Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

4

ESZAKMAGYARORSZAQ

Csütörtök, 1952. március I.

Bozena Nemcová Miskolcon

Ma 100 esztendeje halt meg Bozena Nemcová. Este a Bartók Béla Művelődési Házban emlékünnepségen emlékeznek meg a nagy cseh írónőről, aki 1851-ben Miskolcon is járt és írásai számos érdekes adatot tartalmaznak városunk 110 év előtti helyzetéről. Komáromy József elvtárs, a. miskolci Herman Ottó Múzeum igazgatója Prágában felkutatta a klasszikus cseh írónő Miskolcra vonatkozó írásait, dokumentumait, és azokat a Múzeumi Füzetekben adja majd közzé. A Borsodi Szemle 1962. évi első száma is közöl néhány szemelvényt a gyűjteményből. Ebből a közlésből vettük át és tesszük közzé Bozena Nemcová halálának 100. évfordulóján az alábbi adatokat:

Az írónő 1851. április 28-án érkezik Csabán és „Mindszent elővároson keresztül” Miskolcra. Itt egy özvogyasszonynál száll meg, akinek háza „nagyon tiszta és á rkádos volt”. Erről a megérkezésről ezt írja: „Este a háziasszonyommal kávét ittunk. Udvarias üdvözlésekben volt részem. Igen előkelő, aranyozott, de egyszerű

kávéscsészéi is vannak. Háromlábú serpenyő az asztalon.. Jó miskolci' bor, ürmös és halhús, ángolna.” Másnap reggel, amint felébred, éneket hall. „Hogy valóban népdalok vol- tak-é, nem tudom. Ezeknek, néhány táncdalt kivéve, komoly korális dallamuk van. Ahogy később ráismertem, néhány változattól eltekintve, egyformák”.

A városban tett sétáiról többek között így ír: „29-én reggel a piacon. A lisztet puttonyokban árulják, a piacon egyébként mindig lehet friss vajat kapni meszelyben. Különös látvány ez a piac az itteni sokféle viselet és az arcok miatt”... „Itt vannak puttonyaikkal, a lisztárusok, vajárusok, ott a zöldségesek, a virágárusok, majd a hentesek. Aszalt gyümölcs is kapható, jól megaszalt körték, majd odébb bögrék, tojások, a kereskedők boltjai, vargák, bádogosok, egész sor rőfösárus, s a végén az ócskaruhák eladása ..

Több feljegyzést olvashatunk ezután Miskolc kercskeNé%y munkástelepülés kulturális központja lett a miskolci Erkel Ferenc Művelődési Otthon

Miskolc külső részében, a Tiszai Pályaudvar környékén, az úgynevezett Martin-, a MÁV- és a József Attila lakó telepek mellett a felszabadulás után új városrész épült fel az egykori Selyemréte-n. A munkáslakta települések dolgozóinak néhány évvel ezelőtt — ha szórakozni és művelődni akartak — a távoleső belvárost kellett felkeresniük, mert a kö zelükben lévő művelődési

——oOo----■

I

fjúsági nap a Földes Ferenc Gimnáziumiján

A miskolci Földes Ferenc Gimnázium KISZ-szervezete március 3-án, az intézet névadója születésének évfordulóján ifjúsági napot rendez.

Az ifjúsági nap műsorában délelőtt 10 órakor H. Kovács Mihály igazgató mond ünnepi megnyitót, majd az iskola irodalmi színpada bemutatja

Európa, vigyázz!” című műsorát. A műsor további részében közreműködik az iskola énekkara, tánckara, zenekara, valamint hangszeres szólókkal több növendéke. Az ifjúsági nap kapcsán délelőtt 9 órakor sportbemutatókat rendeznek, ezzel párhuzamosan kerül sor a tantermekben az első évfolyam tanulmányi versenyének döntőjére. Délután az önképzőkör és a szakkörök legjobb- idei munkáit mutatják be a kultúrteremben, végül este diákbál zárja az ifjúsági nap műsorát.

otthont csak vasutasok látogathatták. A munkásosztály helyzetének javításáról szóló párthatározat megjelenése után lényeges változás történt. Az Erkel Ferenc Művelődési Otthon vezetősége egyik fontos feladatának tekintette, hogy a szakkörök munkájába bevonja a dolgozók széles rétegeit.

A nem könnyű feladatot sikeresen oldották meg. Első ténykedésük az volt, hogy szocialista szerződést kötöttek a 31. sz. Autóközlekedési Vállalattal. A művelődési otthon az ismeretterjesztő előadásokra, a vidám rendezvényekre és a szakkörökbe meghívta a vállalat dolgozóit. A vállalat viszont anyagilag támogatta az otthon munkáját. Ezzel egy- időben széleskörű kapcsolatot építettek ki a lakótelepek dolgozóival. A rendezvényeket havonta mintegy 5 ezren látogatják. A szakkörök közül különösen jól dolgoznak az öntevékeny képzőművészek, akik jelenleg a vasutasok nemzetközi kiállítására készülnek. A kiállításon nyolc öntevékeny festőművész 16 képpel vesz részt.

A vasutas művelődési otthon, amely négy munkástelepülés kulturális központja lett, gondoskodik az utánpótlás neveléséről is. Ezért most szocialista szerződést kötnek a miskolci Malinovszkij utcai általános iskolával. A művelődési ott- hqp elhatározta, hogy letéti könyvtárat nyit az iskolában, ifjúsági előadásokat szervez és a fiatalokat bevonja a különböző szakkörök munkájába.

delmi életéről, az öltözetekről, a kolduló honvédekről (három évvel vagyunk a szabadság- harc bukása után!), majd érdekes városképi leírásokkal találkozunk: „Miskolcnak 25 ezer lakosa van. Egy nagy kiterjedésű, de rendezetlenül épült város. Széles főutcája — egyúttal piactere is. Itt láthatók a legrendezettebben megépített hivatali épületek és magánházak: a vármegyeháza, a színháza (nincs még befejezve). Itt a házak mentén kövezett járdák és itt vannak a legjobb üzletek is”... „A sze- génysorsúak házai kicsinyek, tenyérnyi ablakokkal, ezeket egész évben ki sem nyitják. Az embert szinte megüti az erős, dohos szag, ha egy ilyen lakásba benyit. Ha pedig elmegyünk a távolabbi utcákba, ahol a parasztviskók vannak, ott van csak igazán rendetlenség! Ezekbe a sárból tapasztott viskókba soha sem süt be a nap”

........Padlózatuk sárr

al tapasztott döngölt föld. Bútorzatuk primitíven összeesz- kábált lóca és asztal. A magasra púpozott fekvőhelyek az asszonyoké és a gyerekeké, akik összefeküsznek, mert a családapa nem benn a szobában alszik...” A későbbiekben a szegényebb emberek otthonainak környékéről, az utcni sárról olvashatunk leírást, majd az avasi pincéket írja le. Megemlékezik egy magasítón álló, háromoszlopos akasztófáról. amelyen tömegével akasztották Görgey bevonulása idején az embereket. Érdekes a kép a kávéházakról, a cukrászdáról. a kocsmák forgalmáról. Meglátogatta az írónő Diósgyőrt is és sok érdekes megfigyelését, rögzíti. ír ezenkívül Mezőkövesdről, Edelény- ről és Sajószentnéterről. 1851. május 13-án írta Miskolcról utolsó levelét, majd elbúcsúzott a várostól. Tiszakesziig kocsin utazott, onnan a Neptun nevű hajóval Szolnokig, majd pedig Pesten keresztül Becsbe.

A klasszikus cseh írónő miskolci megfigyelései, feljegyzései igen értékesek számunkra. Amikor irodalmi nagyságára emlékezünk, miskolci vonatkozású feljegyzéseit sem hagvjuk figyelmen kívül. Ezért elevenítettünk meg közülük néhány mondatnyit halálának 100. évfordulóján.

*

I * * » *

*

*

í

*

*

*•

*

í * * >t

*

s * * * * *- * A

í

_}

*

>r

{ Gyerekek— zongorával-te

* A kiterített kottafüzetek .* vonalain úgy ülnek a hegyes j* hangjegyek, mint sürgönyig drótra telepedett fecskeraj. -R Hogy mit mondanak, csivi- J telnek a hangjegy-fecskék, -K azt csak a beavatottak ér- £ tik, hallják.

Az a tizenhárom kislány és öt kisfiú, aki a múlt kedd délutánján körülülte az ellesi járási művelődési otthon egyik szobájának asztalát, már elindult a zene megismerésének útján. S hogy el ne tévedjenek a zeneismeret labirintusában, ott áll mellettük féltő gondossággal a tanár néni, Juharossy Fe- rencné.

A falhoz támaszkodó pianínó hivogatóan mutogatja csillogó, fekete-fehér billentyűit: gyertek gyerekek, mutassátok meg, mit tanultatok, mit tudtok..,

— Kezdjük' talán zongoravizsgánkat Bihari Évával.

Évi elfogódott sietséggel kapja fel kotlafüzetét.

— A kottafüzetet nem használ juk.

— Csak ide teszem mondja zavartan a lányka, s a pianinó tetejére helyezi a füzetet, Jobban érzi magát, ha a közelében van.

S a hangjegyek néma fecskeraja csengő-bongó csivite- léssel röppen fel a zongora húrjairól, Évi már hatodikos, szépen, hibátlanul játszik.

Ott a sarokban vizsga előtti „főpróba" folyik. Bájos le- 5 ányka hajlik a kották fölé,

* ujjait a díszes térítőn futtat- J ja. Szomszédja elégedetten -te bólint: „Jó. Megy ez majd, J Ilonka, ne izgulj!” Luterán -te Ilonka Hernádvécséröl jár í be, s előmenetelével elégelt dett a tanárnő.

Í

* — Gyere, Ági.

A gesztenyebarna hajú leányka . bátran, biztosan ül a zongorához, pedig még csak félesztendős tanítványa a ta- J nár néninek. Csutor Agika * is Hernádvécséröl vonatozik + be a zongora órákra.

5 Szabadka Gabriella zavart de megilletődöttséggel hajol a J zongora fölé, de ujjai gya- -te korlott biztonsággal igazodik nak el a fél- és egészhangok * tömkelegében.

J Bach, Bartók zongoramű- * veivel vizsgáznak a gyéreié kék — és jól vizsgáznak — J a „sötét Abaúj” megviláqo- -te sodott sarkában. (G. M.)

Q(UpipZ£t(Lk-oOo----u

iuuiuuiiiüujuuiiuUiUUUUUiilIUlllliUliiljllUIlUlRtiUiiUt^

A íaradiialutlan tauár

Egyszer már írtam egykori tanáromról, Pap Miklósról« aki Tokajban tanítja a felnövő nemzedéket és az egész községet, a nagymúltú zempléni város minden polgárát. A történelmet és a történelem tanulságait ismerteti mindazokkal, akik nagyon szeretik Tokajt. Sokan élnek itt olyanok, akik nagyon és talán a nagyonnál is jobban szeretik a Bodrog és a Tisza összefolyásánál oly sok vihart és dicsőséget átéit várost, amelynek nem egyszer volt sorsdöntő szerepe a magyar történelemben, a mugyar szabadságharcok idején.

Egy egész községet tanít? Hihetetlennek tűnik, de így igaz. Mert Pap Miklós azon tanárok egyike, aki irányította, szervezte a felbecsülhetetlen értékű munkát, a templom- múzeum létrehozását. És ma a múzeumban lévő tárgyak, emlékek, írásos történelmi dokumentumok tanítják, nevelik a tokajiakat a föld, a szocialista haza és egymás szerete- tére. Ezzel a múzeummal tanítja az egész lakosságot Pap Miklós és pedagógustársai. Régi harci eszközök, halászati és szőlészeti szerszámok, megsárgull oklevelek, százesztendős könyvek és ki tudja, mi minden várja a múzeumba látogatókat. És az érdem elsősorban Pap Miklósé, aki ma is fáradhatatlanul dolgozik tovább, kutatja Tokaj történelmi múltját, eseményeit, a szabadságharc vezéreinek életét, és,.. kutató munkája közben olyan történelmi adatokra bukkan, amelyek eddig nem, vagy csak részben voltaic ismeretesek hazánk történelmében.

S hogy most ismét írok Pap tanárról, annak is megvan az oka. Először is: csodálom lankadatlan erejét és akaratál. Csodálom, mert nem tartozik már a fiatal emberek közé, családot, gyermekeket nevel, az iskola is sokat vár tőle. részt vesz a közügyek irányításában is. Aztán: ismét hallottam róla, hallottam, hogy most is szervez valamit, ismét tesz valamit Tokajért, s főleg ez az, amely írásra késztetett

Mit szervez most? Három- vagy négyfelvonásos színdarabot ír, amelyben megelevenedik Tokaj XVII. századi mese- és mondavilága. Hagyományok, népszokások, történelmi epizódok keinek életre a darabban, amelyet, a szakemberek igen jónak tartanak. Hivatalosan is jó kritikát Írtak a készülő, vagy azóta már elkészült színdarabról.

Megkerestem Pap Miidóst, de szerényen elhárította a kérdést:

— Igaz, igaz. de minek erről annyit beszélni.1

En azonban azt mondtam: Tanulni akarok, pótolni akarom azt, amit diákkoromban elmulasztottam, hiszen annak idején nem nagyon érdeklődtem a történelmi múlt iránt.

Ez aztán hatott. Elmondotta, hogy a színdarabot — amelyet a helyi műkedvelők május végén adnak elő Balázs deák címen — nagy érdeklődéssel várja Tokaj lakossága. Ennek pedig az az oka. hogy egyszer már előadtak egy darabot, amely II. Rákóczi Ferenc és Tokaj kapcsolatát mutatta be, s nagy sikert aratott. A Balázs deákot — amelyről valóban biztató kritikát kopott — a Tokaji Ferenc szobor- akció javára mutatják be. A befolyt összeget a pedagógusok felajánlják az egykori híres szabadságharcos felkelő, Tokaji Ferenc szobrának költségeire. Mert eddig még sehol nem állítottak fel szobrot Tokaji Ferenc emlékére.

Későbbi tervei is azt igazolják, hogy egy valóban fáradhatatlan ember Pap Miklós tanár, akit nagvrabecsülnek. értékelnek, szeretnek a tokajiak. Távolabbi tervei szerint összegyűjti az összes adatokat, amelyek Tokaji Ferenc életével kapcsolatosak, amelyeket eddig nem ismertek a kutató szakemberek sem. Ez Is nagy feladat, talán a színdarab- írásnál Is nagyobb, mert hosszú évekre szóló kitartó munkál, nagy türelmet és tudást igényel.

Ügy látszik Pan tanárban mindez megvan. A hazaszeretet. a nép. a szabadságharcos, ősi zempléni föld forró szeretető lelkesíti és fűti pedagógus társaival együtt a násvértékű munkában. Szeged! László

Kulatóft és gyakorlati szakemberek ankété a talapav tásré! és a mülrágyázásről

A Talajtani és Agrokémiai Kutató Intézetben az utóbbi években több új eljárást dolgoztak ki a rosszminőségű talajok javítására és a műtrágyák észszerű, gazdaságos felhasználására. Az intézet kedden délután ankétra hívta össze azoknak az állami gazdaságoknak

és termelőszövetkezeteknek a szakembereit, amelyek már bevezették az új módszereket. A részvevők beszámoltak a réteges homokjavítás, a kisadagú szikjavítás, a korszerű műtrá- gyázási rendszerek és a per- mettrágyázás alkalmazásával elért eredményekről és a gyaGombás Ferenc jubileumi hangversenye

Gombás Ferenc gordonka- művész, a miskolci Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola művésztanára 25 éves tanári jubileumi hangversenyére készül. A koncertet a szakiskola szülői munkaközössége rendezi március 5-én, hétfőn este 7 órakor a szakiskola hangversenytermében. Gombás Ferenc gordonkaestjén zongorán kísér G. Pekárdy Mária, közreműködnek Gombás Ferenc volt és jelenlegi növendékei közül Weiser Károly, Gö- möri András, Kovács Magda. Weither Ilona, Flach Karolina, Botvai Károly, F. Raksányi Klára, Péchy Tamás, Várhegyi Lajos és Bakonyi Magda.

A Miskolcon közismert és népszerű, nagytehetségű gordonkaművész jubileumi hangversenye méltán kelt a komolyzene kedvelőinek sorában széleskörű érdeklődést«

Sok a munkánk9 de elvégezzük. . •

fl rfohányperonoszpóra elleni védekezés összehangolásáról tanácskoztak a KGSI-országok növényvédelmi szakemberei

ÚGY SZÁMÍTOTTAM, hogy egy elkeseredett emberrel találkozom majd Hercegkúton, akiből árad a panasz. Nemrégiben ugyanis, a sátoraljaújhelyi járási pártbizottságon járva, a Hercegkút kulturális életéről szóló jelentésben olyan elkeseredett hangú mondatokat olvastam, amelyből erre következtettem: a jelentés írója, a falu népművelési ügyvezetője legszívesebben megszökne ebből a községből.

Most, ahogyan itt ülünk egymással szemben, Wölfli Mi- hályból, a hercegkúti általános iskola igazgatójából valóban árad a szó, de nem úgy, ahogyan azt a jelentés alapján várni lehetett. Túlterhelt pedagógus? Valóban az, hiszen „kapásból” felsorol kilenc funkciót, aztán még hármat, de nem panaszképpen. Csak úgy elmondja, megemlíti. Inkább arról beszél szívesebben, hogy az iskola énekkara néhány évvel ezelőtt második lett a megyei versenyen, csak az Egressy Béni Zeneiskola előzte meg őket. Meg arról, hogy náluk már nincs váltakozó tanítás; hogy jövőre a felső tagozat teljesen osztott lesz; hogy a nevelői karban öt éve nincs változás, és hogy az úttörők most vettek televíziót. Sok mindenről szó esik, hiszen a munkáról beszélgetünk. És mindaz, amitói fentebb szó volt, a munkához kapcsolódik.

És ehhez kapcsolódik az is, amiről később szó lesz. A tizenkét funkció közé tartozik a könyvtárosi tisztség is. Hogyan tud például ennek eleget tenni?

— A könyvtári órákat vasárnap délelőttre tettem. Ilyenkor sokan mennek a templomba, és mivel a könyvtár is útba esik, benéznek oda is. Vasárnap délelőtt cseréljük a könyveket. Úgy tapasztaltam, hogy ez a legmegfelelőbb időpont.

— A forgalom?

— Nagyon szép. Minden vasárnap körülbelül 60—70 könyvet cserélünk.

Aki képes arra, hogy vasárnapjának délelőttiét is feláldozza a könyvekért, pontosabban azért, hogy minél több ember kezébe adja a könyveket, arról feltételezhető, hogy munkájában elsősorban nerh a tiszteletdíj néhány forintja játssza a döntő szerepet.

Ezt a funkciót nyilván nem

szívesen cserélné el mással. És a népművelési ügyvezetőségről vajon lemondana? Nagyon tömören, egyszerűen válaszol:

— Én ezért a munkáért kaptam a népművelés kiváló dolgozója kitüntetést...

— Az énekkar?

— Már beszéltem róla. Nagyon szívesen végzem ezt a munkát.

— Mégis: a tizenkét funkció — sok. Nem?

— Valóban sok a munkám, de ... nem is akarok könnyíteni rajta. El lehet ezt végezni. A kartársaim munkája sem könnyebb. Ök is sokat vállalnak magukra, de mindezt a feladatot vállalni is kell. Azt hiszem, kartársaim is ezt válaszolnák, amit én: sok a munkánk, de elvégezzük.

Nem tudom megállni, hogy meg ne említsem neki a jelentést.

— Igen, néha elfogja az embert valami buta hangulat, amikor azt hiszi, hogy náár nem bírja tovább, de ez gyorsan elmúlik. A munka elfeledteti.

TALÁN MÉG ennyit: Wölfli Mihály az oktatásügy kiváló dolgozója kitüntetésnek is a tulajdonosa.

Priska Tibor

korlati tapasztalatok alapján sok hasznos javaslatot adtak a kutatóknak kísérleteik folytatásához és újabb témák kidolgozásához.

A Talajtan! és Agrokémiai Kutató Intézet egyébként más módon is erősíti kapcsolatát a gyakorlattal. Hamarosan* megkezdi egy kiadványsorozat közrebocsátását, amelyben legfrissebb kutatási eredményeiről számol be a mezőgazdasági nagyüzemek szakembereinek.

Háromnapos tanácskozás kezdődött kedden Budapesten, az Országos Mezőgazdasági Könyvtár nagytermében, a KGST-ben résztvevő országok növényvédelmi küldöttségeinek, továbbá a KGST mező- gazdasági állandó bizottságának, valamint az európai és Földközi-tengeri növényvédelmi szervezet megbízottainak

részvételével. A téma a do- hányperonoszpóra elleni véde- j kezés még szorosabb összehangolása. Már tavaly, a Szófiában megtartott első tanácskozásukon megbeszélték a szakemberek a dohánypero- noszpóra elleni védekezés gyakorlati feladatait, kicserélték tapasztalataikat és felosztották egymás között a kutatási munkát, s így a korábbi évekéhez képest számottevően csökkentették a dohánypero- noszpóra kártételét Most a tanácskozás résztvevői értékelték az elmúlt évi együttműködés eredményeit, ismertették az egyes országokban végzett kutatásokat és a különböző védekezési eljárásokat, meghatározták a további együttműködés feltételeit. Megegyeztek abban is, hogy a dohányperonoszpóra fertőzésről rendszeresen és az eddiginél • gyorsabban tájékoztatják egymást az év folyamán.

A tanácskozáson résztvevő küldöttségek a következő na' j pókban tanulmánj’ozzák a Do< hányipari Kutatóintézet munkáját, ellátogatnak a Lágymányosi Dohánygyárba és több növényvédő állomásra is.

CtVCVMk*

Tökéletesítik a mezőgazdasági «épeket

_ (Várnái György rajza)

V