Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-15 / 88. szám

Vasárnap, 1962. április 15.

ESZAKMAGTARORSZÄO

3

A beruházások gazdaságos leihasználásáért

Több mint 40 évvel

hangzott el „A nagy ^deményezés” című munkádban Leninnek az a megálla- ®‘tósa, hogy: „A munka termékenysége, ez végeredményben a legfontosabb, a légibb az új társadalmi rend ^Szelnie szempontjából.” A szocializmus már világrend- szerré fejlődött- A verseny to- vabb folyik a szocialista és ka- P.'tólista országok között vi- 'agtnéretckben. A lenini meg- p'apítás a termelékenység álladó növeléséről számunkra 's aktuálisabb, mint valaha V?K- A munka termelékcnysé- Sot befolyásoló tényezők közül alapvetően meghatározó szelepe van a termelés technikai színvonalának, a munkaeszkü- fejlettségének. A technika illesztésének viszont egyik *eS£ontosabb eszköze a beruhá- r5- új, korszerűbb gépek, bcendezésck, építmények mcg- Valósítása.

.A közelmúltban megjelent a/1961 (XII. 9.) sz. kormány- endelet szerint: „A beruházá- ; 1 tevékenységnek leggazdaságosabb módon, magas műsza- .1 színvonalon, a népgazdaság úóeszköz-állománya növelésé- ,. kell a bővített újratermelt biztosítania.” A beruházá- 1 tevékenységgel tehát a leg- ~^*daságosabb módon, magas kszafci színvonalon kell a tcr- g^lési, forgalmi, de az igazét»szoc’nlis, kulturális és syéb célokat szolgáló berendezéseket, építményeket létre- oznunk. Mivel beruházásaink pitéké függ a nemzeti jövetemtől, s nemzeti jövedel- mnk alakulása függ a borulások színvonalától, ez a szoros kölcsönhatás kiemeli a 0fuházások jelentőségét, s azt nem csupán gazdasági, hanem f°Ptos politikai kérdéssé is te- s?-'- Ezért hangsúlyozza a behúzások

Ke

fontosságút a párt

Irta: Dojesák János

Az összes üzembe helyezett beruházások a teljesítésnek háromnegyedrészét jelentik. Az iparban ez az arány kétharmad volt. Az építés volumene abszolút nagyságban 21 százalékkal volt több az 1960. évinél, viszont a teljesítésben képviselt részaránya 0,9 százalékkal csökkent. A munka negatív vonása volt, hogy az éves előirányzat globális teljesítése (kb. 95,5 százalék) 2,2 százalékkal maradt el az 1960. évi teljesítéstől. Építési vonalon 3 százalékkal kedvezőbb volt ugyan a teljesítés az 1960. évinél, de semmi okunk arra, hogy ebben megnyugodjunk. Az építési tervteljesítés mögött az eredményesebb és jobb minőségű munka ellenére olyan elmaradások vannak, amelyek hátráltatják előbbre- haladásunkat. A lemaradások főbb okai a tervszolgáltatások késedelmében, a munka szervezetlenségében és összehangolatlanságában rejlenek. Hátráltatta az építési előirányzatok hatékonyabb felhasználását a kijelölés módja is.

Hruscsov válaszüzenete Macmillanliez

°zponti Bizottságának második Ötéves tervre vonatkozó i irányelve, ezért foglalkozott a I beruházások problémáival, m‘nt a kérdések kérdésével az SZKp XXII. kongresszusa.

A beruházások

í°gva tehát a műszaki, gazda- súgi vezetéssel szemben nagyobb követelményeket támasztanak, s pártszervezeteiktől a gazdasági szervező tóunka során alaposabb, előrelátóbb, egyszóval magasabb színvonalú tevékenységet kí- vánnak. A más9dik ötéves termünkben előirányzott, mintegy 180 milliárd forint értékű áltálul és szövetkezeti beruhá- 2ás jelentős része (8—10 szá- ^iéka) Borsod megyében vausul meg. E nagy összeg okos, leghatékonyabb felhasználása !*}ndannyiunk felelősségteljes, közös ügye.

Indokolt ezért — elsősorban az ipari beruházásokkal összefüggő — néhány problémát a üresség igénye nélkül szóvá- fanni. A Központi Statisztikai hivatal Borsod megyei Igazgatósága és a Beruházási Bank borsod megyei fiókjának anyagi alapján második ötéves érvünk első évének, 1961-nek ttófuházási tapasztalatai szerit Borsod megyében az állami beruházásokra fordított összeg jelentősen megnöveke- öótt, 23 százalékkal volt magsabb, mint 1960-ban. A be- tuházások 67,5 százaléka a nehézipar fejlesztését szolgálta, kgjobban növekedtek például a kohászat, a villamosenergia' tóar, a vegyipar és az építő- anyagipar beruházásai. A Kommunális feladatok megoldására befektetett összeg 11 Százalékkal volt több az elő- évinél. Az 1961. évi előirányzat háromnegyed részét az értékhatár feletti beruházásokra nyitották meg, nagy beruházásaink az egész népgazdaság szempontjából első- *®ndű fontosságúak voltak és ftZok ma is.

Megyénkben

örvendetes, hogy az 1961-re előirányzott 1668 lakás átadása időben megtörtént, az viszont már rontja e tény szépségét, hogy ennek fele 1962 elején még nem volt lakható, örvendetes, hogy a Miskolci városi Tanács lakásátadási tervét 110,3 százalékra teljesítette, de nem nyugodhat bele olyan jelenségekbe, mint a járulékos és kapcsolódó létesítmények elmaradása, és az átmenő lakások készültségi fokának a tervezettől mintegy 7 százalékkal kedvezőtlenebb állapota.

mm

__i'..cr hibáink bizonyos

M

eglevő mértékig fékezőleg hatoltak, s ha nem harcolunk ellenük, hathatnak beruházásaink hatékonyságára örülünk annak, hogy legnagyobb és népgazdasági szempontból legfontosabb beruházásaink, mint például a Tisza- vidéki Vegyikombinát és Be- rentei Vegyiművek építése, valamint az Özdi Kohászati Üzemek acélművének rekonstrukciója lényegében eredményesen, a kívánt ütemnek megfelelően halad. Az is jó dolog. hogy az üzembe helyezett beruházásoknál i lemérhető a magasabb műszaki színvonal, és a munka termelékenységének növelésére gyakorolt pozitív hatás. A megvalósult beruházások dolgozóink lelkes összefogásának nagyszerű alkotásai, békés építő munkánk meggyőző prejű tényezői. E munka mögött ott van a növekvő színvonalú gazdasági vezetés, a dolgozók meggyarapodott tudása, a KlSZ-szerve- zetek lendülete és a pártszervek gazdaságszervező munkája.

Ez évi beruházási feladataink az előző évihez képest semmivel sem könnyebbek, ellenkezőleg, egy sor területen, mint például a vaskohászatban és a vegyiparban nagyob- bakká és bonyolultabbakká váltak. Azért, hogy a beruházások helyes elvei minél jobban érvényesüljenek, területi pártszervezeteinknek, üzemi pártbizottságainknak és alapszervezeteinknek a pártmunka sokrétű eszközeivel kellő segítséget kell adniok. Egy-egy beruházás előkészítéséhez nagy ismeretanyagra, jó felkészültségre van szükség. Ma már a legjobb belföldi megoldások ismeretén kívül a világszínvonalat is figyelembe kell venni. Közgazdaságilag értékelni kell a beruházások gazdaságosságát. Pártszerveink ezen a téren abban segíthetnek a legtöbbet, ha szüntelenül ösztönzik a műszaki-gazdasági vezetőket ismereteik növelésére, a bel- és külföldi szakirodalom állandó tanulmányozására. Az előkészítésért helyileg akkor tehetjük a legtöbbet, ha a legelő nyösebb technológia kiválasztása gondos mérlegeléssel történik, a meghatározott müsza ki színvonal (a termelékenység. a jellemző műszaki-gazdasági mutatószámok szintje) kielégíti a követelményeket és a helyi tervező irodákkal rendelkező üzemeknél nagy gondot fordítunk az alkatrészek és berendezések egyes elemeinek korszerű méretezésére.

a korábbi, de az elmúlt év tapasztalatai is azt mutatták, hogy nehézségeink jelentős része a nem megfelelő színvonalú előkészítésből fakad. Éppen ezért segíteni és ellenőrizni kell azt, hogy időben, az eddigieknél magasabb színvonalon készüljenek el a beruházási programok, ne kelljen azokat a körültekintés hiányából adódó problémák ismételt tisztázása végett visszaadni. Nem egy esetben gátolja a beruházás • menetét a jóváhagyó szervek hosszú ideig tartó állásfoglalása, a sok huza-vo- na. Emiatt nem lehet sok beruházás tervezését időben elkészíteni, és a helyzetet tovább súlyosbítja a viszonylag hosszú ideig tartó tervező munka. Nagy gonddal kell foglalkoznunk a beruházások kivitelezésével: mind a minőséggel, a költségfelhasználással, mind a megvalósítási idő lerövidítésével. Legnagyobb beruházásainkon jelentős szervező munkát végeznek, de az érdekelt kivitelezők tevékeny ségét még jobban lehet, s kell is koordinálni.

Megyénkben már eddig is kialakultak és jelenleg is alakulóban vannak olyan munka- módszerek, amelyek segítik ezt a munkát. Többek között

előbbrevitték a megvalósítás ügyét az időben tartott, jól előkészített, megfelelő színvonalú tárcaközi megbeszélések, a területi vagy üzemi' pártszervek ellenőrzései, a határidők betartásáért kezdeményezett szocialista munkaversenyek, különösen bonyolult feladatok esetén az érdekeltek között megkötött szocialista szerződések, a KíSZ-szervezetek lelkes kezdeményezései egyedi szerződéskötésekkel, nyári építő táborokkal, a nagy beruházásokon dolgozó pártszervezők tevékenysége stb.

Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a folyamatban lévő beruházások megvalósulási ideje átlagosan körülbelül 6 év, ami hosszú, s bizonyos fokig konzerválja a régi technikát. Minden eszközt fel kell használnunk tehát az erők koncentrálására, a kivitelezések idejének rövidítésére, a költségek csökkentésére. A beruházások megvalósulásával együtt járnak azok a gondok és feladatok, amelyek az új gépek és berendezések kezelésével és az új technika elsajátításával függnek össze.

Szómos példát

hogy a káderkérdések nem megfelelő színvonalú megoldása — kiválasztásban vagy képzésben — hátráltatja az elkészült beruházásoknak a népgazdaság részére történő realizálását. Szép példái van nak annak, hogy üzemeink miképpen segítenek egymásnak e kérdések megoldásában (például a vegyipar káderellátásában), de tovább kell fejlesztenünk, magasabb színvonalra emelnünk ezt a munkát is Nagy jelentősége van ebben az üzemekben szervezett szakmai továbbképző tanfolyamoknak, s hasonló üzemek, műhelyek egymás közötti tapasztalatcseréjének.

Ott dolgoznák jól a párt- és gazdasági vezetők, ahol a megvalósult beruházások eredményességét utólag is kritikai vizsgálat alá veszik, a tanulságokat összegezik, maguk is tanulnak és a tapasztalatokat más üzemek közkincsévé teszik.

Moszkva (TASZSZ) Hruscsov szovjet kormányfő üzenetet küldött Macmillan angol miniszterelnöknek.

— Az a meggyőződésem támad — írja Hruscsov —, hogy Nagy-Britannia miniszterelnökének üzenetére, valamint

az április 10-én kiadott amerikai—angol közös

kormánynyilatkozatra nem azért volt szükség, hogy valóban megegyezésre jussunk az atomfegyverkísér- letek eltiltása ügyében, hanem azért, hogy az említett két kormány elhárítsa maga felől a nép haragját. Mint Hruscsov rámutat, azt kérdést, amelyet Macmillan említett üzenete felvet, az Egyesült Államok és Anglia által tervezett légköri atomfegyver-kísérletek kérdését „ön és az Egyesült Államok elnöke tulajdonképpen már eldöntötte”.

Hruscsov leszögezi, hogy a már régen megoldásra érett, sőt túlérett problémákkal kapcsolatos megegyezés szempontjából a bizalom kérdése igen fontos kérdés. Javasolja, hogy „helyesen értékeljük a helyzetet és válasszuk ki az előttünk álló kérdések megoldásához vezető helyes utat”. Ez is előmozdítja a szükséges bizalom megteremtését.

Elsősorban a német béke- szerződés megkötésének, a nyugat-berlini megszállási

rendszer megszüntetésének kérdéséről kell itt beszélni.

„A második világháborúnak Európában még mindig fennálló maradványai késleltetett. gyűjtású aknák és senki sem tudja, mikor j”t a dolog odáig, hogy felrobbannak.” Mentessé, kell tenni az aknáktól az államok közötti viszonyt és meg kell szilárdítani a békét Koronában — mutat rá Hruscsov. — Erre az útra azonban semmiképpen sem lehet rálépni a német békeszerződés megkötése nélkül és anélkül, hogv e szerződés alapján megoldjuk Nyugat- Berlinnek. mint szabad város nak a kérdését.

Már régen megszűntek azok az indokok, amelyeken a három hatalom csapatainak nyugat-berlini tartózkodása alapult — írja Hruscsov. — A nyugati hatalmak megalakították az agresszív NATO- tömböt, amely a szocialista országok és közülük elsősorban a Szovjetunió ellen irányul. „Ma már az önök Nyugat-Berlinben állomásozó csapatai nem szövetségeseink, hanem a Szovjetunióval szemben ellenséges agresszív NATO-tömb csapatai.”

— A NATO tagállamainak állandóan az forog a fejükben, hogy támaszpontokat létesítsenek és tartsanak fenn a kommunizmus, a szocializmus elleni harchoz. Ez nem egyszerűen a bizalom hiánya.

Amikor a fejleményeknek olyan fordulatot igyekeznek adni, amely Katasztrófát vonhat maga után, ez már a Kérdés józan mérlegelésének hiánya, a józan Ítélőképesség elvesztése.

— Ilyenformán kiderül, hogy nem bennünket, hanem mindenekelőtt a nyugati országok vezetőit kell felhívni: hassa át őket a felelősség érzete és a bizalom szükségességének felismerése.

Hruscsov újra megerősítette, hogy a Szovjetunió nem írhat alá olyan egyezményt a nukleáris kísérletek betiltásáról, amely lehetővé tenné a NATO felderítő szerveinek, hogy a nemzetközi ellenőrzés ürügyén elhelyezzék embereiket a Szovjetunióban.

„Önök ki szeretnék egészíteni azt, amivel már rendelkeznek. A katonai támaszpontok. a Szovjetunió határai közelében elhelyezett csapatok mellett most

önök meg akarják kapni a mi beleegyezésünket ahhoz, hogy akadálytalanul végezhessék a felderítő tevékenységet országunk területén”

— írja Hruscsov. A szovjet kormányfő rámutat: az Egyesült Államok a felderítés miatt ragaszkodik a nemzetközi ellenőrzéshez, s ezt ő (Hruscsov) még 1955-ben, a Genfben Eisenhower elnökkel folytatott

megbeszélés során megértette.

A nyugati hatalmak ezúttal nem a légi felderítésre törekednek, nem a „nyilt eget” akarják, mivel az ilyen tervek eléggé lelepleződtek a világ előtt, most hírszerző állomásokat akarnak kiépíteni a Szovjetunióban a sebezhető pontok kikutatására, a rakétacsapatok és más fontos objektumok elhelyezésének felderítésére.

Hruscsov kijelenti, hogy a nukleáris kísérletek betiltásáról szóló szerződést az államok nemzetközi ellenőrzési eszközeinek felhasználásával — amint azt a Szovjetunió javasolja — akár ma alá lehet írni. A legjobb azonban az alapvető kérdés megoldása: a szigorú nemzetközi ellenőrzés alatti általános és teljes leszerelésről szóló szerződés aláírása lenne.

„Miért nem tesznek próbára bennünket a nyugati hatalmak. miért nem tanúsítanak megértést és bölcsességet. miért nem írják alá a leszerelési szerződést?”

— teszi fel a kérdést Hruscsov. Mindenki számára látható — állapítja meg — a nyugati hatalmakat egyáltalán nem az a törekvés vezérli, hogy helyreállítsák a nemzetközi bizalmat, hanem az az óhaj, hogy katonai fölényre tegyenek szert a Szovjetunióval szemben.

Vannak olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatban meg lehetne vizsgálni az államok őszinteségét és jó szándékait, olyan kérdések, amelyeknek megoldása erősítené a bizalmat. A szovjet kormányfő üzenete szerint ilyen kérdés a katonai tömbök feloszlatása, az idegen területeken állomásozó külföldi csapatok saját államhatáraik mögé való visszavonása. amit a szovjet kormány ismételten javasolt.

„A NATO-hatalmak nem híznak bennünk, de tőlünk azt követelik, hogy mi tárjuk szélesre a Szovjetunió kapuit az ő felderítőik előtt.

És még azt mondják, hogy másként nem lehet létrehozni a bizalmat. Nem, a bizalomnak kölcsönösnek kell lennie és mindkét részről meg kell azt teremteni. A mi javaslataink éppen a kölcsönösségen alapulnak.”

— A nyugati hatalmak azonban — mutat rá Hruscsov — nem a kölcsönösség álláspontjáról közelítik meg a dolgokat. Itt van például az az Egyesült Államokban kiadott külön törvény, amely korlátozza a kereskedelmet a Szovjetunióval. Ilyen törvényeket olyan országokkal szemben szoktak alkalmazni, amelyek ellen háborút szándékoznak viselni.

— Jóformán ultimátum elé állítanak bennünket: engedjetek be felderítőinket, vagy ha nem, akkor az Egyesült Államok atom- fegyverkísérletek sorozatát végzi a légkörben.

Csakhogy ilyen nyelven egy legyőzött országgal szoktak beszélni, olyan országgal, amely elvesztette a háborút. Ámde. most nincs háború a Szovjetunió és a nyugati hatalmak között, „ön azt is tudja, hogy erőink legalábbis egyenlők, — de a mi véleményünk szerint a béke erői felülmúlják az agresszió és a háború erőit.”

„Igen, nekem tulajdonképpen az a meggyőződésem, hogy az Egyesült Államok és Nagy- Britannia kormányai nem is számítanak követeléseik elfogadására. Nekik csupán arra

van szükségük, hogy a közvéleményben azt a benyomást keltsék, mintha a feszültség megszüntetésére, a bizalom megszilárdítására törekednének.”

Hruscsov ismételten hangsúlyozta: „Az a,tény, hogy önök folytatják a kísérleteket és megvalósítják a kísérletekre vonatkozó elhatározásukat, arra késztet bennünket, hogy készüljünk fel ó* végezzünk kísérleteket a magunk nukleáris fegyverével. És ha önök a föld alatt, a légkörben, a világűrben, vagy a víz alatt továbbra is folytatnak atomfegy- vcrkísérletckct, akkor a Szovjetunió is kénytelen lesz kísérleteket végezni a saját atomfegyverével azért, hogy megfelelő szinten legyen a szocialista országok védelme az agresszív erőkkel szemben, amelyek nem hallgatnak a józan észre és kihívó politikát folytatnak.

A szovjet kormányfő megjegyezte, hogy a burzsoá vezetők, különösen azok, akik maguk is nagytőkések, megrémültek a társadalom fejlődésének új vonásaitól, azoktól a változásoktól, amelyek sok ország társadalmi-politikai rendjében, a társadalmi struktúrájában végbemennek. Fenn akarják tartani a régit mégpedig a feszültség fokozásával, a fegyverkezési versennyel és a „háború szakadéka szélén táncolás” politikájával.

A világ fejlődésében most veszedelmes pillanat következett be, mivel a kommunizmustól való rettegés megfoszthat és már meg is foszt józan eszétől egyeseket, akik azt mondják, hogy inkább a halál, mint a kommunizmus.

Ha ehhez a nézethez tartják magukat, akkor természetesen valóban bekövetkezhet a halál. Igaz, eljöhet a halál nem az egész emberiség, hanem sokak számára.

Nagy-Britannia miniszterelnökéhez szólva a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke rámutat: „Nos, feszítsük meg erőinket, értékeljük helyesen a világban kialakult feltételeket és erőviszonyokat, tanúsítsunk, hogy úgy mondjuk, államférfiúi bölcsességet, hogy helyes megoldást találjunk az előttünk álló kérdésekre”. Hruscsov kijelentette: „Kész lennék elmenni bárhová, bármilyen napon és bármely percben szigorú nemzetközi ellenőrzés alatt végrehajtott általános és teljes leszerelésről szóló szerződés megkötésére.” Hruscsov megjegyezte, nem hiszi azt, hogy Nagy-Britannia miniszterelnöke elfogadja a Szovjetunió javaslatait, mert „nem hiszek azoknak a köröknek a bölcsességében, amelyek ma meghatározzák a nyugati hatalmak politikáját”.

Ez azonban nem jelenti azt, világította meg Hruscsov, hogy csökkentjük erőfeszítéseinket az általános és teljes leszerelésért vívott harcban.

Nem — mondotta — mi továbbra is harcolni fogunk.

Ehhez azonban időre, türelemre van szükség — írja Hruscsov. Türelmünk van. „Ami azonban az időt illeti, igyekszünk meggyorsítani múlását. Nem fogunk ölhetett kézzel ülni és passzívan várakozni. hanem minden erőnkkel azon leszünk, hogy leleplezzük az agresszorokat, leleplezzük azokat az embereket, akik játszanak a háborúval, játszanak a népek sorsával.”

Az angol külügyminisztérium szóvivője Hruscsov Macmillanliez intézett üzenetéről

London (Reuter) Az angol külügyminisztérium szóvivője szombaton újságírók előtt előre elkészített nyilatkozatot olvasott fel azzal az üzenettel kapcsolatban, amelyet Hruscsov szovjet miniszterelnök intézett Macmillan angol miniszterelnökhöz az atomfegyverkísérletekkel kapcsolatban.

A szóvivő kijelentette: Mac- millannek „csalódást okozott,

hogy Hruscsov megerősítette azt az álláspontot, amelyet Genfben Gromiko és Zorin képviselt”.

Londoni hivatalos körök szerint Anglia és az Egyesült Államok tanácskozásokat folytat a Hruscsovnak adandó válaszról. E körök szerint Anglia továbbra is ragaszkodik a geu- n leszerelési tárgyalások folytatásához.