Észak-Magyarország, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)
1962-02-10 / 34. szám
2 rSZAKMAGYAKORSZAO I Szombat, 1962. február Ffc> Ki a felelős a saarvidéki bányakatas&tró fáért 1 ? A saarvidéki bányakatasztrófa — amelynek az eddigi megállapítás szerint közel háromszáz bányász esett áldozatául — tovább foglalkoztatja a nyugatnémet közvéleményt és sajtót. A lapok helyszíni beszámolóiban — a szerencsét lenség tragikus részleteinek ecsetelése mellett — egyre többször felvetődik a kérdés: mi okozta a katasztrófát, amely tragikus következm Kjeiben a legsúlyosabb a saarvidéki bányászott eddigi történetében, vajon ki a felelős azért, hogy csődöt mondott minden biztonsági Intézkedés? A hivatalos vizsgálat megindult ugyan, de már előre közölték, hogy csak hetek múlva lehet számítani a vizsgálat eredményének közzétételére. Sajtókörökben bíráló hangok hallatszanak amiatt, hogy a szerencsétlenség után a bánya környékét Szinte légmentesen elzárták, az újságírókat a közeibe sem engedték és a sajtó rendelkezésére bocsátott hivatalos információk is igen szűkszavúak voltak. Időközben kiderült, hogy a katasztrófa előtti éjszakán a gázelszívó berendezés üzemzavar miatt egy óra hosszat nem működött. A bányahatóság vezetője csütörtök esti sajtóértekezletén kijelentette: Feltételezhető, hogy hirtelen nagy- mennyiségű gáz tört elő a kőzetekből, erre mutat az is, hogy az áldozatok jelentős részénél az orvosi vizsgálat szerint fulladás okozta a halált. A Stuttgarter Zeitung a bányaszerencsétlenség kapcsán vezércikkben foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy Nyugat-Né- metországban rendkívül gyakoriak a munkabalesetek. „Országunk igényt tarthat arra a szomorú dicsőségre — írja a lap —, hogy a nyugati világ ipari országai közül itt fordul elő viszonylag a legtöbb munkabaleset. Még szomorúbb, hogy a baleseti grafikon az elmúlt tíz esztendőben egyre magasabbra szökött, míg másutt süllyed. 1960-ban az iparban több mint kétmillió embert ért munkahelyén baleset. Az osztrákok akiiásítják keleti erődítmény láncukat Burgenlandból származó hiteles értesülések szerint Ausztria Magyarországgal és Csehszlovákiával szomszédos keleti határmenti erődítményláncát az osztrák hadügyminisztérium tovább építi és az erődítményrendszer egyes szakaszait ak- násítja. Szögesdrót-kerítések, buktató-drótok és aknamezők váltják egymást. A Volksstimme megjegyzi: Ausztriában ugyanazok a politikusok építenek erődítményvonalat és aknamezőket a magyar határon, ak'k felháborodva Ítélték el Magyar- országot, mert a maga haüz Indonéz Kommunista Párt felhívása A Harian Rakiat című lap közli az Indonéz Kommunista Párt Politikai Bizottságának a gabonatermés növeléséről szóló határozatát. A hatái'ozat többek közt felszólítja a párttagokat és a párttal rokonszenvező erőket, hogy tevékenyen vegyenek részt a gabonatermés növelésében. Döntő szakaszába lépett a 'Nyugat-Irián felszabadításáért folyó küzdelem — hangsúlyozza a határozat — és ezért fokozott erővel kell mozgósítani az egész népet, hogy minden területen visszaverje az imperialisták zavarkeltési kísérleteit.' Az Indonéz Kommunista Párt meggyőződése, hogy a termelés növelése és a közszükségleti cikkek árának leszállítása nemcsak a nép terheit könnyíti, hanem megszilárdítja az egész népet összefogó egységet Nyugat-Irián sikeres, felszabadítása érdekében. A határozat végül hangsúlyozza, hogv az indonéz népnek az „egyik kézben pjislca, a másikban kapa” jelszóval kelj: az előtte álló feladatok megvalósításán munkálkodnia. (MTI). Üjabb magyar jegyzék Höttl ügyében A Külügyminisztérium február 9-én jegyzékét adott át a budapesti osztrák követségnek, amelyben sürgette a választ dr. Wilhelm Höttl volt SS- Hauptsturmführer kiadatása ügyében. 1961 február 2-án a Külügyminisztérium jegyzékben kérte a jelenleg Ausztriában élő Höttl letartóztatását és a magyar hatóságoknak való kiadatását. Höttl a második világháború alatt Magyarországon háborús bűntetteket követett el. A Külügyminisztérium már a múlt év őszén az osztrák fél kérésére rendelkezésre bocsátotta a Höttl bűnösségére vonatkozó dokumentumok egy részét [ tárán műszak zárral védekezik kémek behatolása ellen. Schleinzer osztrák hadügyminiszter Salzburgban kijelentette: Az erődítménylánc senki ellen sem irányul, aki Ausztriát békében hagyja. Ausztriának az az érdeke, hogy híd legyen a Kelet és a Nyugat között — .folytatta —, háború esetén azonban nem akarjuk, hogy idegen hadseregek átvonuló, vagy hadműveleti területnek tekintsék Ausztriát. Védelmi szempontból a nyugatnémet határmenti Salzburgot is figyelemre méltónak minősítette az osztrák hadügyminiszter, aki egyebek között még rámutatott, hogy. Ausztria azonos stratégiai jelentőséget tulajdonít mind a Keletnek, mind a Nyugatnak. Több mint 27 ezer tanuló fiatal vesz részt a KISZ nyári önkéntes ifjúsági építő-táboraiban A KISZ Központi Bizottságának szék házában pénteken sajtótájékoztatót tartottak, ahol Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bizottságának titkára ismertette a nyári önkéntes ifjúsági táborok terveit. Elmondotta: Az idén 42 táborban 27 350 fiú és leány dolgozik majd. A táborok július 2-án nyílnak és négyszer kéthetes váltással augusztus 25-én zárnak. A Hanságban tovább folytatják a munkát. Az Osli község határában a már eddig elkérsz! tett csatornahálózatot tovább bővítik, s a tervek szerint mintegy hét kilométer hosszúságú levezető árkot ásnak. Bodrogzugban a belvízlevezetésnél segédkeznek és ezzel ezer hold válik müvelhetövé. Karcagon bővítik az öntözőcsatorna-hálózatot. A Borsodi Vegyikombinátnál a múlt évihez hasonlóan a földmunkáknál és a magasépítkezéseknél segítenek a fiatalok. Élsőízben nyílik .építőtábor a százhalombattai erőmű és olajfeldolgozó kombinátnál. Balatonkilitinél a siófok—szekszárdi út építésénél dolgoznak majd. A lányokat elsősorban a növényápolásnál és a gyümölcsszedésnél foglalkoztatják. Az ifjúság és a szövetkezet A FÖLDMŰ VESSZÖVETKE- ZETI munka további fellendülésének fontos területe az új, fiatal erők bevonása. A SZÖVOSZ V. kongresszusa messzemenően figyelembe vette ezt. A fiatal erők összefogása, szövetkezeti szellemben való nevelése a földművesszövetkezetek feladata. Csak ilyen úton lehet biztosítani az utánpótlást, a földművesszövetkezeti munka megjavítását. Van ilyen lehetősége az fmsz-nek, sőt, támogatják ezt az országos szervek, tehát viszonylag kis munkával, szép eredményt érhetnek el. ■ . A Falusi Ifjúsági Szövetkezetek azok a kis egységek, melyeken belül a legtermékenyebb talajra hull a mag, csak el kell vetni. Nehezen értették meg a földművesszövetkezetek a szervezés fontosságát és még ma sem látják azokat a lehetőségeket, melyek a mozgalomban rejlenek. 1958. óta van megyénkben ifjúsági szövetkezet. A régebben működő huszonhaton túl a téli szervezés Eolyamán ismét alakultak, s ma már 74 működik az fmsz- ek keretén belül. A SZÖVOSZ elnökének felhívása, mely szerint minden Eöldművesszövetkezet mellett működnie kell . egy ifjúsági szövetkezetnek, azt a célt szolgálja, hogy a-földművesszövetkezetek saját maguk neveljék rí azt a gárdát, mely az eszmét tovább viszi. Ezt megértve, -endkívül jelentős feladat az fjúsági szövetkezetek megszervezése, létrehozása, gazdálko- Jásuk irányítása. Gyakorlatban a földművesszövetkezetek nagy része nem .ud mit kezdeni ezekkel a kis gazdasági egységekkel, vagy teljesen rábízza azokat a pedagógusokra, vagy minden előzetes oktatás, segítség nélkül revíziót tart náluk, ’ elárasztja 5ket nyomtatványokkal. Az iskolában létrejött FISZ- ;ket pedagógusok vezetik és ez i tény biztosítja a gyermekek nevelését. (De előfordulhat az s, hogy a vezető sem jártas a szövetkezeti munkában.) A gyermekek életkori sajátosságait figyelembe véve, az érdeklődési, körükbe beletartozó tevékenységükből, a feladásokból kell kiindulni, szervezni, trányítani a munkát. A FISZ-ek felépítése hason- ó a földművesszövetkezetek, a Francia helyzetkép Hurok . (Szegő Gizi rajza) termelőszövetkezetek felépítéséhez. Az adminisztrációs munkák, számszaki tevékenységek fejlesztik az érdeklődő gyermekek képességeit, ez esetben viszont türelmes, nevelőmunka hárul a földművesszövetkezeti főkönyvelőjére, vagy hozzáértő más dolgozójára. Sajnálattal kell megállapítani, hogy ezen a téren hibák vannak. A FISZ- nek nem tulajdonítanak nagy jelentőséget, s velük alig foglalkoztak, pedig a gazdasági tevékenység, melyen keresztül megszeretik a mezőgazdasági munkát, nem kis érdek. Lehetőség van a FISZ-eken beiül kisebb kereskedelmi tevékenység beindítására is. Az érdeklődést tanúsító tagok képességét fejlesztve, elősegíthetjük a földművesszövetkezeti mozgalom erősödését Munkánkat össze kell hangolni a pedagógiai tevékenységgel, tehát a FISZ elnökével együttműködve közelítsük meg, érjük el a célt és mindig úgy, hogy az könnyed legyen, s ne vegyék megterhelőnek, fárasztónak a fiatalok. A munkák értékelésénél viszont ne fukarkodjunk a dicsérettel sem: A kereskedelmi munka nem: fő célja a mozgalomnak, de eszköz lehet, fő cél a mezőgazdasági munka megszerettetése és a szövetkezeti szellemben való nevelés. Amennyiben an ifjúsági szövetkezet kisebb kereskedelmi tevékenységet nem folytat, elképzelhető, hogy a tanterv megsértése nélkül egy- egy félnanra az érdeklődő tanulókat beosszuk valamelyik földművesszövetkezeti boltba. Ez olyan élményt nyújthat a gvormekeknek. amely képes előre meghatározni pályaválasztását. A fiatalok nevelése fplelőcséetrlies feladat és az ott elkövetett hiba sokkal ne- hezrhhen hozható helvre, mint a felnőttek e-etéhen.' érmen ezért meggondoltan kell cselekedni és szorosan együtt kell. működni a hivatásszerű nevelőkkel,. mart esek Hven úton érhető el jó eredmény FOGLALKOZZANAK ezzel' a kérdéssel többet a földművesszövetkezetek. Ha forintban vaev forgalomban nem is mérhető le az eredmény, nem végzünk hiába való munkát) Nem közömbös, hogy a jövőben a földművesszövetkezeti rendszer milyen tagsággal és szakemberekkel fog rendelkezni; Pécsik István Fejlesszük és fedezzük a miszaki propaganda tevékenységet A műszaki Propagandával m műszóm va]ó foglalko. zás az utóbbi időben kissé háttérbe szorult. 1960 nyarán a Népszabadságban mintegy féltucatnyi írás jelent meg ebben a témakörben, s azóta alig 1—2 cikk érintette ezt a fontos kérdést. Nagy örömmel fogadtuk a kormány legújabb intézkedését, araikor létrehozott egy olyan központi tanácsadó szervet, amely országos szinten foglalkozik majd a műszaki propaganda fejlesztésével. Az Északmagyarországban is jelent meg a közelmúltban cikk e kérdésről, amely egyben értesítést adott arról is, hogy a városi pártbizottság j ipari osztálya behatóan foglalkozott a műszaki propaganda munkával. Megállapíthatjuk, itt az ideje .kialakítani azt a közfelfogást, hogy aki a technika szinte percenként születő új tennivalóit nem sajátítja el. az menthetetlenül lemarad, aki pedig • nem segíti elő az ehhez szükséges lehetőségek biztosítását, az hozr zájárul az általános lemaradás fenntartásához, és fokozásához. Nagyon helyes tehát mindem munkaterületen behatóan és részletesen foglalkozni a mű- Kzaki propagandával, annak helyzetével és a felmérés alapjai) meghatározni a legközelebbi és legsürgősebb feladatokat. A műszaki propaganda célja: elsősorban a tudományosműszaki és termelési ismeretek terjesztése és propagálása a nagy tömegek részére, az élenjáró tapasztalatok, az új' technika bevezetésének előmozdítása. A műszaki propagandának segítenie kell minden munkást, mérnököt, technikust, művezetőt abban, hogy növeljék szakképzettségüket,' műszaki tudásukat, hathatósan közreműködjenek a műszaki íejSődés meggyorsításában, a munka termelékenységének növelésében. A műszaki propaganda-munkának a dolgozók magatartását a propaganda különféle eszközei és lélektani módszerei rendszeres, átgondolt alkalmazásával úgy kell befolyásolni, hogy műszaki képzettségük emelését, tudásuk gyarapítását szabad elhatározásukból magukévá tegyék "és1 tevékeny részeseivé váljanak a műszaki fejlesztésnek, az új technika bevezetésének, a gé- pesítésnék és automatizálásnak, az újító és kutató munkának, a termelékenység emelésére a minőség javítására irányuló intézkedések kidolgozásában, végrehajtásában. A szocializmus építése mindannyiunktól megköveteli, hogy erőfeszítéseinket a termelőerők fejlesztésére, a legfejlettebb technika kidolgozására, alkalmazására összpontosítsuk, és biztosítsuk a munka társadalmi termelékenységének lényeges emelését. II. A műszaki propaganda mondanivalója mindig akként változik, hogy kihez kívánunk szólni, mert nyilvánvaló, másként kell ugyanarról beszélni a fizikai dolgozóval és megint másként a technikussal, mérnökkel. A munkások közötti műszaki ismeretterjesztés még mindig sok kívánalmat tartogat. Nem kielégítő ez a munka az eddig elért fejlődés ellenére sem. Ez a tény elsősorban annak tulajdonítható, hogy a munkások közötti műszaki propaganda- munka esetenkénti, ötletszerű. Gátolja a közöny, az érdeklődés hiánya, a maradiság, a felelősség elhárítása stb. Mindez alapvetően abból fakad, hogy ivekig nem volt tisztázva a munkások közötti műszaki propaganda célja, eszközei.- módszerei, valamint az. hogy kik a felelősek a munkáért a vállalatnál. A Politikai Bizottság e kérdésről hozott, határozata tisztázta a vitát: a műszaki propagandáért egyformán felelős a pártszervezet; a szakszervezet, a TIT, a gazdasági vezető. A határozat kihangsúlyozta, hogy a műszaki propaganda föladatát a termelési tevékenység és a műszaki fejlesztés szerves részeként kell felfogni, s ennek fejlesztéséért az ipari minisztériumok, az ipar- igazgatók és az üzemek vezetői egyaránt felelősök. Ebből következik, hogy az üzemi párt- szervezeteknek aktivan kell közreműködniök a műszaki propaganda fejlesztésében és bele kell építenie azt a propaganda munkába. A szabad pártnapok például szólhatnak a műszaki kérdésekről, műszaki problémákról, tájékoztathatják a dolgozókat az ezzel kapcsolatos vállalati tennivalókról. A vállalatnál a munkások felé irányuló műszaki propaganda céljának az tekinthető, hogy lehetővé tegye a munkások számára elsősorban a vállalat tervszerű fejlesztése érdekében közvetlenül szükséges, de azon túlmenően általános műszaki ismeretek növelését is, mégpedig a vállaláton belül kötelezően szervezett kiképző és továbbképző tanfolyamok keretében. Elsősorban természetesen meg kell állapítani, hogy a vállalat tervszerű fejlődése érdekében milyen ismeretekre van szükség. E szükséglet megállapításának alapja kétségkívül: a) a vállalat munkásállomá- nyának: jelenlegi műszaki színvonala, b) a vállalat éves és távlati műszaki fejlesztési terve. E fénvezők elemzése alapián lehet felmérni a munkások közötti ..ismeretterjesztés terén a vállalatnál felmerülő szükségleteket. A munkásakadémiák rendszere igen jól bevált oktatási fórfna. Itt arra kell ügvel- ni. hogv az előadások közül a műszaki kérdésekről szólóak tematikája a fent elmondottak alapján készüljön él. Megjegyezni kívánjuk, hogy ne csupán előadásokra szorítkozzunk a munkásakadémiákon, hanem rendezzünk tapasztalat- cseréket, gyárlátogatásokat is, amelyek változatossá teszik a propagandamunkát. * in. . Sokan azt hiszik, hogy a propagandamunka lényegében írásbeli tájékoztatást jelent. Ennek többi között az az oka, hogy az írásbeli tájékoztatás formái jobban kidolgozottak. Közel sem szabad leszűkíteni plakátra, faliújságra, újság és szakfolyóiratok cikkeire. ■ Az írásbeli és szóbeli propaganda közvetlen, direktráhatás minden eszközét fel kell használni a cél érdekében. Hangsúlyt kell adni a szóbeli és szemléltető propagandának, de nem szabad megfeledkezni a többi eszközökről, módszerekről sem. Természetesen a tárgykörtől és a helyi körülményektől függ, hogy mit, mikor, hol, hogyan, kinek kell propagálni a szakfolyóiratban, napi és üzemi sajtóban, rádióban, tv-ben, kiállításon, előadáson, konferencián, filmelőadáson, könyvtármunkában. A sok közül szabad legyen az eléggé elhanyagolt műszaki filmek propagandájáról szólni ezúttal. A film igen fontos, mert egyesíti a rádiópropaganda hangbéli hatását az írott szóval, a rajzzal ható propaganda eszközök szemléltető hatásával. Sokoldalúsága, eredményessége ebben rejlik. A legtöbb ember a látási élményt, a képet köny- nyebben elraktározza emlékezetében, mint a szavakkal, csak szavakkal kifejezett fogalmakat A műszaki propaganda film a leghatásosabb módszer új eljárások tömeges bemutatására és elterjesztésére. Sok magasszinvonalú műszaki-tudományos ismeretterjesztő film készült hazánkban, amelyek nem eléggé forgalmazottak. Pedig rövid idő alatt lényegesen több ismeretet tud átadni a film, mint bármi más. Rá kqll azonban arra is mutatni, hogy a film — az előadásoknak nálunk eléggé elhanyagolt segédeszköze — nem helyettesítheti az előadót. Aa élő szó erejét, a közvetlen kapcsolat kialakulását előadó cs hallgató között nem szabad háttérbe szorítani. A film azonban' az előadónak szinte felbecsülhetetlen segítséget nvújthat. Növeli az oktatás hatásfokát. Az előadó általában természetesnek és egyszerűnek tartja azt. amiről beszél, mert látta, és jól ismeri. Hallgatói számára azonban teljesen új, amit egváltnlán nem tudnak elképzelni. Ezért a film rendkívül hasznos propaganda eszköz. Használjuk ki az eddigiektől jobban a film nyújtotta segítséget a műszaki propaganda- munkában. * A Mapyar mindig fontos szeremet tulajdonított a műszaki-tudományos és termelési propagandamunkának. nem esvszer kihangsúlyozta annak előtérbe helyezését, fokozásának szükségességét, feil portásét, szervezeti erősítését, Moot már rajtunk a sor. hogv a Politika) BiznttsácJ határozata a műszaki propaJ Pandáról mindenütt végrehaj-l tott gyakorlat! vetésé® legveof Budai L&ssM
