Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)
1962-04-07 / 81. szám
Termelés és gazdálkodás a termelőszövetkezetekben (3. oldal) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Wltl. évfolyam9 Sl. szóm 1962. április 7, sasom font Heti rádió- és televizióműsor (5. oldal) „Az Akadémia tagjai legyenek az új ismeretek szerzésének bátor harcosai” Kállai Gyula elvtárs felszólalásai a Magyar Tudományos Akadémia pénteki közgyűlésén Pénteken a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartották az Akadémia idei közgyűlését. A közgyűlésen részt vett és az elnökségben foglalt helyet Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Rusz- nvák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hevesi Gyula, Jánossy Lajos, Ligeti Lajos, Manninger Rezső, Novobátzky Károly, az Akadé mia alelnökei, Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára, Bognár Géza és Szabó Imre főtitkár- helyettesek. Jelen volt a közgyűlésen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, akadémiai levelező tag, Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osztályának vezetője, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés al- elnöke, az Akadémia elnökségének tagjai, számos akadémikus és kutató, a társadalmi és a kulturális élet sok más kiválósága. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke megnyitó beszédében méltatta a távlati tudományos kutatási terv jelentőségét és hangoztatta a tudósok felelősségét a fiatal kutatók nevelésében. Ezután a közgyűlés meghallgatta az elnökség beszámolóját az elmúlt évi munkáról és a legközelebbi jövő feladatairól. A beszámolót Erdei Ferenc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára ismertette. A beszámoló után Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese szólalt fel. Bevezetőben a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében köszöntötte az Akadémia 122. közgyűlését, majd hangoztatta: a tudományok művelőinek még sohasem voltak olyan kedvező lehetőségeik, mint napjainkban. Megnőtt áz Akadémiának a tudományok műveléséért vállalt felelőssége, intézeteiben elmélyült a kutatómunka. Az Akadémia teljesíti azt a nagyfontosságú hivatását is, hogy tudományos tevékenységén túlmenően, hasznos javaslatokkal segítse több országos probléma megoldását. — Társadalmunk és nép- köztársaságunk most a fejlődés újabb szakaszához érkezett. A Magyar Szocialista Munkáspárt ez év őszére összehívott VIII. kongresszusa megvonja A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: i A Minisztertanács pénteken ülést tartott. A földművelésügyi miniszter beszámolt a tavaszi mezőgazdasági munkák előrehaladásáról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A földművelésügyi miniszter beszámolt annak a határozatnak a végrehajtásáról, amelyet a kormány egyes gépállomások gépeinek termelőszövetkezetek részére történő eladásáról hozott. A Minisztertanács a jelentést elfogadta és határozatban kijelölte a további teendőket. A kormány megvitatta a Szövetkezetek Országos Szövetsége elnökének jelentését a zöldség- és a gyümölcsfelvásárlás tavalyi tervének végrehajtásáról és ez évi terveiről. A tavalyi súlyos aszály miatt kevesebb burgonya és más zöldségféle termett, a váratlanul hosszúra nyúlt tél több hetes elmaradást okozott a mezőgazdasági munkák megkezdésében, emiatt az új zöldségfélék késnek, — mindez megnehezíti a burgonya- és a zöldségellátásban az igények kielégítését. A kormány több határozatot hozott, hogy az új burgonya és egyéb zöldségfélék piacra kerüléséig az általános ellátás jelenlegi szintjét biztosítsa. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a munkaügyi miniszter jelentését az 1961. évi bérgazdálkodásról és a mun- kanormák alakulásáról. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt majd társadalmi fejlődésünk egész eddigi mérlegét. Építőmunkánk következő szakaszában mindnyájunk közös feladata, hogy meggyorsítsuk a szocialista fejlődést. Akadémiánk jelenét, jövőjét és legfontosabb tennivalóit is ebből a szempontból kell mérlegelni. Az akadémiai kutató tevékenység, a tudósok sokoldalú munkája akkor tölti be igazán hivatását, ha még konkrétabban segíti az ipar. a mezőgazdaság és a kultúra mai problémáinak megoldását. Az Akadémiától és tagjaitól azt kérjük, legyenek az új ismeretek szerzésének bátor cs követésre méltó harcosai, — kutatómunkájuk irányát, vállalkozásuk méreteit a társadalmi valóság talaján állva, a társadalom szükségleteit és éi’dekeit szem előtt tartva határozzák meg. A továbbiakban méltatta a távlati tudományos kutatási terv jelentőségét és kifejezte azt a meggyőződését, hogy az Akadémia tagjai — akik értékesen közreműködtek a terv kidolgozásában — hivatás- tudattal, és a nép irápti szeretettel hozzájárulnak annak megvalósításához, annál is inkább, mivel a 73 főfeladat közül 32-nek az Akadémia a felelős gazdája. Hangsúlyozta az egyetemi tanszékeken folytatott kutatások támogatásának fontosságát, majd rámutatott: tudományos életünk és az Akadémia fontos feladata annak előmozdítása, hogy a marxizmus—lcnlnizmus világnézete uralkodóvá váljék a tudomány minden ágában, a tudósok, kutatók gondolkodásában. Beszéde végén a párt és a kormány nevében sikert kívánt a tudósoknak szocializmust építő hazánk és az emberiség javára végzett munkájukhoz. A párt és a kormány képviselőjének nagy tetszéssel fogadott felszólalása után az akadémiai aranyérem és az akadémiai jutalmak átadása következett. 0 Vili. pártkongresszus tiszteletére Terven felül 19.500 tonna kohászati termék gyártását vállalták a Lenin Kohászati Müvek dolgozói A Lenin Kohászati Művek üzemeiben mintegy kétszáz különböző összejövetelen foglalkoztak az acélmű dolgozóinak indítványával, hogy a párt VIII. kongresszusának tiszteletére kezdődjék a gyárban éves és az eddiginél is színvonalasabb, szélesebbkörű munkaverseny. A martinászok, az elektro-olvasztárok kezdeményezése általános helyeslésre és követésre talált a gyár valamennyi üzemében, munkahelyén. Mindenütt csatlakoztak hozzá, s értékes felajánlásokat is tettek, összesen tízezer tonna acél, nyolcezer tonna hengerelt félkészáru és ezerötszáz tonna egyéb kohászati gyártmány készítését vállalták éves terven felül. A felajánlás értékét emeli, hogy annak jelentős részét megtakarított anyagból állítják elő. Ezenkívül vállalták, hogy az idei, a tavalyinál csaknem nyolc százalékkal nagyobb termelési előirányzatot, 02 százalékban a termelékenység növelésével érik el. A küláő vállalatok ütemesebb, jobb anyagellátására nagyobb arányban alkalmazzák az úgynevezett vagonba termelést. Így az idén — a kikészítő munka jobb megszervezésével — százezer tonna áru kerül a termelő helyről közvetlenül vagonba, illetve azonnali elszállításra. A felajánlás teljesítésére a hagyományos vetélkedésj módokon kívül új, igényesebb versenyformák bevezetését is elhatározták. Hat helyen a Szocialista üzem, tizenöt gyárrészlegnél pedig a Kiváló üzem cím elnyeréséért kezdődött meg a vetélkedés. Nyolcvan munkacsapattal szaporodott a Szocialista brigád cím megszerzéséért küzdők tábora is. így a megtisztelő címért folyó mozgalomban ma már 670 munkacsapat 5700 dolgozója vesz részt. Sürget az idő - munkával ünnepeltünk... — Megtréfált bennünket a szeszélyes időjárás. A hosszú tél után alig vártuk, hogy elolvadjon a hó, kisüssön a Nap és egy kicsit felszikkadjon a föld — mondotta Gál János elvtárs, a miskolci Egyetértés Termelőszövetkezet párttitkára, amikor szerdán délfelé a Sajó-parti szántóföldeken találkoztunk. Aztán minden kérdezés nélkül tovább fűzte a gondolatokat. — Úgy látszik, az idő is velünk ünnepel. . . Reggel ragyogó napsütésre ébredtünk, így elhatároztuk, hogy nem 3808 vasúti kocsi gurítása (Tudósítónktól.) Felszabadulásunk óta. sok szép eredményt érlek cl, Miskolc Tiszai Pályaudvar vasutas dolgozói. Munkájuk eredménye nem maradt figyelmen kívül, minden egyes esetben megkapták jutalmukat. Az éliizem cím elnyerése, a vezér- igazgatói elismerések mellett, 1961. évben például 225 dolgozó kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet, illetve jelvényt. Most is várományosai a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászló kitüntetésnek. Az elmúlt évben 67 brigád. 597 emberrel versenyzett a szocialista brigád cím elnyeréséért. 1962. évben még több brigád kapcsolódott e nemes versenyhez. Hazánk felszabadulásának t7. évfordulójára újabb felajánlást tettek a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése terén. III. Szilágyi János és Soltész László gurításvezetök és brigádjaik, az ,,adott szó kötelez” jelszóval április l-én kiváló eredményt érlek el. 24 óra alatt 3808 kocsi legurítá- sát végezték el, — ilyen eredmény nji&g nem fordult elő Miskolc Tiszai Pályaudvar korszerű gurítódombján. III. Szilágyi János gurftásvezetö szocialista brigádvezető is. Brigádjával együtt elnyerték már a szocialista brigád oklevelet is. Példájukat követi Soltész László gurítás- vezefő és brigádja is. A példa ragadós, mert a Győri-brigád is szeretné ezt az eredményt elérni. Az eredmény annak is köszönhető, hogy a fűtőház a szükséges gépeket határidőben kiállította. tétlenkedünk, behozunk valamit a kényszerű lemaradásból, munkával ünnepeljük felszabadulásunk 17. évfordulóját. Aztán elmondotta, hogy már kora reggel benépesültek a Sajó-parti szántóföldek. Traktorosok. fogatosok, kertészek és a növénytermelési brigád tagjai serényen láttak munkához. A termelőszövetkezet két traktora, nyolc pár fogatos és több mint 40 tsz-tag szántott a konyhakerti növények alá, boronáit, vetette az árpát, si- mitózta, hengerelte a frissen megmunkált földet, dugatták a hagymát és locsolták a dohánypalánták melegágyait. Kint volt a határban Kormos György, a tsz elnöke. Szatmári János, a tsz mezőgazdásza, Tóth István, a növénytermelési brigád vezetője, és Metódi Miklós, a kertészeti brigád vezetője is. A helyszínen irányították a legsürgősebb tavaszi munkálatokat. Tavaly 44 forint 88 fillért, ért ebben a tsz-ben egy munkaegység. Ebben az évben sem akarják alább adni. Legnagyobb törekvésük most az. hogy a miskolci piacon minél előbb jelentkezhessenek a tavaszi primőrárukkal. Szorgalmuk, törekvésük méltó volt a nagy évfordulóhoz. (C9» Tsz-parasztok üdültek Jpsvafőn As algériai nemzed felszabadító badserec alakulatai. A HENCIDAI Vass Sándornak, a jósvafői Tengerszem Szálló ezerötszázadik üdülőjének emlékezetes marad a tölgyekkel borított hegyek között, a télen is vadregényes cseppkőbarlang közelében eltöltött tíz nap. Nemcsak az ezerötszázadik paraszt-üdülőnek kijáró emléktárgyról, hanem az üdülés ezernyi, színes epizódjáról, élményeiről. A múlt év október másodika óta 18 turnusban üdültek itt a hajdú-bihari tsz-parasztok, a biztosítási és önsegélyező csoport rendezésében, s most, hogy véget ért az üdültetés, baráti eszmecserére hívták meg az újságírókat, a rádió-riportereket és az Állami Biztosító Borsod megyei képviselőit. A találkozáson sok mindenről szó esett. Derűs perceket keltett, amikor az üdülő parasztok rendre elmondták, hogyan „törődtek” bele jósorukba. Itt ugyanis nem kellett korán kelniük, a jószággal bajlódniuk, az erdőben fát vágniuk, az építkezésekhez anyagot hordaniuk. Itt most pihenniük „kellett”. Hamarosan rájöttek, hogy ez nem is lehet másként, s bizony igen hamar elszaladt a tíz nap. A jó koszt, az üdítő környezet, a kellemes társaság feloldotta a kezdeti elfogódottságot. Esténkint bizony még táncra is perdültek a szálló halijában. A fiatalok-» kai ropta olykor a táncot a hetven esztendős Barbócz Gyula bácsi is, aki — mint mesélte — itt fürdött először fürdőszobában. De valameny- nyien úgy nyilatkoztak, hogy életük legkedvesebb emléke marad az itt eltöltött idő, s maradnának tovább is, ha lehetne, no meg... ha odahaza a szántás, a vetés nem várná őket. Mint tehát a fentiekből kiderül, Hajdú-Bihar megyei tsz- parasztok üdültek megyénkben, s ezt nem azért írjuk, mintha irigyelnénk tőlük, de azért megkérdeztük dr. Föve- nyesy József elvtárstól, az Állami Biztosító Borsod megyei igazgatójától, hogy a mi megyénkből vajon üdültettek-e tsz-parasztokat? A válasz kissé meglepő és elgondolkoztató. — Megyénkben is megkezdte munkáját a Termelőszövetkezeti Tagok Biztosítási és önsegélyező Csoportja — mondta Fövenyesy elvtárs —, de mi lényegesen kevesebb taglétszámmal dicsekedhetünk, mint más megyék. Amíg más, hasonló adottságú megyében 40 ezer tagot számolnak, mi csak ötezret tartunk nyilván. így az idén mi csak 30 tsz-parasztot üdültethettünk, akik Párádon töltötték el a kellemes tíz napot. (Annak idején fényképes riportban be is számoltunk róla- — Szerk.). Országos szinten 6 és félezer tsz-tagot üdültet- tek az idén, s 10 ezer embert vittek különböző kirándulásokra. Mi ide is csak 150-et tudtunk küldeni. Az alapvető ok tehát ez volt. — Miben látja igazgató elvtárs az aránytalanul kis taglétszám okát? — Nehéz erre határozott Választ adni. Mindenekelőtt talán abban, hogy bár az intéző bizottság mindenütt elkezdte a szervező munkát, sajnos a járási szervektől nem kaptunk elegendő segítséget, elvtársaink és a tsz-tagság körében is mutatkozik bizonyos fokú elzárkózás. Sok t&z-vezető csak azt látja, hogy tagsági díj van (évi 120 forint) és nem ismeri a biztosítás előnyeit. — Melyek ezek? — Nos: ezek közé tartozik a szülési, a betegségi, a házassági. a temetkezési segély; az üdültetés és különböző ingyenes kirándulások. A befizetett tagdíj tehát sokféle kamatot hoz és a tervek szerint a lehetőségek tovább bővülnek. Jövőre sor kerül majd külföldi üdülésekre, kirándulásokra is. Amint tehát a biztosítási csoportba tartozó tagok száma megyénkben emelkedik, egyre nagyobbak lesznek a lehetőségeink, hogy minél több termelőszövetkezeti paraszt utazzék külföldre, vagy belföldi üdülésre, kipihenni a munka fáradalmait. AZOK, akik már voltak Párádon, tudják, hogy milyen jó dolog ez. (Únodváifl r---------------------------------------------\ Hruscsov válaszlevele a japán miniszterelnökhöz (2. oldal) Világ prolefáríai, egyesüljetek!
