Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-11 / 35. szám
Vaa&mav, MSB. február CL ESZAKMACTARORSCÄQ 7 A TÉLI SAJÓ Foto: Szabados Véleménykutatás a lakásokról Százával épülnek Miskolcon is, minit az ország sok más részében, az új lakások. Lakótelepek születnek az eddig kihasználatlan területeken, elavult épületek helyén új, korszerű épületek emelkednek, mind több és több új lakás nyújt otthont a családoknak. A tervezők, építők, építészmérnökök munkája azonban nem fejeződik be azzal, hogy egy- egy háztömböt átadtak rendeltetésének. Mindig újabb és újabb tervek születnek, új lakástípusok épülnek fel és ezzel párhuzamosan előbukkannak újabb és újabb igények és fogyatékosságok is. Különösen sok probléma adódik a modern lakás és a régi bútorzat ellentmondásosságából, ami sokszor nemcsak esztétikailag hátrányos, hanem szinte lehetetlenné teszi a lakás berendezését. Az új, modern és tegyük hozzá: általában kisméretű lakásokba az új lakók többsége régi bútorával költözik be, de az új bútorvásárlásoknál is előadódik ugyanez a probléma, mert a boltokban kapható bútorok nagy százaléka méretben nincsen összhangban a lakással, az egészen modern bútorozástól pedig sokan idegenkednek. A jövőbeni adatait a későbbi tervezésnél figyelembe veszik, de figyelembe veszik majd legfelsőbb szinten, a lakástervezési irányelvek megszabásánál is. Miskolcon első ízben tíz évvel ezelőtt végeztek már hasonló jellegű véleménykutatást és bár az elég szűkkörű volt — nem terjedt ki például a lakások bútorozási alaprajzaira — az adatait a későbbiekben hasznosították. Másodszor, az 1952 és 1957 között épült lakásokra terjedt ki a vizsgálat. Tizennégy helyen, huszonhat féle típusból, összesen 127 lakás adatait mérték fel. A vizsgálati adatok ezer- huszonhat, azonos időben épült lakás adatait tükrözik. A kérdéseknek mintegy öt százalékára nem érkezett válasz. Ennek a véleménykutatásnak az adatait részletesen feldolgozták mind a szemléltető táblázatokban, mind pedig szöveges értékelésben. Az így nyert adatokat március 7-én a MTESZ-ben szakmai ankélon ismertetik, azon túl pedig a Borsodi Műszaki Élet legközelebbi számában is közzéteszik. Érdekes adatokról árulkodik ez a felmérés. Nézzünk meg néhányat illusztránehezen nem ment a bebútorozás, 3,5 százalék nem válaszolt. Érdekes adatokat kapunk, ha a családfőnek a munkahelyétől való távolságát nézzük: Miskolcon, az új lakásokban lakók átlagban 27,2 percnyire laknak munkahelyüktől, az iskolák átlagos távolsága pedig 19,2 perc. Itt figyelembe kell venni, hogy ez valóban csak átlag, mert például a Selyemréten lakó gyermekeknek 33 perc az átlagos idő, ami alatt elérik az iskolát! (Ez az adat is a selyemréti iskolát sürgeti!) Megkérdezték azt is, hogy a lakók milyen fürdöhelyiségi felszerelést tartanak szükségesnek. Csak zuhanytálcát, vagy csak mosdót, vagy úgynevezett ülőkádat egyetlen megkérdezett sem kívánt, mosdót és zuhanytálcát a megkérdezettek 5,5 százaléka, csak fürdőkádat 1,6 százaléka, végül fürdőkádat és mosdót a megkérdezettek 92,9 százaléka kért. A megkérdezettek 36,2 százalékának van csak erkélye, de 87,5 százalék tartja azt helyesnek és szükségesnek. Van egy érdekes kérdés: „Mit kifogásol legjobban a lakásban?” A válaszok közül az első helyeket az egyesített ablakokra, a francia erkélyekNTKTAT ADAM: Nem lehet ig y — Nem lehet így élni, Jób-módra: tenyérnyi sebeid emlékét tapogatni egyre; iHszélen heverve bámulni a kék ég hallgatag terelt, vagy nézni: emelik eljövendő korok tartógerendáit a többiek. Már itt roppan és esikorog nyújtózó századunk dereka; már az únt nyűgök feledésbe merülnek: ne engedd átlépni feletted napjaidat. Fészked sem, nemhogy’ még várad e roncs! Gőg, alázat torz mosolyát tépd le magányod arcáról s torkodszakadtából kiálts, hogy rádnézzen s felemeljen újra korunk: jobbját nyújtva biztatón elébed. Színházi ankét az építőknél Pénteken, február kilencedikén ankétet rendeztek a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat művelődési otthonában. A munkásszállók, építkezések közönségszervezői részélakástervezések megjavítását szolgálják az időnként elvégzett véleménykutatások, lakásfelmérések, amelyeknek dóként: Például a megkérdezettek 41.5 százaléka könnyen tudta a bútorait bevinni az új lakásba, 34.5 százaléka nehezen, 20,5 százaléknál sem könnyen, sem re, az ajtók gyenge festésére és a lakószobák méreteire vonatkozó panaszok foglalják el. Most újabb véleménykutató felmérésre készülnek. A véleménykutatást a MTESZ keretében, az Építőipari Tudományos Egyesület miskolci csoportjának tagjai végzik társadalmi munkafeladatként. Munkájukhoz az É. M. Építéstechnikai és Építésgazdasági Iroda kérdőíveit használják fel, valamint a megnézendő lakásoknak az alaprajzát. Előreláthatóan mintegy 300 lakást keresnek fel, amelyeknek adatai majd, mintegy 2500 lakást tükröznek. A kérdőivek kitöltése, illetve a felmérést végző mérnök részére a felvilágosítás megadása nem kötelező (alá sem kell írni, mert név nem is szerepel benne), de szükséges, fontos népgazdasági érdek, a jövőbeni jobb tervezés egyik előfeltétele, a mind szélesebb körű adatgyűjtés: Az újabb véleménykutatás az 1958-tól napjainkig épült lakásokra terjed ki, kérdései nagyjából azonosait az előző felmérésével. A már ismertetett kérdéseken túl egyet- kettőt megemlítünk: Elégedett-e a szobák területével? Milyen mértékben zavaró a lakásba hatoló zaj? Milyen beosztású lakást tart a legjobb megoldásnak? Szeretne beépített szekrényt? Hol szárítják a ruhát? És sorolhatnánk még néhányat a negyven közül. A véleménykutatást végző társadalmi munkások, akik az előkészítő munkák befejeztével, a napokban kezdik meg a látogatásokat, megértő segítséget kérnek a lakóktól. A felmérés eredményei a későbbi lakások jobb minőségében jelentkeznek majd. Ez társadalmi érdek, valamennyiünk érdeke, amit mindnyájunknak segíteni kell. (benedek) re rendezett ankéton Ruttkai Ottó igazgató vezetésével a Miskolci Nemzeti Színház képviselői is jelen voltak. A résztvevők hosszasan beszéltek a közönségszervezés problémáiról, feladatairól, és elhatározták azt is, hogy munkás—művész találkozót rendeznek. A színház képviselői kérték az építőket: látogassanak el hozzájuk minél gyakrabban, de ne csak az előadások alkalmával, hanem olyankor is, amikor megnézhetik a színház berendezését, hogy ilymódon még szorosabbá váljon közöttük a kapcsolat. Újabb 200 palack bor a tarcali bormúzeumban A Tarcali Szőlészeti Kutató- intézet történelmi nevezetességű Rákóczi-pincéjének egyik ágában három éve bormúzeumot rendeztek be. A borok érlelését elősegítő nemes penészszel borított pinceágban a kutatóintézet különböző szőlőiben, így többek között o Szarvason, Manduláson és máshol termelt különböző fajtájú és évjáratú borokat helyezték el dugaszolt palackokban. A korábbi évek terméséből több mint 3000 palack kiváló minőségű hegyaljai bor került már a bormúzeumba. A legrégibb az 1946-os évjáratú furmint, ezen kívül különböző száraz és édes szamorodni, valamint 5 puttonyos aszúborok kerültek a pincébe. Itt helyezték el annak a mintegy 200 bornak palackozott mintáit is, amelyekkel a tarcali kutatóintézet hazai és nemzetközi borversenyeken okleveleket, aranyérmeket nyert. A borok felülvizsgálása során most újabb 200 palackkal gyarapodott a múzeum. Az „iskolázáson” átment, palackérett, kifejlett borokat helyezték most el itt, amelyeket 3—5 éve szüreteltek, s érlelésük és kezelésük befejeződött. ^ Üresen maradtak a székek.»« — Ugorjunk már be egy pohár borra, hátha nem szólna#: ránk, hogy kívül tágasabb. Nem szóltak ránk, talán mert ismerősökre akadtunk, pedig az ajtóra függesztett tábla nagyon érthetően hozza a be- kívánkozók tudomására, hogy akiknek nincs klubigazolványa, az keressen más helyiséget a pohár borához. Leültünk illedelmes csöndességgel és kortyolgattuk borunkat meghitt hármasban. Egyszer csak feláll egy idősebb korosztálybeli, hosszú, szemüveges férfi, és nem kis megrökönyödésünkre bejelenti, hogy most már pedig figyeljünk oda, mert zenetörténeti előadás kezdődik. Flach Antal, a városi tanács dolgozója ismerteti Erkel Ferenc életét és munkásságát — a városi tanács klubjában, a városi tanács dolgozóinak. A teremtésit! mi is jókor jöttünk. Sebaj, no, kibírjuk ezt az órácskát, legfeljebb unatkozunk, csak nem futamodunk meg, még szó érné a házunk elejét... A vékony, ahogy mondani szokták: cingár fiatalember kissé elfogódottan kezd tartalmas mondókájához. S a magyar nemzeti opera megteremtője, a magyar nép szívébe-lelkébe beköltözött, szomorú szemű, szakállas zeneóriás — legalábbis nekünk az — feltámad haló porából, élő-eleven forradalmas lelke szárnyal a magnetofon szalagjáról. Lendülete magával ragad, dallamainak sodró áradásában zászlókat lobogtat a szabadságszeretet A Hunyadi László „Meghalt a cselszövő, nem dúl a rút viszály” kezdetű kórusa valamikor, a forradalom hajnalán szinte hetek alatt tömegdallá szélesedett, korszerű, igazán forradalmi dal volt Bánk bán az elbukott forradalmi próbálkozás hullámvölgyéből emelgette az elkeseredett magyarok lelkét, hogy „nincs veszve bármi sors alatt, ki el nem csüggedett”. De Dózsa György, a tűzkoronás, lázadó parasztkirály már hiába szítja a forradalom tüzét — az operalátogató közönség, a kiegyezés utáni Magyarország már megbékélt sorsával, s akiket talpra szökkenthetett volna, a munkás, a paraszt azt se tudta, mi fán terem az opera. S Erkel Ferenc megérti kínos rádöbbenéssel, hogy ha még akar valamit adni a magyarságnak, azt már nem a rangkórságba süly- lyedt polgárságnak kell adnia — és a munkásdalárdák zengik) messzehangzóan a nagy művész kórusműveit... Az utolsó akkord után az előadó lenyomta a magnetofont elcsöndesítő billentyűt, s ismét az a szemüveges férfi vette át a szót. Egyetlen mondattal tett pontot a szép, emlékezetes előadás után: — Meg kell állapítani, ez az előadás nagyobb érdeklődést érdemelt volna! Nekünk, az ottlévőknek mondta, hogy azok értsenek belőle, akik miatt üresen maradtak a székek. Amikor körülnéztem. elvörösödve állapítottam meg, a konferansziéval egyetemben, hogy húsznál többen aligha vagyunk... és hogy az az előadás valóban nagyobb hallgatóságot is megérdemelt volna... <G. M.) Pót nagymama-szolgálat Misliotcon A nőfnnács felhívása a szülőkhöz A Borsod megyei Nőtanács háztartási bizottsága a legutóbbi ülésén elhatározta, hogy a budapesti tapasztalatok alapján Miskolcon is életre hívja a pótnagymama szolgálatot. Céljuk az, hogy azoknak a dolgozó szülőknek, akiknek kiskorú, felügyeletre szoruló gyermekük van, segítséget tudjanak nyújtani, hogy esténként és esetenként nyugodtan tudjanak elmenni otthonról színházba, vagy mozielőadást megnézni, szórakozni, művelődni. Nem egy fiatal házaspárnál okoz problémát a közös szórakozás, mert kisgyermeküket félnek egyedül hagyni otthon, s ez nem is tanácsos. Ilyenkor aztán vagy a mama, vagy az apa kénytelen otthon maradni gyermekével, s a házastárs egyedül megy el. Ez pedig nem jó megoldás. Ilyen megfontolás alapján fordul felhívással a megyei nőtanács azokhoz a szülőkhözj akik igénybe .kívánnák- venni ft _ pótnagymama szolgálatot, jelentsék be ilyen kérésüket postai lapon vagy telefonon a megyei nőtanács háztartási bizottságának (Miskolc, Tanácsház tér 5., telefon: 36-739),- hogy a felmerülő igények alapján pótnagymamákat tudjanak biztosítani, s akiket bizalommal. felelősséggel mernek ajánlani; Ezzel a szép és hasznos kezdeményezéssel is szeretne segítséget nyújtani a nőtanács dolgozó asszonyainknak a művelődéshez, tanuláshoz, szórakozáshoz, s főképpen legféltettebb kincsünket, a gyermekeket megvédeni az esetleges balesetektől. Téli sport Koreában A korcsolyázás a koreai fiatalok egyik kedvenc sportja. A ktocai korcsolyázó fiatalok a Pbenjan külvárosban lévó Dajdong folyó legén. l tyát, és most, hogy elhozta,) hát... j — össze kellene benneteket: kötni! < Méreggel, bosszúsággal telt j el a vasárnap. Semmi nem íz— lett, a levest a második kanál; után félretoltam. ( — Etesd meg Szalma néni-: vei, te... te mafla. Fejembe nyomtam a kalapot' és elmentem a presszóba. De a) barátaim közül nem volt ott: senki. Vasárnap délben? Ebé-; deltek. Otthon. < Szét tudtam volna verni a; világot. Oly erő szállt meg,. hogy akkor a földgolyóbist, ha^ csakugyan megcsúszik a pályá- ( ján, magam visszatartottam: volna. Szalma bácsiékhoz per-: sze nem mentem azóta sem. ( Klári tudja valahonnan, hogy j az öregasszony haragszik rám,- amiért a szenteltgyertyát ki-j dobtam, és megjósolta, hogy azj isten csapása a mi házunkat; éri majd elsőnek, ötödiké óta: nem láttam, köztünk tehát —( amolyan — tűzszünet van, sí hogy készül a nagy összecsapásra, mert ráadásul a világ-' vége is elmaradt, azt onnan tu-( dóm, hogy tegnap este az ud-: varon hallottam, amikor Szál-. rr|a néni elhaladva a kapunk' előtt, jó hangosan megjegyezte) öreg párjának: — Már megint nem seperték [ le a gangot. Fogadni mernék,) hogy a prekeóban ülnek... ; — Mit törődsz te a más. gangjával? ( — Mit... mit! Szeretem őket.) Klárit, meg a gyereket... De; Tibor? Bűn tapad a kezéhez.' A legszebb gyertyát vittem el,< de kidobta az istentelen. Eh,j nem is lesz belőlük semmi Semmi... Mert ha valamin ál-' dás nincsen!... i — Van-e már szenteltgyer- tyúja, Klárikám? Hallgatok, fülelek. — Ne butáskodjon édes Szalma néni — hallom az asszony hangját —, ne üljön fel ennek a badar mesének. — Mese, mese, Klárikám — erősködött az öreg pincecsősz, — de mi lesz, ha mégis igazság? Megint beszéltek valamit, ezt nem értettem, aztán ... (alighanem most adta be a derekát Klári), mert Szalma néni hangja így csengett, frissen, tisztán: — Hoztam én maguknak egyet, édes Klárikám. Gyújtsa meg hajnalban, lábtól, az ágy végében. De erre már én is felugrottam, mintha tüzes taplót dugtak volna a derekam alá. Neki egyenesen az ajtónak. Látom, hogy Klári (később mondta, hogy csak ijedtében) akkor veszi át a gyertyát. Elkapom tőle, ki az udvarra a gyertyát, s dühösen neki a vénasszonynak. — Idefigyeljen, Szalma néni! A maga portáján azt csinál, amit akar. Imádkozhat és égetheti a gyertyát reggeltől-estig, abban nem parancsolok, de hogy itt nekem ilyen butaságokat terjesszen, azt nem engedem! Eddig sokkal okosabb asszonynak hittem, mintsem... mintsem, hogy felüljön, és a feleségemre is ráerőszakolja ezt a bárgyúságot. Elkotródott gyorsan. Mire Klárit is összeteremtettem, már otthonfele járt. Délig dühöngtem. Klári sírva magyarázta, hogy ő is butaságnak tartja a világ összeomlásáról szóló mesét, de Szalma néni harmadnapja ostromolja, hogy szerezzen szén tel tgyer-