Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-10 / 83. szám

Kedd, 11)62. április 10. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 1.5 millió forint megtakarítás A MISKOLCI Nehézipari Műszáléi Egyetemen több mint 30 millió forintos költséggel korszerű műhelycsarnokot épí­tenek. A száz méter hosszú és 63 méter széles, öthajós épü­letet előregyártott nagyelemek­ből szerelik össze. A munka meggyorsítására és olcsóbbá tételére a Borsod megyei Épí­tőipari Vállalat műszaki veze­tői több újítást vezettek be, amelyek lehetővé tették, hogy módosítsák az eredeti építési terveket. így például már az épület alapjainak szigetelésé­nél új módszert alkalmaztak. A hagyományos bitumen szige­telés helyett a csarnok aljá­ba 10 centiméter vastag bento- nitot terítettek szét. Ez az agyagszerű anyag, nedvesség hatására megduzzadt és eltöm­te a vízvezető pórusokat. Az új szigetelő anyaggal csaknem 250 ezer forintot takarítottak meg. Ezután előregyártott ele­mekből elkészítették az épület keretállásait. Harminchat! — egyenként 50 tonna súlyú — keretállást emeltek a helyére és szereltek össze. A 36 keretállásból álló mű­helycsarnok tetőszex-kezetét az eredeti terv szerint 3—4 ton­nás súlyú, úgynevezett teknős A helyes kukorica-egyelésről TÖBB ÉVTIZEDES rossz szokás, hogy a kukoricát szé­les sortávolságig vetik és a so­rokon belül egymástól nagy távolságra — ritkán — egyelik. ..Olyan sortávolságra kell vetni a kukoricát, hogy a magyar ökör szaiva elférjen közte” — vallja több termelő. Az állt a szakkönyvekben is, hogy a 70 cm-es sortávolság a megfelelő; a sorokban pedig — a fajták­tól függően — 60—70 centimé­terre kell egyelni a kukoricát. Az ósdi, külterjes viszonyok között, az állandó búza-kuko­rica forgó idején, olykor helyt­álló volt ez a nézet, hiszen ak­kor rendszeres talajerő-vissza- Pótlásról, mütrágyahasználat- ról még nem beszélhettünk, de ma, a fejlettebb agrotechnika, a gépek koi’szakában, a XX. század második felében ez az álláspont igen helytelen. Igaz, hogy a ritkábbra egyelt töve­ken valamivel nagyobbak a csövek, de a sűrűbbre egyelt több tő több, bár kisebb súlyú csöveinek összsúlya meghalad­ja a kevesebb, de nagyobb csövek súlyát. A ritkára egyelt táblán 10—12 ezer tő van egy holdon, így nagy termésered­mény nem érhető el. Az or­szág különböző vidékein több mint tíz éve folyó sok száz kí­sérlet bebizonyította, hogy a tőszám növelésével növelni tudjuk terméseredményeinket, továbbá, hogy a korábbi 12 ezer tőszámmal szemben 15— 18 ezer holdankénti tőszám mellett ad a kukorica legna­gyobb termést. A kísérletek alig 1—2 száza­lékában, rendkívül száraz év­ben, valamivel kisebb termést adott a nagyobb tőszámmal termelt kukorica. Ez a kiesés azonban csak töredéke a nor­mális években elért termés- többletnek. A ritkára egyelt kukoricánál, mondjuk, 10 ezer tő van egy holdon. Ha ezeken tövenként csak egy csövet szá­mítva, 35 dekagrammos csövek fejlődnek ki, az 35 mázsás ter­mést jelent. Ezzel szemben, ha 18 ezer tövet hagyunk meg egy holdon és 28 dekára nőnek a csövek, ez 50 mázsás csőter­mést jelent holdanként. E kis számítás is, de számos nagy­üzemi kísérlet bizonyítja, hogy legalább 17—18 ezer tövet kell hagyni egy holdon, mert csak 1Sy érhető el megfelelő termés. Nyilvánvaló, hogy csak ott van cső, ahol van tő. Nagyon sokan mégis a régi rossz mód­szerhez ragaszkodnak. Különö­sen súlyos hiba ez a hibridku­Tervmodosítással hétmillió forint meptaliaritás a HsUicsabai Cement- és MészmQben A Hejőcsabai Cementgyárból ed- öig tehergépkocsikon és vasúti ko­csikban, zsákokban szállították a cementet az építkezésekhez. Az ol­csóbb és gyorsabb szállítás megol­dására az idén úgy nevezett* töltő berendezés építését kezdték meg. Ezzel csővezeték-rendszeren önv lesztik majd a tároló silókból a Kocsikba, miáltal feleslegessé vál bak az importból beszerzett papír zsákok. Ezzel — csupán egy ton- ha cementnél — negyven forinloi takarítanak meg. Az első töltő be rendezés elkészült és a napokbar tizembe helyezik. A berendezés gyors és olcsó kivitelezését n'gv ban segítette az üzem műszak gárdája. Az eredeti tervek szerin Ugyanis a beruházásra két és fél hiillió forintot irányoztak elő é: csak a jövő évben került volna sói a berendezés megépítésére. A gvái hiűszaki dolgozói egvszerűsft'ett.é^- vnödosftoHák a töltő berendez* terveit. Trry. a. mrt^nsHo't alfinlífl Norbit gél — tehát ^soknem 2 ^M' ó finti *1 olcsóbban — már meirénífcették a cementtöltő bérén dezést. anélkül, bogy a teljesitmé hyc kisebb lenne. koricánál, főleg pedig a Mar- tonvásárinál. Hasonlóan nagy baj a helytelen egyelés az iker­soros kukoricánál. Vegyük fi­gyelembe azt is, hogy a nö­vényápolás során betakarítá­sig a növényápoló gépek, a fo- gatos kapák, a kézi kapások a legnagyobb óvatosság mellett is sok kukoricatövet kivágnak, megsemmisítenek. így a ritká­ra egyelt kukoricában további tőszám csökkenés áll be. Természetesen nagy hiba volna, ha minden megfontolás nélkül minden táblán 17—18 ezer tövet hagynának. Az op­timális tőszámot szakemberek­nek kell megállapítaniuk táb­lánként, nagy körültekintéssel. Az istállótrágyázáshoz közel eső, felvehető tápanyagban gaz­dag, jó vízgazdálkodású sík vályogtalajokon 17—18 ezer tő­szám a legmegfelelőbb kataszt- rális holdanként, a sovány, túl kötött, eróziónak kitett talajo­kon pedig 12—13 ezer. A 70 CENTIMÉTERES sor­távolság mellett tehát jobb ta­lajon 30—40 centiméterre egyeljünk, ellenkező esetben pedig 60—70 centiméteri-e. így az előbbi esetben 17—18 ezer, az utóbbi esetben pedig 11—12 ezer tő lesz egy holdon. Min­den növénynél fontos a leg­megfelelőbb tőszám biztosítá­sa. Csak így várhatunk kielé­gítő termést. Különösen ügyel­ni kell a tőszámra a kukoricán kívül a borsónál, a cukorrépá­nál, az. intenzív búzánál és a burgonyánál. Nagy hiba a szakszerűtlen vetőmagtakaré­kosság, meri ha például 8—10 kilogramm vetőmagot megta­karítunk holdanként, az 1—2 mázsás terméskiesést okozhat. Hajdú Károly megyei föagronómus panelokból kellett összerakni. Ehhez azonban nagyfölcú gé­pesítésre volna szükség. A mű­szakiak egy újítás bevezetésé­vel itt is módosították a tei'- vet és a tetőrészt könnyebb ele­mekből, gazdaságosabb megol­dással vitelezik ki. Az új mód- szerrel készülő tetőszerkezet súlya négyzetméterenként 50 kilogrammal kevesebb az ere­detileg tervezettnél. A tetőrész hőszigetelését vasbeton és pa­rafa kombináció helyett kőszi­vacs, valamint hazai perüt anyaggal oldják meg. A tető­fedő munkát már megkezdték. A keretállások főtartóira, egy­mástól 160 centiméter- távol­ságra 9 méter hosszú, igen könnyű, háromszög alakúi vas­betongerendákat helyeznek. Ezeket kőszivaccsal borítják be, majd bitumennel és perlit- lapokkal szigetelik. Az új el­járással nemcsak a munka gyorsult meg, hanem egymillió kétszázezer forintot is megta­karítottak vele. ÍGY a MŰHELYCSARNOK építésén újítások és új módsze­rek bevezetésével eddig csak­nem 1.5 millió forintot takarí­tottak meg az építők; A Szinva szabályozása Állandóan sok a nézője a miskolci Szinva patak szabályozásának. A patakot kettéválasztják és a száraz oldalon kövekkel rakják ki a medret. Foto: Szabados György A járások jelentik (Folytatás az 1. oldalról.) kodik, hogy a miskolci járás közös gazdaságai április 3-án és 4-én, tehát két nap alatt ta­vaszi árpavetésük 50 százalé­kának tettek eleget,, a másik Import magnezit helyett hazai zsugorított dolomit o Esztendőkön át probléma volt a Lenin Kohászati Művek­ben a kemencebélés javító anyagának beszerzése. Az im­port magnezit sok valutát emésztett fel, ezenkívül a szál- litások körül is baj volt. Már 1953—1954-ben felvetődött az import magnezit hazai anyag­gal történő helyettesítésének kéi-dése. Az előtanulmányok és ta­pasztalatcserék után 1959 őszén elérkezettnek látszott az idő, hogy megfelelő kísérleti tele­pet létesítsenek. A választás a Hejőcsabai Cement- és Mész- mű használaton kivüli, 48 mé­teres forgókemencéiére és üze­mére esett. A kísérlett gyártás megszervezésével és irányítá­sával Pocsai József kohómér­nököt bízták meg, aki jelenleg az üzem vezetője. A Hejőcsabai Dolomitüzem­ben 1900 decemberében gyúj­tották meg az 1600—1700 C fo­kos hőmérsékletet ontó ke­mence tüzét. Hazai tapasztala­tok nélkül, nagyrészt saját leleményességére támaszkodva végzett kitartó úttörőmunkát a kísérletező csopoi-t. Az ered­mény nem váratott magára sokáig. Már 1961 júniusában megindulhatott -a tervszerinti üzemeltetés. A dolomitzsugoi-í- tás forgókemencében bevál­totta a hozzáfűzött reménye­ket, egyi-e inkább kiszorította a drága valutáért vásárolt im­port magnezitet. Ma. napi hat­van tonnás termeléssel nem­csak a Lenin Kohászati Művek szükségletét látja el, de más kohászati üzemeknek is szállít javító anyagot. A további fejlesztést nem­csak a gyártmány kitűnő minősége, hanem a valutameg­takarítás is indokolja. A nyers­anyagot a Lillafüred melletti Szomorúvölgy bányája bősége­sen ontja. Még egy forgó­kemence üzemeltetése kielégí­tené a teljes hazai szükségletet.. O. E. ötven százalék elvégzésére is elegendő két nap, pedig nem kevesebb, mint 2800 holdi'ól van szó. Hern ádnémeti ben, ahol a régi vezetőség leváltása után szemmel látható fordulat következett be, éjjel nappal dolgoznak majd a gépek, hogy idejében letudják a tavaszi tennivalók gondját. Kesznyé- tenben már vége felé járnak a tavaszi kalászosok vetésével, de Girincsen is jó ütemben fo­lyik a munka. A sajópetri ter­melőszövetkezetnek még már­cius 16-án sikerült elvetnie 10 holdnyi borsóját, s mint jelen­tették. az szépen kel. veszteség nélkül vészelte át a rájött nagy hideget. A miskolci járás közös gaz­daságai úgy tervezik, hogy áp- i*ilis végére a kukoricát is földbe teszik, ha az időjárás engedi. A tavaszi árpának több mint a fele földbe került a mezőkövesdi járásban Az elnnilt vasárnap a mező­kövesdi járásban nem tudtak dolgozni a gépek, de még a fogatok sem, mert április 5-én és 6-án 32 milliméternyi csa­padék hullott. A tennivalók fel­halmozódtak. Csak hétfőn dél­után tudtak földre menni, s ma már teljes erővel indulnak meg a gépek és fogatok. Mind­ennek az a feltétele, hogy ne essen az eső, A 4400 holdnyi tavaszárpá­ból eddig már több mint 2500 holdat elvetettek a járás kö­zös gazdaságai, a borsóval vi­szont csupán 39 százalékra áll­nak, pedig egy-két nap múlva lejár a borsó vetésének határ­ideje. Bogácson tavaly sok baj volt a közös munkával, most viszont első helyen emlegetik a tsz-t, nagy lendülettel végzik a tavaszi tennivalókat. Mező- keresztesen szintén jól megy a munka, Borsodi vánkán nem kevésbé. Nem így Rácson és Cserépfaluban, ahol elsősorban a talajadottságok akadályozzák a tavaszi tennivalókat. A szerencsi járásban nyolc gép és 58 fogat dolgozott vasárnap Az amúgy is nedves talaj az elmúlt napokban méginkább megtelítődött csapadékkal. Most a tsz-ek átvizsgálják a határt, hol lehet dolgozni. Az elmúlt vasárnap, elsősorban a dombvidéken, nyolc traktor és 58 fogat vetett, valamint simí- tózott. A gépek, emberek „ug­rásra készen” várják, hol le­het megkezdeni a munkát, hol szikkadt eke alá a talaj; Nehéz a helyzet. Minden erőt., fogatot., gépet a tavaszi munkára kell összpontosítani, mert több növényféleségnek már nemsokára lejár a vetési ideje; Az ország egyik legnagyobb lakószövetkezete — és gondjai rei is és megvitatva a problé­mákat, arra a megállapodásra jutottunk, hogy az ország leg­nagyobb lakószövetkezetének helyzetén mielőbb segíteni kell. A többi között ígéret hang­zott el, hogy a közvilágítást (csak 1964-re tegezték) rövid idő múlva — átmenetileg — megoldják. Rendezik a szemét elszállítását (s ezzel egyidőben a lakószövetkezet is rendezi az ezzel kapcsolatos díjakat). A beruházó vállalat ígéretet tett arra, hogy a megépített salakutat. karbantartja; a ka­zánház hovatartozásának vita­tott kérdésére pedig az OTP az alábbi választ küldte: w... A Kilián-dél I. ütemmel együtt megépült kazánház nem kizá­rólag az I-es ütemet, hanem a Il-es ütemben épülő lakások fűtésének egy részét is ellátja. A beruházó Miskolc városi Ta­nács vb. II. tervosztálya, illetve a Tervező Vállalat nyilatko­zata alapján a lakások árában a kazánház költségei is benne vannak arányos szétosztásban. Ilyen formában természetesen a megállapított felújítási há­nyad a kazánház felújítási költségeit is tartalmazza.” Ügyszintén ígéret hangzott el ai'ra vonatkozólag, hogy az innen bejáró dolgozók és is­kolás gyermekek helyzetének megkönnyítésére ideiglenes autóbusz várakozó helyiséget építenek, a tervezők pedig — s ennek tapasztalatait felhasz­nálják további munkájukban — műszakilag felülvizsgálják a parketták, ajtók, ablakok, nyílászárók stb. állapotát. (Az ankétünkön elhangzot­takra, illetőleg a lakószövetke­zet problémáira még vissza­térünk.) Ónodvári Miklós légnek, mások pedig hidegnek találták... (Általános szab­vány szerint szobahőmérséklet­nél a 20—22 fok, konyhánál a 18, a fürdőszobánál pedig a 24 —25 fok fogadható el normál hőmérsékletnek.) Megnehezítette a lakószövet­kezet központi fűtésének be­szabályozását az a körülmény, hogy arra illetéktelen szemé­lyek elállították a már besza­bályozott szelepeket, s így a szakemberek a munkát jófor­mán elölről kezdhették, ami persze ismét költségtöbbletet jelentett. De hasonló gondot (és költségtöbbletet) jelentett a kazánházban lévő csehszlo­vák gyártmányú „Szlatina”- rendszerű kazánoknál mutat­kozó gyakorlatlanság — nem beszélve a szénbeszerzési ne­hézségekről. A szénfelhaszná­lás ugyanis az alkalmazott szénfajták függvénye. Azonos külső hőmérséklet feltételezé­sével például a borsodi szénből majdnem dupla mennyiség szükséges, mint például az egeresein szénből. S lehetne az igazgatóság gondjait tovább so­rolni: a TÜZÉP és a fuvai'ozási vállalat által vállalt határ­idők koordinálása, a szállítási, tárolási lehetőségek stb. Miután a gondok feltornyo­sultak, célszerűnek láttuk, ha a lakószövetkezetnek a Diós­győri Munkás cikkében is em­lített problémáit az illetékesek részvételével szélesebb körben beszéljük meg. Igv került sor szerkesztőségünk klubhelyisé- . gében arra az ankétra. ame­lyen a lakószövetkezet igazga- i tósági tagjain kivül részt vet­tek a városi tanács, az OTP. ; az E. M. Miskolci Tervező ■ Vállalat, az ÉMÁSZ szakembe­tokba szerette volna venni la­kását és így abban az időben elnézte a lakásoknál még meg­lévő különböző hiányosságokat. De az is tény, hogy a beköltö­zés után a szövetkezeti tagok nagy része elfelejtette saját, korábbi türelmetlenségét és nyomban az apxóbb hibák ki- javitásával, illetőleg kijavítta­tásával ostromolta az építésve­zetőséget és az igazgatóságot. Nem lehet ezt bűnnek fel­róni és nem is áll szándékunk­ban. Érthető, hogy egy-egy Jakástulajdonost elsősorban az érdekelte, Hogy a lakásban lévő kisebb hibákat kijavít­tassa. Az igazgatóság azonban — áttekintve az egész lakó­telep gondjait — az építésve­zetőséggel egyetértésben úgy döntött, hogy elsődlegesen azo­kat a hibákat javíttatja ki, amelyek nagy mértékben be­folyásolják a lakhatóságot (mint például a víz, gáz és fű­tési problémák). A türelmet- lenkedők közül ugyanis keve­sen gondoltak arra. hogy egy- egy ilyen távfűtés beszabályo­zása a szakemberek véleménve szerint is sok esetben egy tel­jes fűtési idényt vesz igénybe, a Kilián-délen pedig jóformán csak pár hónap állt rendelke­zésükre. llymódon a fűtési díjak végleges rendezésére sem kerülhetett sor, nem beszélve az itt is előforduló vélemény­különbségekről. Volt ugyanis olyan család, ahol — a csalá­don belül — egyesek á 20—22 fokos szobahőmérsékletet má­ból intéznék a közügyeket. A valóságos helyzet azonban az, hogy az igazgatóság tagjai ép­pen olyan összegű bért és fű­tési dijat fizetnek szövetkezeti lakásukért, mint a többi lakók és a lakásszövetkezet tenger­nyi ügyeit szabad idejükben, társadalmi munkában intézik, szinte minden percüket erre szánják és éppen ezért jogosan esett rosszul nekik az ilyesféle reagálás. Az említett észi-evételek megvizsgálása után a követke­zők állapíthatók meg: . Nem éi'thetők azok a pa­• nászok, amelyek szerint az igazgatóság nem nyújtott kellő tájékoztatást a kifizetett díjakról és azok szükségességé­ről. Ugyanis a legutóbbi fize­tési felhívásnál — amely min­den lépcsőházban megtalálható — az igazgatóság közölte, hogy március 31-ig (ha az illetékes szervektől megfelelő tájékozta­tást kap) elszámolást ad a be­fizetett díjakról. 2 Áz igazgatóság tagiai * lakásonként is sorra lá­togatták a szövetkezeti tago­kat. hogy az esetleges problé­mákra választ adjanak. Kétségtelenül: az igazgató­ság munkája a kezdeti idő­szakban csupán a lakások át­vételére korlátozódott, s nem kevés problémát okozott az a — jogos — türelmetlenség, amelv a szöveikezeti taffok ré­széről a beköltözést illetően megnyilvánult. Érthető volt, hogy mindenki mielőbb bir­! Üzemi lapunk, a Diósgyőri iMunkás: „Örömök és hibák jegy lakótelepen” — címmel texjedelmes cikkben foglalko­zott március 6-án a Kilián-déli iszövetkezeti lakásokkal, illetve ’a kifizetett díjakkal kapcsola­tos panaszokkal. A szerkesztő- ) séget a beérkezett levelek ösz­tönözték a cikk megszerkesz­tésére, és gyorsan hozzá kell [tennünk azt is, hogy ebben a (segítő szándék vezérelte kol­légáinkat. Ugyanis több szö- : vetkezeti lakástulajdonos szó­ivá tette, hogy rendezetlenek a (fűtési díjak, az igazgatóság nem ad kellő tájékoztatást gazokról; ugyancsak kifogásol­ják a beszabályozott, vagy be- Cszabályozás alatt lévő hőmér- ísékletet, s általában a még S) meglévő építési fogyatékossá­gokat. ? Nem mondjuk, hogy a levél­írók a lakásszövetkezet igaz- igatóságát, vagy csak azt okol- íták volna.a hibákért, de végső ssoron mégis ez következett be! 9 A cikk megjelenése után olyan £nézetek kaptak lábra (akadtak, rakilc nyíltan is hangoztatták), Shogv a hibákért csak az igaz- igatóság felelős és igyekeztek bolyán színben feltüntetni a s helyzetet, mintha az nem jól Slátná el feladatát. Az igazság­ához tartozik, hogy e nézetek c elterjedéséhez alapot adott a § '’• k is —noha az jóindulattal szült —, amelyben úgy tün­tették fel a helyzetet, mintha § az igaz,gatósági tagok valami- . féle külön díjazásért, hivatal-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom