Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-08 / 82. szám
Vasárnap, 1962. április S. ESZAKMAGYARORSZÄG 3 Beszélgetés ezer emberrel j Fókusz ‘ Rendszerünk, s pártunk politikájának lényege legszebben és legszabatosabban a kommunizmus programjában van megfogalmazva: „Mindent az ember nevében, az ember javára.” Igaz, hogy e jelszót — a kommunizmus építésének nagy jelszavát — testvérpártunk, az SZKP fogalmazta meg, s a XXII. kongresszus hagyta jóvá, de ez pártunk jelszava is, különösen az SZKP Xx. és XXII. kongresszusa óta, amelynek munkájából, határozataiból sokat tanult és sokat hasznosít pártunk. Hogy mi minden történik nálunk az emberekért? — Azt nehéz lenne csak summázni is. Van munkád, kenyered? •— A párt azt akarja, hogy legyen — és egyre nagyobb darab legyen. .. Rendes ruhában jársz? —- így akarja a párt. Uj lakást építettél, vagy kaptál?'— Szorgalmas munkádért, helytállásodért bizonyára megérdemled. A párt azt akarja, hogy mindenkinek kulturált, kényelmes lakása legyen. Mikor építkeztek annyit Magyarországon, mint az elmúlt 17 év alatt? Villany világít a falusi lakásokban, rádió, vagy televízió szól az otthonodban? — Fényt és kultúrát akar a párt — a lakásokban is, — az emberek fejében és szívében is. Erőműveket építünk, rádiót, televí ziót, háztartási gépeket gyártunk, többet, mint bármikor — a párt javaslatára, örülsz az új bútornak, motorkerékpárnak, személykocsinak? — Gyakrabban jársz színházba, moziba, vágy több könyv sorakozik a szekrényedben? •— Hosszú sora van annak, amíg mindezt elérheted, de rendszerünkben egyre többen érik el, egyre több álom válik valóra. Pártunk azt akarja, hogy történelmileg már nem is sokára mindenki szükségletei szerint részesedhessék a javakból. Ezért persze még sokat kell tenni is — mindenkinek — képességei szerint... A felsoroltakban van bizonyos egyoldalúság. Nem szóltunk például a szociális és kommunális vívmányokról, melyeket pártunk kezdeményezésére a munkás-paraszt állam Valósított meg. Mindenki tudja, hogy ma összehasonlíthatatlanul több gyerek jár óvodába és napközibe, mint a fel- szabadulás előtt, az általános iskolát végzettek felénél több folytatja tanulmányait, hogy tovább tanulnak a felnőttek, társadalombiztosításban, in- S.Ven orvosi ellátásban részesül csaknem egész társadalmunk, hogy nyugdíjat kap a Parasztember, vagy a kisiparos, üdülni megy a bányász, a kohász, vagy a kistisztviselő, ~~ ingyenes babakelengyét, szülési segélyt, szabadságot, és ló szót kap a dolgozó nő, rentábilis üzemeink és vállalatnak nyereségrészesedést osztanak, külföldre megy évente több mint 300 ezer hazánkfia, ki győzné még így, „ömlesztve” is felsorolni mindazt, ami nálunk az emberekért történik? És még valamit: beleszólhatsz életed, életünk alakulásba, javaslatokat tehetsz, “ogy jobban menjen, ami még nem megy egészen jól... Bírálhatod életünk fonákságait, ms és nagy kérdésekben szót kapsz a legkülönbözőbb fórumokon : a taggyűléseken, a terhelési tanácskozásokon, a sajtiban, a rádióban, a szemináriumokon és másutt — úgy is, hint magánember. A különbö- ?° hivatalokban emberségeseb- ,.eri és gyorsabban intézik ügyes-bajos dolgaidat, meghallgatnak, ha panaszod van, Orvosolják sérelmedet — ha l°gos és orvosolható. — Igen ah, csak nem mindenütt megy ?z még így — mondod, ha vámol udvariatlanul fogadtak, agy nem hallgattak meg tü- eimesen, nem intézték el, . a§y késlekedtek vélt, vagy logos sérelmed orvoslásában. Sajnos, ez is előfordul még. remélhetően nem sokáig. — A hurt azt akarja, pártszerveze- , ;hk olyan szellemben nevel- .. az állami hivatalok dolgo- ■ht, hogy az akták és a parag- tusok mögött is az embert v-í?1 tárgyilagos vagy, észre is szed, hogy manapság friss éW-k fú-iüogálnak egész köz- . phűkben, láthatod. hogy vi^'Hob 'em lehet büntetlenül szaélnie beosztásával, hatalmával, a dolgozó nép előlege zett bizalmával, sőt felelősségre is vonják a jogos bírálat el- fojtóit, a szocialista demokrácia és törvényesség megsértőit. Egyre többen látják, hogy pártunk politikájának fókuszában — a dolgozó ember áll. örömeivel és gondjaival... Az LKM-ben Februárban vizsgálatot folytattak megyénk legnagyobb nehézipari üzemében, a Lenin Kohászati Művekben. A megyei párt-végrehajtóbizottság megbízásából harminc elvtárs vizsgálta felül a gyár pártszervezeteinek munkáját. Két héten át tartózkodtak a gyárban, mintegy ezer emberrel beszélgettek. Megkérdezték és meghallgatták a párttagokat és pártonkivülieket egyaránt. Miről beszélgettek? Az élet legkülönbözőbb kérdéseiről. A politikai tömegmunka helyzetét, módszereit, hatékonyságát, — pártunk politikájának megvalósítását vizsgálták. Szó esett a termelő munka feltételeinek biztosításáról, a gazdasági tervek teljesítésének lehetőségeiről, a kereseti viszonyokról, a bérügyi kérdésekről, a vezetésről, s az egyes vezetők magatartásáról, felkészültségéről, a munkafegyelemről, a különböző szociális, kulturális és lakás- problémákról, a közlekedésről, a piaci árakról, — és ami éppen foglalkoztatta és foglalkoztatja az LKM dolgozóit. Szóba került a nemzetközi helyzet és belpolitikánk sok időszerű kérdése. Hogy mit tapasztaltak e beszélgetések során? Sok jót és számos bosszantó jelenséget is. Jót, melynek szívből örülhetünk, bosszúságokat, melyeket az LKM párt- bizottságának, pártszervezeteinek, s a gyár szakmai vezetőinek fel kell számolniuk, hogy egyre több legyen a jó és egyre kevesebb az emberek bosszúsága. A harminc tagú brigád, mely felülvizsgálta az LKM- ben folyó politikai tömegmunkát, örömmel jelentette a megyei párt-végrehajtóbizottságnak, hogy az javult a korábbi évekhez képest. Az óriási gyár közel 20 ezer dolgozója nyugodt, jó politikai légkörben munkálkodik második ötéves tervünk célkitűzéseinek megvalósításáért, — a dolgozók helyeslik, támogatják pártunk és kormányunk politikáját. Jó kapcsolat és együttműködés alakult ki a párt és a gazdasági vezetés között, a termelési terveket, s a tervek legfőbb mutatóit általában teljesítik, a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom egyre inkább tömegmozgalommá válik az LKM-ben. A közös törekvésékben mindjobban eggyé forr a régi és az új munkás- és műszaki generáció. Ma az LKM eredményesen patronálja a lakóterületi pártszervezeteket és megyénk számos termelőszövetkezetét is. Beszámolt a brigád mindenről, amiről a dolgozók örömmel és megelégedéssel beszéltek. De a .brigád arról is beszámolt, hogy a gyár számos üzemében, pártszervezetében, s a felsőbb szintű vezetésben időnként a megnyugvás hangulata, a „minden jól megy” légköre üti fel a fejét. Ilyenkor előszeretettel hivatkoznak az egyébként jelentős gazdasági sikerekre... A helytelen és túlzott, vagy rosszul értelmezett „gyárpatriotizmus” is fékezi egy sor fellelhető hiba kijavítását, a termelési feladatok részleteiben és ütemesen történő teljesítését, a nagyobb gazdasági sikerek elérését, mely a gyár összes dolgozóinak tovább javítaná reáljövedelmét. A vizsgálatban részt vevő elvtársak azt is tapasztalták, hogy számos helytelen nézettel szemben egyes pártszervezetek is békülékenyek, a dolgozók állal feltárt hibákat több helyen csak magyarázzák, ahelyett, hogy kijavítanák azokat. Több üzemben, pártszervezetben találkoztak az úgynevezett aprómunkák, az emberek mindennapi ügyesbajos dolgainak megkerülésével. Pedig ezeken néha nagyon sok múlik! Azt tapasztalták. hogy nem folyik kielégítő politikai munka a műszakiak, a vidékről bejáró és a munkás- szállásokon lakó dolgozók körében. A brigád tagjai több séKörös-körül tenger a határ. A sárgás, iszapos víz gallyaikat, piszkos szennyet úsztat a j! hátán, élet-halállal vívódó őz § úsztat a falu felé, A taktakeki mondja ki a szót: mentsük meg őket, de egyszerre megélénkül a kis társaság, ólmos tagjaikból szinte elillan a fáradság. Az elnökhelyettes is Végardőn a veszélyeztetett lakásokból kikul.v/.ictilv lakókat. hunyorít egyet és a kis mentő, expedíció elindul a sziget felé. Jó egy órás küzdelem után kimentik a két őzet és a jó- néhány nyulat. Szinte ragyog a fiatalemberek arca, mikor visszaeveznek a palántáshoz. Alaposan megrakják a ladikot deszkával, s mindazzal, amit később elragadhatna az ár. így indulunk visszafelé. S közben azt is megtudom, hogy ha nagy kárt is tett a víz, a termelőszövetkezet nem adja fel a szándékát. Máshol létesítenek kertészetet. A parton már sok ember várta az érkezést. Voltak köztük tamáskodók is, akik hogy felhívják magukra a figyelmet, a tsz-t okolták, mert nem volt elővigyázatos. De voltak tromfolók is, akik másként vélekedtek. — Te honnan tudtad, hogy kiönt a Tisza, hiszen 5 éve nyoma sem volt erre az árnak. A tanulság mindenképpen megszívlelendő, s úgy vélem a tsz vezetőinek már nem kell mondani, hogy a jövőben miként cselekedjenek. A kis őzek a tsz istállójába kerültek. Jól tartják őket abrakkal, aztán ha visszavonul a víz, újból szabadok lesznek. s.; — garami —* Arad a Bodrog A bodrogkeresztúri dombon, mintha függönyt rántanának szét előttünk: elénk tárul a látóhatárig terjeszkedett Bodrog roppant víztükre, amint a Kopasz-hegy lába alatt kanya. rog a megduzzadt Tisza felé. A megáradt Bodrog elkísér vaszi fürdőzésnek. Á sofőr ránk nevet: gyertek, no, miért vagytok megijedve... Átjutunk minden baj nélkül, Az alsóberecki keskeny Bodrog-hídről letekintve, szédülés fogja el az embert. Ka. varog, örvénylik az áradat, Az autóbusz bátran nekivág a víznek. (Foto: Szabados György) bennünket egészen Sátoraljaújhelyig. Átrobogunk a városon, megyünk Alsóbereckibe — azt hallottuk, hogy itt már a Bodrog nekiszaladt az útnak, a szántásoknak, a vetésnek, a széles nagy határnak. Átbakkanunk a vasúti töltés magosán, s lábunk előtt máris ott a Bodrog vize. A sárga hóié-hullámok, melyeket valahol a messzi Kárpátokban szedett fel a folyó, sebesen gömbörödnek át az úton, az útszél-jelző köveknek csak a kontya látszik ki az örvénylő vízből. Tanakodunk, nekivágjunk-e. Várunk egy keveset, s nem hiába várunk. Utasokkal tömött autóbusz tűnik fel hátunk mögött, a Sátorhegyek kéklő koszorújával a távolban, s neki megy a víznek, olyan bátran, magabiztosan, minha örvendene ennek a tagallyak, hatalmas rönkök hemperednek a vízzel. A falu szélén, az ár megcsendesedett szegélyén egy atyafi csolnak- kal szedegeti össze a hordalék fát, csáklyával kapkodva az elúszni akaró tüzelnivaló után. Sárospatakon keresztül Vég- ardóra hajtunk. Ott már az árvíz valódi képe fogad, a legszélső házba már csak ladikban juthatunk el, melyet Kiss János tanácstitkár és Rusznák András tűzoltóparancsnok kormányoz. Mondjuk a lakónak, jó lesz tovább állni innen, a víz már elérte a ház falát, s további emelkedés várható. Az asszony azonban megakarja várni a férjét. A szemközti házból Mahók Ferenc már kiköltözött, s háza elejét már csapkodják a szélhajtotta hullámok. Micsoda hideg szél száguld a hullámok felett — a víztől, a hólétől hült le ennyire — az embernek belevacog a foga. A csol- nakosok is jól belekapaszkodnak a csolnak oldalába, nehogy belökje őket a vízbe egy- egy szélroham. A lepedőbe összekötött dunna, párna mint hatalmas labda gömbölyödik a csolnak közepében. A termelőszövetkezet kertészete, pontosabban melegágyai is veszélyben forognak, pedig mennyi pénzt beleültek már. Emberek szorgoskodnak a hirtelen emelt nyúlgáton, szekerek hordják a földet a fonadék közé. A gát mögött már ott tornyozódik a víz, át- lesekedve a töltésen, ahol annyi elsodorni való akadna neki. De az ember eléje vetette a lábát, nem engedi — igen. ha összefog, az ember az elemeknél is erősebb lehet) — gulyás — Emberek a gáton Jnézi gátról látjuk mindezt, r Csak a derékig vízben álló -nyárfák, a még itt-ott kiálló ífüzek lombja mutatja a Tisza ^eredeti medrét. Emberek álltnak a gáton, dereshajú öreg í parasztok, asszonynépség, i gyereksereg. A felnőttek szennáét beárnyékolja az aggodalom, a szorongás. Régente ; szinte megszokott látvány ^ volt, de az utóbbi esztendőkiben nyoma sem volt az árvíz, -nek. \ — Mondhatom — igazít ka- Jlapján a községi tanács helyettes elnöke, Alföldi Károly* :hogy bennünket most igazán i megtréfált, sőt megkárosított jaz áradás. • Nem, a község nincs veszélyben. Kétméteres gát vé- ,di a falut, de lent az árterületen a víz áthúzta a kertészkedő Béke Tsz számításait. ! Kárba veszett három hold el- j ültetett foghagyma, a víz előmosta azt a 70 holdat is, amelyet a kertészkedés céljaira ) készítettek elő. j Csütörtök éjjel az élő Tisza ■melletti palántást három éjjeliőr vigyázta. A víz azon- !ban egyre dagadt, így az őrök j éjfélkor kieveztek a faluba. ■ — Veszélyben a palántás! ;A víz hamarosan elragadja a (kereteket! 1 A hír futótűzként terjedt el, 's talpra állította az embereiket. A Vízügyi Igazgatóság Igátőre ladikot kölcsönzött, s ,Nováki Lajos, Bánszki József, 'Szabó István, Tóth Mihály és íaz egészen fiatal Bodnár Imre Nevezőt ragadott. Egy gondolat kiütötte őket; mentsük, ami ■menthető. í Pénteken délben értünk a ^községbe, s már 12 órája folyt 'a mentés, de ezek a fiatal tsz• tagok egy cseppnyi jelét nem \ mutatják a fáradtságnak. ^ Amikor üresen visszafelé tar. Ctott a ladik, az elnökhelyettes■ sei, a fotóriporter kolegámmal )beszálltunk a ladikba. A pa- jlántás környékén már csak ;egy kis sziget magaslott ki a ívízből. Ekkor már a deszkák, is a palántakeretek nagy részét j biztonságba helyezték. reimet és panaszt is feljegyeztek. Persze az előforduló hibákra számos objektív körülmény ad bizonyos fokú magyarázatot, de ezek felszámolásához végső soron az LKM pártbizottságának, pártszervezeteinek, üzem- és gyárvezetőségének kell megkeresnie a kivezető utat. Mi történt a vizsgálat után? A brigád jelentést készített a megyei párt-végrehaj tóbizottság számára, feltárta a vizsgálat során szerzett tapasztalatokat. A végrehajtó bizottság megtárgyalta a brigád jelentését és megfelelő határozatokat hozott a politikai tömegmunka javítására, a hibák felszámolására, a jogos sérelmek orvoslására. Az LKM pártbizottsága intézkedési tervet dolgozott ki a megyei pártvégrehajtóbizottság határozatainak megvalósítására. Az LKM pártszervezeteinek megtisztelő feladata gondoskodni róla, hogy a határozat, s az intézkedési terv ne maradjon csak terv. Ezeket mindenképpen meg kell valósítani. Az emberekért... Kontraszt Először 1958. október 16-án figyeltem fel igazán erre a szóra: brigádvizsgálat. Pártunk Központi Bizottsága több ezer pártmunkást bízott meg a munkásosztály politikai, gazdasági és kulturális helyzetének széleskörű felmérésével. Azok az elvtársak, akik részt vettek ebben a munkában, 45 ezer munkással és munkásból lett értelmiségivel beszélgettek az ország különböző gyáraiban, üzemeiben. E beszélgetések után megszületett a Központi Bizottság emlékezetes határozata a munkásosztály vezető szerepének további megszitál- dítására, gazdasági és kulturális életének további megjavítására. A határozat széleskörű visszhangra és nagy helyeslésre talált, pontjai azóta jórészt megvalósultak, szelleme azonban ma is napirenden van és if lesz még egy ideig. A VII. kongresszus is ráirányította pártszervezeteink figyelmét. Azóta sok — az élet különböző területeit felmérő — hasonló brigádvizsgálatról szegezhettünk tudomást. Nemrég a Népszabadságban olvashattunk arról, hogy a főváros egyik legnagyobb munkáskerületében több mint. tízezer embert kérdeztek meg — az időszerű kérdésekről. A Miskolc városi Pártbizottság néhány hónappal ezelőtt az üzemi demokrácia érvényesülését vizsgálta felül brigádmunkában Miskolc legnagyobb üzemeiben és szénbányáiban. Hasonló módon vizsgálták meg nemrég az Ózdi Kohászati Üzemekben a műszaki értelmiség helyzetét és együttműködését a munkásosztállyal. A vizsgálatok, felmérések nyomán intézkedések születtek, melyek a dolgozók nagy helyeslésével és egyetértésével találkoztak. Az , összehasonlítás önként adódik: a felszabadulás előtt az ország, a megye, a város, a gyárak és az üzemek vezetői egyáltalán nem kérdezték meg a munkásokat, parasztokat, tisztviselőket arról, hogy mi a véleményük a politikáról, a gazdaságról, a kultúráról, — hogy mi jelent örömet, vagy mi okoz keserűséget a dolgozóknak .:; A munkásember a szavát sem emelhette fel, s csak titokban sóhajthatott, mert könnyen repült a szó a hatalom dölyfös urainak ajkáról: „Kuss!” — Sok országban még ma is csak szavalnak a demokráciáról.;: 1956. november 4-e előtt sokszor volt felszínes és formális az emberek véleményének kikérése az időszerű kérdésekről. így születtek meg a sokszor szubjektív határozatok is, amelyeket ellentmondást nem tűrően végre kellett haj-' tani. — a személyi kultusz sok kárt okozott az emberek gondolkodásmódjában is ::: Hát nem jobb ez így, ahogyan pártunk az utóbbi években csinálja? Hát nem jobb az, ha pártunkat ezernyi élő, eleven szál fűzi a dolgozók minden rétegéhez, ha .alkalmasint ezer embert is megkérdez a párt: mi a véleményed? Nem jobb az, ha pártunk ismeri a dolgozó nép örömeit, vágyait, gondjait, s a dolgozók őszintén nyilatkoznak ezekről? Csakis így a jő!... Csépányí Lajos Nézem a víz hömpölygését. Bent az élő Tisza kidöntött fákat cipel a hátán. Az emberek tekintete azonban másfelé vetődik. Ilyen szavakat hallok. — Szegény párák.;; Felfigyelek a szóra, s az emberek meleg tekintetére. Tőlünk távolabb, egy kis földháton az irdatlan víztenger egy kis szigetén két özet, s nyulakat látunk. Nem tudom Tengerré nőtt a Bodrog.
