Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)
1962-03-06 / 54. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Kedd, 1962. március í. Hruscsov elvíárs beszámolója az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésén (Folytatás az 1. oldalról.) gyasztása 1953-tól ) 961-ig 35 50 százalékkal növekedett, míg a lakosság növekedése ugyan ezen idő alatt 29 millió fő volt. — Örömmel tölt el bennün két ez a tény. A lakosság jólétének növeléséért vívott harc pártunk politikájának alapját alkotja — mondotta. A fogyasztás ekkora növekedése mellett szükségessé vált, hogy erősen meggyorsítsuk a mezőgazdasági termékek termelésének ütemét — mondotta Hruscsov. A szükségletek alapján megterveztük a szemestermények, a hús és a tej termelésének növelését, másfelől új, nagyobb feladatokat próbáltunk ráróni a füves vetésforgóra, a földművelés füves vetésforgós rendszerére. Az a kísérlet, hogy a mező- gazdasági termelés gyors növelésének feladatát a füves vetésforgó keretében, a takarmánynövények kialakult választékának keretében oldjuk meg, nem vezetett eredményre. Azt eredményezte, hogy a mezőgazdaság, különösképpen az állattenyésztés fejlődési üte. me lassúbbá vált, s nehézségekbe ütköztünk a lakosság hússal és néhány más termékkel való zavartalan ellátása tekintetében. — A hús- és a tejtermelés elégtelenségét természetesen nem magyarázhatjuk csupán azzal, hogy a földművelés rendszere nem felel meg a mezőgazdaság új feladatainak állapította meg Hruscsov. — Sok vezető nem tanúsított kel lő figyelmet a mezőgazdaság iránt. „A mezőgazdaság-irányítás gyengülésének következtében komoly veszélybe került a mezőgazdasági terméktermelés hétéves tervének teljesítése. Erről a Központi Bizottság plénumán ma teljes őszinteséggel beszélnünk kell.” Hruscsov ismertette a hét- ves terv 1961-re előirányzott feladatai teljesítésének ellenőrző adatait. 1961-ben szemesterményből 1 milliárd púddal, húsból 3 millió tonnával, tejből pedig 16 millió tonnával termeltek kevesebbet a hétéves tervben megállapított mennyiségnél. A gabona, hús, tej és egyéb mezőgazdasági termékek termelése növelésének lehetősége határtalan Hruscsov közölte, hogy Központi Uizottság megbízásából az Állami Tudományos- Gazdasági Tanács felmérte az elkövetkezendő években várható mezőgazdasági termék- szükségletet. E számítások szerint 1962 ben egy főre 42 kilogramm húst és húsipari terméket, 266 kilogramm tejet és tejterméket és 34 kilogramm cukrot kell biztosítani. Ahhoz, hogy az említett normáknak megfelelően biztosítani tudjuk a lakosság élelmiszerszükségleteit, a gabonaféleségek termesztését tizmilliárd púdra, a húst 12,9 millió tonnára, a tejet 85 millió tonnára kell növelni. (1961 ben ténylegesen 8,4 milliárd púd gabonát, 8,8 millió tonna húsféleséget és 62,5 millió tonna tejet és tejterméket állítottak elő.) Hruscsov beszámolójában idézte az 1980-ig kiterjedő számításokat. 1965-ben egy főre számítva 64 kilogramm húst és húsipari terméket, 386 kilogramm tejet és tejterméket és 44 kilogramm cukrot kell biztosítani; 1970-ben 90—100 kilogramm húsféleséget, 467 kilogramm tejterméket és 44 kilogramm cukrot kell előállítani; 1980-ban 90—100 kilogramm húst és húsféleséget, 467 kilogramm tej és tejterméket, valamint 44 kilogramm cukor termelését irányozzák elő. Ahhoz, hogy ezeknek a normáknak megfelelően elégítsék ki a lakosság szükségleteit, a gabonaféleségek termesztését 1965-ben 11,7 milliárd púdra: 1970-ben 14 milliárd púdra és 1980-ban 18— 19 milliárd púdra kell emelni. A húst ennek megfelelően 16.1 millió tonnára — 25 millió tonnára —, majd 30—32 millió tonnára kell növelni; a tejet és tejtermékeket 105 millió tonnára — 135 millió tonnára — és végül 170—180 millió tonnára kell növelni. A szovjet miniszterelnök hangsúlyozta, hogy a gabona, hús, tej és egyéb mezőgazdasági termékek termelés-növcléscnek lehetősége határtalan. Mindezek lehetővé teszik, hogy rövid határidőn belül biztosítva legyen az ország ellátása élelmiszercikkekkel és mező- gazdasági nyersanyaggal, s amit ez jelent: hogy döntő lépést tegyünk a népjólét emelésének útján. Hruscsov elmondotta, hogy már a most folyó ötéves terv végére a kolhozoknak és szov- hozoknak mintegy 12 milliárd púd gabonaféleséget kell termelniük, és az államnak négy milliárd 500 millió pudot kell eladniok. A gabonatermelésben ez a színvonal teljességgel elérhető. A pártnak, a mezőgazdaság dolgozóinak és az egész szovjet népnek különösen nagy munkát kell végezni az állattenyésztés terén. „Meggyőződésem, hogy a Sertés- és baromfitenyésztés Intenzív fejlesztésével képesek vagyunk — írd és mondd ■— egyetlen év leforgása alatt lényegesen megjavítani a városok lakosságának húsellátását”. Hruscsov ezután felhívta a figyelmet azoknak a földeknek a helyesebb felhasználására, amelyeken jelenleg fű és zab nő, vagy amelyeket egyszerűen ugarnak hagynak. Itt találhatjuk meg a szemestermény, a hús, a tej és más mezőgazdasági termékek termelése növelésének egyik legfontosabb forrásait. Jelenleg ötvenkét millió hektárt foglal el a fű és az ugar. Az SZKP Központi Bizottságának első titkára tényekkel bizonyította, hogy most a mezőgazdaságban tarthatatlan Viljamsz akadémikus füves vetésforgó rendszere. Arról a harcról szólva, amely a szovjet, mezőgazdasági tudományban lezajlott a két irányzat, a Viljamsz-iskola és a mezőgazdaságnak a gépesítés és a vegyészeti tudomány alapján való intenzív fejlesztését védelmező Prjanyisnyikov akadémikus iskolája között, Hruscsov rámutatott, hogy ez az éles harc nem zajlott le áldozatok nélkül. A nép ellenségének nyilvánítottak egyes kiváló tudósokat, akik nem ismerték el a füves vetésforgó rendszert „A földművelés füvesherés rendszere amelyet J. V. Sztálin támogatott, fokozott mértékben kezdett meghonosodni az ország minden kerületében.” Miért ragaszkodott Sztálin éppen a füvesherés földműve lési rendszerhez, amikor az általános nyugati tapasztalatok nak is ellentmondott? Nemcsak az volt az oka ennek, hogy Sztálin nem értett a mezőgazdasághoz, hanem láthatólag foglyulejtette őt Viljamsznak az a megállapítása, hogy ez rendszer kevesebb beruházást igényel a mezőgazdaságban, nem kell egy sor műtrágyagyárat építeni. Hruscsov beszélt azokról az ártalmakról, amelyeket a füves vetésforgó okozott a szovjet mezőgazdaságnak. Vil jamsz többek között tagadta az őszi növények jelentőségét, Mi nem követjük azt a tudományt — mondotta Hruscsov amely nem teszi lehetővé, hogy a mezőgazdasági termelés megoldja a ma feladatait.’ Kijelentette, hogy a Központi Bizottság plénumán e rendszert el kell ítélni és fel kell szólítani a mező- gazdasági dolgozókat, bátrabban haladjanak a föld intenzívebb kihasználásának, a kapásnövények és hüvelyesek széleskörű bevezetésének útján. „A párt felhívja a tudósokat, vizsgálják felül a földművelés füvesherés rendszerére vonatkozó álláspontjukat” — jelentette ki a Központi Bizottság első titkára. Legyenek a tudó- sok az elsők, akik megmutatják bölcsességüket és bátorságukat az elkövetett hibák bírálatában és tanúsítsanak iránymutató magatartást a földművelési rendszer átépítésében. „Kesztyűs kézzel kell bánnunk azokkal a tudósokkal, akik ezideig a füvesherés rendszer harcos hívei voltak. A pártszervezetek félúton elébe mennek a tudósoknak. De maguk a tudósok is mondják meg nyíltan és becsületesen, hogy hibát követtek el.” munkája közvetlenül összefügg majd a felvásárlással, azzal, hogy biztosítsák az országnak valamennyi mezőgazdasági termékkel való ellátását. „A mi szocialista gazdaságunkban a felvásárlás mindenekelőtt a termelés megszervezését jelenti”. Hruscsov azt mondotta, gondolkodni kell azon, nem lenne- e célszerű, ha a Központi Bizottság vagy a területi pártbizottság apparátusából két- három instruktort a termelési igazgatóságba irányítanának. Ezek az instruktorok segítséget nyújtanának a szovhozok és kolhozok pártszervezeteinek a termelési és az eladási tervek teljesítésére való mozgósításban. Nyikita Hruscsov kijelentette, hogy meg kell alakítani az országos, a köztársasági, a határterületi és területi mezőgazdasági bizottságokat. A köztársaságokban a köz- társasági kommunista párt Központi Bizottsága első titkárának kell vezetnie ezt a bizottságot. „Akkor a köztársaságban és a területen a mező- gazdaság valamely részlegének kudarca esetén nem lehet azt mondani, hogy a mezőgazda- sági kérdésekkel foglalkozó titkár felülvizsgálta, de a Központi Bizottság vagy a területi pártbizottság nem tanulmányozta a dolgot”, A Szovjetunióban a mezőgazdasági bizottságot valószínűleg a Minisztertanács elnök- helyettesének kell vezetnie. A szövetségi bizottság főfeladata; megszervezni a párt és a kormány mezőgazdasági jellegű határozatai teljesítésének mindennapos ellenőrzését. Lehetséges — mondotta Hruscsov —, hogy az SZKP Központi Bizottságának mező- gazdasági osztályát, is újjá kell szervezni, olyan tapasztalt embereket kell kiválasztani, öleikre a pártellenőrzés feladata hárul majd a létrehozandó irányító szervek munkájáért. A köztársaságokban is célszerű újjászervezni a kommunista pártok Központi Bizottságainak mezőgazdasági osztályait és feladatul kell állítani eléjük a mezőgazdasági termelésben a szervező tevékenység mindennapos pártellenőrzését. „Meg kell értenünk, hogy mi felelősek vagyunk a nép előtt a mezőgazdaság vezetéséért, a párt tekintélyéért. így és csakis így kell értelmezni a párt- szervezeteknek a mező- gazdaság helyzetéért való felelősségét a nép előtt. A munka termelékenységének színvonala, a mezőgazda- sági termelés emelkedése az az ismérv, mely alapján értékelni kell a termelési hivatalok, a párt- és tanácsi szervezetek, a szovhozok és a kolhozok munkáját. Felhívás a szakemberekhez A szovjet mezőgazdaságtudomány feladatai Hruscsov felsorolta, milyen problémákra fordítsa ma leginkább figyelmét a szovjet mezőgazdaságtudomány. Továbbra is tökéletesíteni kell a vetőmagtermelést és a szelekciós munkát, gyorsabban kell létrehozni olyan új növényfajtákat, amelyek alkalmazkodni tudnak a különféle övezetek sajátosságaihoz. A mezőgazdaságtudomány halaszthatatlan feladatai közé tartozik a fajállat-tenyésztés további javítása. Komoly támogatást érdemel Liszenkó akadémikus munkája, amely tehenek tejhozamának és a tej zsírtartalmának növelésére irányul. Nagy feladatok várnak a mezőgazdaságban a vegyészet, valamint a mezőgazdaság gépesítése területén működő tudósokra. Napjainkban — hangsúlyozta Hruscsov — csak a tudomány és a technika alapján lehet nagyhozamú mezőgazdálkodást folytatni. A beszámoló jelentős , része foglalkozott a mezőgazdaság vezetésének kérdéseivel. „Gyökeresen át kell szerveznünk a mezőgazdaság irányító apparátusát, helyesebben szólva, újjá kell teremtenünk ezt az apparátust”. „Az előadó emlékeztetett rá, hogy az SZKP Központi Bizottsága és a szovjet kormány a legutóbbi időkben bizonyos munkát végzett a mezőgazda- sági szervek átszervezésében. A mezőgazdasági szervek átszervezése azonban még nem érintette magát a termelést, nem érintette a kolhozok és a szovhozok közvetlen vezetésének kérdését. Hruscsov hangsúlyozta; a kolhozok és a szovhozok termelési tevékenységének irányítási kérdései nyomulnak ma előtérbe. A mezőgazdaság olyan Irányító szerveit ken megteremtenünk — mondotta —, amelyek a tervezéssel, a könyveléssé! és a számadással foglalkoznak, s a termelés szervezésére minden kolhozban és szovhoz- ban befolyást gyakorolnak. Éneikül lehetetlen a mező- gazdaság irányítása”. Az előadó hangsúlyozta: A vezető szervekben sok embert foglalkoztatunk, de a kolhozokkal és a szovhozokkal, termelésük szervezésével közvetlenül senki sem foglalkozik. Végeznünk kell a mezőgazdaságban az irányításnélküliséggel, a tervszerűtlenséggel. • A Központi Bizottság elnökségének nevében Hruscsov javaslatot terjesztett a plénum elé: szervezzenek a területeken kolhoz-szovhoz, vagy szov- hoz-kolhoz termelési igazgatóságokat, attól függően, hogy a kolhoz vagy a szovhoz forma van-e többségben. Az ilyen igazgatóságok tevékenységében a legfontosabb feladat az, hogy kiválasszák és kiképezzék a szakembereket, s a leghaladóbb gazdaságok legjobb tapasztalatait átadják minden kolhoznak és szovhoz- nak. A kerületekben az új igazgatóságoknak báziskolhozra vagy szovhozra kell támasz- kodniok. E gazdaságok példája nyomán kell kidolgozni a termelési terveket. Az igazgatóság álta egyesített kolhozok és szovhozok számára termelési tervet álla. pítanak meg. Ez a terv előirányozza, mennyi terméket kell termelnie a gazdaságnak. Az igazgatóság ellenőrizni tartozik, hogy teljesítsék a tervet, irányítja a gazdaságot, feladatokat ad, felkutatja a tartalékokat, szervezi a termelést, ellenőriz. Hruscsov egyidejűleg hangsúlyozta, hogy az utolsó szót a kolhozok és szovhozok vezetőinek kell kimondaniek. „Ha az utolsó szó az ellenőrzést illeti meg, akkor csökkentjük kolhoz és szovhoz szakembereinek felelősségét, dez- organizáljuk a mezőgazdasági termelést”. A termelési igazgatósás Ügy gondolom, hasznos — mondotta Hruscsov —, ha a Központi Bizottság nevében felhívással fordulok azokhoz az agronómusokhoz, zootechniku- sokhoz és gépszakértő mérnökökhöz, akik nem mezőgazda- sági intézményekben dolgoznak, hogy menjenek dolgozni a kolhozokba és a szovhozokba. Ezek között a szakemberek között sok a párttag és a kom- szomolista. A párt Központi Bizottsága reméli, hogy ők megértést tanúsítanak a mező- gazdaság számára kitűzött feladatok iránt, és felelősséget éreznek az egész nép iránt a kommunista építés programjának teljesítéséért. Némelyik kolhozban nincs elég képzett szakember. Azt hiszem, felhívással kell fordulnunk a városi és a falusi fiatalsághoz is, fel kell szólítanunk az ifjakat és lányokat, utazzanak falura, hogy élenjáró, öntudatos emberekkel tölthessük fel a kolhozokat és a szovhozokat. A párt Központi Bizottságának a mezőgazdasági vezetés megjavítására irányuló erőfeszítései azonban nem hozzák meg a kellő eredményt, ha a párt nem tartja gondoskodása középpontjában a mezőgazdaságnak nyújtandó anyagi-technikai segítség kérdéseit, ha megsértik a kolhozok és a szovhozok anyagi érdekeltségét a gabona, a hús, a tej és egyéb termékek előállításának növelésében. A mezőgazdasági termelés fejlesztésére vonatkozó új feladatoknak megfelelően, növelni kell a mezőgazdaságnak nyújtott anyagi-technikai segítséget is. „Ha mi csak felhívásokat intézünk az emberekhez, hogy termeljenek kukoricát, cukorrépát és térjenek át a halszólkás fejőállásra, de nem biztosítjuk kukorica- és cukorA mezőgazdaság területén nagy magaslatokat kell meghódítanunk Hruscsov a továbbiakban azokról a hibákról beszélt, amelyeket a kolhozok a jövedelem elosztásában követnek el. A kolhozok és a szovhozok fokozott anyagi és technikai megsegítése — mondotta Hruscsov — a párt mezőgazdasági politikájának egyik legfontosabb kérdése. Elfogadtuk azt a programot, amelynek alapján termékbőséget kell teremtenünk hazánkban. E programot rendszerünk egész erejével alá kell támasztani”. Megvitatjuk azokat az intézkedéseket, amelyeknek segítségével meg lehet valósítani a program életbevágóan fontos és talán legnehezebb részét: a mezőgazdaság fejlesztésére teendő intézkedéseket és azokat a lépéseket, amelyeknek alapján bőség lesz hazánkban szemestermén akböl, húsból, tejből és a nép növekvő szükségleteinek kielégítését szolgáló egyéb termékekből — mondotta Hruscsov. E feladatot elsőrendű és halaszthatatlan feladataink egyikének tekintjük, mivel a társadalom termelőerőinek fejlesztésére, a mezőgazdaságnak az élelmicikkek bőséges megteremtésében játszott szerepére és jelentőségére vonatkozó marxista—leninista tanításból indulunk ki. A nehézségek abban rejlenek, hogy mezőgazdaságunk még mindig lényegesen elmaradt az ipar mögött mind a termelés megszervezése, mind pedig a vezetés és a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználása területén. A mezőgazdaság területén nagy magaslatokat kell meghódítanunk — mondotta Hruscsov. „A kommunizmus ellenségei megértik — folytatta Hruscsov —, hogy a Szovjetunió az ipar fejlesz tété ben előre haladt és sikeresen lép át újabb ha« tárokat. Már nem merik kót- ségbevonni hazák jövendő ipari fejlődésének nagy ütemét sem.” „Ami a mezőgazdaság újabb fellendülésének terveit illeti, ebben más véleményén vannak: továbbra is kitartanak a régi kételyek mellett, a szocialista rendszer lehetőségeit illetően . Egyes burzsoá közgazdászok és politikusok véleménye szerint hazánk nem képes biztosítani a mezőgazdasági termelés magas színvonalát. Igyekeznek lejárain; a mezőgazdaság s7x>cialista rendszerét, mondván, hogy a kapitalista rendszer termelékenyebb a szocialista rendszernél.” Hruscsov kijelentette, hogy a nagy' amerikai farmokon valóban magas a termelékenység, majd hangsúlyozta, hogy e termelékenységet a tőke koncentrációja és centralizációja útján érték el, a nagy farmok felfalták a kicsiket. „Az Amerikai Egyesült Államokban — mondotta Hruscsov —, kénytelenek voltak csökkenteni egyes növényfajták vetési területét, mert felesleg gyűlt fel mezőgazdasági termékekből. Nem azért van Amerikában túltermelés, mert nincs aki elfogyassza a termékeket, hiszen ott vannak a munkanélküliek milliói, akik nem esznek eleget, és vannak, akik egyszerűen éheznek.” „A Szovjetunió, a szocialista országok — mondotta Hruscsov — tovább haladnak majd a termelés fokozásának útján és nem félnek a túltermeléstől. A kapitalisták azért, csökkentik a termelést, hogy tartani tudják az árakat és mesés profithoz jussanak. Mi csökkenteni fogjuk a munkaráfordítást, s ez lehetővé teszi a kiskereskedelmi árak leszállítását, hogy az ember annyi terméket vásárolhasson, amennyire szüksége van. Ez a mi útunk, ilyenek a szocialista gazdaság fejlődésének távlatai.” „Be tudjuk bizonyítani és bo is bizonyítjuk, hogy a szocialista rendszer a mezőgazdaságban ugyanúgy, mint az iparban, a tudományban és a kultúrában felülmúlja a kapitalista termelés színvonalát és a legmagasabb - életszínvonalat biztosítja a lakosság számára'’ — mondotta Hruscsov. Hruscsov kijelentette, hogy a Szovjetunióban vannak olyan emberek, akik képesek a mezőgazdaságra váró feladatok sikeres megoldására. Megvan a szükséges technika is, a továbbiakban pedig erősen növekedni fog a gépek és a mező- gazdasági felszerelések gyártása. Az a fő — mondotta Hruscsov —, hogy az élen haladó gazdaságok tapasztalataira támaszkodva felemeljük az elmaradókat. Ha ez megtörténik, ez döntő lépés lesz a mező - gazdasági termékek bőségének megteremtéséhez, a nép jólétének emeléséhez. Pártunk különösen nagy Jelentőséget tulajdonít a Központi Bizottság jelenlegi plénumának. E plénum feladata kidolgozni a rrtezőgazdaság irányításának megjavítására teendő határozott intézkedéseket, amelyeknek segítségével hamarosan megoldhatjuk a XXII: pártkongresszuson kitűzött feladatot: a mezőgazdasági termékek bőségének meg teremtését. ,.Ez bonyolult és felelősségteljes feladat, nagy erőfeszítéseket kíván a párt, az egész nép részéről”. Ha megoldjuk azt a feladatot, hogy teljesen kielégítjük az ország mezőgazdasági termékekben mutatkozó szükségleteit, akkor gazdasági fejlőd esünk egyik fő magaslatát hódítjuk meg, történelmi jelentőségű győzelmet aratunk a pártunk programjának megvalósításáért vívott harcban. Ez a marxista—leninista tanítás újabb győzelme lesz, azé a tanításé, amely a kommunizmus diadaláért vívott harcban a népeket lelkesíti, . * Délután, magyar idő szerint 4 óra 30 perckor véget ért az SZKP Központi Bizottságának hétfői ülése. A plénum' első napján Hruscsov beszámolóján kívül nem hangzott el fel. szólalás. A Központi Bizottság teljes ülése kedd reggel folytatja munkájái< répaszedő kombájnok gyárta sát, nem adunk modern rend szerű fejőgépeket és egyél eszközöket, akkor közönsége; fecsegőknek bizonyulunk. Le hetellen, hogy magas munkatermelékenységre hívjunk fel és ugyanakkor baltával vágjul a kukoricaszárat.” Az SZKP Központi Bizottságának elnöksége úgy véli — mondotta Hruscsov —, hogy határozott programot kell kidolgozni a mezőgazdaság anyagi és technikai megsegítésére. Hruscsov számításokat idézett, amelyek mutatják, hány gépre van szükség, figyelembe véve a mezőgazdaság fejlesztésének és műszaki tökéletesítésének távlatait: meg kell kétszerezni a mezőgazdasági gépi eszközök gyártását „Ez nehéz feladat, természetesen nem is tudjuk egy vagy két-három év alatt megoldani. De haladéktalanul hozzá kell látnunk e feladat megoldásához. E feladat megoldásának fő irányai: a már meglévő traktor- és mezőgazdasági gépgyárak teljesítményének növelése, legalább három új, hatalmas traktor- és mezőgazdasági gépgyár, illetve az állattenyésztés gépesítéséhez szükséges felszereléseket előállító üzem felépítése. Rá kell lépni a nagyteljesítményű traktorok és egyéb gépek még szélesebbkörű alkalmazásának útjára. Az előadó foglalkozott a me- lőgazdasági gépek és pótalkatrészek árának kérdésével is. A kolhozokban és a szovho- íokban folyó munka helyes megszervezése a fő kérdések tözé tartozik — mondotta a ovábbiakban Hruscsov. Az ílenhaladó gazdaságok tapasz- ;alatai azt mutatják, hogy .erősen emelni tudjuk a ter- nékek termelését és csökken- eni tudják azok önköltségét”.
