Észak-Magyarország, 1962. április (18. évfolyam, 77-100. szám)

1962-04-25 / 95. szám

4 ESZARMAGYARORSEAG Szerda, 1962. április 25. „Költők kapcsolata Miskolccal" címmel verses, zenés irodalmi műsort tartottak április 21-én, szombaton este Perecesen, az újaknai művelődési házban. Ufódat Sándor összekötő szöve­géből Arany, Petőfi, Gárdonyi, Móra, Csokonai, Lévay, József Attila, Jókai, Kaffka Margit és Szabó Lőrinc miskolci élmé­nyeit, Miskolc és környékének az írókra gyakorolt hatását is­merhette meg a szépszámú, lelkes közönség. A műsorban szereplő verseket Lóránt Han­na, Vargha Irén, Verdes Ta­más és Némethy Ferenc, a Miskolci Nemzeti Színház mű­vészei, továbbá Magyar Gyula, Szolnoki István és Kolumbán Edit, a perecest irodalmi szín­pad tagjai adták elő. összekötő szöveget Pákozdy János mon­dott. A műsorban fellépett a percesiek meghívására egy mai miskolci költő is, Borsodi Gyula, aki két mai tárgyú új versét olvasta fel. A rendezvény zenei részé*~ ben Magyar Gyula megzenésí­tett Petőfi-dalt énekelt, Gazda Gizella és Odermarszky Etelka pedig Jókai—Polgár: Gazdag szegények című zenés daljáté­kából adtak elő részletet. Zon­gorán kísért Juhász Tibor. A jólsikerült irodalmi est az első lépéseit most megtevő bányász irodalmi színpad élet­képességét bizonyítja. Mindennap tegyünk valamit a társadalomért! Megjegyzések a KPVDSZ küldöttértekezletéről ^ 16 ezer Mintegy delmii Véget ért a szalonkahúzás A kései tavaszodás folytán a bükki vadászok első, tavaszi szalon kavadászata a szokásos­nál három héttel később kez­dődött, s rövidebb ideig, csak tíz napig tartott. A szalonkák az idén, a korábbi évektől el­térően, kisebb csoportokban tűntek fel a Bükk déli fekvésű oldalain. Legtöbb szalonkát a nyírmezői, valamint a ménes- lápai erdőrészeken észleltek. A máskor oly gazdag zsák­mányt Ígérő csanylkvölgyi és dédesi részen alig láttak ebből a gyorsröptű madárból. A szalonkahűzásra több száz vadász kereste fel a madarak átvonulási helyeit, ennek elle­nére összesen csak 60 szalon­kát tudtak puskacsőre kapni. Legeredményesebben Nyitrai József, a Keletbükki Állami Erdőgazdaság dolgozója vadá­szott, aki az idén 10 darabot lőtt, s ezzel 20 éve fennálló rekordot döntött meg. Társasutazás Csehszlovákiába A KISZ Borsod megyei bi­zottsága közli, hogy cseh­szlovákiai társasutazásokra újabb helyeket kapott a bor­sodi fiatalok részére. Az utakról részletes tájékoztatás­sal a KISZ Borsod megyei bizottságánál szolgálnak. Úgy ah Itt lehet jelentkezni is 'reájuk. kereske- pénzügyi és vendéglátóipari dolgozó munkájának elemzésére, társa­dalmi helyzetének vizsgálatára ült össze az elmúlt napokban a KPVDSZ megyei küldöttérte­kezlete. A tanácskozáson el­hangzott beszámolók és a hoz­zászólások igen helyesen egy gondolatkör köré tömörítették mondanivalójukat. A társadat mi fejlődés és haladás szolgá­lata volt a küldöttértekezlet legfőbb napirendi pontja. Miért tanácskozik a Keres­kedelmi, Pénzügyi és Vendég­látóipari Dolgozók Szakszerve­zetének plénuma erről a nagy fontosságú kérdésről? — kér­dezheti az olvasó. A válasz egyszerű: a kereskedelem, a pénzügy, a vendéglátás szak­ágainak dolgozói mindennap kapcsolatban állnak a legszé­lesebb néptömegekkel. Mun­kájuk, tevékenységük szorosan összefügg a dolgozók jobb, kulturáltabb ellátásával, az életszínvonal emelkedésével. A küldöttértekezlet megvizs­gálta, hogy a KPVDSZ tagjai mit tettek az elmúlt eszten­dőkben a társadalmi haladá­sért. Látszólag az elmúlt évek legközpontibb feladatához — a falu szocialista átalakításához — nincs sok, vagy legfeljebb, kereskedelmi vonatkozásban van köze a kereskedelmi dol­gozók széles táborának. Ha mélyebben elemezzük a ke­reskedelem, különösen pedig a földmúvesszövetkezetl keres­kedelem feladatait, máris meg­változik a vélemény: a föld- múvesszövetkezeti kereskede­lem dolgozóinak tevékeny politikai harcosaivá kell válniok a falu szocialista át­alakításának, az egységes pa­raszti osztály megteremtésé­nek. Ahogyan a Gelb Miklós elvtárs által ismertetett me­gyebizottsági beszámoló is hangsúlyozza: a földmű vesszö- vetkezetekben dolgozó szak- szervezeti aktivisták igen sokat tettek a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, a me­zőgazdaság szocialista átszer­vezéséért. Miután lényegében befejez­tük a mezőgazdaság szocialista átszervezését, pártunk Közpon­ti Bizottságának egy másik fontos célkitűzését kell végre­hajtanunk a faluban, ez pe-' dig: minél több termelőszövet­kezeti tagot kell bevonni a község önigazgatásába, minél több emberrel kell megértetni a társadalmi munka jelentősé­gét. „Fontos feladatuk a földmú- vesszövetkezeteknek, hogy szakemberekkel, politikai se­gítséggel támogassák a tsz- eket, részt vegyenek a patro náló mozgalomban. Igen jelen tős és dicséretes volt a föld múvesszövetkezetek szervező munkája, s aktív segítsége a lsz-ek létrehozásában. A KP VDSZ tagjai közül a földmű­vesszövetkezeti kereskedelem 4060 dolgozója vett részt a tsz- ek szervezésében. Negyven­négy elvtársat a tsz-elc erősíté­sére adtunk át. Most már ki kell alakítani a földművesszövetkezetek és a tsz-elc közötti szervezett együttműködést a közös kultu­rális, szociális és szolgáltató tevékenységet.” — hangzott a beszámolóban. A szakszervezet tagjai még többet tehetnek a falu szocia­lista átalakításáért. A kereske­delmi, a pénzügyi vállalatok szakemberei a rendszeres, vagy akár az alkalomszerű szakmai segítségnyújtással se­gíthetik a termelőszövetkeze­tek tervszerűbb gazdálkodását, a pénzügyi keretek törvénysze­rű felhasználását. A kereskedelemben dolgozó szakmunkások, szakszervezeti aktivisták az elmúlt esztendők során derekasan helytálltak a szocialista kereskedelem tekin­télyének kivívásában és meg­szilárdításában is. A további feladatok között — mint ahogyan azt Koval Pál elvtárs, a megyei párt­végrehajtóbizottság tagja, a miskolci városi pártbizottság első titkára is megfogalmazta felszólalásában — szerepel a lakosság igényeinek kielégíté­se, a lakosság szocialista tuda­tának erősítése, továbbá a he­lyes közízlés kialakítása. A szocialista “ hibáitól eltekintve, ma már minden szükséges árucikkel ellátja a fogyasztókat. A bur­gonya, a hagyma és más, je­lenleg kis mennyiségben kap­ható élelmiszerek felvásárlá­sát és értékesítését fokoznia kell a földművesszövetkezetek­nek. A kereskedelmi dolgozók magatartásukkal, állásfogla­lásukkal befolyásolhatják a vásárló tömegek politikai han­gulatát. Az eddigi eredmények arra mutatnak, hogy a kereskede­lem dolgozóiban nagyrészt már kialakult a szocialista öntudat. A szakszervezet politikai ne­velőmunkájának egyik igen sok eredményekkel biztató kezdeményezése a Borsodi Üzemi Vendéglátó Vállalat szakszervezeti aktivistáinak új javaslata. A vállalat dolgozói a kongresszusi verseny tiszte­letére versenymozgalmat indí­tottak el a Szocialista vállalat cím elnyeréséért. Ehhez az biztosította az alapot, hogy ed­dig már 12 étterem nyerte el a Kiváló étterem címet. A munkaverseny fokozásával, az éttermekben működő szocialis­ta munkabrigád mozgalom ki- szélesítésével elérhető, hogy megközelítőleg a vállalat min­den embere szocialista módon éljen és dolgozzék. Hasznos az emberek jellem­formálásában az a gyakorlat, amelyet a Miskolci Kiskeres­kedelmi Vállalat javasolt. Bán Imre elvtárs, a vállalat igaz­gatója felszólalásában elmon­dotta, hogy vállalatuk min­den boltjában jelszó lett, hogy az ott dolgozók mindennap te­gyenek valamit a boltért. Ma még csak az udvarias kiszol­gálásra, a rendre, a tisztaság­ra vonatkozik ez a jelszó. De ha ezt meg tudják valósítani, megszületik a következő jelszó: mindennap tegyünk valamit a társadalomért. Mert ebben gyökerezik mélyebben a ke­reskedelmi dolgozók, a KPV­DSZ tagjainak későbbi fela­data. A küldöttértekezlet beszámolója szerint a szak- szervezeti választások során összesen 2299 aktívát válasz­tottak meg. ügy érezzük, ha ezek az aktívák valóban vá­lasztóik bizalmának megfele­lően tevékenykednek, akkor megyénkben a KPVDSZ-nek, s a szakszervezeten keresztül egész társadalmunknak. 16 ezer aktívája lesz. Pásztory Alajos (Je.q,yze.te.k — Velem ma olyan eset történt, amilyen még soha életemben ... — a reszkető kézzel egymás alá rótt sorokból valami rendkívül mély felindultság árad. A jobbra, balra dűlő, kusza betűk olyan ember kezevonásai lehetnek, alti ritkán forgatja a tollat, akkor is többnyire csak olyankor, amikor nagy baj éri húzataját és segítséget kér valakitől. Vajon mi a paríusza levélírónknak? — 67 éves vagyok, de még csak nem is hallottam ilyes­mit ... — a furcsa külalak valami rendkívül izgalmas tar­talmat, nem mindennapi eseményt sejtet. — Miskolcra mentem ma, a piacra — sorakoznak a nehe­zen kibogozható betűk. — Képzeljék: elindul velem a villa­mos, jön a kalauz és akkor veszem észre, hogy nincs nálam pénz... Odahaza hagytam, mondom a kalauznőnek, majd leszállók, mit csináljak, ha már odahaza hagytam... A kalauznő azt kérdezi: hol tetszik lakni? A vasgyári temp­lomnál, mondom. Erre ö előveszi a táskáját. „Ne tessék !e- szállni, itt van száz forint, majd 2 órára hozza el a néni az elszámolóba”... Hamarjában szólni sem tudtam. Mondom neki: még egy igazolvány sincs nálam. Azt mondja: „nem baj” és ezzel továbbmegy A toll megakadhatott itt a papíron, néhány betű kissé elmosódott... — Hát tetszett ilyet hallani? — folytatódik a levélj most már csak a „Szerkesztő Elvtársihoz intézve minden szavát. — En most azért írok önnek, hogy ez a na©’ becsü­letességet megköszönjem ... Olyan gyakran olvasok kisebb dolgokért is köszönetét. Ez mindtől nagyobb volt... Nem tudom, kell-e az újságnak ezért fizetnem. Ha keli érte, akkor postafordultával megadom. Maradok Elvtársi üdvözlettel: özvegy Vass Józsefné, Diós©’őrvasgyár, Kristály utca 13. Eddig a levél. A postabélyegző 1962. április 18-án ke­rült rá. Sokan (alán most egy kicsit csalódottan húzzák el száju­kat. „Nem is olyan érdekes eset. Az emberek segítenek* egymás baján — ez ma már igazán megszokott. Ez a kalauz­nő, aki nem kötelességből ugyan, hanem csupán szívesség­ből pénzt kölcsönzött egy ismeretlennek, lényegében nem tett világrengető dolgot.” Ez igaz is. De, hogy egy 67 éves öregasszonyt mégis ilyen mélységesen meghatott ez a cselekedet, ez azt jelenti, hogy ez az ember, ez a 67 éves asszony még csak most érezte, tapasztalta, mit is jelent a gyakorlatban az a sokat hangoztatott „bizalom az emberekben”... „Velem ma olyan eset történt, amilyen még soha éle­temben” ... Egy idős asszony, egy kalauznő cselekedetén át ismerte meg egy fiatalabb, egy új nemzedék újfajta gondolkodását. S ezt a cselekedetet, ezt a gondolkodást egészen csodálatra méltónak, meglepőnek és meghatónak találta. Űgv örül neki, mint egy szép ajándéknak. És most meg akarja kö­szönni, meg akarja fizetni ezt. Köszönetét tolmácsoltuk, do fizetség nem jár érte... R. A. KÖNYVESPOLC Üj könyvekről — sorokban Fábián Zoltán: HÁROM KIÁLTÁS A József Attila-díjas fiatal író új elbeszélés-kötetének címadó kisregénye a Tanács­köztársaság egyik hős kato­nájának utolsó perceit eleve­níti meg egyszerű eszközök­ké] és talán éppen ezért igen megrázóan. A kötet több „rövid történet”-et is tartal­maz, amelyek mindennapi életünk egy-egy pillanatát vetítik elénk, (Táncsics Könyvkiadó) Radó Győr©-: v A FEIIER ÉJSZAKÁKTÓL A FEKETE TENGERHEZ A szerző többször volt a Szovjetunióban; Bejárta a nagyobb városokat, volt észa­kon és délen. Könyvében új­szerű egyéni hang és szín az, hogy az orosz és szovjet iro­dalmat választotta útikalau­zul. Régebbi útjainak felidé­zett emlékei gazdagítják a legutóbbi benyomásokat, él­ményeket. A könyvet 32 ol­dalas képmelléklet egészíti ki. (Táncsics Könyvkiadó) Rosemarie Schudcr: AZ ÖRDÖG MALMABAN A közelmúltban második kiadásban megjelent Kepler- életregény: „A, boszorkány fia” folytatása Rosemarie Schuder újabb regénye. Ebben is jelen­tős szerepe van Keplernek, de itt a tudós alakja körül már kitárul a világ. Mintha a csil­lagok titkait kutató távcső most a földre szegezödne. Lát­juk a parasztok első, tragiku­san végződő rohamát a büszke lovagvárak ellen. A gőgös Wallenstein a német hercegsé­gek egyesítésére áhítozik, de terve megbukik, mert ő is te­hetetlen egy nála is félelmete­sebb hatalommal, a jezsuiták­kal szemben. A jezsuiták egy gyönyörű asszonyt küldenek Wallenstein házához, hogy ál­tala fürkésszék ki a hadvezér terveit. Kepler, a szelíd tudós meg- döbbenten látja, hogy számí­tásait kisajátítják a hadvezérek és arra használják fel. ho©’ pontosabban célozhassák meg ágyúikkal az ártatlan embere­ket. Pedig ő mást akart Azért görnyedt éjszakákon át számí­tásai felett, hogy segítségükkel a hajók biztonságosabban jár­hassák a messze tengereket. A tudós végtelen kétségbeesése és emberszeretete végül fel­rázza és megfordítja a bűnös asszonyt, aki saját élete árán viszi el a nagy művet oda, ahol majd nem pusztításra használják fel: Németalföldre; amely elsőnek tört ki a közép­kori zsarnokságból és vált a tengerek urává. (Kossuth Könyvkiadó) Fenyő Béla: OAS Számos fényképpel, doku­mentummal illusztráltan je­lent meg Fenyő Béla riport- gyűjteménye az algériai OAS- ról. A kötet írásai bemutatják az OAS keletkezését, céljait, módszereit, Párizzsal való összefonódottságát. Mindezt a dokumentumok meggyőző hi­telességével, a jó riportok feszült izgalmasságóvab (Kossuth Könyvkiadó) Nagy Piroska: FEHÉR ORSZÁGUTAK Huszonhárom Irodalmi riport az ország különböző vidékei­ről., Felöleli szinte az egész országot. Megelevenedik a ri­portokban az átalakuló falvak, városok élete és az étalAuló tájak előterében az egyre Vál­tozó. átalakuló, boldogabb je» lenét és még szebb holnap» ját munkáló ember minden­napjainak sok-sok színfoltja» UtássuUi Könyvkiadó) CSÉPÁNYl LAJOS'­% kohenMM mir mllomfoai ■t ---— o__ V III. A buchenwaldi „Ambulanz“ Az új malthusiánus SS-hó- hérok emberirtó módszerei minden fantáziát túlszárnyal­tak. Miközben Auschwitzban, Buchenwaldban és a többi ná­ci haláltá^orokban éjjel-nap­pal működtek a gázkamrák és a krematóriumok, miközben a német kápók ezerszámra ver­ték agyon a rájuk bízott fog­lyokat, addig a lágerekben a rríodern emberirtás úgyszólván minden módszerét igénybe vették. Elpusztítani minél több embert, kiszolgálni a fasiszta hadigépezetet — ez volt a cél. A halálraítélt foglyokat ra­vasz trükkökkel kísérték vesz­tőhelyükre. A buchenwaldi s.Ambulanzon” például száz számra haltak meg naponta emberek, akik gyanútlanul lépték át a később hírhedté vált „egészségügyi intézmény? küszöbét. A gyanútlan fog­lyoknak egyszerűen csak azt kaiméval nyilvánosan akasz-S tolták fel őket, elrettentő pél-J daként. J A buchenwaldi „Ambulanz”< kiegészítője volt a tábor.köze-« pén gyermekek számára elke-J rített blokk is. Külön blokki volt a fiúknak és külön a kis-^ lányoknak. A náci képmutatás« legpiszkosabb trükkje volt ez. ^ Jólöltözött, jóltáplált, gondo-« zott gyerekek voltak itt egész J Európából; ukránok, lengye- \ lek, magyarok, románok, né-« metek. franciák és mások. Ki- < sérleti alanyok voltak ők is. \ Ezeket a gyerekeket több? külföldi vöröskeresztes dele-C gáció meglátogatta. Magam is; szemtanúja voltam egyszer aí Svájci Vöröskereszt egy cso-S portja szemléjének. — A tá-í bor SS orvos-hóhérai dicse-5 kedve mutogatták a ©»ereke-S két, akik Ilyen alkalmakkor; játékokkal, csokoládéval ésj más különlegességekkel is elf voltak halmozva ... Egyébként? ugyanolyan kísérleti alanyok? voltak, mint a felnőttek: ivar-5 szervek átültetését és más spe-S ciális műtéteket végeztek ag kisfiúkon és kislányokon. Nem? egyet élve boncoltak fel közű-? lük... | Nehéz lenne átfogó és teljes? képet adni a „felsőbbrendű”? faj aljasságairól. ? Következik: ? egy különleges! SZANATÓRIUM < fel, s amíg a fogoly a kérdé­sekre válaszolgatott, az ólom­tömbbe zárt rádiummal mind­össze néhány perc alatt el is végezték a „műtétet” ... Mi­után a foglyok átestek a műté­ten, lefényképezték őket, majd az 500-as csoportokat útbain­dították a német hadiüze­mekbe. A buchenwaldi „Ambulanz” alagsorában, azzal az ürüggyel, hogy méretet vesznek róluk, naponta 300—500 embert lőt­tek tarkón az SS-pribékek. Ez a következőképpen zajlott le: a szerencsétleneket a fal melletti mérce alá állították. Fejmagas­ságban egy 30—40 centiméter átmérőjű kis ablak nyílt a szomszéd helyiségből a mércé­re. A mérce alá állított foglyo­kat, a kis ablakon keresztül, hangtompítós fegyverrel tar­kón lőtték. Az áldozatok egy gombnyomás segítségével az alagsor pincéjébe buktak. — Hat héten keresztül, minden éjjel átlagban 400 hullát hord- tunk ki tizenhatan a teher­autókra azokból a helyiségek­ből. amelyekbe a tarkón lőtt áldozatokat buktatták. Ezek többnyire túszok voltak. Az emberirtás változatos módszerei kimeríthetetlenek voltak az SS-ek számára. A buchenwaldi láger „Appel platz-án” felállított, porolóhoz hasonló akasztófán például naponta lógtak négyesével, ha­tosával az emberek. Ezek több­nyire idegen hadseregek tiszt­jei és hűtlenséggel vádolt SS- tisztek voltak. A sorakozók al­Egy erdélyi származású sváb SS — amikor elcsodálkoztunk azon, hogy a háború utolsó hónapjaiban Németországban még mindig szép, világossárga színű, finom szappan van — el­szólta magát: „Amíg ember lesz a földön, lesz szappan is...” Bizonyára kevesen tudják, hogy a háború utolsó éveiben százezerszámra sterilizálták a koncentrációs táborok férfi la­kóit. A buchenwaldi láger „egészségügyi” részlegénél na­ponta 500 férfit tettek magta­lanná. Négyen minden reggel egy súlyos ólomtömböt cipel­tünk fel a professzor rendelő­jébe. A mázsánál is súlyosabb ólomtömböt a professzor író­asztala elé kellett tennünk, amelynek a kijárat felé nyitó ajtaját felnyitották. A profesz- szor ólomkötényben és gázál­archoz hasonló védőfelszere­lésben ült az íróasztalnál, mi­közben a felsorakoztatott fog­lyok meztelenre vetköztetve, egyenként a professzor elé áll­tak. A professzor és segédlete a személyi adatokat jegyezte mondták, hogy személyi lapot állítanak ki róluk, vagy ada­taikat egészítik ki. aki azon­ban a küszöböt átlépte, élve nem került elő többé. A buchenwaldi Ambulanzon például naponta 55—60-an hal­tak meg a különböző kísérleti műtétek következtében. Itt egy SS-professzor, hat másik or­vos-tiszt és négy rabruhás or­vos „dolgozott” állandóan. A legkülönbözőbb kísérleteket végezték élő embereken. Pél­dául kioperálták csontjaikat, átültették a bordákat, izmokat stb. Amikor a kísérleteket be­fejezték, fejét vették az áldo­zatoknak és a fej nélküli hul­lákat az alagsorban lévő vas­tag lemezkádakba, maró folya­dékba rakták. A folyadék né­hány óra alatt lemarta a csont­ról a húst és a bőrt. A csonto­kat hosszú nyelű, speciális fo­gókkal nekünk kellett kiszed­nünk a kádból, a kocsonyás­szerű folyadékot pedig nagy tartályokba eresztették. Ké­sőbb tudtam meg, hogy ebből is szappant főztek.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom