Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-11 / 35. szám

2 BSZAKMAGYARORSZAO Vasárnap, 1902. február fi. Kétmillió dolgozó tüntetett Párizsban A Francia Kommunista Párt nyilatkozata — Általános sztrájkot tartanak a temetés napján Párizs (MTI) A Francia Kommunista Párt Politikai Bizottsága nyilatko­zatot adott ki. Ebben megem­lékezik a rendőri önkény áldo­zatairól és hangoztatja, a de- gaulleista hatalom az antifa­siszta tüntetők közötti váron' tással megmutatta politikájá­nak igazi jellegét. Az összees­küvőknek kedvezett azzal, hogy betiltotta a köztársaság hívei­nek tüntetését és legbrutáii- sabb rendőri erőit küldte Pá­rizs népe ellen. A nyilatkozat rámutat, a kor­mány otromba, kommunista­ellenes elterelő mozdulattal igyekszik igazolni azt a tényt, hogy ténylegesen összejátszott az OAS-szal. Sőt, a kommün hóhérainak példáját követve, saját áldozatait gyalázza. A ..köztársaság ellenségeinek” nevezi azokat, akik útját akar­ják állni a fasizmusnak. A nyilatkozat tiltakozik ez ellen és aláhúzza: a szervezett dol­gozók, kommunisták, szocialis­ták, keresztények és a Bastille- nál tüntetett többi hazafi a nemzet legjobb erőit akarják egységbe tömörí­teni, hogy elszigeteljék a fasisztákat, megmentsék Franciaországot a gyalázat­tól és a terrortól. A Francia Kommunista Párt felhívást intéz a demokratikus pártokhoz és szervezetekhez: egyesüljenek, amíg nem késő, ne várják meg, hogy a rendőr­ség és az OAS csapásai nyo­mán újabb áldozatai legyenek a fasizmusnak. A Francia Kommunista Párt csatlakozik a szakszervezetek­nek az áldozatok temetése nap­jára szóló sztrájk-felhívásához. Követeli a véres eseményekért felelős Papon rendőrfőnök és Frey belügyminiszter lemon­dását. ­Február 8-ának tragikus ta­nulsága — hangoztatja a nyi­latkozat —, hogy a polgárhá­ború csak úgy kerülhető el. az ország rendje csak úgy állítha­tó helyre, hogyha valamennyi dolgozó és, a köztársaság min­den híve összefog a demokrá­cia visszaállítása érdekében. Choisy le Roi-ban, Párizs egyik elővárosában szombaton összeült a Francia Kommunis­ta Párt Központi Bizottságának plénuma, amelynek napirendi pontja: az antifasiszta .harc és az egységfront kérdései. A többi francia demokratl­Az SZVS1 tiltakozása a párizsi vérfürdő miatt Á Szakszervezeti Világszö­vetség titkársága a CGT-hez intézett táviratában a világ szervezett dolgozói nevében a legteljesebb szolidaritását feje­zi Id a francia munkásosztály áldozatos harcával. A távirat hangsúlyozza, hogy a dolgozók az egész vilá­gon a leghatározottabban el­ítélik a francia hatóságok ön­kényét, amelynek következté­ben a február 8-i .párizsi tünte­tésen több munkás és munkás­nő vesztette életét. Az SZVSZ táviratában őszinte részvétét fejezi ki az áldozatok hozzátartozóinak. Kongóban is működik az OAS Leopoldville (MTT) KaUhamura képviselő, Lu­mumba kormányának volt tag­ja, nyílt levelet intézett Adou- la miniszterelnökhöz és Bom­báké külügyminiszterhez, amelyben felhívja a korrtiány figyelmét az OAS kongói tevé­kenységére. Közli, tudomása van arról, hogy az OAS min­denekelőtt a katangai csendőr­ségben, valamint Leopoldville és Brazzaville viszonylatában — a Rhodésia — Katanga — Leopoldville légivonalon mű­ködik. Az OAS emberei Kon­góban vezető nemzeti politi­kusok meggyilkolását, s azt tűzték ki célul, hogy a hadse­reg egy részét alkalmassá te­gyék a kongói demokratikus intézmények elleni támadásra. Japán jegysek a holland kormányhoz A japán kormány jegyzéket intézett Hollandia kormányá­hoz, kérve, hogy a hollandok szüntessék be a japán repülő­terek használatát a Nyugat- Iriámba irányuló, légi úton történő csapatszállításaikkal kapcsolatban. A japán kor­mány reméli — hangoztatja a jegyzék, —, hogy a hplland kormány gondosan tanulmá­nyozni fogja ezt a kérdést. Mint ismeretes, polgéft-i ru­hába öltözött holland katpná- kat* szállító KSM-gépek száll­tak le japán repülőtereken. A japán kormány több ízben megtagadta a leszállási enge­dély megadását, a hollandok azonban egy érvényben lévő egyezményre hivatkoztak. A japán hatóságok végülis meg­elégedtek a repülőgépek át- kutatásáváL kus párt és igen sok tömeg- szervezet ugyancsak állást fog­lalt a degaulleista kormánnyal szemben és élesen elítélte a rendőrség durva támadását. A szocialista párt javasolja, hogy február 12-én minden városban és faluban tilta­kozó gyűlést rendezzenek a hősök emlékműve előtt. Az Egyesült Szocialista Párt nyi­latkozata élesen elitéi’ a rend­őri erők példátlan brutalitását, s követeli a bűnösök íelelős- ségrevonását, a belügyminisz­ter és a rendőrfőnök távozása’. Egész Franciaországban egy­re szélesebb méreteket' ölt a dolgozók tiltakozása a fasiz­mus és á rendőri Önkény el­len. A francia szakszervezetek felhívását, hogy egyórás általá­nos sztrájkkal tüntessenek' a csütörtök esti véres események miatt, csaknem százszázaléko­san követték a francia főváros dől gozói. Pénteken délután három órákor mintegy kétmillió mnnkás, tisztvselő és más dolgozó hagyta abba a munkát. Párizsban leállt a földalatti vasút, leálltak az autóbuszok. Az fizemeft til­takozó gyű’ ősiket tartot­tak, amelyeken a fasizmus ellen tüntettek, s a rendőrfő-Sk tá­vozását követelték. A Renault Gyárban 15 000, Leval’oisban nyolcezer munkás gyűlt össze. A párizsiak sztrájkjához a vidéki városok dolgozói is csat­lakoztak. Nantes-ban 15 000, Grenoble-ban nyolcezer. Mont- pellier-ben ötezer, Lyonban nyolcezer tüntető vonult fel az utcákon. A CGT Vezetősége általános sztrájkot hirdetett a február 8-i vérengzés áldozatainak te­metése napjára. A felhíváshoz a keresztény szakszervezetek és a csütörtöki tüntetés előké­szítésében résztvett többj szer­vezet is csatlakozott. Párizsban sajtókonferenciát tartottak a február 8-i anti­fasiszta tüntetést kezdemé­nyező szakszervezetek rendezé­sében. Eugene HénnfC, a CGT Szajna, megyei főtitkára a sajtókonferencián felolvasta a CGT. a Keresztény Szakszer­vezetek Szövetsége és a Fran­cia Országos Diákszövetség kö­zös nyilatkozatát A nyilatko­zat rámutat arra, hogy a tün­tetés előestéjén a tüntetés szer­vezői küldöttséget menesztet­tek a rendőrprefektushoz, hogy közöljék vele: a demonstráció teljesen békés jellegű lesz Ugyanakkor kérték a prefek­tust, hogy beszéljék meg közös rendszabályok kidolgozását, így elejét véve a rertdőrség és a tüntetők közötti esetleges összeütközéseknek, A prefektus ezt visszautasította, ami arra mutat, hogy a csütörtöki vérontást előre megfontolt szándékkal ké­szítették elő. A nyilatkozat hangoztatja, hogy számos helyen, így a Beaumarchais-körúton a „rend- fenntartó erők” abban a pilla­natban vetették magukat a tüntetőkre, amikor azok már szétoszlóban voltak és a tá­vozni készülőket ütlegelni kezdték. Közben a rendőrök egy része a „Francia-Algéria ultra jelszavát kiáltozta üte­mesen. A nyilatkozat leleplezi a ha­tóságok azon törekvését, hogy a csütörtöki eseményekért a Francia Kommunista Pártot tegyék felelőssé és hangoztatja, hogy a tüntetést több társadalmi szerv közösen szervezte és annak véres kimeneteléért kizáróing a rendőrséget és a csendőrségrt terheli a fe­lelősség. Franciaország legnagyobb szakszervezetéinek képviselői követelik a bűnösök szigorú megbüntetését és felszólftiák a dolgozókat, hogy a rendőri önkény áldozatai temetésének napján tartsanak általános sztrájkot. Frey francia belügyminiszter — a lapzártakor érkezett jel­zés szerint — betiltotta a hét­főre tervezett újabb anti­fasiszta tüntetéseket, amelye­ket a Francia Szocialista Párt kezdeményezett. A tüntetés szervezői kijelentették, hogv a tilalom ellenére is megtartják a tiltakozó gyűléseket A kommunisták és a zárszámadi közgyűlések • 17 alvaink mozgalmas napokat élnek. A tsz­•*- tagság most tartja a zárszámadó köz­gyűléseket, most vetnek számot a múlt év munkájáról, az eredményekről, a hibákról. Ezekben a napokban összegezik, hogy mennyit ér egy munkaegység, kinek hány ezer forint üti a markát. így érthető, hogy falvainkban, tsz-einkben nagy dolog a zárszámadás, s a tag­ság szorongva várja az elnöki beszámolót, amelynek hű képet kell adnia a közösség munkájáróL A zárszámadási. beszámolók azonban csak úgy adhatnak hű képet a tagság egész évi munkájáról, a tsz eredményeiről, hiányossá­gairól, ha azok alapos munkával, nagy körül­tekintéssel készültek el. Természetesen a köz­gyűlés beszámolóját, a tsz gazdasági vezetői­nek kell elkészíteniük, elmondaniok, de fel­tétlenül szükséges, hogy e munkából a párt- szervezetek, a termelőszövetkezetek kommu­nistái is kivegyék részükét. Hogy miként ve­hetnek részt a kommunisták a zárszámadási beszámoló végleges elkészítésében, erre jó módszer á tiszaszederkényiek és a hejőkeresz- túriak példája, akik azt telték: a közgyűlési beszámolót előbb párttaggyűlésen vitatták meg. Ez helyes módszer, mert a taggyűlésen, pártvezetőségi ülésen, esetleg pártcsoport-érte- kezleten a-tsz kommunistái elmondhatják vé­leményüket a beszámolókról, kiegészíthetik azokat, hozzáfűzhetik javaslataikat. Különösen helyes ezt megtenni olyan tsz-ben, ahol jelen­tős számú kommunista dolgozik a közös gaz­daságban. Érdemes megtenni azért is, mert csak így lehet elérni, hogy a tsz kommunistái egy nyelven beszéljenek, közös álláspontot képviseljenek. Különösen sokat segíthetnek a taggyűlések olyan szempontból, hogy felhív­ják a tsz gazdasági vezetőinek a figyelmét: a beszámoló ne csak adathalmazt tartalmazzon, hanem politizáljon, legyen önkritikus, bátran mondjon véleményt a tagság munkájáróL Mert ahol a beszámoló csupán adathalmazt tartalmaz, ott nem lehet csodálkozni, ha a tagság nem képes követni az elnök szavait, s így érdemben nem tudnak hozzászólni. Jó, ha felfigyelnek a pártszervezetek, a kommunisták arra a jelenségre is, hogy egyes tsz-vezetők az esetleges gyengébb eredményt csak az aszály- lyal igyekeznek magyarázni. A kommunisták hassanak oda, hogy a beszámolók elsősorban ne a kül- és a belpolitikai kérdésekkel foglal­kozzanak. A tagság ilyenirányú felvilágosítá­sát majd elvégzik a pártszervezetek. A tsz- közgyűlés beszámolóiban zömmel a tsz poli­tikai megszilárdításáról, a vezetésről, a tagok munkájáról, az elért eredményekről, a meg­lévő hiányosságokról legyen szó. A zárszámadó közgyűlések sikere érdeké­ben azonban még ennél többet is tehetnek a kommunisták. Helyes, ha a tsz párttagjai — ismerve a zárszámadás számadatait — agitá­toraivá válnak a közös gazdálkodásnak, a ta­gokat felkeresik és elbeszélgetnek velük az évi munkáról, az elért eredményekről. Helyes, ha a kommunisták szót váltanak a tagokkal olyan szempontból Is, hogy a közgyűlésen szóljanak hozzá, bátran mondjanak véleményt a vezetésről és egyéb más, a tagságot érintő problémákról. A kommunisták tudatosítsák a tagokkal, hogy a zárszámadó közgyűlések jó fórumai lehetnek a jövőre való göndolásnak, az 1962-es évre vonatkozó elgondolások ismer­tetésének. A tsz kommunistái a zárszámadó közgyűlé­sek sikeréért a legtöbbet azonban magukon a közgyűléseken tehetnek. Még pedig azzal, ha a párttaggyűlésen elfogadott álláspontnak megfelelően a közgyűlésen is bátran véle­ményt nyilvánítanak. Kik beszéljenek nyíltan, őszintén a tsz egész évi munkájáról, ha nem a kommunisták!? A párttagok látnak leg­inkább bele a szövetkezet irányításába, fej­lettségüknél fogva ők látják elsősorban, hogy „hol szorít a cipő”. Gondoljanak a kommunis­ták arra, hogy a tagság tőlük a közgyűlésen is példamutatást vár a felszólalást illetően. Meg­lehet, hogy több elvtárs, mielőtt a közgyűlé­sen felszólalásra jelentkezne, felteszi önmagá­nak a kérdést: mit mondjak én el a közgyűlé­sen, hiszen korábban már megvitattunk min­den lényeges dolgot magunk között? Mások meg esetleg úgy gondolkoznak — noha volna mondanivalónk bőven —, miért éppen ők provokáljanak vitát, miért éppen ők bírálják a hibákat. Előfordul olyan eset Is — mint az eddig megtartott közgyűlések bizonyítják — hogy a párttagok egyszerű bátortalanság mialt nem szólnak hozzá a közgyűlésen, s ez termé­szetesen kihatással van a pártonkívüliekre is, s így ők sem ambicionálják magukat a vitá­ban való részvételre. A tsz kommunistáinak az ilyen helytelen nézeteket félre kell tenniök és nekik kell pél­dát mutatni a közgyűlésen való felszólalásban. De hogy érdemben tudjanak hozzászólni, ala­posan fel kell készülniük, körültekintően végig kell gondolni, mit akarnak elmondani, s csak olyan dolgokat mondjanak el, ami az egész tagságot érinti. Ügy gondoljuk, ilyen téma bőven van a tsz-ben. A tiszapalkonyai tsz zár­számadó közgyűlésén például az egyik elvtárs felvetette, hogy ki a felelős, azért, hogy a kö- 1 zös gazdálkodás 100 malaca megfagyott. A többi tsz-ben is van hiba bőven, amiről szót kell váltanunk. A hcmádvécsei kommunisták elmondhatják például a zárszámadó közgyűlé­sen, hogy miért kellett nekik komoly pénzen takarmányt és szalmát vásárolni. A karosi kommunistáknak meg érdemes volna beszélni arról, hogy a brigádvezetők miért nem tanul­tak még meg munkaegységet számolni. Ezeket és az ehhez hasonló jelenségeket te­gyék szóvá a kommunisták a termelőszövet­kezeti közgyűléseken. És ha még a kommunis­táktól a közgyűlések előtt a pártonkívüliek Is valamennyien megismerik a legfontosabb ter­melési adatokat, ha nyitott szemmel járnak, s szót kémek a közgyűléseken, akkor ők is ér­demlegesen részt tudnak venni a vitában mind az elmúlt évi munkára, mind az idei tervekre vonatkozóan. A tsz kommunistái tehát sokat tehetnek a ** zárszámadó közgyűlésék sikere érdeké­ben. Sokat tehetnek, mert ezek az elvtársak a tsz-ben dolgoznak, s mindennapi munkájuk­ban maguk veszik észre leginkább az eredmé­nyeket, hibákat. Természetesen ehhez az kell, hogy a kommunisták ne hallgassanak el sem­mit a zárszámadó közgyűléseken, boncolgas­sák bátran és nyíltan az úgynevezett kényes kérdéseket is, mondjanak bírálatot egyes tagok munkájáról, a naplopókról, az úgynevezett könnyűhámosokról. Meg kell ezt tenniök a tsz kommunistáinak, mert ezt kívánja tőlük a párt, a szocialista mezőgazdaság megszilárdí­tása, s bátor, nyílt szókimondásukkal hozzá ­járulnak az ez évi gazdálkodás sikeréhez Is. Fodor László Végétért a bonni nagyköveti konferencia Bonn (MTI) Szombaton véget ért a ta­nácskozásra hazahívott nyu­gatnémet nagykövetek kétna­pos konferenciája. A konfe­rencián a Német Szövetségi Köztársaság moszkvai, wa­shingtoni, londoni, párizsi, ró­mai, valamint a NATO-hoz akkreditált nagykövetei vettek részt. A kiadott közlemény szerint a tanácskozás közép­pontjában „a Moszkvában fo­lyó puhatolózó megbeszélések jelenlegi állása”, valamint a szovjet emlékiratra adandó válasz megvitatása állt. A köz­lemény bejelenti továbbá, hogy a jövő hét folyamán „be­fejeződik a szovjet emlékiratra adandó válasz kidolgozása”. „A Moszkvának adandó vá­lasz — írja vezércikkében a Frankfurter Rundschau — nem vezet majd a Német Szö­vetségi Köztársaság és a Szov­jetunió közötti közvetlen érint­kezés felvételére. A kancellár kedvezőtlennek tartja a jelen­legi pillanatot..: A szovjet em­lékirat puszta megválaszolása nem elegendő, a kormánynak olyan külpolitikai programot kell kidolgoznia, amely megfe­lelő figyelemre méltatja a Szovjetunióval való kapcsola­tok kérdését A Frankfurter Rundschau végül felszólítja Schröder kíE ügyminisztert: gondoskodjék arról, hogy a bonni külpolitika ne legyen továbbra is zavaró tényező a nemzetközi politiká­ban, hanem tevékenyen kap­csolódjék be a nemzetközi fe­szültség enyhítésére irányuló fáradozásokba. A Görög Kommunista Párt felhívása Athén (TASZSZ) A Görög KP Központi Bi­zottsága felhívásban fordult a görög néphez és az ország de­mokratikus erőihez: fűzzék szo­rosabbra egységüket a szélső- jobboldali Karamanlisz-kor- mány ellen folytatott harcban. A Görög KP Központi Bi­zottsága felhívásában követeli az 1901-cs törvény­telen parlamenti választá­sok érvénytelenítését, az összes pártokat v képviselő és az egész nép bizalmát Az NDK külügyminiszterének beszéde a Német—Szovjet Baráti Társaság kongresszusán A Német—Szovjet Baráti Társaság pénteken megnyílt kongresszusának második nap­ján Lothar Bolz, az NDK kül­ügyminisztere szólalt fel. A miniszter beszédében ki­fejtette, hogy Németország és a Szovjetunió közötti kapcsolat sorskérdése a német népnek, ezen felül döntő jelentőségű egész Európa számára. A né­met—szovjet barátság fejlesz­élvező demokratikog tnány megalakítását, amely megtisztíthatná az ál­lamapparátust a terroristáktól és fasisztáktól. A felhívás álta ­lános amnesztiát, a Görög KP törvényes működésépek. enge­délyezését, a rendkívüli törvé­nyek és intézkedések érvény­telenítését követeli, 4 A görög parlamentbe« foly­tatódik annak a megállapodás­nak a ratifikálási vitája, amelynek alapján Görögország csatlakozik a nyugat-európai közös piachoz. A vita során az ellenzék keményen bírálja a Karamanlisz-kormány politi­káját. tise a nemzet fontos külpoli­tikai feladatává vált — mon­dotta. A történelmi tapasztalat azt mutatja, igen hasznos lenne a német népnek és Európa minden népének, ha a nyugati hatalmak eleget téve nz NDK és a Szovjetunió közös követeléseinek, eltüntetnék a második világháború marad­ványait és megkötnék a béke- szerződést Németországgal. Összehívták az országgyűlést A Népköztársaság Elnöki Ta­nácsa az alkotmány 12. parag­rafus 2. bekezdése alapján an országgyűlést 1982. évi február 16-án, pénteken délelőtt 1« órára összehívta. Készülődés a tavaszra dunk vele, jó beosztással a ke­vés is sokáig eltarthat. Nagyon ' indokolt a fokozottabb figye­lem, a megfelelő takarmányo­zási módok betartása, a takar­mányokkal való takarékos gazdálkodás — a pocsékolás teljes megszüntetése. A kora- tavaszi munkák indulása sem szabad, hogy elterelje a figyel­met az állatállomány takarmá­nyozásáról, mint az általában elő szokott fordulni. Az 1901-es termelési tervet megyénk mezőgazdasága — az ismert okok miatt — nem tel­jesítette. Az 1962-es gazdasági év Jó alapokról indul — a ter­vek teljesítésének megvannak a feltételei. Az elénk tűzött cé­lok megvalósítása attól függ, hogyan készülünk fel. A tava­szi felkészülés helyesen befo­lyásolhatja egész évi munkán­kat. Az esetleges késlekedésnek az egész év során lemaradás lesz a következménye. Ezért szükséges már most az előrelá­tó, gondos szervezőmunka. Él­jünk tehát az idő.adta lehető­séged, jól készüljünk fel a ta­vasa munkákra. (folytatás az 1. oldalról.) A TAVASZI MUNKÁKRA való felkészüléshez tartozik, hogy még e munkák megkez­dése előtt ismerje meg a tag­ság a tsz tervét, ismerje meg azokat a korszerű, magas ter­méshozamokat biztosító-terme­lési módszereket, amelyeket a tavasz folyamán alkalmaznak. Ezenkívül egyetértésre kAl jutni a tsz-tagokkal a termelés­re ösztönző díjazási módszerek tekintetében is. A gazdasági tervekbe be kell venni a kü­lönböző ösztönzési módszerek anyagi kihatásait. Az a helyes, ha az év elején elfogadott mód­szerekben év végéig változás nem következik be. Nem tartozik szorosan cik­künk tárgyához az állatte­nyésztés helyzete, állatállo­mányunk átteleltetése, mégis szükséges beszélni róla. Isme­retesek takarmányozási gond­jaink, melyek a télvégi hóna­pokban még fokozódnak. A rendelkezésre álló takarmány mennyiségét növelni nem na­gyon tudjuk. Az azonban raj­tunk múlik, hogyan gazdálko-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom