Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-07 / 81. szám

Termelés és gazdálkodás a termelőszövetkezetekben (3. oldal) A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Wltl. évfolyam9 Sl. szóm 1962. április 7, sasom font Heti rádió- és televizióműsor (5. oldal) „Az Akadémia tagjai legyenek az új ismeretek szerzésének bátor harcosai” Kállai Gyula elvtárs felszólalásai a Magyar Tudományos Akadémia pénteki közgyűlésén Pénteken a Magyar Tudo­mányos Akadémia dísztermé­ben tartották az Akadémia idei közgyűlését. A közgyűlé­sen részt vett és az elnökség­ben foglalt helyet Kállai Gyu­la, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, Rusz- nvák István, a Magyar Tudo­mányos Akadémia elnöke, He­vesi Gyula, Jánossy Lajos, Li­geti Lajos, Manninger Rezső, Novobátzky Károly, az Akadé mia alelnökei, Erdei Ferenc, az Akadémia főtitkára, Bognár Géza és Szabó Imre főtitkár- helyettesek. Jelen volt a köz­gyűlésen Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, akadémiai levelező tag, Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága tudomá­nyos és kulturális osztályának vezetője, dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés al- elnöke, az Akadémia elnöksé­gének tagjai, számos akadé­mikus és kutató, a társadalmi és a kulturális élet sok más kiválósága. Rusznyák István, a Magyar Tudományos Akadémia elnö­ke megnyitó beszédében mél­tatta a távlati tudományos kutatási terv jelentőségét és hangoztatta a tudósok felelős­ségét a fiatal kutatók nevelé­sében. Ezután a közgyűlés meghallgatta az elnökség be­számolóját az elmúlt évi mun­káról és a legközelebbi jövő feladatairól. A beszámolót Er­dei Ferenc, a Magyar Tudo­mányos Akadémia főtitkára ismertette. A beszámoló után Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szó­lalt fel. Bevezetőben a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a forradalmi munkás-paraszt kormány ne­vében köszöntötte az Akadé­mia 122. közgyűlését, majd hangoztatta: a tudományok művelői­nek még sohasem voltak olyan kedvező lehetősége­ik, mint napjainkban. Megnőtt áz Akadémiának a tudományok műveléséért vál­lalt felelőssége, intézeteiben elmélyült a kutatómunka. Az Akadémia teljesíti azt a nagy­fontosságú hivatását is, hogy tudományos tevékenységén túlmenően, hasznos javaslatok­kal segítse több országos prob­léma megoldását. — Társadalmunk és nép- köztársaságunk most a fejlődés újabb szakaszához érkezett. A Magyar Szocialista Munkás­párt ez év őszére összehívott VIII. kongresszusa megvonja A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: i A Minisztertanács pénteken ülést tartott. A földművelésügyi miniszter beszámolt a tavaszi mezőgaz­dasági munkák előrehaladásá­ról. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. A földművelésügyi miniszter beszámolt annak a határozat­nak a végrehajtásáról, amelyet a kormány egyes gépállomások gépeinek termelőszövetkezetek részére történő eladásáról ho­zott. A Minisztertanács a je­lentést elfogadta és határozat­ban kijelölte a további teendő­ket. A kormány megvitatta a Szövetkezetek Országos Szövet­sége elnökének jelentését a zöldség- és a gyümölcsfelvásár­lás tavalyi tervének végrehaj­tásáról és ez évi terveiről. A tavalyi súlyos aszály miatt ke­vesebb burgonya és más zöld­ségféle termett, a váratlanul hosszúra nyúlt tél több hetes elmaradást okozott a mezőgaz­dasági munkák megkezdésé­ben, emiatt az új zöldségfélék késnek, — mindez megnehezíti a burgonya- és a zöldségellá­tásban az igények kielégítését. A kormány több határozatot hozott, hogy az új burgonya és egyéb zöldségfélék piacra kerüléséig az általános ellátás jelenlegi szintjét biztosítsa. A Minisztertanács megvitatta és elfogadta a munkaügyi mi­niszter jelentését az 1961. évi bérgazdálkodásról és a mun- kanormák alakulásáról. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt majd társadalmi fejlődésünk egész eddigi mérlegét. Építő­munkánk következő szakaszá­ban mindnyájunk közös fel­adata, hogy meggyorsítsuk a szocialista fejlődést. Akadémi­ánk jelenét, jövőjét és leg­fontosabb tennivalóit is ebből a szempontból kell mérlegel­ni. Az akadémiai kutató tevé­kenység, a tudósok sok­oldalú munkája akkor töl­ti be igazán hivatását, ha még konkrétabban segíti az ipar. a mezőgazdaság és a kultúra mai problé­máinak megoldását. Az Akadémiától és tagjaitól azt kérjük, legyenek az új ismeretek szerzésének bá­tor cs követésre méltó har­cosai, — kutatómunkájuk irányát, vállalkozásuk méreteit a tár­sadalmi valóság talaján állva, a társadalom szükségleteit és éi’dekeit szem előtt tartva ha­tározzák meg. A továbbiakban méltatta a távlati tudományos kutatási terv jelentőségét és kifejezte azt a meggyőződését, hogy az Akadémia tagjai — akik érté­kesen közreműködtek a terv kidolgozásában — hivatás- tudattal, és a nép irápti szere­tettel hozzájárulnak annak megvalósításához, annál is in­kább, mivel a 73 főfeladat közül 32-nek az Akadémia a felelős gazdája. Hangsúlyozta az egyetemi tanszékeken folytatott kutatá­sok támogatásának fontossá­gát, majd rámutatott: tudományos életünk és az Akadémia fontos feladata annak előmozdítása, hogy a marxizmus—lcnlnizmus világnézete uralkodóvá váljék a tudomány minden ágában, a tudósok, kutatók gondolkodásában. Beszéde végén a párt és a kormány nevében sikert kívánt a tudósoknak szocializmust építő hazánk és az emberiség javára végzett munkájukhoz. A párt és a kormány kép­viselőjének nagy tetszéssel fo­gadott felszólalása után az akadémiai aranyérem és az akadémiai jutalmak átadása következett. 0 Vili. pártkongresszus tiszteletére Terven felül 19.500 tonna kohászati termék gyártását vállalták a Lenin Kohászati Müvek dolgozói A Lenin Kohászati Művek üzemeiben mintegy kétszáz különböző összejövetelen fog­lalkoztak az acélmű dolgozói­nak indítványával, hogy a párt VIII. kongresszusának tiszteletére kezdődjék a gyár­ban éves és az eddiginél is színvonalasabb, szélesebbkörű munkaverseny. A martinászok, az elektro-olvasztárok kezde­ményezése általános helyes­lésre és követésre talált a gyár valamennyi üzemében, munka­helyén. Mindenütt csatlakoz­tak hozzá, s értékes felajánlá­sokat is tettek, összesen tíz­ezer tonna acél, nyolcezer tonna hengerelt félkészáru és ezerötszáz tonna egyéb kohá­szati gyártmány készítését vál­lalták éves terven felül. A fel­ajánlás értékét emeli, hogy annak jelentős részét meg­takarított anyagból állítják elő. Ezenkívül vállalták, hogy az idei, a tavalyinál csaknem nyolc százalékkal nagyobb termelési előirányzatot, 02 szá­zalékban a termelékenység növelésével érik el. A küláő vállalatok ütemesebb, jobb anyagellátására nagyobb arányban alkalmazzák az úgy­nevezett vagonba termelést. Így az idén — a kikészítő munka jobb megszervezésével — százezer tonna áru kerül a termelő helyről közvetlenül vagonba, illetve azonnali el­szállításra. A felajánlás teljesítésére a hagyományos vetélkedésj mó­dokon kívül új, igényesebb versenyformák bevezetését is elhatározták. Hat helyen a Szocialista üzem, tizenöt gyár­részlegnél pedig a Kiváló üzem cím elnyeréséért kezdődött meg a vetélkedés. Nyolcvan munkacsapattal szaporodott a Szocialista brigád cím meg­szerzéséért küzdők tábora is. így a megtisztelő címért folyó mozgalomban ma már 670 munkacsapat 5700 dolgozója vesz részt. Sürget az idő - munkával ünnepeltünk... — Megtréfált bennünket a szeszélyes időjárás. A hosszú tél után alig vártuk, hogy el­olvadjon a hó, kisüssön a Nap és egy kicsit felszikkadjon a föld — mondotta Gál János elvtárs, a miskolci Egyetértés Termelőszövetkezet párttitká­ra, amikor szerdán délfelé a Sajó-parti szántóföldeken ta­lálkoztunk. Aztán minden kér­dezés nélkül tovább fűzte a gondolatokat. — Úgy látszik, az idő is ve­lünk ünnepel. . . Reggel ra­gyogó napsütésre ébredtünk, így elhatároztuk, hogy nem 3808 vasúti kocsi gurítása (Tudósítónktól.) Felszabadulásunk óta. sok szép eredményt érlek cl, Miskolc Tiszai Pályaudvar vasutas dolgozói. Munkájuk eredménye nem ma­radt figyelmen kívül, minden egyes esetben megkapták jutalmukat. Az éliizem cím elnyerése, a vezér- igazgatói elismerések mellett, 1961. évben például 225 dolgozó kapta meg a kiváló dolgozó oklevelet, il­letve jelvényt. Most is várományo­sai a Minisztertanács és a SZOT Vörös Vándorzászló kitüntetésnek. Az elmúlt évben 67 brigád. 597 em­berrel versenyzett a szocialista brigád cím elnyeréséért. 1962. év­ben még több brigád kapcsolódott e nemes versenyhez. Hazánk felszabadulásának t7. évfordulójára újabb felajánlást tet­tek a termelékenység emelése, az önköltség csökkentése terén. III. Szilágyi János és Soltész László gurításvezetök és brigádjaik, az ,,adott szó kötelez” jelszóval áp­rilis l-én kiváló eredményt érlek el. 24 óra alatt 3808 kocsi legurítá- sát végezték el, — ilyen eredmény nji&g nem fordult elő Miskolc Ti­szai Pályaudvar korszerű gurító­dombján. III. Szilágyi János gurftásvezetö szocialista brigádvezető is. Brigád­jával együtt elnyerték már a szo­cialista brigád oklevelet is. Példá­jukat követi Soltész László gurítás- vezefő és brigádja is. A példa raga­dós, mert a Győri-brigád is sze­retné ezt az eredményt elérni. Az eredmény annak is köszönhető, hogy a fűtőház a szükséges gépe­ket határidőben kiállította. tétlenkedünk, behozunk vala­mit a kényszerű lemaradásból, munkával ünnepeljük felsza­badulásunk 17. évfordulóját. Aztán elmondotta, hogy már kora reggel benépesültek a Sajó-parti szántóföldek. Trak­torosok. fogatosok, kertészek és a növénytermelési brigád tagjai serényen láttak munká­hoz. A termelőszövetkezet két traktora, nyolc pár fogatos és több mint 40 tsz-tag szántott a konyhakerti növények alá, boronáit, vetette az árpát, si- mitózta, hengerelte a frissen megmunkált földet, dugatták a hagymát és locsolták a do­hánypalánták melegágyait. Kint volt a határban Kor­mos György, a tsz elnöke. Szatmári János, a tsz mező­gazdásza, Tóth István, a nö­vénytermelési brigád vezetője, és Metódi Miklós, a kertészeti brigád vezetője is. A helyszí­nen irányították a legsürgő­sebb tavaszi munkálatokat. Tavaly 44 forint 88 fillért, ért ebben a tsz-ben egy munka­egység. Ebben az évben sem akarják alább adni. Legna­gyobb törekvésük most az. hogy a miskolci piacon minél előbb jelentkezhessenek a ta­vaszi primőrárukkal. Szorgal­muk, törekvésük méltó volt a nagy évfordulóhoz. (C9» Tsz-parasztok üdültek Jpsvafőn As algériai nemzed felszabadító badserec alakulatai. A HENCIDAI Vass Sándor­nak, a jósvafői Tengerszem Szálló ezerötszázadik üdülőjé­nek emlékezetes marad a töl­gyekkel borított hegyek között, a télen is vadregényes csepp­kőbarlang közelében eltöltött tíz nap. Nemcsak az ezeröt­századik paraszt-üdülőnek ki­járó emléktárgyról, hanem az üdülés ezernyi, színes epizód­járól, élményeiről. A múlt év október másodika óta 18 tur­nusban üdültek itt a hajdú-bi­hari tsz-parasztok, a biztosítá­si és önsegélyező csoport ren­dezésében, s most, hogy véget ért az üdültetés, baráti eszme­cserére hívták meg az újság­írókat, a rádió-riportereket és az Állami Biztosító Borsod me­gyei képviselőit. A találkozáson sok minden­ről szó esett. Derűs perceket keltett, amikor az üdülő pa­rasztok rendre elmondták, ho­gyan „törődtek” bele jósoruk­ba. Itt ugyanis nem kellett ko­rán kelniük, a jószággal baj­lódniuk, az erdőben fát vág­niuk, az építkezésekhez anya­got hordaniuk. Itt most pihen­niük „kellett”. Hamarosan rá­jöttek, hogy ez nem is lehet másként, s bizony igen hamar elszaladt a tíz nap. A jó koszt, az üdítő környezet, a kellemes társaság feloldotta a kezdeti elfogódottságot. Esténkint bi­zony még táncra is perdültek a szálló halijában. A fiatalok-» kai ropta olykor a táncot a hetven esztendős Barbócz Gyula bácsi is, aki — mint mesélte — itt fürdött először fürdőszobában. De valameny- nyien úgy nyilatkoztak, hogy életük legkedvesebb emléke marad az itt eltöltött idő, s maradnának tovább is, ha le­hetne, no meg... ha odahaza a szántás, a vetés nem várná őket. Mint tehát a fentiekből ki­derül, Hajdú-Bihar megyei tsz- parasztok üdültek megyénk­ben, s ezt nem azért írjuk, mintha irigyelnénk tőlük, de azért megkérdeztük dr. Föve- nyesy József elvtárstól, az Ál­lami Biztosító Borsod megyei igazgatójától, hogy a mi me­gyénkből vajon üdültettek-e tsz-parasztokat? A válasz kissé meglepő és elgondolkoztató. — Megyénkben is megkezd­te munkáját a Termelőszövet­kezeti Tagok Biztosítási és ön­segélyező Csoportja — mondta Fövenyesy elvtárs —, de mi lényegesen kevesebb taglét­számmal dicsekedhetünk, mint más megyék. Amíg más, ha­sonló adottságú megyében 40 ezer tagot számolnak, mi csak ötezret tartunk nyilván. így az idén mi csak 30 tsz-parasztot üdültethettünk, akik Párádon töltötték el a kellemes tíz na­pot. (Annak idején fényképes riportban be is számoltunk ró­la- — Szerk.). Országos szinten 6 és félezer tsz-tagot üdültet- tek az idén, s 10 ezer embert vittek különböző kirándulá­sokra. Mi ide is csak 150-et tudtunk küldeni. Az alapvető ok tehát ez volt. — Miben látja igazgató elv­társ az aránytalanul kis taglét­szám okát? — Nehéz erre határozott Választ adni. Mindenekelőtt ta­lán abban, hogy bár az inté­ző bizottság mindenütt elkezd­te a szervező munkát, sajnos a járási szervektől nem kap­tunk elegendő segítséget, elv­társaink és a tsz-tagság köré­ben is mutatkozik bizonyos fo­kú elzárkózás. Sok t&z-vezető csak azt látja, hogy tagsági díj van (évi 120 forint) és nem ismeri a biztosítás előnyeit. — Melyek ezek? — Nos: ezek közé tartozik a szülési, a betegségi, a házassá­gi. a temetkezési segély; az üdültetés és különböző ingye­nes kirándulások. A befizetett tagdíj tehát sokféle kamatot hoz és a tervek szerint a lehe­tőségek tovább bővülnek. Jö­vőre sor kerül majd külföldi üdülésekre, kirándulásokra is. Amint tehát a biztosítási cso­portba tartozó tagok száma megyénkben emelkedik, egyre nagyobbak lesznek a lehetősé­geink, hogy minél több ter­melőszövetkezeti paraszt utaz­zék külföldre, vagy belföldi üdülésre, kipihenni a munka fáradalmait. AZOK, akik már voltak Pá­rádon, tudják, hogy milyen jó dolog ez. (Únodváifl r---------------------------------------------\ Hruscsov válaszlevele a japán miniszterelnökhöz (2. oldal) Világ prolefáríai, egyesüljetek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom