Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-28 / 98. szám

Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt népünk

VAA^V -VV^V>XVV/VAX\A*AA^A^A^\A^VV^\A^VVAA»AA<^\A^A«AA<A/V^A^/VAA^A^AA<AA<A/VAA<A/^/\A^A^VV^\A#*V

A borsodi üzemek kiállítása a Budapesti Ipari Vásáron

Május második felében rendezik meg a hagyományos, nemzetközi színvonalú Budapesti Ipari Vásárt. A vásáron sok borsodi üzem, vállalat is bemutatja termékeit. A konstruktőrök, tervezők, munkások, műszakiak hosszú hónapok óta dolgoznak, hogy a kiállításon gyáruk, üzemük remekelhessen: új gépekkel, géptípusokkal lepjék meg a vásár látogatóit.

Termizáló kemence és kovácsológép a kiállításon

A Lenin Kohászati Művekben, mint Krasznai Béla kereskedelmi főosztályvezető elmondotta, már a múlt év vége felé megkezdték az ipari vásárra való felkészülést. Ha pontosak akarunk lenni, akkor el kell mondanunk, hogy a kohászatnak ez évben a BIV a második kiállítása lesz. Ugyanis résztvettek a Lipcsei Vásáron is, ahol színvonalas kiállításukért dicséretet kaptak. Budapesten részben azokat a termékeket mutatják be, amelyekkel Lipcsében szerepeltek, részben új meglepetést tartogatnak. A kiállítás anyagának szállítását már a jövő héten megkezdik, és május 10-én valamennyi kiállítási darab Budapesten lesz.

A Lenin Kohászati Művek kiállítását a kohászati üzemek állandó pavilonjában rendezik meg. Ebben mutatja be termékeit az Ózdi Kohászati Üzemek, a Dunai Vasmű, Csepel, a Lőrinci Hengermű is.

— Arra törekszünk — mondja Krasznai Béla —, hogy kiállításunk színesebb, érdekesebb és gazdagabb legyen a tavalyinál. Bemutatunk különféle öntvényeket, ötvözött anyagokat, csavarféleségeket, húzott, csiszolt, hántolt, hengerelt áruféleségeket. A hengerelt árukat a tavalyi bemutatótól eltérően nem hosszmé- í retökben, hanem kb. 80 centi,j ♦> v’X‘v •> v v v •:* vv•> •:* •> •> •> »:• •:* *;• •> •> v *;* *:■

HÓ-RUKK1

•.

.. Az atyafiak megalkudtak, aztán a szép rózsaszín orrúi '! üszőt odakötötték a kocsi saroglyájához. Egymás tenyerébe£ , , csaptak, s nevető szemükbe tolakodott a kívánsága

• > —■ Igyunk egy áldomást!

] | Pohár poharat, szó szót követett. Az üsző kint panasso- % ,. san tekintett olykor halra, de nem történt semmi. A Nap is * |; közel ért már esti szállásához, amikor hús szél kapaszkodott % ,, a vendéglő utcai cégérébe. Eső volt készülőben. Ez vetett*

< ■ véget a szerencsés üzletdiktálta poharazgatásnak. Elindultak.

!! Hogy így volt-e minden részletében az eset, nem tudom, *

< • de amikor megállította a szerencsi országúton a' kocsinkat % | az atyafi, csakis így tudtam elképzelni a dolgot. Az üsző *

• i kifáradt, menni se bírt, s lefeküdt a kocsi után. Hárman * 11 voltak, kevesen. Próbálták szépen, csúnyán, de nem állt * ,. lábra. Megeredt az eső is, Szerencs felől pedig már fekete * \ \ csákóként ült a. felhő a községre.

.. — Uraim, ha markos emberek, segítsenek... — A szava f

‘ • olyan részvétkérően hangzott, hogy ha tényleg urak va- £ ! I gyünk, akkor is engedünk a kérésnek. Ám urak nem vol- *

< • tunk, a helyzet meg siralmas volt. Körülálltuk az üszőt, fog- jj

\ \ tűk, markolásztuk, de mintha belenőtt volna a lába a földbe, * <. aztán valamelyikünk eltalálta: •••

] \ — Há-rukk! — S egy-kettőre felkerült a kocsira a fá- *

,, radt boci. *

• | Az atyafi hirtelen szóhoz sem jutott, csak mikor már a

!! kocsi ajtóit kezdtük becsukogatni, szólt utánunk: •>

< > — Egyem meg a szájukat, de jót tettek velünk! *

I! _ S amíg Miskolcig értünk, meg volt a témánk. Sok-sok %

< > disznpvágás került szóba, így fogtuk le a röfit, . meg úgy. *

| \ De azzal senki sem dicsekedett el, hogy vérben forgó szemű, X .. láncról elszabadult bikát állított volna meg valaha is. Nem, $

;; ezt egy újságíró sem hitte volna el a másiknak... %

• * (garami)

méter hosszúságú szeletekben állítjuk ki. Színes képsorozattal szemléltetően mutatjuk be, hogy a kiállított tárgyakat milyen célra készítjük, milyen gépekbe szerelik be, milyen célokra használják fel. Készig tünk maketteket is. A vásár résztvevői megtekinthetik termizáló kemencénk kicsinyített mását, amelyet működés közben mutatunk be. Készül a „manipulátor”, másnéven a kovácsológép kicsinyített mása. Ez a nagyszerű gép működés közben mutatja be, hogy mennyire megkönnyíti az emberi munkát, s milyen gyorsan, pontosan dolgozik.

Kilenc új gép protótipusával szerepel a DIMÁVAG

A DIMÁVAG dolgozói szinte már hagyományos módon az idén is egy sereg új gép prototípusát mutatják be a budapesti kiállításon. A gyúr tekintélyes helyet kap a Petőfi- csarnokban, ahol a szerszámgépipari termékeket állítják ki. A DIMÁVAG két „standon” — mintegy 220 négyzetméternyi területen — kilenc új és egy régebbi géptípust állít ki.

— A kiállításon — mondja Pálkövi István, az értékesítési osztály vezetője — többek között bemutatunk egy acélhuzalhúzó gépsort. Ez nyolc egységből álló gép, amely minőségi acélhuzal termelésre alkalmas, teljesen új konstrukció. Máris nagy az érdeklődés iránta. Például ilyen gépre van szüksége a December 4 Drótműveknek és több külföldi cégnek. Részt- veszünk a kiállításon egy huzalgyártó gépsorral is. Ez a kábelgyártógép három egységből áll: a finomhúzógépből, a folyamatos lágyítóból és az automata felcsévélőbői. A gép három műveletet végez egyszerre. Kiállítunk egy körasztalos marógépet. Ezt a célgépek fejlesztési programja szerint a Csepeli Autógyár részére kéíMegnyilt „Az egyetem az iparért’ c. kiállítás

szítjük. A gép a különféle szi- lumén i alkatrészek sík felületének megmunkálását végzi. Egy felfogásban nagyolási és simító munka elvégzésére alkalmas. Bemutatunk egy 200 tonnás hidraulikus sajtolót. Irányítását automata vezérlő berendezés végzi. A sajtoló főleg a műanyagipar számára jelentős. A sajtolót működés közben mutatjuk be, műtárgyakat készítünk vele és ezzel megajándékozzuk a látogatókat. Lehetne minden gépről beszélni, de egyről még szólni kell. A látogatók megtekinthetnek egy gumirúgózású villamos kerékpárt. Az abroncs és a tárcsa közé gumirétegat helyezünk el. így akarjuk csökkenteni a villamosok rezgését, rázkódását.

Hat targoncával,

20 szivattyúval szerepel

a Könnyűgépgyár

A Miskolci Könnyűgépgyár az idén ötödször vesz részt termékeivel a kiállításon és vásáron. Tavaly a Petőfi-pavilon mögött először rendezett külön helyiségben önálló kiállítást. Az idén ugyancsak a Petőfi- pavilon mögött (szemben a Nehézszerszámgépgyár rendezi első kiállítását) mutatja be termékeit a gyár kollektívája.

— A Budapesti Ipari Vásáron — mondja Kárpátfalvi Oszkár exportfelelös — többek között kiállítunk 6 darab Béta—1 típusú dieselmotoros emelőtargoncát különféle új megfogókészülékekkel. A tavalyitól nagyobb — kb. 200 négyzetméter — területet kapunk, s így lehetőség nyílik arra, hogy működés közben mutassuk be a targoncákat és a szivattyúkat. A targoncákon kívül 20 darab különféle típusú — mint élelmezési, ipari, hajó, s egyéb — típusú szivattyúkat mutatunk be. Különösen érdekesek a mezőgazdasági szivattyúk, amelyeket a gyár dolgozói a termelőszövetkezetek segítése érdekében konstruáltak. Elsőízben mutatjuk be ongai gyáregységünk termékeit, különféle típusú csavarokat, akkumulátorokat.

A „sláger” május 21-én és 22-én lesz. Ekkor tartunk ugyanis a hazai és a külföldi szakemberek részére szakmai bemutatókat.

Jó ütemben épül a Berentei Könnyübetongyár

A Borsodi Hőerőműből kikerülő pernyesalak gazdaságos hasznosítására az elmúlt év végén új gyár építését kezdték meg a kazincbarcikai ipartelepen. A több mint 213 millió forintos beruházással készülő Könnyübetongyárban az eddig értéktelen pernyéből évente 180 ezer köbméter úgynevezett gázszilikát falazóelemet: középblokkokat és falpanelokat készítenek. Ez a mennyiség évi 10 ezer lakás felépítéséhez elegendő.

Az új gyár termelő üzeme lényegében egy 195 méter hosszú és 165 méter széles épületcsarnok lesz, amelyben előkészítő üzemet, öntőcsarnokot, bétonérlelőt és fedett tárolót alakítanak ki. így az előkészítő üzembe szállított pernyesalak a csarnok végén mint kész épületelem kerül majd a tárolóba. A hatalmas csarnokot hagyományos módszerrel és előregyártóit — egyenként 7— 9 tonna súlyú — vasbetonpillérekből építik fel. A munkák meggyorsítására új technológiát is alkalmaznak. A csarnok tetörészét 5 centiméter vastag — egyenként 35—40 tonna súlyú —. úgynevezett dongahéj szerkezettel fedik be. A 17 méter hosszú és 8 méter széles félköralakú dongahéjból 32 darabot készítenek. ?

A budapesti műegyetem aulájában megnyílt „Az egyetem az iparért” címmel az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem szakmai bemutató kiállítása. A kiállítást: dr. Pelik József egyetemi tanár, tudományos rektorhelyettes nyitotta meg. A kiállítás két hétig marad nyitva. A képen: Kilián József építésügyi rninisz- - terhelyettes a kiállításon.

************v*******************************

Gumirúgózású

villamoskocsikerékpár készül a DIMÁVAG-ban

A Fővárosi Villamosvasút vezetősége a közlekedés fejlesztésére új, korszerűbb villamoskocsi kerékpárfajta kikísérletezésére állapodott meg már korábban a DI- MAVAG-gal. A gyár kerékpárüzemének műszaki dolgozói a Ganz-MÁVAG, valamint a Gumikutató Intézet közreműködésével kidolgozta a gumírozású kocsikerékpár konstrukcióját. Ennek alapján a diósgyőri kerékpárüzemben elkészült az első, nagy, újfajtájú villamoskocsi kerékpár, s ebből kettőt csütörtökön már útnak is indítottak Budapestre. A másik kettőt is még a napokban átadják a Fővárost Villamosvasútnak. A terv szerint az újfajta kerékpárokat május első napjaiban villamos- kocsiba építik és megkezdik a kipróbálását a főváros különböző vonalain. Majd a későbbiekben, a kerékpárok próbafutásának tapasztalatai után hozzáfognak Diósgyőrben azok sorozatgyártásához.

Az újfajta kerékpárok jellemzője, hogy a kerékabroncs és a keréktárcsa közé tömqr. megfelelő szilárdságú gumit alkalmaztak, miáltal a villamos-közlekedés várhatóan sokkal zajtalanabb, kényelmesebb lesz, s a nagyobb rugalmasság következtében jelentősen növekszik a kerékabroncsok élettartama is.

Igazgatói alapból küldik julalomüdülésre a legjobb szuhavölgyi bányászokat

A Szuhavölgyi Bányaüzem vezetősége a szakszervezettel, valamint a KISZ-szervezettel közösen, 24, munkában kitűnt bányászt küld jutalomüdülésre az igazgatói alapból. A szuhavölgyi bányászok legjobbjai egy, illetve két hetet töltenek a baráti Szovjetunióban. Csehszlovákiában és Romániában. A jutalomüdülésre küldött bányászok valamennyien szocialista munkabrigádok tagjai, akik másfél éven keresztül elsősorban a fej teljesítmény növelésében és az új, fejlettebb műszaki eljárások meghonosításában mutattak példát.

A nyíri alma

Ä tízezredik . ..

A napokban bonsőstges ünnep ségre gyűltek össze a budapesti Vörös Csillag Traktor:;vár dömperszereldéjénck dolgozói. Ezen a napon kószült cl a 10 OOfl-lk dömper, amely kiváló tulajdonságainál fogva, joggal vívta ki idáig is a hazai és a külföldi szakemberek elismerését. Eddig a magyar ipar és mezőgazdaság részére háromezret, hétezret pedig külföldi megrendelésre készítettek. A képen: Az ünneplők sorfala között hagyja ci a tízezredik dömper a szereidét.

Ezen a helyzeten a termelőszövetkezet megalakulása változtatott, amikor ismét közös irányítás, közös művelés alá került a gyümölcsös. A termelőszövetkezet komolyan hozzálátott a gyümölcsfák ápolásához, rendszeresen elvégzik a permetezéseket, erre külön gépeket szereztek be. Jelentős mennyiségű vegyes és szerves műtrágyát adtak a földnek, s ezt mindinkább kezdi meghálálni a 80 hold. A termelőszövetkezet ragaszkodik a gyümölcsöshöz, egyik fő bevételi forrásának tartja. S hogy milyen komoly a ragaszkodás, azt mutatja az is, hogy nemrégen újabb 17 holdon telepítettek gyümölcsöst, s az elkövetkezendő öt esztendő során a nehezebben művelhető dombháti részeken további 200 holdon telepítenek almafákat.

Nincs kellő szakirtinyítás

Tavaly is jó termést szüreteltek, ám a nyíri tsz-gazdák mégsem elégedettek. Ha szóba kerül a tavalyi átadás, felvásárlás, kissé rosszallóan ráncolják a homlokukat. Az történt ugyanis, hogy válogatás nélkül, ömlesztve adták át az almát a MÉK-nek, s így kilójáért csupán 1,48 forintot kaptak. Ez nevetségesen csekély összeg, különösen, ha a nyíriek beszédét hallgatjuk. Ugyan-, azért áz almáért, amit a tsz átadott a felvásárlónak, 6 forintot fizettek a vásárlók a sátoraljaújhelyi piacon. Az ugyanis a helyzet, hogy a szerzett munkaegységek után alma juttatásban is részesülnek a tsz- tagok. Ezt ők szabadon értékesíthetik, használhatják. Ez a tapasztalat indította arra Kos- csó Miklós tsz-elnököt, hogy elmenjen a tapasztalt, idősebb testvérekhez, a szabolcsi almatermelőkhöz. Onnan hozta magával a tapasztalatokat. S ezek a tapasztalatok elsősorban arra -intik a tsz-t, hogy szervezzék meg a válogatást, a korszerű raktározást, kerítsék körbe a gyümölcsöst, hogy megvédjék a környező erdők vadjainak pusztításától.

Igen ám, de ez nem olyan egyszerű dolog. Nyíriben jóformán nincsen felnőtt ember, aki ne értene az almafa metszéséhez, ápolásához, de több tíz- és százholdak munkálatait irányítani, a válogatás szakszerű munkáját megindítani nem egyszerű, ehhez már komoly hozzáértés szükséges. S ez nincs! A járási, de a megyei tanácstól sem keresték még fel a termelőszövetkezetet szak- felügyelők. És mint mondják, Nyíriben nagyon szívesen vennék a szakirányítást. Azt, ha a járási tanács mezőgazdasági osztályáról időnként eljönnének a szakfelügyelők, s tanácsaikkal, szakirányításukkal segítenék őket. A tsz-gazdák szavaiból derül ki az is, hogy neAi ártana a megyében egy gyümölcstermesztési tanfolyamot indítani, ahol ki tudnák képezni a gyümölcsösök szakembereit. Ez a gondolat igen megszívlelendő, hiszen nem csupán a 80, s a nemrégiben telepített 17 hold jövőjéről, hanem a későbbi, többszáz holdas gyümölcsös sorsáról van

szó, s az egyáltalán nem mellékes, hogy kinek a kezében nyugszik a gyümölcsösök kezelése, munkálása. Miután köztudomású az is, hogy a megye más területén is nagyobbmér- vű gyümölcstelepítésekre kerül sor, így még inkább jogosnak látszik a kívánság: teremtsünk szakmai feltételeket is a gyümölcstermesztéshez.

A község mai gondja

Egy válogatónak a megépítése, amelyet most terveznek, nem csupán szakmai gond, de komoly pénzbe is kerül. A tsz most egy 10x30 méteres tárolót szándékozik építeni, hogy a tavalyi átadási gondok ne ismétlődjenek meg, meg tudják szervezni a válogatást, mert így eleve magasabb az átvételi összeg, 4,80—5,— forint kilónként Részben saját részben állami erővel a tároló építését meg tudják oldani. A gyümölcsösök bekerítése azonban nagyobb gond. Az erdészet ugyanis csupán a község környezetében kerítette el az erdőket, a távolabbi részeken már szabadon sétálhatnak a szarvasok, az őzék, és kártételükkel szemben nincs ellenállás addig, míg a gyümölcsöst nem tudják bekeríteni. Ehhez további állami támogatás kellene, s bizonyára a nyíriek sem tagadnák meg hozzájárulásukat, saját erejükből is áldoznának erre.

A nyíri alma minősége kiváló, sokáig tartósítható, állítólag még augusztusban is megőrzi keménységét, jó tulajdonságait, tehát szállítható és exportképes. A telepítés és a termesztés további céljai azonban azt sürgetik, hogy a fenti gondok megoldódjanak, és szakmai hozzáértéssel istápolják a nyírieket.

Garami Ernő

• Ä nyíriek nem ok nélkül ; büszkék az almájukra. A ke- .ményhúsú gyümölcs íze, zama- | ta vetekszik a szabolcsi álmáé !val, s a helybeliek azt állítják 'hogy még jobb is, csak a nagysága nem éri el a szabolcsiét 1921—1922-ben ültették az else pálmafákat a községben nagyobb területen, a Károlyi-birtokon. Az akkori törvények állítólag kedveztek a nagyobb, összefüggő, zárt kertek, gyümölcsösök tulajdonosainak. £ a Károlyi rokonság tagjainak nem kellett tartani attól, hogy a földosztás megbontja a birtokukat. (Nem a Kál-Kápolnán földet osztó Károlyi Mihályró] van szó.) Az évek során rájöttek a nagybirtok tulajdonosai, hogy az alma nemcsak mentségül szolgál egy esetleges akció elleni védekezésre, de érdemes is vele foglalkozni, mert a környékbeli erdei talajon kiválóan díszük az alma, s a befektetett összegeket a termés megtéríti, sőt tekintélyes hasznot is hoz. Évtizedekig egybefüggő egységként kezelték a ,80 holdas gyümölcsöst, majd 1945-ben, a földosztás során ezt is feldarabolták a község lakói között.

A tsz gondozásában

Sajnos, a gyümölcsös felosztása kedvezőtlenül hatott a fák állagára, a termésátlagok alakulására. Nyíltan megmondják a községben:

Voltak, akik rendesen művelték és kezelték a gyümölcsöst, de sajnos a többség csak a terméssel törődött, a talajerő utánpótlásról, a fák ápolásáról megfeledkeztek.

i;Kincset termő borsodi föld (VI.)