéről. A külvárosokban nyomorúságos, dűledező, szemétdombokkal körülvett viskók állnak, nincsenek iskolák, kórházak és gyógyszertárak, nincs telefon és nem látni televíziós antennákat. A csatornázatlan. piszkos utcákon munkanélküliek ezrei ődönge- nek, vagy „ülnek órák hosszat a földön a kutyák és a tyúkok között. Nem kémek alamizsnát senkitől, de könyörgő szemmel néznek azokra, , akiken ing és nyakkendő van. Ezek az. emberek nagyrészt az ország mezőgazdasági vidékeiről vándoroltak ide munkáért, mert ott, ha lehet, még nagyobb n nyomor és az éhínség, mint a városokban” — írja egyik cikkében a Mondo című romai lap. ENSZ-adatok szerint a spanyol munkások reálbére alig egyharmada a közepesen fejlett országok dolgozóiénak. Míg 1936-ban fél órát, tavaly már két és felet kellett dol- gozniok egy kiló kenyérért. Égy kiló burgonyát 1936-ban egy órai munkabérért vásárolhattak. most pedig már négy és fél órai munkabér kell hozzá.' Társadalombiztosítás és nyugdíjellátás egyáltalán nincs, vagy csak szimbolikusan létezik. A gyárakban a munka még mindig ugyanolyan embertelenül nehéz és kimerítő, mint huszonöt évvel ezelőtt, hiszen berendezésük nagyobb része még a polgár- háborút megelőző időszakból származik. Érszázados elmaradottság A parasztság helyzete,’ mint már említettük, még a munkásosztályénál is siralmasabb. Senor Herrero Tejedor, a falangirta. párt egyik vezetője, Franco helyettese nemrégiben heves szemrehányásokká! illette .az Amerikai Egyesült Államokat kubai politikájának kudarcáért, mondván, hogy a kubai forradalom győzelme veszélyes helyzetet, teremtett Dél-Ámerikában, lázba hozta az itt élő népeket. Nyilatkozatában Amerikát, s általában a „nyugati ateista materializmust” egy sorba állította a „szovjet materializ-. mussal;’. Aztán mindjárt fel is szólította a dél-amerikai kontinens spanyolul beszélő népeit, hogy ne kövessék se az egyiket, se a másikat, hanem válasszák az - ö Franco- féle „katolikus neoszocialíz- mjjs”-ukat, Huszonhárom éve, hogy ie- verték a spanyol nép hősi harcát és uralomra jutott a fasizmus. Érdemes egy kicsit közelebbről, is megnézni, mit adott azóta a népnek, milyen 'is hát valójában az a rendszer, amelyet Francoék cinikusan „katolikus neoszocialíz- mus” néven ajánlgatriak másoknak. „Egy kiló krumpliért négy és félórai munka A fasiszta diktatúra első (ette a köztársaság vívmányainak megsemmisítése- volt. A kiosztott földeket,' az államosított gyárakat visszaadták volt tulajdonosaiknak, az országét börtönökkel rakták tele. Akkor, a fegyveres szabadságharc éveiben, vérzett Spanyolország. most nyomorog. Elegendő csak néhány napot Madridban, vagy az ország bármelyik más városában tölteni. s az ember tiszta képet alkothat magának a spanyol A Franco-féle „katolikus neoszocializmus“ Helyzetkép a nyomorgó Spanyolországról
