Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-16 / 39. szám

Péntek, 1962. február 16. eszakmagyarorszag 3 Nem hajoltak meg az aszály előtt A hétiek ül forintja — Azt termeljünk, ami a héti talajon jól megterem és amihez megvan a szakértelem, a kellő gyakorlati tapasztalat: konyhakertészeti növényeket, cukorrépát, évelő pillangós takar­mányt. Ezek a kővetkező gazdasági évben megalapozhatják állattenyésztésünk kifejlesz­tését. . S addig? Vásároljunk hízó alapanyagot, •ehhez termeljünk nagymennyiségű gazdaságos takarmányokat, kukoricát és silókukoricát. Körülbelül ezt a programot szabta meg a héti termelőszövetkezet vezetősége és tagsága a kezdéskor, 1961 elején. — Már a nagyüzemi gazdálkodás első évé­ben is olyan eredményt érhettünk el, amely megmutatja a közös gazdálkodás fölényét. A kezdeti nehézségek ellenére szép jövedel­met tudunk tagjainknak biztosítani, mely bú- sásabb a kisparcellás gazdálkodás sokkal, de sokkal nagyobb munkával szerzett jövedel­ménél. — mondta az elnök a közgyűlésen. Az első esztendő szerint tehát a héti ter­melőszövetkezet jól vizsgázott. Mégsem szabad arra gondolni, hogy egyszerűen ment minden, mint a karikacsapás. Az elnök, a vezetőségi tagok, a brigád vezető a megmondhatói, hogy hányszor kellett szinte vőfély módjára házról- liázra járni, kérve az embereket: gyertek dol­gozni. S amikor az ellenkezést látva a vezetők' megjegyezték, hogy munkaegység híján nem lesz majd mit aprítaniok a tejbe, többen gú­nyosan nevettek. — Munkaegység? Ugyan! Költsélek cigaret­tára. De nem mindenki vélekedett így, s később a hitetlenkedők nagy része is megváltozott. Érdekeltté tették a tagságot Következetesek voltak. S talán legtöbbet akkor nyertek, amikor a művelendő területe­ket felosztották a családok között, arányosan juttatva mindenkinek a kapásokból. így aztán számítani lehetett a családtagok munkájára is. Nagy nyereség volt ez, mert a héti határban emberemlékezet óta nem kellett annyit ka­pálni, mint tavafy. Mivel a kapások nagy része (káposzta, kerti növények) igen munka- igényes volt, helyet kellett adni a tagság ké­résének: kukoricánál, burgonyánál és egyéb kapásoknál S3 százalékos premizálást állapí­tottak meg. A 33 százalékos premizálási rend­szer i természetesen eltért a szocialista jöve­deleméi osztási formáktól. Ezt látta a vezető­ség is. De azt is látnia kellett, hogy a tagság az induló évben nem bízott a munkaegység szerinti részesedésben. A közgyűlésen Farkas Pál agronómus szavaiból kiderült, hogy a ve­zetőség sem volt egészen bizonyos abban, hogyan alakul a munkaegység-érték. Az lát­szott kézenfekvőnek, ha jóváhagyják a pré­miumot. Természetesen csak miután letudják az állami és a szerződésbeli kötelezettségeket. Csak így lehetett térdre kényszeríteni az aszályt. A járás néhány vezetőjének véle­ménye, s. néhány okoskodó ellenére a tagság kérése, vagyis a realitások mellett döntöttek. Ez nagy lendületet adott a munkának s a gyakorlat igazolta helyességét. Önmagukért beszélő számok — így történhetett aztán — mondotta be­számolójában az elnök —, hogy a rendkívül aszályos időjárás ellenére, a normális idő­járásra tervezett termésátlagoknál is magasabb átlagot értünk el. Csak néhány kapásnövényt említve: 1 holdra tervezett jóval mennyiség: burgonya 70 q cukorrépa 150 q kukorica 18 q Káposzta, tervezett: 40 holdon 6000 q tény: 110 q 177 q 18,7 q (májusi morzsolt) termelve: 6250 q Ezek valóban elgondolkoztató eredmények, egyedülállók a járásban, sőt a megyében is. Ez a siker csakis úgy születhetett, hogy a ve­zetőség számolt a tagság kérésével, s premi­zálással érdekeltté tette a tagokat. A 33 szá­zalékos premizálás, vagyis a harmados műve­lés vitathatatlanul távol esik a szocialista jö­vedelemosztás elveitől, de a száraz időben főleg ez biztosította, hogy a soron következő munkálatokkal is meg tudtak birkózni. Ez volt az alapja annak, hogy — egyetlen szö­vetkezetként a járásban — a héti Egyetértés Tsz eleget tett az állammal szembeni, és a szerződésben vállalt kötelezettségeknek is. Káposztából még többet is szállítottak Özdra, mint amennyit az eredeti szerződésben vállal­tak. A kalászosok terméseredményei ugyan­csak magasabbak voltak a tervezettnél, s ebből is túlteljesítették a kötelezettségüket. A mára biztos holnap épül Gyarapodott a közös gazdaság' is. Építkez­tek, traktort vásároltak. Egy munkaegység 51 forintot ért — nem számítva természetesen a prémiumot, a háztáji jövedelmet. Egy-egy dolgozó tagra 15 170 forint jutott átlagban az 1961. évi munka alapján. Harminc tagnak 20 000 förinton, de volt akinek 30 000 forinton felül volt az évi jövedelme. A fogatosok közül Váradi János, családjával 37 300 forintot ke­resett. Ezt mutatja tehát az első esztendő mérlege. Igazolja, hogy a héti parasztság a termelőszö­vetkezetben is megtalálja számítását, boldo­gulni tud. A tsz-ben minden lehetőség adott ahhoz, hogy a tagok gondtalan holnapot te­remthessenek. Most már biztosak az alapok, s van hit is. Semmi akadálya a további fejlő­désnek, az egykor híres állattenyésztés, a te­henészet fellendítésének, a hízónevelésnek, mely híressé tette egykor Hétét, s amelyről Németh Imre országgyűlési képviselő is be­szélt a vita során: Azt is el kell mondani, hogy a közgyűlés nem volt csupán a sikerek demonstrációja. Az elnök. Dicnes elvlárs nem hallgatta el azt sem, hogy a jó eredmények ellenére is, a 93 főnyi tagságnak (családtagokat nem számítva) csak a fele járt rendszeresen dolgozni, s vol­tak. akik nem is teljesítettek munkaegységet. Most is helyesen indulnak a gazdasági év­nek. Már gondolnak arra, hogy a jövedelem- elosztás a tagság aktivitását szolgálja. Az idén tovább lépnek. A szocialista elosztási elvek­hez közelebb álló premizálást valósítanak meg. Több tekintetben követik a nádudvari példát, de figyelembe veszik azt is, hogy mit diktál a helyi jelleg. S hogy nem távolodnak el a szocialista formától, azt az garantálja, hogy a hétiek szemében már becse van a munkaegység-értéknek. Garant! Ernő Országszerte megkezdődött a jelentkezés a KISZ nyári önkéntes itjúsági táboraiba A KISZ nyári önkéntes if­júsági építőtáboraiba ország­szerte megkezdődtek a jelent­kezések. Az idén különösen vonzza, a fiatalokat a KISZ Központi Bizottságának az a határozata is, amely kimondja: azok, akik 1958-tól kezdődően minden évben resztvettek a nyári munkákban, s az idén ötödször mennek táborozni, megkapják a KISZ aranyko­szorús jelvényét. Megkezdték az előkészülete­ket a táborok munkájának megszervezésére is. Az Építés­ügyi Minisztérium mérnökei, a vízügyi és mezőgazdasági szak­emberek készítik a terveket, s mire eljön az idő, a fiatalokat már a kijelölt munkahelyek, s a meghatározott feladatok vár­ják. Az idézi, az elmúlt évekhez képest, a nyárj táborozásnál jóval nagyobb feladat hárul a megyei KISZ-bizottságokra is. Míg korábban a KISZ Közpon­ti Bizottsága, most a megyei KISZ-bizottságok Irányítják és ellenőrzik majd a területükön működő táborparancsnokságok munkáját. Ugyancsak a „me­gye” feladata a táborok közmű­vesítése és gazdasági ügyeinek intézése. Szakmunkásképzés a termelőszövetkezetben Akármerre fordulunk is Tiszakarádon. az Üj Élet Ter^ melőszövetkezet tágas portáján, mindenfelől motorok zúgása* üllők pehgése, gyaluk hersegése hallatszik reggeltől estig. Ugyanis itt, a tsz központjában helyezték el a gazdaság mű­helyeit, amelyek igen jelentős szolgáltatási és termelési téte­lekkel szerepelnek minden évben a szövetkezet költségvetésé­ben. A mostani zárszámadáson is kiderült, hogy a tsz-gazdá- kon kívül a tsz iparosai, éspedig a szíjjártók, a festők, az asz­talosok. a lakatosok, a kovácsok, a kőművesek és az ácsok is jelentős erősségei a közös gazdaságnak. Az építőbrigádokban dolgozó szakemberekkel együtt mintegy ötvenen vannak, ami azt is bizonyítja, hogy Tiszakarádon nemcsak a dolgozó pa­rasztok, hanem az iparosok is biztosítottnak látják megélhe­tésüket a nagymúltú szövetkezetben. De a mesterekkel együtt sok ipari tanuló is dolgozik a tiszakarádi műhelyekben, mert a termelőszövetkezet vezető­sége idejében gondoskodik a szakmunkás-utánpótlásról. Egyik­másik mester bizony már évtizedek óta forgatja a kalapácsot* pengeti az üllőt, s néhány év múlva le kell tenniük a gyalu); ott kell hagyniuk az esztergapadot, hogy a megérdemelt nyu­galomban tölthessék életük hátralévő éveit. Ezért a tsz min­den nyáron kiválaszt a helybeli jelentkezők közül néhány szorgalmas ifjút, akik az általános iskola elvégzése után szer­ződést kötnek a termelőszövetkezettel a járási tanács iparügyi osztályán, szeptemberben pedig — éppúgy, mint a diákok az iskolában — megkezdik a szakma elsajátítását Árokszállási Dezső, Brukner Emil, Bállá Gábor és á többi mester irányí­tásával. Minden szakmában van elegendő tanulójuk, de a kőmű­vesek még elfogadnának maguk mellé néhány ifjút, hiszen olyan nagyarányú építkezés folyik minden évben a tsz ta­nyáin és á községben is, hogy Tiszakarádnak az eddiginél jóval több kőművesre lenne szüksége. Általában három évig tart az ipari tanulók képzése. A mostani tanulók közül többen — mint például Kerékgyártó Rudolf, Kántor István, Fábián Antal, Karászi Zoltán,. Her­man Dezső — igen szorgalmasak, s ha szakmunkások lesznek; szüleikkel együtt odahaza, Tiszakarádon kívánnak tovább dolgozni az Üj Élet Termelőszövetkezetben. Ezer pedagógus üdül az idén külföldön A Pedagógusok Szakszerve­zetének nemzetközi kapcsola­tai évről évre fejlődnek, erő­södnek. E kapcsolatok jelenleg 23 külföldi országra terjednek ki. A barátj államok tanítóin, tanárain kívül, egyre többen látogatnak hazánkba pedagó­gusok a nyugati államokból is. Ma már egyebek közt 10 újon­nan felszabadult afrikai állam­ba küldünk a magyar oktatás­ügyet, a magyar nevelők hely­zetét ismertető különféle kiad­ványokat. A latin-amerikai or­szágok közül a kubaiakhoz és a mexikóiakhoz fűzik baráti szálak a magyar pedagóguso­kat. Évről évre növekszik azok­nak az oktatásügyi dolgozóink­nak a száma, akik külföldre lá­togatnak, ot<, üdülnek. Idei nyári pihenőjének egy részét előreláthatólag ezer fővárosi és vidéki pedagógus tölti majd a Fekete-, vagy a Keleti-tenger partján, a baráti országok leg­szebb tájain. automata újságárus Moszkvában a napokba« ér­dekes újdonság látott napvilá­got. A Marx-sugárűt 'alnljárójá­ban felállították a központi lapok árusítására szolgáló első hat automatát. A közeljövő­ben számos iparvállalatnál; a Metró-állomásokon és a pálya­udvarokon is hasonló automa­tákat szerelnek fei. Uj bentonitb anyát nyitnah as új mádi őrlőműhös Ä Hegyaljai Ásványbánya és Őrlőmű Vállalat egyik leg­fontosabb tennél vényét, a mélyfúráshoz használt bento- nitot — amelyből jelentős mennyiséget: szállítanak kül­földre is — a koldui bányában fejtik. A jelenlegi bánya azon­ban néhány év múlva kimerül, ezért gondoskodni kellett újabb lelőhelyek fejtárásáról. A kutatások során csaknem 100 ezer tonnányi bentonit te­lepet találtaik. Az 5—6 méter vastag ben- tonit-telep kiaknázására új bá­nyát nyitnak. A 2,1 millió fo- Irintos beruházással készülő füzemben megkezdték a 300 ■méter hosszú altáró kihajtását. Uj szolgáltatási formák a ktsz-ekben Kívánságra házhoz megy a varrónő — expressz vasalás —■ „hozom-viszem“ szolgáltatás — előkalkuláció bútorjavításoknál Az altárót TH-gyűrűvel, vala­mint betonidomkővel falazzák ki, és kötélpályás szállítást lé­tesítenek benne. A tervek sze­rint az altáró kihajlása után lejtaknával tárják fel a bento- nit-telepeh A feltárás* a má­sodik félévben elvégzik, s jö­vőre megkezdik itt az üzem­szerű termelést. Az ásványbánya termékét már az új mádi őrlőműben dolgozzák fel, amely az év vé­gén megkezdi a próbaüzeme­lést, s jövőre már teljes kapa­citással dolgozik. Az új koldui bányában termelt kiváló mi­nőségű fúrósbentoftitot a világ­piaci követelményeknek meg­felelően feldolgozva, nagyobb­részt exportra termeiük majd. Borsodban mintegy 6 ezer dolgozóval 76 kisipari termelő- szövetkezet működik. Néhány éve a kt.sz-ek még szívesebben vállaltak nagyobb jövedelmet sejttető közületi munkát, egyik­másik pedig erőteljesen beren­dezkedett árutermelésre. Az utóbbi időben azonban egy se­reg új vonás, bátor kísérlete­zés s bevált módszer mutatja, hogy a szövetkezetek csökken­tik az árutermelést s egyre jobban a lakosság közvetlen igényeit, óhajait akarják kielé­gíteni. Megyeszerte kialakuló­ban van a „hozom-viszem” szolgáltatás Ebben a Putnoki Vegyesipari Ktsz volt a kezdeményező. Vá­sároltak egy gépkocsit és ezzel a meghatározott napokon rend­szeresen megjelennek a köz­ségekben. összeszedik a javí­tásra szoruló rádiót, televíziót, villanyvasalót, és azokat kija­vítás után vissza is viszik tu­lajdonosaiknak. Az eredmény kielégíti a várakozást. E szol­gáltatás elegendő munkát biz­tosít a szövetkezetnek és igen előnyös a lakosságnak. A rá­dión és televízión kívül min­den tárgyat ingyen szállítanak oda és vissza. Ä rádió és tele­vízió szállításáért is mindössze néhány forintot kérnek. Más közlekedési eszközön a szállí­tás sokkal többe kerülne. Most, hogy az ózdi és a putnoki járás egyesült, a „hozom-viszem” szolgáltatást ki akarják ter­jeszteni a megnőtt területű já­rásra, pontosabban még 16 községre. A megyében még sok „fehér folt” van, azaz olyan község, melyben nincs semmilyen szö­vetkezet. A KISZÖV a megye legeldugodtabb községeinek la­kóival is kapcsolatot akar te­remteni. Sárospatakon például a cipész, a ruházati és a ve­gyesipari szövetkezet közösen bérelt gépkocsit, hogy felke­reshessék a bodrogközi közsé­gek lakóit. Hamarosan már saját gépkocsijukkal járhatják a falvakat s így lehetővé vá­lik, hogy még több helyre el­látogathassanak. A Miskolci Ruházati Szövetkezet szintén vásárolt egy gépkocsit; az üze­mekben akarja megszervezni a „hozom-viszem” szolgáltatást. Ügy tervezik, hogy, műszak­váltáskor megjelennek a mis­kolci, illetve a tiszaszederkényi üzemekben, összeszedik a javí­tani való ruhát, cipőt stb. és kijavítás után visszaviszik. Ezzel az üzemekben dolgozó­kat akarják megkímélni az ide-oda utazgatástól. Uj formájú kapcsolat kezd kialakulni a KISZÖV és a MÉSZÖV között. A kisipari szövetkezetek minden község­ben szeretnék képviseltetni magukat, de erre sok helyen nincsen lehetőség. Minden köz­ségben van viszont földműves- szövetkezeti bolt. A két szerv olyan irányú megbeszéléseket folytat, hogy helyenként « földművesszövetkezét boltveze­tője, alkalmazottja — a írisz­ek megbízottjaként — átvenné, illetve visszaadná a kijavított cikkeket. így a gépkocsikkal gád egyik tagja, s gyorsan,; szakszerűen kivasalja a ki-mo-. sott ruháikat. < A modem lakás élképzelhe-j tetten kárpitozott bútorok nél-- kül. Dehát ezek sem tartanak; örökké. Olykor egy-egy bú-i tor javításra szorul. Tulaj do-j nosa kocsit rendel és beállít a. bútorral, mondjuk, a Miskolci* Kárpitos Ktsz-be. Előfordulj azonban, hogy itt kiderül;. a; bútort már nem érdemes meg-; javítani, vagy pedig sokba ke-( rülne. Ez felesleges időtöltést,; költséges .szállítást okoz. Ez*., elkerülendő; a szövetkezet il-§ letékes dolgozója szállítás előtt KJ hívásra házhoz megy, elkészí-s ti az előkalkulációt, így a bú-S tor birtokosa ingyen tanácsot, § árajánlatot kap. Persze a jöjj- megoldás az lenne, ha a szö-£ vetkezet el- és vissza is szállít-§ hatná az ülőbútorokat, dehá/tK jármű hiányában erre egyelő-£ re nem kerülhet sor. y Nehéz lenne summázni a§ szövetkezetek életében fellel-§ hető minden új ötletet, kezdő-KJ ményezést, de talán egy mági­idé kívánkozik. A Miskolcit Ruházati Ktsz dolgozói elható-^ rozták, hogy, reszt kémek azK embernevelésből is. Kicsit fúr--: csán hangzik, de így van.y Akadnak emberek, főleg á fia-K talabb nemzedék tagjai . kö-^ zött, akiknek megtetszik egy y fazon, de eszükbe sem jut.§ hogy az esetleg nem áll jól KJ rajtuk, s nevetségessé teheti s őket. A szövetkezet részlegve- y zetői tanfolyamon vesznek^ részt, ahol megismertetik ve-o lük a divatu.idonságokat, a he-^ lyes öltözködés alapél veit, s\) így sok hasznos tanácsot ad-K hatnak a vásárlóknak a fa-í- zonkiválasztásnál. sokat segít-y hetnek a kulturált öltözködés ** kialakításában. § (csorba) Puskin monumentális szobrftt készíti O. Minková krimi szobrász­on! vésznö. A költő szobrát. Gurzulbau állítják fel. A nagy, forradalmár költő emlékére nem kellene egy-egy község­ben hosszabb ideig ücsörögni, nagyobb területen tudnának a ktsz-ek munkát vállalni. Gyakran előfordul, hogy va­lakinek például utgzás közben összegyűrődött a ruhája és sürgősen ki szeretné vasaltatni. De hogyan? A Miskolci Ruhá­zati Ktsz e hónap második fe­létől az expressz vasalással siet az ilyen gondban levők segítségére. Az illető bemegy az üzletbe,, kap egy ízléses köntöst, papucsot, s míg ő új­ságot olvasgat, a gyorskezű szabók kivasalják, rendbehoz­zák ruháját. A szövetkezetek nemcsak a férfiak, hanem a nők gondjain is igyekeznek segíteni. A Mis­kolci Textilruházati Szövetke­zetben már hetek óta dolgoz­nak a házi varrónők. Ha a háziasszonynak sóit javítani­valója van. nem szükséges ezt elvinni a szövetkezetbe; egy telefon, s a szövetkezet dolgo­zója megjelenik lakásán hor­dozható varrógépével, elvégzi — a háziasszony óhaja szerint — a szükséges javításokat. Ugyanebben a ktsz-ben hama­rosan megkezdi munkáját a házi vasaló-brigád A tapasztalat ugyanis azt rqutatja, hogy sok asszony még csak kimos valahogy — külö­nösen, ha mosógépe van —> de a vasalás sokszor gondot okoz. Hívásra, a kért időben megjelenik egy speciális bri-

Next

/
Oldalképek
Tartalom