Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-01 / 77. szám

«SB

É vőAK MAGYARORSZÁG

k

K

N

té

bi

körn

végi

ja

a ■ j. at ZŐ

iiav.io' Még ,e tere:

Ne .

ke)!

mé '

felilés.

lél.

kot

A

leei

ner

Ián

egy

ték

élei

ábr

bői

der

miz

vég

a

fort

lek:

fort

nek

tud

bad

mot

len

tréfi

ni. I

dező

nie.

Ny

tucadezé

A

Szak; tröszi bánya április és estetett a művei kozó n- ság k« dón k dési o mutat, fél 4 ó műsort emberi Rád nő nak be péterie vaszii s mű m nyaiak dődik: szebb így sz nak b

TÚRI

A sz Nézi a vasalta) erdő it gatja t ban rm egyenes nek az Deszkap, hoznak.

Örájá

katonák

delitek:

— Sk A szé mohón ; tán vilii . fényben hús. Eí úgy a fi maszkot nek, tár kák.

Valahi Itt már zöld a í getnek i tölög a molya go nak az é pattogó szebb k háború.

A száza bonyát és újságpapír garet tát * nákat n abbahag

HÍREK

— A/ ózdi közlekedés javí ára t bolyoki Béke telep idén egy pótkocsis autó- szt kap, mely lényegesen yhíti majd Özd közlekedési jhézségeit.

— Kétezeréves szögek. Skó iban nemrég egymillió szö- t találtak. Az oxfordi egye- m professzorai szerint a sző két a rómaiak használták. i i. e. 83. esztendőben a ró- aiak erődöt építettek itt, s ít évig időzlek benne. Ami- ir visszavonultak, a szögeket y kútba süllyesztették. A hét nna szög majdnem kétezer ig maradt a kútban, s közli természetesen vastagon borította a föld.

— Szabályozzák több üzlet

■itvatartási idejét. A Miskol- VaroSi Tanács kereskedelmi „:tálya a lakosság érdekében súlyozta több fűszer-, iparcikk- és ruházati szaküzlet nyi itartásí idejét, így azok az • t órákban is a városi ■ ig rendelkezésére áll— Évente ÍO milliárd hering.

seal isztikusok szerint a Föld ■ ossága évente tízmilliárd ringet fogyaszt, s ezzel a 'ar/álban a hering tartja az helyet. Utána a szardínia Kezik. A világon évente ■ >tt halmennyiség negyed- ze >zardinia.

letcs állatorvos szombaton .útion reggelig: dr. Pédery ítlslcolc, Madarász Viktor u. on: 30-003. Betegjelentes 8— í -14 óráig.------o----T

IT-HIREK

K<- Adósok április 2-án:

vti 3 órakor az ózdi munkás• lőrnián: A dolgozók felelőssége /.as esetén. Előadó: dr. Tu- os Dezső.

Fél 3 órakor a Pamutfonodábam v ;*.gyar ifjúsági munkusmozga- • i évtizedei. Előadó: Varga

Fél 3 órakor az LKM acélöntődére (alkotás a bükki ősember- Eidadó: Fóriss Ferenc. ■ arakor a sátoraljaújhelyi kór- Süaégügyi aAcödémiáján* A arz u.ok hatása az emberre. Előadó: dr. Gajdosy Lajos igazgató.

FsUt fél 7 órakor a Bartók Béla Művelődési Házban: 17 éve szabad ronszág. Előadó: Palumby Gyula igazgató li.

KÖZLEMÉNY

fyrtu'. jük utazóközönségünket,- íog.v április 2"án. üzemkezdettől a 'órómbölyi 4-es, a felsőzsolcai 7-es u a hűtőházi 8-as autóbusz járatok .‘vonaJnt a következőképpen módosítjuk:

A 4-t.s vonal műszaki járatai a v o/jyár, illetve Tatárdomb felé id»; i", vissza is a Szemere utcán át íőv ekednek.

A 7-i* vonal járatai reggel 6 é»

óra között i* eredeti útvonalukon;- z u'oai-kapu—József Attila ut- van közlekednek.

A 7-es vonal műszaki járatai a . illetve Tatárdomb felé z Polcai-kapu—Széche- in -d: közlekednek, i : Járat a Hűtőháztól indul- ' >éke tér érintése nélkül a Zsilinszky utcán végigha- óz;^kedik a végállomásig, ja v .n a kis SZTK-nal.

. ..unyűuJí az eddigi útvonala átlozatUm.

Miskolci Közlekedési Vállalat

felhívás

Mis- ;olc II. kér, tüdőgondozó er- nyöszűrő állomása felhívja azoknak a II. és m. kerületi lakosoknak figyelmét, akik még nem kariak röntgen szűrésié idézést, illet- • ve a vizsgálaton nem jelentek ieg; hogy április ft—Xfejg (szombat kivételével), bármely napon !)—15 óráig feltétlenül , jelenjenek meg a II. kér., Kerpely a. 34. .sz. alatti rtg. szür^íállomáaon.

északmagyarorszag

A Magyar Szocialista Munkáspárt Borsod megyei bizottságának lapja Felelős szerkesztő: Sárközi Andor . Szerkesztőség:

Miskolc, Tanácsház tér 2. Telelonszáraok:

Titkárság r 1R-886, kultúrrovat:

16-067, Ipari rovat: 16-035, pánrovat. sportrovat: 16-049, mezőgazdasági rovat: 16-078. belpolitikai rovat; panaszügyek: 16-046. Kiadja:

Az Eszokpiagyarországl Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Bíró Péter Kiadóhivatal:

Széchenyi u. la—17. Hirdetésfelvétel: 16-213. Terjeszti a posta.

Kapható minden Borsod megyei postahivatalban és kézbesítőnél.

• «őszült a «Borsodi Feleiőa vezető: Kárpáti

Április 4-én 12 oldalon jelenik meg az Északmagyarország

Értesítjük kedves olvasóinkat, hogy április 4-én, szerdán, hazánk felszabadulásának 17. é\ fordulóján lapunk 12 oldalon jelenik meg. Ezt követő lapszámunk április 6-án, pénteken, a szokásos terjedelemben kerül olvasóink kezébe.

Hogyan védekezzünk a mezei pocok ellen ?

Az elmúlt gazdasági esztendő megmutatta, hogy milyen nagyméretű pusztítást végezhet a mezei pocok különösen száraz esztendőben, amikor hihetetlen szaporasága érvényre jut. Előszeretettel pusztítja a szemes növényeket, a gabonafélék kalászát, a kukorica csöveit, a lucerna magját, gyökereit, hajtásait, a burgonyát, a cukorrépát. Legelők, lucernások; mezsgyék háborítatlan, biztos lakhelyet nyújtanak a pocoknál". Áttelelés utón áprilisban már szaporodik. A kicsinyek néhány hét múlva ivarérettek lesznek és újabb generációk jönnek létre késő őszig. Nem szabad hagyni, hogy elszaporodjanak! Védekezzünk ellene, hogy a betakarítás idején ne érjen bennünket meglepetés.

A pocok irtására többféle eljárás kínálkozik. Gazdasági szempontból az arvalinos és dieldrines permetező eljárás a legjobb. Legismertebb az arvalinos irtás, amelynél az irtás előtti napon a pocoklyukakat betapossuk, ugyanúgy, mint a szénkéneges védekezésnél, a másnap kibontott, lakott lyukakba néhány szem Arvalint helyezünk kiskanállal, vagy ferdére metszett nádszállal. Ha a védekezés eredményességét növelni akarjuk, tavasszal napraforgóolajjal, nyáron melasszal ízesítjük meg az Ar- valint. Ha szénkéneggel végezzük a pocoklrtást, altkor a talaj hőmérséklete legalább 10 C fok legyen. Szénkénegből 2,5 dekát használunk lyukanként. A kezelt lyukat sarokkal jól be kell tömni. A leggazdaságosabb módszernek a dieldrines irtás mutatkozik, amikor katasztrális holdanként 1 kilogram Drieldrinnel kell permetezni a tarlót. Ez igen erős méreg, engedélyezéséhez bizottsági határozat szükséges és permetezés után a vadállományt távol kell tartani a területtől.

Ha az említett módszerek közül valamelyiket jól alkalmazzuk, a pocok kártételétől nem kell tartanunk, nagy károsodástól szabadulunk meg. ------o-----V

ÍZSZINTES: t. Verese:-ágin orosz festőművész világhírű festményének a cime. 12 Jak, németül. 13. Maró fHy ',^k. 14. Igavonó. r -etett szavakban földműveléssel kapcsolatos. 18. Fejér megyei község lakója. 19. Vízinövény. 20. Gyászjellegű zenemű. 24. Metán páratlan betűi. 25. Dátumrag. 26. Román népi tánc. 27. Tűzbiztos páncélszekrény. 29. Átnyújt. 30. Tornában van! 32. Helyére tesz. 33. Mássalhangzó kiejtve. 35. Mint a 29. sor. 36. Védelmező. 38. Korrövidítés. 39. Ismeretlen névjel. 40. Emelkedik a víz szintje. 41. Magyar regényíró. 42. Tönkrement valami. (Utolsó kocka kettős betű.) 43. Ny. U. 44. Azonos betűk. 46. Zsalu része! 47. Betű fonetikusan. 48. Tiltó szó. 49. Kerek szóm. 50. Kerti szerszám. 51. Háziállat. 53. Leningrad folyója. 56. Termékeny talaj. 58. Fordítva: orosz helyeslés. 59. Kis csapat. 61, Rendkívül súlyos nemesfém. 63. Kelmedarab! 64. .Európai nép. 66. Pest betűi keverve. 67. Előadóművésznő. 69. Északi pénz. 71. Olaszországi város.

FÜGGŐLEGES: 1. Ázsiai nép. 2. Végzet. 3. Tollforgató. 4. Pollack névjele. 5. Régi pénz. 6. Állat fejét, díszíti. (Első kocka kettős betű.) 7. Megvéd. 8. Szibériai folyó. 9. Idegen férfinév. 10. Kémiai elem. 11. Főütőér. 15. A XIV. században élt Kolozsvári Marton és György szobrászművészek egyetlen fennmaradt műve, a prágai vár egyik legbecsesebb értéke. 16. Van bátorsága. 17. Marokkói város. 20. Díszítő írás. 21. Kicsinyítő képző. 22. Kötőszó. 23. Megállapítja a súlyát. 26. Prága fellegvára, a réVasámap, 19«ü. ápri ,

fejt

s Z I N H /

forduli

órako

traaédi

NEMZETI SZÍNHÁZ: Április 1: Koldusdiák (3).

I >tszünet.

Április 1: Optimista tr. <; Shakespeare-bérlet.

Április 2-án: a Filixar

hangversenye (fél 8).

Április 3-án: Díszünnrpséí zónlc felszabadulásának 1 ja alkalmából. Kezdés Színre kerül: Optimista c. színmű.

Április 4-én: Koldusd k (3). Április 4-én: Optimise trm'édl (7). Odry-bérlet.

Április 5^én: Két maré c aprópén (7).

April! ’'údUtidiak (7;

Schille Á priii..

(7).

Április 8-án.

(3). Bérletszünet.

Április 8-án: Koiv. sri -.Bérletszünet.

kamaraszinha Április l-éan: Különleges vu ,^r> p (3).

Április 1-én: Nászú la. . m. Április 2—3-án: Nincs elöudás. Április 4-én: Különleg ign&p (3).

Április 4-én: Nászúta; á r?).

Április 5-én: Különleg Tagnap * *

(7)

Április 6-án: Különleg

'dlagnap

GYERMEKEK NE

A Miskolci Rádió

(A 188 méteres hullámú 19 óráig)

ORSfOfl ifi«

A szegény ember szerencsije

Április 1, vasár*ap.

Erről is beszélni kell! . .. Sárközi Andor jegyzete.

Áprilisi varázslat — Zenés Írod«, mi- és riportmüsor.

Április 2, hét ó:

Suppé: Könnyű lova: — nyi

tány.

Hírek, riportok, tudr itáso‘\

A Szakszervezetek M kolci Vh"“ ponti Kórusa énekel Horváth Kiss László.

Tudomány és gyako

Levelekre válaszolun

A vasárnap megyei f nyel.

Verbunkosok, csárdá i

vezény

I

TANÁCSTAGI POGADi /jg.

Városi tanácstag:

Április 2-án: Deli István. József

I. kér. tanácstagok:

Április 2-án: Wicha József, ' zsef Attila u. 17. sz., 17—18 óráié: Marosi Lajos, Szepessy utcai óvoda, 17.30 órától; Budai. Józ o'. FG roKfi Gábor u. 18. ez., József AM'» pártszervezet. 18—20 óráig:

Elek Istvánná, Kossuth 18—19 óráig.

Április 3-án:

10. 87...

Elmúlt a tél

Tanítás után a tanítónéni kivitte a gyerekeket a kertbe. Megmutatta nekik a fűzfát. Egyetlen levél sem volt még a fák ágain. Itt-ott kis dudorok szerénykedtek.

— Ezek rügyek — mondta a tanítiméni. Erzsi és Endre levágtak négy-öt ágat és bevitték az osztályba. Éva egy bádog edénybe vizet öntött és beleállitotta a fűzfaágakat. Elhatározták, hogy minden második nap cserélik a vizet.

Néhány nap múlva mi történt? A rügyek megduzzadtak és nemsokára megjelentek a barkák.

Próbáljátok meg ti is)

Összedőlt a mézesvár

Indulásra készen álI,

Be van fogva már a ló. Útirány a „Mézesmáj”, Varázslatos ez a szó.

Vessző kas hátul, s elől, Renne utazni de jó!_ Mézesmájon mézesből Van a vár, a huszár s W.

Ezt gondoltam magamban, — Türelmetlen már a ló.

Sírva (oporzékoltam:

— £n is megyek, nagyapót

— Tudod mit; kicsi fiam? KJs szekerén mégy oda. Megembereltem magam. Kosárba tettek nyomba.

Kafláva! kosaram Szekér után kötötték,

S hogy milyen boldog voltam, A nagyok csak nevették.

Nyílik már a nagykapu, Nem hangzik több hóhal Hó! A ki? utas meglapul, — Kcpfllni volna most jó.

Közé vágott jó apám:

Repült, szállt Zemplén, Bojtár. Elszakadt a rafiára,

Ott maradiam — óh, be kár! — Összedőlt a mézesvár.

Sándor)

0

z

V,

h

n

k>

ír

óráig.

Hl, kcr. tanácstagok: Április 2-űn: Balázs József. Truca ji Ferenc u. 18. sz., 17—11 Berhardt Gyula, Erdélyi u. 4. sz.,

18—19 óráig; Csaló Istvánná. Lány Ernő u. 4 e~ *“

D

le

Id

ni

lern

cs

te]

nv

.Mno*.

H-ntr*

im rg: ho fia for lie] sás é mé uta Az nyt mit elsí mél Az dim fan A igai ped

M

s

is. t izga csap bajn részi csap foko

*í

kező

Mi

bány

3350)

zottÓzdi

r

gi királyi vár. 28. Magyar szobrászművész (1858—1900), 31. Régi. 34. Adás-vevés tárgya. 36. Időt mutat. ,37. Bar- iangmélyedés. 39. ’Egyforma betűk. 45. Tetszetős. 47. Élelmiszer. 52. Trópikus vihar. 54. Római 45 és 50. 55. Baba egynemű betűi. 56. Gyakori kínai név. ^7 Tölt. 58. Művészeti stílus a XIX. század elején. 60. Könnyű öltözék. 62. Élettelen valami. (Utolsó kocka kettős betű). 63. Tartozást kiegyenlít 55. Egyesületbe tartozik. 66. Dunántúli község. 68. I. Y. 69. Felvigyázó. 70. Német személyes névmás. 71. Boka fele.

tseKUiaen

és függőiéi vízszintes ,tése április sor megfe. megfejtők \ hibátlant mat sorsolvi könyvjutal ben az o ó,A rejtvény nem teszün 5 5 közöt elmúlt heti ibséget. A rejtvény mjan közöl junk valanie: Lobog fáklya a pr°i, mint 1 KönyvjutaUs útjain.

renczi Judit, erfek: Fe- alja utca 25. Torony- zlncbarc««. [mre Ka- toraljaú.iicly. Tlesc Sá- postán teldjüj^rnakat

Valamikor olyan nagy diva! volt a szegénység, hogy hi sánta kutyát hajítottál, szegény embert talált. Élt abban az időben egy irgalmatlanul szegény ember. Lyukas csizmában vándorolva rótta as utakat. Egyszer úgy megéhezett, hogy a kútkoloncot is hasas cipónak nézte. Hát csal fohászkodott egy nagyot: Hej szerencse, szegény ember szerencséje, mikor értünk mi mái szót egymással? Akkor úgy látszik, elszégyellte magát a szerencse, mert a szegény ember 1 egyenesen nekiment egy tarisznyának. Igaz, öreg koldustarisznya volt csak; benne egy karéj száraz kenyér, meg egy rézgaras. ,

— Nem baj — vidámkodott a szegény ember. A tarisznyát nyakába vetette, a száraz kenyeret megette, a rézgarast meg a fülébe tette, mert csak egy nadrágja volt, annak is egy zsebe volt, az az egy is lyukas volt. Most már vígan fütyörékzve ment vagyonával. Hanem éppen arra vetődött egy szarka, meglátta a szép fényes rézgarast és hopp, kikapta a szegény ember füléből.

— .Jaj, jaj, tarkafarkú szarka, hát van neked szíved? Egy rézgarasom van, azt is elveszed tőlem?

A szarka mit se szólt., mert félt, hogy elejti a garast. De hamarosan visszatért egy gyönyörűséges gyűrűvel. A szegényember megköszönte, fel is húzta kisujjára és ment tovább dúdolva, gyűrűsen, peckesen: Száraz kenyér ■ héját rágom, ihajja, fótos-lyukas a nadrágom, ihajja, térdemkalá- csa kilátszik, de az ujjam urat játszik, csuhaj ja!

Ahogy így ment, mendegélt, szembe jött vele egy ember, az <ét hattyúfehér lovat vezetett. De olyat, hogy aki ráült, ki- -ályfinak látszott koldus létére is. Az ember meglátta a gyűrűt és így szólt:

— Minek a kalap a bús csa- ;si fejére, minek gyémántgyű- *ű szegény ember kezére, add nekem a gyémántgyűrűt, s :serébe néked adom két lovamat.

— Isten neki, fakereszt, leg- ilébb nem megyek gyalog!

Azzal a szegény ember fel- nattant az egyik paripára, a násikat meg vezette kötöfé- cen. Még meg sem melegedett ■ajta, amikor nagy dérrel-dur- ■al egy hatlovas hintó jött izembe. A hintó megállt, és udjátok ki szállt ki belőle? Viaga a király! Azt mondja a rfrály:

— RézkiRncsbc nem kell

arany karika, minek neked 1 királyi paripa, add nekem s két paripát, s helyébe legszebb kastélyomat adom cserébe.

Azzál szót se várva, beültette a szegény embert hímé: hintájába és meg se álltak e király legszebb kastélyáig. •

— A tiéd, használd egészséggel. A bor a pincében, a sonka a kamrában, a kulcs az ajtóban ... — mondta a király és elváglatott...

A szegény ember azt se tudta, melyik ajtót nyissa ki elébb? Kintyitotta az elsőt, hát uramfial Kolbász a padlótól a mennyezetig, paprikás szalonna a polcon, meg libamájtól a dobostortáig minden, Benyit a másikba, ott ruhák garmadája, ilyen ruha, olyan ruha, puha szőrme, daróccsu- ha, egy kupacban, kicsi helyen aranybrokát, bársony, selyem. Az egykori szegény ember megtömte bendőjét minden jóval, töpörtyűvel, friss cipóval, felvett egy szép ruhát és úgy megváltozott, hogy saját magának odaköszönt a tükörbe. De még nagyon is benne élt a tegnapi nyomorúság. Ha evett, a morzsát is felcsipegette, és úgy vigyázott ruhájára, mintha azzal az eggye! lett volna egy neki.

Történt azonban, hogy vendégek verődtek a kastélyba, urak, naplopók, semmirevaló népség, a kastély újsütetű ura lassan elfeledte, amit pedig sohasem lett volna szabad elfelejtenie: a régi éveket. Együtt ittak, dáridóztak. A tele tálakat csak megízlelték és a kutyáknak lökték, a bort a földre öntözték és a kristálykupákat a falhoz verték.

így történt, hogy egyszer, amint az egykori vándor aludni tért, furcsa dolgot pillantott meg takaróján. Egy ócska, rojtos koldustarisznyát. Belenézett fintorogva, csak úgy kíváncsiságból, de nem volt abban egyéb, mint ’ egy darab száraz kenyér. Barátunk finy- nyásan két ujja közé fogta a tarisznyát, a tűzbe vetette, majd elaludt. Sisteregve sírt a zsíros, öreg tarisznya, a tűz meg olyan vidáman falta, ropogtatta a száraz kenyeret, logy egy ugrifüles, butuska izikra usgyi, egyenesen kiugrott az ágy csipkés térítőjére. Megkóstolta ' a csipkét, azt mondta: jó. Hízott is tőle szemlátomást. Most már nagyobbat harapott, nőtt, mint a nesebeli óriás, és habzsolva •oppantotta össze a mennye- tetes ágyat. A mi várurunk pedig arra ébredt, hogy a tűz peleaarapoU valahol hátul.

Jajgat* lobi a házból s m<^ant j pocsolyábj, ígJrgett megtnencutii. Csa tűzben ál a k gelre ügykörig rej falai is l«üdte10Ry henni. ma pi

Most n újra a szegénynber. y let mint val. A liyebfc torászottátha in ko útravalóándorlalam csak egyzgara« De tudja kUlt? Tat; ki szeri szaejtette egytehetett, ’.kopkövlit is

— Apanyád És a íültptte, ijjön! égett ruh egy íneg- nem soloyi sei zseb De a gf is össradt.

nem ért fél gait és Arra t egy sm. észre sete, meg az veréb, csip, kin* egy ra száll varjú 1 Ar- károgta kár: azt Ki a t nem • forintot érdemiig a ... Ésmdárosa va cltúizomorú ,ng- keségbé ;ürFülöp