Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-29 / 74. szám

Világ proletariat egyesültetek) ▲ MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Will, évfolyam, 74. »vám Ára: 50 fillér 1962. máreiu* 29, e»ütörtök Épül a bereu lei „házgyár“ (3. oldal) Kincsünk, az erdő (3. oldal) Zenei krónika (4. oldal) .J 0 kérdések kérdésének megoldáséért A tegnapi lapok hírül ad­ták: Rusk amerikai és Lord Home brit külügyminisz­ter elhagyta a genfi leszerelé­si tárgyalások színhelyét. Ezzel befejeződött a leszerelési érte­kezlet első szakasza, s kezde­tét vette az a megbeszélés­sorozat, amelyen az illető or­szágokat már nem a külügy­miniszterek, hanem megbízó­ik, szakértőik képviselik. A külügyminiszteri szintű leszerelési megbeszélések több mint két hétig tartottak a Nemzetek Palotájában, ko­runk legégetőbb kérdéséről: az általános és teljes leszerelés­ről. Noha a genfi leszerelési értekezletnek még csak az el­ső szakasza fejeződött be, nem árt mérleget készíteni, meg­nézni, mennyire jutottak a „kérdések kérdésének” megol­dásában. Genfben a hivatalos meg­nyitó után, sőt már előtte is je­lentős munka folyt. Az ENSZ- közgyűlés által kijelölt orszá­gok külügyminiszterei, kivéve a francia külügyminisztert, aki távol tartotta magát a ta­nácskozástól, rátértek az ülés­szak egyetlen napirendi pont­jára, a leszerelés kérdésének megvitatására. A legjelentősebb megmoz­dulás a leszerelési értekezlet első szakaszában a szovjet kor­mány Gromiko elvtárs által beterjesztett legújabb leszere­lési javaslata volt. A benyúj­tott előterjesztésnek azért volt roppant nagy hatása, mert napjaink valóságából indult ki,'s számot vetett a világnak a második- világháború óta be­következett változásaival, az erőviszonyok eltolódásával és elsősorban az emberiség szük­ségleteivel. A tudományos, marxista felmérés, a dolgok józan elemzése vezette arra a szovjet vezetőket, hogy radi­kális programot tárjanak a vi­lág elé, ne elégedjenek meg részleteredményekkel, amelyek a leszerelésnek csak a látszatát keltenék, hanem általános és teljes leszerelést követeljenek. Általánosat abban az értelem­ben, hogy egyetlen állam se vonhassa ki magát alóla és teljeset úgy, hogy maradékta­lanul semmisítsenek meg min­den fegyvert — elsősorban a nukleáris tömegpusztító eszkö­zöket —, oszlassák fel a had­seregeket, a vezérkarokat és szüntessék meg a hadügymi­nisztériumokat. B enyújtotta elképzeléseit az Egyesült Államok külügyminisztere, Rusk is, amelyek azonban már egyál­talán nem olyan konkrétak, mint a szovjet javaslatok. Sőt, ellentmondásokat is tartalmaz­nak és több pontban nem érte­nek egyet a szovjet javaslat­tal. Rusk külügyminiszter pél­dául nagy beszédben „műsza­ki és tudományos érvekkel” igyekezett megindokolni, mi­ért ragaszkodik az ame­rikai küldöttség oly makacsul a nemzetközi ellenőrzés és a helyszíni inspekció elvéhez. Azt magyarázta — ellentétben a szovjet javaslattal —, csak úgy tudja elképzelni az atom­robbantások megszüntetését, ha az illető országokba bizott­ságokat küldenek. Egyébként a meglévő észlelési eszközök „megbízhatatlanságáról” val­lott nézetüket már saját ma­guk is megcáfolták, hiszen ta­valy ősszel sajtójukban ponto­san hírt adtak, hazai megfi­gyelésük alapján, valamennyi szovjet nukleáris kísérletről. A szovjet és az amerikai külügyminiszter által benyúj­tott leszerelési javaslaton kí­vül érdekesek voltak más or­szágok külügyminisztereinek félszólalásai is, a különböző bizottságok jelentései, továbbá azok a megbeszélések és talál­kozások, amelyek a Nemzetek Palotáján kívül történtek. Ér­dekesek voltak, de sajnos nem kielégítőek. Éppen ezért más következtetést nem vonhatunk le a genfi értekezlet első sza­kasza után, mint azt; a lesze­relés egyetlen érdembeli kér­désében sem jött még létre megegyezés. Nem jött létre megegyezés, mert ahhoz, hogy megvalósuljon a népek vágya, egy olyan világ,' amelyben nincsenek fegyverek, s ame­lyet nem rendítenek meg nuk­leáris robbantások — a tárgya­lások összes résztvevőinek jó­akarata szükséges. A genfi tárgyalások első sza­kasza azt mutatja, hogy a tár­gyalások egyik-másik résztve­vőjéből sajnos hiányzik a jó­akarat. Itt elsősorban az Egye­sült Államokról van szó. Gro­miko elvtárs, szovjet külügy­miniszter keddi rádiónyilatko­zatában ország-világ elé tárta — mintegy értékelve a genfi értekezlet első szakaszát —, hogy Rusk amerikai külügy­miniszter mást mond, mint amit cselekszik. Rusk — elő­zőleg így harangozta be — az­zal a szándékkal jelent meg Genfben, hogy támogassa a le­szerelési egyezmény megköté­sét. Amit azonban az Egyesült Államok külügyminisztere cse­lekedik — mondotta Gromiko — az ezzel semmiképpen sem egyeztethető össze. Sajnos a genfi leszerelési tanácskozáson a nyugati hatalmak ahhoz a régi fegyverükhöz nyúltak — megtagadva saját javaslatai­kat —, hogy szándékosan ke­resik a legkülönbözőbb ürü­gyeket, hogy így meghiúsítsák a nukleáris kísérletek eltiltá­sáról szóló szerződés megköté­sét. Ahhoz a régi fegyverük­höz nyúltak az USA politiku­sai, hogy kerülték az érdem­ben! vitát, s megpróbálták ügyrendi javaslatokkal, bizott­ságok létrehozásával gátolni a leszerelés ügyének előrehala­dását. A Szovjetunió azonban résen van, s mint ahogyan Gromiko elvtárs bejelentette genfi rádiós beszédében, to­vábbra is következetesen har­col minden nukleáris kísérlet haladéktalan és teljes meg­szüntetéséért. — Célunk — hangsúlyozta Gromiko elvtárs — egyesíteni az erőfeszítése­ket az igazi leszerelésért. Ezért mi készek vagyunk akár azon­nal aláírni azt a szerződést, amely eltiltja az atomfegy­verkísérleteket és a szerződés teljesítését nemzeti eszközök felhasználásával ellenőrzi. A genfi értekezlet első sza­kasza tehát lezárult. A külügy­miniszterek elhagyták és el­hagyják Genfet, s a leszerelési értekezletet a szakértők, a megbízottak folytatják tovább. Hogy mi történik tovább a leszerelési tanácskozásokon, nem lehet pontosan tudni. Mindenesetre — ha az első szakasz nem is hozott érdem­beli megegyezéseket — van kilátás, lehetőség, hogy a szak­értők talán megtisztítják az utat az eddig felmerült ellen­tétektől, s megalapozzák az alkalmas időpontban vissza­térő külügyminiszterek tanács­kozását. Sőt, az sincs kizárva, hogy egy későbbi időpontban — esetleg júniusban, július­ban — a kormányfők is tár­gyalóasztalhoz ülnek, s megbe­széléseket folytatnak majd a kérdések kérdéséről, az általá­nos és teljes leszerelésről. Hogy ez így legyen, s a kül­ügyminiszterek, esetleg a kor­mányfők Genfbe utazzanak, igen sok múlik a világ népei­nek akaratán. — Arra van szükség — mondotta egyik be­szédében a minap Hruscsov elvtárs —, hogy a népek egyet­len hatalmas erővé összefogva követeljék a fegyverkezési ver­seny megszüntetését... A béke nyitja — hangsúlyozta a szov­jet kormányfő — a néptöme­gek aktivitása. Fodor László A hadsereg nyomására lemondott az argentin elnök A Reuter hírügynökség szer­dán délelőtt fél tíz órakor — az argentin időszámítás szerint hajnali fél ötnek felel meg — gyorshírben jelentette, hogy általában megbízható források szerint a fegyveres erők pa­rancsnokai ultimátumot nyúj­tottak át Frondizi elnöknek. A tábornokok követelik, hogy Frondizi magyar jdtí sze­rint este 8 óráig nyújtsa be lemondását. Részletek egyelőre nem isme­Katonai puccs Szíriában DAMASZKUSZ Mint hírügynökségek a da­maszkuszi rádió közlései alap­ján jelentik, szerdán reggel Szíriában katonai junta vette kezébe a hatalmat. A fegyveres erők főparancsnoksága felosz­latta az ország parlamentjét, lemondatta a kormányt, mert „nem teljesítették a rájuk bí­zott feladatokat”. A damaszkuszi rádió közve­títette a fegyveres erők kiáltvá­nyát, amely szerint a hadsereg kénytelen volt átvenni a hatalmat, mert „a kormány korrupt volt és együttműködött az imperi­alistákkal”. A kiáltvány szerint a kormány vezetőit bíróság elé állítják. A sziriai hadsereg — hangsú­lyozta a rádió — ura a hely­zetnek, a repülőtereket és az ország határait lezárta. Kudzi köztársasági elnök „egészségi okokra” hivatkoz­va, lemondott a főparancsnok­ságról. A szerda reggeli damaszkuszi rádióadások jelentései csu­pán annyit közöltek, hogy a most uralomra került katonai junta azonos azzal, amely fél évvel ezelőtt a Szíria különvá­lását eredményező fordulatot végrehajtotta. (MTI) Békegyűlések, kiállítások a moszkvai leszerelési világkongresszus előtt A Béke-Világtanacs moszk­vai leszerelési v'ilágkongresz- szusát nagy érdeklődéssel vár­ják Borsod megye dolgozói is. A júliusban sorra kerülő talál­kozó célkitűzéseinek ismerteté­sére a Hazafias Népfront, a társadalmi és tömegszerveze­tekkel együttesen széleskörű felvilágosító munkát végez. A megye városaiban, valamint 365 községében békegyűlése­ken. csoportos beszélgetéseken és rétegtalálkozókon ismertetik, hogy az általános és teljes le­szerelés megvalósítható. Ezek­ről a gyűlésekről a falvak lakói leveleket és üzeneteket külde­nek majd a leszerelési világ­kongresszushoz. Ezenkívül több helyen kiál­lítások nyílnak, amelyek be­mutatják a népeknek a béké­ért, a leszerelésén folyó har­cát. A megye 15 községében batáti esteket rendeznek. Eze­ken elmondják, hogy a testvé­ri országok és' a tőkés államok népei hőn óhajtják az általá­nos és a teljes leszerelés meg­valósulását. A moszkvai lesze­relési világkongresszusra ké­szülve, a Hazafias Népfront a sátoraljaújhelyi, az encsi és az edelényi járások határmenti községeiben leszerelési béke­gyűléseket tart, amelyekre meghívják a szomszédos cseh­szlovák falvak küldötteit is. A csehszlovák határmenti telepü­lések békegyűlésein viszont a borsodi dolgozók képviseltetik majd magukat Az első béke- gyűléseket április hónapban tartják meg a megye községei­ben; retesek. A Reuter híradása szerint csapatmozdulatokra egyelőre nem került sor, de Agustin Pena ellentengernagy, a flotta parancsnoka a hajnali órákban vezérkarával harci készültségben összeült a ten­gerészeti minisztérium épüle­tében. Az általános munkásszövet­ség, az argentin szakszerveze­tek összefogó szerve kedden nyilatkozatot adott ki. A nyi­latkozat leszögezi, hogy a vál­ságot csak akkor lehet meg­oldani, ha tiszteletben tartják a választók akaratát. Az álta­lános munkásszövetség szem­beszáll a szakszervezetek jogai ellen irányuló bárminő táma­dással — állapítja meg a do­kumentum. A hadsereg vezetői — mint ismeretes — a szakszerve­zetek jogainak korlátozá­sát is követelik. A munkásszövetség a válasz­tásokon támogatta a peronis­tákat, akiknek győzelme kirob­bantotta a tíz napja tartó válságot. * A szerda este érkezett hírek szerint Frondizi köztársasági elnök lemondott, s a legfelsőbb bíróság elnökét kérte fel a köztársasági elnöki tisztség be­töltésére. Az OAS támadása az FKP két székháza ellen Párizs (MTI) Mint már jelentettük, az OAS banditái szerdán hajnal­ban merényletet követtek el a Francia Kommunista Párt pá­rizsi, XVIII. kerületi helyisé­gének őrsége ellen. Az őrség egyik tagját megölték, a mási­kat pedig súlyosan megsebe­sítették. Hajnali három órakor négy fiatalember zörgetett be a Jean Robert utca XI. számú házba, amelynek földszintjén a párt helyisége van. Amikor a pártőrség kaput nyitott, az ismeretlenek megfutamodtak. Georges Bazoge. az őrség égjük tagja utánuk eredt. Ek­kor az egyik ismeretlen meg­fordult és tőrrel kétszer be­leszúrt üldözőjébe. Az egyik szúrás a szívét, érte és Bazo­ge a helyszínen meghalt. Claude Martint, az őrség másik tagját, aki társa segít­ségére akart sietni, hasba szúr­ták a banditák, majd elmene­kültek. A nyomozás megálla­pította, hogj’ a sebeket az ide­genlégióban használatos tőrrel ejtették. A meggj’ilkolt Boza- ge 23 éves volt, három hónap­pal ezelőtt tért vissza Algé­riából, ahol katonai szolgála­tot teljesített. Szerdán délelőtt Lyonban is támadást intéztek az OAS- banditák a Francia Kommu­nista Párt székháza ellen. Autós merénylők géppisztol­lyal több lövést adtak le a pártházra, de a golyók sze­rencsére senkit sem találtak el. A Francia Kommunista Párt Szajna megyei és lyoni szer­vezete mindkét merénylet szín­helyére tüntetést hívott egybe. Az idén több mint 600 új miskolci lakás belső kialakítását szalagszerben végzik el a szakiparosok A szeszélyes tavaszj időjá­rás, a gyakori, kemény fagyok igen megnehezítik a Borsod megyei Építőipari Vállalat dol­gozóinak munkáját. A hideg Be kell hoznunk a tavaszi lemaradást " Amárcius 15— Általában 20 között ta­vaszodik ki, illetve akkor lesz alkalmas a talaj a tavaszi ve­tés megkezdésére, 10—20 nap alatt, általában tehát április 8—12-ig — a kukorica és bur­gonya vetés kivételével — be­fejeződik a koralavasziak veté­se. Ez évben a rendkívüli idő­járás miatt márciusban alig lesz néhány száz hold vetés. Várhatóan április 1-én kezdőd­het meg a munka. A késés ter­méskieséssel jár. Ezt pedig mindenképpen meg kell akadá­lyozni. A lemaradás behozása kizárólag a jó szervezés kérdé­se. Gépi, ló és kézi-munkaerő bőségesen áll megyénk mező- gazdaságának rendelkezésére, megvan tehát a lehetősége an­nak, hogy ezt a 18—20 napot 10 napra lerövidítsük; azaz áp­rilis 1. és 12. között kell elvet­nünk mindazt, ami más évek­ben március 15. és április 10. között került a földbe; Számítanunk kell arra is, hogy esetleg sürgősen hengerez- nünk kell őszi vetéseinket. Köztudomású, hogy az ősz­szel szántott területen rendkí­vül szapora a tavaszi munka, márpedig a tsz-táblák nagy ré­szén elvégezték az őszi mély­szántást. A rendelkezésre álló gépi erővel, fogassal, kultivá­torokkal két-három nap alatt előkészíthető a talaj a korata­vaszi vetések alá. A 10—12 ki­lométeres sebességgel haladó Zetorok 8—10 fogast vontatva, nagy táblákon egy fordulóra több holdat elfogasolnak, s megfelelő körülmények között már csak a vetőgép munkája van hátra. Kettős műszakkal, igen jó körülmények között, kitűnő szervezéssel egy erőgép egy nap alatt több, mint 100 hold őszi mély-szántást tud így vetés alá készíteni. A másik munkafázis, a vetési munka. Ha valamennyi gépi vontatású, fogatos vetőgépet munkába állítunk kettős, illet­ve nyújtott műszakban, a nor­mákat könnyen megkétszerez­hetjük, megháromszorozhatjuk. Hogy célunkat elérjük, az alábbi intézkedéseket kell ten­ni: amint rá lehet menni a ta­lajra. minden gépállomási és tsz-erőgépet az őszj szántások elmunkálásához kell irányíta­ni és meg kell szervezni a ket­tős műszakot. A gépi vontatású vetőgépek munkába állításán túlmenően vetni kell a lófogatú gépekkel is, nyújtott műszakban, úgy, hogy reggel öt órától'délig egyik, déltől este 8 óráig pe­dig a másik fogat vessen, vál­tott emberrel. (Legfeljebb fél- félóraj pihenővel. A lovakat természetesen ebben az idő­szakban 8—10 napon át abra- kolni is kell.) Felül kell vizsgálni, illetve a megváltozott helyzetnek megfelelően át kell dolgozni a tsz-kampányterveket. Szükség esetén pótszerződést kell köt­ni a gépállomással. Feltétlenül szükséges, hogy áprilisban va­sár- és ünnepnapokon is foly­jék a munka a mezőgazdaság­ban. A tsz-tervekben ki kell ja­vítani a napi három holdas si- mítózási előirányzatokat. Ennél lényegesen többet végez egy műszakban egy lófogat. Jó szervezéssel és az erők megfeszítésével 8—10 nap alatt el lehet vetni a tavaszbú­zát, a tavaszárpát, a zabot, a napraforgót, a cukor- és takar­mányrépát, a mákot, a borsót, a lucernát, a zabos bükkönyt, a szarvaskerepet. De el is kell április 12-re vetni, mert az­után a kukoricavetés és a bur- gonvaíiltetés ideje következik. Kétségtelen, katempó nagy erőfeszítést je­lent. de a mezőgazdaság dol­gozóinak helyt kell állniok. A megfeszített munka mindössze 8—10 napig tart. és enélkül na­gyon megkésne a vetés és az sok ezer mázsával csökkentené idei terméseredményeinket. Hajdú Károly, a megyei tanács főagronómusa időben az új lakások a terve­zettnél lassabban épülnek es emiatt sok esetben a szakipar részére sem tudnak megfelelő munkaterületet biztosítani. Az időjárás okozta kiesés pótlására és a lakásépítkezé­sek meggyorsítására most el­határozták, hogy a szakiparnál is megszervezik a szalagszerű munkát. Ennek megvalósításá­ra részletes tervet dolgoztak ki, és az első szalagot a diósgyőri 480 lakásos építkezésen vezet­ték be. Az ütemezés szerint egy 20 lakásos lépcsőházban egj’- egy szakma — burkoló, aszta­los. üveges, festő stb. —, nyolc nap alatt fejezi be. a munkáját. A szalag a legfelső emeletről indul. Először a burkolok lát­nak feladatukhoz, majd őket hat nap múlva az asztalosok, 12 nap múlva pedig a festők, a mázolok és a további szakmák követik. így a szakiparosok nyugodt körülménj'ek között, folyamatosan dolgozhatnak. A munkák nagyobb részét gépe­sítették. A festőrészleg például az elmúlt hetekben három fes­tékszóróval és öt, mázolásra al­kalmas kisgéppel gazdagodott. Egy-egy géppel műszakonként 5 dolgozó munkáját végzik eh A burkolok négy csiszoló be­rendezést kaptak, ezekkel a mozaiklapokat és a márvány­burkolatokat teszik egyenle­tessé. Az idén már használják a padlótakarító kefélőgépeket is. A berendezés két acélkefé­je a padlóra tapadt habarcsot és festéket távolítja el. Egy géppel naponta 800 négyzet­métert takarítanak fel. A szalagszerű szakipari mun­kát Diósgyőrön kívül beveze­tik a miskolci Örs és Miklós * utcai építkezéseken is; t

Next

/
Oldalképek
Tartalom