Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-17 / 89. szám

ESZARMAGYARORSZAG Kedd. 1962. április IX Mit tesznek a mezőkövesdi járásban a gyermek- és ifjúságvédelemért? Nagyon fontos, hogy a köz ponti szerveken kívül a járási szervek is lelkiismeretesen dolgozzanak az ifjúságvéde­lemért. Ennek a munkának sajátosságaiból adódik, hogy helyismeret szükséges hozzá és a legszélesebb társadalmi összefogás, mert a központi intézkedések — ha mégoly helyesek és jók is — önmaguk­ban nem lehetnek hatékonyak eredményesek. A mezőkövesdi járási ta­nács mellett működő munka- értekezlet az elmúlt hónapok­ban már ennek szellemében dolgozott. A járás községei­ben mindenütt megalakították az állandó bizottságokat, s ezeknek ülésein részt vesznek a járási munkaértekezlet tag­jai is. As ifjúságvédelem a nevetéssel kexdvdik A járásban jól látják, hogy az ifjúságvédelem a nevelés­sel kezdődik, az egész munka alapja és legfontosabb teendő­je a megelőzés. Éppen ezért szorosan együttműködnek a ' nevelőtestületekkel, továbbá a pedagógusokon kívül egyre in­kább be kívánják vonni a munkába a szülőket is. Hiszen minden szülő nevelő is, s ha minden szülő megtenné, ami lehetséges és ami kívánatos volna, akkor lényegesen keve­sebb probléma mutatkozna. Ezért a mezőkövesdi járás községeiben már most is és a jövőben még inkább együttes üléseket tartanak a községi állandó bizottságok és a szülői munkaközösségek. De nemcsak ilyen módon értetik meg a szülőkkel fele­lősségüket és feladataikat a gyermekek nevelésében, a fiatalkorú bűnözés, a züllés elleni küzdelemben. A közel­múltban összeült járási mun­kaértekezlet szorgalmazta, hogy az őszi—téli művelődési munkatervek összeállításánál ezek a kérdések is helyet kap­janak. Eddig a járásban 62 olyan előadás hangzott el, amely az ifjúság nevelésével, védelmével foglalkozott. Önzetlen aktívák tábora A járási munkaértekezlet al­bizottságaiban tevékenykedő aktívák rendkívül sokat dol­goznak, elsősorban a felderí­tésben és a megelőzésben. Ellenőrzéseik, családlátogatá­saik, figyelmeztetéseik mind sokat javítottak a járás gyer­mekvédelmi helyzetén. De rajtuk kívül az önzetlen aktívák egész tábora tevé­kenykedik. Mezőkövesden és Mezőkeresztesen például jól működnek a KISZ Ifjú Gárda csoportjai, amelyeknek első­sorban az a feladatuk, hogy a szórakozóhelyeken és másutt helytelenül viselkedő fiatalok­kal foglalkozzanak. Lelkesen és odaadóan dolgoznak ezek a kiszesek. Helyes lenne, ha Kisgépek segítik a pályafenntartás tervszerű munkáját Az első vasút lefektetése után sokáig nem történt intéz­kedés a pályafenntartási mun­kák megkönnyítésére. Gyöke­res változást a felszabadulás hozott. Megnövekedett a vas­úti forgalom és a nehéz fizikai munkát lépésről lépésre kiszo­rították a gépek. Varadi .István pályafenntar­tási főnök tájékoztatása szerint a gépesítésben az idén újabb előrehaladás történt. Az Üj- miskolci Pályafenntartási Fő­nökség területén megjelentek azok a kisgépek, amelyek to­vább könnyítik a pályafenn­tartási dolgozók munkáját. A kisebb gépek árammeghajtásá­ra három áramfejlesztő ggre- gátort kaptak. Ezenkívül há­rom tehervontató vágánygép­kocsi, egy sínfűrész, két talpfa­fúrógép, két hidraulikus sín­toló és tíz háromtonnás vá­gányemelő segíti munkájukat Az új gépek ismét levették a nehéz fizikai munka egy részét a dolgozók válláról. Ezenkívül lehetővé teszik, hogy új mun­kamódszereket alkalmazzanak. A pályafenntartási munkát a vonal elejétől végéig, folyama­tosan végzik. Megszűnik a hi­bás vágányrészekre való ug­rálás. Ez a szakaszmérnökök munkájára is kihat. A fenn­tartási munkák megkezdése előtt pontos felvételeket készí­tenek, hogy a műszaki leírás birtokában a gépesített egység fennakadás nélkül végezhesse munkáját. Az új gépek és az új munka- módszer segítségével műszaki­lag jobb, megalapozottabb munkát produkálhatnak, ami végső soron a vasúti közleke­dés biztonságát fokozza. O. E. több községben is megalakíta­nák az Ifjú Gárdát. A mezőkövesdi járásban a tömegszervezetek is segítenek. A pártszervezetek minden esetben készséggel nyújtanak segítséget. Gyakran beszélget­nek olyan szülőkkel, akinek gyermekével problémák van­nak. S egy-egy ilyen beszélge­tés többször azt eredményezte, hogy nem került sor rendőrsé­gi beavatkozásra, mert a szülő megértette a helyzetet, fel­ismerte nevelési feladatait. A járási nőtanács, illetve a községi nőtanácsok egyrészt a szülői* munkaközösségeken keresztül, másrészt — aktíváik bevonásával — az alkoholiz­mus elleni harccal segítenek az ifjúságvédelmi munkában, hiszen még mindig a^: alko­holizmus okoz a legtöbb er­kölcsi züllést. Amit már elértek Nem egy község van már a járásban, ahol a lakosok egy­re jobban szívügyüknek érzik és állandóan napirenden tart­ják: hogyan szórakozik, műve­lődik, viselkedik a fiatalság, s minden rendellenességet azon­nal szóvá tesz. Több község­ben bevezették például a kö­vetkező rendszert: ha egy fia­tal néhányszor ittasan jelenik meg a szórakozóhelyen és helytelen magatartásával fel­hívja magára a figyelmet, szüleivel és vele magával is kezük, hogy bizonyos ideig nem vehet részt a kultúrotthon munkájában, a kulturális meg­mozdulásokban. Az eredmény sok helyen, például Mezőnagy- mihályon is, az lett, hogy a fiatalok maguk fordultak ' ké­réssel a párt- és tanácsszervek­hez, engedjék vissza őket a kultúrotthonba, s amikor ez megtörtént, magatartásuk tel­jesen megjavult. * Egyes helyeken, például Mezőnyárádon is, a sok gond, töprengés, ötletesség és fele­lősségteljes munka azt ered­ményezte, hogy a fiataloknak szinte nem engedtek időt az unatkozásra, amely'' tudva­levőleg a legjobb melegágya az erkölcsi hibáknak, a züllés­nek. A gazdag program, a szép, tartalmas kulturális élet gátat vetett minden eltorzu­lásnak. Mindezekből a példákból is látható, mennyire összefügg az ifjúságvédelmi munka mind­azokkal a területekkel, ame­lyeken a pedagógusok, kultúr- munkások, vezető szervek dol­gozói tevékenykednek a fiatal­ság neveléséért! (H. E.) CSÉPÁAjy/ Sím ft/K/toltó'ílWÍ mt iMllomdifli " 1 , V ______J-------­A nyugat-németországi Mün­chen városában 1945 után is "hosszú ideig legálisan hagyta el a nyomdát az „Ut és cél” című nyilaskeresztes folyóirat, borítólapján egy-egy Szálasi- idézettel és lapjain az 1944-ből jól ismert „eszmékkel” és „programokkal”. Az emigráns magyar fasiszták sajtóterméke még néhány évvel ezelőtt is megjelent. A magyar kormány többszöri tiltakozására címét megváltoztatták ugyan, tartal­ma azonban nem változott. Ma egyszerűen ez a címe: „Cél”. „Ut és cél”.........Cél” ... Jel­k épes ez a cím. De szólaltas­sunk meg csak olyan embere­ket, akik 18 évvel ezelőtt vé­gigjárták Hitler és Szálasi ho­rog- és nyilaskereszttel szegé­lyezett „Ut”-ját s akiknek, ha ma élnek — egyszerűen szerencséjük volt. Beszéljen az auschwitzi és a buchemvaldi haláltábor három életben ma­radt ózdi foglyának egyike. Szólaltassuk meg az 52 677-es rabot. » — 1944, átkozott esztendő. Március 19-én, amikor a né­fl természeti értékek védelméért Borsod megyében eddig 28 olyan természeti értéket nyil­vánítottak védetté, amelyek hazánkban csak ezen a vidé­ken találhatók. Ilyen a kele­mén mohos tó is. Ezen a ki­lenc holdnyi területen a láp ezer esztendők növénykultúrá­ját konzerválta. Védett terület az óriási cseppköveiről híres aggteleki Béke-barlang, a já­vorkúti ős lucfenyves, az Euró- pa-hírü lillafüredi mésztufa- barlang és a dél-borsodi kap­tárkövek. A kutatók szerint a kaptárkövekbe vájt fülkék Ár­pád-korabeli méhészeti telepek voltak. Ezenkívül számos természeti érték található megyénkben. Felkutatásukra az Északma­gyarországi Intéző Bizottság és a Hazafias Népfront aktívái vállalkoztak. Több éves mun­kájuk eredménnyel járt. így — többek között — megállapí­tották, hogy Bodrog-zugban ritka madárfajok tanyáznak, a tokaji Kópaszhegyen ősállat- nyomokat találtak, számos he­lyen többszáz éves faóriást és földtörténeti értékeket fedez­tek fel. Q&qíjz&t&k ÍJres kirakatok JMII11W „Több kirakat kellene! — mondják a kereskedelem vezetői. Indokolt a kérés? Nem egészen! Tegyünk egy sétát a városban. Számtalan olyan lei raka­tot találunk, amely üresen, vagy régen elavult árucikkekkel rontja az utca összképét. Az egyik ilyen üres kirakattal a Borsod megyei Nyomdaipari Vállalatnál találkozunk. A vál lalat vezetősége szívesen a kereskedelem rendelkezésére bocsátana a számára szükségtelen kirakatokat, azonban ezt a segítségnyújtást a kereskedelmi vállalatok vezetői jelek szerint nem igénylik. Az egyik kirakatban valamikor gáztűzhelyeket és kü­lönböző gázkészülékeket mutattak be. A gázkészülékek mái lég elkeltek, de az árjelző cédulák még ott díszelegnek. Ugyanebben a kirakatsorban egy kis táblácska adta tudtára a járókelőknek, hogy a kirakatban elhelyezett cipők megvásárolhatók a Miskolci Ruházati Bolt szaküzleteibefl és az Állami Áruházban. A cipőket a fogyasztók talán már el is nyúzták, a vásárlásra buzdító táblát azonban a kira katban felejtették. Több magánkereskedő és magánkisiparo* vitrineket építtetett a kapualjakba. Ezeket azonban nem gondozzák az árukat nem cserélik, s azok hónapszámra porosodnak. Mindez nem esztétikai kérdés csupán! Szocialista ke­reskedelmünk ma már igényli az ízlésesen berendezett ki­rakatokat, mert azok vonzzák a fogyasztókat. A porosodéi az üresen tátongó portálok azonban visszataszítóak és sem­miképp sem mutatják kirakatkultúránk fejlettségét. ípásztory) A miskolci úttörők kulturális seregszemléjéről A MISKOLCI ÜTTÖRÖHÁZ nagy előadótermét vasárnap zsúfolásig megtöltötték az ér­deklődők. A „Béke és barát­ság” jegyében, a VIII, VIT tiszteletére megrendezett kul­turális seregszemlét Újhelyi Mária, az Úttörők Szövetsége városi elnökségének titkára nyitotta meg. A szemle első műsorszárna- ként a Maünovsz'-11 utcai ál­talános iskH- 'töröl VIT- játékot mutattak be. Ezután a kerületi versenyek legjobb mű­sorszámaiból következett szí­nes összeállítás. Színpompás és változatos volt a műsor. A sok szép tánc közül a Miklós utcai általános iskola úttörőcsapatának tánc- együttese a Borsodi játékok című tánca tűnt ki. A Miklós utcaiak ezzel megszerezték az első helyezést. A kamarakórusök közül — szinte már hagyományosan — a Dayka Gábor utcai általános iskolások úttörőkórusa bizo­nyult a legjobbnak. Szép hangszerszólókat hal­lottunk. Különösen Jenői Szil­veszter cselló-, Bíró Katalin zongora- és Lázár Katalin har­monika-játéka volt emlékeze­tesen szép. be, az ajtókat leláncolták és a szerelvény — megerősített csendőri fedezettel — megin­dult az ismeretlen „úton” — ismeretlen „cél” felé. Vagonunk oldalából Szikszó­nál sikerült kipiszkálni egy fe­nyőfa-görcsöt, így tudtuk meg, hogy Kassa felé visznek ben­nünket. Kínzó szomjúság gyö­tört. Vízért hiába könyörög­tünk, legfeljebb a csendőr be­ordított: „dögöljetek meg ... belétek lövök...!” Eperjesnél megállt a szerel­vény. A csendőröktől német SS-ek vették át a „szállít­mányt”. Első teendőjük az volt, hogy végigjárták a vago­nokat és vizet kínáltak — ara­nyért, ezüstért... Vizet persze senkinek sem adtak — kinek volt ékszere? — hiszen még a jeggyűrűjétől is régen megfosztottak min­denkit. Ránkzárták hát ismét az djtót. A gyerekek és az asz- szonyok zokogtak a szomjú­ságtól. Éjszaka következett. Aludni nem lehetett, s akit már el­gyötört az embertelen kínzás — ájultan vonaglott. Hajnalban Lengyelországba ért a szerelvény. Egy ismeret­len állomáson a vonat megállt és a könyörgő foglyok kérésé­re odajött egy lengyel vasutas. Egy pohárka vizet akart fel­adni. hogy egy haldokló kis­lányt fellocsoljanak vele. Az SS-ek a vasutast ott, a vagon előtt agyonverték ... Harmadnap hajnali 4 óra fe­lé érkeztünk Auschwitzba, az ezerszer elátkozott haláltábor- ba. (Utólag derült ki, hogy en­nél borzalmasabb tábor is volt.) Jellemző a fasiszták kegyeü­A szavalok közül Udvarhelyi László, Hancsárik Mariann, a mesemondók közül Révész Ju­dit kapott igen sok tapsot. MINTEGY 204 pajtás szere­pelt ezen a kulturális szemlén. Reméljük, a iram éi bemutatón — május 27-én — hasonlóan szép. emlékezetes kutúrműsor- ral örvendeztetnek majd meg az úttörők. Biróczy Éva az Úttörők Szövetsége Miskolc városi elnökségének kultúrfelelőse Gólyák harca a sasokkal Törökország délnyugati ré-| szében, Burdur környékén\ furcsa légicsata zajlott le'. vagy 30 sas megtámadott cgil több mint 40 gólyából álló csapatot és vereségei szenve­dett! Noha a. gólyák számbeli] fölényben voltak, kétségtelen, hogy a természet nem látta cl őket olyan veszedelmes „fegy-l perekkel”, mint a sasokat. Ennek ellenére a megtámadott gólyák veszteség nélkül kerül­tek ki az ütközetből, sőt sike­rült öt sast megölniük és a többit menekülésre kényszert-, tették. Könyvujdonságok Nagy Péter: MÓRICZ ZSIGMOND (Második kiadás.) Legnagyobb prózaírónk, Mó­ricz Zsigmond, igazában a fel- szabadulás után kapta meg azt az elismerést, érdeklődést, amellyel nagy alakjának tarto­zunk. Az életrajz újabb ada­tait, az előkerült újabb vallo­másokat, leveleket, naplórész- leteket Nagy Péter figyelembe vette könyve átdolgozásakor, s a Móricz Zsigmond iránt ér­deklődő így még teljesebb ma­gyarázatát kapja az életműnek még világosabbá válnak az író gondolatai, érzései, törekvései Emilé Mireaux: MINDENNAPI ÉLET HOMÉROSZ KORÁBAN A francia akadémikus köny­ve olvasmányos, szellemes stí­lusban fejtegeti a kor társadal­mának sajátos vonásait. A szerző ismerteti az i. e. VII.! század szokásait, vallási k*' -| zeteit, leírja a tárgyakat, bú­torokat, ételeket, ruházatot, a homéroszi világ mitológiáját. Osztrovszkij: DRÁMÁK (Orosz Remekírók-sorozal.) Nyolc jellegzetes, társadalmi mondanivaló tekintetében erő teljes drámát mutat be a kö­tet. Legtöbbjét, a Jövedelmező állás-t, az Erdő-t, a Farkasok és bárányok-at jól ismeri a magyar színházlátogató közön ség. a Vihar pedig állandó mű­sordarabja a Nemzeti Színház­nak. A kötet tartalmazza a Kéz kezet mos, A lónak négy lába van. Az utolsó áldozat és A tehetségek és tisztelőik című darabokat is. Dr. Kacsó András: NÖVÉNYVÉDELMI ÜZEMTAN A könyv gyakorlati segítsé­get nyújt mezőgazdasági nagy­üzemeink szakembereinek a növényvédelmi feladatok gaz­daságos és sikeres megoldásá­hoz. Rámutat a védekezési költségek árán elérhető üzemi eredményekre, a ráfordítások ellenében nyerhető term'és- többletre.------oOo — O laszországban betiltják a dohánvnemüek hirdetését Az olasz parlament a napok­ban szavazta meg a törvény- javaslatot, amely az ország egész területén megtiltja min­den dohánynemű hirdetéséi Ezentúl akár olasz, akár kül­földi gyártmányú dohány- neműek hirdetését 20 ezertől 200 ezer líra pénzbírsággal sújtják. A törvényjavaslat jóváha­gyásakor az olasz szenátus egészségügyi bizottsága egyben felhívást intézett az egészség- ügyi és a művelődésügyi mi­nisztériumhoz. hogy rendezzen minden iskolában előadásokat i dohányzás veszélyeiről és se- yítse elő hasonló célú televíziót nűsorok megvalósulását w.' metek megszállták Magyaror­szágot — attól tartva, hogy ha­zánk kiugrik a fasiszta blokk­ból — már sok mindent sejte­ni lehetett. De csak sejteni, mert ami ezután következett, azt csak azok tudták, akik át is élték ... — Magyar tábori csendőrök és nyilasok felügyelete alatt, június elején kezdtünk Özdon megismerkedni — több mint ezren — a fasizmus kegyetlen­kedéseivel. Az egykori „Ki­rály” szállóban (ma Hungária étterem) létesített gettó falai tíz megnyúlt, egybeolvadt éj­jel-nappal keserű emlékeit idé­zik. Hátborzongató visszagon­dolni a sajóvárkonyi özv. Czu- korné halálára, .aki már az el­ső napokban életét vesztette. Czukomét a vallató csendőr egy asztal mellé térdepeltette. Mindkét mellét az asztal szé­lére fektette fel és csizmája sarkával széttaposta. — Czu- korné két nap múlva belehalt fájdalmas sebeibe. Vagy ki tudja átérezni azok­nak az anyáknak fájdalmait, akikhek serdülő lányuk szemé­remtestét is feltépték — éksze­rek után kutatva — s tehetetle­nül kellett nézniük saját vér­befagyott gyermeküket... — Az „út” Ózdrél a diósgyő­ri téglagyárba vezetett. Itt volt a megyei koncentrációs tábor sok ezer összezsúfolt foglyai­val, gépfegyverrel körülbástyá­zott drótkerítésével, a tégla­szárító kamrákból „kinevezett” fekhelyekkel, Ferenczy és Pak­si Kiss Tibor csendőrezredesek parancsnoksága alatt. A koncentrációs tábor hama­rosan megtelt. Egyik nap kék színű, elegáns személykocsi állt meg a tábor bejáratánál. A kocsiból Adolf Eichmann, náci tömeggyilkos szállt ki, nyomában hat magasrangú SS-tiszttel és egy magyar csendőrezredessel. Látogatása rövid volt — talán húsz perc­nél sem tartott tovább, fellépé­se és parancsa azonban hatá­rozott, vészt jósló és kegyetlen. A szabadban lefolytatott „el­igazításon” az SS-tisztek fe­szes vigyázzban hallgatták pa­rancsait. Jawohl!... Jawohl!.,. Látogatása után három nap­pal az egész tábor felügyeletét SS-tisztek vették át, a foglyo­kat 70—75-ös csoportokba osz­tották és tehervagonokba be­préselték. A vagonok szellőző­ablakát szegesdróttal fonták Ienségére, hogy az elcsigázott, éhségtől, de főleg a szomjúság­tól és álmatlanságtól meggyö­tört foglyokat Auschwitzban zeneszóval fogadták. Az SS-ek kinyitották minden vagon aj­taját, s közölték, hogy egy óra múlva kiszállhatunk, öt perc elteltével azonban már tusz­kolták is lefelé a zsibbadt tes­tű szerencsétleneket, férfiakat, nőket, gyermekeket és aggas­tyánokat, majd négyesével „szemlére” sorakoztatták őket. Hamarosan megérkezett dr. Mengele, a láger orvosfőnöke, SS-tisztek és SS-nők kíséreté­ben. Előtte kellett elvonulnia az újonnan érkezett fogoly- szállítmánynak. A tábor hír­hedt orvosfőnöke jobbkeze hü­velykujját zubbonya gombjába akasztva, balkezével hado­nászva és különböző dallamo­kat fütyörészve, válogatta ki kiszemelt áldozatait. Élet-halál ura volt. Akiket balra állított, azok hamarosan a gázkamrák­ban fejezték be kálváriájukat. Akiket jobbra állított, azok még bizonyos ideig életben maradtak, vagy úgy. mint a tábor belső rabszolgamunká­jára kiszemelt, jobb kondíció­ban lévő férfiak és nők, vagy pedig mint a különleges kí­sérletek számára kiszemelt, különleges növésű emberek. A szemle után mindenki szá­mára világos volt, hogy az is­meretlen „út” után „cél”-ba érkeztünk... \ Jelképes tehát a Nyugat-] Németországban ma is iegáli-, san megjelenő fasiszta sajtó-' termék címe: Ut és cél . . . Még! akkor is, ha borítólapján ma< csak ennyi áll: „Cél”... ^ Következik: < ».ARBEIT MACHT FREI!”'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom