Észak-Magyarország, 1962. március (18. évfolyam, 50-76. szám)

1962-03-01 / 50. szám

I \J ’Világ proletárjai, egyesuliefekl A határban A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVHl. évfol'y am, 50. szám Ára: 50 fillér 1962. március f, csütörtök Mai számunkból: A világszinvonalért (3. oldal) Műtrágyázzák az őszi búzát a sajóecsegi Alkotmány Tsz földjén. Szabados Termelőszövetkezeteink gépesítéséről (3. oldal) Bozena Nemcová Miskolcon (4. oldal) \ Hétszáz millió forintot költenek Ózd fejlesztésére a második ötéves terv idején Ózd város Tanácsa a napok­ban tárgyalta meg a második ötéves terv fejlesztési prog­Sárospatakra látogatott Moussa Oumár Sy, a bamakói múzeum igazgatója A hazánkban tartózkodó Mous­sa Oumar Sy, az afrikai Máli Köztársaság bamakói nemzeti múzeumának igazgatója észak- és kelet-magyarországi útja so­rán, a gyöngyösi és az egri múzeumban tett látogatását követően Sárospatakra látoga­tott, ahol megtekintette az egykori Rákóczi várban elhe­lyezett II. Rákóczi Ferenc Mú­zeumot, valamint a Sárospata­ki Tudományos Gyűjtemények nagykönyvtárát és múzeumát. A kedves vendéget elkísérte útjára Bodrogi Tibor, a Nép­rajzi Múzeum főigazgatója, Vincze István, a múzeum tu­dományos titkára és Gáborján Aliz tudományos kutató is. Szerdán a vendégek folytat­ták útjukat Nyíregyházára, majd Debrecenbe, ahol a mú­zeumot és a Debreceni Kos­suth Lajos Tudományegyete­met, valamint annak néprajzi intézetét keresték fel. Nyolc munkacsapat nyerte el a szocialista munkabrigád címet a Hegyaljai Ásványbánya és Qrlömü Vállalatnál nek, a mádi őrlőben dolgozó molnárbrigádja is. A Venczel- brigád elsősorban az exportra lterülő bentonit őrlésénél ért el minőségjavulást. Elnyerte a szocialista munkabrigád címet az idősebb Tóth József vájár vezetése alatt, a kaolinbányá­ban dolgozó munkacsapat is, és az elsők között szerezte meg a kitüntető címet Lukács Ist­vánnak a pálházi perlitbányá- ban dolgozó brigádja is. A szocialista munkabrigádo­kat oklevéllel tüntették ki. ramját. Borsod megye máso­dik városának fejlesztésére a tervidőszakban állami beruhá­zásból ötszáz, költségvetési hi­telből, valamint községfejlesz­tési alapból több mint kétszáz millió forintot költenek. Az előirányzott összeg nagyobb részét a lakáshelyzet további — lényeges — javítására hasz­nálják fel. öt év alatt ugyan­is 1650 — háromnegyedrész­ben kétszobás — új lakást épí­tenek, s azok nagyobb hánya­dát már távfűtéssel látják el. A jövő évben — a tervek sze­rint ugyanis — bevezetik Ózd- ra a földgázt. Ózd másik két sürgető prob­lémáját, a szennyvíz elveze­tést, illetve a vízellátást is rendezni igyekszik a második ötéves terv. Ezekre a beruhá­zásokra kereken nyolcvan mil­lió forintot fordítanak. Lénye­gesen javul majd az iskolázta­tási lehetőség is: az általános, illetve középiskolai tantermek számát harminchattal bővítik. A kereskedelmi hálózat kor­szerűsítésére — többek között — modern állami áruházat lé­tesítenek a város új központ­jában. Húsz kilométeren — je­lentős részben a város társa­dalmi munkájával — aszfalt burkolatú utat, illetve járdát is építenek, ezenkívül a villa­moshálózatot a város vala­mennyi új településére eljut­tatják. Nyitó» a Keletbükki Erdőgazdaságban A hegyvidéki erdőségekben a korábbi években — és na­gyobbrészt még ma is — sze­kérkerékhez kötve vontatják a kivágott fát az út mellé. Ma azonban már más módon is szállítanak. Az ország erdőgazdaságai közül legjobban a Keletbükki Erdőgazdaság több mint 120 ezer hektáros erdőségében ter­jedt el a gumikerekű rönk-kö­zelítő kerékpár használata. A korszerű erdőműveléshez tar­tozó eszközzel a Keletbükki Erdőgazdaság lillafüredi, ré­páshutai és más erdőgazdasá­gaiban nemcsak az önköltsé­get csökkentették jelentősen, hanem megóvták az erdőben a természetes újulatot is, mert a gumiabroncsos kerékpárokkal történő rönkvontatás nem tet­te tönkre a fiatal, néhány centiméteres csemetéket. A rönk-közelítő kerékpárok üzemszerű alkalmazására eb­ben az évben az ország vala­mennyi erdőgazdaságában sor kerül. Az eddigi tapasztalatok és a munkaszervezés megis­merésére a Keletbükki Erdő- gazdaság jávorkúti erdészeté­ben tanfolyam kezdődött. A tanfolyamon az ország vala­mennyi erdőgazdaságának 1—1 fizikai és műszaki dolgozója vesz részt; a kétnapos tanfo­lyam alatt megismerkednek a rönk-közelítő kerékpár gya­korlati alkalmazásával, vala­mint a vele kapcsolatos mun­kaszervezéssel. K ö n y v b á I Szombaton, március 3-án a városi könyvtár tapolcai fiókja a Hazafias Népfronttal közösen könyvbált rendez az Anna ét­terem helyiségeiben. Az esten fellép Bari Gyula népdal­énekes, továbbá a helyi KISZ­szervezet kultúrcsoportja ad műsort. Érdekesnek ígérkezik a könyvtombola sorsolása is. A bevételt a tapolcai könyv­tár ifjúsági részlegének bőví­tésére fordítják. A MÉSZÖ V. hűidiUta) íí.esc elé A bodrogkeresztúri kosarak lődés során tovább bővül majd a ktsz berendezése, nő a kapa­citása. Jelenleg a régi pince- helyiségben is dolgoznak, a kényszer parancsolja, hogy az évszázados, öreg és egészség­telen falak között is folytas­sák a termelést. A kerámiaiparban is rend­kívül nehéz a munka, hiszen a kis dísztárgyakat, figurákat nem lehet géppel formálni, ezért nagy türelemre, jó ide­gekre és persze nagy tudásra van szükség, hogy megtarthas­sák az elért világszínvonalat A nagy termekben csend fogad. Az asztaloknál lányok, asszonyok, 70 dolgozó készíti ma már a világhírű kosarakat, futószalagszerűen folyik a munka. Ez már itt az új. olaj- tüzelésű alagútkemence, amely lehetővé teszi, hogy színes­árut is égessenek benne. AMOTT a kosarakat készítik az ügyes kezek. A szó szoros értelmében kézzel fonják a szürkés, puha ahyagból. Kézzel kell megfonni a 40 ezer kosa­rat. Még kiszámítani is nehéz, hány kilométer hosszúságú vé­kony ..kaolinkötelet” kell ösz- szefonni. formába dolgozni, míg elkészül majd a sok-sok fehérzománcozású kosár, a vit- rinszekrények nagyértékű dísz­tárgya .,; •— szegedi szamok iputatják a ktsz fejlő­dését: húszezer fonott kosár Jugoszláviának, értéke 600 ezer forint. Közvetlen export Belg- rádba és Noviszádba. Kilenc­ezer nagv fonottkosár Jugoszlá­viának. Ebben az évben össze­sen 1 millió forint értékű ex­port ... összesen 40 ezer ko­sár, ebből kap Kuba is ... Lon­don jelenleg 3000 kosarat kér __ A z elnök megjegyezte: — Az export persze nagy gondot is jelent. Különleges csomagolás­ra van szükség, sok-sok apró munkát kell elvégeznünk, amíg ezt a rengeteg kosarat elkészítjük. És még csak az égetést gépesítettük ... Meg aztán a nemrég átadott új üzemház is kicsinynek bizo­nyult már, mert egyre nő az exportigény, a ktsz túlnőtt már a falu, az ország határain ... És a kosarakon kívül mit készítenek még külföldre? Sok apró és nagyobb dísztárgyat, színesárut. s míg tavaly ^csu­pán” 2 millió 600 ezer forint értékű árut gyártottak, ebben az évben 4 millió forint értékű díszműárut készítenek. Hogyan képesek a nagv meg­rendelések. exportrendelések kielégítésére? Egyelőre na­gyobb szorgalommal, ügyesebb munkával, akarattal érik el. hogy a nagv ten’' megvalósul­jon. Azért egyelőre, mert a fej­NEM. KÖZÖNSÉGES, fűzfa­vesszőből font kosarakról van szó. Nem, hanem olyanokról, amelyek ott csillognak a por­celán-dísztárgyak között a ki­rakatokban, Miskolcon és ... Svájcban, Belgrádban, Novi- szádban, Londonban, Egyiptom városaiban, és talán hamaro­san Kuba fővárosában, Havan­nában is. Mert ma már szerte a világon ismerik a Bodrog­keresztúri Kerámiaipari Ktsz gyártmányait, az ízléses, mű­vészien kivitelezett porcelán­dísztárgyakat. És különösen a fonott kosarakat, amelyek — szakemberek szerint — a világ­piacon is megállják helyüket, sőt, maguk mögé parancsolják a nyugati államokban gyártott fonott kosarakat. Nagy története van annak, hogyan fejlődött idáig a Bod- rog-parti fajú kis üzeme, amely világhírnévre tett szert, s ebben az évben már 8 or­szágba szállított mintakülde­ményt. Elég talán, ha azt mondjuk: olyan ügyeskezű em­berek nőttek fel az eldugott kis faluban, akik művészi szin­ten gyúrják, formálják az anyagot. S a ktsz-ben még jobban kibontakozhatott az emberek alkotási vágya, ügyes­sége, művészi érzéke. Bepillantottunk a megrende­lők névsorába. Meglepően nagy A Hegyaljai Ásványbánya és Örlőmű Vállalatnál befeje­ződtek a termelési tanácskozá­sok. Az elmúlt félév jó mun­kája alapján több mint ötven bányásznak adták át az üzem kiváló dolgozója oklevelet, il­letve jelvényt. A műszakiak közül 14-en nyelték el az ok­levelet. Ezzel a vállalat üze­meiben a munkában kitűnt dolgozók száma megközelíti a 150-et. A termelési tanácskozáson döntöttek a szocialista mun-( kabrigád cím odaítéléséről is.! Az őrlőműben és az ásványbá-i nyákban 17 munkacsapat tett- vállalást a cím elnyerésére. A. termelési tanácskozás most el-! ső alkalommal értékelte eddigi! munkájukat és nyolc brigádot j ítélt méltónak a cím viselésé-j re. Köztük van Venczel Imré-j---------------------------------------------1 ha nem a pártszervezetek, a { párt tagjai. Éppen ezért, ha ja-: vítani akarunk a munkán,el-! képzelhetetlen, hogy ne kór-1 jék földművesszövetkezeteink aj pártszervezetek segítségét, el- > vi és gyakorlati tanácsait. De' hogy is akamók megnőtt gaz-J dasági és politikai teendőinket! elvégezni, ha nem dolgoznánk j szoros egyetértésben és egy-i mást segítve a párt szerveze-. teivel? Nem formalitás ez a kí-j vánság, hanem szükségszerű-j ség. És hogy mennyire sikerülj e szükségszerűségnek megfele-! lően cselekednünk, azt meg-j mutatja az élet, a végzett! munka minősége, fejlődésünk, minden mozzanata. < Földművesszövetkezeteink i nagy eseménye, a megyei kül­döttértekezlet e gondolatok je-’ gyében ül össze a mai napon.j Munkáját az a legfőbb cél hat-i ja át, hogy — megértve a párt politikáját —, a maga eszkö-! zeivel segítse a szocializmus! építését, hasznos szolgálatot te-j gyen dolgozó népünknek; títő szerepet vihessenek a fa­lu és a város között. Azaz ne- csak ellássák a falut áruval, hanem keresve az újabb és újabb lehetőségeket, ötletekben kifogyhatatlanul szervezzék a termelést, a felvásárlást. A MÉSZÖV választmánya tudja, hogy az áruellátás sok esetben kifogásolható. Az el­osztás nem mindig igazságos és nem mindig az igényeknek megfelelően történik. Sokszor ez is összefügg a szakértelem­mel — de a lelkiismeretes munkával is. Az is igaz, hogy az önkiválasztó, korszerűién be­rendezett üzleteken kívül még gyakoriak az elhanyagolt, kifo­gásolható üzletek. A fejlődés azonban fokozatos és türel­met igényel. Többször a beru­házásra szánt összeg nem en­gedi meg a korszerűsítést, a sa­ját erő, a társadalmi munka azonban sokszor segíthet a ne­hézségek leküzdésében. Kétségtelenül nagy érdemei vannak földművesszövetkeze­teinknek abban, hogy a fal­vakba „betört” a korszerűség, a divat. Közvetítő szerepüknek azonban ez csak az egyik olda­la. A másik ugyanilyen fontos: ez pedig a termeltetés és a fel­vásárlás, amely kifogásolható. A SZÖVOSZ igazgatóságának kongresszusi irányelvei szerint „nem mindig kielégítő még a termelt áruk minősége, a szál­lítás megszervezése és gyorsa­sága. elmaradott a felvásárló kereskedelem technikája, ezért gyakran nem elegendő és meg­felelő áruval látják el a fo­gyasztókat.” Arról van tehát szó, hogy felvásárló szerveink ne csupán a szerződtetett ter­mékek mennyiségét szorgal­mazzák. hanem az áru minősé­gét is. Helyes volna, ha a ter­melőszövetkezetek a jövőben maguk végeznék a termelt és átadásra szánt áruk osztályozá­sát és csomagolását — ebben a vonatkozásban is sokat tehet­nek felvásárló szerveink. Adja­nak okos tanácsokat, segítse­nek. Ha így tennének, meg­gyorsulna a szállítás, a fo­gyasztók frissebb árut kaphat­nának. Mindez azonban 8eiJ^‘ sem jelenti azt, hogy elhanya­goljuk a felvásárlás mennyisé­gi oldalát; többet kell vele tö­rődnünk. mint eddig. Az el­múlt aszályos esztendő szűk­markúsága ébresztett rá ben­nünket, hogy felkutassuk a rej­tett tartalékokat, a még kiak­názatlan lehetőségeket. Felvá­sárlóink és felvásárló szerveink eildeig nem sokat adtak a kis­téléiben kínálkozó áru felvá­sárlására. Tudunk róla. hogy sokan felkínálták az úgyneve­zett zártkerti és háztáji termé­keiket. amelyek — a számítá­sok szerint — országos viszony­latban sok-sok vagon árut je­lentettek volna, de nem vásá­rolták fel. mert lebecsülték a kistételű felvásárlás jelentősé­gét. Joggal számíthatunk rá, hogy a mai küldöttgyűlés ilyen vonatkozásban is határozatokat hoz. Ugyanakkor megerő­síti azt a korábbi elvet, hogy a munkát a haté­kony ellenőrzés segíti, az tár­ja fel a munka közben aka­ratlanul is vétett hibákat. Re­méljük, a választott szervek a jövőben — az ellenőrzés mód­szerével is —, többet törődnek a termelőszövetkezetek által termelt árukon kívül a zárt­kerti és háztáji áruk szerződé­ses termeltetésével és felvásár­lásával, hogy több zöldséghez és gyümölcshöz jussanak első­sorban az ipartelepek. A fejlődés fokmérője általá­ban a közvélemény. És ki is­merné jobban a közvéleményt, A MCC7ÄV fennállása óta A MtSZ-UV lmmár ötödször kerül sor a megyei választ­mány vezetőségújjáválasztó küldöttgyűlésére. Ezt, a mai nappal kezdődő tanácskozást mélyreható és felelősségteljes munka előzte meg. A földmű­vesszövetkezetek tagsága hasz­nos és tanulságos gyűléseken vitatta meg tapasztalatait, vá­zolta elképzeléseit a további fejlődésre vonatkozóan és en­nek megfelelően látta el ta­nácsokkal a megyei küldötte­ket. A földművesszövetkezetek megyei küldöttgyűlésének egyik legfontosabb teendője, hogy összegezze a SZÖVOSZ IV. kongresszusa óta eltelt idő­szak tapasztalatait és olyan eredményes tanácskozást foly­tasson. amilyet joggal elvár tő­le valamennyi földművesszö­vetkezeti tag. Meggyőződésünk, hogy a MÉSZÖV V. küldöttgyűlésének minden résztvevője tudja, mi­lyen lényeges feladat előtt áll­nak a földművesszövetkezetek. Pártunk Központi Bizottsága határozatilag megállapította: népgazdaságunk és egész tár­sadalmunk további fejlődésé­nek kulcskérdése a szocialista mezőgazdaság fejlesztése, _a termelőszövetkezetek megerő­sítése. Ez a körülmény meg­határozza mozgalmunk tény­kedését, funkciójának jellegét A mezőgazdaság szocialista át­szervezése egyáltalán nem csökkentette a földművesszö­vetkezetek életképességét, sőt, fokozta: gazdasági és politikai feladata egyaránt megnőtt. Pár­tunk és kormányunk politikai kérdésnek tekinti, hogyan lát­juk el áruval a falu igények­ben mesnövekedett lakosságát. S mivel a falun lényegében földművesszövetkezeti kereske­delem működik, érthető, hogy mozgalmunknak is előbbre kell lépnie és az új követelmények­nek megfelelően kell dolgozni. A SZÖVOSZ IV. kong rés z- 6zusa óta kétségtelenül fejlőd­tek a földművesszövetkezetek. Ez a fejlődési ütem azonban ma már nem elég. — Hogyan, miként tovább? — Ennek meg­határozása az egyik legfonto­sabb feladata földművesszövet­kezeteink V. vezetőségújjává- lasztó küldöttgyűlésének; Pártunk politikájából faka­dóan továbbra is elsőrendű fel­adatunk marad* hogy a ma­gunk módján, a mi sajátos esz- közeinkkei segítsük a termelő­szövetkezetek megszilárdítását. Ahhoz viszont, hogy segíthes­sünk, magunknak is fejlőd­nünk kell. Mindenekelőtt a földművesszövetkezeti vezetés megjavítására van szükség — ez az egyik legfontosabb ta­pasztalata a tag-, köz- és kül­döttgyűléseknek. Elérkeztünk a fejlődésnek ahhoz a szakaszá­hoz. amikor a vezetőnek kizá­rólag akkor van tekintélye, ha a nép iránti hűsége mellé Pá­rosul a szakértelem, a ráter­mettség is. Csak az ilyen tulaj­donságokkal felruházott vezető kénes úgy megszervezni és irá­nyítani a munkát, hogy annak eredménye feltétlenül fejlődés legyen: az olyan a jó Vezető, aki érti a dolgát, értékeli a ve­zetőség kollektiv munkáját, megszívleli a kritika tanulsá­gait. munkájában hasznosítja a Javaslatokat. A mai vezetőségválasztó kül­döttgyűlés bizonyára levonja ezekből a kellő következtetése­ket és olvan határozatot hoz, amely bátor, de megfontolt kádemolitikára kötelez, úgy­szintén arra, hogy többet tö­rődjünk minden vezető beosz­tásban lévő. vagy abba javasolt elvtársunk szakmai képzésével. A vezetés színvonalának (►eeiavftásn maga után hozza, mKY a földművesszöve'kezetek reálisabb és mindkét fél szem­pontjából igazságosabb közve­Irta: CSEGE GÉZA, a MÉSZÖV igazgatóságának elnöke

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom