Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-30 / 75. szám

tűntek 1962. március 30. ESZARMAGYARORSZAO s 31DI miNiZH MOZGALMAS csatatérhez hasonlít most az ózdi acélmű „portája”. A sínen mozgó óriásdaru már a gyár bejárata felé közeledik. A régi kép örökre eltűnt, és minden új és minden új lesz itt, ebben a gyárban. Egy-két roskadozó vasoszlopot ugyan látni meg, de meddig? Hamarosan dara­bokra vágja a hegesztő és a régi darupálya maradványai­val együtt újjászületik az uj M ár z-kemencében. Távolabb siető daruk, he­gesztők fénye, mészkövei meg­rakott kocsik bontják részle­tekre a képet. Mert egy szí­nes kép, tarka-barka csokor az acélmű egész környéke. A ze­nét, a fülsiketítő zenét a daru­szirénák adják, és ezzel, úgy vélem, teljes a kép. De még­sem. Sár, sártenger mindenfe­lé. És ez nagyon hátráltatja azt a lázas munkát, amelyet úgy emlegetnek most Özdon, mint az utolsó rohamot, mint a nagy finist. Valóban az. Az utolsó März- kemencét építik az ország min­den városából idesereglett leg­jobb szakemberek. De hol vannak most? Hiszen alig lát­ni egy-két embert az épülő ke­mence előtt... A mélyben vannak. És a magasban. A mélyben, a samott-téglák tengerében négy fiatal kőmű­ves rakja a „falat”. Rácsos falat építenek gyorsan, hihe­tetlen ügyességgel. Ez lesz a kemence regenerátor-kamrája. — Hallóóó! — kiáltunk le a mélybe. — Jöjjön fel egy pil­lanatra. — Valóban csak egy pilla­natra jöttem — mondja Ga- csály Endre kőműves. Mert sietős a munka. Nagyon sietős. — Honnan került Özdra? — Dunaújvárosból... — Mert ugye a regenerátor­kemencék építése külön szak­értelmet kíván ... Mosolyog. — Valahogy így van . . . — Mi a véleménye, befűtik az I-es kemencét április 20-ra? — Úgy gondolom, igen ... nagy a tempó, szépen halad a munka. — Mégis, mi a biztosíték? — Nézze kérem, amit a mun­kások vállalnak, azt teljesítik is. A Vaskohászati Kemence­építő Vállalat nem tesz felelőt­len ígéreteket... — Kivel dolgozik együtt? — Stembacher Józseffel... Nézze csak: ég a keze alatt a munka. A magasban hegesztők dol­goznak. Hiába kiáltok, nem hallani odáig. A szegecselő­gépeké a szó. Azok válaszol­nak az emberek helyett. S a válasz ez: április 20-ra készen leszünk. — Nekem is ez a vélemé­nyem — szól közbe Szabó Jó­zsef diszpécser, aki végighall­gatta Gacsály Endre határozott beszédét. — Van rá biztosíték? — kér­dezem, s a diszpécser moso­lyog. — Van kérem, hogyne len­ne. Munkaerő, anyag, gép, Megkezdte tanácskozását a SZŐ VOSZ V. kongresszusa Csütörtökön délelőtt az Épí­tők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte tanácsko­zásait a Szövetkezetek Orszá­gos Szövetségének V. kong­resszusa. Megjelent a tanács­kozáson Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés el­nöke, Nyers Rezső pénzügymi­niszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Nagy Dá­niel, az Elnöki Tanács elnök- helyettese, dr. Tatár Kiss La­jos, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP KB póttagja, Nagy Józsefné könnyűipari, Tausz János belkereskedelmi és Kis­házi Ödön munkaügyi minisz­ter, továbbá dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés al- elnöke, Nánási László, az El­nöki Tanács tagja, a SZÖVOSZ felügyelőbizottságának elnöke, Erdős József, az OKISZ el­nöke, Nagy László, a KPVDSZ titkára és dr. Pesta László, a fővárosi tanács végrehajtó bi­zottságának elnökhelyettese. A kongresszus részvevői melegen ünnepelték a külföldi szövet­kezetek delegációinak tagjait, A tanácskozást Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyet­tese nyitotta meg. Megválasz­tották a kongresszus bizottsá­gait, majd dr. Tatár Kiss La­jos, a SZÖVOSZ elnöke ter­jesztette a kongresszus elé az Országos Földművesszövetke­zeti Tanács két kongresszus között végzett munkájáról i szóló jelentését. minden van itt, ami szükséges. Nézzen körül — Mennyi minden elfér egy kis helyen ... — Úgy látom, most nagyon kevés ember dolgozik ennél a kemencénél. — Igen, de ez éppen annyi, amennyi szükséges. A regene­rátor-kamrák épitéséhez nem kell több kőműves. Mindent pontosan kiszámítottak ... Uj ismerős érkezik. Zsupo- nyó Gyula, a kemencekarban­tartás vezetője. Ismert szak­ember. — Mi a véleményem? — is­métli. — Az, hogy április kö­zepe táján befűtjük az I-es Marz-kemencét. A vaskohá­szati építők, szerelők még so­ha nem dolgoztak ilyen nagy szorgalommal, mint most... így beszélnek, így véleked­nek az emberek az ózdi re­konstrukciónál. Baltás László, a beruházási főosztály helyettes vezetője ugyancsak optimista az április 20-i kemenceátadással kap­csolatban. Azt mondja: — Sok még a tennivaló, de szerintem is elkészül április 20-ra. Persze egész pontos dá­tumot nem lehet mondani. Nem is szabad. Hiszen ki le­het ezt percnyi pontossággal számítani? Kurta László, az acélmű fia­tal üzemvezetője ezt válaszolta kérdésünkre: — Úgy látom, nem lesz hiba. Csodálatos nagy szorgalom ta­pasztalható most az I-es ke­mence építésénél. Most van az utolsó roham, most van a fi­nis. Mindenki meg akarja mu­tatni, hogy mit tud ... S izga­tottan várjuk az eredményt, mert azt szeretnénk, ha már a nyolcadik korszerű kemence is termelne. Mindenki ezt szeretné. Azt, hogy az ózdi szerelők, a re­konstrukció hírneves építői új, nagy munkasikerekkel kö­szöntsék a nagy ünnepet, má­jus elsejét. EZÉRT ILYEN NAGY most az igyekezet, ezért ilyen sok­színű a kép az acélmű előtt. Csodálatos kép. Az emberek teszik azzá. Szegedi László Ülést tart a megyei tanács Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye tanácsa március 31-én, szombaton ülést tart. A tanács­ülésen döntenek a korábban hozott és lejárt határidejű ha­tározatok végrehajtásáról szóló beszámoló elfogadása ügyében, majd a napirend szerint dr. Tóth István vb-elnöknek a ta­nács államhatalmi és tömeg­szervező munkájáról szóló tá­jékoztató jelentésére kerül sor. Laczkó Istvánnak, a mező- gazdasági osztály vezetőjének tájékoztatása alapján megvi­tatja a tanácsülés az 1962. évi termelési és felvásárlási fel­adatokat. Végül dr. Kardos Sándor vb-titkár tesz előter­jesztést szervezeti kérdések Ben, majd a tanácstagok kérdései és bejelentései következnek; A fogyasztók érdekében Széleskörű vizsgálatot tartott az Állami Kereskedelmi felügyelőség A Belkereskedelmi Minisz­térium megbízásából széleskö­rű vizsgálatot tartott megyénk­ben a Borsod megyei Állami Kereskedelmi Felügyelőség. A felügyelők apró részletekre menően tanulmányozták: mit tesz a szocialista kereskede­lem, nevezetesen az állami és földművesszövetkezeti keres­kedelem a fogyasztók érdek- védelméért. A vizsgálat meg­állapította, hogy a kiskereske­delmi vállalatok és a földmű­vesszövetkezeti kereskedelem vezetői az elmúlt évben is hat­hatós intézkedéseket tettek a fogyasztók érdekében. 1960- ban tovább csökkent megyénk­ben a bolti ellenőrzések során feltárt rendellenességek szá­ma, s ezért már 1961-ben ke­vesebb bírságot kellett kiróni a boltok vezetőire és dolgo­zóira. A 40 napig tartó vizsgálat alatt az Állami Kereskedelmi Felügyelőség 245 boltban tar­tott általános ellenőrzést. A boltok közül 125 az állami, 120 pedig a földművesszövetkezeti kereskedelemhez tartozik. Az ellenőrzés különösen a vidéket érintette. Piackutatás A kereskedelmi felügyelőség az ellenőrzések során — az ed­digiektől eltérően — piackuta­tást is tartott. Négy állami és négy földművesszövetkezeti ru­házati, illetve cipő szakbolt­ban egy-egy napig vizsgálta; hány vásárlót szolgálnak ki, illetve az igényeket hogyan tudják kielégíteni. A sátoraljaújhelyi 62. sz. Gyermekruházati Boltban a megfigyelt napon 94 vásárló 139 cikket kért. Ebből csak 64-el tudtak szolgálni. A me­zőkövesdi földművesszövetke­zeti áruház cipőosztályán egy nap alatt 80 vásárló 84 cikket keresett, de ezek közül mind­össze 23 volt raktáron. Az ellenőrző szakközegek megállapították, hogy a hiány­zó árucikkek egy része nem található meg a nagykereske­delem raktáraiban sem, mert az ipar nem szállít elegendőt. A kért áru másik része azon­ban a helytelen árurendelés és áruterítés miatt hiányzik a boltokból. A piackutatás tapasztalatai a kis- és nagykereskedelem, valamint az ipar szorosabb kapcsolatának megteremtését sürgeti. Még ma is előfordul, hogy az ipar olyan cikkeket gyárt, amelyeket a fogyasztók nem kedvelnek, vagy már nem keresnek. Az ipar feladata, hogy jobban megismerje a fogyasz­tók igényeit, s ne csak a nagy­kereskedelem gyakran ötlet­szerű rendelését elégítse ki. Mennyiség-minőséfg A vizsgálat során sok pró­bavásárlást végeztek a keres­kedelmi felügyelők. 34 bolt­ban kisebb-nagyobb árdrágí­tást tapasztaltak. Ez arra fi­gyelmezteti a kereskedelmi vállalatok vezetőit, ellenőreit, hogy gyakrabban ellenőrizzék a gondjaikra bízott boltegysé­geket. A vendéglátóipari egy­ségekben az árkalkuláció fe­lülvizsgálata megakadályozná, hogy a helytelen, talán elavult kalkuláció alapján becsapják a fogyasztókat. Az ellenőrzés kiterjedt a kereskedelem kul­turáltságának vizsgálatára is. Kétségtelen, hogy ma már a vendéglátó egységekben, az élelmiszert kiszolgáló üzletek­ben higiénikusabb a kiszolgá­lás, mint például két esztendő­vel ezelőtt. Azonban még min­dig gyakori, hogy a vendéglők, éttermek, cukrászdák asztala­in szennyes abroszt talál a vendég, vagy a kenyeret áru­sító boltokban nem adnak pa­pírt a kenyérhez. A szakosítás előnyei és hátrányai Az állami és szövetkezeti ke­reskedelem az elmúlt évben — igen helyesen — szakosította boltegységeit. Az intézkedés előnyökkel járt; a szaküzletek nagyobb raktárakkal, nagyobb áruválasztékkal rendelkeznek. Gondként jelentkezik azonban, hogy a háztartásban minden­nap szükséges apró cikkekért hosszú utat esetenként több kilométert kell megtenniük a Tizenkét vagon nyuszi, bárány és csokoládétojás készül Az idei húsvétra 12 vagon csokoládényúl, bárány, tojás készül, s ebből nyolc vagyon már a hét elején megérkezett a kereskedelem raktáraiba. Az ipar és a kereskedelem számí­tásba veszi azt is, hogy a cso­koládéárak leszállítása óta igen lényegesen megnőttek a lakosság igényei; a nugátok és a töltött áruk iránt csökkent, — a színcsokoládé iránt vi­szont rendkívül megnőtt a ke­reslet. Tavaly még a forgalom­ba került csokoládéáruknak alig 10 százaléka, most pedig már több mint negyven szá­zaléka színtiszta táblás, vagy tömör csokoládé.------o----­B emutatták a legkorszerűbb nyelvlecke-lemezeket A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat Rottenbiller utcai stú­diójában ma délelőtt bemutat­ták a legkorszerűbb nyelvlec­ke hanglemezeket. A felszaba­dulás után 1950-ben indult meg a lemezes nyelvoktatás. Ma már Világnyelvek hangle­mezen címmel egy év alatt öt nyelvlecke sorozatát készítette el a vállalat. Már megjelentek az orosz kezdő és haladó, a né­met—francia kezdő nyelvköny­vek hangos párja is. Tervezik a tankönyvek hangosítását is, vagyis a szem iskolája mellé a száj, illetve a fül iskoláját Csúcsforgalom Teltház van a Béke téri Vetőmagboltban. Az állami gazdaságok, a tsz-ek és az egyénileg dolgozó parasztok itt szerzik be a külön­féle vetőmagvakat. A bolt 4 dolgozójának jó munkájára jellem­ző, hogy az első negyedévben egymillió forintnál is többet forgal­maztak, ami a tervnek háromszoros túlteljesítését jelenti. A boltban a konyhakerti magvak, a lóhere, a lucerna, a répa és a virágmagvak a legkeresettebbek. Foto: Szabados 9 9 UJ HAJTÁSOK A történet ^triüK. A Felsőzsolcai Gépállomás vezetőinek hangja még most is átforrósodik, amikor erről be­szélnek. Történt pedig, hogy egy asz­talra 5000 forintot helyeztek, s mellé egy jegyzéket, majd felszólították Hacsa József és Molnár József szocialista trak­toros brigádjának tagjait, hogy vegyék fel a részükre járó ju­talmat. A brigádtagok először egy kis értetlenséggel tekintet­tek egymásra, de az arcokon mást is látni lehetett: örömet. Aztán ki félszegen, ki bátrab­ban odament az asztalhoz, s kiszámolta a neki jaró pénzt. S az csak a világ legtermésze­tesebb dolga, hogv a végén bi­zony egyetlen fillér sem hiány­zott. Ügy egyezett minden, mintha a legjobb bérszámfejtő, vásárlóknak. A tű, a cérna na­ponta szükséges a háztartás­ban, de ezeket csak a szakbol­tok árusítják, amelyek viszont nem minden községben talál­hatók meg. Helyes lenne, ha az állami és a szövetkezeti ke­reskedelem — a fővárosi pél­dákhoz hasonlóan — megyénk­ben is létre hozna több, ezer apró cikket árusító boltot. Az Állami Kereskedelmi Felügyelőség, a fogyasztók ké­résének megfelelően, megvizs­gálta a garanciális javítások helyzetét is. A technika állandó fejlődé­sével, a kultúra növekedésével egyre több család vásárol tele­víziót. rádiót. A garanciális javításokat Miskolcon és a já­rási székhelyeken végzik, így a kisebb községekből több 10 kilométert kell utaztatni az elromlott készülékeket a javí­tó szolgálathoz. A GELKA csupán egyetlen gépkocsival rendelkezik, így nem tudja rendszeresen látogatni a vidé­ki községeket. Helyes lenne, ha a szerviz-szolgálatot újabb gépkocsik üzembe állításával bővítenék, vagy megosztanák a javító munkát más vállalatok­kal. A vásárlók véleménye Az ellenőrzések alkalmával az Állami Kereskedelmi Fel­ügyelőség és a helyi tanácsok végrehajtó bizottságai Miskolc II. kerületben. Ózdon és Sáros­patakon vevőankétot rendez­tek. A fogyasztók elismerték az állami és szövetkezeti ke­reskedelem nagyarányú fej­lődését. Hiányolták azonban, hogy még nem eléggé szerve­zett az áruterítés, egyes áru­vagy pénztáros látta volna el a dolgát. Üj vonás ez a gépállomás életében. Zsolcán a közelmúltban avattak először szocialista bri­gádokat. Érdekes viszont, amint elmondják a két szo­cialista brigád történetét a bölcsőtől egészen a „felnőtt” korig. Régen is volt munka­verseny a gépállomáson. Ki-ki elhatározta, hogy 110 száza­lékra teljesíti tervét. Ha az il­lető eleget tett szavának, azt mondták: rendes ember, jutal­ma érdemel. Az már kevésbé jött számításba, ki az illető, hogyan él, mik a céljai, törek­vései. S ez a kritika jogos a múltat illetően, hiszen a két szocialista brigád megszületé­sével megannyi cél fűti most a gépállomás dolgozóit. Ami­kor a Hacsa- és Molnár-brigád egy évvel ezelőtt elhatározta, hogy megszerzi ezt a kitüntető címet, nemcsak jó munkát fo­gadott, hanem más, emberi kö­vetelmények teljesítésére is ígéretet tett. A munkáról any- nyit, hogy a vállalt 110 száza­lékot, az 5 százalékos üzem­anyag- és az 5 százalékos al­katrész megtakarítást túltelje­sítették. Hogy miként, az a termelési tanácskozáson fel­szólalt Körösi László szavaiból derült ki, aki egyébként a Hacsa-brigád tagja. Azelőtt — mint mondotta — mindenki csak magával törődött. Most, ha segítségre szorul a brigád valamelyik tagja, közösen tá­mogatják egymást. Megoszt­ják az üzemanyagot, kisegítik egymást alkatrészekkel, szóval úgy élnek, dolgoznak, mintha családtagok lennének. S ezenkívül? A két brigád valamennyi tagja képezi ma­gát, részt vesz szakmai, poli­tikai továbbképzésen, napi saj­ttót, folyóiratot valamennyien [járatnak, és most már néhá- >nyan azt is elhatározták, hogy [pótolják a hiányzó általános ■iskolai tanulmányokat. Később |talán ki-ki technikumba irat­kozik be. És nem lehet akárki 'a brigád tagja. Nagyon szigo­rúak a követelmények. Ha va­ttaki rossz útra tévedne, a ki­egyensúlyozott családi életet ■ felrúgva kocsmázni járna, |hátráltatná a brigádot, nem , hallgatna a jó szóra, az saját ‘magát zárná ki a brigádból. [Ez természetesen csak a végső ►esetben történhet meg. Egye­lőre azonban más a helyzet. »Hacsa József brigádvezető is [ezt tanúsítja. [ A gépállomáson sokan te­kintenek elismerően a két szo­cialista brigádra. Példájuk ► vonzó, s tálán elsősorban en- [nek tulajdonítható, hogy a 11 ► gépállomási brigádból újabb [hat brigád határozta el, hogy , megszerzi a szocialista címet. ►A két brigádnak pedig az a [célja, hogy a szocialista címet ► továbbra is megtartsa. A köve­telmények nagyok, de lelkesí- >tőek is. A verseny nem öncél, ‘abban a társadalmi és az [egyéni érdek megvalósítása fe- »jeződik ki. Tizenegy feltétel­inek kell eleget tenni, s ebben .olyan követelmények is van- [nak. hogy időnként a brigádok [tagjai kötelesek részt venni ‘azoknak a termelőszövetkeze­teknek a közgyűlésén, ame- ►lyeknek dolgoznak. : Sok érdekes ‘nánk a kél brigádról. Tetteik, [cselekedeteik, emberi törek- »véseik teszik ezeket érdekessé, [értékessé... — garami — cikkek egyik helyen nem kap­hatók, viszont máshol bősége­sen megtalálhatók. A fogyasz­tók kérték a minisztériumi szerveket, hogy gyakrabban el­lenőrizzék a piacokat, mert különösen Borsodban igen ma­gasak a piaci árak. A panasskőnyv rendeltetése A vizsgálat után az Állami Kereskedelmi Felügyelőség dolgozói összegezték a tapasz­taltakat. Megállapították, hogy a vásárlók igen jó társadalmi ellenőröknek bizonyulnak, he­lyesen ítélik meg a kereskede­lem erényeit és hibáit. Sajnos a véleménynyilvánítások még ma is alkalomszerűek. A fo­gyasztók csak egy-egy ankéton vagy ellenőrzések alkalmával mondják el véleményüket. Ke­vesen veszik igénybe a panasz­könyveket — különösen vidé­ken — mert félnek, hogy vala­milyen megtorlásban lesz ré­szük. Ez a szemlélet káros, mert így a vezető és ellenőrző szervek nem szereznek idejé­ben tudomást a fogyasztók ész­revételeiről, s ezért nem intéz­kedhetnek azonnal. Megyénk kereskedelmi dol­gozói, de különösen a fogyasz­tók őszinte örömmel fogadták az alapos vizsgálatot. A lezaj­lott ellenőrzések további báto­rítást adták a vásárlóknak a helyes véleménynyilvánítás-’ hoz. Pásztory Alajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom